Napi Magyarország, 1999. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-12 / 187. szám
2* 1^'MAGYARORSZÁG A Kossuth adó munkatársa a Vasárnapi Újságot bírálta Nyilvánosság előtti polémia a rádióban új fejezet nyílt a Magyar Rádió történetében. A közszolgálati intézmény egyik szerkesztője, Pálfi Balázs az Önazonos című műsorban augusztus 9- én elhangzott rádiójegyzetében ugyanis élesen bírálta a Vasárnapi Újságban néhány hete elhangzott írás tartalmát, valamint annak szerzőjét, hozzátéve, „még tanulni kell a demokráciát”. Az RTL Klub sajtószóvivője, valamint a BBC magyar adásának munkatársa a Napi Magyarországot úgy tájékoztatta: elképzelhetetlennek tartanak hasonló magatartást saját intézményüknél. A Magyar Rádió műsorokért felelős alelnöke, Juhász Judit „egyelőre” nem kívánt nyilatkozni, miután Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság főszerkesztője vizsgálatot kért az ügyben. A Magyar Rádió Vasárnapi Újság nevű műsorának 1999. július 18-i adásában hangzott el Lovas István Türelem vagy szeretet? című jegyzete, melyben a szerző a toleranciáról elmélkedett, érintve a homoszexuálisok házasságának elismerését is. Pálfi Balázs, a Kossuth Rádió és a Tilos Rádió munkatársa, a közszolgálati intézményben példátlan módon, válaszjegyzetet kívánt felolvasni a Vasárnapi Újságban, melynek közléséhez Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság főszerkesztője nem járult hozzá. Pálfi ezt követően a Petőfi Rádió Önazonos című műsorának (melynek külsős munkatársa) augusztus 9-i adásában olvasta fel írását, melynek bevezetőjében Lovas nézeteit veszélyesnek minősítette, és megjegyezte: „még tanulni kell a demokráciát”. Pálfi Balázs kérdésünkre közölte, nem érzi úgy, hogy bármilyen írott vagy íratlan normát megsértett volna, és szerinte nem szenvedett csorbát a Magyar Rádió tekintélye sem. Hozzátette, nem a Vasárnapi Újságot bírálta, csupán az abban elhangzottakra reagált, mivel úgy érezte, méltatlan támadás érte a homoszexuálisokat. - Abszurdnak tartom, hogy ha egy médiumban, különösen a Magyar Rádióban valamely kisebbséget sérelem ér, arra ne lehessen válaszolni - fogalmazott Pálfi. Kérdésünkre, megítélése szerint nem a homoszexuális érdekvédelmi szervezetek feladata-e szót emelni az őket érintő ügyekben, ahelyett, hogy kollégáit bírálja, a szerkesztő úgy válaszolt: neki erre éppen olyan joga van, mint bárki másnak. Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság főszerkesztője érdeklődésünkre közölte, nem járult hozzá, hogy kollégája beolvassa írását, mivel „Pálfi Balázst mi nem szólítottuk meg, ezért nem volt mire válaszolnia, másrészt pedig, hogy valaki meleg, avagy sem, magánügy és nem tartozik a nyilvánosságra, bár nekem ez ellen egyébként semmi kifogásom” - közölte. Hozzátette: ha valamilyen homoszexuális egyesület fordulna hozzájuk levélben, azt minden valószínűség szerint közölnék, amennyiben adásuk őket érintő témát taglalna. Lakatos elmondta, levélben fordult Juhász Judit műsorokért felelős alelnökhöz, hogy vizsgálja ki az ügyet, tekintve, hogy „furcsa, ha egy rádiós műhely a másik rádiós műhely munkájával nyilvánosság előtt foglalkozik, s még furcsább, ha ezt a Magyar Rádióban teszi, amelyre egyébként tudomásom szerint még nem volt precedens”. A Napi Magyarország szerette volna megkérdezni a Magyar Rádió alelnökét is, Juhász Judit azonban az ügy lezártáig elzárkózott a nyilatkozattételtől és faxon feltett kérdéseinkre sem reagált. Az RTL Klub kommunikációs igazgatója. Szabó Stein Imre lapunkat úgy tájékoztatta, bár etikai szabályzatuk a kérdéssel nem foglalkozik, gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy munkatársaik adásban más műsoraik tartalmát kritizálják. Ha ez mégis előfordulna, annak nyilvánvalóan súlyos következményei lennének - fogalmazott Szabó Stein. A BBC magyar osztályától megtudtuk, hogy Nagy-Britanniában, ahol kiélezett verseny folyik a médiapiacon, egyetlen orgánum sem engedheti meg magának, hogy a nyilvánosság elé vitt belső vitáival tekintélyét