Napi Magyarország, 1999. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
1999. április 1, csütörtök * Érdekvédelem a munkahelyeken •Üzengetés helyett tárgyalás Orbán Viktor tegnap a rádióban a társadalmi párbeszéd átalakításáról szólva elmondta: szeretné, ha a szakszervezetek elsősorban a munkahelyeken lépnének fel a munkavállalók érdekeiért, a kormánnyal pedig csak azokban a kérdésekben tárgyalnának, amelyek rájuk tartoznak. Kitért a keresetnövekedés jövőbeli mértékére is, amely szerint a kormány a gazdasági növekedés ötven százalékát fordítaná az életszínvonal emelésére, a többit beruházásokra. Ettől nem térhetnek el - mondta -, mert akkor megszegnék a választópolgárokkal kötött szerződést. Az elhangzottakról kérdeztük a szakszervezeteket. Nem látja szerencsés dolognak Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, hogy a miniszterelnök mondja meg a szakszervezeteknek, hogy mi a dolguk, miben legyenek erősek. Szabó Endre szerint a miniszterelnök elfeledkezett arról, hogy a közel nyolcszázezres közszféra viszonyai mások, mint a versenyszférában dolgozóké. Náluk nem lehet mindent a munkahelyeken megoldani, hiszen munkaadóik jelentősen függnek a kormány döntéseitől, valamint a költségvetéstől. A konföderáció vezetője javasolja, hogy a szakszervezetek személyesen is találkozzanak a miniszterelnökkel, ahol üzengetés helyett kölcsönösen kifejthetik véleményüket. A bérmegállapodással kapcsolatban közölte: a kormányfő szakmailag alátámasztott véleményét még nem ismeri. Szakértők szerint ugyanis a kormány által elképzelt rendszer devalválná a béreket. Nem csupán egy paraméterhez kellene kötni a keresetnövekedést - mondta. A szakszervezetek olyan civil szervezetek, amelyek bármivel foglalkozhatnak, amiről úgy gondolják, hogy a munkavállalókat érintik - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Ahelyett, hogy a kormányfő megmondja nekik, mi a dolguk, meg kellene állapodniuk a kompetenciákról. Tapasztalata szerint az érdekképviseleteknek minden piacgazdaságban joguk van befolyásolni a törvényhozást, sőt ezekben az országokban lehetőséget is kapnak erre - mondta. A bérnövekménnyel kapcsolatban az elnök kifejtette: ő is a Fideszre szavazott, ám vele senki sem kötött szerződést. Az MSZOSZ teljes mértékben egyetért a miniszterelnök által elmondottakkal. Wittich Tamás, a szervezet alelnöke szerint a munkahelyi és a középszintű egyeztetés rendszerét valóban szükséges megerősíteni, valamint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az ágazati kollektív szerződések megkötésére is. A lényeg azonban az - mondta -, hogy egyes kérdésekben nem hárítható át a felelősség a munkaadó és a szakszervezet megállapodására. A foglalkoztatást, a jövedelmet, az egészség- és a szociális ügyeket érintő kérdésekben például igénylik a felső szintű egyeztetést. Véleménye szerint ez a kormány érdeke is, hiszen a cél a konfliktusok megelőzése. A szakszervezetek nem a kormányprogram megvalósítására szerveződtek - reagált Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek társelnöke. Úgy látja, hogy a GDP-hez kötött béremelésbe nem fér bele az a néhány szakszervezet által képviselt álláspont, amely szerint a kereseteket közelíteni kellene az EU- követelményekhez. Véleménye szerint ideje, hogy az üzengetés helyett a kormányfő leüljön az érdekképviseletekkel tárgyalni a társadalmi párbeszédről. B. P. ai Belpolitikai....." Újabb mandátumok járnak le Hamarosan ismét a határozatképesség határára, azaz nyolc főre csökken a Alkotmánybíróság (Ab) létszáma. Júliusban ugyanis újabb három bíró - dr. Lábady Tamás, dr. Vörös Imre és dr. Tersztyánszky Ödön - kilencéves mandátuma jár le. