Nemzet, 1887. március (6. évfolyam, 1617-1647. szám)

1887-03-01 / 1617. szám

J. Pál tanársegéd üdvözölte meleg szavakkal, íme Lumniczer szintén röviden, de meghatva válaszolt. Ér­dekesnek tartjuk ezúttal az ünnepelt életrajzából a következőket fölemlíteni: Dr. Lumniczer Sándor Ka­puváron (Sopron megye) nemes szülőktől született s jelenleg 69 éves. Tanulmányait Budapesten és Bécs­­ben végezte s ez utóbbi helyen Schuh hírneves se­bésznél 1837-ben kapta műtői oklevelét. A sza­­badságharcz alatt mint honvédfőorvos működött, azután Bécsbe ment vissza, a­hol azonban mint magyar embert mellőzték. Ennélfogva az 50-es években visszajött Pestre s az osztrák-magyar vasút főorvosává neveztetett ki.Nem sokára egyetemi magán­tanár s kórházi főorvos lett. Balassa halála után ő és Kovács József voltak jelölve az egyetemi rendes se­bészi tanszékre s Kovács csupán egy szavazattal győ­zött. 1870-ben rendkívüli tanárrá nevezték ki s 1880- ban felállittatván a II. sebészeti tanszék, arra pályázat mellőzésével Lumniczert hívta meg a közok­tatásügyi miniszter. A 70-es évek felé az orsz. köz­egészségügyi tanács és a kir. orvosegylet elnökévé választotta. 1884-ben czimzetes miniszteri tanácsosi czimet kapott s a főrendiház szervezésekor a király, a hazai orvostudomány terén szerzett érdemei elisme­réséül örökös főrendiházi taggá nevezte ki. Lum­­nitzer úgy tudományánál, mint irodalmi munkássá­gánál fogva a külföldön is jeles sebész hírében áll. Tanári pályája alatt nagyszámú jeles sebészt képzett a hazának. Volt tanítványai közt vannak: Farkas László vöröskereszt egyleti kórház főorvosa, Bakó Sándor, Schmidt Hugo, Janny Gyula, Puky Ákos egyete­m. tanárok s kórházi főorvosok, Radulescu bukaresti főorvos, Haberern J. Pál, Barta Pál, Jár­­may László, Szénássy Sándor és mások.­­ Az elhunyt Jacobini bíbornok utolsó napjairól a következő részleteket írja a »Magyar Állam« : Ja­cobini bíboros államtitkárt tegnapelőtt az orvos figyel­meztette, hogy vegye magához a halotti szentségeket. A beteg délutáni négy órakor részesült is a szentsé­gekben. A pápát informálták a reménytelen állapot felől s ő szentsége délután fél egy órakor négy praelá­­tusa kíséretében a beteg bibornok ágyához sietett, hogy apostoli áldását adja és jelenlétével megvigasz­talja. Fél óráig tartott beszélgetésük. A bíbornok eszének teljes birtokában volt, és minden nehézség nélkül hosszabb társalgásra is képes. Délután négy órakor megjelent végre Sanminiatelli főalamizsnás, az oltári szentséget hozva. Csatlakoztak hozzá még a Pál-kápolnában Galimberti, della Volpe, Macchi, Boccali, Mocenni, Volpinni, Campori és Bisseti elő­kelő prelátusok; a nemesi és svájczi gárda több tagja egészítette ki a menetet, melynek élén többen gyertyákat vittek. Pifferi alsekrestyés adta föl a betegnek az utolsó kenetet. — Jacobini élet­rajzát még a következő részletes adatokkal egé­szítjük ki: Jacobini atyja gazdag borkereskedő volt, kinek három fia: Angelo, Lajos és Domon­kos egyházi pályára szánta magát. Mindhárom kora ifjúságától fogva Rómában gondosan neveltetett. An­­gelo bíbornokká creáltatott öcscse után, és ta­valy hunyt el Rómában ; a legfiatalabb Jacobini Domonkos tirusi érsek és a Propaganda első titkára, s mint ilyen bizonyosan bibornoki kalap­pal fog földiszittetni. Jacobini Lajos theologiát, philosophiát, azután jogi és diplomatiai tanul­mányokat végzett, és már 32 éves korában a Segnatura előadójává neveztetett ki. IX. Pius pápa figyelemmel kisérte a fiatal prelatus működését és a propaganda kebelében újonnan alapított congre­­gatiónak titkárjává nevezte. Majd a lateráni bazilika kanonokja lett és egyszersmind helyet foglalt a vati­­cáni zsinat előkészítő és egyházpolitikai bizottságá­ban. Ekkor már consultora volt a propaganda és a tartományi zsinatok congregatiójának, továbbá apos­toli protonotárius. Negyvenkét éves korában pedig, 1874. márczius 21-én thesalonicai érsekké szentelte­tett fel, és Bécsbe küldetett apostoli nuntiusnak. Mint nuntius többször megfordult Magyarországban is, a fővárosban, továbbá Esztergomban és Kalocsán. Rövid idő alatt megszerezte a bécsi udvar és a leg­előkelőbb körök rokonszenvét, míg a lengyelek benne azon buzgó férfiút tisztelték, kik az Oroszországban lakó catholicus lengyelek sorsán sokat javított. De különösen ő felségeik kegyével dicsekedhetett. Rövid öt évi működése után a bibornoki kalapot nyerte, 1879. szeptember 19-én creáltatván bibornokká Me­­glia, Cattani és Sanquiquival együtt. Daczára bibor­noki