Napi Gazdaság, 2005. szeptember (15. évfolyam, 170-191. szám)

2005-09-20 / 183. szám

_________ TURISZTIKA ► Duna-Dráva Nemzeti Park - Gemenc Szekszárdtól alig hat kilométerre található a gemenci erdő, amely 1996 óta a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Európa egyik féltett kincse ez a Dunát végigkí­sérő ártéri erdő, ahol a buja növényzet búvóhelyet nyújt az őshonos gímszarvas­nak, vaddisznónak; hírnevét az itt elejtett gímszarvasok világcsúcsot jelentő tró­feáinak köszönheti. A térség gazdag madárvilágának egyik Európa-szerte ritka képviselője a fekete gólya. Mindez gyalogosan, kerékpárral, lóval vagy fogattal éppúgy felfedezhető, mint kisvasúttal vagy kishajón. A gemenci erdőben találha­tó a környékbeliek kedvelt kirándulóhelye, a Kirándulóközpont, amely 15 hektáros parkerdővel, szabadtéri játékokkal, turisztikai szolgáltatásokkal fogadja az ide érkezőt. Itt válthatók jegyek az erdei kisvasútra, és innen indul az erdei tanös­vény is. Az erdőben lovaskocsikázhatnak, lovagolhatnak, s ha közben megéhez­nek, a parki étteremben közelebbről is megismerkedhetnek a térség jellegzetes vad- és halételeivel, specialitásaival. Hamisítatlan erdei éjszakát tölthetnek a finn típusú, igényesen berendezett faházakban, kisebb csoportok számára kem­pingezési lehetőség is van. ► Szekszárd, a fesztiválváros Szekszárd a Dél-Dunántúl egyik fontos kulturális központja. A kiállítások, tu­dományos tanácskozások, fesztiválok és a bor jegyében szervezett program­­sorozatok évről évre ezreket vonzanak. A Pünkösdi Fesztivál ma már nem­csak az itt élő németség közös ünnepe, hanem a helybélieknek, vendégek­nek is nagyon várt találkozási lehetőség. A nyaranta megrendezett Szent László-napi Vigadalom - és kísérő rendezvényei - népszerűségét a közép­kori hangulatot idéző programcsokornak köszönheti. A borvidék legna­gyobb ünnepe minden év szeptember harmadik hétvégéjén a Szekszárdi Szüreti Napok. A háromnapos rendezvény színes programkavalkádjában mindenki talál kedvére valót. Állandó helyszíne Szekszárd Európa egyik leg­jelentősebb folklórgálájának, a háromévenként szervezett Nemzetközi Duna­­menti Folklórfesztiválnak. Jelentős sportesemény a júniusi Streetball Kosár­labda Fesztivál, a júliusi Gemenc Kupa Nemzetközi Kerékpárverseny és a Sió Kupa Női Kosárlabda Torna. VENDÉGFORGALOM A TOURINFORM-IRODÁBAN Vendégforgalom_____________Személyesen_______Telefonon____________Írásban _______________________________________________________(levél, fax, e-mail) Január___________________________182___________194_______________54 Február__________________________213___________257_______________51_ Március__________________________379___________416______________102 Április___________________________545___________436______________127 Május____________________________828___________569______________148 Június__________________________145___________620______________149 Július____________________________858___________653______________159 Augusztus_________________________818___________642______________167 Szeptember________________________432___________493______________169 Október__________________________375___________366_______________86 November_________________________305___________314_______________74 December_________________________172___________190_______________48 Összesen:________________________7_122__________5_150_____________1346 Összes ügyfél: 13 618 fő _________________________________________ SZEKSZÁRD NAPI GAZDASÁG­A- 2005. SZEPTEMBER 20., KEDD___________________ A szekszárdi ingatlanpiac­ ­­ FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL Az ezen állami kedvezmé­nyekre jogosult fiataloknak ugyanis többnyire nemcsak a jö­vedelme alacsony, de mivel a városban kevés a munkalehető­ség, a stabil anyagi háttér meg­teremtése is bizonytalan. Ennek ellenére - ha hosszabb