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a mandátum megszűnése előtti három hónapon belül az Országgyűlésnek már meg kell választania az új bírákat. Szájer József, a Fidesz frakciólölést, és döntését azzal indokolta, vezetője érdeklődésünkre elmondta: a határidő miatt a közeljövőben kezdeményezi Áder János házelnöknél az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság összehívását. A taláros testület tagjainak megválasztásához minősített többség, vagyis az országgyűlési képviselők kétharmadának a támogatása szükséges. Vagyis a jelenlegi parlamenti erőviszonyok ismeretében az alkotmánybírák jelöléséhez és megválasztásához nélkülözhetetlen a széles körű konszenzus. Nem ritka, hogy a jelölési procedúra több hónapot is igénybe vesz, hiszen a pártok - éppen az Alkotmánybíróság hatásköre miatt - bizalmatlanok egymás jelöltjeivel szemben. A Fidesz még nem döntött, kiket javasol majd a testületbe. Szájer József azonban nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy ismét jelölik Kukorell Istvánt, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnökét. Mint ismeretes, Kukorelli akkor nem vállalta a sehogy szeretne megfelelni az alkotmánybíró-jelöltekkel szemben megfogalmazott legszigorúbb szakmai követelményeknek is. Volt ugyan húszéves szakmai gyakorlata, ami elegendő lett volna a jelöléshez, de akkor még nem rendelkezett egyetemi tanári kinevezéssel. A jogi szakember a mostani jelölésnél már ennek a feltételnek is megfelel, ezért valószínűleg vállalja a megbízatást. Turi-Kovács Béla, az FKGP, valamint Horváth Balázs, az MDF frakcióvezető-helyettese közölte, hogy Kukorelli István jelölését változatlanul támogatják, de további személyeket, pártjuk még nem nevezett meg. Értesüléseink szerint olyan megoldás körvonalazódik, amely szerint Kukorelli István mellett az egyik személyt a kormánypártok, a másikat pedig az ellenzék jelölné. Hack Péter az SZDSZ részéről lapunknak elmondta: a szabaddemokraták továbbra is szeretnék, hogy legyen egy női tagja is a legfőbb bírói testületnek. Szakmai szempontokat is figyelembe véve az SZDSZ a tisztség betöltésére alkalmasnak tartja Kolonay Csilla munkajogászt, Lamm Vanda nemzetközi jogászt és Palánkiné Kratochwill Krisztina büntetőjogászt, B. L.-Will. Az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TAGJAI Dr. Németh János elnök Dr. Holló András elnökhelyettes Dr. Bagi István Dr. Czúcz Ottó Dr. Erdei Árpád Dr. Harmathy Attila Dr. Kiss László Dr. Lábady Tamás Dr. Strausz János Dr. Tersztyánszky Ödön Dr. Vörös Imre Az Országgyűlés feladatai az Ab-döntések után Az Alkotmánybíróság határozataiból adódóan számos törvényalkotási feladat hárul az Országgyűlésre - tudatta az Országgyűlés jogi főosztálya. Az Ab határozata értelmében a párizsi békeszerződés 29. cikkelyének 3. pontja szerint elvett javak tulajdonosainak részleges kárpótlására a szükséges intézkedést 1997. június 30-ig kellett volna megtennie a parlamentnek. Az Alkotmánybíróság 1997. október 31. napjával megsemmisítette a sajtótörvény azon rendelkezését, hogy az ügyész - mások személyhez fűződő jogainak sérelmére és magánvádas bűncselekmény megvalósulására hivatkozva - az érintettek akaratától függetlenül indítványozhatta, a bíróság pedig ez alapján megtilthatta sajtótermék vagy sajtóterméknek nem minősülő irat nyilvános közlését. Alkotmányellenesnek bizonyult az is, hogy a nyilvános közlést az ügyész azonnal felfüggeszthette. Az Ab döntése alapján a parlamentnek 1998. szeptember 1-jéig kellett volna a Házszabályban garanciális rendelkezést alkotnia arról, hogy a frakciókhoz nem tartozó képviselők ténylegesen tagjai lehessenek az Országgyűlés állandó és ideiglenes bizottságainak, külön szabályozva az összes képviselőre kiterjedő részvételi lehetőség és a helyek arányos elosztásának módját. A parlamentnek - ugyancsak alkotmánybírósági döntés alapján - szabályoznia kellene a frakció létrehozásához szükséges létszámot is. Az Országgyűlésnek 1999. december 31-ig gondoskodnia kell a Magyar Köztársaság és az európai közösségek közötti európai megállapodást kihirdető törvény versenyjogra vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban a belső jog és a nemzetközi kötelezettségvállalás összhangjának megteremtéséről. