Napi Magyarország, 1998. december (2. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

mg, 1998. december 1., kedd * Nyírfa-ügy: Az ügynek megszólal a KGB-s tisztek a gazdaságban A Szovjetunió felbomlása után az alvilági körökkel szövetke­ző egykori KGB-tisztek is be­épültek a magyarországi vál­­lakozói tőkébe, és kapcsolatba kerültek magyar politikusok­kal — nyilatkozta a Nyírfa ügy kapcsán Vass János, az Infor­mációs Hivatal nyugalmazott alezredese a Magyar Rádió hétfői Krónika műsoraiban. Vass János a Krónikán kívül egyedül a Napi Magyarország­nak adott interjút. A hírszer­zővel készített hokizplgotomi hol­­napi számunkban olvasható. Vass János, a hivatal egykori Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei rezidense a rádiónak el­mondta, hogy a hírszerző akció az alvilági kapcsolatok felderíté­se érdekében folyt, a politiku­sok, akik nem is tudták, hogy kikkel állnak kapcsolatban, vé­letlenül kerültek a vizsgálódás körébe. A volt KGB-sek a 90-es évektől szisztematikusan igye­keztek megjelenni a térségben vegyes tulajdonú vállalataik ré­vén, mondta Vass. „A szomorú az, hogy Magyarországon vál­lalkozókkal, politikusokkal, ön­­kormányzati politikusokkal föl tudták venni a kapcsolatot,” - jelentette ki Vass János. Vass János cáfolta, hogy a vizsgálódás a magyar politiku­sokra irányult volna. „Bennünket azzal vádoltak, hogy megfigyeltük a magyar po­litikusokat. Nem erről van szó. Ellenőriztünk, mondjuk egy ve­gyes tulajdonú vállalatot, amelynek a felügyelő bizottsá­gában vagy egyéb tisztségvise­lői között megtaláltunk olyan személyeket, akik vagy politiku­sok voltak, vagy annak a roko­nai. Találtunk olyan személye­ket, akikről tudtuk vagy később kiderült, hogy a KGB volt tiszt­jei, akik Magyarországon él­nek.” Vass János nem kívánta meg­­mondani, hogy hány céget vizs­gáltak meg, de elmondta, hogy a záhonyi különleges gazdasági övezetben tevékenykedő orosz, izraeli vagy ukrán tőkével működő cégek voltak számukra a legérdekesebbek. Arra a kérdésre, hogy több robbantásos merénylet elkerül­hető lett volna, ha a Nyírfa­dossziét komolyabban veszik, Vass János kijelentette: bizo­nyos külföldi személyek, akikre az akció irányult, valóban kap­csolatba hozhatók terrorista te­vékenység gyanújával, és olyan cselekményekkel, amelyekhez hasonló Budapesten is történt. r Belpolitika Személyeskedő, éles viták voltak a parlamentben h.M.0­­r\11&ro A parlamentben tegnap szinte egész nap személyeskedő, éles vita zajlott. A napirend előtti fel­szólalások során például Kuncze Gábor rágalmazással vádolta Torgyán József földművelésügyi minisztert. Az SZDSZ frakció­vezetője szerint a kisgazda poli­tikus nem mondott igazat, ami­kor a családtagjai kinevezését firtató interpellációra adott vála­szában több szocialista politikus és az SZDSZ frakcióvezetőjé­nek rokonait érintő gazdasági összefonódásokról beszélt. Ezért úgy vélte, hogy egy jövő­beni köztársasági elnökként Torgyán József neve „nem jöhet szóba”. Torgyán Jószef válaszában kijelentette: egyetlen családtagja sem tölt be állami tisztséget. Azt is elmondta, hogy a menye visz­­szautasította a számára felkínált igazgatótanácsi tagságot, és semmilyen javadalmazásban nem részesült. Édesanyja is le­mondott a neki felajánlott pozí­cióról, miután értesült a kineve­zéssel kapcsolatos támadások­ról. Ugyanakkor emlékeztette Kuncze Gábort arra, hogy Kiss János, Tamás Gáspár Miklós vagy Bátori Zoltán volt művelő­dési államtitkár milliós nagyság­­rendű könyvkiadási támogatás­ban részesült az előző ciklusban. A kormány most leleplezi az MSZP-SZDSZ-koalíció vissza­éléseit és „átlátszó trükkjeit” - mondta végül Torgyán. Politikai talkshow Nagy Sándor, az