Napi Magyarország, 1999. szeptember (3. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-24 / 223. szám
1999. szeptember 24., péntek" Folytatás az 1. oldalról A kisgazdapárt elfogadja a kormány által javasolt költségvetést, amelyben a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca 250 milliárdos támogatása szerepel, ugyanakkor változatlanul kitart a 413 milliárdos igénye mellett - jelentette be Torgyán József tegnap Veszprémben tartott sajtótájékoztatóján. A különbséget, a 163 milliárd forintot a költségvetés általuk feltárt többletbevételéből kívánják biztosítani maguknak - fűzte hozzá. Ily módon az egész kérdéskör nem okozhat problémát a Fidesz és az FKGP között - szögezte le a pártelnök-miniszter. Torgyán József szerint a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek is egyet kell értenie azzal, hogy ha vannak többletlehetőségek, amelyeket a kisgazdapárt ki tud bányászni, akkor azokat nem érdemes altatni, hanem célszerű a gazdaság dinamizálására fordítani. Jobban szerették volna - mondta -, ha a 413 milliárd az eredeti költségvetésben szerepelne, de hozzájárulnak ahhoz is, ha külön fejezetben, bármilyen technikával rögzítik igényüket. A várhatóan megszerezhető pénzről Torgyán József szerint azért kell előre döntenie az Országgyűlésnek, nehogy később valakik túl könnyedén kezeljék azt az összeget, ami nem szerepel a költségvetésben. - Ha az FKGP elfogadja a költségvetési javaslatot, akkor azt a parlamentben nyilván meg is szavazza majd - reagált Torgyán József szavaira a Fidesz frakcióigazgatója. Mátrai Márta elmondta: a jelek szerint a miniszter is belátta, hogy a kormány 250 milliárdnál lényegesen többet, összességében 500 milliárd forintot szán vidékfejlesztésre. A politikus természetesnek nevezte, hogy a kormány foglalkozik az esetleges többletforrások elosztásával - ha vannak ilyenek. Mátrai szerint Torgyán József a történelmi gyökerű kisgazdapárt jövőjét sodorta volna veszélybe, ha összefog az MSZP- vel. Az FKGP szakértői október közepére készítik el a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési támogatásával kapcsolatos módosító javaslatokat, amelyeket azonnal átadnak Torgyán József miniszternek - nyilatkozta tegnap, még a pártelnök bejelentése előtt lapunknak Csúcs László. Az FKGP frakcióvezető-helyettese úgy véli, ezután Torgyán Józsefnek és Orbán Viktor miniszterelnöknek kell tárgyalnia a költségvetési tervezetről. Csúcs László szerint a 413 milliárd forint körüli vita már túllépte a koalíciós frakciók közötti eszmecsere határát. Nem ismétlődhet meg a múlt évi eset, amikor az 1999-es költségvetési tervezethez beérkezett - csupán kiigazító jellegű - kisgazda módosító javaslatokat a Fidesz ugyanúgy leszavazta, mint az ellenzéki indítványokat - fogalmazott Csúcs László. Azt is megjegyezte: egyelőre nem tartja aktuálisnak a pénzügyi politika esetleges módosítását a többletforrások megteremtéséért, mivel nyugvópontra került a Magyar Nemzeti Bank körül kialakult vita, s ez az ország stabilitása miatt rendkívül fontos. Az SZDSZ nem kíván beszállni abba a politikai játszmába, amelyet a kisgazdapárt és az MSZP folytat, mivel felelőtlenség volna támogatni az FKGP szakszerűtlen agrárpolitikáját pusztán a kormányon belüli viszály szításáért - fogalmazott tegnapi sajtótájékoztatóján Magyar Bálint pártelnök. A szabad demokraták szerint a 413 milliárd forint felhasználására nincsenek konkrét tervek, ez az összeg a kisgazdák klientúraépítését szolgálná. Az SZDSZ nem fogja a kisgazdapárt Szekeresét tolni - mondta Magyar Bálint. K. Zoltán frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta: az MSZP azért áll a kisgazdapárt mellé ebben a kérdésben, mert jelenlegi népszerűségét figyelembe véve érdekében áll egy esetleges időközi választás kikényszerítése. K. F.-Sz. SZ.