Nemzet, 1885. április (4. évfolyam, 927-955. szám)
1885-04-29 / 954. szám
ben állnak ezen felügyeletek. Segély az adott esetben nem létezik, az illetőnek tisztán könyöradományok jutnak. Ez t. ház, nem helyes. Átlátta ezt a t. ház az ipartörvény tárgyalásakor, midőn Iványi Dániel képviselő úr egy határozati javaslatát fogadta el, melyben a munkásoknak balesetek elleni biztosításáról gondoskodván, azt határozta, hogy a kereskedelmi miniszter egy törvény megalkotásáról gondoskodjék. E kérvény nem egyéb, mint ismétlése annak, amit Iványi képviselő úr itt indítványozott, és az egész ház egyhangúlag elfogadott. Az előttem elősorolt viszonyok oly természetűek, hogy azokon segítenünk kell, mert ezen segítség és a munkás viszonyok helyes megoldása fog megelőzni egy igen fontos kérdést is, mert a mai viszonyok közt azon munkás, ki másutt segélyt nem remélhet, azon mozgalom karjaiba veti magát, amelyben bár nem talál szép szavakat, de vigasztalást talál. Azért a kérdést ezen oldaláról is fontosnak és sürgősnek találom, hogy a törvényhozás e kérdésben intézkedjék és segítsen a munkások helyzetén. Én tehát örömmel hallom a térvényi bizottság javaslatát, mely figyelemreméltónak és fontosnak jelenti ki ez ügyet és óhajtom, hogy az a kereskedelmi miniszter által is egész horderejében méltányoltassék, s hogy mielőbb törvényjavaslatot terjesszen a ház elé. (Helyeslés a jobboldalon.) Irányi Dániel azon reményét fejezi ki, hogy a képviselőház egyértelműséggel fogja elfogadni a kérvényi bizottság jelentését. Ha a kormány a jövő ülés alatt e tárgyban javaslatot nem nyújtana be, szóló fenntartja magának a jogot, hogy a jelenlegi határozatot ismét előhozhassa és annak kivitelét megsürgesse. (Helyeslés.). Steinacker Ödön csatlakozik a kérvényi bizottság javaslatához, valamint Iványiéhoz is. De felhívja ez alkalomból a kormány figyelmét arra, hogy a gyáraknál honosítsa meg azon felügyeleti intézményt, mely a műveit nyugati államokban már régebb idő óta életbe van léptetve, annál is inkább, miután az ipartörvény által létesített ipari megbízottak e felügyeletet eléggé nem teljesíthetik. A javaslatot elfogadja. (Helyeslés.) Ezután a bizottság javaslata elfogadtatott. Következett a miniszterelnök válasza a hozzá intézett interpellációkra. Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! Megtartom azon sorrendet, amelyben engem a ház t. elnöke a válaszok megadására felszóllítani méltóztatott. Először is tehát Trulla Péter képviselő úr interpellációjára kívánok válaszolni. Jelen van-e a képviselő úr, nem tudom, de már a múlt alkalommal kijelentettem, hogy még egyszer be fogom jelenteni és a választ megadom, akár lesz jelen, akár nem. Nem tudom jelen van-e ? (Felkiáltások: Itt van !) Annál jobb. (Olvassa az interpellációt.) Hát te hát, mindenekelőtt két dolgot kell constatálnom. (Halljuk! Halljuk!) Egyik az, hogy a szint azt hiszem, a t. ház legalább legnagyobb része igazat fog nekem adni, arra nézve, hogy arról, hogy akár az országban átalában, akár az erdélyi részben a nemzetiségek üldözése állami közegek, valamint a sajtó és a magyar társadalom által rendesen űzetnék, senkinek tudomása nem lehet (úgy van ! Úgy van !), mert ez nem létezik s azért ez úgy a magyar állami közegeknek, mint a magyar társadalomnak, sőt a sajtó legnagyobb részének teljesen alaptalan, méltatlan megtámadása. (Élénk helyeslés). Mert sehol a világon oly szabadon mozogni nem lehet, mint nálunk Magyarországon. (Igaz! Úgy van!) A másik, ami nem felel meg a valóságnak, az, hogy ott Lupsa községben a csendőrök feltett szuronynyal a templomba kimentek s onnan papot és a híveket kiűzték volna. E részre nézve már akkor is voltak jelentések kezemnél, azóta újra végére jártam, s hogy ne idézzek kisebb auctoritást, idézhetem — azt, hogy maga az isteni tisztelet betiltása ellen panaszt emelt keleti gör. nem egyesült esperes arról, hogy a csendőrök a templomba bementek s onnan valakit kiűztek volna, nem tud semmit, (Mozgás jobbfelől), mert ez nem történt meg. De azon vidékén az országnak igen alapos informatiók szerint készülvén a Hóra-Kloska ünnepély örve alatt (Átalános mozgás) magyar állam és magyar nemzetellenes tüntetések, ezek betiltattak országszerte, (Élénk átalános helyeslés) és maga az egyházi elöljáróság