Napi Magyarország, 1998. december (2. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
mg, 1998. december 1., kedd * Nyírfa-ügy: Az ügynek megszólal a KGB-s tisztek a gazdaságban A Szovjetunió felbomlása után az alvilági körökkel szövetkező egykori KGB-tisztek is beépültek a magyarországi vállakozói tőkébe, és kapcsolatba kerültek magyar politikusokkal — nyilatkozta a Nyírfa ügy kapcsán Vass János, az Információs Hivatal nyugalmazott alezredese a Magyar Rádió hétfői Krónika műsoraiban. Vass János a Krónikán kívül egyedül a Napi Magyarországnak adott interjút. A hírszerzővel készített hokizplgotomi holnapi számunkban olvasható. Vass János, a hivatal egykori Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rezidense a rádiónak elmondta, hogy a hírszerző akció az alvilági kapcsolatok felderítése érdekében folyt, a politikusok, akik nem is tudták, hogy kikkel állnak kapcsolatban, véletlenül kerültek a vizsgálódás körébe. A volt KGB-sek a 90-es évektől szisztematikusan igyekeztek megjelenni a térségben vegyes tulajdonú vállalataik révén, mondta Vass. „A szomorú az, hogy Magyarországon vállalkozókkal, politikusokkal, önkormányzati politikusokkal föl tudták venni a kapcsolatot,” - jelentette ki Vass János. Vass János cáfolta, hogy a vizsgálódás a magyar politikusokra irányult volna. „Bennünket azzal vádoltak, hogy megfigyeltük a magyar politikusokat. Nem erről van szó. Ellenőriztünk, mondjuk egy vegyes tulajdonú vállalatot, amelynek a felügyelő bizottságában vagy egyéb tisztségviselői között megtaláltunk olyan személyeket, akik vagy politikusok voltak, vagy annak a rokonai. Találtunk olyan személyeket, akikről tudtuk vagy később kiderült, hogy a KGB volt tisztjei, akik Magyarországon élnek.” Vass János nem kívánta megmondani, hogy hány céget vizsgáltak meg, de elmondta, hogy a záhonyi különleges gazdasági övezetben tevékenykedő orosz, izraeli vagy ukrán tőkével működő cégek voltak számukra a legérdekesebbek. Arra a kérdésre, hogy több robbantásos merénylet elkerülhető lett volna, ha a Nyírfadossziét komolyabban veszik, Vass János kijelentette: bizonyos külföldi személyek, akikre az akció irányult, valóban kapcsolatba hozhatók terrorista tevékenység gyanújával, és olyan cselekményekkel, amelyekhez hasonló Budapesten is történt. r Belpolitika Személyeskedő, éles viták voltak a parlamentben h.M.0r\11&ro A parlamentben tegnap szinte egész nap személyeskedő, éles vita zajlott. A napirend előtti felszólalások során például Kuncze Gábor rágalmazással vádolta Torgyán József földművelésügyi minisztert. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint a kisgazda politikus nem mondott igazat, amikor a családtagjai kinevezését firtató interpellációra adott válaszában több szocialista politikus és az SZDSZ frakcióvezetőjének rokonait érintő gazdasági összefonódásokról beszélt. Ezért úgy vélte, hogy egy jövőbeni köztársasági elnökként Torgyán József neve „nem jöhet szóba”. Torgyán Jószef válaszában kijelentette: egyetlen családtagja sem tölt be állami tisztséget. Azt is elmondta, hogy a menye viszszautasította a számára felkínált igazgatótanácsi tagságot, és semmilyen javadalmazásban nem részesült. Édesanyja is lemondott a neki felajánlott pozícióról, miután értesült a kinevezéssel kapcsolatos támadásokról. Ugyanakkor emlékeztette Kuncze Gábort arra, hogy Kiss János, Tamás Gáspár Miklós vagy Bátori Zoltán volt művelődési államtitkár milliós nagyságrendű könyvkiadási támogatásban részesült az előző ciklusban. A kormány most leleplezi az MSZP-SZDSZ-koalíció visszaéléseit és „átlátszó trükkjeit” - mondta végül Torgyán. Politikai talkshow