Napi Magyarország, 1998. április (2. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

4 • Jfafti MAGYARORSZÁG. f jjj^jjl -tM' AA'''­­ Haltelepítés Megkezdte tavaszi haltelepí­tési akcióját kedden Tiszafüred­nél, a Tisza-tavon a Magyar Or­szágos Horgász Szövetség (Mohosz). Az ország egyik leg­kedveltebb horgászvizébe 20 millió forint értékben juttatnak halakat. A haltelepítés során száz-száz mázsa háromnyaras és egynyaras ponty kerül a vízbe: a háromnyarasok 1,3 kilogramm, míg az egynyarasok 2,5 deka­gramm átlagsúlyban. A ponty mellett kétnyaras compókkal is gyarapítják a tó halállományát. A szakemberek folyamatosan végzik a ragadozó halak - balin, süllő, csuka és harcsa - telepíté­sét is. MTI Politikai hirdetés TORGYÁN ÚJPESTEN! Dr. Torgyán József a Független Kisgazdapárt elnöke ismerteti pártja programját és bemutatja a Független Kisgazdapárt újpesti és palotai országgyűlési képviselő­jelöltjeit április 2-án (csütörtök), 18 órakor az újpesti Ady Endre Művelődési Központban. (IV. kerület, Tavasz u. 4.) MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK! ­ Teljesítz egyetértés az ellenzéki pártok egészségpolitikusai kö­zött abbajra Tekintés fiélk­i­ Egy j­elenlegi­ egészségü­gyi vezetés a leg­teljesebb m­értéki­ alkalmatlanságáról tett bizonyságot - de­rült ki a T­ölgári (Orvosi­ör programegyeztető tanácskozásán A rendezvényen, amelyen a Fidesz, a kisgazdapárt, a Ke­reszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum egészségügyi kabinetjeinek ve­zetői - Jávor András, Torgyán Sándor, Ferencz Antal és Fejér László - vettek részt, leszögez­ték: pártjaik programja egysége­sen elutasítja azt a szociális ér­zékenységet hirdető, valójában szocialista érzéketlenséget gya­korló kormányzati politikát, amelynek végeredményeként to­vább romlott az ország egészsé­gi állapota. Reményüket fejezték ki, hogy az egészségügyben, a csa­lád- és szociálpolitikában vég­zett négyéves rombolás után végre ismét az épülés ideje kö­vetkezik. Kemény bírálatok hangzottak el a szociál-liberális kormány egészségpolitikájáról, amelynek irányítását a neo­liberális gazdaságpolitika egy letűnőben lévő antihumánus, szakmailag képzetlen, érdekcso­portokat kiszolgáló képviselői gyakoroltak. A résztvevők felhívták a fi­gyelmet az egészségügyben ter­vezett privatizáció veszélyeire is. A biztosítási rendszerről szól­va kiemelték: jelenlegi formájá­ban fennáll a veszélye annak, hogy az egészségügyi ellátó­­rendszer a szegények és gazda­gok egészségügyi ellátására sza­kad szét. Mint hangsúlyozták, országunk a népegészségügyi mutatók tekintetében Európában a legutolsók közé tartozik, s ha nem következik be változás az egészségügy irányításában, a helyzet további romlására lehet számítani. A résztvevő egészségügyi szakértők egybehangzóan úgy vélik, hogy mielőbb szükség van egy valódi, a biztosítók tel­jes körét képviselő társadalom­­biztosítási önkormányzat felállí­tására, s amíg ez meg nem törté­nik, javasolják, hogy felügyelő bizottság vagy kormánybiztos ellenőrizze a társadalombiztosí­tó munkáját. Az ellenzéki szakmapolitiku­sok megállapítása, hogy a jelen­legi rossz hatásfokú kormányzat leváltása csak úgy valósulhat meg ha a szakmai kapcsolatok­hoz hasonlóan természetes poli­tikai együttműködés alakulna ki valamennyi ellenzéki párt és