Nemzet, 1887. március (6. évfolyam, 1617-1647. szám)
1887-03-01 / 1617. szám
J. Pál tanársegéd üdvözölte meleg szavakkal, íme Lumniczer szintén röviden, de meghatva válaszolt. Érdekesnek tartjuk ezúttal az ünnepelt életrajzából a következőket fölemlíteni: Dr. Lumniczer Sándor Kapuváron (Sopron megye) nemes szülőktől született s jelenleg 69 éves. Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte s ez utóbbi helyen Schuh hírneves sebésznél 1837-ben kapta műtői oklevelét. A szabadságharcz alatt mint honvédfőorvos működött, azután Bécsbe ment vissza, ahol azonban mint magyar embert mellőzték. Ennélfogva az 50-es években visszajött Pestre s az osztrák-magyar vasút főorvosává neveztetett ki.Nem sokára egyetemi magántanár s kórházi főorvos lett. Balassa halála után ő és Kovács József voltak jelölve az egyetemi rendes sebészi tanszékre s Kovács csupán egy szavazattal győzött. 1870-ben rendkívüli tanárrá nevezték ki s 1880- ban felállittatván a II. sebészeti tanszék, arra pályázat mellőzésével Lumniczert hívta meg a közoktatásügyi miniszter. A 70-es évek felé az orsz. közegészségügyi tanács és a kir. orvosegylet elnökévé választotta. 1884-ben czimzetes miniszteri tanácsosi czimet kapott s a főrendiház szervezésekor a király, a hazai orvostudomány terén szerzett érdemei elismeréséül örökös főrendiházi taggá nevezte ki. Lumnitzer úgy tudományánál, mint irodalmi munkásságánál fogva a külföldön is jeles sebész hírében áll. Tanári pályája alatt nagyszámú jeles sebészt képzett a hazának. Volt tanítványai közt vannak: Farkas László vöröskereszt egyleti kórház főorvosa, Bakó Sándor, Schmidt Hugo, Janny Gyula, Puky Ákos egyetem. tanárok s kórházi főorvosok, Radulescu bukaresti főorvos, Haberern J. Pál, Barta Pál, Jármay László, Szénássy Sándor és mások. Az elhunyt Jacobini bíbornok utolsó napjairól a következő részleteket írja a »Magyar Állam« : Jacobini bíboros államtitkárt tegnapelőtt az orvos figyelmeztette, hogy vegye magához a halotti szentségeket. A beteg délutáni négy órakor részesült is a szentségekben. A pápát informálták a reménytelen állapot felől s ő szentsége délután fél egy órakor négy praelátusa kíséretében a beteg bibornok ágyához sietett, hogy apostoli áldását adja és jelenlétével megvigasztalja. Fél óráig tartott beszélgetésük. A bíbornok eszének teljes birtokában volt, és minden nehézség nélkül hosszabb társalgásra is képes. Délután négy órakor megjelent végre Sanminiatelli főalamizsnás, az oltári szentséget hozva. Csatlakoztak hozzá még a Pál-kápolnában Galimberti, della Volpe, Macchi, Boccali, Mocenni, Volpinni, Campori és Bisseti előkelő prelátusok; a nemesi és svájczi gárda több tagja egészítette ki a menetet, melynek élén többen gyertyákat vittek. Pifferi alsekrestyés adta föl a betegnek az utolsó kenetet. — Jacobini életrajzát még a következő részletes adatokkal egészítjük ki: Jacobini atyja gazdag borkereskedő volt, kinek három fia: Angelo, Lajos és Domonkos egyházi pályára szánta magát. Mindhárom kora ifjúságától fogva Rómában gondosan neveltetett. Angelo bíbornokká creáltatott öcscse után, és tavaly hunyt el Rómában ; a legfiatalabb Jacobini Domonkos tirusi érsek és a Propaganda első titkára, s mint ilyen bizonyosan bibornoki kalappal fog földiszittetni. Jacobini Lajos theologiát, philosophiát, azután jogi és diplomatiai tanulmányokat végzett, és már 32 éves korában a Segnatura előadójává neveztetett ki. IX. Pius pápa figyelemmel kisérte a fiatal prelatus működését és a propaganda kebelében újonnan alapított congregatiónak titkárjává nevezte. Majd a lateráni bazilika kanonokja lett és egyszersmind helyet foglalt a vaticáni zsinat előkészítő és egyházpolitikai bizottságában. Ekkor már consultora volt a propaganda és a tartományi zsinatok congregatiójának, továbbá apostoli protonotárius. Negyvenkét éves korában pedig, 1874. márczius 21-én thesalonicai érsekké szenteltetett fel, és Bécsbe küldetett apostoli nuntiusnak. Mint nuntius többször megfordult Magyarországban is, a fővárosban, továbbá Esztergomban és Kalocsán. Rövid idő alatt megszerezte a bécsi udvar és a legelőkelőbb körök rokonszenvét, míg a lengyelek benne azon buzgó férfiút tisztelték, kik az Oroszországban lakó catholicus lengyelek sorsán sokat javított. De különösen ő felségeik kegyével dicsekedhetett. Rövid öt évi működése után a bibornoki kalapot nyerte, 1879. szeptember 19-én creáltatván bibornokká Meglia, Cattani és Sanquiquival együtt. Daczára