Nagy Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: a kabinet azért sorolta a költségvetés vitájába a nyugdíjtörvény módosítását, hogy ezzel elkerülje az esetleges alkotmánybírósági kontrollt. A szocialista politikus szerint a kormány egyeduralomra tör, és tekintélyelvű rendszert próbál megvalósítani. Erre példa az adórendőrség felállítására vonatkozó javaslat, amelyet a kormánypártok is kritizáltak, és ezzel kivívták a miniszterelnök haragját. Torgyán József válaszai a családtagjai kinevezésével kapcsolatos felvetésekre félelemkeltésnek minősíthetők - fogalmazott Nagy Sándor. Áder János házelnök, majd a felszólalásra reagáló Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkár egyaránt felhívta Nagy Sándor figyelmét arra, hogy a nyugdíjtörvény a napirenden szerepel, így egy vita során mondja el észrevételeit. A házszabály értelmében a napirend előtti felszólalásban ezt nem teheti. Az államtitkár szerint az MSZP képviselőit nem maga a felvetés érdekelte, hanem az, hogy egyfajta politikai „talkshow” keretében megismételjék pártjuk korábban kifejtett álláspontját. Az adórendőrség létrehozását remélhetőleg még ebben az évben megtárgyalja a parlament, és az ellenzék a vita során választ kap kérdéseire. Varga Mihály hozzátette: nem szerencsés olyan párt képviselőinek beszélni a félelemkeltésről, amelynek tagjai évtizedeken keresztül hozzájárultak a félelem légkörének kialakításához. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetőhelyettese a Tocsik-per szélesebb körű öszszefüggéseire hívta fel a figyelmet. Tocsik Márta egyfajta „golyófogóként” eltakarta a mögötte álló politikusokat, mint például Szokai Imrét és Boldvai Lászlót, az MSZP képviselőit. Amennyiben a bírósági ítélet úgy szól majd, hogy Boldvai László saját céljaira költötte el a sikerdíj rá eső részét, úgy az MSZP remélhetőleg „kiveti őt soraiból”. Ellenkező döntés esetén azonban „a Magyar Szocialista Párt is a vádlottak padján ül” - mondta Bánk Attila. Mindenképpen lesz pedagógusbér-emelés Tegnap folytatódott a jövő évi költségvetés részletes vitája. Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint az előterjesztés rendelkezik a pedagógusbér-emeléshez szükséges fedezettel, és kellő garanciát nyújt az átlagosan 17,4 százalékos növeléshez. Mindezt a közoktatási normatíva 32 milliárdos emelése, valamint a bérszorzók törvényben is rögzített fejezetei biztosítják. A tárca jövő évi büdzséje egyébként egyharmaddal több, mint az idei. A kormány mindent meg kíván tenni, hogy az oktatás területén is megvalósítsa a minden polgárt megillető esélyegyenlőség elvét. Több pénzt kapnak majd a napközi otthonok, a gyógypedagógiai intézmények és a kollégiumok is. Az oktatási intézményekre a jövő évben félmilliárdot fordítanak majd. Jánosi György szocialista politikus ennek ellenére mégis vitába szállt vele. Kijelentette: a fizetéseket majd az önkormányzatoknak kell folyósítani, amelyek pedig erre a célra nem kaptak pluszpénzt. Több ellenzéki képviselő is megtámadta Ivanics Istvánt (Fidesz), aki azt mondta: a jövő évi költségvetés az olcsóbb állam megteremtését szolgálja. Lendvai Ildikó (MSZP) szerint ez csak az önkormányzatok kárára igaz, az SZDSZ-es Szalay Gábor pedig kifogásolta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal vagy az APEH jövőre mégis több pénzt kap. A fideszes képviselők azonban úgy vélték, hogy az önkormányzatok bevétele a tb-járulék csökkentése miatt növekszik. Postabanki vádak A Postabank ügyét az MSZP-s Szekeres Imre hozta a Ház elé, aki túlzottnak nevezte a konszolidáció mértékét. Véleménye szerint a pénzintézet már a megalakulásától kezdve billegő anyagi lábakon