Nemzet, 1883. május (2. évfolyam, 119-148. szám)
1883-05-23 / 140. szám
SzfflHIBRITÓfán: Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetten levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó hivatalból (Bánitok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS Budapest, 1883. szerda, május 23. II. évf folyam. KIADÓ-mIAVAL: Barátok-tere, Athenaeum-épület, földsaint Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten hashon hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .. . .. ......................... . _ 2 fel 3 hónapra ............ ......... ...... .. 6 , 6 hónapra .................. .. .. _ ................. U > Az esti kiadás postai különküldéséért feltdlfizetés negyedévenként ....................... 1 / 140. szám. Budapest, május 22. A tiszavölgyi társulat catasteri albizottsága elnökének Keszlerffy Jánosnak a »Nemzet« 133. számában közzétett emlékirata és a vele kapcsolatban közöltek arra indítanak, hogy nézeteimet, melyek alapján az ármentesítési költségek legigazságosabban feloszthatók és az állam hozzájárulásának mértéke és módja megállapítható volna, papirosra tegyem. A közelmúlt években egymásután szokszor és eddigelé még nem ismert mértékben ismétlődő árvizek, szükségessé tették, hogy a Tisza árjaitól megvédett területek mentesítése a kellő biztonságot nyújtó arányokban kiegészíttessék, a belvizek rendeztessenek stb., szóval, hogy a Tiszavölgy ármentesítése mielőbb tökéletesen végrehajtva legyen. Az így szükségessé váló nagyobb szabású munkák tetemes költséggel járván, végrehajtásuk által az érdekeltekre jelentékeny teher háramik. Mi sem természetesebb tehát különösen, ha figyelembe veszszük, hogy némely öblözetet az árvíz több ízben is futott, másoknál pedig a hiányos kezelés roppant károkat okozott, mint az, hogy a tiszavölgyi érdekeltség tevékenységre buzdul, s pénzügyi, közgazdasági és közigazgatási ügyeit sürgősen rendezni igyekszik. Anélkül, hogy ezen nagy fontosságú mozgalom ecsetelése, vagy épen bírálatába bocsátkozni merészkedném, csak jelezni akarom, hogy legáltalánosabb azon törekvés, mely a teherviselés megkönnyítésére irányul és leginkább abban nyilvánul, hogy némelyek az ármentesítés költségét egészben, vagy részben az államra áthárítani, mások újabb érdekelteket bevonni, mások ismét a teherviselést az egész Tiszavölgyén egyenlő mértékben szétosztani óhajtanák. Mindegyik óhajnak megvan ugyan a maga alapja, de nem a kifejezésre jutott alakban és módon f félő,hogy azok érvényesülése leginkább formai fogyatkozások miatt szenved hajótörést. Tudatában annak, mily roppant horderejű a Tiszavölgy közgazdasági viszonyait alaposan rendezni, tehetségemhez képest megkísérlem, ezen leginkább jogi természetű kérdést technikai szempontból megvilágítani, hogy annak helyes megoldása némileg elősegítve legyen. A folyamszabályozás nem azonos az ármentesítéssel, ámannak rendeltetése leginkább a hajózást elősegíteni, emezé pedig mélyen fekvő területet az árvizek ellen megvédeni. A folyó szabályozása mindannyiszor, valahányszor az árvízszin sülyesztésével jár, az ármentesítésnek is előnyére van. Az ármentesítés pedig jelentékenyen megváltoztatja ugyan valamely folyam jellegét és természetét De azért még nem szabályozza azt, úgy mint a hajózás megkívánná. Így van ez a Tiszánál is, mert az ármentesítés czéljából kiépített töltések a hajózást egyátalában nem könnyítik meg ; nagy vizek alkalmával, mihelyt a víz a partokat ellepte, megszűnik a közlekedés jelenleg is csak úgy, mint a mentesítés előtt. Azért az állam hozzájárulását a hivatkozott emlékiratban javasolt törvényszövegezés mellett, aligha lesz lehetséges biztosítani, főleg a mi viszonyainknál fogva, hol a folyók nem képeznek közvagyont, mert a halászati, híd- és komptartási, a malomjog stb., mint kisebb királyi haszonvételek leginkább a parti birtokosok jogaihoz tartoznak, s az