-MTI Torgyán József elfogadja a költségvetést Rendeződhet a Fidesz és az FKGP vitája Vitanap a Házban A Házbizottság tegnapi ülésén egyetértés alakult ki a jövő heti plenáris ülés napirendjéről. Eszerint több jelentős törvény, például az adójogszabályok részletes vitája folytatódik az Országgyűlésben. A jövő héten ötnapos plenáris ülést tart a Ház, amelynek napirendjén többek között az adótörvények részletes vitája szerepel. Szerdán az Országgyűlés „Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása” címmel politikai vitanapot tart. A vitanap megtartását Szájer József, az integrációs bizottság elnöke kezdeményezte. Ezzel kapcsolatban az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: a képviselők részéről igen nagy az érdeklődés a vitanap iránt. Áder János beszámolt arról is, hogy a parlament a három hét múlva kezdődő ülésén kezdi meg a jövő évi költségvetés tárgyalását. B. L. Az MSZP nemet mond Az Országgyűlés ügyrendi bizottságának kormánypárti és MIÉP- es tagjai a testület tegnapi ülésén elfogadták azt a határozati javaslatot, amelynek értelmében frakciót legalább 10 képviselő alakíthatna. A Házszabály tervezett módosítása garantálja a független honatyák részvételét a bizottsági munkában. A módosítást azt teszi szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság 1998-ban megsemmisítette a Házszabály frakcióalakításra vonatkozó rendelkezéseit. Az MSZP bejelentette: a javasolt formában nem támogatja a kétharmados támogatást igénylő indítványt. Salamon László (Fidesz) kifejezte reményét, hogy „az MSZP jobb belátásra fog jutni”, és megszavazza a módosításokat, amelyek az Országgyűlés biztonságos működését szolgálják, és megszüntetik a jelenlegi alkotmánysértő állapotot. MTI Gyors döntés újabb országgyűlési hozzájárulás szükséges ahhoz, hogy az egy korábbi engedély értelmében csütörtökön és pénteken Magyarországra érkező tíz holland F-16-os vadászrepülőgép hétnapos itt tartózkodása alatt több alkalommal átrepüljön Szlovéniába egy másik gyakorlatra - erről az Országgyűlés honvédelmi bizottsága döntött csütörtökön. A holland légierő még augusztusban kérte, hogy kijelölt alegysége Kecskemétre repülhessen gyakorlat céljából. A hozzájárulást megkapták, azonban ezután érkezett az a kérésük, hogy itttartózkodásuk alatt a szomszédos Szlovéniában egy másik gyakorlaton is részt vehessenek.. A módosítást - amely már tíz napra engedélyezi a hollandok itt tartózkodását - a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta. MTI Belpolitika A koalíciónak egyben kell maradnia, a partnereknek meg kell egyezniük a vitás kérdésekben - mondta kérdésre válaszolva Orbán Viktor még szerda este, lapzártánk után egy székesfehérvári fórumon. A miniszterelnök a költségvetés kapcsán kibontakozott vitáról szólva hangsúlyozta: a kisgazdák 413 milliárd forintos követelése és a költségvetés reális lehetőségei között olyan nagy a különbség, az álláspontok olyan messze vannak egymástól, hogy ebben a kérdésben béke nem teremthető. Igazán - tette hozzá - nem is méltányos a követelés, hiszen a vidék fejlesztésére összességében 500 milliárdot biztosít jövőre a költségvetés — mondta Orbán Viktor. Sándor megvédte Paszternákot AZ MSZOSZ sérelmezi a szocialisták kijelentéseit Nem az MSZOSZ elnöksége dönt Paszternák László, az MSZOSZ-MSZP közötti, szociáldemokrata platform vezetőjének további sorsáról - jelentette ki Sándor László a konföderáció elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol elhangzott: nem dolga az MSZP-nek, hogy szakszervezeti vezetők legitimitását kérdőjelezze meg. Sándor László a tisztségéből visszahívott Paszternák László foglalkoztatási bizottságban végzett munkájáról úgy fogalmazott: a testület munkájában oroszlánrészt vállaló embert távolítottak el, így nem igaz az a vád, hogy Paszternák László ne lett volna jelen az üléseken, illetve, hogy passzív lett volna azokon. Paszternák Lászlónak az MSZOSZ-MSZP közötti szociáldemokrata