bibornoki méltóságának Bécsben maradt mint pronuncius, 1881- éig s e két év alatt is jelentékeny befolyást gyakorolt a porosz egyházpolitikai tárgyalásokra. Ugyanekkor a magyar fővárosba is eljött, hol ő felségétől, ki az országgyűlést megnyitotta, bucsukihallgatást vett, és diszebédet adott budapesti és magyarországi tisztelőinek, a »Nemzeti szállodában«, melyen résztvett a magyar kormány néhány tagja is. 1881. végén kineveztetett azon legfőbb politikai méltóságra, melyet bibornok elfoglalhat: államtitkár lett, Nina helyére. Jacobini a szentatyának negyedik államtitkára volt, s mint ilyen halt meg, Jacobini jobb keze volt a pápának. Rendkívül megnyerő modora különben mindenkit lebilincselt. Az alacsony termetű főpap, ki sohasem tartozott a szikár emberek közé, újabb időben a közönséges arányokon túl kövéredett, mi szintén siettethette halálát. — Halálozás. Bánréti Fuchs Miksa, a magyar nyugati vasút igazgatójának holttestét ma délelőtt 10 órakor helyezték el örök nyugalomba. A temetésen, mely nagy közönség jelenlétében folyt le, dr. Jelanek és Fackh Károly orsz. képviselő, a nyugati vasút vezérigazgatója mondottak beszédeket. — Hymen. Strazsinszky György közjegyző oltárhoz vezette Dénes Paula kisasszonyt Szepetneken. — Berger Gusztáv eljegyezte Kohn Gizella kisaszszonyt Pécsett. — Bründl Jenő kir. postatiszt jegyben jár Papp Margit kisasszonynyal Német-Ujvártt. — Dr. Matyéka Károly tanár jegyet váltott Lázár Mariska kisasszonynyal Brassóban. — Tekulics István nőül vette Molnár Teréz kisasszonyt Kun- Félegyházán. — Szalay Miklós főszolgabiró házasságra lépett Vlaszák Erzsike kisasszonynyal Halason. — Freyberger Samu jegyet váltott Wolster Ilka kisasszonynyal Temesvártt. — Gyászrovat. Elhunytak: Kosztka Károly kir. mérnök 73 éves korában Szentesen; Balogh Piroska 25 éves korában Debreczenben; Székely Dávid 81 éves korában Rétyen; Feszti Kajmár ügyvéd Német Bólyon; Bertus József vendéglős 71 éves korában, Horváth Béla 29 éves korában és Eitel György 49 éves korában Pécsett; Kollár József tanuló 20 éves korában M. Üreghen ; Benefalvy Bacsák Lehel Szászon ; Csóka János községi jegyző Bodonyon; özv. Esterházy Ignáczné 82 évében Veszprémben; Martsán Ferencz Ipolyságban; domaniczai Domaniczky Boldizsár 79 éves korában Nagy-Kanizsán; Toperczer Géza m. kir. operai pénztárnok 30 éves korában Budapesten. — A művészek a magyar gazdaasszonyok árváiért. A következő felhívás közlésére kérettünk föl: A magyar gazdaasszonyok országos egylete múlt év nyarán Damjanich Jánosné egyleti elnök kezdeményezése folytán felhívást intézett hazánk festőművészeihez oly kérelemmel, miszerint kegyeskednének művészi ecsetük egy-egy alkotását az egyletnek ajándékkép felajánlani oly közös érdekű nemes czélból, hogy ezen festmények kiállítási és kisorsolási tiszta jövedelméből sikerüljön a hazai festőművészek javára az egylet árvaházában oly alapítványi helyeket felállítani, melyekre elárvult avagy elszegényedett leányait bármikor díjmentesen elhelyezhessék. Ezen felhívás a felhívottak körében oly rokonszenves viszhangra talált, hogy a jelzett czélra több festőművész, névszerint elsősorban Zichy Mihály, továbbá Aggházy Gyula, jubiláris művészünk Barabás Miklós, Ebner Lajos, Greguss Imre, Jakobey Károly, Jendrassik Jenő, Kardos Gyula, Molnár József, Stegmüllerné Gerster Mária, Stetka Gyula és Szirmay Antal egyegy festményt, Bezerédi Gyula szobrász egy szobrot, Benczúr Gyula pedig 58 forintot immár be is küldött, míg mások ismét festmények és szobrok beküldéseibe nézve határozott ígéretet tettek. Ezen utóbbiak közül említendők mint festőművészek, első helyütt világhírű hazánkfia Munkácsy Mihály, továbbá Baditz Ottó, Balló Ede, Bihari Sándor, Bruck Miksa, Burger Lajos, Csányi Gizella, Keleti Gusztáv, Konek Ida, Kovács Mihály, Kratzmann Ede, Maszák Hugóné, Paczka Ferencz, Pállik Béla, Rozsay Emil, Spányi Béla, Strohencz Frigyes, Székely Bertalan, Ujházy Ferencz, Valentiny János, Vastagh Géza és Vastagh György. •— mint szobrászok pedig Klein Miksa és Szász Gyula. A többi festőművészhez intett felhívásra ez ideig válasz ugyan nem érkezett, de reményelhető, sőt több mint valószínű, hogy az egyletnek a hazai festőművészek összesége érdekében megindított jótékonysági vállalatához a még nem jelentkezettek is tényleg hozzá fognak járulni annyival is inkább, mivel csakis ily után érhető el a czélba vett vállalatnak minél eredménydúsabb sikere, mely felfogásnak