Napi Magyarország, 1999. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-01 / 203. szám

4* MAGYARORSZÁG Belpolitika Kiss Péter: A botránypolitizálás az MSZP-nek nem érdeke Két-három fővel bővülhet a párt frakcióvezetése úgy látszik, a VIP-lista egy politikai botrányforgatókönyv része - fogalmazott lapunknak adott interjújában Kiss Péter, az MSZP ügyvezető alelnöke, a párt parlamenti frakciójának he­lyettes vezetője. A politikustól megtudtuk: a hét végi kétnapos frakcióülésen kisebb vita alakult ki a törvényességi és etikai kér­désekkel kapcsolatban. Kijelentette azt is: a párt a jelenleginél erőteljesebben szeretne nyitni minden szakszervezeti szövetség irányába. - Lapinformációk szerint több szocialista politikus elégedetlen a frakcióban végzett munkájával, ők azt szeretnék, ha a későbbiek­ben csak ügyvezető alelnök­­ként dolgozna. - Ezek a megjegyzések in­kább úgy hangzottak el, hogy a pártvezetésben végzett munkám­mal elégedettek. Egyetértettek egy korábban megfogalmazott véleményemmel, amely szerint a szakmai-szakmapolitikai kérdé­seknek az operatív frakcióveze­tésen kívülre kell helyeződniük. Ebben a helyzetben célszerű, ha az úgynevezett alelnök az ügyve­zető frakcióvezetés tagja. Mind­ez nem jelenti azt, hogy a politi­kai koordináló szerep mellett szakmai területekre a munka világnak kérdéskörére ne figyel­nek. Az említett terület Magya­rországon kritikus pont. A kor­mány a bevált egyeztetési fóru­mokat lerombolta, ugyanakkor helyette nem hozott létre új és működő rendszert. Nem mond­hatjuk a leszakadó rétegek tagjai­nak, hogy versenyezzenek, és ak­kor majd boldogulnak. Amikor a munkaügyi tárca vezetője vol­tam, nem véletlenül hirdettük, hogy segély helyett esélyt kell adni a rászorulóknak. - Úgy ítéli meg, hogy sikere­sen tudta felmutatni a par­lamentben az ön által meg­fogalmazott alternatívákat? - Igen, ám nem egyedül kel­lett ezt tennem, mert voltak tár­saim: Kósáné Kovács Magda, Csizmár Gábor, de folytathatnám a sort. -A frakcióülésen felmerült-e konkrétan, hogy távoznia kellene a szűk frakcióveze­tésből? - Nem. - Elviekben egyetért azzal, hogy a párt- és a frakcióve­zetésben kevesebb legyen az átfedés? Jelenleg Kovács László, Lendvai Ildikó és ön is tagja mind az elnökség­nek, mind a szűk frakcióve­zetésnek. - Elvileg a munkamegosztás híve vagyok. Jelenleg valóban vannak átfedések, amelyeknek egyaránt van előnyük és hátrá­nyuk. Ám most, amikor a párt­ban reformokat kell végigvinni, célszerűbb, ha egyetlen politikai forgatókönyv készül, és a terve­zés központjai nem különülnek el. Jelenleg tehát jobb, ha a párt­vezetésben részt vevő emberek egy része a frakcióelnökségnek is tagja. - Néhány napon belül meg­választja a szocialista képvi­selőcsoport a Postabank VIP-listája miatt lemondott Nagy Sándor frakcióvezető­helyettes utódját. Elképzel­hető, hogy nem csak egy fő­vel egészül ki a testület? - A jelölési folyamat még nem zárult le, de úgy látszik, arra van igény, hogy a frakciótitkárral együtt 2-3 fővel gyarapodjon a frakcióelnökség. Az esélyesek között szerepel Avarkeszi Dezső, Baráth Etele, Burány Sándor, Göndör István és Juhász Ferenc, is. - Várható-e, hogy a közeljö­vőben Nagy Sándor valami­lyen funkciót kap a pártban vagy valamelyik parlamenti bizottságban? - Arra kértük fel, hogy a szak­értői-szakmapolitikai kérdések koordinálását irányítsa. Tehát a későbbiekben is jelentős szerepet fog ellátni a pártban, lemondásá­val egyáltalán nem írta ki magát a politikai közéletből. Sőt ezzel fenntartotta magának az esélyt a visszatérésre is. - Az elmúlt egy évben szin­tén nem javult a párt és az MSZOSZ közötti kapcsolat. - Valóban. Éppen ezért szük­séges napirendre tűzni az ügyet. Arra kell törekednünk, hol köl­csönösen