csorbítsa, és ezzel üzleti érdekei ellen tegyen. - A BBC etikai kódexe ugyan nem szabályozza a kérdést, de a józan ész alapján is elképzelhetetlen, hogy egymás tevékenységét vagy egymás műsorainak tartalmát negatívan minősítsük - tette hozzá Maczkó László, a BBC magyar osztályának munkatársa. Molnár Balázs Egymás ellen is hevernek immár a rádiósok FOTÓ: archív Megérkezett az ÁSZ feljelentése Tegnap megérkezett az Országos Rendőr-főkapitányságra (OIHÖK) az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése, amelyet Princz Gábor, a Postabank és Takarékpénztár Rt. volt elnök-vezérigazgatója, vezető tisztségviselői, bizonyos banki vezető állású személyek, valamint a pénzintézet ügyfélkörét alkotó egyes vállalkozások vezetői ellen tettek - mondta Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője. Az ÁSZ gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélése, hűtlen kezelés, csalás, sikkasztás és tartozás kezelésének elvonása, valamint számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanúja miatt tette meg a büntetőfeljelentést. A hatóságnak három napja van annak eldöntésére, hogy megtagadja a nyomozást, egyesítse a feljelentést a korábbiakkal, illetve, hogy nyomozáskiegészítést rendeljen el. MTI Ez a kiadás nem kíván semmiféle hangulatot teremteni, egyedüli feladata, hogy a szöveget a magyar olvasóközönség is megismerje - közölte a Cion bölcseinek jegyzőkönyve című kiadványt megjelentető FLEX 95 Kiadó képviselője tegnap. Szent Lajos annak kapcsán nyilatkozott, hogy hétfőn Feldmájer Péter, a nagykőrösi zsidó hitközség elöljárója közleményben tudatta: feljelentést tettek a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen a kiadvány megjelentetése miatt. Megítélésük szerint ugyanis a kiadók ezzel megvalósították a nagy nyilvánosság előtti izgatás bűntettét, mert a könyv tartalma gyűlöletre uszít a zsidóság ellen. - Ha elolvasta volna a könyvet az, aki a feljelentést megtette, az láthatná, az előszóban benne van; lehetséges, hogy az egész csak koholmány - mondta minderre reagálva Szent Lajos. Majd hozzátette: „Van, ami szerintem igaz belőle, van, ami nem”. A kiadvány keletkezésének történetét felidézve elmondta: 1901-ben egy zsidó házában az akkori orosz titkosrendőrség házkutatást tartott, amelynek során héber nyelven fogalmazott kéziratot találtak. A szöveget átadták egy professzornak, aki vállalta a fordítást, s ez a dokumentum az alapja a kiadványnak. Arra a kérdésre, eredményezheti-e a könyv megjelentetése az antiszemitizmus erősödését Magyarországon, a kiadó kijelentette: „szerintem nem”. Összefoglalásképpen közölte: „Mivel Magyarországon szólás- és sajtószabadság van, nem értem a vádakat.” A betéti társaság gondozásában eddig két kötet látott napvilágot. A Cion bölcseinek jegyzőkönyve című könyv előtt már megjelent egy szépirodalmi kiadványuk Gondolatok a szerelemről címmel. A Cion bölcseinek jegyzőkönyve című fertelmes pamflett megjelentetése és teljesedése tűrhetetlen, betiltása azonnali, kemény intézkedést követel - fogalmaz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tegnapi közleménye. Eszerint a Mazsihisz teljes mértékben helyesli Feldmájer Péter nagykőrösi hitközségi vezető keresetét, amelyet a Legfőbb Ügyészségen tett a könyv magyarországi megjelentetése miatt. A Mazsihisz „elvárja minden jóérzésű magyar állampolgártól, a kormánytól, a pártoktól, a társadalmi szervezetektől, hogy támogassák a közös humanista fellépést e véres betűhalmaz törvényi betiltására”. A közlemény szerint „Ez az az irtózatos mű, amelyet csak azok adnak ki újra, akiknek kevés volt a második világháború, s benne Auschwitz és hatmillió lélek elpusztítása”. A Mazsihisz a könyv betiltását követeli Vitát gerjesztettek Cion bölcsei Belpolitika Egri védők az árvíz ellen Az esővíz-elvezető csatornarendszer tisztán tartására hívta fel a lakosság figyelmét az egri polgármesteri hivatal, s még ebben a hónapban ellenőrzik is, hogy betartják-e a rendelkezést. Megtiltották a lakosoknak, hogy az árkokat, átereszeket