maga az országos magyar képzőművészeti társulat is kellő kifejezést adott abbeli nemes elhatározásával, hogy az érintett czélra tulajdonából öt, mindegy 830 frt értékű festményt szemelt ki s az igazgatóságot azoknak kiadására fel is hatalmazta. Midőn a jelen értesitvényben felsorolt festőművészeknek és szobrászoknak, nemkülönben az orsz. képzőművészeti társulatnak kegyes részvételéért az egylet hálás köszönetét az árvák nevében is kifejezné, egyúttal ama bizodalomteljes kérelemmel fordul az egylet választmányi tagjaihoz, valamint az egyesületnek igen tisztelt jóakarói és pártfogóihoz is, miszerint tág ismeretségi körükben hathatós befolyásukkal buzdítólag és serkentőleg oda hatni szíveskedjenek, hogy új festmények elkészítése, illetve kész festményeknek ajándékkép leendő felajánlása által ezen közleményben körülírt nemes eszme gyakorlati megvalósításához minél több festőművész és műkedvelő vagy műbarát tényleg hozzájáruljon. A fenti czélból az egyletnek szíves rendelkezése alá bocsátani kért festmények körülbelől 1887. évi május hó végéig volnának beküldendők, azonban a felajánlási készségről a becses közreműködő nevének és lakczimének pontos megjelölése mellett, kellő tájékoztatás, különösen pedig a képek kiállítási és kisorolási határidejének kellő meghatározhatása végett az egylet elnöke (lak. VHX ker. főh. Sándor utcza 32. sz.) lehetőleg mielőbb kéretik értesittetni. Kelt Budapesten, 1887. márczius hó 1-én. Özv. Damjanich Jánosné, egyleti elnök. Gróf Batthyány Lajos özvegye, egyleti alelnök. Kármán Lajosné, egyleti alelnök. Mayer György, egyleti titkár. — Népfölkelés. A főrendiház háznagyi hivatalától vesszük a következő sorokat: »A népfölkelési csapatok tiszti állomásainak betöltésénél a honvédelmi miniszter a törvényhozás tagjaira tekintettel tenni óhajtván, részükre márczius hó 15-től egy rövid tiszti tanfolyamot a délutáni órákban berendezett. Ezzel a távollevő főrendek oly megjegyzéssel értesíttetnek, hogy az esetben, ha a tanfolyamban részt venni óhajtanak, ebbeli szándékukat a főrendiház hivatalában — ahol a jelentkezési ívek is kitöltendők lesznek, azonnal személyesen bejelenteni méltóztassanak. — Egyházi ünnepély. Mint annak idején irtuk, Boskovich jezsuita páter halálának százesztendős fordulóján gyászünnepélyt tartottak Zágrábban és Raguzában. Boskovich — mint a »M. Á.«-ban olvassuk — 1711-ben született Raguzában, s már 1450-ben a Collegium Romanum tanára volt. Közép-Olaszország térképe, melyet Maire jezsuitával együtt készített, neki köszönhető. Majd Páviában lett tanár és alapította a hrerai observatoriumot, mely érdeméről emlékké emlékezik meg. Nagy nevet aratott magának a csillagászat terén is. — A VI. kerületi Bobula-párt ma a régi Lövőházban szervezkedő gyűlést tartott. Jelöltül kikiáltották Bobula Jánost, elnökül megválasztották Komócsi Józsefet és összeállítottak egy százhúsz főnyi szervező bizottságot. — A Duna jege. Mint Pozsonyból távirják, 5 órakor délután a jégtömegek teljes mozgásban vannak lefelé. A viz állása 271. Zukermandeltől Mühlauig terjedőleg jégsziget képződött, mely egész a Duna közepéig benyúlik. A közlekedés a jobbparttól nagyon meg van nehezítve. Az emberek csónakkal a jégszigetig és aztán gyalog mennek a jégen át. Délben egy nagy jégtábla megindult, mialatt tizenegy ember állott éppen rajta. Valamennyit megmentették csónakokkal. A Dunából ma egy tisztességes ruházatú holttestet fogtak ki. Veszélytől már nem kell tartani. — Saját tudósítónk azt távirja, hogy ma a Duna jege Pozsonynál a folyam egész szélességében megindult. A partokon roppant embertömeg nézte a jégzajt. A víz 270-en áll 0 fölött. Veszély egyáltalán nincs. — A földrengés Olaszországban. Mint Rómából távirják, Genuában tegnap ismét volt, habár egészen könnyű jellegű földrengés. A nép nyugtalanságát a geodynamia iobservatorium távirata lecsillapította. Mindazáltal számos család töltötte szabadban az élét. Alassiában, ahol a földrengés borzasztó mérvben dühöngött, nincs már mit elpusztítani. A község egyetlen nagy romhalmaz. Diano- Marinában egész éjjen át szakadatlanul dolgoztak. Két embert élve húztak ki a romok közül. Egy gyermeket, kinek karja el volt törve és egy 80 éves asszonyt. A község újra felépítésére most még nem is gondolnak. Jelenleg sátrakat állítanak föl. A bajardói templom romjai közül 230 halottat és 60 sebesültet vontak elő. A catastrophánál csak a lelkész menekült meg, minthogy a presbitérium