Napi Gazdaság, 2007. április (17. évfolyam, 63-81. szám)
2007-04-02 / 63. szám
2 MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁGA- 2007. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ HÍRHÁLÓ • A gazdasági miniszter lett az SZDSZ elnöke Az SZDSZ szombati tisztújító küldöttgyűlésén a két elnökjelölt, Fodor Gábor és Kóka János is ugyanannyi szavazatot kapott, majd új szavazást tartottak. A második voksoláson Kóka 380, Fodor pedig 367 szavazatot kapott, így a jelenlegi gazdasági és közlekedési miniszter lett két évre a liberális párt elnöke. Januárban jobban nőtt az import Amíg tavaly minden egyes hónapban felülmúlta a kivitel dinamikája a behozatalét, addig 2007 januárjában - a piaci várakozások szerint csak átmenetileg - megfordult a trend: az export volumene 19,2, az importé 20,3 százalékkal bővült a tavaly januárihoz képest. A folyó áras forintadatokból számítva a forgalom mindkét irányban 22 százalékkal bővült, euróban mérve a növekedés 20-21 százalékos volt - adta hírül a KSH. így a külkereskedelmi mérleghiány a hónapban 48 milliárd forint (193 millió euró) lett, ami 10 milliárd forinttal (40 millió euróval) több a tavalyinál. A kivitel forintárszintje 2, a behozatalé 1 százalékkal nőtt. A forint árfolyama nem változott a tizenkét hónappal korábbi szinthez képest, míg a cserearány 1 százalékkal javult. A mérleget jelentősen elsősorban a tágabbra nyílt energiaolló rontotta. Az energiahordozók importértékének folyó áron és forintban számított 13,1 milliárd forintos januári emelkedése adta az első hónap külkereskedelmi hiányának közel egyharmadát. Az energiaimport értéknövekedése alapvetően az árak változására vezethető vissza, mivel az árufőcsoport kivitelének és behozatalának volumene az egy évvel korábbi bázishoz képest lényegében azonos mértékben, 7-8 százalékkal bővült. Radikális mértékben nőtt emellett az egyéb szállítóeszközök importja is. Ebben egy újabb Gripen-gép beszerzése játszott közre - mondta lapunknak Herzog Tamás, a KSH munkatársa (ezzel jelenleg kilenc egységből áll a flotta, amely decemberig tizennégy darabosra bővül). A tranzakció kiolvasható a svéd-magyar kétoldalú adatokból is, e viszonylatban ugyanis a tavalyi hasonló időszak több mint két és félszeresére nőtt a behozatal. ► A kis cégek most kevésbé borúlátóak A 2006 harmadik negyedévében mért abszolút,69 pontos mélypont után immár második alkalommal emelkedett a K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet által összeállított kkv-bizalmi index. A kis- és középvállalkozói szektor várakozásai azonban - miként azt a53 pontos mutató is jelzi - továbbra is erősen borúlátóak. A 700 vállalkozás megkérdezésén alapuló részletes felmérés szerint a mostani növekedés jórészt a kisebb (0-100 millió forint) árbevételű vállalkozások javuló várakozásainak köszönhető. Ágazati szinten a kutatók az ipari és az építőipari vállalkozások pozitívabb jövőképét emelték ki. Továbbra is rendkívül negatív a kormányzati intézkedések megítélése: a megkérdezettek mindössze 4 százaléka véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat. Ennek ellenére a vállalatok a jegybanki alapkamat, így a hitelkamatok csökkenésében bíznak, ami alacsonyabb inflációs várakozásokat is jelent. ► Alkormányzó lett Tarafás Imre Tarafás Imrét a magyar kormány a Európa Tanács Fejlesztési Bankja (Council of Europe Development Bank) alkormányzójának jelölte. A megbízatás öt évre szól. Az új alkormányzó a közép- és délkelet-európai célcsoport országaiért felelős. Tarafás jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora; korábban, 1988 és 1993 között az MNB első alelnökeként dolgozott, 1996-tól a Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke lett. Töltött már be felelős tisztséget nemzetközi pénzügyi intézményben is, 2002-től 2005-ig az EBRD igazgatóságában képviselte Magyarországot. Magyarország 1998 óta tagja a 39 európai országot tömörítő banknak, amely főként a szociális kohézió erősítését, a környezetmenedzsmentet, valamint a humán erőforrások fejlesztését szolgáló beruházásokat támogatja kedvező feltételű hitelekkel és technikai segítségnyújtással. A bank eddig Magyarország számára több mint