Nemzet, 1885. november (4. évfolyam, 1137-1166. szám)
1885-11-22 / 1158. szám
kiutasítani, s a szólót a tárgyhoz kérésre, s ha attól ismételve eltért, vagy az illedelmet sértené, rendre utasítani, s ha ez nem használna, a szót tőle azon tárgyban megvonni. A kérdést szavazatra az elnök teszi fel. Szavazás előtt a kérdés megállapításához a tagoknak szólni jogukban áll, véleménykülönbség esetében a többség határozata dönt. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha 5 tag kivánja, felállással szavazni kell, és ha 10 tag kivánja, vagy ha községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről vagy felbontásáról, községi kölcsönről és községi pénzek elhelyezéséről van szó, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni mindig köteles. 60. §: Aki a tanácskozás méltóságát vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él s azt rögtön viszsza nem vonja, avagy botrányos magaviselete által a tanácskozást figyelmeztetés daczára zavarja, széksértést követ el és a gyűlés által, a felebbezés kizárásával, kis és nagy községekben 15 forintig, rendezett tanácsú városokban 50 forintig terjedhető s közigazgatási uton behajtható bírságra büntettethetik. A birság a szegények pénztárába fizetendő. A birsággal terhelt, mig azt le nem fizette, a gyűlésekben részt nem vehet. Ha széksértés megtorlása indítványoztatok, elsőben afölött kell szavazni, hogy a vádlott büntetendő-e, azután a birság mennyisége fölött. 61. §. Ha valamely község képviselő testülete oly eljárást követ, mely az állam érdekeit, vagy a község jólétét veszélyezteti, az egyéb törvényes eszközök teljes kimerítése után a belügyminiszter a törvényhatóság előterjesztésére vagy meghallgatásával a képviselőtestületet feloszlathatja és a megye útján az ügyek időközi vezetése iránt intézkedik. Az új választás napját a miniszter jóváhagyása mellett, a törvényhatóság tűzi ki, de az új képviselő testület választása egy éven túl el nem maradhat. Ha azonban az új választás megtagadtatott, a a törvényhatóság intézkedése hosszabb időre kiterjeszthető ; ha pedig a képviselő testületet ismételve kellett feloszlatni, az új választás hosszabb időre is elhalasztható. VI. Fejezet: A községi elöljáróságról. 62. §. A képviselő testület határozatait és a felettes közigazgatási hatóságok rendeleteit a községi elöjáróság hajtja végre. 63. §. A községi elöljáróság áll: kis községekben : a bíróból és helyetteséből (másod vagy törvénybíróból), legalább 2 tanácsbeliből (esküdt, hites), a körjegyzőből és körorvosból; nagy községekben: a bíró és helyetteséből (másod vagy törvénybíró), legalább 4 tanácsbeliből, pénztárnokból, községi jegyzőből, illetőleg jegyzőkből, közgyámból és a rendes községi, illetőleg körorvosból. A rendezett tanácsú városokban az elöljáróságot a tanács tagjai képezik, t. i. a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, rendes fizetéses jegyzők, főügyész, rendes fizetéses ügyészek, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, ellenőr, közgyám, levéltárnok, orvos, mérnök s a község által a helyi igények szerint rendszerízett más tisztviselők. 64. §. A szervezési szabályrendeletek, melyeket a rendezett tanácsú városok az 1871. XVIII. t.-cz. 65. §. értelmében alkottak, továbbá azon megyei szabályrendeletek, melyekben az összes megyebeli kissé nagy községekre kihatólag a szervezési irányelvek megállapittattak, nem különben az azok alapján az elöljárók teendőit s a szolgaszemélyzet létszámát rendező községi szabályrendeletek a belügyminiszter által megállapítandó határidőn belül a jelen törvény határozmányaival összhangzásba hozandók. 65. §. Rendes fizetést húz : Kis és nagy községekben a jegyző, illetőleg jegyzők, a körjegyző és a rendes községi illetve körorvos, rendezett tanácsú városokban az elöljáróság a kezelő- és segédszemélyzet valamennyi rendes tagja. A fizetés valamint az esetleges napidíjak menynyiségét a község szabályrendelettel állapítja meg. Kis és nagy községekben az elöljáróknak átalában adassék-e fizetés ? és mennyi ? tekintettel az eddigi szokásra, a község vagyoni viszonyaira és az elöljárók elfoglaltatására, a fentebbi §-ban érintett szabályrendeletben maguk a községek állapítják meg. Ott, hol azt a közbiztonsági viszonyok kívánják, a törvényhatóság elrendelheti, hogy az elöljárók háza és egyébb vagyona a község költségén tűzdelten biztosíttassék. 