állam csakis a hajózás, a közforgalom biztonságával összefüggő teendők megtételére van jogosítva, ezen jogából pedig az ármentesítés kötelezettségét aligha lehetne leszármaztatok Az ármentesítés alapjában véve magán jellegű lévén, a vele kapcsolatos haszonnál tetemesebb költségeinek viselését az államra áthárítani jogi szokásainknak megfelelően egyedül azon alapon lehetne, melyen az állam segélyezése egyéb nagyobb szabású és az országot anyagilag is érdeklő közgazdasági vállalatoknál jelenleg is érvényben van, t. i. a befektetett tőke bizonyos fokú jövedelmezőségének biztosítása jogczimén, mint pl. a vasutak és egyéb közlekedési vállalatoknál a kamatbiztosítás czimén. Az állam hozzájárulásánál azonban sokkal fontosabb a teherviselés igazságos elosztása, és a valóban érdekeltek bevonása. Ennek megállapításához szolgáló elvet az ármentesítés lényegéből folyó következtetés szolgáltatja. Az ármentesítés ugyanis különböző munkával jár, ha a folyónak csak egyetlen szakaszán, vagy egész kiterjedésében foganatosíttatik, mert a részleges ármentesítés, a folyó vízszínét csak igen kis mértékben, az általános ármentesítés pedig szembeötlő mértékben emeli, feltéve, hogy az ármentesítés az árterület legnagyobb részét elzáró töltések által eszközöltetik. Ezen kívül fontos figyelembe venni még azt is, hogy az általános mentesítéssel járó vízszinemelés a folyó egész szakaszán nem mindenütt ugyanaz, hanem nagyon is különböző s ezenkívül, mi főleg a Tiszánál szintén nagy horderejű, az árvíz tartama az általános mentesítés által szintén tetemesen megváltozik, mégpedig a folyó egyes szakaszai, más és más módon és mértékben. Ebből láthatjuk, hogy az ármentesítést minden egyes helyen — mondjuk öblözetnél — kizárólag a helyi viszonyok által megszabott költségen csak azon esetben lehetne foganatosíttatni, ha az egy magában, elkülönítve végrehajtható volna. Általános mentesítésnél magasabb víz ellen kell védekezni, mégpedig különböző helyen, különböző fokozott magasságú és megváltozott ideig tartó árvíz ellen. A kiterjesztett ármentesítés tehát bizonyos több költséget okoz, mely a mentesítés általánosítása következtében áll elő. Ha tehát a mentesítés költségét igazságosan akarjuk elosztani, úgy meg kell állapítanunk, minden egyes öblözetre, hogy mennyibe került volna annak elkülönített mentesítése, mily hosszú és magas töltésvonala lett volna annak az eredeti, mondjuk szabályozás előtti nagy víz tekintetbe vételénél, a helyi viszonyok legcélszerűbb kiaknázása mellett. És hogy valamennyi öblözet mentesítési költségét meghatároztuk, előáll azon hozzájárulási arány, melylyel minden egyes terület, vagy öblözet az összes mentesítési és védelmi költségeket viselni köteles. És az állam hozzájárulását azon területekre lehetne egy hozandó törvény alapján biztosítani, melyek az így elosztott szabályozási, védelmi és fentartási költségek és az ős értéknek megfelelő tőke bizonyos százfoljánál kevesebb hasznot adnak. Megjegyezvén, hogy a mentesítés nem kis előnyére volna az is, ha az államnak feladatai közé soroztatnék, azon mederszabályozási munkák végrehajtása, melyek hivatva vannak, valamely vidék ármentesítését elősegíteni, milyenek pl. a Temes és Bega medrének szabályozása. Végre a valóban érdekeltek bevonatását illetőleg felemlítem, hogy nézetem szerint nagyon igazságtalan és minden tekintetben méltánytalan volna a mentesítés folytán előállott duzzasztott vízszin szerint árteret fejleszteni és ekkér azon területeket is a mentesítés költségeinek viselésére szorítani, melyek az ármentesítés által nemcsak hogy nem nyertek, de sőt még veszítettek is, mert még az előtt a legnagyobb víz sem volt képes azokat elárasztani, most az általános ármentesítés következtében az elöntés veszélyének is kitéve vannak. Az eddig még be nem vont érdekelteket azt ép lehetne igazságos alapon felkutatni és a költségek viselésére