Nemzet, 1885. október (4. évfolyam, 1106-1136. szám)
1885-10-17 / 1122. szám
s ipari czélokra szüretlenül a vizet, ámbár nyilvánvaló, hogy a hygiene akkor is, még utczaöntözésre is, hátrányosnak fogja kijelenteni a szüretlen vizet, mert nem közömbös dolog nyáron, napról-napra, iszapos folyóvízzel borítani forró utczáink nagy területeit. A bizottság tárgyalásainak legégetőbb része az volt, vájjon a már ma érezhető s a parlament építése következtében rövid idő múlva még súlyosbodó vízhiányon miképen lehetne a leggyorsabban segíteni ? Több nézet merült fel erre nézve. Egyik tanácsra a kettős vezetéket, másik mesterséges filtereknek azonnal építését, ismét másik, hogy a mostani vízvezeték gyűjtőcsövét vezessék a Margithídon felül Újpest felé. Mindezen surrogatumok teljesen fölöslegesekül bizonyodtak be, amikor a technicusok kijelentették, hogy körülbelül ugyanannyi idő alatt, amíg a kettős vezeték elkészül, vagy amig mesterséges filtereket építenek, vagy pedig amíg a Margit-híd fölött gyűjtőkutat fektetnek le, amíg ezek vizet adhatnak, a tervezett végleges vízmű területéről is be lehet hozni a jó és egészséges vizet; amit pedig ide, a végleges vízműre költenek, az nem lesz ideiglenes s rövid időn kárba vesző befektetés, mint a minő pl. a Margit-híd fölé kiterjesztett ismét ideiglenes gyűjtőkút építése lenne. Az előadottakban vázoltam a bizottság túlnyomó részének véleményét. Az eszmecsere, valamint a szakértők írásban beadott nyilatkozatai egybe fognak állíttatni és a főváros törvényhatósága elé terjesztetnek végleges döntés végett. Nem kételkedem, hogy a törvényhatóság azt a vízszolgáltatási módot fogja elfogadni, amely a legjobb és legolcsóbb vizet nyújthatja: a víz természetes gyűjtését Káposztás-Megyer-Dunakeszi vízmedenczéjében. Közegészségügyünk érdekében melegen óhajtom, hogy ez a terv elfogadtassék és minél előbb végre is hajtassák. K -Gr r* 1 ö L u. A keletruméliai kérdés. Az a szerep, melyre Bolgárország vállalkozott, és a szerbek fenyegető magatartása érdeket kölcsönöz annak a kérdésnek,, hogy minő haderő felett rendelkezik Bolgárország és Kelet-Rumélia. S e kérdésre az 1884. október 28-iki fejedelmi ukáz adja meg a feleletet a mely szerint a bolgár hadsereg következőkép van szervezve. A gyalogság áll 8 ezredből, 3 zászlóaljjal mindenik. Háború esetén egy zászlóalj (drusina) 1000 embert, békében 700 embert számlál. Az átmenet a békelétszámból a hadilábra, nagyon meg van eszerint könnyítve. Ezen kívül háború esetén még 24 zászlóalj tartalékost lehet összehozni, hasonlag 1000 emberrel egy-egy zászlóaljban. A fegyverzet részben Berdan, részben Krika hátultöltő, mint az orosz hadseregnél. A lovasság áll két lovas ezredből mindenik 4 századdal; ezenkívül van egy »sotnia« (század) gárdatestőrség 200 lóval, míg a lovasezredek mindenikében 600 ló van háborúban és békében egyaránt. A lovak átalában véve jók, a lovasság felszerelése azonban nem egyforma, mivel némelyek osztrák, mások orosz nyereggel vannak felszerelve. A tüzérség 12 ütegből áll, 2 tábori ezreddé egyesítve. Mindenik üteg békében 4, háborúban 8 ágyút számlál. Idáig egy ütegnek 9 cméteres ágyúja volt, 5-nek kisebb s 6-nak nagyobb kalibere, úgy hogy az ágyukat nehéz volt szállítani. Az ágyuk fele mindenik ütegben aczél, fele bronz. Társzekér az ágyukhoz elegendő mennyiségben van. Ruscsukban van egy kis ostrompark. Az utászok egy műszaki zászlóaljat képeznek 4 századdal. Fegyverraktárak vannak Buszosukban és Balgradban. Bolgárországnak van a Dunán egy kis hajóraja is, 5 kis gőzössel és 6 torpedócsónakkal. E hajókon 8 tiszt és 240 ember szolgál, az állomáshely Buszosuk. A tisztikar nagyrészben kiszolgált orosz tisztekből áll, az új bolgár tisztek is orosz katonai intézetekből kerültek ki. Az összes parancsnoki állások a hadügyminisztertől a zászlóalj parancsnokig kivétel nélkül oroszok kezében vannak. Az ordre de bataille a sorkatonaságra nézve hadilábon a következő:Az első (nyugati) hadosztály (Sophia) 1-ső dandára Sophiában, a 2-ik Ruscsukban állomásoz. Előbbenihez tartozik az 1. és 2-ik, utóbbihoz a 3., 4-ik gyalogsági ezred. A második (keleti) hadosztály székhelye Várna, s az a 3-ik (Várna) és a 4-ik (Sumla) dandárból áll. Előbbenihez tartozik az 5. és 6. utóbbihoz a 7. és 