MSZP frak­cióvezető-helyettese úgy fogal­mazott: a kabinet azért sorolta a költségvetés vitájába a nyugdíj­­törvény módosítását, hogy ezzel elkerülje az esetleges alkotmány­­bírósági kontrollt. A szocialista politikus szerint a kormány egyeduralomra tör, és tekintély­­elvű rendszert próbál megvaló­sítani. Erre példa az adórendőr­ség felállítására vonatkozó ja­vaslat, amelyet a kormánypártok is kritizáltak, és ezzel kivívták a miniszterelnök haragját. Torgyán József válaszai a csa­ládtagjai kinevezésével kapcso­latos felvetésekre félelemkeltés­nek minősíthetők - fogalmazott Nagy Sándor. Áder János házel­nök, majd a felszólalásra reagá­ló Varga Mihály pénzügymi­nisztériumi államtitkár egyaránt felhívta Nagy Sándor figyelmét arra, hogy a nyugdíjtörvény a napirenden szerepel, így egy vi­ta során mondja el észrevételeit. A házszabály értelmében a napi­rend előtti felszólalásban ezt nem teheti. Az államtitkár sze­rint az MSZP képviselőit nem maga a felvetés érdekelte, ha­nem az, hogy egyfajta politikai „talkshow” keretében megismé­teljék pártjuk korábban kifejtett álláspontját. Az adórendőrség létrehozását remélhetőleg még ebben az évben megtárgyalja a parlament, és az ellenzék a vita során választ kap kérdéseire. Varga Mihály hozzátette: nem szerencsés olyan párt képviselő­inek beszélni a félelemkeltésről, amelynek tagjai évtizedeken ke­resztül hozzájárultak a félelem légkörének kialakításához. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezető­helyettese a Tocsik-per széle­sebb körű öszszefüggéseire hív­ta fel a figyelmet. Tocsik Márta egyfajta „golyófogóként” elta­karta a mögötte álló politikuso­kat, mint például Szokai Imrét és Boldvai Lászlót, az MSZP kép­viselőit. Amennyiben a bírósági ítélet úgy szól majd, hogy Boldvai László saját céljaira költötte el a sikerdíj rá eső ré­szét, úgy az MSZP remélhetőleg „kiveti őt soraiból”. Ellenkező döntés esetén azonban „a Ma­gyar Szocialista Párt is a vádlot­tak padján ül” - mondta Bánk Attila. Mindenképpen lesz pedagógusbér-emelés Tegnap folytatódott a jövő évi költségvetés részletes vitája. Pokorni Zoltán oktatási minisz­ter szerint az előterjesztés ren­delkezik a pedagógusbér-eme­léshez szükséges fedezettel, és kellő garanciát nyújt az átlago­san 17,4 százalékos növeléshez. Mindezt a közoktatási normatí­va 32 milliárdos emelése, vala­mint a bérszorzók törvényben is rögzített fejezetei biztosítják. A tárca jövő évi büdzséje egyéb­ként egyharmaddal több, mint az idei. A kormány mindent meg kíván tenni, hogy az oktatás te­rületén is megvalósítsa a minden polgárt megillető esélyegyenlő­ség elvét. Több pénzt kapnak majd a napközi otthonok, a gyógypedagógiai intézmények és a kollégiumok is. Az oktatási intézményekre a jövő évben fél­­milliárdot fordítanak majd. Já­nosi György szocialista politikus ennek ellenére mégis vitába szállt vele. Kijelentette: a fizeté­seket majd az önkormányzatok­nak kell folyósítani, amelyek pedig erre a célra nem kaptak pluszpénzt. Több ellenzéki képviselő is megtámadta Ivanics Istvánt (Fi­desz), aki azt mondta: a jövő évi költségvetés az olcsóbb állam megteremtését szolgálja. Lendvai Ildikó (MSZP) szerint ez csak az önkormányzatok ká­rára igaz, az SZDSZ-es Szalay Gábor pedig kifogásolta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal vagy az APEH jövőre mégis több pénzt kap. A fideszes képviselők azon­ban úgy vélték, hogy az önkor­mányzatok bevétele a tb-járulék csökkentése miatt növekszik. Postabanki vádak A Postabank ügyét az MSZP-s Szekeres Imre hozta a Ház elé, aki túlzottnak nevezte a konszo­lidáció mértékét. Véleménye szerint a pénzintézet már a meg­alakulásától kezdve billegő anyagi lábakon állt, tehát - mint mondta — nem igaz az, hogy minden hibáért az előző koalíció a bűnös. Azt is nehezményezte, hogy a Postabank helyzetéről csak a sajtóból értesült, a költ­ségvetési bizottságot pedig már kész tények elé állította a kabi­net. Mádi László (Fidesz) arcpi­­rítónak nevezte, hogy az a párt kritizálja a pénzintézet konszoli­dációját, amelynek a hivatali ideje alatt keletkezett a hiány. Az MSZP-s Hegyi Gyula azon­ban a Fidesz szemére hányta, hogy a Postabank nemcsak az MDF-hez közel álló Lakitelek Népfőiskola Alapítványt, de a Magyar Nemzetet vagy a MAHÍR Rt.-t is finanszírozta. Gémesi György, az MDF ügyve­zető elnöke szerint a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány pont annyit kapott, ami megegyezett a Kurír nevű ellenzéki lap féléves veszteségével.­ Az SZDSZ-es Bauer Tamás ezt vitatva hozzá­tette: a konszolidáció révén a pénzintézet „többpárti pártbank­­ból most majd kormánypártivá válik”. Járai Zsigmond pénz­ügyminiszter is szót kért, és be­jelentette: a Postabank 144 mil­liárd forintos céltartalékhiánya mellett idén további 14 milliár­dos veszteséget halmozott fel. Eddig négy nemzetközi könyv­­vizsgáló vállalat is átvilágította, s noha bizonyos kérdésekben el­lentétes jelentést tettek, abban mindegyik egyetértett, hogy a hiány a rossz üzletpolitika és „bizonyos álbefektetések” miatt következett be. A pénzügymi­niszter a korrupció lehetőségét is valószínűsítette. A konszoli­dáció külföldi visszhangja azon­ban egyértelműen pozitív, hi­szen azt jelzi, hogy a kormány mindent megtesz a gazdaság rendbetételéért. J. Á.-K. F. m Az ellenzék támadja az APEH-rendőrség ötletét fulip­vi•­ A kormány kitart a javaslat mellett Az alkotmányü­gyi bizottság után tegnap a nemzetbiztonsági is áttekintette a kormánynak azt a törvényjavaslatát, amely az­­ A­P­EH-rendőrség felállítását is szorgalmazza. Maj­tény­i László­­­­adatvédelmi biztos ezúttal is el­­hibázottnak tartotta az előter­jesztést, hiszen - szerinte - az nem csak a személyes adatok védelméről és az információs szabadságról szóló jogszabály­okba ütközik, hanem alkot­mányellenes jogkorlátozásokat is tartalmaz. De azt is nehezmé­nyezte, hogy a szöveg nem fo­galmaz egyértelműen, így „mindenki mást és mást érthet alatta”. Ezt az érvet az ellenzéki pár­tok ezúttal is átvették. A Fidesz frakciója egyébként a múlt hé­ten a javaslat visszavonását és átdolgozását szorgalmazta. Mint ismeretes, Orbán Viktor ezt követően kijelentette: janu­ár elsejére mindenképpen tör­vényi erőre kell emelni. Balsai István, az MDF frakcióvezetője tegnap kijelentette, hogy a kor­mánypártok egyeztetését köve­tően a kabinet a jövő héten a ja­vaslatot újra a Ház elé viszi. Pártja egyébként már többször is jelezte, hogy túl rövid az az idő, amit a végleges szöveg kidolgo­zására lehet fordítani. Az APEH-rendőrség ügye az FKGP tegnapi frakcióel­nökségi tanácskozásán is felbukkant. A kérdéskör­ről a kisgazdák végleges állásfoglalást hoztak. Eszerint egyetértenek a törvényjavaslat céljaival, módosító indítványaikat pedig csak a másik két ko­alíciós párttal történt elő­zetes egyeztetés után ter­jesztik a Ház elé. Mint azt Turi-Kovács Béla frakció­vezető-helyettes elmond­ta: változtatási javaslataik nem érintenék a törvény lényegét, csupán a kön­nyebb kezelést tennék le­hetővé. Jezsó-MTI Nyolcórás cv. I szavazás G.­­ ,Cor­ . A jövő évi állam­i költségvetés­ről szóló törvénytervezethez a képviselők több mint négyszáz, módosító indítványt nyújtottak be.