is betiltotta ily a czélból való ünnepélyes isteni tiszteletek tartását (Átalános élénk helyeslés). Alapos gyanú merülvén fel, hogy azon községben a szombatról eltiltott ünnepélyt a vasárnapi mise örve alatt akarják megtartani, igenis a vasárnapi isteni tisztelet megtartása betiltatott, de nem azon az útón, melyet az interpelláló úr méltóztatott jelezni, hogy a nép a templomból kiűzetett volna, hanem egyszerűen úgy, hogy a lelkészek az isteni tiszteletet a templomban a tilalom folytán nem tarthatták meg, s a templomba gyülekezni kezdő nép a csendőrök felszólítására s azon kijelentésére, hogy azon a napon nem lesz isteni tisztelet, egyszerűen szépen csendesen minden zavargás és rendetlenség nélkül eloszlott. Ez a dolog valódi tényállása. Különben ennek elmondása után azt hiszem, természetes, hogy az, hogy a nép a templomból kifizessék, sem az én politikai irányzatomnak, sem az alantas közegek félszeges visszaéléseinek nem eredménye, mert nem történt meg. Hanem, ha azt kérdi tőlem a képviselő úr, hogy ott oly cselekményeket terveztek-e az egyház hívei, mely az állam létét és fennállását veszélyeztetnék, erre azt mondom, hogy oly cselekmény mely egymagában az állam fennállását veszélyeztetné, bizonyosan nem volt , mely az állam nem olyan gyenge, hogy egy ily tüntetés veszélyeztetné (Élénk helyeslés.), de igenis volt szándékban, mint jeleztem, tüntetés a magyar állameszme, a magyar faj, a magyar nemzet ellen. Ezt pedig még csak csírájában is elfojtani minden kormánynak kötelessége. (Élénk, általános helyeslés.) Ha pedig azt kérdi tőlem a képviselő úr, minő politikai irányt követek a különböző nemzetiségekkel szemben és ezekről tudomással lesr e a korona, erre is van kis válaszom. Először is azon kérdésben, hogy amit az általa kinevezett kormány tesz, arról van-e a koronának tudomása, azt a régen gyakorolt, de hála istennek már eredménytelen és elkoptatott fegyvert látom : ellentétbe hozni akarni a koronát az alkotmányos kormánynyal. (Úgy van! Úgy van!) De nem fog ez sem a képviselő úrnak, sem pedig associálnak sikerülni. (Helyeslés jobbfelől.) Ami pedig egyéni nézetemet és irányzatomat illeti, egyéni politikai irányzatom a nemzetiségekkel szemben az : meghagyni tiszteletben mindenkinek jogát úgy, amint törvényeink megengedik, a törvény korlátai közt nem gátolni fejlődésüket, de ott, ahol ezen korlátokon túl valaki a magyar állam biztonságához akarna nyúlni, míg isten erőt ad, körmére ütni az illetőnek kötelességemnek tartom. (Élénk hosszas helyeslés.) Csak azzal toldom még ezt meg, hogy a rendszeres üldözéseket megszüntetni nincs szándékomban, mert ilyenek nem léteznek. (Helyeslés jobbfelől.) Ami pedig azt illeti, hogy az állampolgárokat az izgatókkal szemben a törvény utalmába vegyem, ezt teszem is, mert e hazának minden, bármely ajkú, de jóindulatú népét igenis az izgatók ellen védelmezem és épen ezen védelmemnek eredménye volt a Horn-Kloska ünnepélynek és ezen istentiszteletnek betiltása. (Élénk helyeslés.) Kérem válaszomat tudomásul venni. (Hosszas élénk helyeslés.) Trulla Péter kijelenti, hogy a miniszterelnök válaszát tudomásul nem veszi. Nem várta volna, hogy a miniszterelnök, kinek kötelessége a polgárok közti béke és’,’rend fenntartása, ily csattanós választ adjon. Bizonyítékokat kér a nemzetiségek hazafiatlanságára nézve, bár nem hiszi, hogy ilyenek léteznének, miután a nemzetiségek nem hazafiatlanok. A miniszterelnök tíz év előtt Politnak azt ígérte, hogy a magyar állameszme ellenségeit le fogja tiporni, szóló azonban azt látja, hogy a miniszterelnök a lefolyt idő alatt a románok közül senkit sem volt képes letiporni, ami azt bizonyítja, hogy a románok nem ellenségei az országnak. Szóló óhaja az, hogy ez ügyben egy részrehajlatlan bíróság küldessék ki, mely megvizsgálja, hogy hol s miben van a hiba, s büntesse meg a bűnösöket. Kijelenti, hogy a nemzetiségek nem törekszenek uralomra, túlsúlyra az államban, egyetlen szándékuk csak az, hogy a törvények keretén belül erősödjenek. (Közbekiáltások: Szabad! szabad.) Szóló már régóta veszi észre, hogy a társadalomban, ép úgy mint a sajtóban folyton történnek izgatások a nemzetiségek ellen, melyek épen ennek következtében nem közeledhetnek. A sajtó folyton izgat. Visi Imre: A Tribuna izgat! Trulla