Nemzet, 1887. június (6. évfolyam, 1707-1736. szám)

1887-06-01 / 1707. szám

nézeteik mellett megmaradnak, a nélkül azonban, hogy jelöltet ajánlott volna. Erre Salgó espe­res ajánlotta képviselőj­elöltül Rosner Ervin bárót, kit, mint a kerületnek tehetségéről és tudományosságáról ismeretes fiát, Pulszky­ Ágost is melegen ajánlott, megjegyezve, hogy párttekinteteken kívül a személyes képesség is döntő kell, hogy legyen, s hogy a kerület nagy többségének, mely a küzdelmet kerülni óhajtja, véli kifejezni véleményét a történt jelölésben. Szavait élénk helyeslés kisérvén, Pejache­­vich Arthur gróf, Balázs Antal, Krista János és Salgó esperes urakból álló küldöttség ment el a je­löltért, kit, midőn díszmagyarban megjelent, a jelen­levők riadó éljenzése fogadott, s ki a következőkben mondotta el programmbeszédét: Tisztelt polgártársaim! Sokszor mondták, de mindig igaz marad, hogy nincs szebb, nagyobb meg­tiszteltetés férfiúra, ki a közügyek terén mozog, mint polgártársai bizalma. E bizalom kétszeresen megtisz­telő reám nézve akkor, midőn e kerületben él, mely­ben születtem, hova ifjúságom és első politikai sze­replésem s a barátság kedves emlékei a távolból is mindig visszaterelték gondolataimat. De aggodalom is vegyül ez örömhöz nehéz feladatom tudatában, és kétszeresen itt, hol képviselőjelölt Pulszky Ágoston volt, kire méltán büszke lehet e kerület, mint a­ki ki­váló helyet vívott ki magának a parlamenti életben, kinek nevét tudományos ismereteinél fogva a külföl­dön is tisztelettel említik. (Élénk éljenzés.) Kinek ha­lántékára csak az imént az elismerés babérkoszorúját fonta a magyar tudományos académia. (Hosszas élénk éljenzés.) Nehéz tehát a feladat, de az akarat, a szándék meg van nálam — a siker Isten kezében — s igy a megtisztelő felhívásnak engedve, köszönet­tel elfogadom a jelöltséget. (Hosszas élénk éljenzés.) Ha csak szivemtől kérnék tanácsot, program­­mom rövid két szó volna, de a­mely, tudom, minden magyar szivében visszhangra talál, független Ma­gyarország. (Zajos éljenzés.) E két szó visszavará­zsolja elméinkbe ama kort, midőn Nagy Lajos király birodalma az Adriától s a fekete tengertől a balti tengerig terjedt. S e két szó nem ábránd, de végczél­­ja minden igaz magyar politikának azon alapkő, melyről minden párt eljárását megítélni kell. S me­lyik párt az, mely megteszi kötelességét e nagy czél előkészítésében ? Az-e, mely most, midőn észak felől egy idegen hatalom nemzeti létünket megsemmisí­téssel fenyegette, megszakítani kívánta a szövetséget a másik állammal, hogy elméleti álláspontot hangoz­tatva, a nemzetet a legnagyobb veszélybe sodorja ? Vagy az, mely megalakítva a délmagyarországi el­lenzéket, állam és nemzetellenes tendentiákra egy »magyar párt« nevének köpenyét borította? Nem, uraim! A czélt szem előtt tartja az a párt, a­mely vezéréül ismeri el Tisza Kálmánt (Éljenzés), azt az államférfi­t, kit az isteni gondvise­lés ajándékozott országunknak , hogy bajaink­ból kivezessen a biztos jövő felé. E férfi ellenzéki ko­rában sem zsákmányolta ki soha a nemzetiségek aspiratióit ellenzéki czélokra, pedig könnyű lett volna azt tennie, hisz közel fekszenek uradalmai azon vidé­kekhez, hol összetömörülve laknak oláhok és szerbek. Amaz emlékezetes ülésben, midőn a szerb agitátor a magyar állam ellen mennydörgött az országgyűlésen, midőn még szent Tamásnak sánczait is emlegette és az ő beszédének minden szava boszut lihegett, akkor akkor az ellenzék padjairól emelkedett fel egy férfi s csak azt kiáltotta neki oda: »Magyarország a magya­roké !