méltóságának Bécsben maradt mint pronuncius, 1881- éig s e két év alatt is jelentékeny befolyást gyakorolt a porosz egyházpolitikai tárgyalásokra. Ugyanekkor a magyar fővárosba is eljött, hol ő fel­ségétől, ki az országgyűlést megnyitotta, bucsu­­kihallgatást vett, és diszebédet adott budapesti és magyarországi tisztelőinek, a »Nemzeti szállodá­ban«, melyen résztvett a magyar­­ kormány né­hány tagja is. 1881. végén kineveztetett azon legfőbb politikai méltóságra, melyet bibornok elfoglalhat: ál­lamtitkár lett, Nina helyére. Jacobini a szentatyának negyedik államtitkára volt, s mint ilyen halt meg, Jacobini jobb keze volt a pápának. Rendkívül meg­nyerő modora különben mindenkit lebilincselt. Az alacsony termetű főpap, ki sohasem tartozott a szikár emberek közé, újabb időben a közönséges arányokon túl kövéredett, mi szintén siettethette halálát. — Halálozás. Bánréti Fuchs Miksa, a ma­gyar nyugati vasút igazgatójának holttestét ma dél­előtt 10 órakor helyezték el örök nyugalomba. A temetésen, mely nagy közönség jelenlétében folyt le, dr. Jelanek és Fackh Károly orsz. képviselő, a nyugati vasút vezérigazgatója mondottak beszé­deket. — Hymen. Strazsinszky György közjegyző oltár­hoz vezette Dénes Paula kisasszonyt Szepetneken. — Berger Gusztáv eljegyezte Kohn Gizella kisasz­­szonyt Pécsett. — Bründl Jenő kir. postatiszt jegyben jár Papp Margit kisasszonynyal Német-Ujvártt. — Dr. Matyéka Károly tanár jegyet váltott Lázár Mariska kisasszonynyal Brassóban. — Tekulics István nőül vette Molnár Teréz kisasszonyt Kun- Félegyházán. — Szalay Miklós főszolgabiró házas­ságra lépett Vlaszák Erzsike kisasszonynyal Hala­son. — Freyberger Samu jegyet váltott Wolster Ilka kisasszonynyal Temesvártt. — Gyászrovat. Elhunytak: Kosztka Károly kir. mérnök 73 éves korában Szentesen; Balogh Piroska 25 éves korában Debreczenben; Székely Dávid 81 éves korában Rétyen; Feszti Kajmár ügyvéd Német Bólyon; Bertu­s József vendéglős 71 éves korában, Horváth Béla 29 éves korában és Eitel György 49 éves korában Pécsett; Kollár József tanuló 20 éves korában M. Üreghen ; Benefalvy Bacsák Lehel Szá­szon ; Csóka János községi jegyző Bodonyon; özv. Esterházy Ignáczné 82 évében Veszprémben; Martsán Ferencz Ipolyságban; domaniczai Domaniczky Bol­dizsár 79 éves korában Nagy-Kanizsán; Toperczer Géza m. kir. operai pénztárnok 30 éves korában Bu­dapesten. — A művészek a magyar gazdaasszonyok ár­váiért. A következő felhívás közlésére kérettünk föl: A magyar gazdaasszonyok országos egylete múlt év nyarán Damjanich Jánosné egyleti elnök kezdemé­nyezése folytán felhívást intézett hazánk festőművé­szeihez oly kérelemmel, miszerint kegyeskednének művészi ecsetük egy-egy alkotását az egyletnek aján­dékkép felajánlani oly közös érdekű nemes czélból, hogy ezen festmények kiállítási és kisorsolási tiszta jövedelméből sikerüljön a hazai festőművészek javára az egylet árvaházában oly alapítványi helyeket felál­lítani, melyekre elárvult avagy elszegényedett leánya­it bármikor díjmentesen elhelyezhessék. Ezen felhí­vás a felhívottak körében oly rokonszenves viszhang­­ra talált, hogy a jelzett czélra több festőművész, név­­szerint első­sorban Zichy Mihály, továbbá Aggházy Gyula, jubiláris művészünk Barabás Miklós, Ebner Lajos, Greguss Imre, Jakobey Károly, Jendrassik Jenő, Kardos Gyula, Molnár József, Stegmüllerné Gerster Mária, Stetka Gyula és Szirmay Antal egy­­egy festményt, Bezerédi Gyula szobrász egy szobrot, Benczúr Gyula pedig 58 forintot immár be is küldött, míg mások ismét festmények és szobrok beküldéseibe nézve határozott ígéretet tettek. Ezen utóbbiak közül említendők mint festőművészek, első helyütt világhírű hazánkfia Munkácsy Mihály, továbbá Baditz Ottó, Balló Ede, Bihari Sándor, Bruck Miksa, Burger Lajos, Csányi Gizella, Keleti Gusztáv, Konek Ida, Kovács Mihály, Kratzmann Ede, Maszák Hugóné, Paczka Ferencz, Pállik Béla, Rozsay Emil, Spányi Béla, Strohencz Frigyes, Székely Bertalan, Ujházy Ferencz, Valentiny János, Vastagh Géza és Vastagh György. •— mint szobrászok pedig Klein Miksa és Szász Gyula. A többi festőművészhez in­­tett felhívásra ez ideig válasz ugyan nem érkezett, de reményelhető, sőt több mint valószínű, hogy az egy­letnek a hazai festőművészek összesége érdekében megindított jótékonysági vállalatához a még nem je­lentkezettek is tényleg hozzá fognak járulni annyival is inkább, mivel csakis ily után érhető el a czélba vett vállalatnak minél eredménydúsabb sikere, mely felfo­gásnak maga az országos magyar