Napi Magyarország, 1999. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-12 / 187. szám

2* 1^'MAGYARORSZÁG A Kossuth adó munkatársa a Vasárnapi Újságot bírálta Nyilvánosság előtti polémia a rádióban új fejezet nyílt a Magyar Rá­dió történetében. A közszolgá­lati intézmény egyik szerkesz­tője, Pálfi Balázs az Önazonos című műsorban augusztus 9- én elhangzott rádiójegyzeté­ben ugyanis­ élesen bírálta a Vasárnapi Újságban néhány hete elhangzott írás tartalmát, valamint annak szerzőjét, hoz­zátéve, „még tanulni kell a de­mokráciát”. Az RTL Klub saj­tószóvivője, valamint a BBC magyar adásának munkatársa a Napi Magyarországot úgy tá­jékoztatta: elképzelhetetlen­nek tartanak hasonló maga­tartást saját intézményüknél. A Magyar Rádió műsorokért felelős alelnöke, Juhász Judit „egyelőre” nem kívánt nyilat­kozni, miután Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság főszerkesztő­je vizsgálatot kért az ügyben. A Magyar Rádió Vasárnapi Új­ság nevű műsorának 1999. július 18-i adásában hangzott el Lovas István Türelem vagy szeretet? cí­mű jegyzete, melyben a szerző a toleranciáról elmélkedett, érintve a homoszexuálisok házasságának elismerését is. Pálfi Balázs, a Kossuth Rádió és a Tilos Rádió munkatársa, a közszolgálati in­tézményben példátlan módon, válaszjegyzetet kívánt felolvasni a Vasárnapi Újságban, melynek közléséhez Lakatos Pál, a Vasár­napi Újság főszerkesztője nem járult hozzá. Pálfi ezt követően a Petőfi Rádió Önazonos című mű­sorának (melynek külsős munka­társa) augusztus 9-i adásában ol­vasta fel írását, melynek beveze­tőjében Lovas nézeteit veszé­lyesnek minősítette, és megje­gyezte: „még tanulni kell a de­mokráciát”. Pálfi Balázs kérdé­sünkre közölte, nem érzi úgy, hogy bármilyen írott vagy íratlan normát megsértett volna, és sze­rinte nem szenvedett csorbát a Magyar Rádió tekintélye sem. Hozzátette, nem a Vasárnapi Új­ságot bírálta, csupán az abban el­hangzottakra reagált, mivel úgy érezte, méltatlan támadás érte a homoszexuálisokat. - Abszurd­nak tartom, hogy ha egy mé­diumban, különösen a Magyar Rádióban valamely kisebbséget sérelem ér, arra ne lehessen vála­szolni - fogalmazott Pálfi. Kér­désünkre, megítélése szerint nem a homoszexuális érdekvédelmi szervezetek feladata-e szót emel­ni az őket érintő ügyekben, ahe­lyett, hogy kollégáit bírálja, a szerkesztő úgy válaszolt: neki er­re éppen olyan joga van, mint bárki másnak. Lakatos Pál, a Vasárnapi Új­ság főszerkesztője érdeklődé­sünkre közölte, nem járult hoz­zá, hogy kollégája beolvassa írását, mivel „Pálfi Balázst mi nem szólítottuk meg, ezért nem volt mire válaszolnia, másrészt pedig, hogy valaki meleg, avagy sem, magánügy és nem tartozik a nyilvánosságra, bár nekem ez ellen egyébként sem­mi kifogásom” - közölte. Hoz­zátette: ha valamilyen homosze­xuális egyesület fordulna hoz­zájuk levélben, azt minden va­lószínűség szerint közölnék, amennyiben adásuk őket érintő témát taglalna. Lakatos elmond­ta, levélben fordult Juhász Judit műsorokért felelős alelnökhöz, hogy vizsgálja ki az ügyet, te­kintve, hogy „furcsa, ha egy rá­diós műhely a másik rádiós mű­hely munkájával nyilvánosság előtt foglalkozik, s még fur­csább, ha ezt a Magyar Rádió­ban teszi, amelyre egyébként tu­domásom