Péter: A »Tribuna« és a »Nemzet«. Az egyik tizenkilencz, a másik egy híján húsz. (Derültség.) Kijelenti, hogy ha majd a ház többsége emancipálja magát a »Nemzet« befolyása alól, a közeledés meg fog történni. Végül ismételten kijelenti, hogy a választ nem veszi tudomásul. A ház a miniszterelnök válaszát tudomásul vette. Tisza Kálmán miniszterelnök : T. ház! Babes Vincze képviselő úr interpellációjának csak egy része vonatkozván reám, csak erre is, igen röviden fogok válaszolni. A t. képviselő úr incidensül vévén Orbán képviselő úrnak február 4-én tett interpellátiójának tartalmát, kérdéseket intéz az igazságügyminiszter úrhoz s azután a következő kérdést intézi hozzám. Az igen t. miniszterelnök urat pedig, úgy is mint belügyminisztert szinte kérve felszólítom, méltóztassék a t. képviselőház előtt nyilatkozni az iránt, hogy váljon tiz évi kormányzata alatt, mely időben az ország teljes hatalmával rendelkezett s tudvalevőleg leginkább a nemzetiségek mozgalmait éber figyelemmel kísérte: fedezett-e föl, hol, mikor és miféle nemzetiségi titkos összeesküvéseket a magyar állam ellen ? És ha igen, mi módon és mi sikerrel intézkedett azok megfenyíttetése iránt ? Ha pedig olyanok konstatálhatók nem voltak, váljon mi czélja és oka annak, hogy mégis ilyenek szüntelenül koholtatnak és denuntiáltatnak, a magyar hírlapok és a magyar politikusok által, még e t. képviselőházban is ? Hát t. ház, azt, hogy helyes-e különösen itt a házban történtekre a koholás és denuntiális szót használni, tehát méltóztassék megbírálni. Kinyilatkoztatom azonban, hogy azt, hogy bizonyos mozgalomnak— melyről mindjárt fogok egy pár szót szólani — sokszor túlságos súly tulajdoníttatik, a magam részéről sajnálom ; mert valóban hála Istennek azon túlságos figyelembe vételre, amelylyel megtiszteltetnek — nem denuntiáltatnak — nem érdemesek. (Úgy van jobbfelől.) De ettől eltekintve, én, mióta miniszter vagyok, természetesen — és ebben igaza van a képviselőnek — a nemzetiségek működését is figyelemmel kísértem, a legnagyobb jóakarattal ott, hol a törvények határain belül saját javukra törekedtek, de elismerem, a legnagyobb éberséggel kísértem azon irányzatokat is, amelyek a törvények korlátain túl csapni akartak. Összeesküvést, igaz, egyet fedeztem fel csak. De az is oly eset volt, amidőn régen láttam már a munkát, de nem szóltam senkinek semmit; követtem azon kertésznek példáját, aki, ha meglátja a vakondok munkáját, nem csap lármát, hanem meglesi, míg a feje kibúvik és akkor levágja. (Élénk tetszés és derültség jobbfelől.) Ezt követtem akkor, ezt szándékozom jövőre is követni. Összeesküvést tehát ennél mást nem láttam, mert ha láttam volna, elbántam volna azzal úgy, mint eddig. De azt nem lehet tagadni, hogy az a bizonyos vakandok munkája sokszor és sok helyen működik. Hol, mikor és mennyiben, arról nem szólok. De biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy figyelemmel kísérem, tudom, kik csinálják legnagyobb részben, de megvárom, míg levegőre ütik fejüket. Akkor majd leszámolok velük. Ez a válaszom. (Általános élénk tetszés és helyeslés.) Babes Vincze furcsának találja a miniszterelnök válaszát, mely összeesküvéseket ugyan nem talál, kivéve egyet, mely egy főből áll. A miniszterelnök válaszában, a szokott módon oly dolgokról beszél, melyek sokféleképen magyarázhatók, mint pl. vakandok, üzelmek. Kérdi e vakandok, s ez üzelmek a törvény keretén belül vagy kívül vannak-e ? Egy hang: Kivül van! Babes Vincze azt kérdi, ha kivül van a törvényen, mért nem vitte már a miniszterelnök az ügyet előbb a törvényszék elé? Azt hiszi, ez üzelmek vagy a kormány keretén kívül vannak, s ekkor a miniszterelnök hibás, miért nem üldözte a bűnösöket, vagy pedig belől vannak, s akkor abban bűnös, hogy az ország egy tekintélyes részét alaptanul vádolta. Véleménye szerint ez izgatások csak képzeletben léteznek, s azért hozatnak minduntalan elő, mert az uralkodó politikának szüksége van reá. Azt hiszi szóló, hogy azon régi politikusok törekvése, kik Szent István országát úgy akarják felmutatni, mint polyglott államot, és oly jogosult, mint ama modern politikusoké, kik Szent István országából egységes magyar államot akarnak alakítani. Szóló véleménye szerint egy közös véleményének kell lenni e hazában