Napi Magyarország, 1999. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-24 / 223. szám

1999. szeptember 24., péntek" Folytatás az 1. oldalról A kisgazdapárt elfogadja a kormány által javasolt költségvetést, amely­ben a földművelésügyi és vidékfej­lesztési tárca 250 milliárdos támo­gatása szerep­el, ugyanakkor válto­zatlanul kitart a 413 milliárdos igé­nye mellett - jelentette be Torgyán József tegnap Veszprémben tartott sajtótájékoztatóján. A különbséget, a 163 milliárd forintot a költségvetés általuk feltárt többletbevételéből kí­vánják biztosítani maguknak - fűzte hozzá. Ily módon az egész kérdés­kör nem okozhat problémát a Fidesz és az FKGP között - szögezte le a pártelnök-miniszter. Torgyán József szerint a minisz­terelnöknek és a pénzügyminiszter­nek is egyet kell értenie azzal, hogy ha vannak többletlehetőségek, ame­lyeket a kisgazdapárt ki tud bá­nyászni, akkor azokat nem érdemes altatni, hanem célszerű a gazdaság dinamizálására fordítani. Jobban szerették volna - mondta -, ha a 413 milliárd az eredeti költségvetésben szerepelne, de hozzájárulnak ahhoz is, ha külön fejezetben, bármilyen technikával rögzítik igényüket. A várhatóan megszerezhető pénzről Torgyán József szerint azért kell elő­re döntenie az Országgyűlésnek, ne­hogy később valakik túl könnyedén kezeljék azt az összeget, ami nem szerepel a költségvetésben. - Ha az FKGP elfogadja a költ­ségvetési javaslatot, akkor azt a par­lamentben nyilván meg is szavazza majd - reagált Torgyán József sza­vaira a Fidesz frakcióigazgatója. Mátrai Márta elmondta: a jelek sze­rint a miniszter is belátta, hogy a kormány 250 milliárdnál lényege­sen többet, összességében 500 milli­árd forintot szán vidékfejlesztésre. A politikus természetesnek nevezte, hogy a kormány foglalkozik az eset­leges többletforrások elosztásával - ha vannak ilyenek. Mátrai szerint Torgyán József a történelmi gyökerű kisgazdapárt jövőjét sodorta volna veszélybe, ha összefog az MSZP- vel. Az FKGP szakértői október kö­zepére készítik el a Földművelés­­ügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um költségvetési támogatásával kapcsolatos módosító javaslatokat, amelyeket azonnal átadnak Torgyán József miniszternek - nyilatkozta tegnap, még a pártelnök bejelentése előtt lapunk­nak Csúcs László. Az FKGP frakcióvezető-helyettese úgy véli, ezután Torgyán Józsefnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek kell tárgyalnia a költségvetési terve­zetről. Csúcs László szerint a 413 milliárd forint körüli vita már túllép­te a koalíciós frakciók közötti esz­mecsere határát. Nem ismétlődhet meg a múlt évi eset, amikor az 1999-es költségvetési tervezethez beérkezett - csupán kiiga­zító jellegű - kisgazda módosító ja­vaslatokat a Fidesz ugyanúgy lesza­vazta, mint az ellenzéki indítványokat - fogalmazott Csúcs László. Azt is megjegyezte: egyelőre nem tartja ak­­tuálisnak­ a pénzügyi politika esetleges módosítását a többletforrások megte­remtéséért, mivel nyugvópontra került a Magyar Nemzeti Bank körül kiala­kult vita, s ez az ország stabilitása mi­att rendkívül fontos. Az SZDSZ nem kíván beszállni abba a politikai játszmába, amelyet a kisgazdapárt és az MSZP folytat, mivel felelőtlenség volna támogatni az FKGP szakszerűtlen agrárpoliti­káját