Napi Gazdaság, 2007. május (17. évfolyam, 82-102. szám)
2007-05-02 / 82. szám
• • Ünnep helyett tiltakoztak május elsején • NAPI GAZDASÁG A 2008-as költségvetés szigorú lesz, de újabb megszorításokra nem kell számítani - jelentette ki szakszervezeti vezetők előtt Gyurcsány Ferenc a május elsejei rendezvények keretében. A találkozó nem volt nyilvános a sajtó számára, arról a szövetségek vezetői számoltak be. A szakszervezeti konföderációk szerint a munkavállalók nem hajlandók több terhet elviselni. Tiltakoznak a bármilyen jogcímen megfogalmazott minden további adó- és járulékemelés ellen. Mint mondják, a járulékokat nem a magánbiztosítók profitjának növelése érdekében fizetik. Ezeket közös felhívásuk is tartalmazza, amelynek az „Eddig és ne tovább!” címet adták. A felhívásban kijelentik, hogy tisztes munkajövedelmet, biztonságos és egészséges munkakörülményeket, a munkahelyeken törvényes rendet akarnak. A 18 éve alakuló rendszer megbukott, ezért rendszerváltásra lenne szükség - jelentette ki az MTI-Eco szerint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a május elsején tartott demonstráción, amelyen a Liga szakszervezeti szövetséggel közösen a romló életminőség és a megszorító intézkedések negatív hatásai ellen tiltakoztak a képviselői irodaház melletti Olimpiai Parkban. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a munkavállalókra aránytalanul nagy terheket hárítanak a konvergenciaprogram megszorító intézkedései, még mindig nem elég hatékony a fellépés a feketemunka ellen, és a munkahelyeken nem tartják be a munkaügyi jogszabályokat. Palkovics Imre az uniós bérfelzárkóztatást követelte, szerinte jelenleg a magyar átlagbérek az EU-s átlagnak mindössze 27 százalékát teszik ki. A vezető mobilszélessáv-szolgáltató Két dudás egy Lengyelországban... A NAPI GAZDASÁG Lengyelországban egy jobb- és egy baloldali szakszervezeti szövetség vetekszik a munkások érdekeinek képviseletéért: a rendszerváltásban meghatározó érdemeket szerzett, fénykorában tízmilliós tagsággal rendelkező Szolidaritás és az egykori szocialista tömörülésből származó Lengyel Szakszervezeti Szövetség (OPZZ). Bármilyen meglepő, a dicsőséges múlt dacára a gdanski székhelyű Szolidaritás taglétszáma ma már az egymilliót sem éri el, míg az OPZZ-é hárommillió (ebből félmillió a nyugdíjas). A Szolidaritást ugyanis szinte széttépték a győzelem utáni ideológiai és politikai, valamint hatalmi belharcok, és a párt- és kormányalakítások felszívták legjobb kádereit. Az igazi szakszervezeti munka az ágazati és helyi szervezetekben folyik, amelyek közül több is igen hatékonyan képviseli a dolgozók érdekeit. A különösen erősek közé tartoznak a pedagógusok, a bányászok, és - mint a Szolidaritás bölcsője - a tengermelléki hajóépítők, akiknek gyárait politikai orientációjától függetlenül minden lengyel kormány kénytelen volt megmenteni a csődtől, s ez várható a jövőben is - az Európai Unió rosszallása ellenére. A szakszervezetek gyakran rendeznek tiltakozó akciókat, tüntetéseket, de a sztrájkok és az erőszakos cselekmények száma jelentősen csökkent. Keveseknek tetszik a szlovák érdekvédelem •■ SIDÓ ZOLTÁN: POZSOHY Szlovákiában egyetlen központi szakszervezeti szövetség működik. A Konfederácia Odborovych Zvazov (KOZ), azaz Szakszervezetek Szövetségének Konföderációja mintegy félmillió tagot számlál, létszáma folyamatosan csökken. A presztízse alacsony, ráadásul politikai semlegességét is elveszítette, mivel a 2006. júniusi választások előtt nyíltan a későbbi győztes, a Robert Fico vezette Smer oldalára állt. A Smer a munka