hulladékkal töltsék meg vagy beépítsék. A példát még ebben a hónapban az összes hevesi településnek követnie kell. Az idei, kísértetszerűen visszatérő ítéletidő megtanította a vihar sújtotta Heves megyének; létérdek az eddig elhanyagolt, a Bükk és a Mátra közötti völgyben fekvő csatornák, árkok és átereszek tisztán tartása, ami csak az önkormányzatok, illetve a városok lakóinak összefogásával oldható meg. A Bükk és a Mátra közötti völgyben fekvő, festői szépségű Egerben ezután tilos a vízfolyások karbantartó sávjának beépítése, illetve az árkok, átereszek szeméttel való feltöltése. Az ingatlantulajdonosoknak folyamatosan gondoskodniuk kell a házuk előtti nyílt árkok tisztán tartásáról -mondta el lapunknak Nagy Sándor Fedes, a megye helyreállítási és újjáépítési bizottságának operatív csoportvezetője. Az ezredes elmondása szerint egy-egy kisebb esőzés is elegendő, hogy Eger központja víz alá kerüljön, de a megye településeinek nagy része hasonlóan veszélyeztetett. A megye rájött, pénzhiány ide vagy oda, meg kell fogalmazni bizonyos prioritásokat, amelyekre akár a nincsből is áldozni kell - fogalmazott Nagy Sándor. Berek Patrícia Köszönetet mondanak a hevesiek Lapunk olvasói eddig 3 millió forintot adományoztak a Heves megyei özönvízszerű esőzés alatt keletkezett károk enyhítésére. Halász Károly, a megyei közgyűlés alelnöke tegnap levélben mondott köszönetet a Napi Magyarország olvasóinak és lapunk nyomdájának, amely térítés nélkül lehetővé tette, hogy az adományozó csekkek minden olvasónkhoz eljussanak. Halász Károly arról tájékoztatott, hogy a korábbi ígéretüknek megfelelően az elkülönített számlán összegyűlt összeget tönkrement és megrongálódott házak felújítására használják majd fel. A megyei önkormányzat továbbra is várja az adományokat az OTP Bank Rt.-nél vezetett 11739009-15378008-10070004 számú számlájára. – 1999. augusztus 12., csütörtök A lakásfelújítást is támogatnák Kormánydöntés a jövő héten Várhatóan a jövő héten kerül a kormány elé az az új lakásvásárlási és felújítási koncepció, amely jelentősen megkönnyítené az e célra igényelhető hitelek visszafizetését. A parlament építésügyi albizottágának elnöke, Várkonyi András lapunknak elmondta: a jelenlegi 10 százalék alatti infláció már lehetővé teszi, hogy jelentős hiteleket igényelhessenek lakásépítési célokra. Mégsem került kedden a kormány elé a Gazdasági Minisztérium lakásügyi osztálya által kidolgozott új lakásépítési koncepció. Várkonyi András, az Országgyűlés építésügyi albizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy a kormány a tervezettel kapcsolatban várhatóan a jövő héten hozza meg döntését. A bizottság a jelenlegi szabályozás áttekintésekor úgy ítélte meg, hogy a csökkenő építkezések oka egyebek között — a jelenlegi engedélyezés is lehet — fogalmazott Várkonyi. Az 1996 óta érvényben lévő építési törvény ugyanis két hónapra növelte az engedélyek kiadásának határidejét. A bürokrácia térnyerésével a meghosszabbított átfutási idő az építési tevékenység gátja lehet - számolt be minderről az albizottság elnöke. A tervezet nagyobb teret kíván adni a vegyes finanszírozásnak, amely során önkormányzatok bankhitelek igénylése után bérlakásos lakóparkok kialakításába kezdhetnek. Hasonló támogatásban részesülnének azok a cégek is, amelyek lakásépítésre vagy felújításra vállalkoznak - tette hozzá Várkonyi András. Még nem tudni, mennyire vonnák be a támogatások elosztásába az önkormányzatokat. A tapasztalatok ezen a téren ugyanis vegyesek - tette hozzá. Mint korábban már beszámoltunk róla, az új lakásépítési koncepció a lakásépítés mellett a lakásfelújítást is támogatná. Horváth Sándor, a GM lakásügyi osztályának vezetője korábban úgy nyilatkozott, hogy az új elképzelések szerint - a nyugat-európaihoz hasonló módon - 20-30 százalékos önerő mellett 70-80 százalékos bankhitelből lehet majd új lakást építeni. DDK A közigazgatási hivatal elmarasztalta a fővárost Kié a sashalmiak csatornahálózata? A XVI. kerületnek adott igazat a közigazgatási