pusztán a kormányon belüli vi­szály szításáért - fogalmazott tegna­pi sajtótájékoztatóján Magyar Bálint pártelnök. A szabad demokraták szerint a 413 milliárd forint felhasz­nálására nincsenek konkrét tervek, ez az összeg a kisgazdák klien­túraépítését szolgálná. Az SZDSZ nem fogja a kisgazdapárt Szekeresét tolni - mondta Magyar Bálint. K. Zoltán frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta: az MSZP azért áll a kisgazdapárt mellé ebben a kérdés­ben, mert jelenlegi népszerűségét fi­gyelembe véve érdekében áll egy esetleges időközi választás kikény­szerítése. K. F.-Sz. SZ.-MTI Torgyán József elfogadja a költségvetést Rendeződhet a Fidesz és az FKGP vitája Vitanap a Házban A Házbizottság tegnapi ülésén egyetértés alakult ki a jövő heti plenáris ülés napirendjéről. Eszerint több jelentős törvény, például az adójogszabályok részletes vitája folytatódik az Országgyűlésben. A jövő héten ötnapos plenáris ülést tart a Ház, amelynek napirendjén többek között az adótörvények részletes vitája szerepel. Szerdán az Or­szággyűlés „Magyarország Eu­rópai Unióhoz történő csatlako­zása” címmel politikai vitanapot tart. A vitanap megtartását Szájer József, az integrációs bi­zottság elnöke kezdeményezte. Ezzel kapcsolatban az Ország­gyűlés elnöke úgy fogalmazott: a képviselők részéről igen nagy az érdeklődés a vitanap iránt. Áder János beszámolt arról is, hogy a parlament a három hét múlva kezdődő ülésén kezdi meg a jövő évi költségvetés tár­gyalását. B. L. Az MSZP nemet mond Az Országgyűlés ügyrendi bizott­­ságának kormánypárti és MIÉP- es tagjai a testület tegnapi ülésén elfogadták azt a határozati javas­latot, amelynek értelmében frak­ciót legalább 10 képviselő alakít­hatna. A Házszabály tervezett módosítása garantálja a független honatyák részvételét a bizottsági munkában. A módosítást azt teszi szükségessé, hogy az Alkotmány­­bíróság 1998-ban megsemmisí­tette a Házszabály frakcióalakí­tásra vonatkozó rendelkezéseit. Az MSZP bejelentette: a javasolt formában nem támogatja a két­harmados támogatást igénylő in­dítványt.­­ Salamon László (Fi­desz) kifejezte reményét, hogy „az MSZP jobb belátásra fog jut­ni”, és megszavazza a módosítá­sokat, amelyek az Országgyűlés biztonságos működését szolgál­ják, és megszüntetik a jelenlegi alkotmánysértő állapotot. MTI Gyors döntés újabb országgyűlési hozzájáru­lás szükséges ahhoz, hogy az egy korábbi engedély értelmében csütörtökön és pénteken Magya­rországra érkező tíz holland F-16-os vadászrepülőgép hétna­­pos itt tartózkodása alatt több al­kalommal átrepüljön Szlovéniá­ba egy másik gyakorlatra - erről az Országgyűlés honvédelmi bi­zottsága döntött csütörtökön. A holland légierő még augusztus­ban kérte, hogy kijelölt alegysé­ge Kecskemétre repülhessen gyakorlat céljából. A hozzájáru­lást megkapták, azonban ezután érkezett az a kérésük, hogy itt­­tartózkodásuk alatt a szomszé­dos Szlovéniában egy másik gyakorlaton is részt vehessenek.. A módosítást - amely már tíz napra engedélyezi a hollandok itt tartózkodását - a bizottság egy­hangúlag általános vitára alkal­masnak találta. MTI Belpolitika A koalíciónak egyben kell maradnia, a partnereknek meg kell egyezniük a vitás kérdésekben - mondta kérdésre válaszolva Or­bán Viktor még szerda