­ Ez összességében annyit jelent, hogy a honatyák 852 pontban vál­toztatnának a törvényen. A módo­sító indítványok toplistáját az MSZP-frakció vezeti, ők mintegy 400 pontban módosítanák a tör­vényt. A szabaddemokraták 180, a Fidesz képviselőcsoportja 86, a MIÉP 38, az MDF és az FKGP 18- 18 pontban javasol változtatást. A kormánypártok együttesen 113 módosítást nyújtottak be, ebből 17-et a három koalíciós frakcióve­zető - Szájer József, Balsai István és Bánk Attila - jegyez. Jövő hét kedden várhatóan a módosító in­dítványok mindegyikéről voksol­nak a képviselők, ez mintegy 7-8 órás folyamatos szavazást jelent. A módosító indítványok tekin­tetében az idei év nem kiemelke­dő. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint az el­múlt ciklus alatt az ellenzéki pár­tok toleránsabbak voltak, azokat a módosító indítványokat, amelyek elfogadásásra egyáltalán nem volt esély, be sem nyújtották. Úgy véli, a mostani ellenzék magatartása ugyan nem minősíthető obstrukci­­ónak, de a rengeteg indítvány tu­lajdonképpen csak az időhúzását szolgálja. B. L. Megint A szabaddemokraták vezetőjének belügyminiszterként nem csupán az ország közbiztonságát sikerült Burundi szintjére sül­lyesztenie, azért néhány történelmi tettet is véghez vitt: a hírhedt államvédelmi hatóságot fehér ruhás leányok gyülekezetévé nyil­váníttatta. Talán emlékeznek még, amikor 96-ban Kuncze bel­ügyminiszter jóváhagyásával Császár Józsefné személyzeti főnök nem kevesebbet állított, minthogy az A­VO soha senkit nem bán­talmazott, erre bizonyíték sincs, s egyébként sem tehette, mert a bántalmazást törvény tiltotta. Ezt az igazolást Kuncze volt bel­ügyminiszter Vajda Tibor volt A VH-s tisztnek küldte el, aki az öt­venes években saját kezűleg verte agyon Somogyi Istvánt, s akit az özvegye negyven év után Ausztráliában felismert. A canberrai bíróság perbe fogta Vajdát, mert ott négy évtized után sem évül el a gyilkosság, ám a Császárné által kiállított igazolás alapján Vaj­dát nem utasították ki a kenguruk földjéről. Ez a szemenszedett hazugság, amelyhez Kuncze olyan készségesen asszisztált, az­ért jutott eszembe, mert a minap hallottam: újból működik az A­VO a Belügyminisztériumban. Igaz ennek az osztálynak semmi köze hírhedt elődjéhez, itt a bűncselekmények áldozataivá vált személyeket és hozzátartozói­kat fogják védelmezni, ennek ellenére az áldozatvédelmi osztály elnevezést nem tartom szerencsésnek. Azért sem, mert mi van, ha az ávó elnevezést mások is a rosszhírű elődökkel azonosítják. Az­tán még valaki összemossa a két ávót, mert, hogy a belügyben még mindig az a Császár Józsefné őrzi a titkosabbnál titkosabb aktákat, így Horn Gyula karhatalmista dossziéját is, aki azt az ominózus igazolást az Á­VO-ról kiállította. A rendszerváltozás után a belügyi tárca élén megfordult több személy, ám úgy tűnik, Császárné örök, aki ködösként ül az akták fölött, földi halandó csak a testén keresztül juthat hozzá bármilyen fontos informáci­óhoz■ Nem tudom mi a titka Császárnénak, de úgy tűnik, pótoltha­­tatlan személy, akinek hiába kellene már legalább évtizede meg­érdemelt nyugdíjából pihennie, nevelnie az unokákat, esetleg dédunokákat, ő, bár belügyminiszterek jönnek, belügyminiszte­rek mennek, rendíthetetlenül, reggeltől estig ott ül a titkos adato­kon, azokhoz rajta kívül senki emberfia hozzá nem férhet. Ezért fogadtam vegyes érzelmekkel a hírt, hogy megkezdte működését az áldozatvédelmi osztály. Nem tartanám véletlennek, hogy az egész ötlet azért született, így utólag szeretnék tisztára mosni a Császárné által évekkel ezelőtt kiállított igazolást, amely melles­leg nemzetközileg is nagy felháborodást váltott ki. Most, hogy a bűncselekmények áldozatait fogja védeni ez az osztály, néhány év múlva már akár jogfolytonosságot is vállalhat az elődökkel, s tör­ténész legyen a talpán, aki kibogozza az összekuszált szálakat. Mert ez az ávó már valóban nem