platformban betöltött tisztségéről nem a konföderáció elnöksége hivatott dönteni - mondta Sándor. Hozzátette: a foglalkoztatási bizottság elnöki posztjáról szóban felajánlott lemondására semmiféle reakció nem érkezett a frakcióból, ezért azt írásban tegnap eljuttatta - a jelenleg Washingtonban tartózkodó - Kovács Lászlóhoz. Mint arról lapunk korábban már beszámolt, Paszternák Lászlót kedden az MSZP frakciója visszahívta a foglalkoztatási bizottság alelnöki posztjáról kétes ingatlanvásárlási ügye miatt. Szerdán pedig a Vasas Szakszervezet fogadta el Paszternák lemondását az elnöki székről. Több, a konföderációba tartozó szakszervezet vezetője kifogásolta, hogy az MSZOSZ és az MSZP közötti platform irányítását Sándor László és Paszternák László kisajátítja magának. Noha Sándor cáfolta ezen állítást, kiderült: a platform előreláthatólag jövő heti ülésén az MSZOSZ-t egyedül az elnök, tehát Sándor László képviseli majd. Keleti Tamás elnökségi tag, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára sérelmezte, hogy a közelmúltban egyes szocialista politikusok más szervezetek vezetőinek legitimitását kérdőjelezték meg. Példaként Vancsik Zoltán kijelentését említette, aki szorgalmazta, hogy az érdekképviseletek élén legitim vezetők álljanak. Keleti Tamás szerint a legitimitás egy-egy párt vagy frakció vezetőitől is elvárható. Emlékeztetett arra is, hogy a szakszervezet már 1988 decemberében szakított a pártirányítással. Az MSZOSZ elnökségének tagja szólt arról is: ők nem veszik a bátorságot, hogy illegitimnek nevezzék az MSZP parlamenti frakciójának hétfői döntését. Bakonyi Egységes szakszervezetek A szakszervezetek a minimálbér jövő évi összegének 27 ezer forintra történő emelését javasolják a kormánynak - döntöttek az érdekképviseletek. Az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói oldala továbbra is fenntartja azt a javaslatát, hogy a minimálbér rendszerét többeleművé kell tenni. A szakszervezetek kialakították közös álláspontjukat a jövő évre tervezett minimálbér összegéről: 27 ezer forintot javasolnak majd a kormánynak az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) következő ülésén- tájékoztatott Borsik János, az Autonóm Szakszervezet társelnöke, az OMT soros elnöke, a tegnapi oldalülést követően. Amióta azonban a Fideszfrakció tényként jelentette be a jövő évi összeget, már nem igazán hisznek abban, hogy beleszólásuk lehet az összeg végső megállapításába - mondták egyes szakszervezeti vezetők. Az érdekképviseletek úgy vélik: ha a kormány nem változtat a formális párbeszéden, minden intézményből kivonulnak. Az érdekképviseletek továbbra is fenntartják az MSZOSZ javaslatát, amely szerint a minimálbér rendszerét többeleművé kell tenni. E szerint a segédmunkásoknak 27, a betanított munkásoknak 28, a szakmunkásoknak 32, a középfokú végzettségű szakmunkásoknak 34, a főiskolát végzetteknek 40, s végül az egyetemet végzetteknek 50 ezer forint legyen a minimálbére. Nem ragaszkodunk mind a hat kategóriához, három azonban feltétlenül szükséges - mondta el Sándor László elnök. A szakszervezetek elengedhetetlennek tartják, hogy a minimálbér jövőre az átlagbéreket meghaladó mértékben emelkedjék. Ebben az évben az adójogszabályok kedvezőtlen változása is a kisjövedelműeket sújtotta leginkább, s az emelésnél ezt is figyelembe kellene venni. Számításaik szerint ugyanis az elmúlt öt évben a minimális bér vásárlóértéke nagymértékben csökkent. Z. N.