8. sorezred. A nyugati hadosztályhoz tartozik az e -ső lovassági és 1. tüzérezred, a keleti hadosztályhoz a 2-ik lovas és 2-ik tüzérezred. Egy század gyalogtüzérség és a műszaki zászlóalj, a dandársági köteléken kívül áll. Békében a bolgár hadsereg 20,000 emberből áll, háborúban 24 ezer főnyi gyalogságból, 1400 lovasból, 96 tábori ágyúval 880 főnyi törzskari csapatokkal. A tartalék 24,000 gyalogost s 6000 főnyi népfelkelést számlál, úgy, hogy az egész bolgár haderő 60,000 emberre tehető. A hadsereg aránylag jól ki van képezve s ebben magát a fejedelmet illeti meg a főérdem, aki mint porosz katonatiszt a szigorú figyelemre és pontosságra igen nagy súlyt helyez. Keletrumélia hadserege honvédségnek neveztetik, 12 zászlóaljat számlál az első behívásnál, és ugyan annyit a másodiknál. Ezenkívül zászlóaljanként még egy pótszázad van, mely, ha a második behívás is megtörténik kétszer akkora. A sorkatonaság egy-egy zászlóaljában van 24 tiszt és 949 katona. Béke idején azonban ezen elég tekintélyes létszámnak csak csekély kerete van meg, mert mindenik zászlóaljból csak az első behívás egy százada van szolgálatban : 1 kapitány, 3 főhadnagy, 14 hadnagy és 50— 200 ember. A tartomány összes ujoncz állománya 4 részre van osztva s minden ujoncz felváltva csak két hónapig van szolgálatban. Összesen 12 századnak kellene jelenléti számban lenni, de a gyarló közbiztonság miatt a kormány 18 zászlóaljat tartott a zászlók alatt. Ezen századokon kívül van még egy úgynevezett tanzászlóalj összeállítva valamennyi fegyvernemből. Ez áll két század gyalogságból, egy század lovasságból, egy fél ütegből s egy század utászból. Ez a drusina főkép önkéntesekkel egészittetik ki s abból kerülnek később ki az egész honvédség tisztjei és altisztjei. Állandó szolgálatban van 13 törzstiszt, 17 kapitány, 66 hadnagy. A honvédség élén előbb Vitális állott, de alatta a fegyelmetlenség és belviszály oly sokra hágott, hogy helyébe előbb Strecker pasát s aztán Drygalszky pasát nevezték ki. A két utóbbi német tiszt volt s alattuk a keletruméliai haderő jelentékeny haladást tett minden tekintetben. A fegyverzet és hadfelszerelés orosz minta után vétetett s a hadgyakorlatok is orosz minta után történnek. A honvédség tartalékául tekinthetők némileg a tornaegyletek, melyek katonailag vannak szervezve és 40,000 harczképes tagot számlálnak, azok minden alkalommal a hadsereg tartaléka gyanánt is lépnek fel. A tornaegyleteket évenkint többször egybehívják, velük hadigyakorlatok tartatnak s átalában ez egyletek voltak a bolgár mozgalom főtényezői. A keletruméliai haderő mindent összeszámlálva 60.689 emberből áll és pedig 2892 ember az aktiv hadsereg, 17.271 ember az első és 17.648 a második behívás, azonkívül 22,878 tartalékos, s van 305 lovas és 4 ágyú. A szolgálatban levők 841/2°/0 bolgár, 71/a török, a többi más nemzetiségű. Azon egész tömeg részére mindössze 170 tiszt van, úgy, hogy már ebből meg lehet ítélni az egész haderő csekély katonai értékét. S az említett összes 600,000 embernek alig egy harmadrésze lett valóban katonailag képezve, a többi csak néhány lőgyakorlatban vett részt. * A mai nap táviratai a következők: Sophia, okt. 17. A hatalmak itt székelő képviselői utasítást kaptak, hogy a hatalmak együttes jegyzékét a bolgár kormánynyal is közöljék. Daczára a megállapodásnak, hogy a jegyzék tartalma a hivatalos átadásig titokban tartassák, ellenzéki körök a jegyzék teljes tartalmáról értesültek, még mielőtt a kormány róla tudomással bírt volna. Ez hivatalos körökben kellemetlen benyomást gyakorolt. NIS, okt. 17. Több hírlap azon hírét, mintha Szerbia a hadműveleteket megkezdte volna, merő koholmánynak nyilvánítják. London, okt. 17. (Eredeti távirat.) Az »Extrablatt« jelentése: A »Times« írja: Ausztria-Magyarország és Oroszország megegyeztek az iránt, hogy a portának azt fogják ajánlani, hívja meg az európai hatalmakat conferentiára. Németország hozzájárulása biztosítva van. A conferentia a berlini szerződés alapjára helyezkednék és egy küldötte a bolgár fejedelmet felszólítaná, hogy csapatait vonja vissza, ha a fejedelem a felszólításnak nem tenne eleget, a porta arra indíttatnék, hogy jogait katonai eszközökkel érvényesítse. Egyébiránt a porta arra is indíttatnék, hogy hagyja