törvénykönyvének a szakszervezetek szája íze szerinti megváltoztatatását akarja kicsikarni, sőt Robert Fico a napokban szorgalmazta, állítsák vissza a május elsejék korábbi rangját. A Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap által rendelt márciusi reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek 22,4 százaléka úgy látja, a szakszervezetek nem képesek kellőképpen védeni az alkalmazottak érdekeit, 42,3 százalék szerint inkább nem képesek, mint képesek erre, és mindössze 18,7 százalék látja úgy, hogy megfelelnek feladatuknak. Szlovákiában kevés, a szakszervezetek által irányított sztrájkra került sor, leginkább a Kovo (Vasas) ágazati szakszervezet rendez utcai megmozdulásokat, ám tényleges munkabeszüntetésre, sztrájkkészültségre főleg a vasutas, a pedagógus és az egészségügyi szakszervezet volt képes. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. NAPI HÍR 3 NAPI GAZDASÁG• 2007. MÁJUS 2., SZERDA A kis cégeknél nem működik az érdekképviselet A kis- és középvállalkozások dolgozói a legkiszolgáltatottabbak - vélik politikusok, akik „természetesen” eltérően ítélik meg a szakszervezetek szerepét a munkavállalói érdekképviseletben. WILLIW-TOTH KORNÉLIA Magyarországon a munkavállalók szervezettsége rendkívül alacsony; mind a köz-, mind a versenyszférában nagyon kevés tagja van a különböző érdekvédelmi szervezeteknek. Ennek egyik oka, hogy az emberek nem tartják elég hitelesnek a szakszervezeteket, emellett például néhány multinacionális vállalat sem nézi jó szemmel, ha a dolgozói csatlakoznak az érdekvédőkhöz. A kkvknál az érdekképviselet kérdése gyakorlatilag nem is kerül szóba - mondta lapunknak Bernáth Ildikó fideszes képviselő, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke, a diszkrimináció a foglalkoztatásban albizottság elnöke. Bernáth szerint addig nem is várható javulás, amíg például az MSZOSZ választási megállapodást köt az MSZP-vel, hiszen később éppen azzal a kormánnyal szemben kellene képviselnie a munkavállalók érdekeit, amelynek egyik pártjával korábban szövetségre lépett. Az MSZP-nél úgy vélik, a magyar munkavállalók érdekképviselete főképp a mikro- és kisvállalkozások körében korlátozott, ebben a szektorban nagyon nagy az emberek kiszolgáltatottsága. A szakszervezetek érdekérvényesítési képessége csak ott tud hatni, ahol működő és viszonylag magas szervezettségű tömörülés(ek) vannak - mondta lapunknak Filló Pál országgyűlési képviselő, az MSZP munkás és érdekképviseleti tagozatának elnöke. A nagyobbik kormánypártnál a szakszervezetek jogi szabályozását megfelelőnek tartják, az érdekérvényesítési képességet a hatályos törvények nem gátolják, azonban hosszú távon szükségessé válhat a munkaadók és a munkavállalók érdekeltségének javítása a szervezettség növelése érdekében - mondták lapunknak. Ott, ahol nem működik szakszervezet, segíthet a munkahelyi érdekérvényesítésben, ha az ágazati kollektív szerződést - például az építőipar esetében - kiterjesztik - véli Fuló Pál. Az ipari társadalmat felváltó információs társadalom, amellyel például rugalmas munkarend, a „kékgalléros” munkaerő számának erőteljes csökkenése jár, a szakszervezeteket is új kihívások elé állítja. Ezekhez az új követelményekhez egyelőre nem csupán Magyarországon, Európában sem sikerült alkalmazkodni - véli Pongrácz Tibor, az MDF gazdasági főtanácsadója. A párt a munkavállalók érdekeinek képviseletét nagyon fontosnak tartja, ám tapasztalataik szerint ez Magyarországon jelenleg alacsony szintű; nem a munkajoggal vagy a szakszervezeti joggal, annak érvényesülésével van a baj. Szakszervezetekre