szervezet között. Sz. T. &■' $$$!? Az egészségügy vezetése­­ teljes mértékben alkalmatlan Ó&UI h Ais J * I Qa Szennyezett színesfém Ellenőrzik a színesfémgyű­­­j­­tőket és az általuk hasznol­ , tárolóhelyeket Fejér megyében ' '. A FogyaSZtóvédeilm­ Főfelügye­­lőség, az APEH, a Közép-du­nántúli Környezetvédelmi Fel­ügyelőség és a rendőrség szak­emberei április 9-ig 44 gyűjtőhe­lyen vizsgálódnak. Egyebek mellett azt ellenőrzik, hogy nem került-e veszélyes hulladék a be­gyűjtött fém közé. Az eddigi tapasztalatok nem túl kedvezőek. Több esetben ve­szély­esanyag-maradványokat tartalmazó hordókat, kannákat, akkumulátorokat, olajos vagy különféle emulziókkal szennye­zett fémforgácsokat találtak a tárolóhelyeken, néhány helyen pedig a talaj szennyezése is ki­mutatható volt. A környezetvé­delmi előírásokat megszegőkkel szemben keményen lépnek fel: bírságot vetnek ki rájuk, súlyo­sabb mulasztás esetén pedig kor­látozzák a tevékenységüket, il­letve javasolják a vállalkozás szüneteltetését, esetleg engedé­lyének a bevonását. V¥J, Belpolitika Intézményfejlesztés Idén másfél milliárd forintot költenek Szabolcs-Szatmár-Bereg közintézmény-hálózatának fejlesztésére. A 3,5 milliárd forint össze­gű programból az idén 4 millió 830 ezer forintot az orvosi műszer­park megújítására költenek. Lesz gépbeszerzés Szabolcs két gyógy­intézetében is: a nyíregyházi Jósa András Kórházban 57 millió 400 ezer, míg a nagykállói pszichiátriai szakkórházban 2 millió 870 ezer forintot fordítanak erre a célra. A megyei tüdőgondozó-hálózat fej­lesztésére 173 millió forintot költenek. Baktalórántházán, Fehér­­gyarmaton, Gávavencsellőn, Nagykállóban, Nyíregyházán és Tiszalökön korszerűsítenek. MTI Több százmilliós beruházás Pécsett A jövő századnak is megfelelő korszerű kórház készül A közbeszerzési eljárás befe­jeztével kezdődhet el a pécsi székhelyű Baranya Megyei Kórház négyütemű rekonstruk­ciójának második része. Az akkreditációs jogszabálynak megfelelő teljes fejlesztés 2001- ig tart. A második ütem pillanat­nyilag a közbeszerzési pályáza­tok elbírálásának szakaszában tart, a döntést követően kezdőd­het el a tényleges munka - nyi­latkozta lapunknak Kurucsai Csaba, az intézmény tulajdono­sának, a Baranya Megyei Önkor­mányzatnak (BMÖ) az elnöke. Az öt telephelyes intézmény működtetése gazdaságtalanná vált, az épületek állaga lerom­lott. A kórház még 1731 előtt, a pestis miatt épült, összesen öt­ven ággyal. 1857-ben és több mint tíz évvel később bővítették, kétemeletes lett és száz ágyat helyeztek el benne. A huszadik században többször korszerűsí­tették egy-egy részlegét. A má­sodik világháború után tulajdon­lási kérdések középpontjába ke­rült, ami a szükséges fejleszté­sek elvégzését hátráltatta. A rekonstrukció ez évi, va­lószínűleg 1999-re áthúzódó szakaszára 500 millió forint címzett támogatás és mintegy 200 millió forint önrész áll a beruházó rendelkezésére. A ke­retet annak idején, 1995-ben egy nagyobb volumenű beru­házáshoz szabta a tulajdonos. Az akkreditációs jogszabály megszületésével a megújítás mértékét és mikéntjét, a költsé­geket újra kellett gondolni. 