partnernek tekintsük egymást. - Más szakszervezet felé is akarnak nyitni, vagy továbbra is a folyamato­san csökkenő létszámú MSZOSZ-t tekintik fő partnernek? - Kapcsolatban állunk más szakszervezetekkel, civil, illet­ve érdek-képviseleti szerveze­tekkel is. Tavaly az MSZOSZ szociáldemokrata platformjá­val kötöttünk választási szövet­séget, de várható, hogy a jövő­ben nagy hangsúlyt kapnak a közalkalmazottakat, a köztiszt­viselőket, illetve a közlekedés­ben dolgozókat tömörítő szak­­szervezetekkel folytatott meg­beszélések is. Az EU-csat­­lakozással Magyarországon is ki kell alakulnia annak, hogy a munka világa autonóm „sze­replő” legyen, ebben pedig nél­külözhetetlen feladat hárul a szakszervezetekre, így az MSZOSZ-re leginkább.­­ Információink szerint a hét végi frakcióülésen né­hány szakszervezeti vezető komoly kritikákat fogalma­zott meg az MSZP-vel szem­ben. Egyebek mellett azt bí­rálták, hogy a párt bele akar szólni a szakszervezetek ügyeibe.­­ Sándor László MSZOSZ-el­­nök azt kifogásolta, hogy az MSZP nem kellő hangsúllyal mutatja be az EU-csatlakozással járó szociális célkitűzéseket. Hangsúlyozta, hogy a csatlako­zás nem csupán diplomáciai lé­pés, hanem egy olyan folyamat vége, amely az emberek szociális felzárkózását is elősegíti. El­mondta, amivel egyébként egyet­értek én is, hogy az Európai Unió célja az, hogy versenyképességét a világban ne csupán gazdasági, hanem társadalmi feltételek meg­teremtésével érje el. — Úgy tudom, például Schalkhammer Antal vagy Bársony András nem csak ezt kritizálták.­­ Valóban vita alakult ki a törvényesség és az etika kérdés­körében. Úgy vélem, a közsze­replőkre sokkal szigorúbb sza­bályok érvényesek, mint mások­ra. A többség úgy látta, jó lenne olyan belső szabályokat alkal­mazni a pártban, amelyek lehe­tővé teszik, hogy a hírbe hozott, de ártatlan politikusok továbbra is tiszta lappal vállalhassanak szerepet, de akik etikailag kifo­gásolható ügyekben érintettek, vonják le a megfelelő konzek­venciákat.­­ Mit tesz a párt azért, hogy ezek ne csak szavak marad­janak? Paszternák László, a vasas szakszervezetek elnö­ke megvette a saját maga vezette szakszervezet egyik ingatlanát. Több szocialista politikus szerepel a Posta­bank VIP-listáján. - Úgy látszik, hogy a VIP- lista egy politikai botrányforga­­tókönyv része. Sajnálom azokat, akik saját akaratukon kívül bele­keveredtek­ az ügybe. Egyébként pedig ki gondolt arra 1992-ben, hogy hét év múlva téma lehet egykori hitelfelvételük. Minden­esetre felmerül a kérdés, hogy ki gyártja és kik részére a névsort, és melyek azok a nevek, amelyek lemaradtak a listáról. Az viszont feltűnő, hogy akkor kerülnek elő kétes eredetű dokumentumok, amikor a kormány vagy anna­k egy tagja, legutóbb éppen Orbán Viktor, kellemetlen helyzetbe ke­rül. - Ha így van is, azért Sán­dor László, Nagy Sándor, il­letve más jelenlegi vagy egy­kori szocialista politikus ka­pott kedvezményes hitelt a Postabanktól. - Nyomon követhető, hogy mindig akkor bukkannak fel ezek az ügyek, amikor a kormánypár­tokra nézve kellemetlen történe­tekkel kezd foglalkozni a sajtó. A jelenséget kellene vizsgálni, és véget vetni a botránypolitizálás­nak. A kormány ezzel ugyanis a valós teljesítmény hiányát akarja elfedni. A botránypolitizálás az MSZP-nek sem érdeke, mert az országról külföldön kialakított képet rontja, ha a kormányzat és az ellenzék között éles a konflik­tus. - Az MSZP mit tett azért, hogy enyhüljön az ellentét? - Az eltelt egy évben számos esetben kezdeményeztünk egyez­tető tárgyalásokat, ám a kormány nem mutatott fogadókészséget. - Volt olyan kormányzati lé­pés az eltelt egy évben, amellyel egyetértett? - Biztosan volt ilyen, de nem az ellenzék dolga ezt hangsú­lyozni. A kormány