képzőművészeti tár­sulat is kellő kifejezést adott abbeli nemes elhatáro­zásával, hogy az érintett czélra tulajdonából öt, mind­egy 830 frt értékű festményt szemelt ki s az igazgató­ságot azoknak kiadására fel is hatalmazta. Midőn a jelen értesitvényben felsorolt festőművészeknek és szobrászoknak, nemkülönben az orsz. képzőművészeti társulatnak kegyes részvételéért az egylet hálás köszö­netét az árvák nevében is kifejezné, egyúttal ama bi­­zodalomteljes kérelemmel fordul az egylet választmá­nyi tagjaihoz, valamint az egyesületnek igen tisztelt jóakarói és pártfogóihoz is, miszerint tág ismeretségi körükben hathatós befolyásukkal buzdítólag és ser­kentőleg oda hatni szíveskedjenek, hogy új festmények elkészítése, illetve kész festményeknek ajándékkép le­endő felajánlása által ezen közleményben körülírt nemes eszme gyakorlati megvalósításához minél több festőművész és műkedvelő vagy műbarát tényleg hozzá­járuljon. A fenti czélból az egyletnek szíves rendelke­zése alá bocsátani kért festmények körülbelől 1887. évi május hó végéig volnának beküldendők, azonban a felajánlási készségről a becses közreműködő nevé­nek és lakczimének pontos megjelölése mellett, kellő tájékoztatás, különösen pedig a képek kiállítási és ki­sorolási határidejének kellő meghatározhatása végett az egylet elnöke (lak. VHX ker. főh. Sándor­ utcza 32. sz.) lehetőleg mielőbb kéretik értesittetni. Kelt Buda­pesten, 1887. márczius hó 1-én. Özv. Damjanich Jánosné, egyleti elnök. Gróf Batthyány Lajos özvegye, egyleti alelnök. Kármán Lajosné, egyleti alelnök. Mayer György, egyleti titkár. — Népfölkelés. A főrendiház háznagyi hi­vatalától vesszük a következő sorokat: »A népföl­­kelési csapatok tiszti állomásainak betöltésénél a honvédelmi miniszter a törvényhozás tagjaira tekin­tettel tenni óhajtván, részükre márczius hó 15-től egy rövid tiszti tanfolyamot a délutáni órákban berende­zett. Ezzel a távollevő főrendek oly megjegyzéssel ér­­tesíttetnek, hogy az esetben, ha a tanfolyamban részt venni óhajtanak, ebbeli szándékukat a főrendiház hi­vatalában — a­hol a jelentkezési ívek is kitöltendők lesznek, azonnal személyesen bejelenteni méltóz­­tassanak. — Egyházi ünnepély. Mint annak idején irtuk, Boskovich jezsuita páter halálának százesz­tendős fordulóján gyászünnepélyt tartottak Zág­rábban és Raguzában. Boskovich — mint a »M. Á.«-ban olvassuk — 1711-ben született Raguzá­ban, s már 1450-ben a Collegium Romanum tanára volt. Közép-Olaszország térképe, melyet Maire je­zsuitával együtt készített, neki köszönhető. Majd Pá­­viában lett tanár és alapította a hrerai observatoriu­­mot, mely érdeméről emlékké emlékezik meg. Nagy nevet aratott magának a csillagászat terén is. — A VI. kerületi Bobula-párt ma a régi Lövő­házban szervezkedő gyűlést tartott. Jelöltül kikiál­tották B­o­b­u­l­a Jánost, elnökül megválasztották Komócsi Józsefet és összeállítottak egy százhúsz főnyi szervező bizottságot. — A Duna jege. Mint Pozsonyból távirják, 5 órakor délután a jégtömegek teljes mozgásban van­nak lefelé. A viz állása 271. Zukermandeltől Mühl­­auig terjedőleg jégsziget képződött, mely egész a Duna közepéig benyúlik. A közlekedés a jobbparttól nagyon meg van nehezítve. Az emberek csónakkal a jégszigetig és aztán gyalog mennek a jégen át. Dél­ben egy nagy jégtábla megindult, mialatt tizenegy ember állott éppen rajta. Vala­mennyit megmentették csónakokkal. A Duná­ból ma egy tisztességes ruházatú holttestet fogtak ki. Veszélytől már nem kell tartani. — Saját tudósítónk azt távirja, hogy ma a Duna jege Pozsonynál a fo­lyam egész szélességében megindult. A partokon roppant embertömeg nézte a jégzajt. A víz 270-en áll 0 fölött. Veszély egyáltalán nincs. — A földrengés Olaszországban. Mint Rómából távirják, Genuában tegnap ismét volt, habár egé­szen könnyű jellegű földrengés. A nép nyugtalanságát a geodynamia iobservatorium távirata lecsillapította. Mindazáltal számos család töltötte szabadban az élét. Alassiában, a­hol a földrengés bor­zasztó mérvben dühöngött, nincs már mit elpusztí­tani. A község egyetlen nagy romhalmaz. Diano- Marinában egész éjjen át szakadatlanul dolgoz­tak. Két embert élve húztak ki a romok közül. Egy gyermeket, kinek karja el volt törve és egy 80 éves asszonyt. A község újra felépíté­sére most még nem is gondolnak. Jelenleg sátrakat állítanak föl. A bajardói templom romjai közül 230 halottat és 60 sebesültet vontak elő. A catastrophánál csak a lelkész menekült meg, mint­hogy a presbitérium bolthajtása sértetlen