helyben Kelet-Rumélia intézményeinek egyenlővé tételét Bolgárország intézményeivel. A porta ebbe már bele is egyezett, hátra van még a nyugati hatalmak hozzájárulása. Bolgárország Szerbiának határszabályozást ajánlott fel, összegyülekezvén legidősb testvérünknél, Sevcsenkonál. Nemrégiben szintén együtt ültünk, midőn este parasztok vették körül a házat s be akartak törni. Mi bereteszeltük az ajtót, mire az egyik paraszt bemászott a kéményen, a többiek betörték az ablakokat s behatoltak a szobába. Ekkor bezárkóztunk a másik szobába , de ide is betörtek, kidobáltak minket az udvarra, ott végig döngettek, kezünket összekötötték s bevittek a börtönbe. Jelen volt a rendőrtisztviselő, és ez ahelyett, hogy pártunkat fogja, szóval és tettel élesztette a nép boszuvágyát. Negyednapra a sztanovoj elé tereltek , ő hűvösre vettetett. Alig hogy kiértünk az utczára, férfiak, nők, gyermekek kövekkel dobáltak és botokkal elvertek minket. Valóságos kőzápor közt értünk a börtönbe. Ekkor egyik testvérünket beidézték a hivatalos szobába és megkérdezve, miért mentünk mi a falun kívül levő házba ájtatoskodni, a főnök elkezdte társunkat pofozni, leverte a lábáról, megrugdalta, úgy hogy orrán-száján folyt a vér. Csak az összegyűlt zsidók mentettek meg bennünk részeg biró és segédje ökleitől. A biró ekkor abba hagyta a verést, szétkergette a zsidókat és bennünket bezárt az ólba. Éjfélkor, mikor mindenki aludt, hármat közülünk ismét elvezettek a biró elé s verni kezdték. A biró azt kérdezte tőlük: »Melyik a nememberi kéz alkotta kép ?« mire ők azt felelték, hogy Jézus Krisztus. Erre ismét elkezdték őket verni, rugdalni, a földön hajuknál és szakálluknál fogva vonszolni, ami eltartott egy jó óráig. Két nap és két éjjel ültünk a hűvösön ellen, szomjan. Eledelt hozatni nem engedtek és ha feleségeink hoztak valamit, őket is eldöngették, s edényeiket összetörték. Meg kell jegyeznünk, hogy a templomba minket nem bocsátanak, a minek az az oka, hogy Lazar és Grigory lelkészek bennünket nem akartak megáldoztatni s kikergettek. Gyermekeinket nem akarják megkeresztelni, halottainkat nem temetik el, így aztán magunk olvassuk maciinknak a szent evangéliumot. Legközelebb nagy boldogasszony napján (aug. 27-én), midőn egyik testvérünknél minden rejtőzködés nélkül összegyűltünk, a biró a rendőrséggel meg sok paraszttal ránk tört és bekisértetett a börtönbe. Itt ültünk éjfélig, mely idő alatt megfüstöltek és mindenféle csúfot űztek belőlünk. Éjfélkor a részeg biró és társai egyet beköveteltek közülünk, de mi azt határoztuk, hogy ha már kínoznak, kínozzanak mindnyájunkat egyszerre és nem egyenkint. Szerencsére a biró holtrészeg volt, s mi elkerültük a bajt más napig, mikor egyiket lábánál, másikat hajánál, harmadikat szakállánál fogva vonszoltak, ütöttek, vertek, tépáztak, rugdaltak, dögönyöztek. Feleségeink térdre hulltak kínzóink előtt, eléjök tették csecsemőiket s úgy rimánkodtak kegyelemért: őket is megrugdalták, megverték, sőt a gyermekeket sem kímélték. Nagy tömeg gyűlt össze ártatlan szenvedésünket nézni, de egy sem lépett közbe érdekünkben. Isten tudja mivel végződik mindez, ha egy ismeretlen úriember nem vetődik ide, kit aljárásbirónak tartottak. Az ő intézkedésére visszavittek a börtönbe, tudtunkra adván, hogy a batyuska (lelkész) záratott be minket. Mise után eljött a két lelkész, és abbeli panaszunkra, hogy megvertek bennünket, nevetve mondták: »Hát hiszen Krisztus urunk is szenvedett értünk, szenvedjetek ti is érette!« Végre sok csúfolás, szidás után hazaeresztettek. Nem akarjuk ezúttal felsorolni azt, mint ölték meg egyik testvérünket, mint tépték le rólunk a ruhát és a szomszéd faluba mezítelenül futni kényszeritettek nemcsak férfiakat, hanem asszonyokat és leányokat is, mint tettek tövis koszorút Sevcsenko testvérünk fejére, tűkkel szurkálták ujjait éppen a köröm alatt stb., ezeket más ízben előadtuk volt ügyész úrnak. Most csak arra kérjük, segítsen rajtunk és minél előbb intézkedjék a mi dolgunkban. Telepítsen át bárhova, vagy akár mit tegyen velünk, csak szabadítson meg azoktól az embertelenségektől, kínzásoktól, melyeket a helyi hatóság részéről szenvednünk kell.