szerint még nem volt precedens”. A Napi Magyarország szerette volna megkérdezni a Magyar Rá­dió alelnökét is, Juhász Judit azonban az ügy lezártáig elzárkó­zott a nyilatkozattételtől és faxon feltett kérdéseinkre sem reagált. Az RTL Klub kommunikációs igazgatója. Szabó Stein Imre la­punkat úgy tájékoztatta, bár eti­kai szabályzatuk a kérdéssel nem foglalkozik, gyakorlatilag elkép­zelhetetlen, hogy munkatársaik adásban más műsoraik tartalmát kritizálják. Ha ez mégis előfor­dulna, annak nyilvánvalóan sú­lyos következményei lennének - fogalmazott Szabó Stein. A BBC magyar osztályától megtudtuk, hogy Nagy-Britan­­niában, ahol kiélezett verseny fo­lyik a médiapiacon, egyetlen or­gánum sem engedheti meg magá­nak, hogy a nyilvánosság elé vitt belső vitáival tekintélyét csorbít­sa, és ezzel üzleti érdekei ellen te­gyen. - A BBC etikai kódexe ugyan nem szabályozza a kérdést, de a józan ész alapján is elképzel­hetetlen, hogy egymás tevékeny­ségét vagy egymás műsorainak tartalmát negatívan minősítsük - tette hozzá Maczkó László, a BBC magyar osztályának mun­katársa. Molnár Balázs Egymás ellen is hevernek immár a rádiósok FOTÓ: archív Megérkezett az ÁSZ feljelentése Tegnap megérkezett az Országos Rendőr-főkapitányságra (OIHÖK) az Állami Számvevőszék (ÁSZ) feljelentése, amelyet Princz Gábor, a Postabank és Takarékpénztár Rt. volt elnök-vezérigazgatója, vezető tisztségviselői, bizonyos banki ve­zető állású személyek, valamint a pénzintézet ügyfélkörét alkotó egyes vállalkozások vezetői ellen tettek - mondta Garamvölgyi Lász­ló, az ORFK szóvivője. Az ÁSZ gazdasági társaság vezető tisztség­­viselőjének visszaélése, hűtlen ke­zelés, csalás, sikkasztás és tartozás kezelésének elvonása, valamint számviteli fegyelem megsértésé­nek alapos gyanúja miatt tette meg a büntetőfeljelentést. A hatóságnak három napja van annak eldöntésé­re, hogy megtagadja a nyomozást, egyesítse a feljelentést a korábbiak­kal, illetve, hogy nyomozáskiegé­szítést rendeljen el. MTI Ez a kiadás nem kíván semmifé­le hangulatot teremteni, egyedüli feladata, hogy a szöveget a ma­gyar olvasóközönség is megis­merje - közölte a Cion bölcsei­nek jegyzőkönyve című kiad­ványt megjelentető FLEX 95 Ki­adó képviselője tegnap. Szent Lajos annak kapcsán nyilatkozott, hogy hétfőn Feldmájer Péter, a nagykőrösi zsidó hitközség elöljárója közle­ményben tudatta: feljelentést tet­tek a Legfőbb Ügyészségen is­meretlen tettes ellen a kiadvány megjelentetése miatt. Megítélé­sük szerint ugyanis a kiadók ez­zel megvalósították a nagy nyil­vánosság előtti izgatás bűntettét, mert a könyv tartalma gyűlöletre uszít a zsidóság ellen. - Ha elol­vasta volna a könyvet az, aki a feljelentést megtette, az láthatná, az előszóban benne van; lehetsé­ges, hogy az egész csak kohol­mány - mondta minderre reagál­va Szent Lajos. Majd hozzátette: „Van, ami szerintem igaz belőle, van, ami nem”. A kiadvány keletkezésének történetét felidézve elmondta: 1901-ben egy zsidó házában az akkori orosz titkosrendőrség házkutatást tartott, amelynek so­rán héber nyelven fogalmazott kéziratot találtak. A szöveget át­adták egy professzornak, aki vál­lalta a fordítást, s ez a dokumen­tum az alapja a kiadványnak. Ar­ra a kérdésre, eredményezheti-e a könyv megjelentetése az anti­szemitizmus erősödését Magya­rországon, a kiadó kijelentette: „szerintem nem”. Összefoglalás­képpen közölte: „Mivel Magyar­­országon szólás- és sajtószabad­ság van, nem értem a vádakat.” A betéti társaság gondozásában eddig két kötet látott napvilágot. A Cion bölcseinek jegyzőköny­ve című könyv előtt már megje­lent egy szépirodalmi kiadvá­nyuk Gondolatok a szerelemről címmel.