maradt. — San­ Remoból 12.000 idegen elutazott. Az összes kár mintegy 100 millió, csak olajban mintegy 6—7 millió érték pusztult el. Egy diano-marinai czégnek összes, 1.200.000 lírát érő készlete odaveszett. Északra és keletre használható a táviró vezeték, míg a Ventingliába vezető sodrony szét van rombolva. — Meteor. Ma délután 3 óra 9 perc­kor Bécs fölött délnyugati irányban pompásul ragyogó meteor futott végig az égbolton. A meteor erős sárga fényt árasztott, s olyan lassan haladt, hogy 4—6 másod­­perczig lehetett megfigyelni. — Felolvasás. A »budapesti kereskedő ifjak társulatában« (Gizella-tér 2. sz. I. emelet) márczius 3-án szerdán esti 9 órakor S­t­r­a­u­s­z Adolf felolva­sást fog tartani. A felolvasás tárgya: »Eljegyzés, leányrablás és házasság a fekete hegyek között«. Vendégek, urak és hölgyek, szívesen láttatnak. — A józsefvárosi IV. magyar asztaltársaság a következőleg alakult meg. Elnök R­a­d­i­c­s János, má­sodelnök Bognár István, jegyző Bán József, s pénz­tárnok : Kovács Ferencz. — Új himlőoltóanyag termelő intézet. A belügy­miniszter dr. Pápai Vilmos orvosnak megengedte, hogy Cinkota határában nyilvános tehénvédhimlő nyirkos termelő intézetet állíthasson fel s annak ellenőrzé­sével Pest megye törvényhatóságát bizta meg. — Az első magyar távirói segéd­tiszti tanfolya­mon az előadások, melyek múlt év november 15-én kezdettek meg, e hó 15-én fejeztettek be. A tanfo­lyamnak 57 hallgatója volt kik a cursust 3 hallgató kivételével — jó sikerrel végezték. — Húsvéti kenyerek. A pesti izraelita hit­község elöljárósága a következő figyelmeztetést teszi közzé: Tekintettel arra, hogy a húsvéti kenyerek (mazzóth) szolgáltatása tekintetében hitközségi tag­jainkra nézve a n. mélt. m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ujóbbi rendelete értel­mében csakis alulírott elöljáróság van jogosítva intéz­kedni: — figyelmeztetjük hitközségünk t. tagjait saját érdekükben hogy mazzóth szükségletüket a hitköz­ségi mazzóth sütőknél fedezzék, mert illetéktelen egyé­nek által becsempészett és áruba bocsátott mazzótli­­küldemények szállítását a legszigorúbban fogjuk­ el­­lenőrizni és megakadályozni. — Szerelmi dráma. Lembergben Dzbanski Já­nos vasúti hivatalnok tegnap este egy hatlövetű re­volverből több lövést tett menyasszonyára, egy tekin­télyes városi orvos leányára, aztán pedig magát ölte meg. Tettének oka az volt, hogy kedvezőtlen anyagi visszonyai miatt önálló háztartás vezetésére kilátása nem volt. — Rövid hírek. Tűz támadt dál Lajos Alsó- Csernátonban levő csűrében, mely teljesen leégett a benne levő marhákkal és gazdasági eszközökkel együtt. — Agyonverte Gyenesdiákon Bokor Zsófit Kocsis Ferencz, kivel hosszabb idő óta egy háztartásban élt, mert az asszony nem akarta birto­kait Kocsisra átíratni. Mulatságok. — Hangverseny és bál. Az egyetemi hallga­tókból alakult »Budapesti társasköre márczius 2-án az iparos kör helyiségében hangversenynyel egybe­kötött jótékonyczélű zártkörű tánczestélyt rendez. — Építész-tánczestély. A magyar királyi Jó­­zsef-műegyetem segítő egyesülete javára a fővárosi VI. és VII. ker. kör dísztermében márczius 10-én, a műegyetem építészeti szakosztályának hallgatói zárt­körű építész-tánczestélyt rendeznek. — Tánczestély. Az 1886. évben alakult egyleti hölgybizottság márczius 3-án a fővárosi vigadó ter­meiben zártkörű tánczestélyt rendez. Tiszta jövedel­mét a »Poel Zedek« egyletnél létező szegénysorsú gyermekágyasok segélyezésére szolgáló alapítvány gyarapítására fordítják, a bizottság élén Krausz Adolfné elnök, dr. Grünwald Józsefné pénztárnok, Fleischer Kálmánná ellenőr állanak. Tudomány és irodalom. — Az académia, Trefort Ágoston elnöklete alatt ma délután összes ülést tartott. Az első felol­vasó György Endre volt aki Beöthy Leó fe­letti emlékbeszédét olvasta fel. Jellemzi az elhunyt egyéniségét, majd annak életrajzát írja le. Beöthy Leó 1840-ben született s már kora ifjúságában önál­lóságra jutott. Ez a körülmény csak növelte tudo­­mányszomját. Foglalkozott a nemzetgazdasággal, böl­­csészettel, természettudománynyal, mennyiségtannal, sőt a szépirodalommal is. Álnév alatt több novellát irt a »Hölgyfutár«-ba. Munkatársa volt a »Függet­­len«-nek és a »Hon«-nak, mely lapoknál a közgazda­­sági rovatot vezette. Hírlapírói pályája azonban nem elégítette ki s mindinkább nagyobb szorgalommal adta magát a komoly tanulmányokra. Bár ha a társadalmi tudományok széles mezején is szép helyet foglalt el, főleg a közgazdasággal foglalkozott. Beöthy Leó tagadhatlanul fényes tehetség és erős elme volt, de irodalmi működésének nagy hiányát ké­pezi a gyakorlati élet ismeretének hiánya. Főként a társadalmi kérdések elméletének kérdésérel foglalko­zott. Académiai székfoglalóját »A társadalom kelet­kezéséről« czímű munkájával tartotta, s benne főleg a társadalmi bölcsészet kérdésével foglalkozik. E munka számos adattal szolgál az ősemberek társa­dalmi életének és viszonyainak megismeréséhez. Elis­meréssel fogadták »A bankügy elmélete« és a »Nem­zeti lét« czimű munkáit is. 1886. évi január 6-án hunyt el. A szépen írt emlékbeszéd után Hun­fal­vy János olvasta fel jelentését a zágrábi Boskovics-ünne­­pélyről.