Napi Gazdaság, 2009. június (19. évfolyam, 104-124. szám)

2009-06-24 / 120. szám

0 A NAP KÜLFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2009. JÚNIUS 24., SZERDA BRUTÁLIS INFLUENZAJÁRVÁNYT JÓSOL A VILÁGBANK Az új típusú influenza legalább olyan komoly gazdasági következményekkel járhat, mint amilyet az 1968-69-es hongkongi vírus, amely a becslések szerint a világgazdaság GDP-jének 0,7 százalékát kitevő károkat okozott - valószínűsíti tegnap kiadott jelentésében a Világbank. A H1N1 vírus akár 2,2 százalékkal is megkurtíthatja Mexikó második negyedéves GDP-jét, a helyi üzleti életre és az idegenforgalomra gyakorolt negatív hatása miatt. Utóbbi ágazat bevételei az elmúlt hónapokban 43 százalékkal estek, a légi utasok száma 80 száza­lékkal csökkent, a hotelek pedig alig 20 százalékos kapacitáskihasználtsággal működnek. A déli féltekén ráadásul most kezdődik az influenzaszezon, amely aztán az északi részekre is visz­­szatér. Évente átlagosan 1,5 millió ember hal meg influenzában, amit az új típusú megbetegedés újabb 1,4 millió halálesettel növelhet. A járvány kitörése óta kilencven országból mintegy 52 ezer megbete­gedést jelentettek, a halálos áldozatok száma 231. Közel 3 millió halálos áldozat lehet az­­influenzának BOSZNIA A SZAKADÉK SZÉLÉRE KERÜLT Az IMF elhalasztotta a döntést a Bosznia-Hercegovinának meg­ítélt 1,2 milliárd euró kedvezményes hitel folyósításáról, mivel az ország muzulmán bosnyák és horvát közössége nem teljesítette vállalt kötelezettségeit. Az IMF és a Világbank képviselőivel Bécs­­ben tárgyaló bosnyák és horvát delegáció megpróbálta elérni, hogy lehívhassák a hitel első részletét annak ellenére, hogy a há­borús veteránok és rokkantak erőszakba torkolló tiltakozásának engedve nem mérsékelték e befolyásos társadalmi csoportok juttatásait és nem is ajánlottak azok helyett más kiadáscsökken­tést. Az IMF azonban ragaszkodik a szociális kiadások lefaragá­sához, amit a kormány a szervezettel kötött megállapodásában megígért. A megállapodás értelmében e két közösségnek össze­sen 207 millió euróval kell csökkentenie katonai és önkormány­zatai büdzséjét, míg a boszniai szerb köztársaságnak 73 milliót kell lefaragnia saját helyhatóságainál. Az utóbbi közösség eleget tett az IMF elvárásainak, és azt indítványozta, hogy a Valutaalap nekik utalja át a hitel rájuk eső részét, de az IMF ezt elutasította. Megfigyelők szerint a forráshiány szeptember-októberre a föde­ráció pénzügyi összeomlásához vezethet. Nagyragadozók vadászterülete az ukrán gázpiac Julia Timosenko ukrán miniszterelnök a ja­nuári orosz-ukrán gázvitát lezáró egyezmény aláírásakor azt ígérte, hogy a szállításokban közvetítőként részt vevő svájci székhelyű Rosukrenergo kiiktatásának köszönhetően átláthatóvá válik az ukrán gázimport. Az eltelt hónapok azonban azt bizonyították, hogy csak a közvetítők személye változott, a káosz ma­radt - derül ki a bne hírportál elemzéséből. A Naftogaz elvileg monopolhelyzetű gázimpor­tőrként maradt a piacon, ami biztosíthatná az átláthatóságot, ha azonos módon bánna a ve­vőivel, ha nem lehetne manipulálni az ország gáztartalékainak felhasználását, illetve ha a januári egyezmény nem tette volna lehetővé a Gazpromnak a közvetlen