szükség van, de az újfajta társadalmi berendezkedés újfajta működést kíván - mondta a NAPI Gazdaságnak Pongrácz. A hazai érdekérvényesítés rendszerének áttekintését a kormánynak kellene kezdeményeznie, az MDF szívesen részt venne a párbeszédben - tette hozzá. A szakszervezetekre és a munkavállalók érdekérvényesítésére vonatkozó kérdéseinkre a KDNP-től és az SZDSZ-től lapzártánkig nem érkezett válasz. Az új követelményekhez egyelőre nem is csupán Mastgyarországon, Európában sem sikerült alkalmazkodni MUNKAERŐ-PIACI ISMERETEKET KELLENE OKTATNI? Nincs divatban a szakszervezeti tagság i NAPI GftZDASflG A rendszerváltás óta a magyarországi munkavállalók szervezettségi szintje folyamatosan romlik. A felmérések szerint míg a szakszervezetek taglétszáma 2003- ban 936 ezer volt, ma körülbelül 700 ezerre tehető. A negatív tendencia nem magyar sajátosság, egész Európára jellemző - mondta lapunknak Szabó Endre. A közszféra alkalmazottait tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint ennek oka, hogy a globalizáció nyomán a vállalkozások túl nagy nyomást gyakorolnak a kormányokra, így a munkavállalókra aránytalanul nagy teher hárul, amit a szakszervezetek nem tudnak csökkenteni vagy ellensúlyozni. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a taglétszám csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy az idősebb korosztállyal ellentétben a fiatal pályakezdő munkavállalók nem fogékonyak az összefogásra és idegenkednek a közös fellépéstől. Borsik szerint az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában munkajogi és munkaerő-piaci ismereteket kellene oktatni. Borsik úgy véli, a taglétszám bővüléséhez vezetne, ha a szakszervezetek a munkavállalói érdekeken kívül mással is ösztönözhetnék a belépést. Dániában például magasabb nyugdíj jár a volt szakszervezeti tagoknak, ami igen erős motivációt jelent. A taglétszámtól függetlenül a szakszervezetek fellépése lehetne erőteljesebb, az Autonómok vezetője szerint jó példa erre Franciaország, ahol az alacsony, 7-8 százalékos szervezettségi szint ellenére hatalmas tüntetéseket, demonstrációkat szerveznek, mivel jobbak a társadalmi kapcsolataik. Ha kizárólag a bérrel és a kollektív szerződéssel foglalkoznak a szakszervezetek, sohasem fognak megfelelő presztízst szerezni, foglalkozni kell egyéb, a társadalmat érintő kérdésekkel, például a nyugdíjasok, pályakezdő munkanélküliek és a kisebbségek helyzetével, az egészségüggyel, a környezetvédelemmel vagy például a tömegközlekedéssel - tette hozzá Borsik. A szakszervezeti vezető szerint a sztrájkok, demonstrációk számának visszaeséséhez vezetett az is, hogy a 2000-2002 előtt lezajlott konfliktusok után középtávú megállapodások születtek, amelyek jó része még ma is érvényben van. Utoljára az Orbán-kormány idején tüntettek több tízezren a Munka törvénykönyve módosításai ellen, tavaly nyáron pedig a konvergenciaprogram munkavállalókat érintő intézkedései miatt demonstráltak 5-6 ezren. A társadalom és a tagság jelentős részétől bírálatot kapunk azért, hogy nem lépünk fel keményebben, a szervezett akcióknak még sincs meg a kellő támogatásuk - panaszkodik Szabó. A közszférában márciusra tervezett, végül elmaradt sztrájkra a SZEF elnöke szerint meglett volna a kellő hajlandóság, de sokan visszaléptek, mert attól féltek, hogy részvétel esetén az elsők között bocsátják el őket. Az SZÉF elnöke szerint problémát jelent az is, hogy Magyarországon kevés szakszervezet rendelkezik kellő nagyságrendű sztrájkalappal, így egy esetleges akció esetén nem tudják pótolni a kieső munkabért. TAGSÁG