mindenkinek »e haza szent«, ezen belül lehetnek a vélemények különbözők. Szóló ismeri a múltat, s habár közvetlen nem is vett részt annak küzdelmeiben, barátai azt tették, mit minden jó hazafi, de azért nem habozik kijelenteni, hogy ama politikusok, kik a nemzetiségekkel szemben túl erélyesen kívánnak föllépni, nem járnak el helyesen. A románok közt nincs oly törekvés, mely hazaellenes volna. A miniszterelnök azon kijelentését, hogy csak egy összeesküvést fedözött fel, tudomásul veszi, de tudomásul veszi a másik nyilatkozatát is, mert azt hiszi, hogy leend alkalma erről bővebben beszélni. Tisza Kálmán miniszterelnök, T. képviselőház! (Halljuk!) Mindössze egy pár igen rövid észrevételt kívánok tenni. (Halljuk!) Egyik az, hogy tiltakozom az ellen, mintha én akár osztályt, akár fajt bármily hazaellenes törekvéssel vádoltam volna. Mondtam és mondom, hogy vannak egyesek, kik ily törekvéseket megkísérelnek, de nemzetiséget, fajt vagy osztályt ily törekvéssel nem vádoltam. (Úgy van! úgy van jobbfelől.) És ha oly kevés és ritka eset az, melyben — hogy a képviselő úr szavával éljek - összeesküvést lehetett felfedezni, annak két oka van. Az egyik épen az, hogy maguk azon népfajok, melyek közt szítják a bajt, nem hajlandók magukat félrevezettetni. (úgy van ! Úgy van! jobbfelől.) De a másik ok az, hogy a kormány igyekszik a mag elhintését lehetőleg gátolni. (Úgy van ! Úgy van ! a jobboldalon.) A másik, amit meg kívánok jegyezni, az, hogy a képviselő úr mutassa hát meg bármikor, ha tudja, mi az, amiben praeventiv rendszabályokkal bárki e hazában jogainak gyakorlatában gátolva volt. Babes Vincze: Az előbbi eset. Tisza Kálmán miniszterelnök: Az nem praeventiv rendszabály, midőn valamely czélba vett és megtudott tüntetés betiltatik és annak végrehajtása meggátoltatik. Ez nem preventív rendszabály azon politiális státus szempontjából, melyre a képviselő úr hivatkozott, hanem ez kötelessége, szerintem, minden kormánynak mindenütt a világon. (Helyeslés jobbfelől.) Másik megjegyzésem az, hogy mutassa meg a képviselő úr azon államot, ahol a különféle fajok és nemzetiségek oly, szabadon fejlődhetnének, mint Magyarországon. (Átalános helyeslés.) Nincs sehol a világon, és ha azután egyszer-másszor, midőn vele viszszaélnek, feljajdul valaki, akkor azt mondják, hogy az rágalom, hogy az koholmány. (Úgy van ! Úgy van!) Különben még egyet jegyzek meg, és azzal befejezem. A képviselő úr azt mondta, hogy csak azért beszélek ily üzelmekről, mert az én politikámnak szüksége van rá, hogy fentarthassam magamat. Ha akármikor mondta volna a képviselő úr, elég furcsa volna. De nem tudom, hogy Orbán Balázs képviselő urat gyanúsították-e egyszer-másszor valamivel, azonban azzal, hogy azért tegyen valamit, hogy az én politikámat támogassa, ezzel még nem gyanúsította őt senki. (Hosszantartó zajos derültség.) Kérem válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Babes Vincze szavait kívánja helyreigazítani. Szóló nem mondta azt, hogy a nemzetiségi izgatásokra a miniszterelnök politikájának van szüksége, de igenis azt, hogy az uralkodó politikának. (Felkiáltások: Mindegy!) Elnök kijelenti, hogy a miniszterelnök válaszát úgy az interpelláló képviselő, mint a ház tudomásul veszi. A mai ülés napirendje ki lévén merítve, az ülést bezárja. A holnapi ülés napirendjére kitűzetett a ma tárgyalt törvényjavaslat harmadszori felolvasása, a pénzügyi bizottság 140. számú jelentésének felolvasása és a földadó cataster nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az ülés végződik 2 óra 10 perckor. Táviratok. BÉCS, ápr. 28. (Eredeti távirat.) Az itteni lapoknak Rigából vett távirati jelentése szerint a »Helsingfors Dagblad« kijelentette, hogy orosz-angol háború kitörése esetére, a finn zászlóaljak nem vonulnak ki hadi szolgálatra, mert nem képezik az orosz hadsereg alkatrészét, hanem csak Finnország védelmére valók. London, ápr. 29. A »Standard« értesülése szerint hivatalos távirat érkezett, mely tudatja, hogy az orosz csapatok megszállották Merutchakot, de nem közli, várjon az afghánok ellentállottak-e az oroszok előnyomulásának. London, ápr. 29. Chamberlain az »Empire Club« tegnap este rendezett lakomáján beszédet tartott, melyben utalván azon komoly aggodalomra, amely a bekövetkezhető conflictus