kényszeríteni, hogy az ártér fejlesztésére nem az 1830-iki, hanem a mentesítés előtt előforduló legnagyobb viz vétetnék alapul. Mit régibb megbizható adatok nyomán meghatározni és törvényhozásilag fixirozni lehetne, pl. a Tiszánál azon legnagyobb vizet, mely 1765 előtt volt, t. i. 1830-ikinál 110 métrrel nagyobb, mint azt a szegedi vár elbontása alkalmával a vár építésére vonatkozó adatok mutatják. (A legnagyobb viz ugyanis itt 1765. év előtt 724 m., 1830-ban 6.14 m., 1881 ben 8.42 mfr.) MALINA GYULA: Mai számunkhoz féliv melléklet van csatolva. KÖZLEMÉNYEK. Kertészeti ipar a mezőgazdaságban. Légrády Károly a Nádorkertben mintegy 8 holdnyi területet kihasitott nagybani spárgatermelésre s ebben a spárgát ekőművelés után ülteti. A telep idei terméséből több példányt küldött be a gazdasági egyesület köztelki állandó kertészeti kiállítására, fölkérve az egyesületet, küldene ki bizottságot a terep megtekintésére, illetve annak constatálására, hogy sikerül-e s mennyiben előnyös a kertészeti iparágának a mezőgazdaságba való átvitele. Az egyesület helyet adott a felszólításnak és elhatározta, hogy a telepet, a földmivelési miniszternek ügyemébe fogja ajánlani. Az állami középipartanoda igazgatósága arról értesítette az országos iparegyesületet, hogy a beiratások alkalmával több oly eset fordult elő, melynél oly iparos tanulók, akik nem végezték el rendszeresen a fővárosi alsó ipariskolákat és az előírt 4 középiskolai osztálynál kevesebbet végeztek, felvételre jelentkeztek. Hogy az említett iparos tanulók rendes növendékekké felvehetők legyenek, felkéretett az egyesület, hogy az alsó ipariskolákban levő azon tehetségesebb iparos tanulókat és segédeket, kik az alsó ipariskolák 2-ik osztályát most végzik be és akik a középiskolai osztályokat — habár négynél kevesebbet is — végeztek, írassa össze és a névjegyzéket még e hó folyamán küldje be. E felhívás folytán az iparegyesület az ily névjegyzékeknek f. hó 28-ig leendő beküldése iránt körlevelet intézett az ipariskolák igazgatóihoz. Gyümölcsészeti központ a fővárosban. Az országos magyar gazdasági egyesület kertészeti szakosztályának bizottmánya tegnap délután ülést tartott, s ezen azokat a módozatokat tárgyalta, miképen lehetne a fővárost a hazai gyümölcsészet központjává tenni, s ennek működése által a vidék gyümölcstermelésének emelésére hatni. E czél elérése végett a bizottmány szükségesnek mondotta, hogy az egyesület által életbeléptetett állandó gyümölcskiállítás és az azzal egybekapcsolt felvilágosító iroda vezetése egy szakértő pomológusra bizassék, továbbá, hogy az istvántelki gazdasági telepen egy kísérleti és mintagyümölcstelep rendeztessék be, melynek vezetőjéül egy jeles gyümölcsészünk hivassák meg. Az előbbi állásra a bizottmány Villámi Pált, s a másodikra Bereczki Mátét tartja leghivatottabbaknak. A bizottmány javasolni fogja az egyesület választmányának, hogy a jelzett intézkedések életbeléptetése iránt írjon fel a földmivelési miniszternek. Az amerikai petroleum üzletre vonatkozólag Hubonay József a következő érdekes adatokat bocsátja rendelkezésünkre. Az amerikai petróleumüzletben a főeseményt az képezi, hogy a most már áttekinthető áprilisi adatok alapján, a termelés csökkent. A megelőző hónaphoz képest a naponkénti termelés átlag 3667 hordóval szállott alá. Egynek kivételével, az összes petróleum-termelő kerületekben constatáltatott a csökkenés és április hóban egyetlen forrás sem tartotta meg előbbi bőségét. A kivételt képező forrás a forest-countyi és igen nagy terület. A baisse spekulátió azt hiszi, hogy e kerületben nagy mennyiség fog termeltetni, mihelyt megtalálják a kellő helyet, azt azonban nemcsak találni, ennek léteznie is kell. — A folyó május hóban a termelés tényleg kis növekedést mutat, de miután az elszállítások jelentékenyebbek, a készlet nem mutat növekedést. — Petroleumbordó ma 1.70 