1996-ban született az a terv, ami kisebb léptékű, központi támogatás megpályázására al­kalmas célt fogalmazott meg. A mostani számítások szerint a teljes rekonstrukció túllépi az egymilliárd forintot, a pillanat­nyilag rendelkezésre álló pénz­összeget a második ütem re­konstrukciós munkái,­­gépbe­szerzései majdnem teljes egé­szében fölemésztik. Ezért a BMC már most pótlólagos for­rásokra, mintegy 600 millió fo­rintra pályázik. Az ezredforduló után a Ba­ranya Megyei Kórház telephe­lyeinek száma kettőre csökken. Új műtőblokkal, központi aneszteziológiai és intenzív osztállyal, központi ambulan­ciával gazdagodik az intéz­mény, 700 ágya helyett 500-550 áll majd a fekvőbetegek rendel­kezésére, a mostaninál nagyobb hangsúlyt kap a járóbetegel­látás. Javítják a sürgősségi be­tegellátás színvonalát, egyna­pos sebészeti műtétre alkalmas osztályt alakítanak ki. Az elren­dezés a munka hatékonyságát, a rekonstrukció a gazdaságos, költségkímélőbb működést szolgálja. A betegek az embe­ribb, tetszetősebb körülmények között gyorsabb, tisztesebb el­látásra számíthatnak. K. C. ■ ■ ■ * 1998. április 1., szerda Cukorgyár: élt 86 évet­^ Nem április elsejei tréfa, ha­nem a valóság: utcára tettek 220 " embert, akik mindeddig a sarkadi cukorgyárban dolgoztak, így -­ bár az utolsó munkanapjuk ápri- ' fVvL lisÁHL^ maghár nem kürl dolgoz- ' T niuk. A többT­nagFáF~cukorvár sorsára, azaz külföldi kézbejutott üzem élt 86 évet, s ezzel temetjük a magyar cukorvertikumot is - búcsúztatta tegnap az MTI-nek nyilatkozva a békés bihari kisvá­ros és a térség életében majd egy évszázadon át oly nagy szerepet betöltő üzemet Sarkad polgár­­mestere, Tóth Imre. A cukorgyár távozó dolgozói 15 havi bérük mellé egy mázsa cukrot és egy munkaruhát kapnak végkielégítésül. A gyárban péntek óta leszerelik a gépeket s folyik a műhelyek átadása, az ajtók lepe­­csételése; a jelek szerint a mezőh­­egyesi után a sarkadi cukorgyár is befejezi pályáját. Pénteken fél órán át szólt, rekviemként, a gyá­ri kürt. Tavaly még 12 ezer hektá­ron termelt a megye a két cukor­gyárnak répát, az idén már csak 4,5 ezer hektárra volt szerződé­sük; előbb-utóbb azt is megérjük, hogy a nyugat-európai parasztok­tól veszik meg gyáraink a cukor­répát - mondta a polgármester. A kabaiak korábban azt nyi­latkozták, hogy valameddig még működni fog a sarkadi cukor­gyár, ám a polgármester kételke­dik abban, hogy ha fontos gép­sorokat leszerelnek, újra lehes­sen indítani a termelést. További információk A 6. OLDALON ­ Tollasodó rabsicok, megkopasztott vadászokér­t Az orvadászok az elmúlt négy-öt évben több mint tízmillió fo­­­­rint kárt okoztak az Északerdő Rt.-nek. A Répáshuta melletti Ballavölgyben található víznyelőből több tucatnyi vad maradvá-­­­nya került elő, s a tetemzsigereket felszínre hozó barlangászok valószínűleg súlyosabb környezetszennyezést előztek meg. A Kisgyőr térségében egy vad­­ról már húsz kilométerrel távk­ol a gyanús nyomokat követve akadt rabsicok nyomára, s ezút­tal sikerült a tetteseket elfogni. Répáshután székel az rt. tíz területi igazgatóságának egyike, a Bükki Nemzeti Park bejáratá­nak közelében. Az 1977-ben vé­detté nyilvánított, az ország ha­tárain túl is közkedvelt túrázó­paradicsom útjai ősi bükkösök és tölgyesek között kanyarog­nak, a Szalajka-völgytől fel egé­szen Istállóskőig. Itt vár ránk Kadlicsek János vadászati felügyelő, aki fáradha­­t Tartamit játsza az Északerdő Rt.