Napi Gazdaság, 2006. július (16. évfolyam, 126-147. szám)

2006-07-20 / 140. szám

www.napi.hu CSÜTÖRTÖK XV. ÉVFOLYAM 140. (4221.) SZÁM 2 0 0 6. JÚLIUS 20. NAPI SZERKESZTETTE: DOMOKOS LÁSZLÓ ÉS VAJNAI LAJOS Hódmezővásárhely • Jövőre már teljes lesz az e-ügyintézés Januártól a város lakói minden ügyintézést elektronikusan intézhetnek és követhetik ügyeik előrehaladását MV I Versenyképesen kell termelni A térség meghatározó nagyüzeme a Hód-Mezőgazda Zrt., amely több mint 7500 hektáron gazdálkodik Sikeresen veszi az akadályokat Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely polgármesterével, Lázár Jánossal beszélgettünk a városról, a jövőre vonatkozó tervekről, és arról, hogy milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítani hazai és uniós támogatásokkal.­ ­ MOLNÁR ANNAMÁRIA LÁZÁR JÁNOS - Honnan ered a város neve? POLGÁRMESTER - A középkori két fő település, Hód első említése 1231-ből, Vásárhelyé 1266-ból ered. A városnévben szereplő Hód elnevezés feltételezhetően a terület egyik első birtokosáról, Hodusról, vagy a magyar honfog­lalás előtti időkben itt élt bolgár-szláv népesség hód szaváról ma­radhatott ránk, amely átjárót jelent. A mező szó a település tág mezőkkel, legelőkkel övezett környezetére utal és egyben me­zővárosi rangjának emlékét is őrzi. A Vásárhely név a kereske­delmi utak találkozása során létrejött, nagy forgalmú vásárok tar­tását jelzi. Hódmezővásárhely idén ünnepli várossá válásának 560. évfordulóját. Mezővárosi rangját Hunyadi Jánostól kapta, aki kereken 550 évvel ezelőtt vívta a nándorfehérvári ütközetet. - Milyen szerepe van a megyei jogú városnak a térségben? - Hódmezővásárhely az elmúlt évtizedben látványos fejlődés­nek indult és elsősorban az infrastruktúra fejlesztése és a kör­nyezetvédelem területén ért el jelentős eredményeket. Az ország második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező tele­pülés napjainkra a dél-alföldi régió egyik legjelentősebb gazda­sági, kulturális és művészeti központjává vált, kiterjedt és szo­ros testvérvárosi kapcsolatokkal. 2005-ben Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent és Székkutas településekből megalakult a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás (HTKT), mely­nek fő célja a fejlődés összehangolása, közös területfejlesztési programok kialakítása és megvalósítása, valamint az önkormány­zati feladatok közös ellátása. - Milyen jelentős fejlesztéseket valósított meg a város és milyen támogatási lehetőségekkel élt? - Hódmezővásárhely a városfejlesztésben egyaránt igénybe vet­te a hazai (így a Széchenyi terv és a minisztériumok által kiírt) és az uniós (így a PHARE, SAPARD, HEFOP, GVOP, AVOP) pá­lyázatok nyújtotta támogatási lehetőségeket. Nyertes projektjei során - többek között - szociális lakásokat, nyugdíjaslakóparkot, játszóteret építtetett, akadálymentesíttette a városházát és fel­újította (ahol nem volt, kiépítette) a város vízelvezető csatorna­­rendszerét. 2002 óta körülbelül 180 utca burkolatát újították fel, illetve építették meg - ezzel közel 300 ezer négyzetméter új asz­faltréteg került az utakra. Az utóbbi években jelentős fejleszté­seket hajtottak végre a helyi Erzsébet Kórházban, melynek ke­retében több száz millió forintot költöttek új orvosi műszerekre és újjáépítették a kórházi labort, idén ősszel pedig megkezdő­dik az új, két részből álló szakrendelő építése. Folyamatban lévő, már nyertes pályázataival a város jelentős külterületi útszakaszai kapnak szilárd burkolatot, és ezzel újabb mezőgazdasági területek megközelítése, művelése válik könnyebbé a lakosság és az ipar számára. Fedett sportuszodánk van, amely rövidpályás világversenyek megtartására is alkalmas. Új állatvásártér épül, mivel a jelenlegi nem fejleszthető tovább. Ez azért fontos, mert Hódmezővásárhelyen nagy hagyománya van az állatvásároknak, ahol a környező és távolabbi települések la­kói is megjelennek mint vásárlók és eladók egyaránt. Egy