frt, Hamburgban 4.30 márka. Gazdasági telepek megtekintése. Az országos magyar gazdasági egyesület jószágrendezési szakosztálya tudvalevőleg erre az évre két gazdasági telep megtekintését és részletes leírását határozta el. E két telep gróf Batthyány Géza polgárdi (fehérmegyei) birtoka és Majthényi László barsmegyei gyümölcsészete. Az elnökség ehhez képest az illető birtokosoknál megtette a szükséges lépéseket s közös megállapodás szerint az elsőt június végén s a másodikat szeptember végén fogja az egyesület megtekinteni. Ezeken kívül a jövő évre már most tervbe van véve Leidenfrost László barsmegyei birtokának megszemlélése. Assicurazioni Generali. 1883-ik évi április hóban az életbiztosítási osztálynál 439 ajánlat 134,281 frt 36 kvnyi biztosítási összeg erejéig nyujtatott be és 358 kötvény 1.087,944 frt biztosítási összegre állíttatott ki. F. é. január 1-je óta 1661 ajánlat 5.451,895 frt 64 krnyi biztosítási összeg erejéig nyujtatott be és 1386 kötvény 4 609,635 frt 64 kr biztosítási összegre állíttatott ki, a múlt évben kiállított 3.952,224 frt 64 kr biztosítási összegre szóló 1296 kötvény ellenében. 1883. január elseje óta bejelentett károk összege 404,974 frt 54 krra rúg. Az életbiztosítási osztály kimutatott biztosítási állománya 1882. deczember bó 31-én 70,822,201 frt 82 kr tőkét és 208,644 frt 91 kr járadékot tett ki 38,176 kötvényre, a mire készpénztartalékban 16.301,454 frt 73 kr volt tartva. Az 1882. évben kifizetett károk az életbiztosítási osztály részéről 1.204,631 frt 62 krt tettek ki s az összes ágazatoknál a társulat alapítása (1831) óta az évenkinti kimutatások szerint fizetett károk 160.174,718 frtot tesznek ki. A török dohánykezelőség feltétfüzete. Konstantinápolyról írják: A porta és a török dohánykezelőség között megállapított új cahier de Charges főbb pontjai a következők : 1. czikk. Az osztrák hitelintézet, Bleichröder bankár és csoportja Berlinben és a csász. ottomán bank és csoportja feljogosíttatnak, hogy az alább meghatározott idő alatt »Regie cointeressée des Tabacs de l’Empire Ottoman« cz ég alatt a dohánymonopol kihasználására társaságot alakíthassanak. A társaságnak a császári fermán átadása után hat hó múlva kell megalakulnia s a fermán kihirdetése után kilenc hó múlva működését meg kell kezdenie. 2. czikk : A társaság székhelye Konstanszinápoly lesz s az ottomán törvényeknek és törvényhatóságoknak lesz alávetve. 3. czikk: A választmány tiz tagból fog állni. A társaság külön egyenruhás tisztviselőket fog alkalmazni a dohányjövedéki kihágások s a csempészet megakadályozására. 4. czikk: A szükséges tőkét a társaság részvénykibocsátás által fogja fedezni. Az üzuti tőke száz millió frank lesz, de a tényleges befizetésnek nem szabad az ötven millió frankot meghaladnia. 5. czikk: A társaság felmentetik a telek-, szabadalmi- és bélyegadófizetés alól. 6. czikk Az engedményesek kötelezik magukat arra, hogy alapszabályaik kihirdetése napján 100,000 török lírát, tesznek le ezüstben vagy ottomán értékpapírokban. Ha az engedményeseknek nem sikerül a kikötött idő alatt társaságot alapítani, akkor az óvadék az állam javára elvész. Vitás kérdésekben választott bíróság fog dönteni. 7. czikk: A társaság a nyilvános kölcsönök igazgató tanácsának vagy a kormánynak magának évenként 750.000 török líra előleget nyújt még akkor is, ha nem volna semmi bevétele. Az előleg aranyban fizetendő s pedig egyenlő negyedrészekben három havonként. Miután az évi bruttó hozadékból a mondott előleg és a kezelési költség levonatott, a fenmaradó hozadék a kormány, a közkölcsönök igazgatótanácsa és a társaság közt következőleg fog felosztatni : Ha a hozadék 500,000 török lira, akkor a kormánynak jut 30°/0, a közkölcsönök igazgatótanácsának 35°/0, s a társaságnak szintén 30°/o. Ha a hozadék 500,000 török lirát meghalad, akkor a többlet egy millióig következőleg osztatik fel: a