bolthajtása sértetlen maradt. — San Remoból 12.000 idegen elutazott. Az összes kár mintegy 100 millió, csak olajban mintegy 6—7 millió érték pusztult el. Egy diano-marinai czégnek összes, 1.200.000 lírát érő készlete odaveszett. Északra és keletre használható a táviró vezeték, míg a Ventingliába vezető sodrony szét van rombolva. — Meteor. Ma délután 3 óra 9 perckor Bécs fölött délnyugati irányban pompásul ragyogó meteor futott végig az égbolton. A meteor erős sárga fényt árasztott, s olyan lassan haladt, hogy 4—6 másodperczig lehetett megfigyelni. — Felolvasás. A »budapesti kereskedő ifjak társulatában« (Gizella-tér 2. sz. I. emelet) márczius 3-án szerdán esti 9 órakor Strausz Adolf felolvasást fog tartani. A felolvasás tárgya: »Eljegyzés, leányrablás és házasság a fekete hegyek között«. Vendégek, urak és hölgyek, szívesen láttatnak. — A józsefvárosi IV. magyar asztaltársaság a következőleg alakult meg. Elnök Radics János, másodelnök Bognár István, jegyző Bán József, s pénztárnok : Kovács Ferencz. — Új himlőoltóanyag termelő intézet. A belügyminiszter dr. Pápai Vilmos orvosnak megengedte, hogy Cinkota határában nyilvános tehénvédhimlő nyirkos termelő intézetet állíthasson fel s annak ellenőrzésével Pest megye törvényhatóságát bizta meg. — Az első magyar távirói segédtiszti tanfolyamon az előadások, melyek múlt év november 15-én kezdettek meg, e hó 15-én fejeztettek be. A tanfolyamnak 57 hallgatója volt kik a cursust 3 hallgató kivételével — jó sikerrel végezték. — Húsvéti kenyerek. A pesti izraelita hitközség elöljárósága a következő figyelmeztetést teszi közzé: Tekintettel arra, hogy a húsvéti kenyerek (mazzóth) szolgáltatása tekintetében hitközségi tagjainkra nézve a n. mélt. m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ujóbbi rendelete értelmében csakis alulírott elöljáróság van jogosítva intézkedni: — figyelmeztetjük hitközségünk t. tagjait saját érdekükben hogy mazzóth szükségletüket a hitközségi mazzóth sütőknél fedezzék, mert illetéktelen egyének által becsempészett és áruba bocsátott mazzótliküldemények szállítását a legszigorúbban fogjuk ellenőrizni és megakadályozni. — Szerelmi dráma. Lembergben Dzbanski János vasúti hivatalnok tegnap este egy hatlövetű revolverből több lövést tett menyasszonyára, egy tekintélyes városi orvos leányára, aztán pedig magát ölte meg. Tettének oka az volt, hogy kedvezőtlen anyagi visszonyai miatt önálló háztartás vezetésére kilátása nem volt. — Rövid hírek. Tűz támadt dál Lajos Alsó- Csernátonban levő csűrében, mely teljesen leégett a benne levő marhákkal és gazdasági eszközökkel együtt. — Agyonverte Gyenesdiákon Bokor Zsófit Kocsis Ferencz, kivel hosszabb idő óta egy háztartásban élt, mert az asszony nem akarta birtokait Kocsisra átíratni. Mulatságok. — Hangverseny és bál. Az egyetemi hallgatókból alakult »Budapesti társasköre márczius 2-án az iparos kör helyiségében hangversenynyel egybekötött jótékonyczélű zártkörű tánczestélyt rendez. — Építész-tánczestély. A magyar királyi József-műegyetem segítő egyesülete javára a fővárosi VI. és VII. ker. kör dísztermében márczius 10-én, a műegyetem építészeti szakosztályának hallgatói zártkörű építész-tánczestélyt rendeznek. — Tánczestély. Az 1886. évben alakult egyleti hölgybizottság márczius 3-án a fővárosi vigadó termeiben zártkörű tánczestélyt rendez. Tiszta jövedelmét a »Poel Zedek« egyletnél létező szegénysorsú gyermekágyasok segélyezésére szolgáló alapítvány gyarapítására fordítják, a bizottság élén Krausz Adolfné elnök, dr. Grünwald Józsefné pénztárnok, Fleischer Kálmánná ellenőr állanak. Tudomány és irodalom. — Az académia, Trefort Ágoston elnöklete alatt ma délután összes ülést tartott. Az első felolvasó György Endre volt aki Beöthy Leó feletti emlékbeszédét olvasta fel. Jellemzi az elhunyt egyéniségét, majd annak életrajzát írja le. Beöthy Leó 1840-ben született s már kora ifjúságában önállóságra jutott. Ez a körülmény csak növelte tudományszomját. Foglalkozott a nemzetgazdasággal, bölcsészettel, természettudománynyal, mennyiségtannal, sőt a szépirodalommal is. Álnév alatt több novellát irt a »Hölgyfutár«-ba. Munkatársa volt a »Független«-nek és a »Hon«-nak, mely lapoknál a közgazdasági rovatot vezette. Hírlapírói pályája azonban nem elégítette ki s mindinkább nagyobb szorgalommal adta magát a komoly tanulmányokra. Bár ha a társadalmi tudományok széles mezején is szép helyet foglalt el, főleg a közgazdasággal