-B. Á. Kifogásolt dajkaterhesség A Fidesz törvénymódosítása szerint nem lépne hatályba jövő évtől az egészségügyi törvény dajkaterhességet lehetővé tevő eleme. Ezt a javaslatot azonban nem találta általános vitára alkalmasnak tegnapi ülésén az egészségügyi és szociális bizottság, a kisgazda képviselők az ellenzékkel együtt ellene szavaztak. A dajkaterhesség lényege, hogy meddőség vagy más ok miatt a szülők valamelyikének közeli hozzátartozója hordaná ki a gyermeket. A bizottság kisgazda képviselői az ellenzékkel együtt nem támogatták annak a törvénymódosító csomagnak az általános vitára bocsátását, amelynek egyik eleme szerint 2000. január elsején nem lépne hatályba a dajkaterhességet lehetővé tevő rendelkezés. A fogalom 1997-ben került be az egészségügyi törvénybe, de csak 2000 januárjától lépne életbe. Ezt az időt családjogi törvény módosítására, valamint az uniós jogharmonizációra hagyta meg az előző kormány. Nagy Ferencné, az Igazságügyi Minisztérium jogi szakértője szerint a kormány azért helyezné hatályon kívül - egyben meg is tiltaná - a dajkaterhességet, mert az felborítaná a családjogi rendszert. Ráadásul nem tisztázott, jogilag ki tekinthető vér szerinti anyának: a gyermek kihordója, vagy akinek petesejtjéből a magzat megfogant. Horváth Zsolt (Fidesz) megjegyezte: a lehetőség amúgy is csak sok kört érintene. A kisgazda Hegedűs Mihály szerint azonban a magzat élethez való joga mindennél fontosabb. Berek MAGYARORSZÁG 3 A Nagy Színjáték Már a Rajk-per óta is eltelt kerek fél évszázad. Hogy ez az idő sok vagy kevés, nézőpont kérdése. Egy mai évforduló ürügyén nem árt felidézni az akkori történéseket Tanulságképpen. A próbák szüneteiben a kihallgatásokat vezető tisztek különös nyíltsággal beszéltek foglyaikkal. Ilyenkor a magánügyeikbe, még szakmai titkaikba is beavatták őket — írta le visszaemlékezésében az idén nyáron elhunyt Szász Béla, akit a Rajk-per második felvonásában tíz évi börtönre ítéltek. Princz Gyula, az ÁVH detektívcsoportjának vezetője például azzal kérkedett, hogy ő az egyetlen magyar rendőr, akinek az ötletét a Szovjetunióban is átvették és alkalmazzák. Részletesen, kedvtelve írta le módszerét, miként lehet egy gyermekes házaspárt a titkosrendőrség úgynevezett bizalmi embereivé megnyerni, azaz besúgóvá tenni Adjuk át a szót a kiváló Szász Bélának. „Jancsika - mosolygott Princz -, a kiszemelt házaspár fia iskolába indul. Valamelyik utcasarkon bizalomkeltő külsejű, barátságos férfi szólítja meg: »Jancsi, én apukád barátja vagyok, éppen az iskolád felé megyek, elviszlek autón.« A gyerek beszáll, és természetesen a tanítás végeztekor sem tér haza. Kiderül, az iskolában se tanítója, se társai nem látták. A rendőrségen mit sem tudnak róla. A baleseti kórházak közül egyik sem vette fel Mindhiába rohannak fáhöz-fához az aggodalmukban őrjöngő szülők, Jancsinak nyoma veszett Elmúlik egy nap, esetleg kettő is, végre megjelenik a házaspár lakásán egy rokonszenves fiatalember. Közli: a gyereket órákon belül visszakaphatják. Ennek csupán egy - könnyen teljesíthető - feltétele van: a jövőben ezeket és ezeket a szolgálatokat kell baráti körükben vagy munkahelyükön az ÁVH számára teljesíteni Ha netalántán a házaspár mégse adná be a derekát, a fiatalember nem is fenyegetőzik. Elköszön. Újabb idegtépő napok után megismétli az ajánlatát Senki nem akadt még, büszkélkedett Princz, aki végül ne vállalta volna a »b. ember« feladatát, ami egyébként is megtisztelő a demokráciában, hiszen most már minden másképp van, minden mást jelent, mint a rothadó polgári társadalomban. ” A hencegőfőávós természetesen hazudott, hiszen aki ismeri a Keresztapa-típusú történeteket, tudja, hogy minden korban és társadalomban léteztek kegyetlen zsarolók, és mindig voltak olyan ajánlatok, amelyeket nem lehetett visszautasítani Tulajdonképpen erre az alaphelyzetre épített, szocialista-realista színjáték volt a Rajk László kommunista pártvezető és társai elleni budapesti kirakatper is. A szerepek és helyzetek pontosan meg voltak írva, csakúgy, mint a Prágában, Szófiában és Varsóban párhuzamosan játszott darabok esetében. És Szász Béla, a vád kiszemelt tanújaként, csupán azért úszhatta meg a dolgot néhány évi börtönnel, s élhetett meg 89 esztendőt idegenben, mert a fenyegetések és szörnyű kínzások dacára