kormánynak 34°/0, a kölcsönalapnak 39°/0 s a társaságnak 27°/0. A millió meghaladása esetén 1.500.000 török líráig kap a kormány 52°/0-ot, a közkölcsönalap 30°/0-ot s a társaság 18°/0-ot. Két millió líráig jár a kormánynak 70°/0, a kölcsönalapnak 20°/, és a társaságnak 10°/0. Két millió meghaladása esetén s ezen felül a kormány jutaléka 75°/0 s a maradék a közkölcsönalapé és a társaságé. Ha a folyó év bevételei a kamatok fedezésére nem elegendők, a deficit a következő év bevételéből fedezendő. A jutalék, melyet az engedményesek alapítási jogcímén beszedhetnek, két millió hozadékig 5°/0, háromig 3°/0 s ezenfelül 2%. 8. czikk. Az igazgatótanács ülésein jelen lesz egy szavazati joggal bíró kormánybiztos is. 9. czikk. Az engedmény 30 évre szól, de meghosszabbítható. Központi tejcsarnok. A fővárosi központi tejcsarnok ügye ismét újabb stádiumba lépett. Ugyanis az országos gazdasági egyesület kebeléből a tejcsarnok létesítésére kiküldött szervező bizottság által a tejcsarnok számára szükségelt telek végett a fővároshoz beadott kérvény a fővárosi pénzügyi és gazdasági bizottság által véglegesen elfogadtatván, pártolólag fog a tanács és a közgyűlés elé terjesztetni. Ezek szerint a főváros a tejcsarnok főüzlethelyisége számára ingyen használatra ad telket és tekintettel az ügy közhasznú voltára, kész a szövetkezetnek a becsárnál tetemesen lejebb szállított árért az elővásárlási jogot biztosítani. Az e czélra kiszemelt telek igen kedvező fekvésű és mivel az a kerepesi út végén épülő központi személypályaudvarral közvetlen külön vágánynyal lesz összekötve, — a szövetkezet régies költségei ezáltal tetemesen csökkentetni fognak. A tejszállításra nézve is igen érdekes berendezésen fáradozik a szervező bizottság. Ugyanis a Budapest felé jövő vaspályák mindegyikén, ha a vonal mentén több tehenészet lesz, egy-egy külön tejszállító vagyont fog a szövetkezet tagjainak rendelkezésére bocsátani. E vasúti kocsik nyáron hűtő készülékkel lesznek ellátva, úgy hogy a tej még a legnagyobb forróságban is változatlanul fog a központba beérkezni. A vasutak legtöbbje ezenkívül kilátásba helyezte, hogy központi tejcsarnoknak ezen külön tejes kocsikon tetemesen leszállított tarifákat fog engedélyezni. A főváros környékén lakó oly gazdák számára, kik nem vasúton hanem kocsikon szállítják a tejet Budapetre, a szövetkezet egyrészt közös szállító kocsik berendezése, másrészt közös lerakó helyek megállapítása álta iparkodik a szállításon könnyíteni. Ez által példán a budai oldalról érkező tejet nem fog kelleni az ille- Itőnek magának a pesti oldalon levő központi csarnokba szállítani, hanem csupán az előre megállapított budai oldalon levő lerakó állomásra leadni, mely valószínűleg a Budán kibérlendő elárusító helyiségek egyikével lesz kapcsolatban. Ezen lerakó állomásokról a szövetkezet saját fogatain fogja a tejet a központba beszállítani. Nem kevésbbé lesz gondoskodva a fogyasztó közönség kényelméről, így a tejet a szövetkezet épúgy a házhoz konyhára szállítja,mint azt jelenleg tenni szokás. Másrészt minden városrészben külön áruhelyiségeket is állít fel és végre külön ambulancekocsikon is fogja egész nap a tejet árusítani. Az elárusításnál előforduló csalásoknak elkerülése is biztosítva van. A jelenleg létező kitűnőbb tejtermelők sokat panaszkodnak, hogy az általuk jó minőségben előállított tej a tejes boltok és kofák útján igen gyakran meghamisítva kerül a fogyasztók kezébe. E részben sem nálunk, sem más városban még a bedugaszolt üvegpalackokban való szállítás sem bizonyult teljesen megbízhatónak. A szövetkezet e gyakori csalások kikerülése végett külön e czélra szerkesztett edényeket fog használni, melyek csakis a központi csarnokban lesznek felnyithatók, a tejes boltokban pedig egy külön szerkezetű s szabadalmazott csap megnyitása által lesz majd a tej a vevő szeme láttára kibocsátva, de ez edénybe