Napi Gazdaság, 2004. június (14. évfolyam, 104-125. szám)
2004-06-11 / 112. szám
j Fertőd-Eszterháza a világörökség része „Az úr, a kastély, a színház és az erdő, minden tetszik ezen a szép helyen, és minden tanít is egyben” - írta egy ismeretlen tizennyolcadik századi utazó Esterházy I. Miklós herceg udvaráról. A NAPI GAZDASÁG Az eredetileg grófnak született fiú, akit a kortársak később a fényes névvel illettek, bátyja hirtelen halálával nyerte el a hercegi címet és vele a hatalmas uradalmat. Jövedelme az egykorú fejedelmi udvarokéhoz volt hasonlatos, az pedig, ami a több évtized során a keze alatt kiformálódott, egy rövid történelmi pillanatra Európa kulturális központjává tette Eszterházát. A keleti sztyeppék és a Nyugat találkozásánál lévő egykori süttöri vadászkastélyt Európának - ha méretében nem is, de kvalitásában mindenképpen - egyik legpompásabb fejedelmi udvarává emelte. A barokk, rokokó és copf stílusban épült kastély a ma emberét is elkápráztatja arányainak harmóniájával, finom eleganciájával. Az erkélyek, a díszlépcső és a kapu rácsai az európai kovácsművészet kivételes alkotásai, ahogy az emeleti díszteremhez felvezető díszlépcső kőszerkezetének megformálása is. A pompás kialakítású és nagyszerű akusztikájú díszterem mennyezetére Mildorfer, a kor világhírű festője a napszekéren átvágtató győzedelmes Apollót festette. A díszterem két oldalán kialakított királyi lakosztályok több „királyi” vendéget fogadtak, köztük volt Mária Terézia is. Eszterházán a kastélyépülettől különállóan, a világon szinte páratlan módon, két színház is felépült: a barokk kert keleti oldalán a marionettszínház és vele szemben az operaház. A marionettszínház magtárrá átalakítva ma is áll, és helyreállítása a közeljövő tervei között szerepel, az operaházat azonban - mivel kialakítása miatt minden más funkcióra alkalmatlan volt - a tizenkilencedik század második felében lebontották. A Budapesti Műszaki Egyetem alkotó csapata és a számítógépek segítségével azonban húszperces virtuális sétát tehetünk Miklós herceg operaházában. A kastély több száz hektáros parkja és az azt körülölelő táj a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása, s egyben a barokk tájformálás európai léptékkel mérve is nagyszabású, példa értékű megjelenése. A díszudvar szökőkútjától áttekintve a földszinti díszterem (sala-terrenal, a középső nyiladék tengelyének végében a látogató megpillanthatja a fertőszentmiklósi templom tornyát. A kastély déli oldalán a gondozott francia park, a „nagyparter” és a fő nyiladékok (allék) ma újra megnyesve várják a sétára, nyugalomra vágyókat. A látvány, előre- és visszapillantva a kastély felé, szemet gyönyörködtető. Ehhez hasonló, különleges vizuális élményt nyújt a kastélyegyüttest.A Műemlékek Állami Gondnoksága 2001-ben kormányhatározat alapján vette a kastélyegyüttest vagyonkezelésbe a teljes fizikai és szellemi rehabilitáció elvégzésének feladatával. A kutatási, előkészítési munkák 2002 második felében kezdődtek meg. Tavaly óta folyik a kivitelezés, aminek eredményeképpen megújul a díszudvar. Vele szemben nyílt meg a rokokó kávézó, ahol az ide érkezők felüdülhetnek, megkóstolhatják a különleges eszterházi édességeket és használattal átélhetnek egy rokokó teret. A cukrászda teázóján át kisétálhatnak a kamarakertbe és megpihenhetnek a tiszafák között. Jülvevő világörökségi kultúrtáj egésze, amelynek látogatottsága évente meghaladja a százezer főt. Joseph Haydn itt eltöltött közel harminc alkotó évének köszönhetően Eszterháza az európai zenekultúra egyik legjelentősebb szentélyévé vált. Több mint ötven szimfóniát és vonósnégyeseinek több mint felét az itteni muzsikaházban komponálta, és azok hangjai a kastélyban csendültek fel először. A kastély 2002 óta tagja az Európai Fesztiválszövetségnek. Különleges élménnyel gazdagodhatnak, akik az idén ellátogatnak Eszterházára: az itt zajló koncertek jó része ugyanis előadásmódjában, hangszerhasználatában, de még a terek megvilágításában is követi a barokk világot. A koncertek nagyobb részben a Műemlékek Állami Gondnoksága finanszírozásában valósulnak meg, többségüket a hazai és nemzetközi média rögzíti, illetve egyenes adásban közvetíti. Idén a csatlakozási ünnepségekre készítette el a Román Sándor vezette