« (Élénk helyeslés.) Nem én mondom először, uraim, Visi Imre is mondta már előttem, de annyira találó, hogy én is ismétlem . E két szóban van kife­jezve a magyar szabadelvű párt egész programmja, ebben tükröződik vissza a párt vezérének egész egyé­nisége. S hogy ez nem puszta phrasis, hivatkozom statistikai adatokra. A népszámlálás legutolsó 10 évi cyclusa alatt a magyar elem ez országban 4‘40­0-kal növekedett, az oláh 7­9, a tót és rutén 3,8°/0-kal fogyott; a 10 éven aluli gyermekeknél a viszony még egy °/0-al kedvezőbb s igy a fiatal nemzedék számaránya a jövőre nézve még lényegesebb haladás reményére jogosít (Éljen­zés.) A mit a nemzet ezen esztendőn át elérni nem tudott — önvédelemre volt ez idő alatt utalva — erre most alkalmat talált, a növekvésre, a szaporo­dásra, a kibontakozásra. Ily politikát megszavazni, uraim, bűn a haza ellen, s e bűn részesévé válni nem akarok. (Élénk helyeslés.) Ezért tehát engedjék meg, vezéreszméül fentartanom azt, hogy mindent el kell követnünk, a­mi által a jövő alapjait rakjuk le arra nézve, hogy a jövő nemzedék képes legyen elérni azt a végczélt, a­mely előttünk is lebeg, elérni a független de azért nagyhatalmi állással bíró Magyarországot. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) E vezéreszmei megszabja azon irányt, mely a részletes cselekvésre is vonatkozik, melyre nézve épen azért nem kívánom az önök figyelmét hosszabb időre igénybe venni. Ismerjük a pénzügyi helyzet komoly­ságát, ismerjük a külpolitikai helyzetet, mely aman­nak legnagyobbrészt okozója, de engem megnyugtat az, hogy e nehéz viszonyok közt azon férfiú vette ke­zébe a pénzügyek kezelését, kinek vasakaratú erélyét semmiféle akadályok, akár emberek, akár körülmé­nyek sodorják azokat az útjába, meg nem bénítják, s ki azért, ha akart valamit, tudott is eredményt el­érni mindig. És gondolják meg önök, hogy nem ke­vésbé súlyosan, mint az állami terhek, nehezednek az adózó nép vállaira a megyei s községi pótadók. (Helyeslés.) Én elismerem itt a vezető férfiak legtisz­tább hazafiságát, de sok oly beruházás történt, mely kétségtelenül egykoron nagyon gyümölcsözővé fog válni, de még korai, mert erszényünk azokat meg nem bírja. (Helyeslés.) Nem ígérek önöknek sokat, az ír alá az adósle­vélben bármily összeget, kinek esze ágában sincs meg­fizetni. (Élénk tetszés és helyeslés.) de azt az egy ígé­retet fogadják szívesen tőlem, hogy e kerületnek s a kerület lakosságának érdekeit tőlem telhetőleg mindig képviselni fogom. (Hosszantartó, élénk helyeslés és éljenzés.) Ezután az értekezlet a jelölt zajos éltetése köz­ben véget ért Dunapatajról írják a következőket: Gr­a­­­á­r­­ Ödön a dunapataji választókerület volt képviselője pünkösd hétfőn tartotta beszámoló és egyúttal pro­grammbeszédét Dunapatajon és Ordason. Daczára a Fülöp György lelkész vezetése alatt álló antisemita párt izgatásainak, Gajárit mindenütt a választók na­gyobb része nagy lelkesedéssel fogadta. Ordason az az elöljáróság, élén Kovács János jegyzővel, díszes bandériummal várta Gajárit és elkísérte Dunapataj­­ra, a­melynek határán