Napsugár, 1983 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

KÖSZÖNTŐ NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS FORRADALMI MUNKÁSSÁGÁNAK JUBILEUMÁRA Ha alkalomadtán ellátogattok a buka­resti Párttörténeti Múzeumba, különös és megható fényképet fogtok látni. Egy fiút ábrázol, szegényes öltözékben, de hunyorgó mosollyal, szinte dacosan. Mert ez a kép a törvényszéken készült, mielőtt a kihívó tekintetű fiút az idő­sebb kommunistákkal együt elítélték volna. A gyermekarcú forradalmár pe­dig nem más, mint NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs. Költők, írók, újságírók sereglettek ítélet után a börtönudvarra, hogy meg­látogassák a földalatti mozgalom csoda­gyerekét, hogy kifaggassák, miként szánta rá magát gyermekfővel ily tuda­tosan a harcra; arra a küzdelemre, ame­lyet a Párt egy megálmodott szebb vilá­gért folytatott. És a tizenhét éves Nico­­laenak volt miről vallania, mesélnie: a faluról, a hatalmas szegény családról, amelyből kivált, a sok igazságtalanság­ról, amelyet látott. Létezik-e szebb és magasztosabb élet annál, mint amikor valaki egész életét az igazság, a béke, a nép boldogulásá­nak ügyéért áldozza? NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, Románia Szoci­alista Köztársaság elnöke, a Román Kommunista Párt főtitkára fél évszáza­don át minden cselekedetével, minden gondolatával a Párt célkitűzésének meg­valósítását, az egykor elnyomott ország fölvirágzását szolgálta. A szikra, amely izzani kezdett benne, lángoló hazafi­­sággá, a nép iránti szeretetté lobbant föl a szívében, tántoríthatatlan harcossá tette. őt köszöntjük most, születésnapján, forradalmi tevékenységének ötvenedik évfordulóján; az ország első emberét, a nemzetközi tekintélyű politikust és bé­keharcost, a gyermekek nagy barátját. Szívből kívánjuk, még sokáig éljen az egész nép javára, hogy minél tovább szolgálhassa a kommunizmusnak azt az eljövendő gyönörű országát, amelyért egy életen át küzdöt és munkálkodott. Mint a fény, oly egyszerű szókkal fogadta meg, hogy pajzsa lesz, első a harcban népe élén, a bizalomra érdemes; és választottjául a népnek békéje fölött őrködik, hogy szabad legyen egünk mindig és szabadok az álmaink; hogy a munka örömmé váljék s mit adnak mezők és hegyek — bőséggel jusson minden házba virág és mosolygó gyerek; hogy egységben, testvériségben éljen itt román s nem román, hogy méltán szálljon híred messze. Kárpátok FOGADALOM IRIMIE STRAUT

Next