­­ Tefort Ágoston académiai elnök megbízásá­ból Hunfalvy képviselte a magy. tudományos académiát a Boskovics halálának századik évfordulója alkalmá­ból Zágrábban tartott ünnepélyen. — Boskovics József 1711. május 18-án született Ragusában. Már kora ifjúságában kitűnt mathematikai ismeretei által. Főleg a csillagászattal foglalkozott. Már 1836-ban a nap foltjairól és az északi fényről értekezett. 1743- ban »a föld alakjáról« jelent meg két dolgozata s en­nek következtében Rómában a mathesis tanára lett. Ezen kivül számos természettani értekezést irt. Tu­dományával nagy hírnévre tett szert; XIV. Benedek pápa is nagyra becsülte és gyakran kérte ki tanácsát. Később Milánóban tanári állást töltött be s az ottani új csillagászati intézet igazgatója volt; onnan Páris­­ba ment, hol az optikai intézet igazgatója lett, s ez idő alatt számos csillagászattani érteke­zést irt latin és franczia nyelven. 1787. évi február hó 17-én halt meg Milanóban. — Boskovics kétség­kívül egyike volt a múlt század legnagyobb tudósai­nak és megérdemli azt, hogy emlékét ünnepeljék. A délszláv academia őt mint horvát tudóst ünnepelte s ez alkalomból Szamoson jelentek meg. Leírja ezután az ünnepélyt s vázlatosan ismerteti azokat a felolva­sásokat, amelyeket azon tartottak. A felolvasások után G­y­u­l­a­y Pál osztály­titkár olvasta fel Szász Károly tiszteletbeli tagnak az academiához intézett levelét, melyben kijelenti, hogy az academiai tiszteleti tagságot el nem fogadhatja. »Az academia 1886. évi nagygyűlésén — úgymond — melyben hivatalos elfoglaltságom miatt részt nem vehettem — tiszteleti taggá választottam. Hosszas habozás után arra határoztam el ma­gam, hogy a megtisztelő tagságot nem foga­dom el s arra kérem az académiát, hagyjon meg engem rendes tagsági helyemen s a tiszteleti tagság­gal tiszteljen meg más érdemesebbet, akitől az academia alapszabályainak 14-ik szakasza értelmében »dísze és java öregbedését inkább várhatja.« E levél kapcsán visszaküldi az academia oklevelét. — A levelet véleményadás végett az I. osztályhoz tetszik át. — Nehány lényegtelen ügy elintézése után az ülés véget ért. — A magy. tud. academia nemzetgazdasági és statistikai bizottságának márczius hó 1-én d. u. 5 órakor tartandó nyilvános felolvasóülésében felolva­sást fog tartani Kornfeld Zsigmond, a magy. hi­telbank igazgatója a Sóbánya hegyekről. Vendégeket szívesen látnak. — »Sarah grófnő«-t, Ohner György regényét tar­talmazza a »Egyetemes Regénytár« II-ik évfolyamá­nak lö-ik kötete; kiadja Singer és Wolfner könyvke­reskedése, ára kötve 50 kr. díszes piros kötésben. — Uj zeneművek. Az »Angyal és Ördög« nép­színművek összes eredeti dalai, Lányi Ernőtől zon­gorára vagy énekhangra alkalmazva következő czi­­mekkel jelentek meg. 1. Nincsen nekem se járásom kelésem. 2. Két karomat kulcsolom a nyakadba. 3. Hogyha engem szeretnél. 4. Kedves babám mit ér ez a szerelem. 5. Hej! Hajh! Ez a leány heh csinos. 6. Sok leánynak fölteszik a koszorút. 7. Én Istenem Istenem. 8. Ablakomban rég elhervadt virágok. 9. Bu­san siró fülemüle a lelkem. A füzet a »Harmonia« zeneműkereskedésben kapható; ára 1 frt 80 kr. Színház és művészet. — Az operaházban telt ház előtt adták ma elő ismét az »Excelsior «-t. Ő felségét a királyt is várták az előadásra, ki azonban nem jelent meg. De az ud­vari személyiségek majdnem teljes számban voltak jelen az előadáson. Ott volt Hohenlohe herczeg, a király főudvarmestere, ki az előadás nagy része alatt Széchenyi Béla gróf páholyában foglalt helyet. Zum­a őrnagy szárnysegéd több udvari katonai személyiség­gel az udvari díszpáholyban volt. — Magyar történeti élőképek. A Pálffy-Daui Lipót grófnő és Zichy Jenő gróf által rendezendő magyar történelmi élőképek összeállítási próbái már a legközelebbi napokban megkezdődnek. A próbák számára Men­dl István a VI.