« Eddig a folyamodvány. S mit tett az orosz kormány e bajok megszüntetésére? Azt, hogy a »Novoszti« című laptól, mely ezt a folyamodványt közölni merte, megvonta a jogot, hogy számonkint árulhassák. A »Novoszti« ellen tett intézkedést lapunk egy távirata is felemlítette, de a félhivatalos orosz tudósító úgy tüntette fel a dolgot, hogy a Balkán-félsziget eseményeiről szóló, állítólag nagyon is heves czikkekkel vonta magára az orosz kormány haragját. A »Novoszti«-ról úgy tudjuk, hogy dühös pánszláv közlönynek egyáltalán nem mondható. Furcsa, hogy az orosz kormány pánszláv izgatásért épen azt a lapot sújtja, mely nem akart lelkesedni a pánszláv ábrándokért, de a reactionarius pan-orthodox tendentiákat meg szokta támadni és élesen kárhoztatta az orthodox fanatismust és az Oroszországban oly gyakran előforduló vallásos üldözéseket. Táviratok. Bécs, okt. 17. Képviselőház. Taaffegr. kormányelnök válaszolván Grocholskinak a poroszországi kiutasítások tárgyában tett interpellációjára, kijelente, hogy a kormány haladéktalanul felvilágosítást kért a porosz kormánytól a kiutasítások terjedelmére és alapjára nézve. A porosz kormány válaszában kijelentette, hogy a kiutasítás tisztán belügyi intézkedés, előidézve a felekezeti és nyelvi viszonyok megváltoztatása által. A porosz kormány ezen álláspontjánál fogva, mely még a nemzetközi jogra és az 1881. május 20-ról kelt kereskedelmi szerződésre való hivatkozás esetén is kizárja a reményt kedvező eredmény elérésére, a kormány nincs többé azon helyzetben, hogy a kérdéses intézkedés hatályon kívül helyezése iránt további lépéseket tegyen , de nem mulasztotta el, ezentúl sem fogja elmulasztani azt, hogy igazán tekintetre érdemes esetekben közbe lépjen s az által legalább az elrendelt intézkedés enyhítését kieszközölje. A porosz kormány e tekintetben jóindulatot és tekintetre méltatást helyezett kilátásba és felszólalásunk folytán egynémely esetben azt alkalmazta is. Miután a kiutasított egyéneknek Gácsországba özönlésére el lehetünk készülve, a kormány e segélyre szoruló kiutasítottak elhelyezésére és ideiglenes élelmezésére alakult segélyző bizottságokat, pénzgyűjtésekre adandó engedély és az államvasutakon a menetdíjak leszállítása által készségesen támogatni fogja. A további gondoskodás a segélyre szorulók illetőségi községeit terheli. Az indemnity és az újonczjutalék végleges megszavazása után a ház megkezdte a válaszfelirati vitát. A szólásra följegyzett 31 képviselő közül huszonkilencen a többség javaslata mellett fognak beszélni. Kopenhága, okt. 17. Valdemár herczeg tegnap este Párisba utazott. A királyné és a trónörököspár holnap indulnak ugyanoda. Az orosz czár és czárné holnap délután utaznak el. Dux, okt. 17. (Eredeti távirat.) Az Extrablatt jelentése: A pilsen-prieseni vonaton köd folytán két tehervonat összeütközött, több vagyon és a mozdony megsérültek, de senkinek sem történt baja. Merán, okt. 17. Meránt az árvíz nem sújtotta. A kocsiközlekedés Landenből és Brixenből akadálytalanul foly. A déli vasút Waidbrucknál és Brixennél megrongáltatott ugyan, de előreláthatólag rövid időn helyre lesz "állítva. London, okt. 17. (Eredeti távirat.) Vámbéry Ármin a »Saint James Gazette »-ban a walesi herczeg budapesti látogatásáról ezeket irja: Ő fenségének értekezése az államférfiakkal és a magyar aristocratiával a lakosságban azon gondolatot keltette, hogy ezen látogatásnak a szokottnál nagyobb jelentősége van; hivatva van eloszlatni azon keserű érzelmeket melyeket az utóbbi öt év alatt Anglia politikája keltett. A herczeg jelenléte Magyarországon a legjobb hatást keltette. London, okt. 17. A »Times« az indiai kormánynak a birmai királyhoz intézett ultimátumát közli. A kormány az ultimátumban azt kívánja, hogy a király a brit-birmai főbiztos követét tiszteletteljes fogadtatásban részesítse és a »Bombay: Birma Trading Association« ellen minden lépés megszüntettessék, míg a követ megvizsgálja a társaság és a birmai kormány közt fölmerült viszályt. Ha e két kívánság nem teljesíttetik, a hadműveletek Felső-Birma ellen minden további üzenet nélkül megkezdetnek. Végül a kormány azt kívánja, hogy a király egyezzék bele, hogy Mandalayban állandó angol ügyvivőség létesíttessék és annak védelmére angol őrség engedélyeztessék. Róma, okt. 16. A »N. fr. Pr.