­­ A Cion bölcseinek jegyző­könyve című fertelmes pamflett megjelentetése és teljesedése tűr­hetetlen, betiltása azonnali, ke­mény intézkedést követel - fo­galmaz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsi­hisz) tegnapi közleménye. Esze­rint a Mazsihisz teljes mértékben helyesli Feldmájer Péter nagykő­rösi hitközségi vezető keresetét, amelyet a Legfőbb Ügyészségen tett a könyv magyarországi meg­jelentetése miatt. A Mazsihisz „elvárja minden jóérzésű magyar állampolgártól, a kormánytól, a pártoktól, a társadalmi szerveze­tektől, hogy támogassák a közös humanista fellépést e véres betű­halmaz törvényi betiltására”. A közlemény szerint „Ez az az irtó­zatos mű, amelyet csak azok ad­nak ki újra, akiknek kevés volt a második világháború, s benne Auschwitz és hatmillió lélek el­pusztítása”. A Mazsihisz a könyv betiltását követeli Vitát gerjesztettek Cion bölcsei Belpolitika Egri védők­­ az árvíz ellen Az esővíz-elvezető csatornarendszer tisztán tartására hívta fel a lakosság figyelmét az egri polgármesteri hivatal, s még ebben a hónapban ellenőrzik is, hogy betartják-e a rendelkezést. Megtil­tották a lakosoknak, hogy az árkokat, átereszeket hulladékkal töltsék meg vagy beépítsék. A példát még ebben a hónapban az összes hevesi településnek követnie kell. Az idei, kísértetszerűen visszatérő ítéletidő megtanította a vihar súj­totta Heves megyének; létérdek az eddig elhanyagolt, a Bükk és a Mátra közötti völgyben fekvő csatornák, árkok és átereszek tisz­tán tartása, ami csak az önkor­mányzatok, illetve a városok la­kóinak összefogásával oldható meg. A Bükk és a Mátra közötti völgyben fekvő, festői szépségű Egerben ezután tilos a vízfolyások karbantartó sávjának beépítése, il­letve az árkok, átereszek szemét­tel való feltöltése. Az ingatlantu­lajdonosoknak folyamatosan gon­doskodniuk kell a házuk előtti nyílt árkok tisztán tartásáról -mondta el lapunknak Nagy Sán­dor Fedes, a megye helyreállítá­si és újjáépítési bizottságának operatív csoportvezetője. Az ezre­des elmondása szerint egy-egy kisebb esőzés is elegen­dő, hogy Eger központja víz alá kerüljön, de a megye települései­nek nagy része hasonlóan veszé­lyeztetett. A megye rájött, pénz­hiány ide vagy oda, meg kell fo­galmazni bizonyos prioritásokat, amelyekre akár a nincsből is ál­dozni kell - fogalmazott Nagy Sándor. Berek Patrícia Köszönetet mondanak a hevesiek Lapunk olvasói eddig 3 millió forintot adományoztak a Heves me­gyei özönvízszerű esőzés alatt keletkezett károk enyhítésére. Ha­lász Károly, a megyei közgyűlés alelnöke tegnap levélben mon­dott köszönetet a Napi Magyarország olvasóinak és lapunk nyom­dájának, amely térítés nélkül lehetővé tette, hogy az adományozó csekkek minden olvasónkhoz eljussanak. Halász Károly arról tá­jékoztatott, hogy a korábbi ígéretüknek megfelelően az elkülöní­tett számlán összegyűlt összeget tönkrement és megrongálódott házak felújítására használják majd fel. A megyei önkormányzat továbbra is várja az adományokat az OTP Bank Rt.