66. §. A polgármester évi rendes fizetése kevesebb nem lehet azon javadalomnál, melyet az illető törvényhatóság a főszolgabírák részére megállapít. A községjegyző fizetését a nagyközségekre nézve a képviselő-testület meghallgatásával s a község illetőleg a szövetkezeti helységek anyagi viszonyaihoz képest a törvényhatóság állapítja meg. E fizetés, nem számítva a természetben kiszolgáltatandó szabad lakást, 400 o. é. forintnál kevesebb nem lehet és ott, hol a községek vagyoni helyzete azt megengedi, a törvényhatóság a fizetést 500 forintig hivatalból felemelheti; a községnek ezen megyei határozat ellen a belügyminiszterhez való felebbezési joga fenmaradván. Az eddig megállapítva volt s általában az egyszer megállapított fizetést alább szállítani nem lehet. Kivételnek e tekintetben csak akkor lehet helye, ha az illető község túlterheltetését kimutatja s ha a leszállítást a törvényhatóság helyben hagyja, a törvényhatóság határozatát az érdekeltek a belügyminiszterhez felebbezhetik. Az elaggott jegyzők és a jegyzők özvegyei és árvái sorsának biztosításáról a törvényhatóság az általa szabályrendeletileg alkotott, illetve alkotandó nyugdíjintézet által gondoskodni tartozik. E czélból több törvényhatóság is szövetkezhetik. A jegyzők által eddig használt községi földek jövőre is a jegyzőknél hagyandók, de a földeknek az adókataszter szerint felvett évi jövedelme a megállapított készpénzfizetésből levonathotik. 67. §. A közjegyzőt a szövetkezett helységek közösen fizetik. Azt, hogy valamely körjegyzőség a körjegyző mellett aljegyzőt is tartson, úgyszintén azt is, hogy a körjegyző és segédjegyző, melyik községben lakjék, s a szövetkezett helységek mily mérvben járuljanak a körjegyző fizetéséhez s a közös kiadásokhoz, a képviselőtestületek s az illető közigazgatási tisztviselő meghallgatása mellett esetről-esetre az alispán határozza meg; e határozat a közgyűlésre felebbezhető. 68. §. Kis községekben a bírót és tanácsbelieket a választóközönség (35 , 36. és 37. §§.) a körjegyzőt a szövetkezett helységek képviselőtestületének egyeteme; nagyközségekben az összes elöljáróságot a választóközönség, rendezett tanácsú városokban pedig a képviselőtestület választja. 69. §. Az elöljáróság, a jegyzők és orvos kivételével : kis- és nagyközségekben három évre , rendezett tanácsú városokban hat évre választotik. A községi és körjegyző nemkülönben a rendezett tanácsú városokban a főjegyző és rendes fizetéses jegyzők, továbbá a községi és körorvos élethossziglan megtartják hivatalaikat és attól csak rendes fegyelmi határozattal mozdíthatók el. Azon elöljáró, kinek megbízatása lejárt, a hivatali állásával járó kötelességeket teljesíteni mindaddig tartozik, és az abból kifolyó jogokat is gyakorolni hivatott, míg akár választás, akár helyettesítés útján helyébe lépendő utóda a hivatalt el nem foglalta. Azon elöljáróval szemben, ki hivatali kötelességének teljesítésére betegség okából vált képtelenné, a hivatalától felmentés előtt ugyanazon eljárás foglal helyet, mint a betegség miatt hivatalból való nyugdíjazáskor. 70. §. A körorvos választására illetményei és lakhelyére nézve az 1876. XIV. t. sz. 144. §. határozmányai irányadók. 71. §. Nagy és kis községekben a bírói hivatalt csak rendkívüli akadályoztatás eseteiben lehet viszszautastani, s a megválasztott községlakos 100 forintig terjedhető büntetés súlya alatt legalább egy évig viselni tartozik hivatalát. Rendkívüli akadályoztatás eseteiben a megválasztottnak indokolt folyamodására az alispán adja meg a felmentést. Az alispán határozata felebbezhető a törvényhatósághoz. Az, ki a bírói tisztséget már egy éven át viselte vagy a bírságot lefizette nem kötelezhető, hogy azt tovább viselje vagy hat év leforgása alatt újból elvállalja. 72. §. A községi elöljáróság választása a községi tisztújító székeken eszközöltetik. A tisztújító szék elnöke kis és nagy községekben a főszolgabíró, vagy az általa az alispán előzetes engedélyével megbízott szolgabiró, akadályoztatásuk esetén az’ alispán által e czélból külön kirendelt helyettes , rendezett tanácsú városokban az alispán, vagy akadályoztatása esetén a törvényhatóság által e végre kiküldött helyettes. 