foglalkozott. Beöthy Leó tagadhatlanul fényes tehetség és erős elme volt, de irodalmi működésének nagy hiányát képezi a gyakorlati élet ismeretének hiánya. Főként a társadalmi kérdések elméletének kérdésérel foglalkozott. Académiai székfoglalóját »A társadalom keletkezéséről« czímű munkájával tartotta, s benne főleg a társadalmi bölcsészet kérdésével foglalkozik. E munka számos adattal szolgál az ősemberek társadalmi életének és viszonyainak megismeréséhez. Elismeréssel fogadták »A bankügy elmélete« és a »Nemzeti lét« czimű munkáit is. 1886. évi január 6-án hunyt el. A szépen írt emlékbeszéd után Hunfalvy János olvasta fel jelentését a zágrábi Boskovics-ünnepélyről. Tefort Ágoston académiai elnök megbízásából Hunfalvy képviselte a magy. tudományos académiát a Boskovics halálának századik évfordulója alkalmából Zágrábban tartott ünnepélyen. — Boskovics József 1711. május 18-án született Ragusában. Már kora ifjúságában kitűnt mathematikai ismeretei által. Főleg a csillagászattal foglalkozott. Már 1836-ban a nap foltjairól és az északi fényről értekezett. 1743- ban »a föld alakjáról« jelent meg két dolgozata s ennek következtében Rómában a mathesis tanára lett. Ezen kivül számos természettani értekezést irt. Tudományával nagy hírnévre tett szert; XIV. Benedek pápa is nagyra becsülte és gyakran kérte ki tanácsát. Később Milánóban tanári állást töltött be s az ottani új csillagászati intézet igazgatója volt; onnan Párisba ment, hol az optikai intézet igazgatója lett, s ez idő alatt számos csillagászattani értekezést irt latin és franczia nyelven. 1787. évi február hó 17-én halt meg Milanóban. — Boskovics kétségkívül egyike volt a múlt század legnagyobb tudósainak és megérdemli azt, hogy emlékét ünnepeljék. A délszláv academia őt mint horvát tudóst ünnepelte s ez alkalomból Szamoson jelentek meg. Leírja ezután az ünnepélyt s vázlatosan ismerteti azokat a felolvasásokat, amelyeket azon tartottak. A felolvasások után Gyulay Pál osztálytitkár olvasta fel Szász Károly tiszteletbeli tagnak az academiához intézett levelét, melyben kijelenti, hogy az academiai tiszteleti tagságot el nem fogadhatja. »Az academia 1886. évi nagygyűlésén — úgymond — melyben hivatalos elfoglaltságom miatt részt nem vehettem — tiszteleti taggá választottam. Hosszas habozás után arra határoztam el magam, hogy a megtisztelő tagságot nem fogadom el s arra kérem az académiát, hagyjon meg engem rendes tagsági helyemen s a tiszteleti tagsággal tiszteljen meg más érdemesebbet, akitől az academia alapszabályainak 14-ik szakasza értelmében »dísze és java öregbedését inkább várhatja.« E levél kapcsán visszaküldi az academia oklevelét. — A levelet véleményadás végett az I. osztályhoz tetszik át. — Nehány lényegtelen ügy elintézése után az ülés véget ért. — A magy. tud. academia nemzetgazdasági és statistikai bizottságának márczius hó 1-én d. u. 5 órakor tartandó nyilvános felolvasóülésében felolvasást fog tartani Kornfeld Zsigmond, a magy. hitelbank igazgatója a Sóbánya hegyekről. Vendégeket szívesen látnak. — »Sarah grófnő«-t, Ohner György regényét tartalmazza a »Egyetemes Regénytár« II-ik évfolyamának lö-ik kötete; kiadja Singer és Wolfner könyvkereskedése, ára kötve 50 kr. díszes piros kötésben. — Uj zeneművek. Az »Angyal és Ördög« népszínművek összes eredeti dalai, Lányi Ernőtől zongorára vagy énekhangra alkalmazva következő czimekkel jelentek meg. 1. Nincsen nekem se járásom kelésem. 2. Két karomat kulcsolom a nyakadba. 3. Hogyha engem szeretnél. 4. Kedves babám mit ér ez a szerelem. 5. Hej! Hajh! Ez a leány heh csinos. 6. Sok leánynak fölteszik a koszorút. 7. Én Istenem Istenem. 8. Ablakomban rég elhervadt virágok. 9. Busan siró fülemüle a lelkem. A füzet a »Harmonia« zeneműkereskedésben kapható; ára 1 frt 80 kr. Színház és művészet. — Az operaházban telt ház előtt adták ma elő ismét az »Excelsior «-t. Ő felségét a királyt is várták az előadásra, ki azonban nem jelent meg. De az udvari személyiségek majdnem teljes számban voltak jelen az előadáson. Ott volt Hohenlohe herczeg, a király főudvarmestere, ki az előadás nagy része alatt Széchenyi Béla gróf páholyában foglalt helyet. Zuma őrnagy szárnysegéd több udvari katonai személyiséggel az udvari díszpáholyban volt. — Magyar történeti élőképek. A Pálffy-Daui Lipót grófnő és Zichy Jenő gróf által rendezendő magyar történelmi élőképek összeállítási próbái már a legközelebbi napokban megkezdődnek. A próbák számára Mendl István a VI.