—VII. kerületi kör el­nöke a kör helyiségeit készséggel engedte át a rende­zőknek. A néhai Pálffy-Daui Lipót gróf, Jeanoi her­czeg által tervezett és a magyar történelem legkivá­lóbb mozzanataiból vett képek vázlatait ma M­un­kác­s­y Mihály körünkben időző nagy művész ha­zánkfia is megtekintette, a­ki nagyon dicsérte azok hatásos csoportosítását. Zichy Jenő grófnak megígér­te Munkácsy, hogy a képek kivitelében és összeállí­tásában egyelőre tanácscsal s amenynyiben lehetséges, később személyesen is közre fog működni. Miután e történelmi képek tulajdonképen Magyarország ezred­éves ünnepére készültek és a honfoglalástól kezdve egész a mai napig a legnevezetesebb történeti mo­mentumokat ábrázolják, Zichy Jenő gróf felkérte Jókai Mórt, hogy a három előadásra prológot írjon, mit Jókai készségesen megígért. — Vastagh György festő most jobbára arczké­­peken dolgozik. Fia Vastagh Géza, ki a müncheni művészacadémián folytatja tanulmányait, jelenleg itt­hon időt s egy nagyobb állatképet fest az »Oroszlá­nok lesben« czim alatt. A jövő hónapban újra vissza­tér Münchenbe. — Új prima ballerinája lesz a m. k. operaháznak. Mint színházi körökben beszélik, Coppini Zsófi kisasz­­szony megválik az intézettől, s helyét Müller Katalin kisasszonynak, a fürge lábú, gracieus mozdulatú tán­­czosnőnek engedi át, ki a fővárosi színházlátogató kö­zönségnek ha nem is valami nagyon régi (a balletnál ez úgy sem érdem), de annál kedvesebb ismerőse, Müller Katalin kisasszony jelenleg táncztanulmányo­­kat folytat a külföldi színpadokon, s csak nem­régi­ben közöltünk róla az olasz lapok nyomán egy kis hírt, a­mely nagy diadalairól szólt. Nem sokára újra itthon látjuk, s ennek annál jobban örvendünk, mert a ballet igen kiváló és kedvest teremtés nyer benne. — Kínos jelenet a színházban. A bécsi Burg­­színházban tegnap kínos jelenet játszódott le »Don Carlos« előadásán, melyen a király is jelen volt. Car­­lost Krastel, Eboli herczegnőt pedig Barsescu kis­asszony játszotta s a második felvonásban, midőn kettejüknek van jelenése Barsescu egyszerre adós ma­radt szereplőtársának a felelettel. A súgó háromszor is ismételte egymásután Eboli herczegnő mondókáját, de Barsescu egyetlen szót sem szólott. A közönségre kínosan hatott a színpadi csend s végre is Krastel ki­jelentette, hogy Barsescu rosszul érzi magát, mire a függönyt leeresztették. Barsescu ugyanis három na­pos idegbántalmai daczára is föllépett, hogy a műsort betarthassák s a második felvonás egyik jelenetében elájult. A darabot az »Eboli«-jelenetek kihagyásával kellett végig játszani. A király részvéttel tudakozó­dott Barsescu k. a. állapota felől. Fővárosi Ügyek. — A központi árucsarnok ügyében nemsokára elhatározó intézkedésnek kell történni. A kincstári sóháztelek mellett levő egyik magántelek tulajdonosa ugyanis építkezés czéljából telkének szabályozása iránt folyamodott. A törvényhatósági bizottságnak ennélfogva most már határozni kell, hogy a vámház­­körút, pipa, csillag és sóház utczák között fekvő te­lektömbön levő magán­telkek is fel fognak-e használ­tatni a központi árucsarnok részére, szóval az áru­csarnokok ügye ismét napirendre kerül.­­ A köztisztasági bizottság ma Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt tartott ülésén mindenekelőtt azzal a mérnöki propositióval foglalkozott, hogy jövőre nézve a főváros területének különböző pontjain állandó hólerakó helyek jelöltessenek ki, s ilyenekül el is fogadta a következő helyeket: a pesti oldalon a felső rakodó part a Margithíd fölött, a régi váczi temető Bulcsu-utcza és váczi-út közti sarka, a Her­­mina-út felé eső városligeti irtás, az István-mező, a Kerepesi­ út mellett, a vasúti nyugdíjépületekkel szemben levő terület (hol most az állatsereglet van), a IX. ker. sertéstó, a közvágóhíd környéke, a soroksári dunaág, s a fővámház előtti Duna, a budai oldalon pedig a Gellérthegy alatti Duna, a Margit­­rakpart, a Margithíd melletti mélyedések, s a Láng­féle telek. A hó czélszerűbb eltakarítására nézve újabb kisérlettétel ajánltatik s sóval, a­mi ajánlatos különö­sen 4° hidegig, s ha közel csatornanyilások vannak, hol a víz lefolyhat. Ezután a mostani utczai szemetes ládák helyett oly utczákra nézve, a­hol széles járdák vannak, új módszerű szemétgyűjtő szekrényeket ajánl­ a mérnöki hivatal; e szekrények a földbe vannak he­lyezve, vízemelő géppel emeltetnek ki, egy fuvarnyi szemét fér el bennük és Asphaleia-rendszer szerint jár­nak. A bizottság pártolja a javaslatot és ajánja, hogy próbaképp ily szekrény