73. §. Elöljáróvá választathatik minden 24 éves és nagykorú honpolgár, aki községi választó és a 74. és 75. §§-ban elősorolt kivételek alá nem esik. A jegyzők, orvosok, ügyészek és mérnökök azonban megválaszthatók a nélkül, hogy előbb községi választók lettek volna. 74. §. A külön minősítéshez kötött állomásokra u. m. a polgármesteri, jegyző, orvosi és ügyészire nézve az 1883.1. t. ez. 5. §. VII., illetőleg az 1883. I. t. ez. 6. §. ugyanezen törvényezikk 9. §. I., az 1876. XIV. t. ez. 143. §., az 1883. t. ez. 5. §. VIII., a mérnökire nézve pedig ezúttal az 1883. 1.t. sz. 10. §. első bekezdésében foglaltak irányadók. 75. §. Nem választathatik községi elöljáróvá: a) ki községi képviselő nem lehet; b) a lelkész, tanító, az állami és megyei tisztviselő és hivatalnok, habár a községben választójoggal bir is; c) kis- és nagyközségekben biró és pénztárnok egymással vagy a jegyzővel; d) rendezett tanácsú városokban, polgármester, főjegyző, a pénztárnok és számvevői személyzet tagjai egymással a rokonság és sógorság első fokában levő egyének egyidejűleg nem lehetnek. 76. §. A megválasztott községi elöljárónak hivataloskodása egész ideje alatt a községben kell laknia. 77. §: Minden városi és községi elöljárói állomásnál kijelölésnek van helye, mely a tisztújítást megelőzőleg a tisztújító szék elnökének vezénylete alatt tartott képviseleti ülésben eszközöltetik. A kijelölés jogát: kis és nagy községekben a bírói, továbbá a községi- s körjegyzői, végre a községi és körorvosi állomásokra nézve a tisztújítószék elnöke-, a többi állomásokra nézve a képviselő testület gyakorolja; rendezett tanácsú városokban minden külön minősítéshez kötött állomásra és a rendőrkapitányra nézve az alispán illetőleg helyettese gyakorolja és pedig a pályázat útján betöltendőknél a pályázat eredményéhez képest a kijelölési jogot, a többi állomásokra nézve a képviselő testület. Azon állomásokra nézve, melyekre a képviselő testületek jelölnek ki, úgy kis és nagy községekben mint rendezett tanácsú városokban a tisztújító szék elnökének jogában áll, oly jelöltet kizárni, kinek megválasztását erkölcsi és hazafiús szempontokból nem látná helyén, — ilyen esetben azonban eljárását a választási jegyzőkönyvben tüzetesen indokolni tartozik. A kijelölés eredményét a tisztújító széken ennek elnöke jelenti ki. Érvényesen szavazni csak jelöltre lehet. 78. §: A tisztújító szék határnapját: kis és nagy községekben a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban az alispán, a képviselő-testület megalakulását követő valamely napra tűzi ki. Ugyanőket illeti a választási előintézkedések megtétele és a választás kihirdetése, a választás vezetésének s a rend fentartásának joga, és kötelessége a tisztújító szék elnökére (72. §.) tartozik. A választók a választás megnyitásakor az elnök mellé 4 bizalmi férfiút jelölnek ki maguk közül. Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat az elnök nevezi ki. 79. §: A választás felkiáltás vagy szavazás útján történik. Ha tíz választó szavazást kíván, az elnök azt elrendelni köteles. 80. §. A szavazás : kis és nagy községekben a szavazók nevének és szavazatának feljegyzése, rendezett tanácsú városokban szavazatlapok által történik. A szavazatok feljegyzését, a szavazatlapok beszedését, a szavazatok összeszámítását az elnök által kinevezett küldöttség nyilvánosan eszközli. 81. §. A polgármester, bíró, jegyző és orvos átalános szavazattöbbséggel választatik. Ha általános többséget a jelöltek között senki sem nyert, új szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között. Az elöljáróság többi tagjainak megválasztásánál a viszonylagos szavazattöbbség elégséges. Az egész választási eljárásról jegyzőkönyv szerkesztendő, melyben az eljárás lényeges mozzanatai a netáni óvások rövid említésével fehétessenek, s mely az elnök, jegyző és bizalmi férfiak által aláírandó. Ha a bizalmi férfiak az aláírást megtagadják, ezen körülmény a jegyzőkönyvbe felveendő, de a jegyzőkönyv hitelességére nézve befolyással nem bír. A választás ellen az eredmény kihirdetésétől 15 nap alatt a törvényhatósági bizottsághoz és onnan a belügyminiszerhez felebbezéssel lehet élni. 82. §. Ha köz- és községjegyzői, úgyszintén ha köz- és községi orvosi állomás jó üresedésbe, a kis és nagy községekre nézve a főszolgabíró, a rendezett tanácsú városokra nézve az alispán nyilvános pályázatot nyit, mely a törvényhatóság területén, esetleg a szomszédos megyékben is, sőt a körülményekhez képest országszerte kihirdetendő. A kijelölés a pályázat alapján történik és pedig az orvosokra nézve az 1876. XIV. t. sz. 152. §. c) pontjának határozmányára való tekintettel. 