gázértékesítést. A Naftogaz május elején leállította a szál­lításokat a Rosukrenergo társtulajdonosa, Dmitrij Firtas cégeinek, mert azok szerinte egymillió dollár értékű energiahordozó árá­val tartoztak. (A vállalatok szerint korábban megvásárolt gázt használtak fel.) Ugyanak­kor kesztyűs kézzel bánik a Szergej Taruta és Vitalij Gajduk mágnások kezében lévő Donbass (IUD) acélipari óriással, pedig az 51 millió dollárral adós. Szakértők szerint a ma­gyarázat egyszerű: a Naftogaz vezérigazga­tója, Oleg Dubinyin korábban az IUD egyik cégét irányította, Gajduk pedig Timosenko tanácsadó csapatát vezeti. Az IUD adósságál­lománya 3 milliárd dollár, amiből félmilliárd visszafizetése idén esedékes - nem kis kocká­zatot vállal tehát, aki neki szállít. Szintén kesztyűs kézzel bánik a kormány az Ihor Kolomojszkij oligarcha kezében lévő Privat-csoporttal, amelynek 42 százalékos részesedése van az ország 3-10 milliárd köbméteresre becsült, föld alatti tárolókban lévő gázkészleteit kezelő Ukrnaftában. Hiába van ebben a cégben többsége az államnak, a menedzsmentet a kisebbségi tulajdonos adja, így a Privat irányítja a céget. Ez lehető­vé teszi, hogy meghatározza, ki kaphat gázt a készletből. Ukrajnában csak a vállalatoknak eladott gázon lehet nyereséget elérni, mert a lakossági és közüzemi árak állami kontroll alatt állnak. A különbség 11-szeres, ezért a­ Privat természetesen az előbbieknek akar értékesíteni a tartalékokból. Miután azon­ban az iparvállalatok fizetési fegyelme 86,1 százalékos - eddig 2 milliárd dollár tartozást halmoztak fel gázszállítóikkal szemben -, ezért bevételkiesést okozhat az államnak, ha nekik értékesítenek a készletekből. Végül a januári egyezmény lehetővé tette, hogy a Gazprom közvetlenül, illetve Gazprom Skyt nevű cégén keresztül is szállítson ener­giahordozót üzleti vásárlóknak. Ezek a cégek ugyan nem tudnak alacsonyabb árat kínálni a Naftogaznál, de erős anyagi hátterüknek köszönhetően rugalmasabb feltételeket vállal­hatnak, ami hozzájuk csábíthatja a fizetőképes vevőket, így a Naftogaznál maradhat az összes problémás ügyfél, és a lánctartozás ronthatja az állami importőr fizetőképességét. KOMÓCSIN SÁNDOR Szlovák-magyar „légiháború” indul ki ► Már hétfőn este lefoglalták a SkyEurope egyik Boeing­­ját, mert a cég nem fizette ki a repülőtéri illetéket. A hétfőn csődvédelembe menekült SkyEurope szlovák légi­­társaság nem tudta tartani azt az ígéretét, hogy járatait zökke­nőmentesen üzemelteti az eljárás alatt. Hétfőn este Párizs Orly repülőterén lefoglalták a társaság egyik Boeing repülőgépét a reptéri illeték ki nem fizetése miatt - jelentette a Hospodárské Noviny cseh gazdasági napilap. Negyven utast tartalék géppel szállítottunk Prágába, a többiek a francia fővárosban éjsza­káztak - mondta Tomás Kika, a SkyEurope szóvivője. Ha a légitársaság teljesen leállítaná járatai üzemeltetését, akkor az utasok korábban megvásárolt repülőjegyei értéktelen fecnivé válnának - mondta Tomio Okamura, a cseh utazási irodák szövetségének elnöke. A légitársaságok nincsenek biztosítva a csőd ellen, ráadásul a fapados cégek lízingelik a gépeiket, ezért nincs olyan vagyonuk, amelynek értékesítéséből ki lehetne fizetni a hitelezőiket vagy hoppon maradt