Napi Gazdaság, 2006. július (16. évfolyam, 126-147. szám)
2006-06-30 / 126. szám
[ S pannon A vezető mobilszélessáv-szolgáltató közel hozzád ZUHANT AZ ÁRFOLYAM - JÖHET A KAMATEMELÉS? Gyenge oldalon a forint Tegnap az árfolyamsáv gyenge oldalára esett át a hazai fizetőeszköz, az euró forintjegyzése délután már a 285-ös szintet súrolta. Szakértők a hazai deviza zuhanását ugyan több tényezővel magyarázzák, ám abban egyetértenek, hogy az MNB előbb-utóbb kamatemelésre kényszerül. Apám VIKTOR—CSERNÁTONY CSABA Soha nem látott mélységbe zuhant a forint árfolyama csütörtökön a bankközi devizapiacon. Az euró jegyzése délelőtt lépte át a sávközépet, vagyis a 282,36-os szintet, majd délután némi ingadozással hajszálra megközelítette a 285 forintot. A forint eddig még sohasem volt az árfolyamsáv gyenge oldalán. Szakértők szerint a mostani zuhanásban közrejátszottak a szlovák kormánykoalíció megalakulásáról szóló híradások, de hatottak a Federal Reserve (Fed) kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások is. A forinttal napközben együtt gyengült a szlovák, a cseh és a lengyel deviza. Kora délutánra utóbbi hármas viszont már felfelé korrigált, azaz a hazai fizetőeszköz elszakadt régiós társaitól, ami Magyarországspecifikus okokat sejtet. A forint esésével párhuzamosan emelkedtek a másodpiaci állampapírhozamok, az egyéves diszkontkincstárjegyek aukciója pedig igen szerény befektetői érdeklődés mellett zajlott le. Szakértők mindezek alapján úgy vélik, előbb-utóbb kamatemelésre kényszerül a Magyar Nemzeti Bank. A JP Morgan elemzése szerint a globális befektetési alapok portfolióiban a tágabb értelemben vett európai feltörekvő térség befektetési konstrukciói közül - a költségvetési tervekkel kapcsolatos piaci csalódottság miatt - a magyar forint- és kamatpiac vált a legerősebben alulsúlyozottá júniusban. A Goldman Sachs szintén a befektetői hangulat romlásáról írt, amit a magyar költségvetési tervek változékonysága idézett elő. A Goldman szakértői úgy vélik, bár bevételi szempontból nincs sok különbség az áfatervek között, a forgalmi adóra vonatkozó elképzelések sűrű változása nem erősíti a piaci bizalmat. A forint ellenében dolgozott, hogy a magyar kormányküldöttség nyugat-európai nagybefektetők előtti road show-ja talán nem sikerült túl meggyőzőre - véli Barcza György, az ING Bank elemzője. Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezetője ezzel szemben az Indexnek azt nyilatkozta, hogy hiteles és sikeres volt a delegáció frankfurti szereplése. Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője a globális kockázatviselési hajlandóság csökkenésére helyezte a hangsúlyt, ami a Fed várható kamatemeléseivel van összefüggésben. Erre utal szerinte az is, hogy nemcsak a kelet-közép-európai devizák kerültek lejtőre, hanem a dél-afrikai rand is. A török líra ugyanakkor viszonylag stabil maradt, ami vélhetően a szerdán végrehajtott újabb kamatemelésnek köszönhető. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője ennek kapcsán úgy véli, a magasabb török kamat átrendezte a feltörekvő piacokat, a befektetők inkább oda irányították át tőkéjüket és ez is közrejátszott a forintesésben. Viharos hetek jöhetnek a forintra - teszi hozzá a szakember, aki úgy véli, az árfolyam alakulásába beleszólhat a ma megjelenő fizetésimérleg-adat, illetve az államháztartás júniusi hiányáról szóló, jövő hét csütörtöki beszámoló. Igaz, utóbbi nem feltétlenül okozhat nagy kilengést, mivel szinte mindenki tudja milyen rossz a helyzet - fogalmaz Suppan. Megfigyelők szerint az Európai Központi Bank jövő heti kamatdöntése, illetve az amerikai munkaerőpiac alakulása szintén befolyásolhatja a hazai deviza jegyzésének alakulását. A VÁRHATÓ JEGYBANKI LÉPÉSRŐL * Barcza György, az ING Bank elemzője Ahogyan romlik a piaci környezet, egyre valószínűbb egy nagyobb kamatemelés Magyarországon. A kérdés az, hogy az MNB megvárja-e ezzel a lépéssel a hónap végét vagy rendkívüli ülésen dönt a szigorításról. Az biztosan megnyugtatná a piacot, ha hétfőn 75 bázisponttal emelne a jegybank, de mivel a