állt, tehát - mint mondta — nem igaz az, hogy minden hibáért az előző koalíció a bűnös. Azt is nehezményezte, hogy a Postabank helyzetéről csak a sajtóból értesült, a költségvetési bizottságot pedig már kész tények elé állította a kabinet. Mádi László (Fidesz) arcpirítónak nevezte, hogy az a párt kritizálja a pénzintézet konszolidációját, amelynek a hivatali ideje alatt keletkezett a hiány. Az MSZP-s Hegyi Gyula azonban a Fidesz szemére hányta, hogy a Postabank nemcsak az MDF-hez közel álló Lakitelek Népfőiskola Alapítványt, de a Magyar Nemzetet vagy a MAHÍR Rt.-t is finanszírozta. Gémesi György, az MDF ügyvezető elnöke szerint a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány pont annyit kapott, ami megegyezett a Kurír nevű ellenzéki lap féléves veszteségével. Az SZDSZ-es Bauer Tamás ezt vitatva hozzátette: a konszolidáció révén a pénzintézet „többpárti pártbankból most majd kormánypártivá válik”. Járai Zsigmond pénzügyminiszter is szót kért, és bejelentette: a Postabank 144 milliárd forintos céltartalékhiánya mellett idén további 14 milliárdos veszteséget halmozott fel. Eddig négy nemzetközi könyvvizsgáló vállalat is átvilágította, s noha bizonyos kérdésekben ellentétes jelentést tettek, abban mindegyik egyetértett, hogy a hiány a rossz üzletpolitika és „bizonyos álbefektetések” miatt következett be. A pénzügyminiszter a korrupció lehetőségét is valószínűsítette. A konszolidáció külföldi visszhangja azonban egyértelműen pozitív, hiszen azt jelzi, hogy a kormány mindent megtesz a gazdaság rendbetételéért. J. Á.-K. F. m Az ellenzék támadja az APEH-rendőrség ötletét fulipvi• A kormány kitart a javaslat mellett Az alkotmányügyi bizottság után tegnap a nemzetbiztonsági is áttekintette a kormánynak azt a törvényjavaslatát, amely az APEH-rendőrség felállítását is szorgalmazza. Majtényi Lászlóadatvédelmi biztos ezúttal is elhibázottnak tartotta az előterjesztést, hiszen - szerinte - az nem csak a személyes adatok védelméről és az információs szabadságról szóló jogszabályokba ütközik, hanem alkotmányellenes jogkorlátozásokat is tartalmaz. De azt is nehezményezte, hogy a szöveg nem fogalmaz egyértelműen, így „mindenki mást és mást érthet alatta”. Ezt az érvet az ellenzéki pártok ezúttal is átvették. A Fidesz frakciója egyébként a múlt héten a javaslat visszavonását és átdolgozását szorgalmazta. Mint ismeretes, Orbán Viktor ezt követően kijelentette: január elsejére mindenképpen törvényi erőre kell emelni. Balsai István, az MDF frakcióvezetője tegnap kijelentette, hogy a kormánypártok egyeztetését követően a kabinet a jövő héten a javaslatot újra a Ház elé viszi. Pártja egyébként már többször is jelezte, hogy túl rövid az az idő, amit a végleges szöveg kidolgozására lehet fordítani. Az APEH-rendőrség ügye az FKGP tegnapi frakcióelnökségi tanácskozásán is felbukkant. A kérdéskörről a kisgazdák végleges állásfoglalást hoztak. Eszerint egyetértenek a törvényjavaslat céljaival, módosító indítványaikat pedig csak a másik két koalíciós párttal történt előzetes egyeztetés után terjesztik a Ház elé. Mint azt Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes elmondta: változtatási javaslataik nem érintenék a törvény lényegét, csupán a könnyebb kezelést tennék lehetővé. Jezsó-MTI Nyolcórás cv. I szavazás G. ,Cor . A jövő évi állami költségvetésről szóló törvénytervezethez a képviselők több mint négyszáz, módosító indítványt nyújtottak be. Ez összességében annyit jelent, hogy a honatyák 852 pontban változtatnának a törvényen. A módosító indítványok toplistáját az MSZP-frakció vezeti, ők mintegy 400 pontban módosítanák a törvényt. A szabaddemokraták 180, a Fidesz képviselőcsoportja 86, a MIÉP 38, az MDF és az FKGP 18- 18 pontban javasol változtatást. A kormánypártok együttesen 113 módosítást nyújtottak be, ebből 17-et a három koalíciós frakcióvezető - Szájer József, Balsai István és Bánk Attila - jegyez. Jövő hét kedden várhatóan a módosító indítványok mindegyikéről voksolnak a képviselők, ez mintegy 7-8 órás folyamatos szavazást jelent. A módosító indítványok tekintetében az idei év nem kiemelkedő. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint az elmúlt ciklus alatt az ellenzéki pártok toleránsabbak voltak, azokat a módosító indítványokat, amelyek elfogadásásra egyáltalán nem volt esély, be sem nyújtották. Úgy véli, a mostani ellenzék magatartása ugyan nem minősíthető obstrukciónak, de a rengeteg indítvány tulajdonképpen csak az időhúzását szolgálja. B. L. Megint A szabaddemokraták vezetőjének belügyminiszterként nem csupán az ország közbiztonságát sikerült Burundi szintjére süllyesztenie, azért néhány történelmi tettet is véghez vitt: a hírhedt államvédelmi hatóságot fehér ruhás leányok gyülekezetévé nyilváníttatta. Talán emlékeznek még, amikor 96-ban Kuncze belügyminiszter jóváhagyásával Császár Józsefné személyzeti főnök nem kevesebbet állított, minthogy az AVO soha senkit nem bántalmazott, erre bizonyíték sincs, s egyébként sem tehette, mert a bántalmazást törvény tiltotta. Ezt az igazolást Kuncze volt belügyminiszter Vajda Tibor volt A VH-s tisztnek küldte el, aki az ötvenes években saját kezűleg verte agyon Somogyi Istvánt, s akit az özvegye negyven év után Ausztráliában felismert. A canberrai bíróság perbe fogta Vajdát, mert ott négy évtized után sem évül el a gyilkosság, ám a Császárné által kiállított igazolás alapján Vajdát nem utasították ki a kenguruk földjéről. Ez a szemenszedett hazugság, amelyhez Kuncze olyan készségesen asszisztált, azért jutott eszembe, mert a minap hallottam: újból működik az AVO a Belügyminisztériumban. Igaz ennek az osztálynak semmi köze hírhedt elődjéhez, itt a bűncselekmények áldozataivá vált személyeket és hozzátartozóikat fogják védelmezni, ennek ellenére az áldozatvédelmi osztály elnevezést nem tartom szerencsésnek. Azért sem, mert mi van, ha az ávó elnevezést mások is a rosszhírű elődökkel azonosítják. Aztán még valaki összemossa a két ávót, mert, hogy a belügyben még mindig az a Császár Józsefné őrzi a titkosabbnál titkosabb aktákat, így Horn Gyula karhatalmista dossziéját is, aki azt az ominózus igazolást az ÁVO-ról kiállította. A rendszerváltozás után a belügyi tárca élén megfordult több személy, ám úgy tűnik, Császárné örök, aki ködösként ül az akták fölött, földi halandó csak a testén keresztül juthat hozzá bármilyen fontos információhoz■ Nem tudom mi a titka Császárnénak, de úgy tűnik, pótolthatatlan személy, akinek hiába kellene már legalább évtizede megérdemelt nyugdíjából pihennie, nevelnie az unokákat, esetleg dédunokákat, ő, bár belügyminiszterek jönnek, belügyminiszterek mennek, rendíthetetlenül, reggeltől estig ott ül a titkos adatokon, azokhoz rajta kívül senki emberfia hozzá nem férhet. Ezért fogadtam vegyes érzelmekkel a hírt, hogy megkezdte működését az áldozatvédelmi osztály. Nem tartanám véletlennek, hogy az egész ötlet azért született, így utólag szeretnék tisztára mosni a Császárné által évekkel ezelőtt kiállított igazolást, amely mellesleg nemzetközileg is nagy felháborodást váltott ki. Most, hogy a bűncselekmények áldozatait fogja védeni ez az osztály, néhány év múlva már akár jogfolytonosságot is vállalhat az elődökkel, s történész legyen a talpán, aki kibogozza az összekuszált szálakat. Mert ez az ávó már valóban nem