Napi Gazdaság, 2002. április (12. évfolyam, 63-83. szám)
2002-04-16 / 73. szám
2002. ÁPRILIS 16., KEDD ■ m. 1 ■ n * M ■ 1 , ■ B SZERKESZTI: KORÁNYI G. TAMÁS tőzsdék-piacok A BÉT- tőzsdenap Mélyrepülésben az OTP Hiába mozogtak tegnap a világ vezető tőzsdeindexei a pozitív tartományban, Budapesten többnyire lefelé tartottak az árfolyamok. A pénteki záróértéke közelében nyitó BUX a kereskedés során - elsősorban az igen gyengén szereplő OTP-nek köszönhetően - folyamatosan veszített értékéből, s végül napi minimumán zárt. Az index kereskedés végi 8577 pontos értéke 1,6 százalékkal, 137 ponttal marad el a péntekitől. Az elmúlt hét kiugró forgalma után tegnap átlagosnak nevezhető, 6 milliárd forintnyi részvény fordult meg a parketten. Hatalmasat zuhant a pénteken napközben még 2500 forinton rekordot döntő OTP. A társaság részvényei 4,6 százalékot veszítettek értékükből, az utolsó üzlet a pénteki árnál 110 forinttal alacsonyabban, 2300 forinton született. A bankpapír zuhanását képtelen volt ellensúlyozni a többi vezető részvény, a Richter 1,3 százalékos erősödése sem tudta fékezni az index visszaesését. A nagyobbik gyógyszergyár papírjainak ára 19 ezer forint fölé kapaszkodott, miközben a szektortárs Egis jegyzése 15 ezer forint alá csúszott. Tovább késik a Mol tervezett lengyelországi akvizíciója. Az olajipari részvény 20 forintot veszített értékéből. A Westel esetleges leválasztásáról szárnyra kapott pletykák a mélybe taszították tegnap a Matávot. A telefontársaság árfolyama könnyedén szakította át az ezerforintos határt, papírjait a piac zárásakor pénteki áruknál 2 százalékkal alacsonyabban, 989 forinton jegyezték. Megélénkült a kárpótlási jegyek piaca. Az értékpapír tegnap 26 millió forintos forgalom mellett öt százalékkal drágult, az utolsó kötés 710 forinton született. Szintén jelentős - 100 millió forint fölötti - forgalmat generáltak tegnap a Démász-papírok. Az áramszolgáltató 3,4 százalékkal, 11 015 forintra erősödött hétfőn. M. T. Nyitó (Opening): 8711,43 Minimum (Low): 8575,66 Maximum (High): 8745,75 TŐKEÉRTÉK* (CAPITALISATION): 3285 283 M FT Változás:48 787 M Ft NAPI ÖSSZFORGALOM (TURNOVER): 10060 M FT Részvényforgalom: (Shares) 6009 M Ft CETOP-20**: 993,43 Változás: (+4,78) (+0,48%) CESI***: 1186,35 Változás: (+9,82) (+0,83%) RAX***: 655,89 Változás: (-2,12) (-0,32%) A NAP NYERTESEI* (árfolyamváltozás százalékban) Kárpótlási jegy 5,97 Démász 3,43 Graphisoft 2,21 (árfolyamváltozás százalékban) OTP -4,56 Pannonplast -3,88 IEB -2,22válogatás Az érintettek nem hallottak róla Leválasztanák a Matávról a Westelt? A Matáv 59 százalékát birtokló Deutsche Telekom a J. P. Morgan elemzője szerint arra készül, hogy leválassza a Matávról a Westel Rt.-t és mobilcégébe, a T-Mobil AG-be integrálja azt. A kérdés csak a mikor és a hogyan - közli Robin McCartney elemző, aki információit állítólag a DT-től szerezte. Az elemző megjegyzi, hogy a lépés egy nagyobb átalakítási terv része, amelyben a DT-nél külön cégbe szervezik a „fix és a vezeték nélküli üzletágakat”. Az egyébként már korábban is felvetődött gondolatmenet szerint a DT ily módon szeretné vonzóbbá tenni a T-Mobilt, amelynek tőzsdére vitelét az utóbbi időben már többször halasztották el a kedvezőtlen tőkepiaci klíma miatt. Az elemző véleménye szerint a Matáv kisebbségi részvényeseit többféleképpen lehetne kompenzálni a Westel kivonásáért. Szóba jöhetnének T-Mobil-, vagy DT-részvények, esetleg készpénz, de az elemző elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a DT 51 százalékra csökkenti Matáv-részesedését és a maradék 8,5 