az az ávó. Itt pofonok helyett jo­gi tanácsokat osztogatnak, s verőlegények helyett jól képzett ügy­védek mennek a sértettekhez, áldozatokhoz. Lehet, hogy megér­jük: csupa humánus érzelemtől áthatva az Eörsi-Bauer ügyvédi iroda fogja a jogsegélyszolgáltatást is intézni, hogy a történelmi jogfolytonosság is meglegyen. Bizonyára a hiba bennem van, de nem tartom szerencsésnek az ávó kiötlését, bár szó se róla, az alapötlet, az áldozatok, a sér­tettek segítése, nagyon szép és humánus cselekedet. A körítéssel azonban akad egy kis gondom, talán egy kicsit többet kellett vol­na töprengeni, mielőtt az elnevezésben döntöttek. Szerintem akik ezt így tálalták, azok legalább kármost érdemelnének. Rozgics Mária ádfu, MAGYARORSZÁG 3 TIB 56-os tagozatnyilatkozata ez Az 56-os Intézet csak részben képviseli a forradalom eszméit, „mégpedig annak egy balos re­vizionista, kommunista irányza­tát, és veszni hagyja igazi érté­keit” - szögezte le a Történelmi Igazságtételi Bizottság (TIB) 56-os tagozata közleményben, amelyet hétfőn juttatott el az MTI-hez. A szervezet egyúttal kifejez­te azon bizodalmát, hogy az 56-os Intézet állami támogatásának tervezett csökkentésével a kor­mány ’56 igazi értékeinek ma­radéktalan feltárását és megőr­zését akarja megvalósítani”. „Orbán Viktor nem árulja el 56 eszméit akkor, amikor csökken­teni kívánja az 56-os Intézet tá­mogatását, mint ahogy azt Mécs Imre SZDSZ-es képviselő úr állítja” - olvasható a nyilat­kozatban. Vége a Politikatörténeti Intézetnek? Végveszélybe kerülhet a Po­litikatörténeti Intézet működése, ha a parlament igent mond arra a költségvetési módosító indít­ványra, amely megvonja az álla­mi támogatást az intézménytől - közölte tegnap Földes György, az intézet igazgatója. Földes György, aki az MSZP választmányi elnöke is egyben, elmondta: az intézetet működte­tő alapítvány az idén 71 millió forintot kapott az állami költség­­vetésből. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a jövő évi költségvetés tervezetében eredetileg 50 millió forint támo­gatást javasolt az intézménynek. Az intézet tulajdonosa formá­lisan még az MSZP, de a cégbí­rósághoz már hónapokkal ez­előtt beadták a közhasznú társa­sággá alakulásra vonatkozó ké­relmet. Az intézmény ugyanis ingyenes könyvtári és levéltári szolgáltatásokat nyújt a lakosság számára. MTI Lázár Mózes a közgyűlés elnöke A Komárom-Esztergom megyei közgyűlés legutóbbi ülésén a képviselők Lázár Mózest, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjét választották elnöknek. Az októberi, első alakuló ülésen a szocialis­ták jelöltje nem kapta meg a kellő számú szavazatot, így a testület november 26-ra halaszotatta a döntést, amikor is a polgári koalíció jelöltjét, Lázár Mózest választották a testület elnökévé. Ezzel a 19 megyei közgyűlési elnökből 15-öt a polgári pártok adnak. A gödöllői Fidesz záró taggyűlést szervez Még nem kapta kézhez a Fidesz-Magyar Polgári Párt gödöllői szervezete az országos választmány legutóbbi ülésén a helyi szer­vezet feloszlatásáról hozott határozatot - tájékoztatta Peredi Pé­ter, a gödöllői szervezet eddigi elnöke hétfőn az MTI-t. Elmond­ta: a döntés előzményéhez tartozik, hogy a szervezet az októberi önkormányzati választások előtt megyei jóváhagyás nélkül az MSZP-vel és az SZDSZ-szel összefogva támogatta az egyik pol­gármester-jelöltet. Emiatt a Fidesz Pest megyei választmánya az országos választmányhoz fordult, kérve a helyi szervezet felosz­latását. A helyi szervezet a feloszlatásról szóló hivatalos értesítés kézhez vétele után egy záró taggyűlést kíván összehívni, ahol a tagság eldönti majd, melyik környékbeli település fideszes szer­vezetéhez kívánnak csatlakozni.

Next