­­hez tartozó 73 ezer hektárnyi kincstári vadászterületet. Közel 30 éve ez az élete. Hivatalosan mit fed a jogo­sulatlan vadászat? Vadat jogosulatlanul ejt el, aki vadászjegy nélkül, vadász­engedély nélkül, továbbá a va­dászatra jogosult hozzájárulásá­tól eltérően vadászik. Az utóbbi időben egyre több a vadorzó. Az itt megtalált mennyiség számomra azt is kétségessé teszi, hogy megél­hetési bűnözésről van szó. Valóban. A közhiedelem sze­rint egy-egy nyúl, fogoly, vala­milyen apróvad kerül csak ilyenkor terítékre, amit aztán a család jóízűen elfogyaszt vacso­rára. A víznyelőben talált zsige­­rekből arra következtetek, hogy csak az elszállított hús mennyi­sége több mint kétezer kilo­gramm. De az állatok trófeájá­ért, kikészített bőréért is szép pénzt adnak. Hogyan lehet ennyi vadat elejteni észrevétlenül? Éjszaka, erős fényű lámpák­kal a vadat elkápráztatják, utána már könnyű préda. Milyen vadak estek itt áldo­zatul? Öt szarvasbika, hat szarvas­tehén, két muflonkos, három muflonjerke, nyolc vaddisznó, tíz őz. Az együttes értékük 4 750 000 forint. Kilőtték őket? Kivétel nélkül. Azt is megál­lapítottuk, hogy ez a banda fo­lyamatosan garázdálkodott, a múlt év óta. Elképzelhető, hogy kör­nyékbeliek voltak? Legalább egyiküknek a kö­zelben kellett laknia. A barlang­labb sem nagyon tudnak. Végül is hogy bukkantak a maradványra? Ezek a víznyelők közvetlen kapcsolatban vannak a felszín alatti ivóvízkészlettel, ezért évente kétszer barlangászok jön­nek kitisztítani. Ilyenkor fenékig lemennek a 20-25 méteres mély­ségbe, és legutóbb rátaláltak a „tetemroncsokra”. Mi történt, miután a tete­meket elszállították? Eltávolították a maradék szennyeződéseket, tökéletesen kitakarították a barlangot, s a bejárat elé nagyobb szikladara­bokat görgettek. Az Észak-Ma­­gyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség is indított eljárást. Ők miért? Ha előkerülnek a tettesek, ak­kor úgynevezett veszélyeshulla­­dék-bírságot szabnak ki rájuk. Ha bebizonyosodik a környezet­szennyezés, akkor már bűncse­lekményről van szó. És a vadorzás? Természetesen mi is megtet­tük a feljelentést a Miskolci Vá­rosi Rendőrkapitányságon. Úgy hallottam, Kisgyőr tér­ségében horogra is akadt egy orgazda. Hogyan? Egyik vadőrünk egy idegen autó nyomait követve eljutott egy tanyára, s ott meg is látta a gyanús kocsit. Értesítette a rend­őrséget. Mégsem lett meg az autó. Akkor. Mire a járőrkocsi - bő félórán belül­­ a helyszínre ért, már nem volt ott se a gépjármű, se a gazdája. Viszont megtalál­ták a vadhúst. Mindez a vadőrt dicséri, hi­szen ha nem marad észre­vétlen, viszik a húst is. Pontosan. Utána nem sok időn belül előkerült a tanya tu­lajdonosa, aki beismerő vallo­mást tett. Előkerült a kocsi is, meg néhány lőszer. Fegyver? Az az, ami nincs. Lehet, hogy csak kölcsönben volt nála. Ugyanis egy ilyen fegyver nem olcsó mulatság, elég macerás meg költséges is a beszerzése. Van, amikor többen vesznek egyet, vagy akinek van, köl­csönadja némi jutalékért. Felső­vadászon most olyat csíptünk el, akinek még erre sem volt szük­sége. Ha érdekli, elviszem oda magukat. Az erdészet terepjárójával in­dulunk. Kadlicsek úr büszkén mutatja az 1815-25 között tele­­épített égbenyúló, ölvastagságú vörösfenyőket, miközben az út jobb oldalán a kiszáradt Szinva medre követ. Baloldalt feltűnik a hollóstetői turistaház, majd Lillafüreden a kastélyszálló. A