Napi Gazdaság, 2011. október (21. évfolyam, 191-211. szám)
2011-09-30 / 191. szám
Ai LMP az érintettek bevonásával döntene a plázaépítésről A helyi önkormányzat, illetve főépítész,valamint a beruházó mellett minden érintettet bevonna az LMP a kereskedelmi központok engedélyeztetési eljárásába, s a döntést csak részletes hatástanulmányok ismeretében, a helyi érdekeket, a városképet és a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve hozhatnák meg a párt által szorgalmazott új szabályozás szerint - mondta Szabó Rebeka országgyűlési képviselő tegnap egy sajtótájékoztatón. Az új szabályozás megszületéséig javasolták márciusban a hat hónapos engedélyezési moratóriumot a 400, illetve 800 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységekre. Azt szeretnék elérni, hogy az engedélyezésbe azok is beleszólhassanak, akiknek az életét befolyásolja a létesítmény. Javaslatuk szerint a központok által fizetett iparűzési adót el kell osztani a hatásterület települései között. A javasolt új törvényben az energiahatékonysági követelmények meghatározását és a zöldmezős beruházások helyett a barnamezős fejlesztéseket szorgalmazzák. Az újraszabályozás szükségessége mellett érvelve Szabó Rebeka elmondta, az elmúlt húsz évben a kereskedelmi központok kiszámíthatatlan módon, átgondolatlanul és "gyakran korrupcióval terhelve" épültek, a döntésben csak a forráshiányos önkormányzatok és a tőkeerős beruházók vettek részt. Nem készültek hatástanulmányok, sérült a helyi lakosság, a termelők és a kereskedők érdeke. SZEPESI ANITA ÉK Felülvizsgálják a Nokia komáromi gyárát is Bezárja kolozsvári gyárát a Nokia, és nem kizárt, hogy jövőre csökken a komáromi gyár foglalkoztatottjainak száma, de ez csak 2012 első negyedévében derül ki. A finn Nokia "a munkaerő és üzletmenetének összehangolása" jegyében az év végére bezárja kolozsvári gyárát - jelentett be a cég tegnap. Az indok szerint az alacsonyabb termékkategóriájú készülékek gyártását a beszállítókhoz és a legnagyobb felvevő piacok közelébe koncentrálják, az ázsiai gyárak a méretükből adódó gazdaságosságuk és közelségük következtében nagyobb előnyt jelentenek. Emellett átszervezés alá kerülhet a komáromi gyár is, bár a Nokia ezzel kapcsolatséan nem foglamoz konkrétan.A NOKIA KOMAROM KFT.ADATOK (MILLIÁRD EURÓ) csak azt közölte lapunkkal, hogy felülvizsgálja Salo (Finnország), Komárom és Reynosa (Mexikó) szerepét a hosszú távú gyártási tevékenységében. Ezeknek a gyáraknak várhatóan kulcsszerepük lesz az európai és az észak-amerikai okostelefon-gyártásban. Várhatóan ez a lépés 2012-ben hatással lesz a munkaerő létszámára, most azonban még nem lesz változás. A Nokia ezekben a gyárakban megkezdi a tárgyalásokat a dolgozók képviselőivel, valamint a többi érintettel, és előreláthatóan 2012 első negyedében jobb rálátása lesz a változás létszámra gyakorolt lehetséges hatására. A komáromi gyárral kapcsolatos esetleges kedvezőtlen döntés jelentős mértékben érintené a magyar gazdaságot is, hiszen a gyár - a cégbírósági adatok szerint - tavaly 3,6 milliárd euró árbevételt ért el s termelésének csaknem száz százaléka exportra került. A társaság az elmúlt évben 18 millió euró adót fizetett, miközben adózott eredménye 112 millió euró volt. A foglalkoztatottság szempontjajából sem elhanyagolható a cég jövője, a gyárban jelenleg körülbelül ötezer fő dolgozik. A dolgozók mindenesetre emberséges elbánásra számíthatnak, legalábbis ez derül ki Yrjö Eskola, a komáromi Nokia gyár igazgatójának válaszaiból. Eszerint a dolgozók képviselőit már értesítették. "Szeretnénk nagyon nyíltak és őszinték lenni, amikor ezeket a fokozatos változásokat tervezzük, ezért bevonjuk a dolgozóinkat és a munkavállalók képviselőit az egyeztetésekbe, amint felmérjük az új szerep és a kapacitás szükségleteit.