tevékenysé­gét egy előre megtervezett forga­tókönyv szerint kezdte, amely­nek része a sikerpropaganda is. Az első hónapokban ez hitelesí­tette a történéseket. Mára viszont kiderült: a médiában megjelent kommunikáció mögött nincs tel­jesítmény. Elég arra utalni, hogy a kormánypártiak azt állították: a pedagógusok bére nőni fog, de a tanárok a zsebükön érzik, hogy ez csak az ígéret szintjén valósult meg. Ráadásul ősztől tovább csökken a bérük, mert megszün­tetik a minőségi bérpótlékot. - Akkor ezzel bizonyára nem ért egyet. De mi az, amivel igen? - Mindenképpen dicsérni kell a kormányt...? Nos, például a délszláv válság során az MSZP és a kormány között volt nézetel­térés, de végeredményben a kabi­net felelősen kezelte az ügyet. Magyarország a szükségesnél jobban nem keveredett a konflik­tusba, viszont elköteleztük ma­gunkat a demokrácia mellett.­­ Horn Gyula a napokban többször előrehozott válasz­tásokat sürgetett, mivel sze­rinte ez még mindig jobb, mint ha a Fidesz vezette kormány marad hatalmon. Ön egyetért ezzel? - Horn Gyula mérlegelte a következő időszak politikai eshe­tőségeit. Azt mondta, az is bekö­vetkezhet, hogy előrehozott vá­lasztások lesznek. Az esélylatol­gatás indokolt. Ám fontos ki­emelni: az, hogy lesznek-e előre­hozott választások, jórészt nem az ellenzéken múlik. A lehetsé­ges és a kívánatos nem mindig fedi egymást. - Ez azt jelenti, hogy szeret­nének előrehozott választá­sokat, de nem tudják elő­idézni? - Az lenne kívánatos, ha a je­lenlegi agresszív kormányzati gyakorlatot egy másik kormány­zati gyakorlat váltaná fel. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Or­­bán-kabinetnek mennie kellene, változhatna is. Igaz, erre az eltelt egy évben történtek nem sok esélyt mutatnak. Az ellenzék anny­it tehet, hogy a jelenleginél jobb alternatívát nyújt.­­ Ha már alternatíváról be­szél, milyen pozícióban lát­ná szívesen Németh Mik­lóst? - Szeretném, ha hazatérne - ezt már szerintem el is döntötte -, de konkrét tisztségről még korai beszélni. - Kovács Lászlót vagy Né­meth Miklóst tartja alkal­masabb pártelnöknek? - Fel sem merült, hogy Ko­vács László helyét Németh Mik­lós vegye át. Pásztor Zoltán Az ügyvezető alelnök sajnálja azokat, akik akaratukon kívül belekeveredtek a VIP-ügybe fotó: nagy zoltán Konferencia az ózonlyukról A KÖM nemzetközi sikere Regionális konferencia kezdődik ma Budapesten. Célja, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Világbank által támogatott, az ózonréteget károsító anyagok kiváltása céljából létrejött ma­gyar projekt megvalósítása során szereztünk, átadjuk a kelet­európai régió hasonló programokon dolgozó szakembereinek. A mai összejövetelen Csehország, Lengyelország, Bulgária, Fehér­oroszország, Oroszország és Szlo­vénia ózonprojektjeinek vezető munkatársai vesznek részt. Dr. Kiss Krisztina, a Világbank projektve­zetője elmondta, hogy a pénzinté­zet 53 éves történetében a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium programja a második, amely a legnagyobb sikert aratta, ezért kapta Budapest a mostani konfe­rencia rendezési jogát. A Világ­bank értékelő igazgatósága „magas színvonalon megfelelt­nek” minősítette a magyar progra­mot. Elmondta még, hogy minden értékelésnél többet jelent az a tény, hogy az úgynevezett mont­reali jegyzőkönyv által előírt köte­lezettségeink késlekedés nélküli teljesítésével hazánk erejéhez mérten hozzájárult ahhoz, hogy az ózonkárosító anyagok mennyisé­gének növekedése a sztratoszférá­ban napjainkra megállt. Egyes te­rületeken Magyarország lényege­sen többet is tett, így például az ózonkárosító hűtőközegkészletek és halon tűzoltógázkészletek kör­nyezetvédelmi szempontból meg­felelő kezelését a zárt rendszerű szerviztechnológiák