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a törvényhozásnak 2000. június 30-ig kell alkotmányossá tennie a magzati élet védelméről szóló jogszabály azon rendelkezését, amely szerint az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén lehetőség van a terhesség megszakítására. A jogalkotónak a súlyos válsághelyzet tartalmát és alkalmazási feltételeit kell meghatároznia. Társadalomtudósok a kisebbségekről • Átfogó törvénymódosítás készül Egyedülálló az a kisebbségi konferencia, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) közösen rendez - mondta Doncsev Toso, a NEKH elnöke. Az MTA első alkalommal sorakoztatta fel intézményeit, kutatóit és teljes tudományos apparátusát a kisebbségekkel kapcsolatos vizsgálatok érdekében. A tudományos konferenciát a hivatal elnöke személyes sikerének is tekinthetjük, hiszen annak idején a kisebbségek országos önkormányzata elnökeként - és nem utolsósorban a szociológia tudományának művelőjeként - elsőként javasolta egy ilyen rendezvény életre hívását. A hivatal élén álló államtitkár elmondta: olyan témákat igyekeztek csokorba gyűjteni, amelyek stratégiai kérdéseket ölelnek fel. A kormány e téren is tudományos megalapozottsággal kívánja végezni a munkáját, és többek között a kisebbségi törvény átfogó módosításában is felhasználják a szakemberek megállapításait. A kisebbségi hivatal számára a törvényben előírt beszámoló is tartalmazza majd a társadalomtudományi kutatások eredményeit - hangsúlyozta Doncsev Toso. A közeljövőben a kormány elé kerül a cigányság helyzetét tárgyaló középtávú intézkedéscsomag. A hosszú távú stratégia kidolgozása pedig egy tárcaközi bizottság feladata lesz. Alapvető igény, hogy ezt tudományosan is kellően megalapozzák. A kutatások minden bizonnyal segítik a kisebbségi társadalom valós helyzetének feltárását és a szükséges intézkedések meghozatalát. Zétényi Z. Elmaradhat a pótválasztás A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke a mai közigazgatási államtitkári egyeztetésen terjeszti elő a Belügyminisztérium törvénymódosítási javaslatát. Ez vonatkozik a választási eljárásról, a helyi önkormányzatok és polgármesterek választásáról és a kisebbségek jogairól szóló törvényre is. Doncsev Toso tegnapelőtt több kérdésben is megbeszélést folytatott a belügyi tárca képviselőjével, s a tizenhárom kisebbség vezetőivel. Teljes volt az egyetértés abban, hogy a november 21-re kitűzött kisebbségi pótválasztások elmaradnak, ehelyett időközi választásokat írnak ki. Eszerint ha valamelyik önkormányzat feloszlik, az adott településen 90 napon belül időközi választásokat kell kiírni, újabb kisebbségi önkormányzatok azonban legközelebb 2002- ben jöhetnek létre. A kisebbségi törvény módosításával kapcsolatosan Doncsev Toso elmondta: a kisebbségek alkotmányos jogaik sérülését látják abban, hogy az országos kisebbségi önkormányzatokat megválasztó elektori gyűlések határozatképességéhez 75 százalékos részvételi küszöb szükséges. A Belügyminisztérium 25 százalékos részvételről szóló javaslatát azonban túl alacsonynak tartották. Ebben az országos román önkormányzat esetleges utólagos felállításáról elkerülhetetlenek a további egyeztetések. Berek Mandátumok érvényessége 1997. június-2003. július 1996. november-2005. november 1997. június-2003. június 1998. december-2007. december 1998. febmár-2007. február 1998. december-2007. december 1998. március-2007. március 1990. június-1999. július 1998. december-2007. december 1990. június-1999. július 1990. június-1999. július