százalékból Matáv-részvényeket juttat a részvényeseknek. A Deutsche Telekom illetékese a Dow Jones hírügynökségnek cáfolta az értesülést, a Matáv sajtóosztályán pedig azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem tudnak ilyen tervekről és nem kívánják kommentálni az információt. Megfigyelők szerint a lépés meglehetősen furcsa lenne néhány hónappal azután, hogy a Matáv megvette anyavállalatától a Westel 49 százalékát. Mindez inkább azt mutatja, hogy nagy nyomás nehezedik a Deutsche Telekomra, miután az elemzők egyöntetű véleménye szerint nyakig ül az adósságban és az európai versenyhatóság vétója miatt ezt a kábeltévé-hálózat eladásával nem sikerült enyhíteni. A DT helyzetét a J. P. Morgan idézett elemzése sem tette könnyebbé. Miután a Westel jelenleg diszkontált cash-flow alapon a Matáv értékének 47 százalékát adja, a figyelmeztetéssel egy időben rögtön le is minősítették a Matávot: a korábbi piaci helyett piac alatti teljesítményt várnak a távközlési papírtól. A Matáv árfolyama csütörtökön még 1045 forint volt, majd pénteken 3,4 százalékkal, 1009 forintra, tegnap pedig 2 százalékkal, 989 forintra esett. (NAPI) Kilenc év után először kapnak a részvényesek Osztalékot fizet a Keler Rt. A Magyar Nemzeti Bank 50 és a két tőzsde 25-25 százalékos tulajdonában lévő Keler Rt. tegnapi rendes éves közgyűlésén az a - korábbiak alapján szokatlan - döntés született, hogy az elszámolóház által tavaly elért 943 millió forintos adózott ereddény negyedét osztalékként kifizetik. Az elszámolóház 1993 októberi alakulása óta még soha nem fizetett osztalékot, azóta az 500 millió forintos indulótőke eredményágon 10,4 milliárd forintra gyarapodott. A Keler Rt. három tulajdonosa az elszámolóház tegnapi közgyűlésén elfogadta a 20,518 millió forintos mérlegfőösszeget és 707 millió forintos mérleg szerinti eredményt tartalmazó 2001-es mérleget, és döntött a három tulajdonos között előzetes egyeztetések során kialakult 236 millió forintos osztalékfizetési javaslatról. Az elszámolóház a tőzsdei forgalom visszaesése ellenére 1 milliárd 150 millió forintos adózás előtti eredményt ért el 2001-ben, ebben az állampapírforgalom, illetve az egyéb szolgáltatások (részvénykönyvvezetés, dematerializált papírok kezelése) felfutása mellett a személyi költségek jelentős, százmilliós tavalyi lefaragásának is komoly szerepe volt. Az adózás után 943 milliós profit negyedét osztják szét a tulajdonosok (állítólag az egyik tőzsde ennél lényegesen többet szeretett volna osztani, de a jegybank védte a kasszát), így a BÉT-re és a BÁT- ra egyenként 59 millió forint jut. Utóbbi összeg a BÉT Rt. 2002. évi eredményét fogja már gyarapítani. A Keler az 1993. októberi alapítása óta 500 millió forintról 10,4 milliárd forintra növelte jegyzett tőkéjét (ebből 4,5 a jegyzett tőke aktuális értéke), ezzel alighanem a legeredményesebb magyar pénzintézetek egyike. A közgyűlés döntött arról is, hogy az új tőkepiaci törvényben szereplő 2003. december végi határidőig a Keler Rt. szakosított pénzintézetté fog átalakulni. Ez egyrészt növeli a Keler lehetőségeit - például a brókercégeken kívül másoknak is számlát vezethet, illetve devizában is vezethet számlát -, ugyanakkor felvet bizonyos technikai problémákat is. Szakosított pénzintézetben ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint csak pénzintézeteknek lehet 10 százalékot meghaladó részesedése, és a két tőzsde aligha férne bele ebbe a körbe. A közgyűlés az átalakulásról szóló elvi döntés mellett konkrét alapszabály-változtatási kérdésekben is döntött. K. G. T. I KELER-ADATOK (E Ft) 2001 Befektetett eszközök 1 020 385 Forgóeszközök 18 956 834 Aktív időbeli elhatárolások 540 914 Befektetett eszközök összesen 20 518 133 Saját tőke 10 409 000 Rövid lejáratú kötelezettség 9 909 134 Passzív időbeli elhatárolás 199 999 Források összesen 20 518 133 Adózás előtti eredmény 1 150 880 Mérleg szerinti eredmény 707 039 Új lengyel regionális multi készül Összevonnák a PKN-t a gdanski finomítóval A lengyel illetékesek egy hónappal elhalasztották a döntést arról, melyik pályázó - a Mal vagy az OMV - vásárolhatja meg a PKN Orlen állami kézben lévő pakettjét - jelentette a Bloomberg. A hét hónapja hivatalban lévő lengyel kormány korábban visszakozott a PZU biztosító és a Rafinéria Gdanska (RG) állami részesedésének eladásától s privatizálás helyett - mint az ismeretes - az RG és a PKN egyesülését szorgalmazza. A lengyel illetékesek újabb egy hónappal elhalasztották a döntést a PKN Orlen állami kézben levő 17,6 százalékos részvénypakettjének eladásáról. A kormány korábban már visszakozott a kisebbik finomító, a Rafineria Gdanska 75 százalékának eladásától és jelenleg inkább a PKN- nel való egyesülését támogatja. A lengyel kabinet szerint a PKN Orlen és a Rafineria Gdanska fúziója versenyképesebbé tenné a külföldi konkurenciával szemben az érintett cégeket. Mindezek fényében az ING Investment lengyelországi elemzője szerint nem meglepő a kormány döntése, s a kabinet várhatóan addig halogatja majd a döntést, ameddig tudja, illetve valószínűleg más cégeket is bevon a tervezett vállalategyesítésekbe. A Mol és az OMV korábban versengve tettek ajánlatokat a PKN 17,6 százalékos részvénycsomagjára, sőt a Mol a Rafineria Gdanskát is szerette volna megvásárolni. Az RG-re ugyanakkor a Rotch Energy is adott be ajánlatot, amelyet a korábbi lengyel kormány akkor jobbnak talált, és ezért vele kezdett kizárólagos tárgyalásokat, ezek azonban a mai napig nem vezettek eredményre. A PKN-csomagra a Mal tűnt esélyesebbnek, a vele folytatott kizárólagos tárgyalások a többször meghosszabbított és tegnap elvileg végérvényesen lejárt határidő ellenére sem jártak eredménnyel. A mostani elképzelések mindenestre még bizonytalannak tűnnek. A kormány által pártolt vállalat-összevonások - amelyekbe a hírek szerint más petrolkémiai cégek is beleértendők - egyelőre nem látszanak osztatlan egyetértésre találni a lengyel versenyfelügyeleti szerveknél. Az sem tisztázott, hogyan reagálnának az ajánlattevők az összevonásokkal jelentősen megnövekvő társaságra - a Mal korábban a BG-vel való összevonás esetére is érdeklődését fejezte ki, hiszen az vélhetően jelentősen különbözne a korábbi cégtől. Másfelől akár új érdeklődőket is vonzhat egy ilyen döntés. Annyi bizonyos, hogy az elképzelések megvalósulása esetén minden érdeklődő ragaszkodna egy újabb időigényes átvilágításhoz. Mindez pedig azt jelenti, hogy a tranzakció időben egyre távolabb kerül. A. A. G. A 250 millió forint felét a kamatok teszik ki Utalnak a Postabank öt kisrészvényesének Információnk szerint ma utalja át a Pénzügyminisztérium (PM) öt Postabank-kisrészvényesnek azt az összesen mintegy 250 millió forintnyi összeget, amely végrehajthatóságát az úgynevezett „ötforintos" per kapcsán a Legfelsőbb Bíróság (LB) tavaly novemberi jogerős ítélete mondta ki. Bár utóbbi ellen a PM felülvizsgálati kérelemmel élt, csekély annak lehetősége hogy a többi több száz kisrészvényes és három osztrák pénzintézet által hasonló jogalapon indított, összesen mintegy 10 milliárd forintot érintő perben a fél évvel ezelőtti LB-ítélettel ellentétes felülvizsgálati döntés születne. Várhatóan ma utalja át a PM annak a jogerősen pert nyert öt kisrészvényesnek az összesen mintegy 250 millió forintra tehető összeget, amelyet az LB tavaly novemberi döntése ítélt jogosnak és végrehajthatónak. Az összeg felét a kamatok teszik ki. (Folytatás a 12. oldalon) NAPI-kommentár Mol-kisrészvényesek , MSZP-szavazók? Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke hétfői nyilatkozatában lényegében egyenlőségjelet tett a Mol-kisrészvényesek és az MSZP-szavazók közé, mivel szerinte utóbbiak támogatják a gázár emelését, amellyel a részvényesek járnának jól. Eközben úgy tűnik, a Mol-részvényesek töretlenül bíznak sorsuk jobbra fordulásában, legalábbis erre utal a Mol első forduló óta bekövetkezett mintegy 10 százalékos áremelkedése. A részvényesek egy meghatározott politikai erővel való összekapcsolása - ami eddig ismeretlen volt a magyar közéletben - több okból is torzíthatja a Mol tulajdonosairól kialakult képet. Kisebb részben azért, mert a képviselői vagyonbevallások szerint neves és egyértelműen nem szocialista érzelmű politikusok is tartanak a portfoliójukban Molrészvényeket. Közéjük tartozik például - az Origó internetes újság gyűjtése szerint - Boros Imre tárca nélküli miniszter 450, a kisgazda honvédelmi államtitkár Homoki János 5775, Mátrai Márta Fideszfrakcióigazgató 3300 részvénnyel, vagy akár Mádi László miniszterelnöki hivatali politikai államtitkár 220 ezer forint értékűnek mondott Mol-részvénycsomaggal. Másfelől persze MSZP-s politikusoknak is van Mol-részvényük, például maga Kovács László 3,5 millió forint értékű pakettet „vallott be”. A Mol-kisrészvényesek mellett azonban - akik számára az elmúlt négy év nominálisan még az utóbbi napok emelkedése után is legalább 20 százalékos árfolyamveszteséget eredményezett - sokkal többen lehetnek olyanok, akik talán nem is tudják, hogy áttételesen ők is érdekeltek lehetnek a Mol-részvények árfolyam-emelkedésében. A részvényalapok befektetési jegyeinek tulajdonosai, az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai, vagy a vagyonalapú életbiztosítással rendelkezők lehetnek ilyenek, akik áttételesen sokkal nagyobb mennyiségű Mol-részvény birtokában lehetnek, mint a közvetlenül tulajdonos magánszemélyek. Az életbiztosítást kötők vagy a befektetési jegyek tulajdonosainak politikai hovatartozásáról pedig nehéz lenne bármi biztosat mondani. A közvetlenül a társaságban érdekelt Mol-kisrészvényesek számáról közelebbit a cég tulajdonosi szerkezete árulhat el, amely szerint csupán fél százaléknyi (500 ezer) részvény található hazai magánbefektetőknél (ez fejenként csupán 10 részvénnyel számolva sem több, de inkább kevesebb 50 ezer embernél). Ők azok, akik a Mol részvénykönyvében szerepelnek, osztalékot vesznek fel és jobb időkre várva tartják Mol-papírjaikat. A többi részvény a külföldi alapoknál (46,3 százalék), az OMV-nél (10 százalék), letétkezelőknél (12,5 százalék, legnagyobb része a Kelert jelenti, ez adja a hazai likviditás nagy részét, gyakran gazdát cserélő, jórészt spekulánsoknál lévő papírok) vagy a hazai intézményeknél (5 százalék) van. Az olajtársaság legnagyobb részvényese viszont maga a magyar állam (25 százalék plusz egy speciális jogokat biztosító aranyrészvény), csomagjának értéke jelenleg 135 milliárd forint, több mint a többi tőzsdei társaságban (Richter, Antenna) együttesen meglévő állami tulajdon. E pakett elvileg mindnyájunké, így a gázárproblémák miatt a Mal által két év alatt elvesztett 240 milliárd forint negyede is pártállástól független, közös veszteségünknek tekinthető. A'Ai G-K' G'T'