utasaikat. A SkyEurope-pal éles versenyt folytató magyar WizzAir légitársaság máris jelezte, két héten belül két Airbus A320-ast küld Prágába amivel a Ruzyne repülőtér - amely más cégek mellett a SkyEurope központja is - június 27-től a WizzAir prágai bázisává válik - jelentette kedden a CTK cseh hírügynökség. A WizzAir eddig 14 járatot indított a cseh fővárosból 14 európai városba, ősztől a Prága-Velence/ Treviso vonallal bővül a választék. A CTK tudomása sze­rint a WizzAir 2010-ig ki akarja szorítani a SkyEurope-ot prágai piacvezető pozíciójából. Abban az esetben, ha vala­melyik konkurensünk csődbe menne, a WizzAir azonnal felajánlja szolgáltatásait az utasoknak. Voltaképpen már most is ezt tesszük - nyilatkozta John Stephenson, a cég alelnöke. A WizzAir Kelet-Közép-Európa legnagyobb fapados légitársaságává nőtte ki magát az utóbbi időben. Az elmúlt 12 hónapban 6,5 millió utast szállított (a SkyEurope 3,1 milliót), légiflottája 25 gépből áll. SIDÓ ZOLTÁN, POZSONY TÖBB MEGSZORÍTÁS KELL LITVÁNIÁBAN százalékkal zuhan idén a litván A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban még úgy látta, hogy Litvánia megússza az évet 10 százalékos gazdasági visszaeséssel, ám most már legkevesebb 16 százalékos zu­hanást vár, és nagy a kockázata annak, hogy még ennél is rosszabb lesz a helyzet. 2010-ben további 3,75 százalékkal zsugorodhat a gazdaság. A Valutaalap szerint a kormány terveiben szereplő, a GDP hét százalékának megfelelő költségvetési kiadáscsökkentés mellett további lépésekre lesz szükség, mindenekelőtt tovább kell mérsékelni a köz­­alkalmazottak bérét. A kormány a múlt héten azt javasolta a parlamentnek, hogy emeljék 19-ről 21 százalékra az áfát és csökkentsék 10 százalékkal a közszférában a béreket. A tervek a szerint az állami ellátórendszerek reformjával az idei nyolc százalékról 2011-re három százalékra mérsékel­nék a költségvetés GDP-arányos hiányát. Az IMF támo­gatja a valutatanácsi rendszer fenntartását Litvániában, amelyben rögzítették a litas árfolyamát az euróhoz, a szer­vezet szerint megfelelő fiskális kiigazításokkal elkerülhető a devizahitelesek rémálmaiban szereplő leértékelés. Legkevesebb 16 Kivonulási stratégiát várnak a Fedtől Hagyományos értelemben kevés izgalmat ígér a Federal Reserve nyíltpiaci bizottságának (FOMC) ma véget érő kétnapos ülése, az elemzői várakozások szerint az irányadó ráta marad a 2008 decemberében meghatáro­zott 0-0,25 százalék közti sávban, sőt a többség arra számít, hogy ez az év végéig így lesz. Érdekes lesz azonban az ülés utáni köz­lemény: céloz-e a bizottság arra, hogy a nem túl távoli jövőben megindulhat a kamatemelés, mit mondanak az USA gazdaságáról, milyen kockázatokat emel­nek ki, szólnak-e valamit , az értékpapír-vásárlási­­ program folytatásáról. A márciusi FOMC-ülés mai közleményében a Fed be- VH jelentette, hogy a jelzálog-­­ hitelezés, illetve a lakáspiac­oK fellendítése érdekében Mk 750 milliárd dollár értékben vásárol jelzálog hátterű ér­­tékpapírokat, a hi­telpiac élénkítése céljából pedig 300 milliárd dollárért vesz hosszú lejáratú állampapírokat a követ­kező hat hónapban. (Eddig a Fed 177,5 milliárd értékű állampapírt vásárolt fel az AFP szerint.) A programról szóló