bármit is újból beletölteni nem lehet. Tengeri-csatorna Palesztinán keresztül. Londonban jelenleg egy érdekes csatorna terv ügyében igyekeznek nagyobb érdekeltséget kelteni, sőt a csatorna tervének tanulmányozására és az ügy érdekében kifejtendő agitatióra már részvénytársaság is alakult 60,000 font sterling alaptőkével. A vállalat élén neves és befolyásos egyének állanak, hogy annak komolyságában nem kételkedhetni, még csak a terv kivihetőségének bebizonyítása van hátra. A részvénytársaság czime a The Palestine Channel Syndicate, az igazgatótanácsban ülnek Marlborough herczeg Sutherland herczeg, Inglefield admiral és más katonai és tengerészeti előkelőségek, valamint az indiai gőzhajózási társaság elnöke. A csatorna az középtenger mellett fekvő Carmelből indulna ki és a Jordánnal köttetnék össze, ami ismét a beltengerbe folyik, amely az akabai öböllel egy rövid átmeszéssel hozatnék kapcsolatba. Ezen vidék eddig csak hiányosan van átkutatva, de az 1855-ben Allan angol kapitány által tett vizsgálatok arra mutatnak, hogy ezen csatornának kivétele a terep természeténél fogva nem lehetetlen. A Palestina Channel compnak egyelőre nincs is más czélja mint a helyszínen kutatásukat eszközölni, hogy a terv kivihetőségére nézve biztos kiinduló pontokat nyerjenek, csak ha az sikerül, akkor tesznek további lépéseket. Ha ez a csatorna létrejönne, akkor veszedelmes versenyt támaszthatna a suezi csatornának. A lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság ma délben tartotta évi közgyűlését Szeniczey Ödön elnöklete alatt. A közgyűlésen 58 szavazat volt 16 részvényes által képviselve. Az igazgatóság jelentését Pulay Kornél vezérigazgató terjesztette elő, melyből megemlítjük a következőket: A nyereség és veszteségszámla szerint a múlt év 191 frt 17 kr veszteséggel záródott, minek oka a párisi lószállítmányokból eredő 12780 frt 3 kr veszteségben keresendő. Ezen 191 frt 17 kr a múlt évi különleges tartalékalapból törlesztendő. A múlt év folyamán a társaság eddigi irányához képest Budapesten tavaszszal és ősszel lókiállítást, díjazást, ügető versenyeket és ősszel sorsjátékot, úgy Debreczenben ősszel lódíjazást rendezett. A főváros hatóságától új lóvásártéri helyiségül kapott telek végleges rendezésénél még mindez ideig nem sikerült a megoldást megtalálni, ami igen nehéz helyzetbe jutatta a társaságot, mert míg egyrészt a szerződésileg elvállalt kötelezettségeket teljesítenie kellett, másrészt a főváros hatóságával vezetett tárgyalások többféle akadályokba ütköztek s a társaság jól felfogott érdekében a további beruházások terére lépett. Az eddigi 15 épületen kívül 8 új épületet s egy födött lovardát építettek, melyek jelentékeny pénzerőt kívánván, az igazgatóság kénytelen volt személyes jótállásával a mérlegben kitüntetett hitelt igénybe venni. Az új telep és ügető pálya azonban, hogy teljesen elkészüljön s még egy igazgatósági épület felállíttassék, kövezés, vízvezeték stb. létesíttessék, továbbá a főváros hatóságától a beltelek megszereztessék, még jelentékeny pénzerőt követel. Minélfogva ezen fontos pénzügyi kérdésnek bármily iránybani megoldása s rendezésére nézve az igazgatóság bizottság kiküldését véleményezi, amely jelentését elkészítve, egy rendkívüli közgyűlés elintézése alá terjeszsze s az alapszabályok netalán szükségek átalakítására is terjeszkedjék ki. A felügyelő bizottság jelentésének felolvasása s a nyeremény- és veszteségszámla, valamint a mérlegszámok előterjesztése után a jelentések tudomásul vétettek s az igazgatóságnak a múlt évre a felmentvény megadatott. A pénzügyi kérdés megoldására kiküldendő bizottság iránti javaslat azon hozzáadással fogadtatott el, hogy ezen bizottság a társaság további működésére nézve is dolgozzon ki hángeszmét. A bizottság tagjai lettek: gr. Esterházy Miklós, br. Üchtritz Zsigmond, Szeniczei Ödön, Pulay Kornél, gróf Csekonics