Csaba Ferencz pártelnök vezetése alatt nagy küldöttség jelent meg és ezek, va­lamint a nagyszámmal kijött választók nevében Lesták Ödön jegyző üdvözölte a kerület képviselőjét. Dunapatajon azonban a Fülöp György lelkész által felbujtogatott antisemiták meg akarták zavarni a beszédet, de Gajárinak tapintatos magatartásával és a nép értelmiségét lebilincselő beszédével sikerült lecsendesíteni a felkorbácsolt szenvedélyeket, úgy any­­nyira, hogy nagyon sokan, kik az előtt Fülöp György hívei voltak, beismerték félrevezettetésüket és oda­siettek Gajárihoz, hogy vele kezet szoríthassanak. Bosszút is állott ezért Fülöp György pártja, mert mi­kor az ordasi elöljárók Dunapatajról haza akartak térni kőzáporral útjukat állták és csakis a csend­őrség közbenjárására és azok fedezete alatt me­hettek haza. A zavargók közül tizennégyet elfo­gott ugyan a csendőrség, de ez nem sokat vál­toztat az állapotokon, miért az izgatás élén nem áll senki más, mint maga a községi biró, Bán Sándor, ki legbuzgóbb hive Fülöpnek, ki a pünkösdi ünnepek alatt bejárván a kalocsai szállásokat, keresztes hábo­rút hirdetett a zsidók, az urak, a kormány ellen, kik oly törvényt hoznak, hogy csak a szegénynek kelljen adót fizetni, az urnák nem, s csak a szegény ember­nek kell katonáskodni stb. Fülöp György lelkész e fellépése, mint a B.­C-nak írják, kínos meglepetést keltett a papság körében. Halmiból sürgönyzik, hogy György Endre ma tartott beszámoló beszédjében kijelentette, hogy sze­mélyi okokból visszalépett s ajánlatára a párt T­er r­e­s­z­k­y Istvánt kiáltotta ki képviselőjelöltté. Zsolnáról, e hó 30-iki kelettel írják lapunknak. A zsolna-rajeczi választókerület szabadelvűpártja tegnap tartotta nagygyűlését, melyen az eddigi kép­viselő, Cselkó Ignácz megtartotta beszámolóját, ki­emelvén ebben a lefolyt országgyűlés eredményét s indokolván az ő magatartását ezen eredmények létre­hozatala érdekében. Jelen volt párthívei erre újra kikiáltották jelöltnek, de ezzel a szabadelvű pártnak megoszlása is azonnal végbement, mert a másik rész dr. Smialovszky Valér nevét irta zászlajára. Smia­­lovszky a közös gyűlés berekesz­ése után programm­­beszédjének elmondására meghivatván, politikai ál­láspontját háromnegyed órán át helyenként kitörő lelkesedéssel fogadott beszédben fejtette ki. — A küzdelem a két jelölt közt heves és az ered­mény az utolsó perczig kétes lesz, de remél­jük , hogy a pártszenvedély nem fog medré­ből kicsapni és nem fogja viszálylyal elárasztani a kerület békés polgárait, a­kik utóvégre is nem elvi, hanem csak személyes kérdésben oszlottak meg. A jász­jákóhalmi kerület szabadelvű pártjá­nak jelöltje Éles Henrik — mint lapunknak írják — f. hó 29 én érkezett meg Vámos- Györk vasúti állo­másra, hogy onnan Jász-Árokszállásra indulandó, programmbeszédjét megtarthassa. A vasútnál a jász­árokszállási szabadelvű párt részéről díszes és számos tagból álló küldöttség fogadta a jelöltet, ki szívélyes üdvözlet után, 14 fogat által kisérve S/4 11 órakor ér­kezett meg a község házához, ahol a szabadelvű párti választók nagyszámmal összegyűlve voltak, hogy a jelölt beszédét meghallgassák. A programmbeszéd megtartását azonban az itteni negyvennyolc­as párt erőszakoskodása meg nem engedte. Alig van kifeje­zés, mely elég erős volna a jász-árokszállási negyven­nyolczas párt