alkalmas ponton állitassék­ föl. Most a tűzoltó főparancsnokság előterjesztését tár­gyalták a géppel való söprésnek az egész város terü­letére való kiterjesztése iránt. E söprési mód 1875. ápriltól van alkalmazva a bel- és Lipótvárosban és az Andrássy és Kerepesi utakon. Az érdekelt előjáróságok közül egy sem nyilatkozott ellene elvi okból: a IV. és VI. kerületiek ugyan a fölvert por miatt, utóbbi a sugárutat illetőleg a színházi közönség érdekében is az utczasöprés ellen hoztak föl panaszokat, hanem a tűzoltó főparancsnokság nevében Szczerbovszky fő­­parancsnok az ülésen kijelentette, hogy a fölhozható nehézségek megszüntetése teljes folyamatban van; nevezetesen a rendőrség szigorú bírságolási eljárása által már el van érve, hogy a házmesterek a járdát nem seprik a színházi előadás befejezte előtt; a ko­csik nem járnak 11 előtt soha, különösen a sugárúton csak reggel 5 órakor fordulnak meg; a porzás ellen pedig most dolgozik a főparancsnokság egy terven, a­mely szerint közvetlenül a seprő­gépek előtt locsoló szerkezetek lesznek alkal­mazva. A bizottság a javaslat pénzügyi részére nézve a főparancsnokság s a számvevőség szá­­mításaira volt utalva. Hanem ezek nagyon eltérők, a főparancsnok szerint egy négyszögméter terület söprése géppel 9 hiba, emberi erővel itt/s krba jön; a számvevőség pedig a rendelkezése alatti adatok alapján azt mutatta ki, hogy a géppel söprés az az­előttinél 71 °­ C-kal drágább. Ily eltérő eredmények mellett a bizottság, hogy teljes számítást tehessen, felkérte a mérnöki hivatalt, hogy mutassa be a géppel s az emberi erővel sepert területek nagyságát, tekin­tettel arra, hogy a napszámosok által söpört utczák közül melyek tisztogattatnak egy, két, három napon­kint, vagy hetenkint ? A bizottság egyébiránt már ma kimondta, hogy a géppel söptetést az egész balparti fővárosra kiterjeszteni kívánja s javasolja, hogy 1888- ban már a Terézvárosnak a kör­uton belül eső egész területe gépekkel söpörtessék. Végül a rendőrség át­iratát olvasták föl, hogy a város bizonyos órákat tűz­zön ki a belső területen levő gabonaraktárakban a forgatásra, mert a járó­kelőknek ez igen alkalmatlan. A bizottság a tanácsnál szabályrendelet alkotását hozza javaslatba. — Uj építkezések. A magánépítési bizottság mai ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba u. m. Holub Józsefnek Teréz­­körút 3421. sz. a. négyemeletes házra; Zieh­er Józsefnek II. Országút és Horvát utcza sarkán két­emeletes házra; Tilly Károlynak a Rókuszhegyen nyaralóra; Schambach Károlynak a Rózsa és Amazon utcza sarkán kétemeletes házra; K­n­o­t­z Sándornak Eötvös utcza 43 sz. a. kétemeletes tolda­lékra ; Schüller Jakabnak a Lipótmezőn földszin­tes nyaralóra; a m. kir. államrendőrségnek az Európa-szálloda átalakítására; M­e­i­x­n­e­r F.-nek Atilla utcza 143. sz. a. emelet ráépítésre; Zach­ár Istvánnak felső vaspálya utcza 2. sz. a. földszintes házra; Fehér Károlynak Bánya utcza, földszintes házra; M­a­t­t­z Amisettenek a Szondy utczában földszintes házra ;Mitterer Francziskának Vörös­marty utcza 4742. sz. a. ugyanerre; Feketeházi Jánosnak az arena- és Délibáb utczák sarkán föld­szintes házra; Blitz Mórnak Rottenbiller utcza 1. sz. a. földszintes toldalékra; Me­ni­ch Erzsé­betnek Madách utcza 36. sz. toldalékra; Szuszky Annának István-út 3. sz. a. földszintes házra ; H­i­r­s­c­h Manónak Izabella-utcza 4575. sz. a. egy­emeletes házra; Maros Mátyás és Istvánnak az Orczy-kert mögött családi házra; C­z­u­r Andrásné­­nak Kövér Lajos-utcza földszintes házra; K­a­p­e­t­z Károlynak Almássy-utcza 4. sz. a. egyemeletes házra; Zantó Mihálynak az Angyalföldön toldalékra; B­e­c­k Lipótnak Madách-utcza 14. sz. a. egyemelet ráépítésére; W­e­it­­­s­c­h Alfrédnek Losonczy-utcza 22. sz. a. egyemeletes házra; Tóth Andrásnak a Rákoson földszintes házra; Neugebauer Victoriának Csepel rakpart 5. sz. a. kétemeletes házra; Bogdán Józsefnek Páva-utcza 7. sz. a. toldalékra s Deák Imrének Prater-utcza 84. sz. a. toldalékra.