Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-06-30 / 52. szám
sújtó ítéletet, így jártak a Babesek és a Paulini Tóth Vilmosok. A nemzet nagy többsége ez alkalommal is szentesítni fogja azon politikát, melyet a kormány folytat a jobboldal segítségével. A nemzet hő óhaja nagyszerűleg fog nyilvánulni ez alkalommal is: föntartani s nem engedni veszélyeztetni a 67-ben létrehozott kiegyezést semmi áron! A nemzet minden rétege, mélyen át van hatva azon meggyőződéstől , hogy ezen alapon rendezheti s fejlesztheti a haza ügyeit. Hogy szellemi és anyagi előmeneteléről gondoskodhassál hogy lételét, hatalmi állását a jövőre biztosíthassa, s ez alapon kell állnia. És hogy érhetné el mindezt, ha Tisza Kálmán politikája szerint legelőször is a lajtántúliakkal, azután saját szövetségesseivel veszne össze, a haza zsákmányul dobatnék a leskelődő szomszéd államok, s terjeszkedni kívánó nemzetiségeknek lábai elé. Ettől kívánja elsősorban minden magyar megmenteni hazáját, s hogy a Deákpárt politikája vezet csak e czélhoz, az tagadhatlan. Szépek az ellenzék álmai: a magyar állam teljes függetlenségéről s nagy hatalmi önállásáról , de ezek csak álmok. Hogy valósíthatók legyenek, legelőször is 30—40 millióból álló népnek kellene lennünk, minden idegen elem közbevegyítése nélkül. Kövessük a sors, a földrajzi helyzet, a történelem és hazánk bölcs államférfiainak megfontolása által kijelölt politikát, s tömörüljünk honfiúi érzelemmel Deák Ferencz köré kinek politikai programjaja — saját szavai szerint — félszázados nyilvános működése, — félszázados múltja. Az ellenzék öt éves politikája tovább folytatása ellen nyíltan tiltakozik a nemzet nagy többségének józansága. Hogy a székelyföld is — mely haza szeretetében conservativ — méltó lesz múltjához, s meg fogja nyiltan vetni az ellenzék ottani hiú törekvését, — azt nem csak reméljük, de szentül is hisszük. Ha valaki, úgy a szabad székely tudja teljes nagyságában s mélységében fölfogni ezt : mit tesz egy zaklatott, sokat szenvedett hazát ki nem tenni oly párt politikájának, vak eszközének, mely maga sem tudja mit akar, s mely — mint politikai életünk mutatja — elébe tette saját párt érdekét a haza érdekének, s hogy a Deákpártot megbuktassa, kész volt szövetkezni az idegen nemzetiségi lázitókkal, hazánk és nemzetünk megölő ellenségeivel. Oly tett volt ez, mely megölte a magyar opositiót. Oly ellenzékre van szükségünk mely opponálásában is a haza érdekeit mozdítsa elő, mit rendesen zsírban vagy olajban való főzés által eszközölnek. A legjobb tűket, melyeknek bizonyos fokú ruganyosságot akarnak kölcsönözni, halzsirban szokták megfőzni. Az edzés művelete alatt azonban némelyek elgörbülvén, egy ezzel foglalkozó munkás a könnyű elhajlásokat kalapács és ülő segítségével ismét kiegyenesíti. Ezután már a leghosszadalmasabb és fáradságosabb művelet következik, t. i. a tűk kicsiszolása, kifényfnrtése. E végett a tűket kemény vászonlepedőn kis mészkő darabokkal vagy durva poronddal halomba rakják, répa — vagy lenmagolajjal megnedvesitik s aztán hengeralakú tekercsekbe kötözik össze. 20—30 ilyen tekercset , melyek közül mindenik körülbelül félmillió tűt tartalmaz, tesznek be az úgynevezett csiszolómalomba, hol 10—12 óráig a lehető legsebesebben forgatják. Miután a tűk egy fűrészporral teli szelenczében való folytonos forgatás által a tisztában részektől meg vannak szabadítva és egy fúvógépben teljesen meg lesznek tisztulva: a fennírt műveletet még 8—10-szer ismétlik, csupán azon különbséggel, hogy utoljára kő és porond helyett korpa és ónhamuval hozatnak érintkezésbe. Ez a csiszolási művelet egy és ugyanazon mennyiségű tűnél mintegy 8 napig tart. Ezenkivül a finomabb neműeket legutoljára még széles bőrdarabon is fényesitik ; továbbá hegyüket és lyukaikat is újból csiszolják