83. §. A körjegyzőt a szövetkezeti helységek képviselői és az állásuknál fogva szavazattal biró elöljárók, a körorvost az orvostartásra egyesített községek az 1876. XIV. t. sz. 144. §-a értelmében, a főszolgabíró elnöklete alatt, a körjegyzőség illetőleg a közegészségi kör székhelyén választják 84. §. Az időközben végleg megürült állomások szabályszerű tisztújítás, az ideiglenesen megürült állomások helyettesítés útján töltetnek, be. A helyettesítést kis és nagy községekben a kör illetve községi jegyzőre, valamint a kör, illetőleg községi orvosra nézve a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban a polgármesteri állomásra nézve az alispán, a képviselő testület meghallgatásával eszközlé. A többi állásra nézve a helyettesítés a képviselő testület jogköréhez tartozik, melynek közgyűlése ez alkalommal, kis és nagy községekben a főszolgabiró (71. §.), rendezett tanácsú városokban a rendes elnök vezetése alatt tartatik. Az élethossziglan választott elöljárók megürült állomásai a rendes tisztújításon kívül is élethossziglan töltetnek be; a nem élethossziglan választott elöljárók állomásaira időközben választott vagy helyettesített elöljárók pedig csak az általános tisztújításig maradnak hivatalaikban. Kivételnek azok, kik oly állomásra helyettesittettek, mely fegyelmi utón hivataltól való felfüggesztés következtében ürült meg, ezeknél az illetőnek hivatalába visszahelyezése folytán a helyettesités megszűnik. 85. §. Az elöljáróság minden tagja a képviselő testület előtt a következő esküt teszi le : »Én N. N. esküszöm hogy a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesítem. Isten engem úgy segéljen.« Ha a megválasztott azt állítaná, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, következő fogadalmat kell tennie: »Én N. N. ünnepélyesen fogadom, hogy a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal fogom teljesíteni.« VII. Fejezet. Az elöljáróság és képviselők felelősségéről. 86. §. Az elöljáróság minden egyes tagja azon kárért, melyet hivatalos eljárásában, akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból az államnak, a törvényhatóságnak, a községnek és egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül okozott, ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, teljes kártérítéssel tartozik. A keresetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatásköréhez tartoznak, de a kereset megindíthatására szükséges, hogy a felelősség, illetőleg a kereshetőség a jelen törvény szerint illetékes fegyelmi hatóság által az ezen törvényben szabályozott fegyelmi eljárás útján előzetesen megállapíttassék. Konok perlekedők a községi szegény alap javára 500 forintig terjedhető pénzbírsággal büntettethetnek, a perköltségben pedig elmararasztalandók. 87. §. Ha az elöljáró felsőbb meghagyás folytán és annak értelmében járt el, a kárkeresetek azok ellen indítandók, kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték. A községi képviselő testület azon tagjai, kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymás között azonban a kártérítésre egyenlően kötelezték. 88. §. Ha a károsult az elöljáró vagyontalansága miatt kielégítést nem nyert, vagy ha nem lehet kideríteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak , a fedezetlen kárt a visszkereset fenmaradása mellett a község pénztára téríti meg. A pénzkezelő tisztviselők által okozott kárt azonban ezek után elsősorban azok viselik, akik a községi rendszabály értelmében a pénzkezelésre felügyelni tartoznak s kötelességük teljesítését elhanyagolták. 