miatt mindenütt észlelhető, kijelenté, hogy az, sőt még a siker által koronázott háború is, oly nagy szerencsétlenség volna minden résztvevőre nézve, hogy minden hazafias kormánynak kötelessége mindent elkövetni, hogy békés és tisztes megoldás legyen elérhető. Szerencsére az ügy még nincs annyira élére állítva, hogy föl kellene adni minden reményt az iránt, hogy ily megoldás lehető. De ha a kormány határozottan támadó föllépésre szánná el magát és kénytelen lenne a birodalom hűségére és támogatására appellálni, akkor — azt hiszi — az angol democratia ugyanoly türelmet, bátorságot és kitartást tanúsítana, mely az angolszász törzseket a múltban kitüntette. London, ápr. 29. A felsőház az egyptomi kölcsönről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadta. London, ápr. 28. Gladstone tegnapi beszéde az alsóházban igen nagy hatást tett, úgy, hogy az ellenzéki pártok képviselői, Northcote és Labouchére kényszerítve voltak elállani bíráló észrevételeik és módosítványaik előterjesztésétől. Pétervár, ápr. 29. Ide semmiféle hír sem érkezett arról, hogy az orosz és afghán csapatok közt újabb összeütközés történt volna, mint azt az »Indépendance Relge« jelenté. Nyilvánvaló, hogy e hír teljesen alaptalan. Pétervár, április 28. Finnországban a hadi készületek megkezdődtek ; a finn partokon levő erődítések számára Kievből távirati úton ötven ágyút rendeltek. Helsingforsban intézkedtek, hogy háború esetén az állami levéltár és az egyetem gyűjteményei biztonságba helyeztessenek. Sveaborgi várparancsnoknak Sederholm tábornokot, a finn műszaki csapatok parancsnokát nevezték ki. A torpedoraj parancsnokává Novikov ellentengernagy neveztetett ki, ugyanaz, ki az 1877-iki hadjárat, idején a Dunán oly sikeresen operált a török hadi járművek ellen. Pétervár, ápr. 28. (Eredeti távirat.) A »Peterburgkija Vjedomoszti« azt kívánja, hogy háború esetén Németország, Svédország és Dánia nyilvánítsák magukat semlegeseknek. Lemberg, ápr. 28. Pétervárról érkezett hírek szerint a csöndes óceánon, az ott legújabban előbbukkant négy angol hajón kívül még három hajó jelent meg és e hajóraj félkörben állást foglalt Vladivostok előtt, de a kikötő forgalmát nem zavarja. Wiesbaden, ápril 29. A »Rheinischer Kurier« írja: Rohlfftól távirat érkezett ide, mely tudatja, hogy Böhm és Reichardt afrikai utazók expeditiója szerencsétlenül járt. Bőhm meghalt, Reichardt megmenekült és Zanzibarba érkezett. Zágráb, ápr. 29. A tartománygyűlés mai ülését Hrvat elnök nyitotta meg. A költségvetés általános tárgyalása folytattatván, Zuvich emel szót, az ellenzék gyakori ellentmondásai és a nemzeti párt nagy tetszése közben. Visszapillantást vet a kiegyezés óta lefolyt egész időszakra; éles bírálat alá veszi az ellenzék magatartását; megcáfolja az ellenzéknek a tartományi és a közös kormány ellen felhő hírek. Április 26 — Hivatalos. Rendjelviselés. Ő felsége, megengedte, hogy a főlovászmesteri hivatalában alkalmazott Auer József cs. kir. udvari titkár a szerb királyi Takova-rend III. osztályát . Burger János ugyanezen hivatalbeli irattárnok és kiadó, valamint Hofler Károly cs. kir. udvari fogat felügyelő a Szász-Weimar nagyherczegi fehér-sólyomrend II. oszt. lovagkeresztjét elfogadhassák és viselhessék. — Alapszabályok. A szolnoki önkéntes tűzoltó-egylet és a Linbach községi önkéntes tűzoltóegylet alapszabályai, a bemutatási záradékkal elláttattak. — Kinevezések. A pénzügyminiszter, Gallér János fogalmazó-gyakornokot II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá és Strinovich Leo és trauenschwerti Knebel Nándor II. oszt. pénzügyőri biztosokat I. oszt. biztosokká nevezte ki. — Feloszlott egylet. A bakabányai dalegylet közgyűlési határozat folytán feloszlott. — A király, mint már jelentettük, pénteken reggel 5 óra 57 perckor érkezik a fővárosba az oszt. magy. államvasut rendes személyvonata elé csatolt különvonaton. A vasut-társulat igazgatósága ez alkalomból a pályaudvart ünnepélyesen feldiszítteti. — Rudolf trónörökös e hó 30-án, csütörtökön este 9 óra 12 perckor érkezik a fővárosba az oszt. magy. államvasút bécsi futárvonatán, vele együtt érkeznek : Albrecht és Frigyes főherczegek, valamint Izabella főherczegnő. — Személyi hírek. Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter ma reggel Pozsonyba utazott. — Henneberg altábornagy honvédlovassági felügyelő a ma reggeli futárvonattal Váczra utazott. — Főúri esküvő. Az egyetemi templomban ma délelőtt 11 órakor vezette oltárhoz Széchenyi Imre gróf cs. kir. tartalékos huszárhadnagy, Széchenyi Dénes gróf és neje szül. Hoyos Mária grófnő fia, Andrássy Mária grófnőt, Andrássy Aladár gróf és neje szül. báró Wenckheim Leontin leányát. A templom több órával az esküvő előtt zsúfolva volt csupa hölgyekből álló előkelő közönséggel. Pontban 11 órakor rázendítette az orgona »Lohengrin« hatalmas nászindulóját, mely alatt a papság kivonult az érkező dr. Haynald Lajos kalocsai bíboros érsek elé. A bibornok után azonnal megérkezett a násznép, mely előtt az Andrássy grófi ház igazgatója Ahsbahs Leo jött, magyar díszben. A tulajdonképeni menetet, násznagyul, bokrétás bottal, Széchényi Sándor gróf tolnamegyei főispán nyitotta meg, Andrássy Sándor gróffal vezetve az ifjú menyasszonyt, ki tiszta fehérbe volt öltözve. Utánuk kettős sorban következtek a vőfélyek és nyoszolyólányok, egyikét nyújtva a legpompásabb látványoknak, a ragyogó díszruhákkal. Nyoszolyólányok voltak: Inkey Lili báróné, Széchényi Mari, Andrássy Irma, Zichy Ella és Breuner Agat grófnők; vőfélyek: Hoyos Alfréd, Széchényi Emil, Széchényi Lajos, Széchényi Géza és Andrássy Tivadar grófok. Mint tanuk szerepeltek: Szapáry István gróf, Szapáry Géza gróf, Dőry Lajos báró, Széchenyi Gyula gr. Dessewffy Aurél gr., Mesznil Victor gr., Wenkheim Rezső gr. és Zichy Henrik gr. A násznéphez csatlakoztak : Széchenyi Pál gr., Teleky József gr., Salamon Aladár gr., Zichy Antal gr., Szapáry László gr., Eszterházy Miklós gr., Inkey Sándor gr., Keglevich István gr., Apponyi Sándor gr., Széchenyi Ferencz gr., Sztáray Antal gr., Széchenyi Béla gr., Batthyányi Lajos gróf, Breuner Ágoston gróf, Andrássy Gyula, Manó, Géza, Aladár grófok, Szapáry György gróf, Széchenyi Imre, Sándor grófok, Batthyányi László, Géza, gróf, ittebei Kiss Pál, Szapáry Péter gróf, Edelsheim Gyulai báró, Zichy Rezső gr., Pallavicini Ede őrgróf, Inkey László báró, Andrássy Katinka grófnő, gróf Andrássy Manóné, Battyány Margit, Mari, Irma grófnők, gr. Hunyady Lászlóné, gr. Szapáry Gyuláné, gr. Szapáry Gézáné, Szapáry Mari grófnő, Apponyi Alexandra grófnő, Zichy Sarolta s Irma grófnők, gr. Dessewffy Aurelné, herczeg Odescalchi Gyuláné, Lamberg Mari grófnő, Windisgrätz Vera herczegnő, Vécsey Blanka bárónő, Széchényi Elza, Mariette Mari grófnők, Marburg Helén, Margit, Karoline és Janka bárónők stb. Az es-iketési szertartás előtt a bibornok csöndes misét olvasott, melynek befejeztével kezdetét vette az esküvő, melynek befejeztével a bibornok tartott emelkedett szellemű, meleghangú kis beszédet kiindulva abból, hogy a legszebb magyar közmondások egyike az, hogy a boldog házasságok az égben köttetnek. Fölhívta az ifjakat hogy szeressék és becsüljék egymást egész életükön át úgy, mint e pillanatban, s hogy az imént letett esküsöghöz maradjanak hívek bárminő körülménnyek közzé juttassa is őket a sors , de nem szabad- e elfeledniük abban a kiváló állásban, szerepkörben, mely osztályrészük, hogy szeretettel tartoznak nemcsak egymás, de a közjó és a haza iránt is, és ha ez elvek után indulnak egész életükön át, nyugodtan nézhetnek a jövő elé, mely meg fogja számukra hozni azt a boldogságot, amit e pillanatban remélnek. A bíbornok ezután amint jött, a papság kíséretében eltávozott a templomból, hol az ifjú pár fogadta ismerősei szerencsekivánatait. Ezután az egész díszes nászmenet , az Andrássy-palotába kocsizott; déjeuner után az ifjú pár Széchenyi gróf birtokára utazik. A templomban és az utczán, a roppant néptömeg daczára, a rend kifogástalan volt. — Főispáni jubileum. Szolnok-Dobokamegye főispánja, dr. Bánffy Dezső, május hó 12-én tölti be főispánságának 10-ik évét. Azon érdemek méltánylása, melyeket báró Bánffy Dezső a közszolgálat s különösen megyéje érdekeinek előbbrevitele körül szerzett, a megye több fiát azon elhatározásra vezette, hogy e . napot a megye lakosai megünneplik. Az ünnepélyességek végrehajtására alakult végrehajtó bizottság, melynek élén gróf Kornis Viktor áll, a megye minden fiának lelkes támogatásában részesül. — Esküvő. Déván f. hó 25-én tartotta esküvőjét dr. Nagy Gusztáv, piski