Napi Gazdaság, 2014. augusztus (24. évfolyam, 148-167. szám)
2014-08-01 / 148. szám
» üzleti és pénzügyi hírlap » FELSŐOKTATÁS Az anomáliákat kell felszámolniuk a kancellároknak Etikátlan személyi kifizetések megszüntetése, a ppp-konstrukcióban kivitelezett beruházások bérleti díjainak felülvizsgálata és a hallgatói önkormányzatok tagjainak juttatott közéleti ösztöndíjak átvilágítása - ezek lehetnek a kinevezésre kerülő kancellárok legsürgetőbb feladatai. Napi Gazdaság Alig van olyan önállóan gazdálkodó szervezeti egység a magyar egyetemeken és főiskolákon, amely tisztában lenne az intézet valós gazdasági helyzetével - mondta a Napi Gazdaságnak egy, a felsőoktatási rendszert jól ismerő közgazdász. Emiatt több felsőoktatási intézményben átláthatatlan a valós pénzügyi helyzet. A felelőtlen működtetés egyenes következménye volt a felsőoktatási intézmények eladósodása: van olyan főiskola, amely az elmúlt években megháromszorozta vagy éppen megötszörözte adósságállományát. Összesen három, általánosnak mondható tendencia figyelhető meg több hazai felsőoktatási intézményben, amelyek már önmagukban alátámaszthatják a kancellárok kinevezésének szükségességét - tette hozzá forrásunk. A személyi kifizetések esetében óriási különbségek figyelhetők meg. Van olyan főiskola, ahol a törvény által garantált illetményalaphoz képest többszörösét keresik egyes munkavállalók. A keresetkiegészítés szinte minden esetben munkáltatói döntésen alapul. Ezek, bár jogszerűek, felvetik az etikátlan kifizetések gyanúját, mivel semmi sem indokolja, hogy hasonló munkakörben dolgozók eltérő fizetést kapjanak. Van olyan hivatalvezető, aki az átlag bruttó 150 ezer forint garantált alapilletmény közel ötszörösét viszi haza. Az összes dolgozó átlagbére sok esetben 35-55 százalékkal haladja meg a versenyszféra és a közszféra átlagát. Nem ritka, hogy olyan feladatért kapnak vezető beosztásban lévő munkavállalók keresetkiegészítést, amely egyébként is a munkakörébe tartozik. Van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a dolgozók kétharmada részesült évente keresetkiegészítésben, úgy, hogy többletfeladat nem lett meghatározva. Az egyik magyarországi egyetemen előfordult, hogy a megüresedett gazdasági főigazgatói posztra nem vettek fel új munkavállalót. A gazdasági vezető feladataival a műszaki főigazgató-helyettest bízták meg, aki a saját munkaköri feladatait a helyettesére ruházta át. Mindkét vezető munkáltatói döntésen alapuló illetményemelésben részesült, előbbi bruttó 350 ezer, utóbbi bruttó 200 ezer forintban, annak ellenére, hogy valós többletfeladatot nem láttak el. A Napi Gazdaság információi szerint van olyan gazdasági főigazgató, aki a havi illetményén felül munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítést, főigazgatói pótlékot, emellett egyszeri és rendszeres keresetkiegészítést. A kancellári rendszer bevezetésének az a célja, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodása felelősebb és átláthatóbb legyen. A kancellár feladata lesz többek között az intézmény műszaki és adminisztrációs munkájának koordinációja, de felel a gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási és informatikai tevékenységért is. A kancellárokat az egyetem nem mozdíthatja el posztjukról, mivel munkáltatójuk az oktatásért felelős miniszter lesz, illetve célprémiumot is kap, amelylyel éves szinten közel 28 millió forint bruttó bérre jogosult. A személyi kifizetések anomáliáin túl komoly összegek úsznak el az intézmények ppp-konstrukcióban kivitelezett beruházások bérleti díjain keresztül is. Több eset is előfordult, amikor úgy kötött az adott intézmény 20 éves szerződést, hogy a kontraktus a lejáratot követően nem rendelkezik az egyetem tulajdonszerzési lehetőségéről, miközben a bérleti díj a törvényben meghatározott éves előirányzatot (10 százalék) kétszer-háromszor meghaladja. A bérleti szerződéseken egyes A MŰKÖDÉS KAPCSÁN KIFOGÁSOLHATÓ ESETEK: 4 aránytalanságok a személyi kifizetésekben •a többletfeladat nélkül is pluszkereset komoly összegek úsznak el a ppp-konstrukcióban 4 van, ahol az ösztöndíjak közel 60 százalékát HÖK-tagok kapták tanulmányok szerint (visszamenőleg is) tíz- vagy százmilliók is megspórolhatók, kérdés, hogy egy-egy adott egyetem miért nem módosítja saját érdekei szerint a szerződéseket. Lényegében az történt, hogy a kivitelező banki hitel segítségével felépítette az épületet, majd az egyetem által fizetett bérleti díjból visszafizeti a kölcsönt, amellyel tulajdonába kerül az ingatlan - közölte a szakember. A hallgatói önkormányzatok (HÖK) esetében is visszaélésre gyanús esetekre derül fény. Van olyan egyetem, ahol a közéleti ösztöndíjak közel 60 százalékát HÖK-tagok kapták. (Bár elképzelhető, hogy valóban ilyen kimagasló arányban produkálnak kiváló tanulmányi eredményeket a hallgatói önkormányzat tagjai.) Az ösztöndíjakat a vonatkozó jogszabályi előírások szerint pályázat alapján lehetett volna elnyerni, azonban a HÖK erre nem minden esetben biztosított lehetőséget. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan volt - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) éves, az állami felsőoktatási intézmények ellenőrzése során. Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető a vizsgálati eredmények ismertetésekor egy tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, több intézmény sértette meg a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, az iskolák felénél a hallgatói költségtérítéseket nem az államkincstárnál vezetett számlán kezelték, a térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással, az előirányzatok tervezése, a normatív támogatások felhasználása ugyanakkor „alapvetően” szabályos volt. Van, aki a munkakörébe tartozó feladatért kap keresetkiegészítést Képünk illusztráció Napi Gazdaság : belföldi kedtek júniusban KSH Drágábban termelt az ipar júniusban Átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek júniusban az ipari termelői árak az előző hónaphoz képest - ismertette csütörtöki jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Júniusban az ipar belföldi értékesítés árai összességében 0,3 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar árai 0,6 százalékkal emelkedtek. A kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, valamint a járműgyártás is drágulást hozott: előbbinél 1,7 százalékkal, utóbbi esetében pedig 1,5 százalékkal ugrott meg a díjszabás. A KSH mérése szerint a nyár eleje árcsökkenést is hozott, így például a gyógyszergyártásban (0,8 százalék), vagy a fa-, papír- és nyomdaipar (0,4 százalék) szegmensében. A jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágban is estek az árak, itt 0,2 százalékos mérséklődés volt tapasztalható májushoz képest. Az előző év azonos időszakával összehasonlítva a belföldi értékesítési árak most 2,3 százalékkal maradtak el a tavaly májusitól, a feldolgozóipari ágazatok árai viszont 1,0 százalékkal emelkedtek, értékesítés árai 10,3 százalékkal emel www.napigazdasag.hu , 2014. augusztus 12., péntek-szombat MAGYAR GAZDASÁG 3 IDEGENFORGALOM Vezető ágazat lehet a turizmus Első számú ágazattá válhat 2020 és 2025 között a turizmus világszerte és itthon is. A hazai adatok biztatóak, a 2013-as rekordév után tovább erősödik a magyar idegenforgalom. Végh Zsófia Vezető ágazat lehet a turizmus a következő évtizedben Magyarországon - erre utalnak az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) előrejelzései és az utóbbi évek növekedése. Az ágazat nem csak nemzetközi szinten teljesít jobban: Magyarországon már 2011-ben elérte a válság előtti szintet, s 2012, majd hozzá mérten 2013 is rekordév volt, az idei első öt hónap eredményei pedig további növekedést mutatnak. Igazi áttörést 2013 hozott, amikor a belföldi turizmus tíz százalékkal nőtt, ami egyedülálló Európában. Jelenleg a GDP 8,8 százaléka származik a turizmusból, s ezt az arányt a kormány legalább tíz százalékra növelné. Közvetetten 12-12,5 százalékra tehető a turizmus GDP-hozzájárulása, ami 2020-ra a 15 százalékot is elérheti - mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese. A legfontosabb küldőországokból egyre több vendég érkezését és magasabb költését jelzi előre a UNWTO. A legnagyobb növekedést produkáló Kína, Oroszország és Németország költési hajlandósága növekedett, ez is érezhető a hazai turizmus forgalmán. Sokat lendített a belföldi turizmuson a Széchenyi pihenőkártya, amelyet jelenleg 24 ezer cég 994 ezer dolgozója használ, s amely így akár kétmillió ember pihenését szolgálja. Idén azonban nem csak a Szép kártyát felhasználók száma nő, a fizetésükből is egyre többen finanszírozzák a nyaralást. Mivel a szálláshelyek kapacitását az elmúlt 10-15 évben jó ütemben bővítették, most elsősorban a minőséget kellene javítani. Emellett turisztikai attrakciók fejlesztésére lenne szükség - magyarázta Horváth. - Mindkettőt uniós forrásokból finanszíroznák. A szakember a harmadik legfontosabb teendőnek az új kongresszusi központ megépítését tartja, amelynek előkészítése sajtóhírek szerint már elindult, s amely várhatóan 2017-2018-ban megnyílhat. Egyre több turista érkezik Budapestre, ám tovább lendítené a főváros forgalmát az új kongresszusi központ megépülése, ami az üzleti turizmust segítené. Konferencia-helyszínként Budapest jelenleg a világ 12-16. helyén áll - ennek oka a kapacitáshiány. Hogy a költségeket csökkentsék, a nemzetközi vállalatok kevesebb találkozót szerveznek, a nagyobb érdeklődést generáló szakmai konferenciák száma ugyanakkor nő, amelyeknek csak az egyszerre sok embernek férőhelyet biztosító létesítmények tudnak helyet adni. Többet költenek a külföldiek Fotó: Katona Vanda