piaci jelenlét után is - rendre gaz­dára találnak az épülő új lakások. A lakásberuházó cégek Szekszárd több pontján is jelen vannak, igaz, nem nagyszámú projektek­kel, és többnyire középkategóriás, elérhető árú társasházi lakásokat kínálnak. A négyzetméterárak a városbeli helytől, a lakás méreté­től, kialakításától, a lakóépület­ben elfoglalt helyétől (emelet) stb. függően 195 és 240 ezer forint kö­zött szóródnak. De nemcsak sza­badon álló telekre épülnek új ott­honok, hanem régebbi, négyeme­letes háztömbök tetőterére is. Ez utóbbiak elsősorban a fiatalok kö­rében kelendőek, mivel a lift hiá­nya miatt az alacsonyabb árkate­góriába tartoznak, így az állami segítséggel többnyire elérhetőek számukra. A használt lakások piaca, le­gyen az panel-, téglaépítésű tár­sasházi lakás vagy családi ház - mindegyikből jócskán akad a piaci kínálatban­­, hónapok óta áll, nincs fizetőképes kereslet. Az árakat nézve, a lakótelepi - „fiatalabb”, jobb belső térkialakí­tású és korszerűbb anyagfel­használású - panelek közül azért időnként elkel egy-egy, vi­szonylag jó áron is. Példa rá, hogy a hasonló adottságú, 35 négyzetméteres kislakásokért akár 7, míg a 69 négyzetmétere­sekért 12-12,5 millió forintot is megadnak. A legtöbb panellakás ára azonban 140-160 ezer fo­­rint/négyzetméter között van. A régebben épült, téglaépítésű tár­sasházi lakóingatlanok négyzet­méterárát ennél valamivel ma­gasabbra, 150-160 ezer forintra tartják. A családi házak ára - helytől, mérettől, komfortosság­tól függően - széles skálán mo­zog. Régebben épült, 80-90 négyzetméteres, nagy házhelyű, összkomfortos házhoz 20-25, míg újhoz 30-45 millió forint között lehet hozzájutni. © Szekszárdi Vízmű KFT ALAPSZOLGÁLTATÁSOK: ELÉRHETŐSÉG: ■ vízellátás, ■ szennyvízelvezetés és -tisztítás, Ügyfélszolgálati Irodák: ■ fürdőszolgáltatás. Szekszárd, Toldi u. 6/a. „ vér____________a.____ Tel.: 74 412476 EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK. Szekszárd, Mátyás király u. 68-70., ■ építőipari munkák, Tel74 529260, 529261 ■ szivattyú-, vízmérőjavítás, ■ lakatosipari munkák, Ügyeleti, készenléti szolgálat, ■ csatornatisztítás, munkaidőben Tel.: 74/529-266 ■ laboratóriumi vizsgálatok, munkaidőn kívül Tel.: 74/411-858 ■ Nyitva tartás: Kedd-vasárnap 8-20 Szekszárdi Fürdő, Szekszárd, Toldi u. 6/a. A MEZŐGAZDASÁGOT ERŐSÍTENÉK A KISKERESKEDELEM HELYETT A Tesco a legnagyobb Szekszárdon Pezsgő kereskedelemről aligha lehet beszélni Szekszárdon, a város számára fontosabb a kiskereskedelem alapját képező ellátás, vagyis a termelés fejlesztése és erősítése, mint a felhasználás, azaz az értékesítés bővítése.­ ­ HŐNYI GYULA Szekszárd kiskereskedelmi arculatát alapvetően a kis alapterü­letű boltok határozzák meg, annak ellenére, hogy a város megye­­székhely is egyben. Eddig mindössze egy nagy multinacionális vál­lalat, a Tesco épített a városban hipermarketet, aminek az lehet az oka, hogy a város a legkisebb megyeszékhely az országban. A Tescón kívül ugyanakkor jelen van a német Rewe a Penny Marketjével, és több kis élelmiszerboltot lát el a CB­A és a Coop, a két legnagyobb magyar beszerzési társaság. Ez utóbbi a Mecsek Füszérthez tartozik. A városban hat nagy áruház található, vagyis a térségben aligha lehet pezsgő kiskereskedelemről beszélni, holott Szekszárd közel van Horvátországhoz, sőt része az Észak-Magya­­rországot a déli határszakasszal összekötő csatornának. Ugyanakkor a városnak és térségének a kiskereskedelem fejlesz­tése mellett elemi érdeke a kiskereskedelmi láncok ellátási oldalá­nak erősítése, hiszen a város és a régió erős mezőgazdasággal bír. Ennek megfelelően az önkormányzat önszerveződésre alapuló szer­vezetek, szövetkezetek létrejöttének ösztönzését tűzte ki célul mind a beszerzés, mind az értékesítés oldalán. A kistérség gazdasági éle­tében, foglalkoztatási helyzetében alapvető szerepet játszik