elkövetett eljárását jellemezni. Amint ugyanis a negyvennyolczas párt tudomást vett róla, hogy Éles ide érkezend, párthíveit zászlók alatt össze­gyűjtötte, s megnagyobbodva az ily alkalomkor min­dig rendelkezésre álló tömeggel, Éles Henrik beszé­dét rivalgásával minduntalan félbeszakította, s a beszéd megérthetését teljes lehetetlenné tette. Éles röviden azzal végezte beszédét, hogy miután itt e he­lyen az ellenpárt programmjának a kifejtését meg­akadályozta, azt írásban fogja párthíveinek megkül­deni. Ez a száraz tény, ítéljen fölötte kiki a maga esze és lelkiismerete szerint. Annyi tény, hogy ez el­járás nem csak a szabadelvű, hanem a negyvennyol­c­as párt nyugodtabb tagjaiban is méltó fölháboro­­dást okozott el annyira, hogy volt választó, aki a negy­vennyolczas pártból, azonnal a szabadelvűek táborába ment át s ezek példáját remélhetőleg még többen is fogják követni. Kevéssel ezután Éles Henrik a nagy­számmal összegyűlt szabadelvű párti választók kivo­­natára a községház udvarán fejtette ki programmját, mely általános helyesléssel találkozott. Jelöltünk innen a délutáni órákban tovább folytatta körútját. A negyvennyolc­as párt jelöltje Thassy Géza úr az egész jelenetet a Faragó-féle kávéház ablakából nézte végig. Kecskemétről írják lapunknak május 30-diki kerettel: Szabadelvű pártunk felsőkerületi jelöltje Vámos Béla volt képviselőnk ma tartotta beszá­­moló- és programmbeszédét a városháza udvarán. Miután első ünnepen ellenjelöltjei egyike a független­ségi és 48-as párti Horváth Ádám igyekezett a kor­mányt s a szabadelvű pártot teljes feketére festeni, Vámos beszéde nagy várakozás tárgya volt. Ezen vá­rakozásnak teljesen meg is felelt. Oly eloquentiával s oly szónoki érveléssel előadott beszédet Kecskemét város műveit közönségének nézete szerint városunk polgársága már rég nem hallott, mint ez volt. Osz­tatlan tetszésben is részesült a beszéd, habár az 1000-nél többre menő hallgatóság között a nem vá­lasztók csoportja igyekezett volna a harmóniát a hall­gatóság és képviselőjelölt között közbeszólásaival megzavarni, mi azonban mindjárt kezdetben meg­hiúsítva lett. Különösen tetszett Vámos beszédének azon része, midőn közoktatásügyi politikánkat ecse­telve kalapot emel a közoktatásügy táborkara előtt; midőn a közigazgatásunk szervezéséről szólva kije­lenté, hogy akarta a szabadelvű párt, hogy az állam keze, mindenüvé a­hol állami érdekek vannak, elérjen. Szaló elismerte a terhes pénzügyi helyzetet, kijelen­tette, hogy ezt­ eltagadni nem akarja, azonban egy­szersmind felvilágosításul is szolgált, hogy az adós­ságok mily természetű beruházásokra fordíttattak. Beszédével részletesen foglalkozni térszűke miatt nem lehet, de annyit elmondhatni, hogy az ér­deméhez képest hatott s jelentékenyen megszilárdí­totta Vámos állását. Az alsó kerületben a szabadelvű párt jelöltje, dr. Tóth László a jövő hó 9-én tartja meg programmbeszédjét , miután egyik ellen­jelöltje , Ugron Gábor már 5 én megelőzi és Csatár pedig már ma délután meg is előzte. Csatár pro­­grammbeszéde valóságos mulatság volt és pedig nép­mulatság, mert a derültségből a hallgatóság még ak­kor sem jött ki, midőn az »ország sanyarú viszonya« ecseteltetett bombasti­us szavakkal. Ígérte is a je­lölt úr — miután előbb a függ­­és 48-as pártot a lapjával és szerkesztőjével