monetáris tanács láthatóan megosztott kamatügyben, ennek esélyét csak mintegy 30 százalékra teszi. Hangsúlyozza viszont, hogy a hazai alapkamat későbbi alakulása függ a Fed további kamatpolitikájától is. Benkő István, a Hamilton Tőzsdeügynökség üzletkötője Amíg a jegybank nem hajlandó drasztikus szigorításra, a forint további süllyedésére lehet számítani. A jelenlegi kamatok mellett ugyanis nem hajlandóak finanszírozni minket a külföldi befektetők, ami meglátszik a legutóbbi állampapír-aukciókon tapasztalt gyenge keresleten is. A szakember úgy véli, rövid távon 200 bázispontos emelésre volna szükség. Ha azonban fennmarad a feltörekvő piacokat érintő negatív befektetői hangulat, további szigorításra lehet szükség, azaz fél-egyéves távlatban akár két számjegyű alapkamat is elképzelhető. Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője Pánikszerű befektetői magatartás esetén elkerülhetetlen egy markánsabb kamatemelés. A jelenlegi árfolyamszinteken pedig nagy a veszélye annak, hogy a nagyobb külföldi portfolióbefektetők aktivizálják magukat. Amennyiben a forint tovább gyengül, a tradicionálisan óvatosabb, türelmesebb német befektetők is elkezdhetik zárni pozícióikat. A közvélemény a Fed ellen van • NAPI GAZDASÁG Az amerikaiaknak elegük van a Fed kamatemelési politikájából - derül ki a Bloomberg és a Los Angeles Times közös felméréséből. A megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a két éve tartó szigorítási ciklus ártalmas lehet a gazdaságra. A válaszadóknak csak 22 százaléka helyeselt egyértelműen egy újabb emelést. Különösen nagyok az aggályok amiatt, hogy a Fed döntései egyre feljebb srófolják a jelzáloghitel-kamatokat, ami túl az egyes hitelfelvevők egyéni finanszírozási nehézségein, a lakásépítési szektort is kivéreztetheti. A Federal Reserve nem először kerül szembe a közvéleménnyel: 2000 márciusában, amikor a nyíltpiaci bizottság (FOMC) már öt lépésben 6 százalékig emelte az irányadó kamatot, a Los Angeles Times hasonló felmérésére nagyjából hasonló arányban érkeztek a további szigorítást ellenző válaszok. Abban a hónapban később a Fed megint emelt, méghozzá 50 bázispontot és ezen a szinten hagyta a kamatot egészen 2001 januárjáig; nem sokkal később már nemcsak a kibontakozó recessziót kellett ellensúlyoznia kamatcsökkentésekkel, hanem a szeptember 11-i terrortámadás hatásait is. A mostani kamatemelési ciklus 2004 júniusában kezdődött - amikor már 45 éves mélyponton, 1 százalékon állt a kamat -, s Alan Greenspan, a Fed akkori elnöke még 14 fokkal vitte feljebb a kamatlépcsőt, mire ez év februárjában lejárt a megbízatása. A FOMC üléseinek jegyzőkönyvét Greenspan kezdte el közzététetni még 1999-ben; a legendásan burkolt kijelentésekből annyi azért többnyire kiderült, hogy a bizottság nem sokat törődött azzal, mit akar a közvélemény, következetesen az inflációra és a termelékenységre fókuszált. A mostani felmérésből kitűnik, hogy a jobban keresők inkább támogatják a további kamatemelést: az évi 100 ezer dollárnál többet kasszírozó háztartások megkérdezettjeinek 39 százaléka van a magasabb ráták mellett, 52 százaléka ellene. A 40-60 ezer dollár között keresők esetében viszont 13-76 százalék ez az arány. Éles eltérések mutatkoztak a képzettség alapján is: a diplomások 35 százaléka támogatta a szigorítást, az alacsonyabb végzettségűeknek viszont csak 17 százaléka. A politikai hovatartozás viszont alig számít. Kolba Miklós, az ING devizakereskedője Akkor indulhat meg erősödés a feltörekvő piacokon, ha a tengerentúlról a kamatemelési sorozat lezárására utaló jelzés érkezik. Ellenkező esetben további gyengülés vár a forintra, és akár 290 forintig is elszaladhat az euró kurzusa. Az MNB eddigi kivárása éppen azzal magyarázható, hogy a jegybank csütörtökön a forintra nézve kedvező Fed-kommentárral kalkulált. Jönnek a jegybanki szigorítások • BARABÁS T. JÁNOS A pénzpiacok szerint 50, az elemzők szerint 30 százalék az esélye annak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) már augusztus 3-án 25 bázisponttal felemeli a 2,75 százalékos