« jelentése: A »Tribuna« egyik czikkében emlékezteti Robilant gróf külügyminisztert arra a beszélgetésre, amit Victor Emanuel folytatott a fővárosból visszatérő Crispivel akkor, amidőn arról volt szó, hogy Ausztria-Magyarország bevonul Boszniába. A király azt kérdé: »S mit mond hozzá Anglia ?« — Crispi: »Azt hiszem, hogy még semmit el nem határozott.« — A király: »S magunkra vonatkozólag nem mondá ön, hogy minket tételünk érdeke kényszerit Törökországnak minden megkárosítását perrhorescálni, mihelyt az valamely nagyhatalom előnyére történik ?« Crispi: »De mondottam, s megjegyzem, hogy Olaszországnak meg kell akadályoznia Ausztria minden nagyobbodását az Adria mellett, mert azon körülmény folytán, hogy északkeleten határai nincsenek, össze volna szorítva, úgy, hogy nem mozdulhatna. Derry ezt helyeselte, s azt mondta, hogy ezt Anglia alkalomadtán mérlegbe esőnek fogja tekinteni.« A »Tribuna« hozzáteszi, hogy a programm keresztülvitelére nem szükséges háborút vezetni, az igazságra támaszkodva csak komoly akarat szükséges, s hatalmaknak, mely Olaszországot ignorálni akarnák, oda kell kiáltani a quos ego-t. Tunis, okt. 17. A helybeli kereskedelmi kamara megcáfolja azt a hírt, hogy cholerajárvány uralkodik Tunicban. Vinkovce, okt. 17. Gróf Khuen-Héderváry bán Vukovárról délután 3 órakor indult el, s igen számosan elkísérték kocsin. Brsadinban a bánra a községi képviselet várt és a helység lelkésze üdvözölte. Itt csatlakozod hozzája a nustari uradalom környékének lakóiból alakult csinos paraszt bandérium ; itt várt a bánra a vinkovcei kerület és Vinkovce község küldöttsége és a közel és távolból egybesereglett lakosságnak több ezerre rugó sokasága. A nustari községi elöljáróság üdvözlése után Billy kerületi főnök tartott beszédet a bánhoz, a broodi kerület nevében üdvözölvén őt. Gróf Khu en-Héderváry megköszönve a fogadtatást és üdvözlést, gróf Eltz négyes fogatán, oldalán Bubanovic főispánnal folytatta útját Nustar felé. A helység bejáratánál diadalív emeltetett, a házak mind fel voltak díszítve — részben csak horvát, részben horvát és magyar zászlókkal , nemkülönben nemzeti szinü szőnyegekkel. Miután a bán kocsijáról leszállt, előlépett Csincsek lelkész és a lakosság nevében üdvözölte. A beszédet, mely a hű odaadás túláradó hangján mondatott, a nagy tömeg gyakran és lelkesült helyeslésével kisérte és midőn a bán köszönetet mondott, viharos »zsive« kiáltás hangzott fel. A bán innen gyalog folytatta útját a kastély felé, útjában folyvást ki kitörő lelkesedéssel üdvözöltetve. Majd betért a templomba rövid imára. Itt a papság fogadta. — A kastély bejáratánál a lelkész a bánt, mint földesurat, patronátust üdvözölte; a pórnépség a legőszintébb örömét nyilvánította. A kastélyba érkezés után, rövid szüneteléssel, Vinkovce, Trpinje, Marincze stb. helyiségek küldöttségei, továbbá a gör. keleti, a róm. katholikus és a görög katholikus papság fogadtatása következett B adic petrovczi görög katholikus pap vezetése alatt. A bán hangsúlyozta ez alkalommal, hogy menynyire örvend a különböző hitfelekezetek papságát egyesülve láthatni és ama óhajának adott kifejezést, hogy tetteikkel a nép közt is keltsenek egyességet. A vukovári községtanács küldöttségének elbúcsúzása után a szomszéd földbirtokosok jelentek meg, köztük Hideghéty is Bogdanovcéből. Ezután visszavonult a bán. Este fél 9 óra tájt Nustar utczái fényárban úsztak, 200-nál több földmives és Vinkovcze számos polgára fáklyásmenetet rendezett a bán tiszteletére. Gjuka Agisic egy egyszerű földmives tartott beszédet, melyben arra utalt, hogy ők nemcsak földesurukat, hanem különösen Horvát- és Slavonország bánját üdvözlik, (a szónok hangsúlyozta a slavon szót) és biztosítá, hogy a nép büszke arra, hogy grófját a báni széken láthatja. A szűnni sem akaró zsidók közt, mely e beszédet követte, alig tudott szóhoz jutni a bán, kit a szépen elmondott, őszinte hangú beszéd nagyon kellemesen lepett meg. A bán köszönő beszédében biztositá a lakosságot jóindulatáról és szeretetéről. Miután a Vinkovceből megérkezett zenekar egypár darabot eljátszott, a fáklyavivők elvonultak a a kastély előtt s ezzel a mai ünnepélyességek véget értek. — Vasárnap reggel utazik el a bán Eszékre, minthogy az eszéki községtanács meghívását elfogadta. Görgény-Szt.Imre, okt. 17. Rezső trónörökös a meghívott vadásztársasággal ma reggel 7 órakor indult vadászatra az adorjáni erdőségekbe. A vadőrök jelentése szerint ott 4 medve tartózkodik. Stefánia trónörökösné udvarhölgyei kíséretében 8 és fél órakor kisétált a parkba. H | R E K Október 17. — Hivatalos. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter, Ruzsitska Béla és Hirling I. oszt. pénzügyi titkárokat II. oszt. pénzügyi tanácsosokká, és Gyulai Árpád I. oszt. pénzügyi fogalmazót II. oszt. pénzügyi titkárrá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Szabadházy Béla jegyzőt Soroksár, Haraszti és Taksony községek részére ideiglenes iskolalátogatóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, Rédl Gusztáv tapolczai felső-népiskolai igazgatótanítót, jelen állásában végleg megerősítette. A nagy-kanizsai kir. törvényszék elnöke, dr. Hauser Jánost ezen törvényszékhez joggyakornokká nevezte ki. — Alapszabályok. Az Erzsébetváros területén az 1884: XVII. t.-cz. 122. §. értelmében létesített ipartestület és a pinkafőinka szépítési egylet alapszabályai a bemutatási záradékkal elláttattak. — Távirda. A m. kir. államvasutak mezőtur-turkevei uj vonalrésze mentén Pusztatur-Pásztón és Turkevén felállított vasúti állomások állami és magán táviratok kezelésére lettek felhatalmazva, és ebbeli működésüket megkezdették. — Névváltoztatások. Kiskorú Kolm Henriette és Arthur győri illetőségű miskolczi lakosok vezetéknevének „Kovácsra“-ra, kiskorú Loki Arnold nagykanizsai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének ,,Loránd"-ra, kiskorú Bernstein Lajos komáromi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Borcsányi“-ra, Eirich Lajos kölesdi illetőségű ugyanottani lakos saját, úgy nagykorú Gusztáv és kiskorú György fiai vezetéknevének „Erdélyiére, és Rosenfeld "Samu galgóczi illetőségű uziczei lakos vezetéknevének „Réti“-re kért átváltoztatása, belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. — Vásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter, f. évi 55.065. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy Temesmegye területéhez tartozó Detta községben, a f. évi szeptember hó 5-re esett, de hatóságilag betiltott országos marhavásár helyett, f. évi október hó 18-án marhavásár tartassák. — Kitüntetések. Ő felsége Berzeviczy Tivadar királyi tanácsosnak és Sárosmegye nyugalmazott tanfelügyelőjének, a tanügy terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a III. osztályú vaskorona-rendet, Ságh József budapesti József-fiárvaházi tanítónak és a zenetanítók országos egyesülete elnökének, a zenészet terén kifejtett hasznos működése elismeréséül az arany érdemkeresztet adományozta. — Erzsébet főherczegné ajándéka. Az idén ő felsége születésnapját a legszűkebb családi körben ünnepelték meg Ischlben. Az ajándékok között, melyeket az uralkodó e napon kapott, a kis főherczegnőé is ott volt: a trónörököspár leánykájának kitűnően sikerült fényképe, mely Türk udvari fényképész műterméből került ki és laxenburgi felvétel. Evvel egyidejűleg egy második fénykép is készült s ezen a kis főherczegnő oldala mellett Stefánia trónörökösnő áll. E kép szintén kitűnően sikerült. A trónörökösnő arczáról örömteljes szeretet, szemeiből pedig azon érzelem sugárzik, melyért a palota oly gyakran irigyli a kunyhót: az anyai öröm valódi érzelme. — Ismail egyptomi ex-khedive kíséretével együtt ma délután 4 óra 15 perczkor, 7 napi itt időzés után, Bécsen keresztül rendes téli tartózkodó helyére, Nápolyba utazik. — Budapest vízszolgáltatásának kérdése czimen fölöttébb érdekes közleményt talál az olvasó lapunk mai számában. E czikket dr. Fodor József, e kiváló szakférfiú írta, kitől közegészségi czikkeket már többször volt alkalmunk közölni. Czikke annyival nagyobb figyelmet követelhet, minthogy a főváros vízszolgáltatásának kérdése egyike a legfontosabbaknak, a leghamarabb megoldandóknak, s dr. Fodor József felszólalása kétségkívül jobban fog hozzájárulni ahoz, hogy az e kérdésben uralgó zavar mihamarabb szétoszlattassék, és a vízszolgáltatás kérdése megoldassék. — Ovatio egy képviselőnek. Szalay Ödön országgyűlési képviselő tegnap ünnepelte ezüst menyegzőjét, mely alkalommal, mint a »P. Lloyd«-nak írják, úgy Pozsony város, mint Pozsony megye különféle hatóságai, testületei