este, lapzártánk után egy székesfehérvári fórumon. A miniszterelnök a költségvetés kapcsán kibontakozott vitáról szólva hangsúlyozta: a kisgazdák 413 milliárd forintos követelése és a költségvetés reális lehetőségei között olyan nagy a különbség, az álláspontok olyan messze vannak egymástól, hogy ebben a kérdésben béke nem teremthető. Igazán - tette hozzá - nem is méltányos a követelés, hiszen a vidék fejleszté­sére összességében 500 milliárdot biztosít jövőre a költségvetés — mondta Orbán Viktor. Sándor megvédte Paszternákot AZ MSZOSZ sérelmezi a szocialisták kijelentéseit Nem az MSZOSZ elnöksége dönt Paszternák László, az MSZOSZ-MSZP közötti, szoci­áldemokrata platform vezetőjé­nek további sorsáról - jelentette ki Sándor László a konföderáció elnöke tegnapi sajtótájékoztató­ján, ahol elhangzott: nem dolga az MSZP-nek, hogy szakszerve­zeti vezetők legitimitását kérdő­jelezze meg. Sándor László a tisztségéből vis­szahívott Paszternák László fog­lalkoztatási bizottságban végzett munkájáról úgy fogalmazott: a testület munkájában oroszlánrészt vállaló embert távolítottak el, így nem igaz az a vád, hogy Paszter­nák László ne lett volna jelen az üléseken, illetve, hogy passzív lett volna azokon.­­ Paszternák Lász­lónak az MSZOSZ-MSZP közöt­ti szociáldemokrata platformban betöltött tisztségéről nem a konfö­deráció elnöksége hivatott dönteni - mondta Sándor. Hozzátette: a foglalkoztatási bizottság elnöki posztjáról szóban felajánlott le­mondására semmiféle reakció nem érkezett a frakcióból, ezért azt írásban tegnap eljuttatta - a je­lenleg Washingtonban tartózkodó - Kovács Lászlóhoz. Mint arról lapunk korábban már beszámolt, Paszternák Lász­lót kedden az MSZP frakciója visszahívta a foglalkoztatási bi­zottság alelnöki posztjáról kétes ingatlanvásárlási ügye miatt. Szer­dán pedig a Vasas Szakszervezet fogadta el Paszternák lemondását az elnöki székről. Több, a konfö­derációba tartozó szakszervezet vezetője kifogásolta, hogy az MSZOSZ és az MSZP közötti platform irányítását Sándor László és Paszternák László kisajátítja magának. Noha Sándor cáfolta ezen állítást, kiderült: a platform előreláthatólag jövő heti ülésén az MSZOSZ-t egyedül az elnök, te­hát Sándor László képviseli majd. Keleti Tamás elnökségi tag, a Textilipari Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára sérelmezte, hogy a közelmúltban egyes szoci­alista politikusok más szerveze­tek vezetőinek legitimitását kér­dőjelezték meg. Példaként Vancsik Zoltán kijelentését emlí­tette, aki szorgalmazta, hogy az érdekképviseletek élén legitim vezetők álljanak. Keleti Tamás szerint a legitimitás egy-egy párt vagy frakció vezetőitől is elvár­ható. Emlékeztetett arra is, hogy a szakszervezet már 1988 decem­berében szakított a pártirányítás­sal. Az MSZOSZ elnökségének tagja szólt arról is: ők nem veszik a bátorságot, hogy illegitimnek nevezzék az MSZP parlamenti frakciójának hétfői döntését. Bakonyi Egységes szakszervezetek A szakszervezetek a minimálbér jövő évi összegének 27 ezer forint­ra történő emelését javasolják a kormánynak - döntöttek az érdek­­képviseletek. Az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói olda­la továbbra is fenntartja azt a javaslatát, hogy a minimálbér rend­szerét többeleművé kell tenni. A