az az ávó. Itt pofonok helyett jogi tanácsokat osztogatnak, s verőlegények helyett jól képzett ügyvédek mennek a sértettekhez, áldozatokhoz. Lehet, hogy megérjük: csupa humánus érzelemtől áthatva az Eörsi-Bauer ügyvédi iroda fogja a jogsegélyszolgáltatást is intézni, hogy a történelmi jogfolytonosság is meglegyen. Bizonyára a hiba bennem van, de nem tartom szerencsésnek az ávó kiötlését, bár szó se róla, az alapötlet, az áldozatok, a sértettek segítése, nagyon szép és humánus cselekedet. A körítéssel azonban akad egy kis gondom, talán egy kicsit többet kellett volna töprengeni, mielőtt az elnevezésben döntöttek. Szerintem akik ezt így tálalták, azok legalább kármost érdemelnének. Rozgics Mária ádfu, MAGYARORSZÁG 3 TIB 56-os tagozatnyilatkozata ez Az 56-os Intézet csak részben képviseli a forradalom eszméit, „mégpedig annak egy balos revizionista, kommunista irányzatát, és veszni hagyja igazi értékeit” - szögezte le a Történelmi Igazságtételi Bizottság (TIB) 56-os tagozata közleményben, amelyet hétfőn juttatott el az MTI-hez. A szervezet egyúttal kifejezte azon bizodalmát, hogy az 56-os Intézet állami támogatásának tervezett csökkentésével a kormány ’56 igazi értékeinek maradéktalan feltárását és megőrzését akarja megvalósítani”. „Orbán Viktor nem árulja el 56 eszméit akkor, amikor csökkenteni kívánja az 56-os Intézet támogatását, mint ahogy azt Mécs Imre SZDSZ-es képviselő úr állítja” - olvasható a nyilatkozatban. Vége a Politikatörténeti Intézetnek? Végveszélybe kerülhet a Politikatörténeti Intézet működése, ha a parlament igent mond arra a költségvetési módosító indítványra, amely megvonja az állami támogatást az intézménytől - közölte tegnap Földes György, az intézet igazgatója. Földes György, aki az MSZP választmányi elnöke is egyben, elmondta: az intézetet működtető alapítvány az idén 71 millió forintot kapott az állami költségvetésből. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a jövő évi költségvetés tervezetében eredetileg 50 millió forint támogatást javasolt az intézménynek. Az intézet tulajdonosa formálisan még az MSZP, de a cégbírósághoz már hónapokkal ezelőtt beadták a közhasznú társasággá alakulásra vonatkozó kérelmet. Az intézmény ugyanis ingyenes könyvtári és levéltári szolgáltatásokat nyújt a lakosság számára. MTI Lázár Mózes a közgyűlés elnöke A Komárom-Esztergom megyei közgyűlés legutóbbi ülésén a képviselők Lázár Mózest, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőjét választották elnöknek. Az októberi, első alakuló ülésen a szocialisták jelöltje nem kapta meg a kellő számú szavazatot, így a testület november 26-ra halaszotatta a döntést, amikor is a polgári koalíció jelöltjét, Lázár Mózest választották a testület elnökévé. Ezzel a 19 megyei közgyűlési elnökből 15-öt a polgári pártok adnak. A gödöllői Fidesz záró taggyűlést szervez Még nem kapta kézhez a Fidesz-Magyar Polgári Párt gödöllői szervezete az országos választmány legutóbbi ülésén a helyi szervezet feloszlatásáról hozott határozatot - tájékoztatta Peredi Péter, a gödöllői szervezet eddigi elnöke hétfőn az MTI-t. Elmondta: a döntés előzményéhez tartozik, hogy a szervezet az októberi önkormányzati választások előtt megyei jóváhagyás nélkül az MSZP-vel és az SZDSZ-szel összefogva támogatta az egyik polgármester-jelöltet. Emiatt a Fidesz Pest megyei választmánya az országos választmányhoz fordult, kérve a helyi szervezet feloszlatását. A helyi szervezet a feloszlatásról szóló hivatalos értesítés kézhez vétele után egy záró taggyűlést kíván összehívni, ahol a tagság eldönti majd, melyik környékbeli település fideszes szervezetéhez kívánnak csatlakozni.