és társulatai szép ovatiót rendeztek számára. A bazini választókerület, melyet Szalay képvisel az országgyűlésen, Tomka Kálmán választási elnök által üdvözölte; a pozsonyi önkéntes tűzoltóságnak, melynek Szalay alapítója és elnöke, 30 tagból álló küldöttsége pompás kiállítású üdvözlő iratot és ezüst asztaldíszt, a magyar-franczia biztosító társaság pedig, melynek Szalay pozsonyi igazgatója, művésziesen kidolgozott ezüst koszorút nyújtott át neki. Az említett biztosító intézet vezérigazgatóságát a családias ünnepélyen Moskovitz vezérigazgató, Hiller és Regenhardt igazgatók képviselték. — Eljegyzés: Bogdán Emil sepsi-szt.-györgyi birtokos, eljegyezte Tutscher Margit kisasszonyt. — Amerikai párbaj. Varsány és Laczháza között vasárnap éjjel egy fiatal ember vetette magát a vonat elé, s amint a körülményekből következtetni lehet, amerikai párbaj folytán. Amint a vasúti őr megtalálta a holttestet, s elásta addig, amíg hivatalosan megvizsgálják, két fiatal ember érkezett oda Budapestről, kérdezték, hogy nem gázolt-e ott el egy fiatal embert a vonat, s miután meggyőződtek arról, hogy az tényleg megtörtént, visszautaztak Budapestre. E hó 12-ikén dr. Péter körorvos és dr. Papp járásorvos kiásatták és megvizsgálták a holttestet. Találtak nála egy franczia nyelven irt nyitott levelet, mely annak szól, a ki megtalálja, s körülbelül annyit tartalmazott: »Ily csekély sértésért meghalni emberi dolog. Azt, hogy ki voltam és hogy kiért haltam meg, ne keressétek. Testemet adjátok vissza a földnek.« Volt nála egy kis füzet is, mely olyan papirosból készült, aminőt mérnökök szoktak használni számadásra. E füzetben Fiume, Belgrád és még több más város neve volt felírva, mindegyik név után algebrai tételekkel. Találtak még nála egy papir-szeletkét, melyet szerfelett izgatott állapotban, vagy pedig a vasúti kocsiban írhatott tele, mivel a vonások nagyon kuszáltak és alig olvashatók. Ezen szintén francziául ez volt írva: »A. Budapest—Fiume. Telegram D. Arzac.« Több nem olvasható, csak egy szócska, hogy »soha.« A holttest szerfölött magas , barna, vonásai felismerhetők voltak, mert arcza nem torzult el. Haja igen sűrü és fölfelé fésült ; arczán két régi sebhely látszott; orra hegyes, kis bajusza szintén barna, feje aránylag nagy volt. Egyik lába térdben el volt törve, de ez még gyermekkorában érhette. Más jel nem volt rajta. Ruházata: egy dohányszinti őszi kabát, benne egy jeltelen finom fehér zsebkendő, alatta egy sötét kabát, mellény, kockás nadrág és divatos nyakkendő; új divatú finom vászon ing, mely hátul összegombolható, alatta Jaeger-gyapjúing és alsónadrág. A kifejlett lábizmok s a kevésbé kifejlett kar izmai, valamint a nála talált jegyzetekből következtetve, az öngyilkos az előbb kelő külföldi mérnökök osztályából való lehetett. Az öngyilkost orvosrendőrileg fölbonczoltatták s 13-ikán eltemették a laczházai köztemetőben. A szerencsétlen ember eltüntetett minden jelt, mely kilétét földeríthette volna. Ingének alsó részét, hol a név első betűi szoktak lenni, lehasitotta, selyem-zsebkendőjén, mely az alsó kabátban volt, »S« betű látszik s öt ágú korona. Kezén egészen uj sárga szarvasbőr-keztyűt, lábán finom divatos czipőt viselt. — Afrikai hittérítők a királynál. Pater Bonomi, ki tudvalevőleg hosszabb ideig a mahdi foglya volt és Sogaro püspök, aki a Congó állam apostoli helynökévé neveztetett ki, Bécsben időznek és tegnapelőtt délben kihallgatáson volt ő felségénél. A király köszönetet mondott Bonominak a Szudánban tanúsított bátorságért és szerencsét kívánt a megmeneküléséhez. Ő felsége megígérte, hogy Ausztria-Magyarország diplomatiai közegeit Afrikában utasíttatni fogja, hogy a hittérítőket minden tekintetben támogassák. Bonomi pater tegnap délután Bécsből Veronába ment és innen fog menni Afrikába. — Am. tud. académia III. (math. és terméészettudományi) osztálya a nyári szünet után első ülését tartja október 19-ikén (hétfőn) d. u. 5 órakor. Tárgyak: Primics György részéről: »A Rodnai havasok geológiai viszonyai, különös tekintettel a kristályos palákra.« Bemutatja Szabó J. r. t. Örley László részéről: »A palearcticus övben élő Terricolák revisiója és földrajzi elterjedése.