Endre, Harkányi Károly, Kölber Alajos, Lévay Henrik, Sváb Károly, gr. Andrássy Aladár, Baltazzi Arisztid, br. Bánffy György, Bernrieder József, Balogh Kálmán, gr. Dessewffy Alajos, Hédervári gr. Kluen Károly, Kozma Ferencz, Kubinyi Miklós, gr. Migazzi Vilmos, dr. Radvánszky Géza, Mátyus Arisztid. A Geiszt Gyula lemondása folytán megürült igazgatói állás, minthogy bizonyos pénzügyi kötelezettséget is foglal magában, egyelőre betöltetlenül hagyatott, ezzel a közgyűlés véget ért. A kolozsvári második tenyészállat kiállítás f. é. szeptember hó 1., 2 és 3 napjain fog a kolozsvári sétatéren megtartatni. A kiállítást az erdélyi gazdasági egylet állatkiállítási szakosztálya rendezi. A kiállítás czélja kizárólag az erdélyrészi állattenyésztés fejlesztése s emelése lévén, ennélfogva csakis a »régi Erdélyben« tenyésztett állatok lesznek pénzdíjjal jutalmazhatók. Másutt tenyésztett állatok csakis dicsérő oklevelet nyerhetnek. A kiállítás a következő osztályokból áll: I. osztály: Ló. 1. Luxus ló, 12 díj 138 darab aranynyal, 2. Gazdasági ló, 6 dij 37 darab aranynyal. Ezenkívül 50 frank aranyban (külön dijak) kizárólag kolozsvári földészek részére. II. osztály: Erdélyi magyar szarvasmarha. 1. Tenyészbika 3 évesen túl: 4 dij 85 darab aranynyal, 2. Bika 2—3 éves, 4 dij 55 darab arany, 3. Bika 12 éves, 4 dij 35 darab arany, 4. Fejős tehén borjastól 4 dij 55 db. ar.; 5. fejős tehén borja nélkül 4 dij 35 db. ar.; 6. üsző 2—3 éves 4 dij 25 db. arany. Ezenkívül 160 frt és 8 db. aranyból álló különdijak. III. osztály: Idegen fajta szarvasmarha, l. Bikák, 3 dij 42. db. aranynyal; 2. Tehenek és üszők 3 dij 28 db arany. IV. osztály: Bival. 1. Bikák, 3 dij 45 db. ar.; 2. Tehenek és üszők, 3 dij 30 db. aranynyal. V. osztály: Juh. 1. Hazai fajta, 5 dij 26 db. ar;2. Idegen fajták és keresztezések 3 dij 10 db. ar. VI. osztály: Sertés. 1. Hazai fajta 5 dij 26 db. ar.; 2. Idegen fajták és keresztezések 3 dij 10 db. ar. Különdijak 4 db arany csakis torda-aranyos-megyei kiállító részére. VII. oszt. Baromfi dijak: 10 db. arany. A kitűzött pénzdíjakon kivül minden osztályban kellő számú dicsérő oklevél áll rendelkezésre. A kiállításra való bejelentések f. évi aug. 1-től kezdve az erdélyi gazdasági egylet titkári hivatalához Kolozsvárra intézendők és legkésőbb aug. 15-ére beküldendők. Magyar királyi államvasutak. Kelubia megállóhely azon megszorítással rendeztetett be kocsirakomány javak fel- és leadására, hogy a fel- illetőleg leadó csakis kizárólag az államvasutak vonalain át érhető központi hálózat állomásaival Szabadka betudásával való forgalomban szorítkozzék, valamint, hogy a felek kötelesek a küldeményeket minden kárpótlásra való igény kizárásával ki- illetőleg berakni. A díjszámítás az 1881 január 1-je óta érvényes kilométermutatóhoz kiadott IV és V pótlékban foglalt tényleges távolságok alapján fog eszközöltetni. Kereskedő ifjak országos vándorgyűlése A budapesti kereskedő ifjak társulatának legutóbbi választmányi ülésén indítvány létetett az iránt, hogy a hazai kereskedő ifjak évenkint vándorgyűléseket rendezzenek, melyeken az őket közösen érdeklő tárgyakat megvitassák s sérelmeik és panaszaik orvoslására módot találjanak s mint testület, illetékes helyeken képviseljék a kereskedő ifjúságot és hogy erre nézve a társulat indítsa meg saját kebelében a mozgalmat. A választmány az indítványt elvileg helyeselte, mielőtt azonban a mozgalmat megindítaná, illetve a tervezet elkészítésére bizottságot küldene ki, bevárandónak tartja a vidéki társulatok véleményét és magatartását az eszme iránt. A szederfatenyésztésre vonatkozó utasítást, melyet a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által a selyemtenyésztés emelése czéljából kiküldött kormánybiztos Bezerédy Pál állított egybe, a szegszárdi orsz. selyemtenyésztési felügyelőség több példányban az összes megyéknek megküldötte azzal a kérelemmel, hogy oszsza ki azokat oly birtokosok közt, kiknek birtokán szederfák vannak s a szederfatenyésztés iránt érdeklődnek. Áruforgalom Fiume és Magyarország között. A máj. hó 10—17-ig Magyarországból Fiuméba s Fiuméból a magyar piaczokra szállított nevezetesebb áruk forgalma főbb vonásokban, egyes áruczikkek és piaczok szerint a következő eredményt tünteti föl: Érkezett: Liszt, Budapestről 11242 mm. Debreczenből 1709 mm. N.