s végre a fűzőlyukat kék szinü zománczczal befuttatják vagy pedig galváni után megaranyozzák. D. G. 206 Választási apróságok. Megvan ! Most már tudjuk, hogy mért törlik a sorozatból választóinkat százankint. Megmodta a pénteki Kr. Ztg. Azért — azt mondja — mert kitűnt, hogy a románok és a „Nemere“-párt le tudnák szavazni a szászokat. A szászokat leszavazni nem szabad. Tehát ki kell törölni a románok és a „Nemere“-párt jogosult választóit. Hányat kell kitörölni? Azt nem mondta meg a Kr. Ztg., de ha igaz, hogy az első összeíráskor ezerrel voltunk többségben, akkor ki kell törölni ezeret s még néhányat. Mégis sokat kell hogy tanuljunk mi „von dem leuchtenden Volk der Welt.“ Azt hittük elmaradottságunkban, hogy a képviselőválasztás arra való, hogy a jogosult polgárok többsége alkotmányosan érvényesítse nézeteit. íme, milyen rettenetesen csalódtunk ! Hiszen a Kronstädter fentebb említett vallomása szerint sem a választásnak, sem az egész alkotmánynak nincs egyéb czélja, mint hogy a szászok uralkodjanak. Vajon nem volna e jobb, ha nem is tömök magunkat a választással, hanem a comes, vagy Götz János egyszerűen kinevezné Wächter és Trauschenfels urakat ? Ezen választási eljárás mellett még az eszüket is törni kell a mi tiszteletre méltó civilisátorainknak. Tekintsük csak az eljárást! A központi válaszmány tagjai esküt tettek le, hogy a törvény szerint lelkiismeretesen fogják kiállítani a választási névsort. Akkor csoportokra oszolva házról házra jártak és úgy írták össze a választókat, hogy igazán meggyőződjenek az illetők képessége felől. Mikor az összeírás elvégződött, nagy megrémüléssel észrevették, hogy a „Nemere“-partel még az ős összeírások szerint is roppant többségben van. Ezen segítni kellett, mert a czél az, hogy a szászok uralkodjanak. Elkezdettek tehát százával reclamálni a magyar, román és német választók ellen. És ugyanaz a bizottság amely esküje és a törvény alapján egyszer összeírta őket, egyszerű reclamatióra százával törli ki a névsorból. Főként a külvárosi háztulajdonosok ellen van megindítva a hadjárat. Az összeíró bizottság egyszer mind bevette, most nevetséges lett volna azt állítnia, hogy Brassó területén van olyan ház, amely 315 irtot meg nem ér. Mikor azonban az elhatározott reclamátiók benyújtottak, nem a reclamálókat utasította annak bebizonyítására, hogy Brassóvárosban vagy 800—1000 lakház egyenkint kevesebbet ér 315sztánt , hanem a tulajdonosokat, hogy ők bizonyítsanak. Bebizonyítani olyan dolgot, amit az utolsó utczagyerek is tud , amit maga a nemes választmány ismert el azzal, hogy beirta egyszer az illetőket ! Valóban lángeszű fogás! De hát milyen lelkiismeretes! A „Nemere“-partél ezt is megtette; kiállított néhány száz becsű levelet ; aláiratta Brassóváros törvényszékileg hitelt becslőivel és két-két tanúval. Ezen becsülevelek ellen azonban az a kifogása a „Kronstädter“-nek, hogy miként készült el belőlök két nap alatt négyszáz és miért vannak a nevek különböző tentával írva alá. Szóról szóra ezt magyarázza pénteki számában. Ez az ostoba leleményesség minden képzeletet felül halad. Van e csak egy is a bölcs választmányban, aki állítani merné, hogy a kérdésben forgó házak akármelyike nem ér meg 315 irtot? Ha nincs, miért szorították mégis bizonyításra a tulajdonosokat ? S ha egyszer oda szorították, mi köze a tinta színének a kétségbe nem vonható tartalommal ? Az a kérdés, nemes választmány, hogy meg mernek-e önök esküdni, hogy ama külvárosi házak közül egy sem ér meg 315 frtot. He ezt nem merik, hogyan merészkednek hát a törvényre letett esküjök ellen így paczkázni ? Ezen példátlan huzavona eljárásnak egyébb czélja nem lehet, mint kivenni a magyar, román, német polgárságot nyugalmából és valamely erőszakos eljárásra kényszeríteni. Akkor aztán megütnék a