89. §. Az állami és törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletek végrehajtásáért: kis és nagy községekben a bíró és a kör, illetőleg községjegyző, rendezett tanácsú városokban a polgármester felelős elsősorban. A főszolgabíró a körjegyzőséghez tartozó községekre nézve a körjegyzőhöz intézi rendeleteit, ki azt az illető község túrájával együttesen vagy egyetértőig hajtja végre. Az elöljáróságra nézve azon belügyekben, melyekben a község a törvény korlátai között önállóan intézkedik, elsősorban a képviselő testület, másodsorban a kis és nagy községekben a főszolgabíró, a rendezett tanácsos városokban az alispán gyakorolja a felügyelet és ellenőrzés jogát. 90. §. A községi elöljáróság bármely tagja ellen fegyelmi eljárásnak van helye: a) ha megsérti vagy hanyagul teljesíti a törvényben és szabály- vagy kormányrendeletekben megszabott kötelességét, vagy azok teljesítésére, betegség esetét kivéve, képtelennek bizonyul; b) ha a törvényhatóság, illetőleg a kormány által nyilván vagy hallgatólag még helyben nem hagyott, vagy megmásított olyan határozatot vagy szabályrendeletet hajt végre, mely felsőbb jóváhagyás előtt végre nem hajható; vagy c) ha nyilvános botrányt okozó erkölcstelen életet él, vagy ilynemű kihágást követ el. 91. §. A fegyelmi eljárást elrendelheti: kis és nagyközségekben a szolgabiró, az alispán, a közigazgatási bizottság, a törvényhatósági közgyűlés és a főispán; rendezett tanácsú városokban a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, főügyész és a községi orvos ellen, a képviselőtestület, az alispán, közig. bizottság, a törvényhatóság közgyűlése és a főispán , az elöljáróság többi tagjai, valamint a segéd és kezelő személyzet ellen a polgármester is. A fegyelmi eljárást elrendelő határozat ellen fokozatos felfolyamodásnak van helye, éspedig: a szolgabíró és a polgármester határozata az alispánhoz, ennek megváltoztató határozata a közigazgatási bizottsághoz, a képviselő testület és az alispán határozata a közigazgatási bizottsághoz, ennek megváltoztató határozata a belügyminiszerhez, a közigazgatási bizottság, a törvényhatósági közgyűlés és a főispán első fokú határozata a belügyminiszerhez mindenkor 8 nap alatt felebbezhetők. 92. §. A fegyelmi vizsgálatot nagy és kis községekben a főszolgabíró vagy megbízásából a szolgabíró, rendezett tanácsú városokban pedig a polgármester, rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, főügyész, és községi orvos ellen az alispán, az elöljáróság többi tagjai ellen pedig azon hatáskörrel, melylyel a nagy és kis községekben a főszolgabíró bír, a polgármester teljesíti. Az alispán a vizsgálatot megbízott által is teljesíttetheti. A vizsgálat folyamán kihallgatott tanuk megesketése rend zerint mellőzendő, de amennyiben a vizsgálatot teljesítő közeg a kihallgatott tanuk megesketését az ügy elbírálására döntő körülményeknek megállapítása czéljából szükségesnek találja, a tanú meghitethető. 93. §. Aki a vizsgálatot elrendelte, azzal egyidejűleg, vagy annak folyama alatt is, ha azt a felmerült körülmények indokolják, az illető elöljárót, segéd- vagy kezelőszemélyzeti tagot hivatalától fel is függesztheti. A felfüggesztés iránt hozott határozat ellen fokozatos felebbezésnek van helye (91. §.), de a felfüggesztés már az elsőfokú határozat alapján felebbezet esetében is végrehajtható. A hivatalától felfüggesztett elöljáró helye ideiglenes helyettesítés útján töltetik be. (84. §.), 94. §. Halasztást nem szenvedő esetekben az alispán, illetőleg szolgabiró be nem várva a helyettesítést, a végre nem hajtott rendeletet az illető elöljáró költségén, ennek vagyontalansága esetében a község költségén, de ennek lehető kímélésével saját közegei által hajtathatja végre. 95. §. A vétkes elöljáró, a segéd és kezelőszemélyzet tagja a vétség fokozatához képest: a) csekélyebb vétség esetében : kis- és nagyközségekben dorgálással vagy 25 forintig terjedhető pénzbírsággal; rendezett tanácsú városokban dorgálással vagy 50 forintig terjedhető pénzbírsággal; b) súlyosabb vétség esetén : úgy kis- és nagyközségekben, mint rendezett tanácsú városokban 25, illetőleg 50 forinttól 500 forintig terjedhető pénzbírsággal vagy hivatalvesztéssel is büntettethetik. A fegyelmi határozatban megállapítandók az eljárás költségei is. A megállapított eljárási költségeket marasztaló határozat esetén a marasztalt fél, felmentő határozat esetében a panaszt tevő magánfél viseli. A bírságnak és költségeknek lefizetésére a fegyelmi határozatban záros határidő tűzendő ki, valamint a bírság hováfordítása, az e tárgyban a törvényhatóság által alkotott és a belügyminiszter által jóváhagyott, vagy jövőben alkotandó és a belügyminiszter által jóváhagyandó szabályrendeletek értelmében kimondandó , végül az elmarasztalt által okozott károk megtérítése iránti felelősség is mindenkor megállapítandó, de a kártérítési kereset a rendes bíró előtt indítható meg. 96. §. Kis és nagyközségekben a főszolgabíró, valamint rendezett tanácsú városokban a polgármester és az alispán a 95. §-ban megszabott büntetések közül csak az a) pontban említetteket alkalmazhatja. 