-Váradról 1513 mm. Szathmárról 404 mm.. Szegedről 300 mm. Aradról 102 mm., öszszesen 15270 mm. Gabonanemü. Dombóvárról 704 mm. Báttaszékről 202 mm. Bátéről 201 mm. Simonytornyáról 298 mm. Üszegről 310 mm., összesen 1715 mm. Szesz. Budapestről 597 mm. Aradról 908 mm. Brassóból 102 mm., összesen 1607 mm. Elindult: Rizs. Körmendre 20 mm. M.-Szigetre 13 mm. Győrbe 5 mm. N.-Váradra 100 mm. Székesfehérvárra 50 mm. Rutkára 100 mm. Székesfehérvárra 100 mm. Kőbányára 0.5 mm. Szombathelyre 62 mm. Miskolczra 100 mm. L.-Mihályra 100 mm. Temesvárra 100 mm. Kanizsára 30 mm. Sopronba 14 mm., összesen 723.5 mm. Kávé. Brassóba 4.7 mm. Tövisre 0.7 mm Temesvárra 4.1 mm. Tokajra 2.3 mm. Nyíregyházára 7.9 mm. Kassára 4.7 mm. Marosvásárhelyre 2.6 mm. Debreczenbe 14.2 mm. Aradra 9.1 mm. Héjásfalvára 2.2 mm. N.-Váradra 30.2 mm. Mohácsra 3.7 mm. Kolozsvárra 40.7 mm. Báttaszékre 0.8 mm. Kanizsára 2.0 mm. Csáktornyára 1.3 mm. Csabára 46.5 mm. Rutkára 2.7 mm. Szathmárra 16.7 mm., összesen 197.1 mm. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése — május 22. Nagyobb kínálat és vevők hiánya miatt az árak csökkennek. — Magyar öreg nehéz 58—59, fiatal nehéz 60 — 61 közép--------, könnyű 58 — 59—. — Szedett nehéz 58i— 59 —, közép 57—.—58 —, könnyű 56—57—. — Romániai bakonyi nehéz 58 — 59 átmeneti, közép 57 — 58— átmeneti, könnyű 55—/. — 57— átmeneti, eredeti nehéz —----átmeneti, közép-----.-----átmeneti. — Szerbiai nehéz 60— 601/,— átmeneti, közép 57—58'/« átmeneti, könnyű 56—57 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással--------, 2 éves_____— Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/» levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde* Május 22. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A déli tőzsdén szilárd, a délutánin ismét lanyha irányzat mellett folyt az üzlet. Míg délben 10,38 írtra emelkedett az őszi búza ára, addig a délután folyamán, élénk forgalom mellett, mely mintegy 18,000 mmázsára tehető, 10.34 forinttól lefelé egész 10.30 írtig történtek kötések. Kiadatott továbbá tengeri május —júniusra 6.76 és 6.75 forinton, június—júliusra 6.79, julius—aug.-ra 6.93 frton, végre 500 mmázsa repere 148/8 frton. Értéküzlet. (Es ti tő zs d e.) A délután ugyan még némi gyengülést mutatott, a hajlandóság azonban az esésre többé nem jelentkezett oly nagyon, sőt gyengébb gabona árakra langyosabb időre és főleg javult berlini árakra, ismét némi vételkedv állt be. 4°/# aranyjáradék 88.95—89.—5 százalékos papirjáradék 87.20—87.25. — Osztrák hitelintézeti részvények 303.50 —303—304 20. — Magyar hitelrészvények 300—300.50. Magyar leszámítoló bankrészvények 90. Osztrák-magyar államvasuti részvények 333,25—333,50. A zárlat 5 órakor kedvező hangulatban történt, ámbár ma még nem jelentkezett további javulás. Hajóforgalom Budapesten. Május hó 21-én a Duna balpartján a következő vizi járóművek kötöttek ki: u. m. Fidtlitestvérek m. h. »Nina« tengeri, 2800 mm. N.Becskerekről. Losics Miklós m. h. »Mária« tengeri 3800 mm. N.-Becskerekről. Freund és Trebitser m. h. »Kalicza« tengeri 2793 mm. N.Becskerekről. Jón Miksa m. h. »Vilmos« tengeri 1660, mm. Petrováczról. Popper Herman és fiai m. h. »Ida« búza 300 mm. N.-Becskerekről. Ferencz-csatorna vállalat h. 3. sz. h. búza 3600 mm. Zentáról. Wallenfeld Károly m. h. 4 sz. koczkakő 6000 db Visegrádról. Luczenbacher Pál ut. m. h. 27 sz. tűzifa 325 kbml. Verőczéről. Stágli Ferencz m. h. koczkakő 9000 db. Bogdánból.