szakszervezetek kialakították kö­zös álláspontjukat a jövő évre terve­zett minimálbér összegéről: 27 ezer forintot javasolnak majd a kormány­nak az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) következő ülésén- tájékoz­tatott Borsik János, az Autonóm Szakszervezet társelnöke, az OMT soros elnöke, a tegnapi oldalülést követően. Amióta azonban a Fidesz­­frakció tényként jelentette be a jövő évi összeget, már nem igazán hisz­nek abban, hogy beleszólásuk lehet az összeg végső megállapításába - mondták egyes szakszervezeti vezetők. Az érdekképviseletek úgy vélik: ha a kormány nem változtat a formális párbeszéden, minden intéz­ményből kivonulnak. Az érdekképviseletek továbbra is fenntartják az MSZOSZ javaslatát, amely szerint a minimálbér rendsze­rét többeleművé kell tenni. E szerint a segédmunkásoknak 27, a betanított munkásoknak 28, a szakmunkások­nak 32, a középfokú végzettségű szakmunkásoknak 34, a főiskolát végzetteknek 40, s végül az egyete­met végzetteknek 50 ezer forint le­gyen a minimálbére. Nem ragaszko­dunk mind a hat kategóriához, há­rom azonban feltétlenül szükséges - mondta el Sándor László elnök. A szakszervezetek elengedhetetlennek tartják, hogy a minimálbér jövőre az átlagbéreket meghaladó mértékben emelkedjék. Ebben az évben az adó­­jogszabályok kedvezőtlen változása is a kisjövedelműeket sújtotta legin­kább, s az emelésnél ezt is figyelem­be kellene venni. Számításaik szerint ugyanis az elmúlt öt évben a mini­mális bér vásárlóértéke nagymérték­ben csökkent. Z. N.-B. Á. Kifogásolt dajkaterhesség A Fidesz törvénymódosítása szerint nem lépne hatályba jövő évtől az egészségügyi törvény dajkaterhes­séget lehetővé tevő eleme. Ezt a ja­vaslatot azonban nem találta általá­nos vitára alkalmasnak tegnapi ülé­sén az egészségügyi és szociális bi­zottság, a kisgazda képviselők az el­lenzékkel együtt ellene szavaztak. A dajkaterhesség lényege, hogy med­dőség vagy más ok miatt a szülők valamelyikének közeli hozzátarto­zója hordaná ki a gyermeket. A bi­zottság kisgazda képviselői az ellen­zékkel együtt nem támogatták an­nak a törvénymódosító csomagnak az általános vitára bocsátását, amelynek egyik eleme szerint 2000. január elsején nem lépne hatályba a dajkaterhességet lehetővé tevő ren­delkezés. A fogalom 1997-ben ke­rült be az egészségügyi törvénybe, de csak 2000 januárjától lépne élet­be. Ezt az időt családjogi törvény módosítására, valamint az uniós jog­­harmonizációra hagyta meg az elő­ző kormány. Nagy Ferencné, az Igazságügyi Minisztérium jogi szakértője szerint a kormány azért helyezné hatályon kívül - egyben meg is tiltaná - a dajkaterhességet, mert az felborítaná a családjogi rendszert. Ráadásul nem tisztázott, jogilag ki tekinthető vér szerinti anyának: a gyermek kihordója, vagy akinek petesejtjéből a magzat meg­fogant. Horváth Zsolt (Fidesz) meg­jegyezte: a lehetőség amúgy is csak so­k kört érintene. A kisgazda He­gedűs Mihály szerint azonban a magzat élethez való joga mindennél fontosabb. Berek MAGYARORSZÁG 3 A Nagy Színjáték Már a Rajk-per óta is eltelt kerek fél évszázad. Hogy ez az idő sok vagy kevés, nézőpont kérdése. Egy mai évforduló ürügyén nem árt felidézni az akkori történéseket Tanulságképpen. A próbák szüneteiben a kihallgatásokat vezető