nagy dobot , hogy ime a lázongó, törvényt nem ismerő mert szembe szállani Götz János választottaival ! Hanem ezzel nem érnek ezért, jó urak ! Hasztalan emlegetik, hogy minden hatalmas ember önök mellett van. Mellettünk van a törvény, amely hatalmasabb a hatalmasoknál. Aztán maguk a hatalmasok sem fognak tűzbe menni az önök szép tetteiért. Nekünk nem kell semmi, csak törvényes jogunk szabad gyakorlata. Mi nem kérjük senki pártfogását, de követeljük a törvény tiszteletben tartását És ezt érvényesíteni fogjuk nyugodt erélylyel , szabad polgárokat megillető méltósággal, habár hatalmas emberek helyett magukkal a hatalmas ördögökkel szövetkeznének önök. Szerdai számában bevallja a „Kr. Ztg.“ hogy az összes magyar sajtó pártkülönbség nélkül elítéli a szászok magatartását. S ezen ítélettel szemben ő még jobban paczkázik. Szép merészség, ha istentől van ! Amíg csak a „Nemere“ emésztette lelkét az önök veszettségeivel, addig még volt valószínűség elhitetni, hogy ezt szenvedély, vagy gyűlölet vezeti. De az összes magyar sajtó mégis nagyobbacska hatalom, mintsem hangja pusztában kiáltó szó maradna a Kronstädterrel szemben. Mert azon magyar sajtó egyetemes támadásával szemben még Magyarország kormánya sem állhatna meg, nemhogy a medgyesi conventiculum latárzatai érvényesülhetnének. Hát ezen tényből, amelyet maga bevallott sem veszi észre, atyafi, hogy orosz fit tett a tűzre? Megválasztott Deákpárti képviselők. 102. Nyitramegye: Trll Vilmos nyitrai kerület. 103. Jodjancz Aellert érsekujvári keríilett. 104. A rogyanyiieze privigyei kerület. 105. Tarnóczy Gusztáv szakolczai kerület. 106. Ocskai István galgóczi kerület. 107. Tarnóczy Béla zsándokréti kerület. 108. Buzinkay Bál szeniczei. 109. Kosztolányi Károly verbói kerület. 110. Pulszky Ferencz Gyöngyös város. 111. Hevesmegye : Kovách László gy.-patai kör. 112. gr. Károlyi Gyula kápolnai kerület. 113. gr. Szapáry Gyula abád szalóki kerület. 114. Baranyamegye : Kardos Kálmán mohácsi kér. 115. Siskovics Tamás sásdi kerület. 116. Lejthényi Nándor pécsváradi kerület. 117. Taray Endre Pécs. 118. Zemplén megye : Molnár István terebesi kér. 119. Krassómegye: Petrik Gyula n.-zorlenczi kér. 120. Popeján szászkai kér. 121. Temesmegye : Tormásy Mihály hidegkúti kér. 122. Soprommegye : gr. Zichy Imre n.-baczoni kér. 123. Tóth Bálint csornai kér. 124. Pozsonmegye: Farkas Gyula szempezi kér. 125. Barsmegye: Majthényi Bálint ar. maróthi. 126. F.-Fehérmegye belkerület gr. Nemes Nándor. 127. Borsodmegye : Csáky Gyula. 128. Csongrádmegye : Tóth István tápéi kerület. 129. br. Mednyánszky Dénes Szelmecz és Bélabánya. 130. Zemplénmegye : Harkányi Károly megyaszói kerület. 131. Horváth Lajos és 132. Dálnoky Barabás Miskolcz város. 133. Borsod megye : Ghiczey Samu szimabesenyői kerület. 134. Brezovai László kövesdi kerület. 135. Gömör megye : Máriássy Kálmán jolsvai kér. 136. Kullinka István rimaszombati kerület. 137. Szentmiklóssy Pál kövi kér. 138. Szakáll Antal rimaszécsi kerület. 139. Aradmegye : Csemeghy Károly pécskai kér. 140. Bolilla Zsigmond sz.-annai kér. 141. Pestmegye: Madas Károly dabasi kerület. 142. Ungmegye : Ibrányi Lajos szobránczi kér. 143. Maros-Vásárhely város : Bothos Kálmán és 144. Jeney József. Ellenzéki képviselők : 29. Fehér megye: Janicsáry Szilárd ráczalmási kör. 30. Abauj megye : Szentimrey Elek szepsi kerület. 31. Tolnamegye : Ilets Károly pinczehelyi kerület. 32. Heves megye : Almási Sándor szolnoki, kerület. 33. Horánszky Nándor fügedi kerület. 34. Sipos Orbán Jászberény. 35. Baranya megye: Jókai Mór dárdai kerület. 36. Vajda János siklósi kerület. 37. Simonyi Ernő szalontai kerület. 38. Helfy Ignácz sz. lőrinczi kerület. 39 Pest megye : Vidacs János dunapataji kerület. 40 Földváry Mihály keczeli kerület. 41. Benyezky Ödön gödöllői kerület.