-nél vezetett 11739009-15378008-10070004 számú számlájára. – 1999. augusztus 12., csütörtök A lakásfelújítást is támogatnák Kormánydöntés a jövő héten Várhatóan a jövő héten kerül a kormány elé az az új lakásvásár­lási és felújítási koncepció, amely jelentősen megkönnyítené az e célra igényelhető hitelek visszafizetését. A parlament építésügyi albizottágának elnöke, Várkonyi András lapunknak elmondta: a jelenlegi 10 százalék alatti infláció már lehetővé teszi, hogy jelen­tős hiteleket igényelhessenek lakásépítési célokra. Mégsem került kedden a kor­mány elé a Gazdasági Miniszté­rium lakásügyi osztálya által ki­dolgozott új lakásépítési kon­cepció. Várkonyi András, az Országgyűlés építésügyi albi­zottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy a kormány­­ a tervezettel kapcsolatban várha­tóan a jövő héten hozza meg döntését. A bizottság a jelenlegi szabályozás áttekintésekor úgy ítélte meg, hogy a csökkenő építkezések oka­­ egyebek kö­zött — a jelenlegi engedélyezés is lehet — fogalmazott Várkonyi. Az 1996 óta érvényben lévő épí­tési törvény ugyanis két hónapra növelte az engedélyek kiadásá­nak határidejét. A bürokrácia térnyerésével a meghosszabbí­tott átfutási idő az építési tevé­kenység gátja lehet - számolt be minderről az albizottság elnöke. A tervezet nagyobb teret kí­ván adni a vegyes finanszíro­zásnak, amely során önkor­mányzatok bankhitelek igénylé­se után bérlakásos lakóparkok kialakításába kezdhetnek. Ha­sonló támogatásban részesülné­nek azok a cégek is, amelyek la­kásépítésre vagy felújításra vál­lalkoznak - tette hozzá Várkonyi András. Még nem tudni, mennyire vonnák be a tá­mogatások elosztásába az ön­kormányzatokat. A tapasztala­tok ezen a téren ugyanis vegye­sek - tette hozzá. Mint korábban már beszá­moltunk róla, az új lakásépítési koncepció a lakásépítés mellett a lakásfelújítást is támogatná. Horváth Sándor, a GM lakás­ügyi osztályának vezetője ko­rábban úgy nyilatkozott, hogy az új elképzelések szerint - a nyugat-európaihoz hasonló mó­don - 20-30 százalékos önerő mellett 70-80 százalékos bank­hitelből lehet majd új lakást épí­teni. DDK A közigazgatási hivatal elmarasztalta a fővárost Kié a sashalmiak csatornahálózata? A XVI. kerületnek adott igazat a közigazgatási hivatal a fővá­rosi önkormányzattal szemben. A városrész képviselői ugyanis úgy gondolják: Budapest nem látja el a számára törvényben előírt közszolgáltatási feladatot. Az ügy tulajdonképpen a rendszerváltás után elkezdődött csatornahálózattal kapcsola­tos vita folytatása. A tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt üzemeltetésre sem hajlan­dó átvenni a Fővárosi Csatorná­zási Művek Rt. (FCSM) a XVI. kerület önerőből felépített csa­tornáját - mondta lapunknak Treer András önkormányzati képviselő. A kerület ugyanis úgy vélekedik, a kialakult gyakorlat­tal ellentétben az önkormányzat és a lakosság hozzájárulásával megépült csatorna tulajdonjoga nem az FCSM Rt.