alapkamatot. Általános vélemény szerint csak fokozatos szigorításra kell számítani, hacsak nem nő meg drámaian az inflációs nyomás. A szakértők úgy vélik, hogy az ECB kamata az év végére 3,25 százalékra nő, és ezen a szinten marad 2007 végéig - írta a Reuters. A bank egyébként Jean-Claude Trichet elnöknek köszönhetően közelebb áll a Greenspan-örök-I_____________________________________ A Bloomberg hírügynökség megjegyezte: a magyar forint, amely idén értékének 9,8 százalékát elvesztette, a harmadik legrosszabbul teljesítő európai valuta - ennél csak az izlandi korona és a török líra gyengébbséghez, mint a bernankei, bankárhoz képest nyílt és szókimondó stílushoz. Mint a Fed leköszönt, legendás elnökénél, gyakran homályos, ha nem éppen érthetetlen szavaiból próbálják a szakértők kihámozni, milyen irányba mutatnak célzásai. Ami a négy visegrádi országot illeti, míg Lengyelországban az elemzők - különös tekintettel az EU legalacsonyabb inflációjára - nem számítanak a kamatok változására, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a hitelköltségek emelkedését várják. Az infláció ugyanis gyorsul - míg Magyarország esetében a forint gyengesége, a többiekében a hazai kereslet növekedésének nyomása miatt. A Bloomberg elemzői arra számítanak, hogy a magyar jegybank egy vagy két lépésben a jelenlegi 6,25- ről 7 százalékra fogja emelni az alapkamatot. Az EU legalacsonyabb hitelkamatéval (2 százalék) büszkélkedő Csehországban az év végére is csak 2,25 százalékra számítanak, míg Szlovákiában valószínűleg 4-ről 4,5 százalékra megy fel a kamat. MAKROMUTATÓK A FELTÖREKVŐKNÉL _____Infláció (május év/év) GDP (I. negyedév) Irányadó Kamat* Csehország________33_____________1_____________2_ Izland____________83_____________53_________12,25 Lengyelország______03____________53____________4_ Szlovákia__________43____________63____________ Törökország_______93_____________93_________17,25 Magyarország_______23_____________43__________6,25 *aktuális______________________________Forrás: Bloomberg BERNANKE A KISZÁMÍTHATÓSÁGRA HELYEZNÉ A HANGSÚLYT Még várat magára az új stílus BEN S. BERNANKE• KOLOZSI PÁL PÉTER A 25 bázispontot emelő Fed a továbblépéseknél az inflációra és a növekedésre is figyel Nem könnyű munkára szerződött Ben S. Bernanke, a Princeton egykori egyetemi tanára, aki a pénzpiaci legendának nevezett Alan Greenspant váltotta ez év februárjában az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) elnöki székében. Greenspan regnálása alatt az Egyesült Államok gazdasága történetének leghosszabb expanzióját élte meg, aminek következtében a Fedet csaknem húsz éven át vezető szakembert sokan a valaha élt legnagyobb jegybankelnöknek tartják. Jelentős eltérés elődjéhez képest, hogy Bernanke szerint a jegybanknak mindenekelőtt kiszámítható politikát kell folytatnia, a monetáris politikát pedig intézményesíteni kell. Ez a gyakorlatban annyit jelenthetne, hogy az ingadozó élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció vonatkozásában bevezetnének egy célsávot, és amennyiben a pénzromlás üteme kilép abból, a Fed a megfelelő irányban módosítja a kamatot. Inflációs célsávot ugyan még nem vezetett be a Fed, de Bernanke elgondolása radikálisan eltérő monetáris politikai megközelítést jelent a sokszor az intuícióira hagyatkozó Greenspanhez képest. Az inflációs célkövetés kritikusai szerint a rendszer túl merev, bár azt kevesen kérdőjelezik meg, hogy növelné a monetáris politika átláthatóságát és kiszámíthatóságát. Márpedig ezek az értékek az utóbbi időben felértékelődtek, ugyanis rég nem látott felfordulást okoztak Bernanke szavainak ilyen vagy olyan értelmezései a világ értékpapírpiacain az utóbbi két hónapban. Sokan azt hangsúlyozzák, hogy Greenspannek azért sikerült inflációs cél nélkül is alacsonyan tartania az inflációt, mert ő maga képviselte a kiszámíthatóságot, Bernanke esetében azonban még nem beszélhetünk erről. F NAPI HÍR ____________________________________________________________ _____________________________| NAPI GAZDASÁG• 2006. JÚNIUS 30.-JÚLIUS 1., PÉNTEK-SZOMBAT 10