­­ A fővárosi tanács Toldy László dr. előter­jesztése folytán elhatározta, hogy az egyesitett fővá­ros czimerét, heraldicai pontossággal több példányban el fogja készíttetni, és pedig a heraldicai 8 színnel és egyszínű lenyomatban. E szerint mindazok, kik a fő­város czimerének pontos másolatát leírni akarják, azt teljes alakjában megszerezhetik. Egyesületek és társulatok. — A II. ker. országúti Fröbel-egylet tegnap Szörényi Reichl Károlyné elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését. A titkári jelentés kiemelte, hogy az idén közel 700 írttal kevesebb bevétele volt az egy­letnek, s hogy csakis elnökeik, Rupp Zsigmondné és Reichl Károlyné úrhölgyek közreműködésének volt köszönhető az idei sikeres eredmény. A bevétel 1556 frt 47 krt, a kiadás 1290 frt 29 krt tett. Az egylet vagyona 3500 frtra rúg. A pénztárvizsgáló bizottság jelentése szerint a számadások rendben találtattak. Számvizsgálókat megválasztattak Virágh Gyula és Ulrik Endre. A jövő évre előirányzott költségvetés a választmány javaslata értelmében elfogadtatott. A köz­gyűlés dr. Darányi Ignácz orsz. képviselő indítvá­nyára utasította a választmányt, hogy az intézet el­helyezésére állandó helyiségről gondoskodjék. Az új választás alkalmával Rupp Zsigmondné és Reichl Károlyné újból elnökökké választottak; titkár lett Trattler Károly; pénztáros Deutsch János,; választ­mányi tagok: Mechwart Endréné, Sverák Ágostonné, Schossberger Zsigmondné, Csizik Károlyné, L. Mol­nár Ágostonné, Szőke Jánosné, Lincz Ágostonné, Derlik Józsefné, Vrabetz Frigyesné, Eberling Jó­zsefné, Strausz Ferenczné, Wagner Lajosné, ifj. Del­­medico Ágostonné, dr. Dreiszker Józsefné, Csizik Károly, Mader Ferencz, Harnischieger József, Wer­­ner Antal, Ulrik Endre, Christian János, Skrobanek Károly, Kimert Károly, Vrabetz Frigyes, Kobzinek Frigyes, Virágh Gyula, Novák Ferencz, Jarmer Ig­­­nácz, Weicher Ede, Strobl Lipót, P. Imhof Mór, dr. Varsalik Gerő, Biermann Gusztáv és Bauer József Törvényszéki csarnok. Párbaj ügy került tárgyalásra ma a kir. táblán. A múlt évi márcziusban Szontagh Imre ügyvéd és Gusch Gyula Késmárkon összeszólalkoztak, aminek tetlegesség lett a vége. Gusch ugyanis megütötte Szontaghot, aki bántalmazóját elégtételre szólította föl, de ez azzal válaszolt, hogy följelentette a bíró­ságnál. A törvényszék azonban Szontaghot föl­mentette. Hivatalos hatalommal való visszaélés miatt 10 frt pénzbírságra ítélte ma a törvényszék Dilmayer Miklós rendőrségi polgári biztost, mert egy tanárt csekély kihágás miatt letartóztatott és egész éjjen át fogva tartott. Az ítélet enyheségének indító okát a vádlott aggkorában lehet találni. Csalás. A makói törvényszék Jung Józsefet Apátfalva községi írnokát, ki csalással vádoltatik or­szágosan körözteti. A vácz-hartyáni rablógyilkosok, Plessinger Ernő és Dióssy György előtt ma hirdették ki a pest­vidéki törvényszéknél a kir. Curia Ítéletét, mely a két első bírósági 15—15 évi fegyh­ázra szóló ítéletet helybenhagyja. A rablógyilkosok büntetésüket a li­­pótvári fegyházban fogják kitölteni, hova — miután az ítélet jogerejűvé vált — még a mai napon elszál­­littattak. Emberölés: Strohschneider Tivadar, Lyka Döme pázmándi vadásza a másodmagával menő Hutter Ede közcsendőrt agyonlőtte. A Hutterrel menő csendőr­káplár »megállj «-t kiáltott, de mivel választ nem ka­pott, rálőtt Strohschneiderre s azt karján meg is se­bezte. A törvényszék előtt Strohschneider azzal véde­kezett, hogy a kérdéses alkalommal lesben volt s a csendőrt rókának nézte, később azonban oda módosí­totta vallomását, hogy Hüttert vadorzónak tartotta. A törvényszék Strohschneidert emberölés vétsége miatt 1 évi fogházra ítélte. A kir. tábla Fekete Ödön referálása mellett ma tárgyalta ez ügyet s a vádlot­tat másfél évi börtönre és 100 forint pénzbüntetésre ítélte. Gondatlanságból elkövetett emberölés bűntetté­vel volt vádolva az a szegény napszámos asszony, Schmidt Jakabné szül. Till Klára, aki múlt évi októ­ber hó 30-án Budafokon lakásáról eltávozván, 31­, és 2 éves gyermekeit a lakásban bezárva, otthon hagyta; a gyermekek a kezük ügyébe ejtett gyufával játszadozva tüzet élesztettek s a füstben megfullad­tak. Ez ügyben a végtárgyalás ma tartatott meg a pestvidéki kir. törvényszék előtt, mely a vádlottat felmentette. Körözött rablógyilkosok. A zombori törvényszék országszerte körözteti Csurovics Péter, Madjits Ist­­ván és Kottur Mihály, rablógyilkossággal és több rendbeli lopással vádolt egyéneket. Gyilkosság. Peák Jósa szántai 19 éves paraszt beleszeretett Kezerkovich Mandába, s el is vette volna, ha bele nem bujtatják a mundérba. A három esztendei katonáskodás alatt azonban megfeledkezett szerelméről s mikor hazajött mit sem akart tudni a lánynak ígért házasságról. De a leány anynyit nógatta ígéretére, hogy Peák­ felheült állapotában agyon­ütötte. A zombori törvényszék Peák Jósát 15 évi fegyházra ítélte. A kir. tábla a mai tárgyaláson nem látta beigazolva a gyilkosság bűntettét s a vádlott büntetését 5 évi fegyházra szállította le.

Next