egymilliárd euró hitelt hagyott jóvá; a már kihelyezett hitelek harmada a tiszai árvízvédelmi rendszerek fejlesztéseit finanszírozza. Munkahelyteremtésre és a kkv-k támogatására több mint 300 millió euró, vidék- és városfejlesztésre, valamint szociális lakásépítésre további mintegy 350 millió euró hitel jutott. ► Gyorsulnak az első NFÜ kifizetései A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egyszerűsítéseket vezetett be annak érdekében, hogy a 2004-2006 közötti, első nemzeti fejlesztési terv (NFT) pályázatainak nyertesei 2008 végéig pénzhez is jussanak. Ennek érdekében racionalizálták a munkafolyamatokat és ösztönző rendszert dolgoztak ki a kifizetésben résztvevők számára, valamint felelősöket jelöltek ki a projektekhez. Eddig a megítélt mintegy 670 milliárd forint 60 százalékát, 404 milliárd forintot utalták ki - jelentette be Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. A tervek szerint az egy évnél régebben ki nem fizetett számlák 8,85 százalékos arányát június 20-ára öt százalékra, július 20-ára egy százalékra, a kilencven napnál régebben ki nem fizetettek arányát pedig a mostani 78,0 százalékáról június 20-ára 30, július 20-ára 15, szeptember 15-ére pedig egy százalék alá csökkentik. KÜLKERADATOK Import Export Mrd Ft 1 330,4 1 282,1 M dollár 6 859,8 6 592,4 M euró 5 248,0 5 054,6 Forrás: KSH Lassú javulás jöhet • NAPI GAZDASÁG Az államháztartás idei első kéthavi hiánya magas, de a kormányzati prognózisnál kisebb, ami lehetővé tette az éves kormányzati prognózis gesztusértékű, 0,1 százalékpontos csökkentését - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank közreműködésével készült legújabb előrejelzéséből. A kutatók szerint ennél is valamivel kisebb, a GDP 6,5 százaléka körüli hiány érhető el az év végére. A várakozások szerint a konvergenciaprogram idei része PROGNÓZIS 2007-RE szinte biztosan teljesül, miközben a gazdasági növekedés kissé lassul, az infláció az első negyedévi csúcspont után főleg ősztől jelentősen esik, a forint pedig tartósan erős marad, miközben már a második negyedévben megkezdődhet a kamatcsökkentés időszaka. Idén januárban a bruttó keresetek 7,1, a nettók pedig alig 0,9 százalékkal haladták meg a 2006. januárit, így a reálkereset 6,4 százalékkal csökkent. A januári adatok számos egyszeri tényezőt tükröznek, az év egészében a GKI 3 százalék körüli nettó keresetnövekedést vár. A legfrissebb adatok szerint a külső egyensúly 2006-ban jelentősen, a vártnál is jobban javult, a hiány 0,8 milliárd euróval kisebb lett a 2005-ösnél. A beáramló külföldi tőke azonban kevesebb, míg a magyar tőkeexport magasabb lett a korábbinál. Részben a forint ingadozási sávjának megszüntetésére irányuló spekuláció magyarázza devizánk látványos márciusi erősödését, de szerepe volt ebben a szlovák korona felértékelésének, a belpolitikai feszültség enyhülésének, a kedvező hazai és régiós makrogazdasági híreknek, valamint a magas forintkamatoknak is. Forrás: GKI I(ELŐZŐ ÉVI 100) GDP 103,0 Ipari termelés 108,0 Kiskerforgalom 101,5 Kivitel 113,0 Behozatal 110,0 Küskerhiány (Mrd euró) 1,0 Áht-deficit (Mrd Ft) 1550 Bruttó átlagkereset 107,0 Fogyasztói árak 106,5 Szigorú akar lenni a kormány • NAPI GAZDASÁG A társasági adó alanya, amennyiben adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelemminimumot, akkor választása szerint dönthet úgy, hogy az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallásában nyilatkozatot tesz vagy pedig a jövedelemminimumot tekinti adóalapnak - olvasható ki a pénteken, a pénzügyminiszter által az országgyűlés elé terjesztett, az elvárt adót kiváltó adótörvény módosítási javaslatában. A javaslat szerint a társasági adó alanyának jövedelemminimuma a törvényben külön felsorolt növelő és csökkentő tételekkel módosított összes bevétel 2 százaléka. A PM tehát maradt a régi, szigorú ötleteinél, csak éppen az „elvárt” szócskát a „minimum” kifejezéssel cserélte fel. A törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon lépne hatályba, kivéve az adózó bevallásához kapcsolódó nyilatkozattétellel összefüggő rendelkezéseket, amelyek 2007. július 1-jétől élnének. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) nem lelkesedett a szigorított adóellenőrzésről szólókormányzati tervekért. A célokkal egyetértenek, a javasolt megoldással viszont nem. A kabinet által vázolt megoldással ugyanis több lesz a cégek adminisztrációs költsége, és az adóhatóság is beavatkozhatna az önálló vállalati döntésekbe - mondta Csuport Antal, a munkáltatói oldal szóvivője. Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője szerint ők sem támogatják a terveket. Amíg az EU átlagában a GDP 3,5 százalékát költik a vállalkozások adminisztrációs kiadásokra, addig Magyarországon 4,5-6 százalékot. A most javasolt újabb adminisztrációs többlet ellentétes azokkal a vállalkozásbarát intézkedésekkel, amelyekről a kormány korábban beszélt - véli Antalffy Gábor, a Kiskereskedők Országos Szövetségének elnöke. Erre Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára úgy reagált: a most javasolt kiegészítő kérdőív 52 sorral indult, ám ezt az egyeztetések eredményeként már húsz körülire csökkentették, tételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell”. A rendszer úgy működne, hogy az adóhatóság a bevallást kiegészítő nyomtatvány adatainak feldolgozása után kockázatelemző program segítségével választja ki részletes ellenőrzésre az adózókat. Az APEH emellett azt is vizsgálhatja, hogy az egyéni vállalkozó, a vállalkozás magánszemély tulajdonosa életvitelének biztosításához szükséges kiadásokra a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet. A pénzügyi tárca az indoklásban hangsúlyozza: az új javaslat „messzemenően érvényre juttatja az Alkotmánybíróság által megfogalmazott azon követelményt, miszerint a tényleges helyzet bizonyításának fel- Hitelfelvétellel reagál a lakosság a megszorításokra? • VARGA JUDIT A lakossági hitelek állománya februárban 52,9 milliárd forinttal emelkedett - derül ki a legfrissebb jegybanki adatokból. A növekmény még ennél is nagyobb lett volna, hiszen a devizahiteleknél a tranzakciók értéke 69,9 milliárd forintot tett ki, amit 12,9 milliárd forinttal apasztott a forint erősödése. Egyelőre azoknak van meghatározóbbá vált svájcifrankalapú kölcsönök esetében egyszerűen eltűnt a szezonalitási hatás. A tavalyi első két hónapban regisztrált 40-45 milliárd forinttal szemben ugyanis az idén 80-84 milliárd forintra szerződtek a magánszemélyek. 2006-ban egyébként (az év végi két rekordhónapot is beleszámítva) 84 milliárd forintot tett ki az átlagos havi hitelszerződés össze- ÁLLOMÁNYADATOK I (2007. FEBRUÁR, MRD FT) Hitel Betét Összesen Havi változás Összesen Havi változás Háztartások ■ 4894,5 52,9 5987,9 -24,1 Vállalatok 6523,3 -57,4 3482,0 -68,7 Forrás: MNB A magánhitelek kamata februárban általában az előző havinál alacsonyabb lett, kivéve a svájcifrankalapú lakás- és az egyéb hiteleket. Utóbbiaknál a forint- és az euróalapú kölcsönök is összetételváltozás miatt drágultak - véli az MNB. A cégek forinthiteleinek (kivéve a folyószámlakölcsönt) átlagos kamatlába azonban februárban enyhén emelkedett, a kamatláb a 2006 végi szintre tért vissza. Igazuk, akik úgy vélték: a háztartások a megszorításokat átmenetinek tekintik, az emiatti nehézségeket hitelfelvétellel próbálják áthidalni. Ezt az új szerződések alakulása még az állományi adatoknál is jobban alátámasztja. A mára a legge. Érdekes még a hitelstruktúra is, hiszen a háztartások februárban a lakáshitelnél nagyobb összegre rúgó szabad felhasználású jelzálogkölcsön felvételére kötelezték el magukat, amire az elmúlt egy évet tekintve még nem volt példa. A cégek biztosan nem eladósodással reagálnak az idei nehézségekre, a vállalati hitelállomány ugyanis februárban 57,4 milliárd forinttal csökkent. A szektor betétállományának 2006 májusa óta tartó növekedése is megállt azonban az idén, februárban 68,7 milliárd forinttal mérséklődött az állomány. A háztartások bankbetéteinek állománya két hónap növekedés után februárban szintén mérséklődött (24,1 milliárd forinttal). Jelzálogjogot kapna az építési vállalkozó • DOMOKOS ERIKA Az építési vállalkozók követeléseinek eddiginél hatékonyabb kielégítése érdekében a jogalkotók - a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvény módosításával - lehetővé tennék jelzálogjog alapítását az