—VII. kerületi kör elnöke a kör helyiségeit készséggel engedte át a rendezőknek. A néhai Pálffy-Daui Lipót gróf, Jeanoi herczeg által tervezett és a magyar történelem legkiválóbb mozzanataiból vett képek vázlatait ma Munkácsy Mihály körünkben időző nagy művész hazánkfia is megtekintette, aki nagyon dicsérte azok hatásos csoportosítását. Zichy Jenő grófnak megígérte Munkácsy, hogy a képek kivitelében és összeállításában egyelőre tanácscsal s amenynyiben lehetséges, később személyesen is közre fog működni. Miután e történelmi képek tulajdonképen Magyarország ezredéves ünnepére készültek és a honfoglalástól kezdve egész a mai napig a legnevezetesebb történeti momentumokat ábrázolják, Zichy Jenő gróf felkérte Jókai Mórt, hogy a három előadásra prológot írjon, mit Jókai készségesen megígért. — Vastagh György festő most jobbára arczképeken dolgozik. Fia Vastagh Géza, ki a müncheni művészacadémián folytatja tanulmányait, jelenleg itthon időt s egy nagyobb állatképet fest az »Oroszlánok lesben« czim alatt. A jövő hónapban újra visszatér Münchenbe. — Új prima ballerinája lesz a m. k. operaháznak. Mint színházi körökben beszélik, Coppini Zsófi kisaszszony megválik az intézettől, s helyét Müller Katalin kisasszonynak, a fürge lábú, gracieus mozdulatú tánczosnőnek engedi át, ki a fővárosi színházlátogató közönségnek ha nem is valami nagyon régi (a balletnál ez úgy sem érdem), de annál kedvesebb ismerőse, Müller Katalin kisasszony jelenleg táncztanulmányokat folytat a külföldi színpadokon, s csak nemrégiben közöltünk róla az olasz lapok nyomán egy kis hírt, amely nagy diadalairól szólt. Nem sokára újra itthon látjuk, s ennek annál jobban örvendünk, mert a ballet igen kiváló és kedvest teremtés nyer benne. — Kínos jelenet a színházban. A bécsi Burgszínházban tegnap kínos jelenet játszódott le »Don Carlos« előadásán, melyen a király is jelen volt. Carlost Krastel, Eboli herczegnőt pedig Barsescu kisasszony játszotta s a második felvonásban, midőn kettejüknek van jelenése Barsescu egyszerre adós maradt szereplőtársának a felelettel. A súgó háromszor is ismételte egymásután Eboli herczegnő mondókáját, de Barsescu egyetlen szót sem szólott. A közönségre kínosan hatott a színpadi csend s végre is Krastel kijelentette, hogy Barsescu rosszul érzi magát, mire a függönyt leeresztették. Barsescu ugyanis három napos idegbántalmai daczára is föllépett, hogy a műsort betarthassák s a második felvonás egyik jelenetében elájult. A darabot az »Eboli«-jelenetek kihagyásával kellett végig játszani. A király részvéttel tudakozódott Barsescu k. a. állapota felől. Fővárosi Ügyek. — A központi árucsarnok ügyében nemsokára elhatározó intézkedésnek kell történni. A kincstári sóháztelek mellett levő egyik magántelek tulajdonosa ugyanis építkezés czéljából telkének szabályozása iránt folyamodott. A törvényhatósági bizottságnak ennélfogva most már határozni kell, hogy a vámházkörút, pipa, csillag és sóház utczák között fekvő telektömbön levő magántelkek is fel fognak-e használtatni a központi árucsarnok részére, szóval az árucsarnokok ügye ismét napirendre kerül. A köztisztasági bizottság ma Kun Gyula tanácsos elnöklete alatt tartott ülésén mindenekelőtt azzal a mérnöki propositióval foglalkozott, hogy jövőre nézve a főváros területének különböző pontjain állandó hólerakó helyek jelöltessenek ki, s ilyenekül el is fogadta a következő helyeket: a pesti oldalon a felső rakodó part a Margithíd fölött, a régi váczi temető Bulcsu-utcza és váczi-út közti sarka, a Hermina-út felé eső városligeti irtás, az István-mező, a Kerepesi út mellett, a vasúti nyugdíjépületekkel szemben levő terület (hol most az állatsereglet van), a IX. ker. sertéstó, a közvágóhíd környéke, a soroksári dunaág, s a fővámház előtti Duna, a budai oldalon pedig a Gellérthegy alatti Duna, a Margitrakpart, a Margithíd melletti mélyedések, s a Lángféle telek. A hó czélszerűbb eltakarítására nézve újabb kisérlettétel ajánltatik s sóval, ami ajánlatos különösen 4° hidegig, s ha közel csatornanyilások vannak, hol a víz lefolyhat. Ezután a mostani utczai szemetes ládák helyett oly utczákra nézve, ahol széles járdák vannak, új módszerű szemétgyűjtő szekrényeket ajánl a mérnöki hivatal; e szekrények a földbe vannak helyezve, vízemelő géppel emeltetnek ki, egy fuvarnyi szemét fér el bennük és Asphaleia-rendszer szerint járnak. A bizottság pártolja a javaslatot és ajánja, hogy próbaképp ily szekrény