év alatt három újabb olvasókör létesült, köztük az országban elsőként katolikus olvasókör. Ezzel városunkban 21-re emelkedett a kö­rök száma. A Szántó Kovács János általános iskolában PHARE- forrásból korszerű információs technológiát alakítanak ki, ahol a számítástechnika alapjaival nemcsak a tanulók, hanem már a nagycsoportos óvodások és a szülők is megismerkedhetnek. FOLYTATÁS A III. OLDALON­­• MEGVALÓSUL A MÚZEUMOK VÁROSA? Egyre népszerűbb a turisták körében Növekszik Hódmezővásárhely mint turisztikai célpont népszerűsége - a KSH adataiból és a helyi turisztikai szakértők tapasztalataiból egyaránt ez olvasható ki. A város iránti érdeklődés a napokban a legmodernebbnek tartott magyar múzeum megnyitásának köszönhetően ugrott meg.­­• NAPI GAZDASÁG A kereskedelmi szálláshelye­ken megfordult vendégek szá­ma alapján 2003 volt Hódme­zővásárhely legjobb éve, ugyanis 10 365 látogató érkezett a vá­rosba és töltött ott legalább egy éjszakát - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ada­taiból. Az érdeklődés azóta va­lamelyest mérséklődött ugyan (tavaly 9015-nél állt meg a mu­tató), összességében mégis növekvő tendencia fi­gyelhető meg az utóbbi öt évben. Pontosan ilyen képet mutat a külföldi turisták számának alaku­lása is - a 2003-as csúcsévben 1972 külföldi for­dult meg kereskedelmi szálláshelyen, számuk azóta némileg csökkent. Korábban főleg holland és német vendégek keresték fel Hódmezővásár­helyt, az utóbbi években megjelentek az ango­lok, a hollandok és az írek is - tudtuk meg Tül­­kös Ildikótól, a helyi tourinform munkatársától. FOLYTATÁS A IV. OLDALON A HÓDMEZŐVÁSÁRHELY IDEGENFORGALMA 2003 ________262_________________5.428 2004 _________242__________________GT_ 2005 _________212__________________52_ Forrás: KSH_________________________________ _____Vendégéjszakák Külföldiek vendégéjszakái 2000 _________122_______­_________4.722 2001 _________152__________________42_ 2002 _________152__________________52_ Egy dinamikusan fejlődő megyei jogú város Csongrád megye második legnagyobb települése még ma is őrzi mezővárosi jellegét. A megyei jogú városban az utóbbi években jelentős infrastrukturális beruházások történtek, ezt az Európa Tanács is elismerte. A NAPI GAZDASÁG Az egykor - némi gúnnyal - paraszt Párizsnak nevezett Hódme­zővásárhely az elmúlt másfél évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül. A rendszerváltás hajnalán az egyik legelmaradottabb te­lepülésből a dél-alföldi régió egyik legdinamikusabban fejlődő te­lepülése lett. A város infrastrukturális fejlesztései (szennyvíztisztí­tó, csatornázás, szilárdhulladék-lerakó telep, geotermikus erőmű, kerékpárút-hálózat, világítás korszerűsítése, kórház-rekonstrukció) nemcsak az itt lakók kényelmét szolgálták, hanem meghozták az elismerést is. 1997-ben Hódmezővásárhely megkapta - a magyar városok között elsőként - az Európa Tanács által 1955-ben alapí­tott Európa Díj Becsületzászló fokozatát. Csongrád megye második legnépesebb települése - 1990 óta megyei jogú város - az Alföld délkeleti részén, a 45-ös és a 47-es számú utak találkozásánál, Szegedtől 25 km-re, Budapesttől pe­dig 183 kilométerre fekszik. Lakosainak száma közel 48 ezer. Hódmezővásárhely - tipikus mezővárosként - hatalmas területen, több mint 483 négyzetkilométeren terül el. A várost kiterjedt ta­nyavilág övezi, ahol a legutóbbi népszámláláskor a népesség 6 szá­zaléka - 2945 fő - lakott. . A település még TM HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZÁMOKBAN________ is őrzi tipikus mező­városias jellegét - az Tízezer főre jutó élve születések száma___________85,9 egykori városlakók ige- Halálozások száma tízezer főre________________137,8 nyer szerint kialakított Egy háziorvosra jutó betegek száma_____________8554 lakókörnyezetet meg- Kórházi ágyak száma________________________329_ őrizve­­, az épületek Általános iskola____________________________12_ zöme földszintes, mind­ Középiskola______________________________ 7 Össze 3 százalékuk Gázzal való ellátottság________________97,5 százalék emeletes, földszintes­ Szemétgyűjtésbe bevont lakások aránya 89,4 százalék­nél magasabb épület Forrás: NAPI-gyűjtés____________________________ csak 450 van, s mind­össze 24 tízemeletes panel található a városban. Vásárhelynek nincs középkori eredetű szilárd lakóépülete, csak a XVIII. századtól kezd­tek el téglából építkezni. A belváros mai jellege a XIX. század vé­gén és a XX. század eleji gazdasági fellendülés során alakult ki, igaz, a II. világháború után a városközpont egy részét lerombolták, s a házak helyére házgyári épületeket emeltek. A város főtere a Kossuth tér, déli oldalán magasodik az 1893-ban épített, Ybl Mik­lós által eklektikus stílusban tervezett városháza az 56 méteres tor­nyával. A tér nyugati oldalán áll az 1905-ben Pártos Gyula tervei alapján felépült, nemrég eredeti szépségében felújított Fekete Sas szálló neobarokk épülete, monumentális, faragott díszítésű abla­kaival. Reprezentatív nagyterme bálok és városi rendezvények szín­helye. A város legrégebbi téglaépülete az 1713-14-ben román stí­lusban épült (református) ótemplom, amelyet lőrésekkel ellátott védfallal vettek körül 1740-ben - ma már csak egy kis részlete lát­ható. Szintén egyedi az az árvédelmi téglafal, amelyet 3 kilométer hosszan építettek a város déli részének védelmére az 1879-es nagy szegedi árvíz idején. Szintén itt található az Alföld első artézi kút­ja, amelyet Zsigmondy Béla fúrt 1880-ban, valamint az egyik leg­nagyobb barokk református temploma, az Újtemplom. A település kulturális szempontból is sokszínű, már 1723-tól működik latin iskola a debreceni kollégiumhoz kötődve. 45 ezer kötetnyi régi, úgynevezett tanári könyvtárában olyan könyvrit­kaságok találhatók, mint Temesvári Pelbárt 1514-ben, Lyonban kiadott Sermones Pomerii című műve, Bonfini 1758-ban, Bá­zelben kiadott Rerum Ungaricarum decadese, Abrosius Calepinus 1598-as 11 nyelvű szótára. A város híres festője Tor­nyai János, aki a századfordulót követően termékeny légkört ala­kított ki és létrehozta a vásárhelyi iskolát, amelynek középpont­jában a puszta és az Alföld állt. í­r­t A régészek a város határában közel hatezer éves településnyomokat találtak, a feltárt leletek az ember szinte megszakítás nélküli jelenlétére utalnak. A te­rület kedvez a földművelésnek és az állattartásnak, a Tisza szabályozása előtti hatalmas vízrendszer pedig a halászatnak biztosított kiváló feltételeket, így a letelepedő magyarok is hamar belakták a környéket, a tatárjárás előtt már hét templomos falu létezett, míg a középkorban összesen húsz falu élte itt életét. A várossá fejlődés a XV. század közepére tehető, amikor Hód, Vásár­hely, Tarján és Ábrány egykor különálló falvak összeolvadtak, és létrejött az Alföld egyik jellegzetes, nagy határú városa. Az 1437-ben Hódvásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az okleve­lében mint uradalmi központ szerepelt. A Csongrádról Csanádra vezető út melletti fekvés kedvezett a kereskedelemnek, a középkorban a piacok és az állatvásárok biztosították fejlődését. A török hódoltság idején a falu és környéke szinte teljesen elnéptelenedett, csak a török kiűzése után indult meg a lassú visszatelepülés. Az 1700-as években a Károlyiak birtoka volt a város és környé­ke. A dualizmus idején indult dinamikus fejlődésnek, a századfordulón bontako­zott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a XX. század elejére a város arculata gyökeresen megváltozott. 1890-ben 55 475 főnyi lakosságával Hódmezővásárhely az ország negyedik legnépesebb városa, de a munkanélküli­ség egyre nagyobb gondot jelentett, és 1894-ben, Szántó Kovács János bebörtön­zése miatt zendülés tört ki. A második világháború után létrejött a város lakóte­lepe, a kertváros ekkor indult fejlődésnek. A város határában ipartelepet hoz­tak létre, noha a nehézipari termelés soha nem volt itt jellemző.

Next