sem volt hajlandó eljátszani a szerepet, amit számára megírtak A félrevezetett és önmagával meghasonlott Rajk ellenben készséges partnernek bizonyult, segített a korrupció előkészítésében és megvalósításában. „Az egykori belügyminiszter, aki annak idején hasonló módszereket engedélyezett a polgári tömörülések megbontására és felszámolására, az ellenséges csoportok likvidálására, most az egykor maga követte gyakorlatnak lett az áldozata” - foglalta össze a dráma lényegét Zinner Tibor történész 1949. szeptember 16-án kezdődött a Nagy Per a vasasszakszervezet székházában. Az előadás - különleges, ma úgy mondanánk, VIP-meghívottak számára — nyilvános volt, a műsort a Kossuth rádió élőben közvetítette. A Szabad Népben Gellérthegyiné, a Csepel Művek szerelőműhelyéből az anyák izzó gyűlöletét küldte a vádlottak, a titóista imperialisták és ügynökeik felé, Ítéletet szeptember 24-én, ma éppen ötven éve hirdetett a Jankó Péter bíró vezette tanács, „a magyar nép nevében”. Másnap, 1949. szeptember 25-én a Szovjetunió távol-keleti területén felrobbantották az első, orosz készítésű atombombát Ludwig Emil Függelék A hazai slágerlistákon az élcsoportban tanyázik egy tangli-tangli dalocska. Ne fogadj el idegentől édességet! a címe. A szöveg xenofóbikus jellege nyilvánvaló, az ifjúság szocializációjára fenekedő veszélyeit nem kell ecsetelni Felfoghatatlan, hogy emberjogi szervezetek meg egyéb széplelkek miért tűrik szó nélkül, hogy minden korlátozás nélkül harsogjon az elektronikus médiumokból Igaz, a gyengécske slágernek nincs semmi köze a MIÉP-hez, és a Független Kisgazdapárthoz, sem más „szélsőségesekhez”. A nóta kimaradt az Európa Tanács elé kerülő elemzés függelékéből, bekerült viszont a két említett párt A MIÉP-et idegengyűlölőnek és antiszemitának bélyegzi a függelék készítője, de a kisgazdák is megkapják tőle a magukét, róluk aztsütötte ki hogy katolikus, konzervatív, idegengyűlölő és Nyugat-ellenes tendenciájúak A MIÉP-ről eddig is tudtuk, hogyan vélekednek róla különböző „függetlenek”, „objektívák” és más hisztérikusok, hogy az FKGP miként kerül ide, azt nem értjük, csak sejtjük Az viszont végképp nem fér a fejünkbe, hogy a katolicizmus az ezredforduló küszöbén, itt Európában miért számít szélsőségnek (Főleg, hogy a kisgazdapárt hagyományosan inkább protestáns irányultságú.) Biztos vagyok abban, hogy Jean-Yves Camus, a függelék írója, aki nem mellesleg a párizsi Rasszizmust és Antiszemitizmust Kutató Köszönt munkatársa, jelentése elkészítése előtt tájékozódott hazánkban. Annak hiányában bármely elemző marhaságokat elemezne. Az más kérdés, hogy Camus úr így is marhaságokat elemzett össze, de ez nem csak az ő hibája. Az informátorai nem álltak a feladatuk magaslatán. Érvényesült a régi igazság: messziről jött embernek mindenki azt mond, amit akar. Egy külföldivel azt is el lehet hitetni, hogy az MSZP csupa tiszta kezű, feddhetetlen jellemű emberekből áll, de még azt is, hogy az SZDSZ a lángoló hazaszeretet, a radikális nemzeti érdekvédelem műhelye. (Olykor itthon élő emberek is bevesznek ilyen sületlenségeket) Camus úr is bedőlt a kamu dumáknak, aztán bősz elemzésbe fogott. Hogy kik voltak a súgói, azt név szerint nem tudjuk, de nem nehéz kihallani a Mérleg utca nyelvét Nekik és elvbarátaiknak vannak tradícióik ilyen és hasonló „függelékek” megkomponálásában. Némileg meglepő, hogy a Fidesz, az MDF meg a kereszténydemokraták kimaradtak a szélsőséges pártok lajstromából, hiszen keresztények, konzervatívok, és egyetértenek az 1956-os forradalom „Ruszkik haza! ” jelszavával Ezúton felhívjuk Jean-Yves Camus úr figyelmét, ha legközelebb függeléket biggyeszt az Európa Tanácsban megtárgyalandó munkaanyag végére, ne feledkezzen meg a magyar parlamentben ücsörgő, habzó szájjal gyűlölködő társulatokról se. Ők hazaiak és közismertek, de tőlük sem javallott elfogadni az édességet Ugró Miklós