információk mellett fontosnak tartják elemzők azt is, hogy lesz-e forgatókönyv arra, milyen stratégiával vonul majd ki a Fed a hatalmas ösztönző programból. A Fed tisztában van azzal, hogy fel kell majd szívnia a fölösleges likviditást, ha beindul a gazdasági fellendülés - mondta a Charles Schwab­ee Co. elemzője - és mindent meg kell tennie az inflációs spirál kialakulásának megakadályozására. Ben Bernanke Fed-elnöknek azonban előbb a FOMC ülése után tartandó kongresszusi meg­hallgatásra kell felkészülnie, ahol arról kell majd számot adnia, mi­ként segítette a Fed, hogy a válság idején a Bank of America átvegye a Merrill Lynchet. A Fed interven­cióival kapcsolatos kérdések sokasodása megfigyelők­­ szerint összefügghet MMA ■ azzal is, hogy 2010. január végén lejár a­­ Bernanke megbízá­si í­tása, és bár erősek az HP vai esélyei az újraválasztás­r­a­­ra, egész biztosan azért ■MF nem számíthat rá. A­z INI befektetők szám­a­valószínűleg megnyugtatóbb lenne az újrázás - írta a Bloomberg Wall Street-i és washingtoni véleményekre hivat­kozva -, már csak azért is, mert Bernanke rendkívüli helyzetben végzett jó munkát, de a hátra­levő fél évben még sok minden történhet. Arról nem is beszélve, hogy emlegetnek más jelölteket, köztük Barack Obama gazdasági tanácsának vezetőjét, Lawrence Summers volt pénzügyminisztert is, aki állítólag szeretné megsze­rezni ezt az állást. napi Eurócsata Lengyelországban Szemben az Európai Bizott­ság előrejelzésével, amely szerint idén 1,4 százalékkal zsugorodik a lengyel GDP, némi növekedés várható - jelentette ki magabiz­tosan Slawomir Skrzypek, a varsói jegybank kormányzója. Skrzypek egyrésztt a válság ellenére erőtel­jes belső fogyasztásra, másrészt az utóbbi időben magához tért exportra alapozza optimizmusát. A zloty idén eddig értéke egy­­harmadát vesztette el az euróval szemben, ami támogatja a kivitelt - az export adja a lengyel GDP 40 százalékát -, s bár drágítja az importot, a folyó fizetési mérleg mégis egyensúlyban van, mert a válság miatt visszaesett a behoza­tal is. A jegybank vezetője szerint a működőtőke beáramlása a várt­nál kisebb mértékben csökken -7-9 milliárd eurót várnak 2009-re a 2008-as 11 milliárd után -, és a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának visszatérte után ismét megugrik. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap közreadott előrejel­zése szerint idén 0,5 százalékkal zsugorodik Lengyelország GDP- je és 2010-ben is csak visszafogott emelkedés várható. A Valutaalap szakértői a belső kereslet csök­kenésével és a munkanélküliség növekedésével számolnak. A költségvetési hiány meghalad­hatja a hat százalékot, szemben a kormány 4,6 százalékos céljával, amit megfelelő fiskális lépésekkel le lehetnek szorítani 5,5-re. Az IMF a 3,75 százalékon álló alap­kamat csökkentését javasolja, ami összhangban van a jegybank szándékaival. Skrzypek úgy látja, hogy az árfolyamváltozás összességében hozzájárul a válságból fakadó feszültségek levezetéséhez, ami jelzi vitáját a kormánnyal: az ultrakonzervatív Jog és Igaz­ságosság párthoz kötődő jegy­banki kormányzó nem sürgetné az euró bevezetését, szemben a kormánnyal, amely 2012-ben akarja bevinni Lengyelországot az eurózónába. NAPI

Next