alkalmas ponton állitassék föl. Most a tűzoltó főparancsnokság előterjesztését tárgyalták a géppel való söprésnek az egész város területére való kiterjesztése iránt. E söprési mód 1875. ápriltól van alkalmazva a bel- és Lipótvárosban és az Andrássy és Kerepesi utakon. Az érdekelt előjáróságok közül egy sem nyilatkozott ellene elvi okból: a IV. és VI. kerületiek ugyan a fölvert por miatt, utóbbi a sugárutat illetőleg a színházi közönség érdekében is az utczasöprés ellen hoztak föl panaszokat, hanem a tűzoltó főparancsnokság nevében Szczerbovszky főparancsnok az ülésen kijelentette, hogy a fölhozható nehézségek megszüntetése teljes folyamatban van; nevezetesen a rendőrség szigorú bírságolási eljárása által már el van érve, hogy a házmesterek a járdát nem seprik a színházi előadás befejezte előtt; a kocsik nem járnak 11 előtt soha, különösen a sugárúton csak reggel 5 órakor fordulnak meg; a porzás ellen pedig most dolgozik a főparancsnokság egy terven, amely szerint közvetlenül a seprőgépek előtt locsoló szerkezetek lesznek alkalmazva. A bizottság a javaslat pénzügyi részére nézve a főparancsnokság s a számvevőség számításaira volt utalva. Hanem ezek nagyon eltérők, a főparancsnok szerint egy négyszögméter terület söprése géppel 9 hiba, emberi erővel itt/s krba jön; a számvevőség pedig a rendelkezése alatti adatok alapján azt mutatta ki, hogy a géppel söprés az azelőttinél 71 ° C-kal drágább. Ily eltérő eredmények mellett a bizottság, hogy teljes számítást tehessen, felkérte a mérnöki hivatalt, hogy mutassa be a géppel s az emberi erővel sepert területek nagyságát, tekintettel arra, hogy a napszámosok által söpört utczák közül melyek tisztogattatnak egy, két, három naponkint, vagy hetenkint ? A bizottság egyébiránt már ma kimondta, hogy a géppel söptetést az egész balparti fővárosra kiterjeszteni kívánja s javasolja, hogy 1888- ban már a Terézvárosnak a köruton belül eső egész területe gépekkel söpörtessék. Végül a rendőrség átiratát olvasták föl, hogy a város bizonyos órákat tűzzön ki a belső területen levő gabonaraktárakban a forgatásra, mert a járókelőknek ez igen alkalmatlan. A bizottság a tanácsnál szabályrendelet alkotását hozza javaslatba. — Uj építkezések. A magánépítési bizottság mai ülésén a következő építési engedélyek kiadását hozta javaslatba u. m. Holub Józsefnek Terézkörút 3421. sz. a. négyemeletes házra; Zieher Józsefnek II. Országút és Horvát utcza sarkán kétemeletes házra; Tilly Károlynak a Rókuszhegyen nyaralóra; Schambach Károlynak a Rózsa és Amazon utcza sarkán kétemeletes házra; Knotz Sándornak Eötvös utcza 43 sz. a. kétemeletes toldalékra ; Schüller Jakabnak a Lipótmezőn földszintes nyaralóra; a m. kir. államrendőrségnek az Európa-szálloda átalakítására; Meixner F.-nek Atilla utcza 143. sz. a. emelet ráépítésre; Zachár Istvánnak felső vaspálya utcza 2. sz. a. földszintes házra; Fehér Károlynak Bánya utcza, földszintes házra; Mattz Amisettenek a Szondy utczában földszintes házra ;Mitterer Francziskának Vörösmarty utcza 4742. sz. a. ugyanerre; Feketeházi Jánosnak az arena- és Délibáb utczák sarkán földszintes házra; Blitz Mórnak Rottenbiller utcza 1. sz. a. földszintes toldalékra; Menich Erzsébetnek Madách utcza 36. sz. toldalékra; Szuszky Annának István-út 3. sz. a. földszintes házra ; Hirsch Manónak Izabella-utcza 4575. sz. a. egyemeletes házra; Maros Mátyás és Istvánnak az Orczy-kert mögött családi házra; Czur Andrásnénak Kövér Lajos-utcza földszintes házra; Kapetz Károlynak Almássy-utcza 4. sz. a. egyemeletes házra; Zantó Mihálynak az Angyalföldön toldalékra; Beck Lipótnak Madách-utcza 14. sz. a. egyemelet ráépítésére; Weitsch Alfrédnek Losonczy-utcza 22. sz. a. egyemeletes házra; Tóth Andrásnak a Rákoson földszintes házra; Neugebauer Victoriának Csepel rakpart 5. sz. a. kétemeletes házra; Bogdán Józsefnek Páva-utcza 7. sz. a. toldalékra s Deák Imrének Prater-utcza 84. sz. a. toldalékra. A fővárosi tanács Toldy László dr. előterjesztése folytán elhatározta, hogy az egyesitett főváros czimerét, heraldicai pontossággal több példányban el fogja készíttetni, és pedig a heraldicai 8 színnel és egyszínű lenyomatban. E szerint mindazok, kik a főváros czimerének pontos másolatát leírni akarják, azt teljes alakjában megszerezhetik. Egyesületek és társulatok. — A II. ker. országúti Fröbel-egylet tegnap Szörényi Reichl Károlyné elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését. A titkári jelentés