tisztek különös nyíltsággal beszéltek foglyaikkal. Ilyenkor a magánügyeikbe, még szakmai titkaikba is beavatták őket — írta le visszaemlékezé­sében az idén nyáron elhunyt Szász Béla, akit a Rajk-per máso­dik felvonásában tíz évi börtönre ítéltek. Princz Gyula, az ÁVH detektívcsoportjának vezetője például azzal kérkedett, hogy ő az egyetlen magyar rendőr, akinek az ötletét a Szovjetunióban is át­vették és alkalmazzák. Részletesen, kedvtelve írta le módszerét, miként lehet egy gyermekes házaspárt a titkosrendőrség úgyneve­zett bizalmi embereivé megnyerni, azaz besúgóvá tenni Adjuk át a szót a kiváló Szász Bélának. „Jancsika - mosolygott Princz -, a kiszemelt házaspár fia is­kolába indul. Valamelyik utcasarkon bizalomkeltő külsejű, barát­ságos férfi szólítja meg: »Jancsi, én apukád barátja vagyok, ép­pen az iskolád felé megyek, elviszlek autón.« A gyerek beszáll, és természetesen a tanítás végeztekor sem tér haza. Kiderül, az isko­lában se tanítója, se társai nem látták. A rendőrségen mit sem tudnak róla. A baleseti kórházak közül egyik sem vette fel Mind­hiába rohannak fáhöz-fához az aggodalmukban őrjöngő szülők, Jancsinak nyoma veszett Elmúlik egy nap, esetleg kettő is, végre megjelenik a házaspár lakásán egy rokonszenves fiatalember. Közli: a gyereket órákon belül visszakaphatják. Ennek csupán egy - könnyen teljesíthető - feltétele van: a jövőben ezeket és eze­ket a szolgálatokat kell baráti körükben vagy munkahelyükön az ÁVH számára teljesíteni Ha netalántán a házaspár mégse adná be a derekát, a fiatalember nem is fenyegetőzik. Elköszön. Újabb idegtépő napok után megismétli az ajánlatát Senki nem akadt még, büszkélkedett Princz, aki végül ne vállalta volna a »b. em­ber« feladatát, ami egyébként is megtisztelő a demokráciában, hi­szen most már minden másképp van, minden mást jelent, mint a rothadó polgári társadalomban. ” A hencegőfőávós természetesen hazudott, hiszen aki ismeri a Keresztapa-típusú történeteket, tudja, hogy minden korban és társadalomban léteztek kegyetlen zsarolók, és mindig voltak olyan ajánlatok, amelyeket nem lehetett visszautasítani Tulaj­donképpen erre az alaphelyzetre épített, szocialista-realista szín­játék volt a Rajk László kommunista pártvezető és társai elleni budapesti kirakatper is. A szerepek és helyzetek pontosan meg voltak írva, csakúgy, mint a Prágában, Szófiában és Varsóban párhuzamosan játszott darabok esetében. És Szász Béla, a vád ki­szemelt tanújaként, csupán azért úszhatta meg a dolgot néhány évi börtönnel, s élhetett meg 89 esztendőt idegenben, mert a fe­nyegetések és szörnyű kínzások dacára sem volt hajlandó elját­szani a szerepet, amit számára megírtak A félrevezetett és önma­gával meghasonlott Rajk ellenben készséges partnernek bizo­nyult, segített a korrupció előkészítésében és megvalósításában. „Az egykori belügyminiszter, aki annak idején hasonló módsze­reket engedélyezett a polgári tömörülések megbontására és fel­számolására, az ellenséges csoportok likvidálására, most az egy­kor maga követte gyakorlatnak lett az áldozata” - foglalta össze a dráma lényegét Zinner Tibor történész 1949. szeptember 16-án kezdődött a Nagy Per a vasasszakszer­vezet székházában. Az előadás - különleges, ma úgy mondanánk, VIP-meghívottak számára — nyilvános volt, a műsort a Kossuth rádió élőben közvetítette. A Szabad Népben Gellérthegyiné, a Csepel Művek szerelőműhelyéből az anyák izzó gyűlöletét küldte a vádlottak, a titóista imperialisták és ügynökeik felé, Ítéletet szeptember 24-én, ma éppen ötven éve hirdetett a Jankó Péter bí­ró vezette tanács, „a magyar nép nevében”. Másnap, 1949. szeptember 25-én a Szovjetunió távol-keleti te­rületén felrobbantották az első, orosz készítésű atombombát Ludwig Emil Függelék A hazai slágerlistákon az élcsoportban tanyázik egy tangli-tangli dalocska. Ne fogadj el idegentől édességet! a címe. A szöveg xenofóbikus jellege nyilvánvaló, az ifjúság szocializációjára fe­nekedő veszélyeit nem kell ecsetelni Felfoghatatlan, hogy em­berjogi szervezetek meg egyéb széplelkek miért tűrik szó nélkül, hogy minden korlátozás nélkül harsogjon az elektronikus médi­umokból Igaz, a gyengécske slágernek nincs semmi köze a MIÉP-hez, és a Független Kisgazdapárthoz, sem más „szél­sőségesekhez”. A nóta kimaradt az Európa Tanács elé kerülő elemzés függelé­kéből, bekerült viszont a két említett párt A MIÉP-et idegengyű­lölőnek és antiszemitának bélyegzi a függelék készítője, de a kis­gazdák is megkapják tőle a magukét, róluk azt­­sütötte ki hogy ka­tolikus, konzervatív, idegengyűlölő és Nyugat-ellenes tendenciá­­júak A MIÉP-ről eddig is tudtuk, hogyan vélekednek róla külön­böző „függetlenek”, „objektívák” és más hisztérikusok, hogy az FKGP miként kerül ide, azt nem értjük, csak sejtjük Az viszont végképp nem fér a fejünkbe, hogy a katolicizmus az ezredforduló küszöbén, itt Európában miért számít szélsőségnek (Főleg, hogy a kisgazdapárt hagyományosan inkább protestáns irányultságú.) Biztos vagyok abban, hogy Jean-Yves Camus, a függelék író­ja, aki nem mellesleg a párizsi Rasszizmust és Antiszemitizmust Kutató Köszönt munkatársa, jelentése elkészítése előtt tájékozó­dott hazánkban. Annak hiányában bármely elemző marhaságo­kat elemezne. Az más kérdés, hogy Camus úr így is marhaságo­kat elemzett össze, de ez nem csak az ő hibája. Az informátorai nem álltak a feladatuk magaslatán. Érvényesült a régi igazság: messziről jött embernek mindenki azt mond, amit akar. Egy kül­földivel azt is el lehet hitetni, hogy az MSZP csupa tiszta kezű, feddhetetlen jellemű emberekből áll, de még azt is, hogy az SZDSZ a lángoló hazaszeretet, a radikális nemzeti érdekvédelem műhelye. (Olykor itthon élő emberek is bevesznek ilyen sületlen­ségeket) Camus úr is bedőlt a kamu dumáknak, aztán bősz elem­zésbe fogott. Hogy kik voltak a súgói, azt név szerint nem tudjuk, de nem nehéz kihallani a Mérleg utca nyelvét Nekik és elvbará­taiknak vannak tradícióik ilyen és hasonló „függelékek” meg­­komponálásában. Némileg meglepő, hogy a Fidesz, az MDF meg a kereszténydemokraták kimaradtak a szélsőséges pártok lajstro­mából, hiszen keresztények, konzervatívok, és egyetértenek az 1956-os forradalom „Ruszkik haza! ” jelszavával Ezúton felhívjuk Jean-Yves Camus úr figyelmét, ha legköze­lebb függeléket biggyeszt az Európa Tanácsban megtárgyalandó munkaanyag végére, ne feledkezzen meg a magyar parlament­ben ücsörgő, habzó szájjal gyűlölködő társulatokról se. Ők haza­iak és közismertek, de tőlük sem javallott elfogadni az édességet Ugró Miklós

Next