államvasuti orvos, László Ignácz tagositó mérnök leányával, Ilkával. — A hunyadmegyei tört. társulat megbízásából dr. Sólyom Fekete Ferencz társulati alelnök nyomozást tartott a kenyérmezei harczi emlék egykori helyei iránt, és azt szerencsésen fel is fedezte. Oda jő az uj emlék. is — A dévai reáliskola. Déva város képviselete, ’mint lapunknak írják, azt kérelmezi a közoktatási kormánytól, hogy az emelendő reáliskolai épület a város központibb utczái egyikébe helyeztessék el. Felmerült az az eszme is, hogy a reáliskola telkéért tett vádjait, sikeresen érvel Frank ellen a quótakulcsot illetőleg, melyet különb pénzügyi tekintélyek állapítottak meg, valamint a bán ellen intézett támadását illetőleg is; megcáfolja Tuskan állításait, kinek szemére lobbantja, hogy képviselői mentelmi jogát vádak emelésére és gyanúsítgatásokra használja föl, ahelyett, hogy, ha e vádak igazak, megtenné a törvényes lépéseket; majd Hinkovics és Barcsics ellen polemizál s Hinkovics beszédének jellemző részeit Konczkés alá vévén, élesen elitéli, mi zajos ellentmondást kelt Hinkovics és az ellenzék részéről. Végül kijelenti, hogy elfogadja a költségvetést. Tu skan személyes kérdésben szólalt föl, ingerülten válaszol Zuvichnak és kijelenti, hogy ő nem él vissza képviselői mentelmi jogával. Hankojevics szintén személyes kérdésben emel szót s oly hevesen támadja meg Zuvichot, hogy az elnök előbb meginti, azután figyelmezteti, hogy a viszonttámadást neki is el kell tűrnie, végül azzal fenyegeti, hogy megvonja tőle a szót, s midőn Hinkovics ennek daczára is folytatja sértegetéseit, azt indítványozza, hogy Hinkovics 40 ülésről zárassák ki, a városháztelkét ajánlják cserébe, mi által igen kevés áldozat árán volna a kért czélszerűbb elhelyezés kivihető. — A városi tisztújítás Érsekujvárott — mint lapunknak írják f. hó 27-én ejtetett meg. Az egy városi ügyvéd kivételével a régi tisztviselők maradtak meg és pedig, Paulus Ignácz polgármester, Kukán Imre kapitány, Berecz János gazdasági tanácsnok, Groda József adópénztárnok, Horváth József orvos egyhangúlag választattak meg. Drága Mihály ügyvéd 10 szavazattal választatott meg, Helle Ferencz ügyvéd helyébe, szavazás folyt még a közgyámi állásért és pedig a régi közgyám Misik György és Massányi Mihály ügyvéd között. Misik György 2 szavazattal győzött. a kivándorlók figyelmébe. A belügyminiszter értesítette Temes megye alispánját, hogy azon hír folytán, hogy a bolgár kormány földmiveléssel foglalkozóknak gyarmatosítási czélokra földeket szándékozik átengedni, 143 szlavónai Új-Pazna községbeli evangélikus család, három megbízottat küldött Sophiába oly czélból, hogy ezek a felmerült hít alaposságáról a helyszínen meggyőződést szerezzenek. A küldötteket a bolgár pénzügyminisztérium arról értesítette, hogy a gyarmatosítási törvény csak bolgár alattvalókra terjed ki s idegenek semmiféle kedvezményben nem részesülhetnek, minek folytán kénytelenek voltak eredmény nélkül, sőt az ottani cs. és kir. osztrák-magyar főügynökség segélyezésének igénybe vételével hazautazni. — A magyar közművelődési egyletek érdekében. Czegléd város képviselő testülete e napokban 100—100 forintot szavazott meg, a felső magyarországi és az erdélyi közművelődési egyleteknek. — Félegyháza e hónap 26-án, a megye alispánjának elnöklete alatt tartott képviselő testületi alakuló közgyűlésében, egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy legközelebb tartandó rendes közgyűlésében szintén belép e két egylet alapító tagjai közé. — Érdekes levelező lapot vettünk Pest megye Dusnok községéből, Hirsch Aladár úrtól, ki e levelező lapra leírta Hegedűs Sándor orsz. képviselőnek, az erdélyi culturegylet alakuló közgyűlésén mondott beszédét. Nem kevesebb mint 1347 szó van szabad szemmel is olvasható betűkkel a levelező lapra írva. Ugyancsak Hirsch úr már két évvel ezelőtt állított ki ilyenféle levelező lapot, mely feltűnést keltett, bár csak 800 szó volt ráirva. — Az orsz. m. kir. zeneakadémiában május hó 1-én esti 7x/2 órakor Kösser János tanár vezetése mellett karének estély lesz, melyre a meghívók már hivatalosan szétküldettek. Az estély műsora: Bach S. Praeludium és fuga (lágy C.) orgonán Noséda K. Gyula. Liszt F. »A boldogságok«, részlet a »Krisztus« oratóriumból, vegyes kar. A magánszólamot énekli Takács Mihály úr, az orsz. szinészeti tanoda operai növendéke. Riedel C. Két ó-cseh dal, vegyes karok. Merkel G. Sonata (I. rész) orgonán Gallia Vilmos. 