táj valóban vadregényes. Mis­kolcon keresztülhajtva megpil­lantjuk az üszkös deszkatemplo­mot, Szikszót elhagyva pedig nemsokára megérkezünk utunk céljához, Felsővadászra. Szemán László 1994 óta - fideszes támogatással - tisztelet­­énalpolgárme­ster. toallasban tanfts mint elmondja, hat köz­ség 170 gyereke jár ide. Vannak nagyon értelmesek közöttük, de saját maguk közül is kiutálják, aki különb náluk. Szemán úr harminc éve va­dász, és régóta az Kéri Zoltán rendőr törzszászlós is, aki az encsi kapitányságon dolgozik. Ő az előadója ennek a „burko­­lásos” ügynek. Ide várjuk őt is. Felsővadászon nem költöt­tek sem fegyverre, sem töl­tényre, célba lőni nem tanul­tak. Gombagyűjtés, gallysze­dés közben egyszerűen kifi­gyelték a vadjárást, és csapdát állítottak neki. Ezt a hurkolást is egy kör­nyékbeli cigánygyerek hozta be Rakoncáról, az itteniek meg rögtön vevők voltak rá. Ön régóta vadász, polgár­­mester is — próbálom csití­­tani az indulatba jött férfit­­, ismernie kell a települést, a környéket, a helyi polgá­rokat. Én már két éve hallottam a do­logról - feleli cseppet sem kisebb hangerővel­­, hiszen a vadőrök­kel példaértékű a kapcsolatom. Sejtettük is, hogy kik lehettek, de bizonyítékaink nem voltak. Közben befut Encsről Kéri Zoltán rendőr törzszászlós is. Mint megtudom, 14 éve dolgozik a szakmában. Hozzá fordulok: Hogyan sikerült a tettese­ket elkapniuk? Egy éve kaptunk a burkolás­ról jelzést, azóta folyamatosan, a lehetőségünkhöz mérten igye­keztünk ellenőrizni, s a napok­ban meglett az eredménye. Mennyire? A gyanúsított, Cs. L. kihall­gatása alkalmával azt állította, hogy a cselekményt 1996 óta több személlyel követte el, az ő kihallgatásuk is megtörtént. Részben beismerték, részben ta­gadták a rájuk vallottakat. A polgármester közbevág. Azután meg visszavonta a vallomását. Meg olyat is mon­dott, hogy vásárolta. Hanem egy igazi vadász, az sportember. Ah­hoz, hogy belevágjon, kell „al­sóhangon” ötszázezer forint. Efölött fizet 22 ezer forint tagdí­jat havonta. Amelyik állatot ki­lövi, azzal szépen elszámol a MAVAD felé, tisztességes ös­­szeget otthagyva utána. Arról nem is beszélve, hogy mi tiszte­letben tartjuk a vadászati tilal­makat. Ebben az esetben mekkora lehet a kár? - kérdezem az idáig csöndesen hallgató Kadlicsek urat. A huszonkilenc őzet össze­számolva minimum hárommil­lió forint. A polgármester úr visszave­szi a szót. Itt ez rengeteg van. Vaddisz­nókocánk csak egy volt. Az egész vadásztársaság óvta, véd­te, etette, hogy megmaradjon, azt hittük, sikerrel. Gondolom sejti a végét. A hurokban - mire megtaláltuk - már leszakította a két hátsó lábát meg az orrát. Hét kis vadmalaccal volt vemhes... Törzszászlós úr, lát valami kiutat? Tény, hogy profik, és mivel egymás közt nem tudták felosz­tani a területet, így kettéváltak. A kérdésére válaszolva igenis van elképzelésünk, de most hadd ne mondjak el mindent. Május elsejétől, ami a tényleges vadászati idény kezdete, társa­dalmi munkában mi hárman, ha kell, éjszaka is kimegyünk el­lenőrizni. Bízom benne, hogy csatlakoznak hozzánk. Szemán úr ezúton küldi el atyai jótanácsát:* Maradjanak nyugodtan, mint vad a hurokban! Jobban járnak! Ők is, meg a vadak is. A Pálfy Gyula A trófeáért és a kikészített bo­rért is szép pénzt adnak Fotó: Hatlaczki Balázs

Next