meghonosí­tásával sikerült kielégítően meg­oldanunk. Hozzátette: a magyar példa sokkal követhetőbb a régió számára, mint a nyugati elképze­lések. A magas légköri ózonréteg el­­vékonyodásának veszélyeit mint­egy húsz éve ismerte fel az embe­riség, és közös erőfeszítéseket ha­tározott el e veszélyforrás meg­szüntetésére. Ezért jött létre 1987- ben a montreali jegyzőkönyv, amelyhez hazánk ’89-ben csatla­kozott. A Környezetvédelmi Mi­nisztérium által kidolgozott prog­ram egyes elemei jelentős beruhá­zásokat tettek szükségessé, ezért igényelt és kapott Magyarország mintegy 6,5 millió USA-dollárral egyenértékű pénzügyi támogatást a Világbank Globális Környezeti Segélyalapjából (GEF). Hazánk eleget tett az ózonréteget károsító anyagok termelését, kereskedel­mét és felhasználását szabályozó jegyzőkönyv előírásainak. Az egyezmény műszaki szabályozá­sainak és határidő-követelményei­nek egyaránt meg tudtunk felelni. A projekthez elnyert 6,5 millió dollárnyi, vissza nem térítendő tá­mogatásból jelentős beruházási forráshoz jutottak a részt vevő vállalatok, és ezáltal számos mun­kahely megszüntetése vált elke­rülhetővé. Hanczár Nem tisztázódott egyértelmű­en a tegnapi testületi ülésen sem az érdi csatornaberuhá­zás körül kipattant botrány. Bár a polgármesternek szinte teljhatalmat biztosító közbe­szerzési rendeletet módosítani fogják, a szennyvízhálózatot mégsem a legkedvezőbb ár­ajánlatot nyújtó cég építi meg. A képviselők ezenkívül nem kaptak választ minden kérdé­sükre a polgármestertől. Beszámolóval kezdődött az érdi képviselők tegnapi ülése: a pol­gármester és az alpolgármester tájékoztatta a testületet az ellen­zék által kifogásolt csatornaten­­der részleteiről. A beszámolóból kiderült, egy 1997-es helyi ren­delet értelmében a polgármester jelöli ki a közbeszerzési bíráló­­bizottság tagjait, s a bizottság ja­vaslata alapján ő maga jelöli ki a tender győztesét. Mint arról la­punkban már beszámoltunk, az érdi képviselők többsége csak most értesült a rendelet létéről, hiszen az őszi választások óta először alkalmazzák azt. A politikusok kifogásolták a tender végeredményét is. A két részből álló pályázat nagyobbik tételét ugyanis a PVCS Kft. nyer­te meg a Strabag Hungária előtt, annak ellenére, hogy az utóbbi cég hétmillió forinttal kevesebbet kért a beruházás elvégzéséért. A testületi ülésen Érd vezetői el­mondták: az ár csak másodlagos szempont volt az elbíráláskor, az elsődleges a szakmai hozzáértés és a gazdasági helyzet volt. A PVCS mellett szólt az is, hogy al­vállalkozóként érdi céget kíván­tak bevonni a munkálatokba, to­vábbá a Strabag pályázatában nem írta le: van felelősségbizto­sítása. Fontos döntési szempont volt továbbá, hogy a pályázó cég tevékenységének hány százalé­kát teszi ki a csatornaépítés. A Strabag esetében ez mindössze öt százalék, míg a PVCS kizárólag ezzel foglalkozik. Az ellenzék tagjai szerint ez a megítélés rela­tív, hiszen a PVCS tavalyi árbe­vétele 827 millió forint volt, míg a Strabagé majdnem 30 milliárd. A testület ezenkívül érdeklődött arról is: ha a felelősségbiztosítás léte fontos szempont volt, akkor érthetetlen, hogy a Strabag mi­ként nyerhette el a pályázat ki­sebb ütemét. A személyeskedésektől sem mentes ülés végén kiderült: bár a szerződést a polgármester még nem írta alá, a tender vég­eredményét már nem lehet mó­dosítani, hiszen a pályázat ki­hirdetése tulajdonképpen a szer­ződés megkötését is jelenti. A közbeszerzési eljárásról szóló rendeletén viszont mindenkép­pen változtatni kell, hiszen az Országgyűlés a nyár elején mó­dosította a közbeszerzési tör­vényt. G. K. Beszámolt a polgármester • Személyeskedő csatornavita Érden Nem tisztázódott minden kérdés FOTÓ: TALUM ATTILA 9. szeptember 1., szerda

Next