97. §. A megdorgálást kimondó határozat ellen az elmarasztaltnak nincs felebbezési joga; bírságolási és hivataltól való elmozdítás, illetőleg azonban: a) a főszolgabíró s rendezett tanácsú városokban a polgármester határozata az alispánhoz s innét a törvényhatósági közigazgatási bizottsághoz; b) az alispán első fokú határozata a törvényhatósági közigazgatás bizottsághoz s onnét a belügyminiszerhez felebbezhető. Úgy az a) mint a b) pont eseteiben felebbezéssel élni csak a határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított 8 nap lefolyása alatt lehet. A felfüggesztés iránti intézkedés felebbezés esetében is azonnal végrehajtható. 98. §. Ha a 1. §. értelmében elrendelt vizsgálatból az tűnik ki, hogy súlyosabb beszámítás alá eső és ennélfogva magasabb pénzbírság kiszabását, vagy esetleg a hivatalvesztést is maguk után vonható oly vétségek forognak fenn, melyeknek megfenyítése a szolgabírónak, rendezett tanácsú városokban a polgármesternek, továbbá az alispánnak a 96. §-ban megszabott hatáskörét túlhaladja, a) a főszolgabíró, illetőleg polgármester az általa teljesített vizsgálat iratait az alispánnak küldi meg, ki, ha szükségesnek látja, pótvizsgálatot rendel el és a vizsgálat eredményéhez képest elsőfokúlag határoz, mely alkalommal, tekintet nélkül a 96. §. rendelkezésére, az illető-rendezett tanácsú városi eljáró, segéd- és kezelő személyzeti tag ellenében is alkalmazhatja a 95. §. b)pontjában említett büntetéseket; b) az alispán a rendezett tanácsú városok tisztviselői ellen általa vagy megbízottja által teljesített vizsgálatra vonatkozó iratokat első fokú határozathozatala végett a törvényhatósági közigazgatási bizottság fegyelmi választmányához teszi át, mely a szükséghez képest szintén rendelhet el pótvizsgálatot. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának határozata a belügyminiszerhez felebbezhető. 99. §. Fegyelmi ügyek egész folyamában két egybehangzó határozat ellen további felebbezésnek nincs helye, a főispán azonban a belügyminiszerhez bármely határozatot hivatalból felebbezhet. A teljesített fegyelmi vizsgálat eredménye alapján hozott két egybehangzó határozattal befejezett ügyek a közigazgatási bizottságnak havonként bejelentendők, a főispán azonban az ekként bevégzett ügyről 8 nap alatt jelentést tenni tartozik s a belügyminiszer az iratokat végleges elintézés végett újabb 30 nap alatt felkivánhatja. Első fokú fegyelmi határozatok, úgyszintén az ilyeneket megváltoztató másodfokú határozatok is, ha felebbezéssel meg nem támadtattak, a felebbezési határidő leteltével a főispánhoz bemutatandók, ki az iratokat 8 nap alatt felkivánhatja és újabb 15 nap alatt indítványát a további felülvizsgálat iránt a belügyminiszernél megteheti. 100. §. Súlyosabb pénzbírságok és a hivatalból való elbocsátás eseteiben első fokú határozathozatal előtt a tiszti ügyész véleménye mindig meghallgatandó s a bepanaszolt elöljáró jogosítva van az ügyészi véleményt, valamint a vizsgálat eredményét megtekinteni és arra 8 nap alatt írásbeli nyilatkozatot tenni. Felebbezés esetén úgy a tiszti ügyész véleménye, mint a nyilatkozat az iratokhoz csatolandó. 