KDNP: megújult pártviták A megújult Kereszténydemokrata Néppárt tagsága néhány félrevezetett és sértett embert leszámítva egységesen támogatja Giczy György pártelnököt - mondta lapunknak Báthori Gábor országos alelnök. Véleménye szerint a KDNP ellen még mindig összehangolt politikai támadás , zajlik. Most Giczyvel a MIÉP-hez is húzók szálltak szembe. Mint az tegnapi lapszámunkban megjelent, Joó Zoltán a párt Hajdú-Bihar megyei elnökeként a közelmúltban közleményt juttatott el a sajtó képviselőinek, amelyben bejelenti, hogy a hosszú ideje tapasztalt diktatórikus vezetés miatt több társával együtt kilép a KDNP-ből. Báthori Gábor alelnök szerint ezt azért sem teheti meg, mert már jó ideje nem tagja a pártnak. Az országos elnökség ugyanis március 22-én felfüggesztette a tagsági viszonyát, azóta tehát a párt nevében semmilyen nyilatkozatot sem tehet. Báthori Joó Zoltán „bűnének” tartotta, hogy az önkormányzati választások során független jelöltként indult - pedig akkor még a KDNP megyei szervezetének első embere volt. Azt is nehezményezte, hogy kereszténydemokrataként szinte semmilyen politikai megnyilvánulást sem tett, az országos központ által elrendelt tagrevíziót pedig nem hajtotta végre. Viszszautasította azt a lapunkban megjelent vádat, hogy Joóval együtt számos helyi vezető is kilépett volna a KDNP-ből. Báthori szerint mindössze 5-6 tag döntött úgy, hogy elhagyja pártját. Jezsó Ákos JA MAGYARORSZÁG*3 Ez (nem) tréfa Március 25-28. között a magyarországi kormányzó párt megtartotta XIII. kongresszusát. Hivatalos orgánuma, a Népszabadság egész oldalas cikkel köszöntötte a fontos eseményt: ”Jó munkát, friss szellemet kívánunk valamennyiőjüknek, s azt a bizalmat és biztonságot adó meggyőződést, hogy gondolatban velük van minden magyar kommunista és minden hazáját szerető magyar ember. Ugyanaz a jelmondat díszíti a tanácskozótermet ezúttal is, mint a VII. óta valamennyi kongresszusunkét. Tovább a lenini úton. ” Néhány nappal később a Hazafias Népfront országos tanácsa állásfoglalást tett közzé, amely „üdvözli, hogy a XIII. kongreszszus megerősítette a párt fő ideológiai irányvonalát. Egyetért a határozatban megjelölt társadalmi célokkal, amelyek a gazdasági építőmunka, az életszínvonal, a kultúra és a közművelődés kérdéseivel kapcsolatban megfogalmazódtak”. Ez időben hozták nyilvánosságra a közelgő május 1-jei ünnep hivatalos jelszavait is: „ Világ proletárjai, egyesüljetek! Éljen a marxizmus-leninizmus! Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! Éljen és virágozzék szabad hazánk!” stb. A húsz jelmondatból hét magyar vonatkozású, a többi nemzetközi. Megjelenésükig szigorúan bizalmasan kezelték ezeket, egy akkor érvényben volt utasítás szerint „a dokumentum végrehajtás után megsemmisítendő”. A moszkvai Pravdának interjút adott a Szovjetunió három hete hivatalban lévő első embere. „ Washingtonban olyan erőfölényre törekszenek, amelynek révén az USA uralomra tehetne szert a világ többi része felett” - mondta. A Varsói Szerződés tagállamai csúcstalálkozót tartottak a lengyel fővárosban. Az 1955. május 14-én megkötött katonai szerződést újabb húsz évvel meghosszabbították. A lépést „a NATO magatartása és az USA fegyverkezési programja teszi szükségessé” - állt a hivatalos közleményben. A szocialista országok e lépésére kényszerből került sor, egyszersmind kinyilvánították, hogy tüstént feloszlatják a VSZ-t, amint a nyugati országok felszámolják az észak-atlanti katonai szervezetet. A szovjet vezetésnek ezekben a napokban a szovjet néphez küldött üzenete szerint: „A párt céljai világosak és nemesek. A párt ereje a néppel való egységben rejlik. A nép ereje a párttal és annak vezetésével való egységben van. ” Március 31-én magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába. A Szovjetunió vezető pártjának és