1. "Wüllner F. a) Vadász dal, b) A sziklák között. 2. Hauptmann M. Májusi dal. 3. Mendelssohn B. a) »Es fiel ein Thau«, b) »Aufihrem Grab.« Vegyes karok. Volkmann R. Karácsonyi dal. Vegyes kar magánszólammal. — A budapesti hirlapszedők köre a most folyamatban levő árszabály-mozgalom érdekében e hó 29-én (szerdán) éjjel a Löffelmann-féle helyiségben rendkívüli közgyűlést tart. Törvényszéki csarnok. A nagyszebeni rablógyilkosság ügyének tárgyalását a kir. Curia II. büntető tanácsa ma délelőtt folytatta és befejezte. A nagyszebeni törvényszék igen terjedelmes ítéletének, a felebbezésnek és a marosvásárhelyi kir. ítélő tábla ítéletének felolvasása után, a bíróság déli fél 1 órakor visszavonult tanácskozni. Egy órai tanácskozás után Csemegi Károly elnök kihirdette az ítéletet, mely szerint a kir. Curia által, Martin Róbert és ifjabb Kreeberg Antal, a Friedwanger orvoson, ennek nején, gyermekén és szobaleányán elkövetett gyilkosság , Friedwanger lakásán való tűzokozás, özv. Göckelné kárára elkövetett rablás, hat rendbeli gyújtogatás, továbbá okirat hamisítás, sikkasztás stb. bűntetteiben bűnösnek nyilváníttatnak és mindketten halálra ítéltetnek. A kivégzés sorrendjére nézve a curia kimondta, hogy a halálbüntetés elsősorban Merlin Roberten hajtassék végre, ifj. Kleeberg Antalon pedig, kinél súlyosító körülmények forognak fenn, másodsorban. Az elnök ezután szóval előadta az ítélet indokait, kiemelte, hogy a főbűntettet illetőleg az indokok a kir. tábla indokaiban ki vannak merítve; a tettestársságot illetőleg fejtegette, hogy nem lehet ugyan biztossággal megállapítani, melyiküknek cselekedete volt az, mely a tulajdonképeni halált okozta, de be van bizonyítva, hogy gyilkolás és rablás czéljából mentek a gyilkosok a házba, és hogy a gyilkosságot és rablást együtt követték el, ki van zárva, hogy azt harmadik személy követte volna el, a cselekvés közössége — bár a részletek biztosan nem állapíthatók meg — kétségen kívül áll és így a tettestársság meg volt állapítandó. A curia ítélete csak két pontban tér el a kir. ítélő tábla ítéletétől, amennyiben a Friedenwanger kárára elkövetett okirathamisítást nem állapította meg és a módban, melylyel Martin a Baraco által felváltás végett rábízott két ötvenest eltulajdonította, nem lát ravasz fondorlatot és azért ezt nem csalásnak, de sikkasztásnak minősitette. Egyebekben a kir. Curia, indokainál fogva helybenhagyta az alsóbb bíróságok által kimondott kettős halálos ítéletet. Kiállítási hirek. __ — Mérsékelt áru vasúti jegyek. A magyar nyugati vasút tudatja, hogy a budapesti országos kiállítás alkalmából 14 napi érvényességgel engedélyezett mérsékelt menettérti jegyeket a magyar nyugati vasút állomásairól a máj. 1-je és október 31-ike közötti időszakban minden szerdán és szombaton fogják a 3 és 103. számú személyvonatokhoz, továbbá a 21. számú másodrendű vonathoz részben Győrött és Székesfehérvártt át kiszolgáltatni. Az utóbbi vonathoz váltott jegyek a déli vasút gyorsvonatához is érvényesek. — A kiállítás megnyitása. A kiállítási orsz. bizottság elnöke a következő utasítást adta ki: Az országos kiállítás megnyitása napján, május hó 2-án a kiállítási területen a következő rend lesz alkalmazva: 1. A kiállítás főkapuja és a mezőgazdasági kapuja reggeli 9 órakor nyittatnak meg; a kiállítás többi kapui az ünnepély befejeztéig (délutáni 2 óráig) zárva maradnak. 2. főkapun át beléphetnek: a meghívókkal, az idényjegyekkel vagy a szabadjegyekkel bírók. 3. A mezőgazdasági kapun át beléphetnek a megnyitási ünnepélyhez váltott (5 fotos) jegyekkel bírók. Ily jegyekkel bírók csakis ezen a kapun juthatnak be a kiállításra s ez okból a kocsin jövők a városliget torkolatánál az állatkert felé hajtassanak, nehogy a főkapuhoz hajtva, gyalog kelljen az onnan még elég távol fekvő mezőgazdasági kapuhoz járniok. A mezőgazdasági kapunál levő pénztárak reggeli 9 órától kezdve nyitva lesznek és az ünnepélyhez érvényes 5 fotos jegyek ott válthatók lesznek. 4. A kiállítási területre lépők jegyeik minősége szerint, még pedig a színes jegyekkel bírók az iparcsarnok kapu.