-t illeti. Ami­kor ugyanis a tanácsi közművál­lalatokat a megalakult önkor­mányzat részvénytársaságokká alakította, apportként bevitte a cégekbe magát az üzemeltetett hálózatot is. Azóta az FCSM az újonnan felépült csatornaháló­zatok üzemeltetési jogát a tulaj­donjoggal együtt vette át. Az Ál­lami Számvevőszék 1996-97. folyamán készült jelentése sze­rint az már eleve törvénysértő, hogy a főváros a hálózatot is apportálta a részvénytársaságba. A közműhálózatok - köztük a csatorna is - törzsvagyonnak számít, ami a törvény értelmé­ben forgalomképtelen, tehát nem értékesíthető. Treer András közölte: már régóta harcol azért, hogy az ön­­kormányzat és a lakosság pénzé­ből felépült csatorna ne lehessen ingyenesen az FCSM tulajdona. Korábban a XVI. kerület ilyen esetekben úgy járt el, hogy a műszaki átadás-átvételkor alá­írandó jegyzőkönyvből kitörölte az erre vonatkozó passzust, és csak az üzemeltetési jogot adta át a csatornázási műveknek. Treer András szerint az FCSM ezekben az esetekben sem járt el szabályosan, egy nyilatkozatot csatolt a jegyzőkönyvhöz, amelyben egyoldalúan átvette a tulajdonjogot is. A kerület a tulajdonjog át­adását csak 1997 szeptemberéig tehette meg, a privatizált Fővá­rosi Csatornázási Művek Rész­vénytársaság ugyanis az ezután épült hálózatról már nem csatolt külön nyilatkozatot a jegyző­könyvhöz, ám üzemeltetésre sem vette át a csatornát. Az ön­­kormányzathoz benyújtott fel­jegyzése szerint „kéri a beruhá­zót, hogy a tulajdonjogi viszo­nyok tisztázásáig a csatornák ál­lagmegóvásáról gondoskodni szíveskedjék”. A több mint egy éve elkészült csatornát azóta sem használhatják azok, akik felépítették. Treer András ezért a közigazgatási hivatalhoz for­dult, mert szerinte a főváros nem teljesíti a törvényben szá­mára előírt közszolgáltatási kö­telezettséget.­­ Ezt a kötelezett­séget ugyan a főváros egy szer­ződéssel átruházta az FCSM-re, ám ettől az még az övé maradt. A közigazgatási hivatal a kerü­lettel értett egyet; megállapítása szerint a főváros és az FCSM között létrejött szolgáltatási szerződés megkülönbözteti egy­mástól a csatornahálózat üze­meltetését és tulajdonjogát, így az FCSM az üzemeltetésre át­vett eszközök tulajdonjogának ingyenes átvételére vagy köve­telésére nem jogosult. Éppen ezért az FCSM az üzemeltetés megtagadásakor a közfeladat el­látását veszélyezteti, a fővárosi önkormányzat pedig nem látja el törvényben meghatározott feladatát. Az állami céltámogatással megépülő csatornahálózat eseté­ben az FCSM további jogszabá­lyokat is sért, amikor tulajdonjo­gukat is követeli. A címzett és céltámogatási rendszerről szóló törvény ugyanis úgy rendelke­zik: a központi támogatással megvalósult önkormányzati lé­tesítmény csak olyan gazdasági vagy közhasznú társaság tulaj­donába kerülhet, amelyet az érintett önkormányzat vagy ön­­kormányzatok, valamint az ál­lam és az érintett önkormányza­tok alapítottak - áll a közigazga­tási hivatal levelében. A Főváro­si Csatornázási Művek azonban a fővárosi önkormányzat cége, amelynek huszonöt százalékát ráadásul privatizálták. A köz­­igazgatási hivatal vezetője fel­kérte a polgármestert, hogy a közfeladat ellátása érdekében te­gye meg a szükséges lépéseket. Treer András kijelentette azt is: szerinte a fenti logika alapján a privatizációs bevételek ará­nyos része is megilleti a kerüle­teket. G. K.

Next