kormányának első embere fogadta a magyar kormány vezetőjét. Másnap, április 1-jén a Kremlben a két delegáció vezetői aláírták a Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság 2000-ig szóló barátsági és együttműködési szerződését. Az aláírási aktust követő pohárköszöntőjükben a két ország vezetői hangsúlyozták a két párt és a két nép testvéri szövetségét és megbonthatatlan barátságát. Mindez 1985 március-áprilisában történt, a szerződéskötés pontosan 14 esztendeje, ezen a napon. A felsorolt események öszszes szereplője, résztvevője, a nyilatkozatok és a szerződések megszövegezői és aláírói mindent a legteljesebb mértékben komolyan gondoltak. Vagy legalábbis úgy csináltak. Ludwig Emil 1•Meghosszabbított kárpótlási idő Értesüléseink szerint a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója az év végéig szeretné kitolni a politikai okok miatt meghurcoltak kárpótlásáról szóló törvény hatályát. A módosító indítványt Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes jegyzi. A kisgazda politikus szerint a Központi Kárrendezési Iroda a jogszabály által előírt határidőn belül már biztosan nem tudja feldolgozni a még mindig több mint kétszázezerre tehető igénylést, így pedig az is előfordulhat, hogy jó néhány, politikai okból meghurcolt ember önhibáján kívül maradna ki a kárpótlási folyamatból. J. Á. Elnökválasztás a kereszténydemokratáknál Egy másik diktátor kellene? A gazdasági, pénzügyi területen dolgozók már biztosan találkoztak Molnár Ferenc nevével. A Világbank-, illetve EU- szakértő közgazdász évek óta jelentős szerepet játszik a különféle projektek kidolgozásában, megvalósításában, legutóbbi tanulmányában arra keresett választ, milyen hatással vannak az államra a világbanki hitelek, programok, azok hogyan érintik a gazdaság különböző területeit. Kevesen tudják, hogy Molnár Ferenc a bennfentesek szerint a tavaszi KDNP-elnökválasztás egyik esélyese. - Szinte hetente hallani újabb kizárásokról a pártban. Ön most valójában KDNP-tag? - Nem tudom. Ebben a pillanatban akkora a kuszaság a pártban, hogy a tagság nagyobbik részének fogalma sincsen arról, tag-e vagy őt is kizárták, mint annyi mást. - Tegyük fel, tagja a pártnak, és legálisan indulhat az elnöki címért. Mit tenne, hogy újra egységes legyen a szétzilált KDNP? - A legelső feladat gazdaságilag talpra állítani a pártot, enélkül minden további próbálkozás fölösleges. Anyagi alapok nélkül egyetlen párt sem jut ötről a hatra, bármilyen nagyszerű programmal áll is elő. - Honnan teremtené elő a pénzt? - Amennyire tudom, a párt vagyona még a mostani, zűrös időszakban is közel négyszázötvenmillió forint, ami nem kevés... - Viszont rengeteg az adósság. - Nem egészen háromszázmillió, vagyis összességében pozitív a mérleg. Százötvenmillióból ügyes gazdálkodással, következetes politizálással lehet kezdeni valamit. - Giczyéknek nem sikerült. Miért? - Ezt tőlük kellene megkérdezni, én nem szeretnék belemenni semmiféle személyeskedésbe. - Mégis, valami közelebbit az elképzeléseiről... - Ebben a pillanatban a hazai kereszténydemokráciát csak egy diktatórikus személyiség tudná átvezetni a túloldalra. Egy olyan ember, aki a többség felhatalmazása alapján radikális, egyszemélyi döntéseket képes hozni, és azokat végre is hajtja. - Ön ilyen ember? - Úgy érzem, igen. - Diktátor kellene a KDNP élére? - Egy darabig feltétlenül, mert ebből a rettenetes állapotból, ami most itt van, másképpen nem lehet kilábalni. - Meddig maradna a diktátor? - Én kilenc hónapot kérnék, ennyi idő alatt nagyjából helyre lehetne hozni a párt szétzilált gazdasági dolgait. Utána pedig távoznék, ahogyan a mór, aki megtette a kötelességét. -A hatalom állítólag megszédíti az embert, a diktátor kapaszkodni szokott a trón karfájába, szorítja a marsallbotot... - Én becsszóra elengedném. P. Gy.