101. §. A hivatalától felfüggesztett elöljáró és a segéd- és kezelő személyzet tagja, amennyiben nem hivatalvesztéssel büntettetett, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után állomásába visszahelyezendő. Ha büntetésül pénzbírság alkalmaztatott s az elmarasztalt a jogerőre emelkedett fegyelmi határozatban kiszabott pénzbírságot és a megállapított költségeket a kitűzött határidő alatt (95. §.) le nem fizette, — a mennyiben hivatalától felfüggesztve nem volt — a bírság és költségek az elmarasztalt fizetésének feléből esedékes havi részletekben levonandók; ha pedig hivatalától felfüggesztett elöljáró, a segéd és kezelő személyzet tagja nem fizeti le a kitűzött határidő alatt a reá rótt pénzbírságot és költségeket, az ilyen, habár a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével visszahelyeztetett is hivatalába, de mindaddig, míg a bírság és költség teljesen lefizetve nincs, továbbra is csak azon ellátási összegre tarthat igényt, mely számára a felfüggesztés idejének tartamára a 104. §. második bekezdése értelmében megállapíttatott, s ezen esetben az illető elöljáró, a segéd- és kezelő személyzet tagja illetményeinek az ellátási öszszegen felüli része a bírság és költség letörlesztésére fordíttatik. Ha oly elöljáró büntettetett pénzbírsággal, kifizetést nem húz és a kiszabott pénzbírságot és költségeket a kitűzött határidő alatt le nem fizeti, a bírság és költség az illetőnek magánvagyonából közigazgatási úton hajtható be. 102. §. A hivatalvesztéssel büntetett elöljáró helye a jelen törvény 84. §- a értelmében minden esetre egy hónap lefolyása alatt betöltendő, de az, aki hivatalvesztésre ítéltetett, a rendes tisztújítás bekövetkezte előtt újból meg nem választható, másodízbeni hivatalvesztés esetén pedig elveszti további szolgálati képességét. A községi és körjegyző ugyanazon állásra újból meg nem választható s ha másodízben elmozdittatott hivatalától, sehol. 103. §. A hivataláról lemondott vagy közbejött tisztújításkor meg nem választott elöljáró ellen fegyelmi eljárás rendszerint el nem rendelhető; a már folyamatban levő fegyelmi eljárás pedig, ha a bepanaszolt elöljáró közbejött tisztújítás alkalmával nem lett megválasztva, rendszerint abban hagyandó. Ha azonban úgy egyik, mint másik esetben a volt elöljáró a felelősség alól még nem mentetett fel, ha vagyoni felelősség megállapításának kérdése forog fenn, ha esetleges nyugdíjaztatása a fegyelmi ügy elbírálásának eredményével kapcsolatban áll, akkor a hivatalból kilépett volt elöljáró ellen a fegyelmi eljárás elrendelhető, a fegyelmi eljárás folyama alatt közbejött tisztújításkor meg nem választott volt elöljáró ellen pedig a fegyelmi eljárás folytatandó s jogérvényes határozattal befejezendő. A fegyelmi eljárás elrendelése után az eljárásnak jogerős fegyelmi határozattal befejezéséig lemondásnak rendszerint nincs helye. Kivételes esetekben azonban, ha a vétség előreláthatólag enyhébb beszámítás alá esik és vagyoni felelősség kérdése fenn nem forog, sőt a lemondás elfogadását a közszolgálat érdeke kívánatossá teszi, a lemondás elfogadható. A lemondás elfogadásának kérdésében az ügyben eljáró fegyelmi hatóság határoz és határozatáról, melyet az érdekeltek fokozatosan felebbezhetnek, az illető községet vagy községeket értesíti. 104. §: A hivatalától felfüggesztett elöljáró, a segéd- és kezelőszemélyzet tagja, ha fizetéssel bír, a felfüggesztés tartamára, fizetésének feléig terjedhető ellátásban létesítendő. Ez iránt a fegyelmi eljárást elrendelő hatóság határoz, mely határozat ellen a jelen törvény 91. §-ában megállapított fokozatos felebbezésnek van helye. A hivatalától felfüggesztett jegyző felfüggesztésének tartama alatt az általa kírt természetbeli lakást, a hivatalos használatra rendelt helyiség kivételével, megtarthatja. 105. §. Kisebb fokú hanyagság és kisebb fokú hivatalbeli engedetlenség esetében az alispán rendezett tanácsú városokban épugy, mint nagy- és kisközségekben, a főszolgabíró pedig nagy- és kisközségekben felebbezés kizárásával annyiszor , amenynyiszer rendbüntetést alkalmazhat, mely a rendezett tanácsú város polgármesterével szemben 10 forintig, a többi elöljáró, segéd- és kezelőszemélyzeti tag és nagy- és kisközségek elöljárói ellen 5 frtig terjedhető, a községjegyzői nyugdíjalapra fordítandó pénzbüntetésből áll. Rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány, tanácsnokok, főjegyző, főügyész és községi orvos kivételével az elöljáróság többi tagjával, a segéd- és kezelőszemélyzet tagjaival szemben a polgármester ugyanazon rendbüntetéseket alkalmazhatja, mint nagy- és kisközségekben a főszolgabíró. A fegyelmi törvények súlya alá eső vétségekre nézve mindenkor fennmarad a későbbi felelősségre vonás joga. 106. §. A büntettek és vétségekről