a me­zőgazdaság: jelentős mennyiségű terményt, így gabonát és olajos növényeket, valamint tejet és sertéshúst állít elő. A termelők alap­vető érdeke a beszerzési és értékesítési tevékenység koordinálása, mivel ennek hiányában az érdekérvényesítés az egyes termelők szintjén csak jóval, kisebb hatékonysággal valósulhat meg, tekin­tettel arra, hogy a termékpálya mindkét végén olyan multik áll­nak, amelyeknek a gazdasági súlya nem mérhető az egyes terme­lőkéhez. (Arról nem is beszélve, hogy a multik többsége még csak üzletet sem működtet a városban.) Egyértelmű tehát, hogy a város és térsége számára fontosabb a kereskedelem alapját képező ellá­tási oldal erősítése, mint a felhasználásé. Az önkormányzat fejlesztési programjában az önszerveződő be­szerző és értékesítő szövetkezetek létrehozását tűzte ki célul. Emel­lett támogatná a teljes termékpályát (élelmiszerláncot) lefedő in­tegrációs kapcsolatrendszer kiépítését, fejlesztését az agrár- és élel­miszer-gazdaság területén. Az önkormány­zat fejlesztési programjában az önszervező­dő beszerző és értékesítő szö­vetkezetek lét­rehozását tűzte ki célul INGADOZÓ MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA JELLEMZI TOLNA MEGYÉT A szezonális lehetőségek nagyban befolyásolják a foglalkoztatást • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az évközbeni csökkenés an­nak köszönhető, hogy elindult a város gazdasága és felszippan­totta a munkanélkülieket. Szek­szárdon egyébként a lakosság többségének keresetkiegészítést nyújt a borászat, így szezonban a szőlészetek és pincészetek számos munkalehetőséget kí­nálnak. A város foglalkoztatás­politikájában előrelépés lehet, hogy az önkormányzat autóipa­ri klasztert kíván létrehozni, amely mágnesként vonzhatja a nemzetközi vállalatok kisebb beszállítóit. A térségben, illetve a városban már több hasonló vállalkozás működik. Tolna megyében a munkanél­küliségi ráta egyébként a szek­szárdihoz hasonló trendet mu­tatott. Az év viszonylag magas munkanélküliségi mutatóval és 12,7 százalékos rátával kezdő­dött, amely a félév során 11,5 százalékra csökkent. Az első félév minden hónapjában a ré­gió legjobb munkanélküliségi adatait mutatta fel, annak elle­nére is, hogy az előző évhez ké­pest a megyében is emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma. A félév végén, júliusban 12 318 munkanélküli szerepelt a Tolna Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásában, ami több mint 1300-zal kevesebb, mint az év első hónapjában volt, ugyan­akkor csaknem ezer fővel halad­ja meg az előző év azonos idő­szakában mértet. A munkanél­küliségi ráta az országos átlag­hoz képest a kilencedik legma­gasabb érték. A foglalkoztatás növelésében az infrastruktúra fejlesztése, az úthálózat bővíté­se hozhat áttörést. A félév végén jelentősen, a már regisztráltakhoz képest 34,5 százalékkal nőtt a megyében a pályakezdő munkanélküliek száma. Ez önmagában még nem jelentene kiugró növekedést, ugyanis nyáron általában meg­nő a pályakezdő­ munkanélküli­ség, azonban a munkanélkülie­ken belüli 14,2 százalékos ará­nyuk 2,3 százalékkal volt maga­sabb a múlt évinél. Az év első hónapjában 40 százalékkal emelkedett a beje­lentett, betöltetlen munkahe­lyek száma, ami kedvező adat lehetne, ám a bejelentett igé­nyek 32 százalékát a közcélú és közhasznú munkák, illetve a munkatapasztalat-szerzésre irá­nyuló támogatott ajánlatok tet­ték ki. A másik harmad pedig a külföldiek foglalkoztatását cé­lozta. A félév végére a bejelen­tett munkaerőigény csökkenése volt jellemző, júliusban példá­ul 21 százalékkal kevesebb ajánlat érkezett a központba, mint egy hónappal korábban. Májusban például feleannyi ajánlat érkezett, mint április­ban, és jellemző a félévre, hogy az igények jelentős része kül­földön történő munkavégzésre irányult. A lakosság több­ségének kereset­kiegészítést nyújt a borászat

Next