együtt teljesen, általános derültség és helyeslés közt lerántotta, — hogy meg­választatása esetén minden három hónapban rendez ilyen ünnepélyes mulatságot. A Csákvári kerületből írják lapunknak: Kégl György a csákvári kerület orsz. képviselője e hó 25-én kezdte meg a beszámolóját Lovasberényben. Reggeli 9 órakor érkezett Lovasberénybe, hol az intelligencia és számos választópolgár fogadta. A megjelentek a község nagy tanácstermébe kísérték a képviselőt, ki itt a hallgatóság feszült figyelme közt mondotta el eszmékben gazdag beszámoló beszédét. Beszámolójának különösen azon részét, melyben meggyőzőleg és talpraesetten fejtegette, hogy miért rendíthetetlen híve a szabadelvű pártnak, és nem az ezen párttal ugyanazon közjogi alapon álló mérsékelt ellenzéké, sem pedig a 48-as függetlenségi párté; jelen volt hívei lelkesen megéljenezték. Ezek után K­r­é­c­s­y Károly, Lovasberény közkedveltségű plé­bánosa biztosította a képviselőt lovasberényi válasz­tóinak további bizalmáról és a képviselő híveinek éljenei által kisérve indult útra.­­ Innét Csákvárra ment, hol bandériummal fogad­ták a városon kívül. A városba jövet B­e­k­e Gy­u­l­a tűzoltófőparancsnok üdvözölte őt a tűz­oltó-egylet nevében s lelkes szavakban köszönte meg az egylet iránt tanúsított bőkezűséget. Kegl rö­vid, de megható válaszában kijelentette, hogy az egy­letet ezentúl is támogatásában részesíti. Azután el­mondta beszámoló beszédét, a­melyben az országgyű­lési pártok taglalása és elveik részletezése után Tisza Kálmán kormányelnököt, mint oly állam­férfit magasztalta, akire komoly pillanatokban nem­csak Magyarország, de egész Európa tekintete van irányozva. Tisza a legkiválóbb politikusok egyike, akit politikai tekintetben eddig készséggel követett és kö­­í­vetni fog ezentúl is. Erre M­e­z­e­y János jegyző köszönte meg a helybeli szabadelvű párt nevében e kerület iránt kifejtett buzgalmát s felkérte őt a je­löltség ismétt elfogadására. Kégl kijelentette, hogy a jelöltség elfogadásának elhatározását későbbre tartja fenn. — Csákvárról P­á­t­k­á­r­a ment, hol igen szép számmal gyűlt össze a polgárság a községháza előtt, s a­hol Kiss Nándor esperes-plébános üdvözölte szép be­széddel, Kégl erre általános szemlét tartott a jelen poli­tika kérdések felett,­indokolván egyúttal saját elvi állás­pontját a többi pártokkal szemben is. A zajos éljen­zéssel fogadott beszéd után Biró Pál ref. lelkész meg­köszönte Kéglnek, hogy megjelent s beszámolt. Szó­nok jelezte, hogy a képviselő a lefolyt 3 év alatt is megfelelt honatyai kötelességének s hogy többet nem tehetett, nem rajta, nem a szabadelvű párton múlt, hanem a nyomasztó közgazdasági és általános euró­pai viszonyokon stb. Majd megemlékezett jó szivéről, mely annyiszor könyörült a szegényeken s végül kí­vánta, hogy mivel az irás szava szerint »a jókedvű adakozót szereti az isten« szeresse Kéglt továbbra is, mint eddig, kit megáldott világi javak bőségével, testi lelki erővel, egészséggel, boldog családi élettel. Kégl ezután éljenzések között fogatára ült és ment tovább a szomszéd községekbe. Szeghalomról távírják a következőket: A gyo­mai kerület szabadelvű képviselőjelöltje Lé­gr­ády Károly a mai napon indult Gyomáról kíséretével sár­réti körútjára programmbeszédjének megtartása vé­gett. Kőrös-Ladány küldöttjei a község határán