szóló 1878 : V., valamint a kihágásokról szóló 1879 : XL. törvényczikkek alapján büntetendő cselekmények folytán a vizsgálat a büntető eljárás szabályai szerint eszközöltetik. Ha a közigazgatási után az arra a fentebbiek szerint jogosult hatóságok valamelyike által elrendelt vizsgálatból az tűnnék ki, hogy a fenforgó cselekmény nem csupán fegyelmi eljárás utján megtorolható vétséget, hanem az 1878: V. és 1879 : XL. tcz. szerint megbüntetendő cselekményt képez, a vizsgálati iratok az alispán vagy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya által a királyi ügyészhez, illetőleg királyi járásbírósághoz (1880: XXXYII. tcz. 40. §.) vagy az eljárásra hivatott közigazgatási hatósághoz (1880: XXXYII. tcz. 41. 42. §§.) tétetnek át, azon megkülönböztetéssel azonban, hogy ha a fenforgó vétség már tisztán fegyelmi szempontból is, a hivatalból való elbocsátás kimondását teszi szükségessé, akkor a fegyelmi eljárás előbb befejezendő és az iratok csak azután teendők át a fentebb jelölt hatóságokhoz, ha pedig a fenforgó vétségek a hivatalból elbocsátást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolják, az iratok azonnal átteendők a köz rádióhoz, mely esetben a további fegyelmi eljárás a bűnügynek jogerős ítélettel befejezéséig függőben tartandó. Az ilyen bűnügyek a bíróságok által mindenkor soron kívül tárgyalandók. 107. §: Büntető vizsgálat esetén az elöljárót, a segéd és kezelő személyzet tagját a közigazgatási bizottság a körülményekhez képest bármikor felfüggesztheti hivatalától; mindazon esetekben azonban, amelyekben a vád alá helyezési határozat meghozatott és jogerőre emelkedett, a felfüggesztés feltétlenül eszközlendő. 108. §. A büntető eljárás folytán, a bűntettek és vétségekről szóló 1878 : V. t. ez., valamint a kihágásokról intézkedő 1879: XL. t. ez. alapján hozott ítéletet az eljáró törvényszék (biróság, hatóság) a közigazgatási bizottságnak mindig megküldi, mely a bűntettben elmarasztaltnak hivatalból való elmozdítását eszközli, esetleg a fegyelmi szempontból szükséges intézkedéseket megteszi. IX. Fejezet: A községi háztartásról. 109. §. A községnek és a községi felügyelet alatt álló intézeteknek ingó és ingatlan vagyonát minden évben leltározni s a leltárt a községi zárszámadáshoz kell csatolni. 110. §. A község törzsvagyona csonkítatlanul fentartandó. Kivételes esetekben annak elidegenítését, lényeges átalakítását vagy felosztását a képviselő testület csak az általa e végre legalább 30 nap közbevetésével határozatilag külön kitűzendő és kihirdetendő közgyűlésében összes tagjainak, ide értve a szavazattal bíró elöljárókat is, általános többségével név szerinti szavazás mellett és a 24. §. rendeleteinek megtartásával határozhatja el. Ha a képviselők ezen gyűlésre kellő számban meg nem jelentek, ugyanezen a módon újabb közgyűlés hirdetendő s ha ezen sem volna meg a kellő szám, ezen képviselő gyűlésből 15 napra egy újabb gyűlés összehívása elrendelhető, mely a jelenlevők többségével határoz. Ugyanez áll a községi felügyelet alatt álló intézetek törzsvagyonára nézve is. 111. §. A község vagyonának olynemű jövedelmei, melyek addig is a község kiadásainak fedezésére fordítattak, ezentúl is mindenekelőtt ezen czélra fordítandók. 112. §. A községi vagyonkezelésnek módját és és ha erre nézve a bérbeadás állapíttatnék meg, ennek feltételeit, a közköltségek fedezése után fenmaradó jövedelmeknek hova fordítását, azoknak esetleg miként történendő felosztását, az egyes polgároknak azokból járó haszonélvezeti illetékeket és az ezekért netalán fizetendő díjakat, a képviselő testület és pedig, amennyiben a fennálló gyakorlatnak megváltoztatása czéloztatik, szintén az általa e végre legalább 30 nap közbevetésével határozatilag előre kitűzendő és kihirdetendő közgyűlésben állapítja meg. 113. § A 110. és 112. §§-nak értelmében hozandó határozatok a községben szokott módon szabályszerűleg kihirdetendők, azok ellen kihirdetésük napjától számított 30 nap alatt, a községnek kötelékébe tartozó bármely polgár és azok, kik a községben vagy határában ingatlan vagyonnal bírnak, a törvényhatósághoz felfolyamodhatik. Ily határozatok ezen határidő lefolyta előtt, felebbezés esetében pedig ennek elintézéséig, semmi VIII. Fejezet. A fegyelmi eljárásról.