kiemelte, hogy az idén közel 700 írttal kevesebb bevétele volt az egyletnek, s hogy csakis elnökeik, Rupp Zsigmondné és Reichl Károlyné úrhölgyek közreműködésének volt köszönhető az idei sikeres eredmény. A bevétel 1556 frt 47 krt, a kiadás 1290 frt 29 krt tett. Az egylet vagyona 3500 frtra rúg. A pénztárvizsgáló bizottság jelentése szerint a számadások rendben találtattak. Számvizsgálókat megválasztattak Virágh Gyula és Ulrik Endre. A jövő évre előirányzott költségvetés a választmány javaslata értelmében elfogadtatott. A közgyűlés dr. Darányi Ignácz orsz. képviselő indítványára utasította a választmányt, hogy az intézet elhelyezésére állandó helyiségről gondoskodjék. Az új választás alkalmával Rupp Zsigmondné és Reichl Károlyné újból elnökökké választottak; titkár lett Trattler Károly; pénztáros Deutsch János,; választmányi tagok: Mechwart Endréné, Sverák Ágostonné, Schossberger Zsigmondné, Csizik Károlyné, L. Molnár Ágostonné, Szőke Jánosné, Lincz Ágostonné, Derlik Józsefné, Vrabetz Frigyesné, Eberling Józsefné, Strausz Ferenczné, Wagner Lajosné, ifj. Delmedico Ágostonné, dr. Dreiszker Józsefné, Csizik Károly, Mader Ferencz, Harnischieger József, Werner Antal, Ulrik Endre, Christian János, Skrobanek Károly, Kimert Károly, Vrabetz Frigyes, Kobzinek Frigyes, Virágh Gyula, Novák Ferencz, Jarmer Ignácz, Weicher Ede, Strobl Lipót, P. Imhof Mór, dr. Varsalik Gerő, Biermann Gusztáv és Bauer József Törvényszéki csarnok. Párbaj ügy került tárgyalásra ma a kir. táblán. A múlt évi márcziusban Szontagh Imre ügyvéd és Gusch Gyula Késmárkon összeszólalkoztak, aminek tetlegesség lett a vége. Gusch ugyanis megütötte Szontaghot, aki bántalmazóját elégtételre szólította föl, de ez azzal válaszolt, hogy följelentette a bíróságnál. A törvényszék azonban Szontaghot fölmentette. Hivatalos hatalommal való visszaélés miatt 10 frt pénzbírságra ítélte ma a törvényszék Dilmayer Miklós rendőrségi polgári biztost, mert egy tanárt csekély kihágás miatt letartóztatott és egész éjjen át fogva tartott. Az ítélet enyheségének indító okát a vádlott aggkorában lehet találni. Csalás. A makói törvényszék Jung Józsefet Apátfalva községi írnokát, ki csalással vádoltatik országosan körözteti. A vácz-hartyáni rablógyilkosok, Plessinger Ernő és Dióssy György előtt ma hirdették ki a pestvidéki törvényszéknél a kir. Curia Ítéletét, mely a két első bírósági 15—15 évi fegyházra szóló ítéletet helybenhagyja. A rablógyilkosok büntetésüket a lipótvári fegyházban fogják kitölteni, hova — miután az ítélet jogerejűvé vált — még a mai napon elszállittattak. Emberölés: Strohschneider Tivadar, Lyka Döme pázmándi vadásza a másodmagával menő Hutter Ede közcsendőrt agyonlőtte. A Hutterrel menő csendőrkáplár »megállj «-t kiáltott, de mivel választ nem kapott, rálőtt Strohschneiderre s azt karján meg is sebezte. A törvényszék előtt Strohschneider azzal védekezett, hogy a kérdéses alkalommal lesben volt s a csendőrt rókának nézte, később azonban oda módosította vallomását, hogy Hüttert vadorzónak tartotta. A törvényszék Strohschneidert emberölés vétsége miatt 1 évi fogházra ítélte. A kir. tábla Fekete Ödön referálása mellett ma tárgyalta ez ügyet s a vádlottat másfél évi börtönre és 100 forint pénzbüntetésre ítélte. Gondatlanságból elkövetett emberölés bűntettével volt vádolva az a szegény napszámos asszony, Schmidt Jakabné szül. Till Klára, aki múlt évi október hó 30-án Budafokon lakásáról eltávozván, 31, és 2 éves gyermekeit a lakásban bezárva, otthon hagyta; a gyermekek a kezük ügyébe ejtett gyufával játszadozva tüzet élesztettek s a füstben megfulladtak. Ez ügyben a végtárgyalás ma tartatott meg a pestvidéki kir. törvényszék előtt, mely a vádlottat felmentette. Körözött rablógyilkosok. A zombori törvényszék országszerte körözteti Csurovics Péter, Madjits István és Kottur Mihály, rablógyilkossággal és több rendbeli lopással vádolt egyéneket. Gyilkosság. Peák Jósa szántai 19 éves paraszt beleszeretett Kezerkovich Mandába, s el is vette volna, ha bele nem bujtatják a mundérba. A három esztendei katonáskodás alatt azonban megfeledkezett szerelméről s mikor hazajött mit sem akart tudni a lánynak ígért házasságról. De a leány anynyit nógatta ígéretére, hogy Peák felheült állapotában agyonütötte. A zombori törvényszék Peák Jósát 15 évi fegyházra ítélte. A kir. tábla a mai tárgyaláson nem látta beigazolva a gyilkosság bűntettét s a vádlott büntetését 5 évi fegyházra szállította le.