“ DIÓSZEGI JÓZSEF 2009 2010 Árbevétel 3,863 3,649 Üzemi eredmény 0,117 0,116 Adózás előtti eredmény 0,115 0,129 Adózott eredmény 0,154 0,111 Forrás: cégközlés Egészségügy 2.0, avagy az egészségpolitika új irányai Egészségügyi konferencia a Napi Gazdaság szervezésében Napi Gazdaság - Ahol üzlet lesz a hírből Időpont: 2011. október 13. Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, 1067 Budapest, Teréz krt. 43 KIEMELT TÉMAKÖRÖK: Az egészségügy reformja Humán erőforrás helyzet, térségi ellátásszervezés Egészségügyi technológiák befogadáspolitikai kérdései A fővárosi egészségügyi holding megalakulása Európai Unió irányelvek, lehetőségek, összefogás Humán erőforrás probléma az egészségügyben Életpályamodell Patikai körkép a liberalizáció megszüntetése után kerekasztal-beszélgetés A NAP BELFÖLDÖN A NAPI GAZDASÁG 2011. SZEPTEMBER 30.-OKTÓBER 1., PÉNTEK-SZOMBAT JÖVŐRE KÉTMILLIÁRDBÓL ÉPÜL A TÉSZTAGYÁR ÚJ MALMA Nyereséges lesz idén is a Gyermelyi Miután az alapanyagok drágulása ellenére sikerült az elmúlt évben 13 százalékkal nagyobb, 15,9 milliárd forint konszolidált árbevételt elérnie, idén további 10 százalékos növekedésre van kilátása a Gyermelyi Tésztagyár Zrt.-nek. Az adózott eredmény terén viszont éppen az alapanyagárak miatt megugrott költségszint következtében jó, ha a tavalyit sikerül megtartani - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Káhn Norbert, a cég kereskedelmi igazgatója. A második féléves eredményeket azonban javíthatja, hogy az aratás óta némileg csökkentek a lisztárak - bár minden idők legmagasabb induló árait produkálja az idei év -, és ez kompenzálhatja az első féléves kiesést. A teljes vertikális integrációt működtető cég eredményességét ugyanakkor javítja, hogy kisebb mértékben a növénytermesztésből, illetve a malmi üzletága saját szükségletein felüli 100 ezer tonnás lisztértékesítéséből származó bevétel a magas termény- és lisztárak révén nagyobb bevételt hoznak. Az egy főre jutó magyar tésztafogyasztás az elmúlt 4 évben nem változott, évi 6,5 kilogramm, bár a fogyasztói szokások annyiban változtak, hogy egyre kisebb az otthon készült tészta. Az évi 65 ezer tonnásra becsült hazai tésztapiac mindössze 10 százalékát adja az otthoni előállítású, a kereskedelmi forgalomba került termékek piacát több mint 20 milliárd forintra becsülik. A Gyermelyi pozíciói erősítése végett az utóbbi években legkevesebb évi egymilliárd forintot fordított fejlesztésekre. Az idén ennél várhatóan nagyobb lesz a beruházásra fordított összeg: egyrészt év végéig átadják a cégcsoport második teljesen automatizált magasraktárát, ahol őrleményeket és magas rakatolású tésztákat tárolnak majd, másrészt megépül egy komissiózó, valamint egy új regionális raktár Polgáron. Jövőre pedig több mint 2 milliárd forintos beruházással megkezdődik egy új, lágy- és durumbúza őrlésére is alkalmas malom építése. KISS MELINDA KATALIN Nem kap több állami pénzt a Malév A Malév további feltőkésítésével a 2012-es költségvetés nem számol, az Európai Bizottság valószínűsíthetően negatív határozata, illetve a légitársaság esetleges értékesítési terve miatt - idézte a jövő évi költségvetés birtokába került tervezetét az Origó. A kijelentésből az következik, hogy a kormánynak nem áll szándékában tovább finanszírozni a Malév - hosszú évek óta veszteséges - működését. Jogszerűen ezt nem is tehetné meg, ha a bizottság valószínűsíthetően jogellenesnek nyilvánítja az utóbbi években, változatos formában, a légitársaságnak nyújtott állami támogatást. A várhatóan heteken belül megszülető határozat ilyen értelmű rendelkezése esetén a Malévnak vissza kellene fizetnie a százmilliárdos nagyságrendű állami pénzt. Erre mostani üzleti helyzetében képtelen lenne, ezért két lehetőség maradna: a csőd vagy a cég eladása egy olyan befektetőnek, amely vállalja ezt a terhet. Lapinformációk szerint a kínai Hainan, a cseh Travel Service és a török Türkish Airlines légitársaság mellett egy svéd befektetőcsoport is érdeklődött már a Malév iránt. NAPI