ingatlanon, a megrendelő hozzájárulása nélkül. A vállalkozót a megrendelő tulajdonában lévő, a szerződés szerinti munkák elvégzésére szolgáló ingatlanon, a díjkövetelés erejéig illetné meg a jelzálogjog, amelynek csak két előfeltétele lenne: a vállalkozási szerződés és a vállalkozás bejegyzési kérelme. Az önkormányzati és az igazságügyi tárca által kidolgozott törvényjavaslat a Ptk. mellett a közbeszerzési és a csődtörvény módosításával, valamint már folyamatban lévő jogszabály-módosításokkal és 2007-2008-ban kidolgozandó intézkedésekkel mérsékelné a körbetartozások kialakulását (NAPI Gazdaság, 2007. március 29., 7. oldal). Az előterjesztés április közepén kerülhet a kormány, majd a parlament elé, hatálybalépése május közepénél előbb nem várható. Az új szabályok csak az ezután kötött szerződésekre vonatkoznának, a meglévőkre nem, így az évek alatt - elsősorban az építőiparban és a kereskedelemben - felgyűlt több száz milliárd forintos tartozások rendezését nem segíthetik. (A Kormányszóvivői Iroda adatai szerint 2005-ben az iparban és az építőiparban 100-140 milliárdra becsülhető a lánctartozás állománya, míg a kereskedelemben meghaladta a 200 milliárdot.) CÉGKÖZLÖNY ÉS HITELEZŐVÉDELMI ADATBÁZIS AZ INTERNETEN A 2007-2008-ban tervezett intézkedések között szerepel a Cégközlöny kizárólag honlapon való megjelentetésével párhuzamosan egy hitelezővédelmi nyilvántartás felállítása, illetve ennek jogi és informatikai feltételeinek megteremtése. A cégek egymás cégadatain kívül értesülhetnének lejárt tartozásaikról is. Ezeket a közhiteles adatbázisokat bárki számára elérhetővé tennék elektronikusan - lehetőség szerint minél olcsóbban, esetleg ingyenesen. A mulasztó, rosszhiszemű adóssal szembeni hatékony fellépést segítheti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény azon módosítása, amely szerint - a fizetési határidő és az azt követő 15 nap lejártát követően - a hitelező írásos felszólításának kézhezvétele után már nem vitathatná a követelést, s csak akkor kerülhetné el a felszámolási eljárás megindítását, ha fizet. Mindenképpen fizetnie kell, ha nem ismeri el a követelést, akkor is. (A jóhiszemű adósokra is gondolva ez később polgári perben visszakövetelhető.) A vártnál kisebb lett a folyó deficit • NAPI GAZDASÁG A piac által vártnál jóval kisebb lett 2006 utolsó negyedévében a folyó fizetési mérleg hiánya. A jegybank által kiszámolt 1117 millió eurós deficit kissé elmarad a harmadik negyedévi 1156 millió eurós értéktől, valamint az egy évvel korábbi 1397 millió eurós hiánytól is. A javulás a szezonális hatásoktól megtisztított indexeknél is hasonló mértékű. A múlt év egészében a folyó fizetési mérleg hiánya 5,197 milliárd eurót tett a 2005-ös 6,091 milliárd után. A jelek szerint a külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya) továbbra is csökken, a tavalyi utolsó negyedévben 768 millió euró volt (szezonálisan szűrve 1131 millió euró), ez a GDP öt százalékára rúgott. A pénzügyi mérleg egyenlegeként adódó úgynevezett alulról számított külső finanszírozási igény a negyedévben 1350 millió euró (szezonálisan kiigazítva 1521 millió euró), ez a GDP 6,6 százaléka. Az év végi javulás elsősorban a reálgazdaságban keletkezett bevételi többlet növekedésének volt a következménye. A jelek szerint a külkermérleget már most javítja a kiigazítás: tizenegy év után ugyanis most volt újból példa rá, hogy az áruforgalom szaldója pozitív lett (+159 millió euró), azaz a kivitel értéke meghaladta a behozatalét. Az éves hiány pedig 417 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 1,46 milliárdról. A jövedelemsoron keletkezett hiány viszont az előző negyedévekben megszokott magas szintjen maradt a negyedévben (1,6 milliárd euró), míg a szolgáltatások többlete 287 millió euró lett. Tavaly október-decemberben nem adóssággeneráló finanszírozás formájában a tőkemozgások egyenlege 447 millió euró kiáramlást mutatott, míg az év egészében az érték 487 millió euró lett, a 2005-ös 3,368 milliárd eurónyi beáramlás után. Tavaly a magyar befektetők kiemelkedő mértékben, 1,852 milliárd euró értékben fektettek be külföldön, ehhez jön még 274 millió eurónyi újrabefektetett jövedelem.