Experidance együttes Eszterháza első újkori táncprodukcióját Tündérvilág címmel, amelynek bemutatására a kastély gyönyörűen felújított pálmaházában került sor, zajos sikerrel. Az idei tervek között tizenöt előadás szerepel. A produkció csak Eszterházán látható. A kastély parkja a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása VÁROSAINK-SOPRON NAPI GAZDASÁGA- 2004. JÚNIUS 11-12., PÉNTEK-SZOMBAT VISSZASZORULÓBAN A TURIZMUS A NYUGATI HATÁRSZÉLEN Sopron kitörési pontokat keres • FOLYTATÁS AI. OLDALRÓL Egyrészt Sopron elvesztette azt a pikáns báját, amely a rendszerváltás előtt határvárosként jellemezte. Másrészt a minőségi turizmus és a bevásárlóturizmus említett visszaesése egymással párhuzamosan zajlott le - az utóbbiakból érkezők száma becslések szerint a felére csökkent. Ugyanakkor a „szolgáltatásturizmus” továbbra is virágzik, a szolgáltatások áraiban Sopron még mindig versenyképes - tette hozzá az igazgató. A turizmus visszaszorulása természetesen ártott a helyi kereskedelemnek és vendéglátásnak. A soproni üzletek, éttermek szállodák 10- 15 százaléka, a nagy bevásárlóközpontokban lévő üzletek 30 százaléka zárt be az elmúlt időszakban. Helyettük fodrászatok, műkörmösök, fogorvosi rendelők nyíltak, ezek remélhetően vonzó úti céljai lehetnek a turistáknak. El kell ismerni - mondta Almássy -, hogy a város hagyományos látványosságai, mint például a Tűztorony, eléggé megkoptak, és Sopronnak nincs termálfürdője vagy más olyan turistacsalogató sajátossága, amely a környező településeken ne lenne megtalálható. A város kitörési pontokat keresett ebből a helyzetből és a fő teendőket meg is fogalmazta idegenforgalmi stratégiájában. Új „csapásirány” lehet például Sopron Liszt-kultuszának hangsúlyozása, borkultúrájának fellendítése, illetve a néphagyományok felelevenítése. Ezenkívül egyre nívósabbá kívánják tenni fesztiváljaikat, rendezvényeiket - sorolta az igazgató. A borkultúra kiteljesedésében segíthet, hogy a Sopron környéki borvidéken vannak a hazai kékfrankos borok gyökerei. A város nemzetközileg levédett névvel rendelkezik, eszerint: „A kékfrankos fővárosa”. Napóleon hadainak katonái is ezt a bort iszogatták, amikor a magyar határhoz értek. Mindezek szellemében a város itthon és a határainkon túl elkezdte erősségeinek erőteljes propagandáját. Az említett kitörési pontok mellett a konferenciaturizmus fejlesztését, a Fertő-tó vidékének jobb kihasználását, az ottani szolgáltatások fejlesztését, kerékpárutak építését is megemlítette a teendők között Stöcker Tamás, a polgármesteri iroda vezetője. Meggyőződése, hogy az uniós csatlakozás hosszabb távon tovább erősíti Sopron idegenforgalmát. Almássy elmondása szerint az elmúlt évek rossz gazdálkodása és az ismeretes Globex-ügy miatt a város anyagi erőforrásai meglehetősen szűkösek. (Sopron 4 milliárd forintja bánja az elhibázott Globex-befektetést). Ez további indokot szolgáltat a hosszú távú idegenforgalmi stratégia kialakítására, a további fejlesztésekre, hiszen a turizmus jó bevételi forrásnak is ígérkezik. A város önkormányzata parkok, közterületek felújítását is tervezi. A Deák teret - amely 700 méteres hosszúságával Közép-Európa leghosszabb terének számít - 600 millió forintból újítják fel. Ehhez már előteremtették a szükséges önrészt, a fennmaradó összeget pedig PHARE-, illetve a Nemzeti Fejlesztési Hivatalhoz benyújtott pályázatokból kívánják biztosítani. Az önkormányzat az idén 50 millió forintot irányzott elő közvetlenül a fejlesztésekre, ezenkívül támogat számos rendezvényt és hozzájárul több, Sopront népszerűsítő kiadvány költségvetéséhez is. Almássy úgy véli, egy évtized alatt érhetnek be a most elkezdett munkálatok gyümölcsei. Az 1-2 évre szóló, azonnali teendőket összefoglaló program már készen van. Ebben egyebek mellett 2006-ig tartó városmarketingkampánysorozatot is elindítanak, de az igazi turisztikai látványosságok, a valódi új értékek létrehozására, az ezekhez szükséges anyagi bázis megteremtésére 3-5 éves munkát kell áldozniuk. Sopron elvesztette azt a pikáns báját, amely a rendszerváltás előtt határvárosként jellemezte, ezért új marketingstratégiát kell kidolgozniuk EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK VOLTAK. Sopron önkormányzata BIO-SPORT HOTEL LŐVÉR SOPRON