hivatal a fővárosi önkormányzattal szemben. A városrész képviselői ugyanis úgy gondolják: Budapest nem látja el a számára törvényben előírt közszolgáltatási feladatot. Az ügy tulajdonképpen a rendszerváltás után elkezdődött csatornahálózattal kapcsolatos vita folytatása. A tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt üzemeltetésre sem hajlandó átvenni a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. (FCSM) a XVI. kerület önerőből felépített csatornáját - mondta lapunknak Treer András önkormányzati képviselő. A kerület ugyanis úgy vélekedik, a kialakult gyakorlattal ellentétben az önkormányzat és a lakosság hozzájárulásával megépült csatorna tulajdonjoga nem az FCSM Rt.-t illeti. Amikor ugyanis a tanácsi közművállalatokat a megalakult önkormányzat részvénytársaságokká alakította, apportként bevitte a cégekbe magát az üzemeltetett hálózatot is. Azóta az FCSM az újonnan felépült csatornahálózatok üzemeltetési jogát a tulajdonjoggal együtt vette át. Az Állami Számvevőszék 1996-97. folyamán készült jelentése szerint az már eleve törvénysértő, hogy a főváros a hálózatot is apportálta a részvénytársaságba. A közműhálózatok - köztük a csatorna is - törzsvagyonnak számít, ami a törvény értelmében forgalomképtelen, tehát nem értékesíthető. Treer András közölte: már régóta harcol azért, hogy az önkormányzat és a lakosság pénzéből felépült csatorna ne lehessen ingyenesen az FCSM tulajdona. Korábban a XVI. kerület ilyen esetekben úgy járt el, hogy a műszaki átadás-átvételkor aláírandó jegyzőkönyvből kitörölte az erre vonatkozó passzust, és csak az üzemeltetési jogot adta át a csatornázási műveknek. Treer András szerint az FCSM ezekben az esetekben sem járt el szabályosan, egy nyilatkozatot csatolt a jegyzőkönyvhöz, amelyben egyoldalúan átvette a tulajdonjogot is. A kerület a tulajdonjog átadását csak 1997 szeptemberéig tehette meg, a privatizált Fővárosi Csatornázási Művek Részvénytársaság ugyanis az ezután épült hálózatról már nem csatolt külön nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz, ám üzemeltetésre sem vette át a csatornát. Az önkormányzathoz benyújtott feljegyzése szerint „kéri a beruházót, hogy a tulajdonjogi viszonyok tisztázásáig a csatornák állagmegóvásáról gondoskodni szíveskedjék”. A több mint egy éve elkészült csatornát azóta sem használhatják azok, akik felépítették. Treer András ezért a közigazgatási hivatalhoz fordult, mert szerinte a főváros nem teljesíti a törvényben számára előírt közszolgáltatási kötelezettséget. Ezt a kötelezettséget ugyan a főváros egy szerződéssel átruházta az FCSM-re, ám ettől az még az övé maradt. A közigazgatási hivatal a kerülettel értett egyet; megállapítása szerint a főváros és az FCSM között létrejött szolgáltatási szerződés megkülönbözteti egymástól a csatornahálózat üzemeltetését és tulajdonjogát, így az FCSM az üzemeltetésre átvett eszközök tulajdonjogának ingyenes átvételére vagy követelésére nem jogosult. Éppen ezért az FCSM az üzemeltetés megtagadásakor a közfeladat ellátását veszélyezteti, a fővárosi önkormányzat pedig nem látja el törvényben meghatározott feladatát. Az állami céltámogatással megépülő csatornahálózat esetében az FCSM további jogszabályokat is sért, amikor tulajdonjogukat is követeli. A címzett és céltámogatási rendszerről szóló törvény ugyanis úgy rendelkezik: a központi támogatással megvalósult önkormányzati létesítmény csak olyan gazdasági vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet az érintett önkormányzat vagy önkormányzatok, valamint az állam és az érintett önkormányzatok alapítottak - áll a közigazgatási hivatal levelében. A Fővárosi Csatornázási Művek azonban a fővárosi önkormányzat cége, amelynek huszonöt százalékát ráadásul privatizálták. A közigazgatási hivatal vezetője felkérte a polgármestert, hogy a közfeladat ellátása érdekében tegye meg a szükséges lépéseket. Treer András kijelentette azt is: szerinte a fenti logika alapján a privatizációs bevételek arányos része is megilleti a kerületeket. G. K.