« Megismerteti Frivaldszky J. r. t. Liebermann Leo részéről: »Előleges chemiai közlemény«; előadja Than K. r. t. Vályi Gyula kolozsvári egyetemi tanár részéről: » Többszörös collinear tetraéderek« ; beterjeszti König Gy. 1.1. Konkoly Miklós t. t.: »A napfoltok megfigyelése 1885.1. rész.« Kövesligethy Radó részéről: »A folytonos spectumok elmélete«; beterjeszti Konkoly M. t. t. — Meggyilkolt csendőr. A kaposvári csendőrgyilkosság ügyében befejezték a vizsgálatot. A csendőrök fegyver nélkül belekötöttek a kukoriczafosztókba, kiket le akartak tartóztatni. Ez fölingerelte a csendőrökkel anélkül sem rokonszenvező köznépet s egy Révész nevű ezért lőtt az egyik csendőrre. A csendőrök különben hárman voltak s az életben maradottak is megsebesültek; mert Révész ezeknek puskaagygyal esett nekik s a többi kukoriczafosztó társaságában elverte őket. Az egyik súlyos beteg lett bele, a másik rövid időn elhagyhatja az ágyat. A meggyilkoltnak a sörétek a nyakába hatoltak s összeroncsolták a nyakizmokat. Az ütődéstől aztán irányt változtatott az egész töltés s a jobb mellkosár alsó részén állapodott meg. A lövés oly közelről történt, hogy bonczoláskor még a fojtást is megtalálták a holttestben. — Apagyilkosság. E hó 14-én, mint lapunknak írják a falubatthányi szőllőhegyen ifj. Kosa József összeveszett apjával id. Kosa Józseffel s ezt egy óriási fejszével kannibáli módon agyonverte. A csendőrök ifj. Kósát elfogták s Polgárdira vitték. A székesfehérvári törvényszék Kukorelly vizsgálóbírót küldte a helyszínére. — Rablógyilkosság. Körmenden e hó 10-ikén egy fiatal, csinos asszonyt, ki oda mint idegen érkezett, egy Antalné nevű asszony, magához csalta éjjeli szállásra, s mikor megtudta, hogy vendégénél 200 frt van, férjével, s ennek egyik czinkosával megfojtatta. Antalné bűnét úgy fedezték föl, hogy egy kereskedőnek föltűnt a sok pénz, melylyel nála vásárolt, s följelentette. A vizsgálat folyamában Antalné bevallott mindent, s férje azt is beismerte, hogy ugyane módon régebben egy disznókereskedőt ölt meg. — Élvezeti szerek befolyása az emésztésre. Masanori Ogata, a japáni orvos, a müncheni egészségtani laboratóriumban vizsgálta, minő befolyása van némely élvezeti szernek, nevezetesen alkoholos italoknak, tea és kávénak, valamint só és czukornak az emésztés gyorsaságára. Eljárása az volt, hogy erős mészáros kutyának gyomorsípolyt készített, s azon vitte be a gyomorba a megemésztendő táplálékot (leginkább lóhúst, apróra vagdalva) valamint az élvezeti szert. Bizonyos idő múlva kivette a gyomorból, az eledelmaradékot s megmérte. Kísérleteinek eredménye e következő: 1. Tiszta víz, szénsavas víz, tea, kávé mérsékelt mennyiségben nem zavarják az emésztést. 2. Bor és pálinka, amíg nem szívattak fel a gyomorból jelentékenyen lassítják az emésztést, még inkább lassítja azt a sör. 3. Czukor nagyon lassítja. 4. só lényegesen sietteti az emésztést. Ezek az adatok igen tanulságosak ugyan, azonban közvetetlenül nem alkalmazhatók az emberre, mert az emberben még egy fontos körülmény befoly az emésztésre, s ez az ínynek s ennek utján a gyomor idegeinek izgatása az élvezeti szerek által, a mi a kísérlet alatti állatban nem működött közre az emésztésre, mig az emberben lényeges szerepet játszik. — Közegészségi állapot hazánkban és külföldön. Az »Orvosi Hetilap« közegészségügyi melléklete közli a következő érdekes adatokat: A külföldi városok között Varsó, Prága, München, Berlin halandósága haladja meg a 30 pro millet, ellenben Genf, London, Kopenhága 20 pro mille alatt maradnak (15.4—19.3). Ami a járványos betegségeket illeti, a himlő aránylag legtöbb áldozatot ragadott magával Miskolczon. — Temesvárott — sajnos — nagyon is alaposnak bizonyult, ezen nyári évszakban a himlő, majd kisebb majd nagyobb erővel, de folytonosan pusztít. Nyíregyháza, valamint Bécs himlőjárványa szintén említést érdemel. A kanyaró Liverpoolban, Varsóban, Sz.-Fehérvárott, Nyíregyházán, a skarlát Miskolczon, Prágában, Varsóban mutatkozott erősebben. A croup és diphtheritis jelentékenyebb járvány alakjában Varsó, Berlin, Miskolcz stb. városokban lépett fel. A legmagasabb typhcushalandóságot Szegeden jegyezzük fel. A diarrhoea-és enteritis-halandóság többnyire nagymértékben fokozódott , nevezetesen Debreczenben majdnem tízszeresét képezi a múlt negyedévi arányszámnak, az összes