fo­gadták lelkes éljenzéssel a jelöltet s délben a nagy számmal összegyűlt választók banquettet rendeztek tiszteletére, lelkes felköszöntőket mondva a jelöltre, ki viszont Kőrös-Ladány polgárait éltette. Délután 2 órakor a községházánál nagy számmal összegyűlt vá­lasztók előtt tartotta Légrády lelkes éljenzéssel több­ször megszakított programmbeszédét. A jó hatást tett beszéd végeztével több kocsi kíséretében indult a je­lölt Szeghalom felé. A szeghalmi határban nagyszámú díszes fogatokkal az elöljáróság és a választók nagy tömege lelkes üdvözléssel fogadta a jelöltet s elkísérte egyenest a községházához, hol a már nagy számmal egybegyült választók előtt nagytiszteletü Tatár Já­nos ur előrebocsátott szép beszéde és bemutatása után Légrády Károly itt is szűnni nem akaró éljenzés közt tartotta meg nagyhatású programmbeszédét. A szolnoki kerület szabadelvű pártjának jelöltje Bárczay Gyula, mint táviratilag értesülünk, ma dél­előtt 10 órakor tartó bevonulását Jász-Alsó-Szent­­györgyre. A jelöltet Jászladányról 23 kocsi és lovas bandérium kisérte; a határban Muharay András fo­gadta csinosan átgondolt szónoklattal, több százra menő választópolgár élén, kik folytonos éljenzésükkel meg-meg­szakiták úgy az ő mint a jelölt szónoklatát. Nemsokára megindult a 40 lovasra és 60 kocsira sza­porodó menet a városba, melynek polgársága a múlt évben még teljesen a függetlenségi párthoz szított s ma harsogó, szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta a szabadelvű párt jelöltjét Bárczayt. A városház udva­rán Bajzáth János főjegyző üdvözölte hazafias szó­noklattal s felkérte programmbeszéde megtartására. A jelölt erre kitérő éljenzések között elmondta pro­grammbeszédét, mely után Miss Ferencz kerületi szabadelvűpárti elnök intézett lelkesítő beszédet a közönséghez. Délben a jelölt tiszteletére a nagy ven­déglőben volt 200 teritériű banquett, délután a vadas­kertben majális, a­melyen az egész város megjelent. E két helyen Bárczay Gyula és Mladik Gyula tartot­tak gyújtó beszédeket. A függetlenségi párt régi fész­kében is széttörtnek látszik. A sátoralja­újhelyi kerület volt képviselője, Molnár Victor, mint lapunknak távírják, ma tar­totta beszámoló beszédét az ottani tornacsarnok helyi­ségében mintegy 600 választópolgár és a kerület egész intelligenciája előtt. A jeles fiatal képviselő be­széde nagy tetszést keltett, mely a több ízben meg­újult viharos éljenzésben nyilvánult. A beszéd után Molnár Victor nagy lelkesedés közt egyhangúlag új­ból képviselőjelöltnek kiáltatott ki. Jászberényből távírják, hogy Éles Henrik, a jákóhalmi kerület szabadelvűpárti jelöltje az ünnepek alatt körutat tett a kerületben. Fogadtatása minde­nütt, különösen Jász-Apáthin rendkívül fényes volt. Árokszálláson a szélsőbalpártiak megzavarták a pro­­rgammbeszédet zenével és lármával; a balpártiak kövekkel dobáltak. A fenyítő vizsgálat megin­­díttatott. Éles megválasztatására biztos a kilátás. Késmárkról távírják a következőket: Anda­­h­á­z­y László ma tartotta nagyszámú közönség előtt talpraesett, szép beszámoló beszédét, mely után áta­­lános és szűnni nem akaró éljenzés közt felkéretett a jelöltség újbóli elfogadására és programmbeszédének elmondására. Programmbeszéde nagy lelkesedéssel fogadtatott. A jelölt holnap folytatja körútját. Fehértemplomból Írják lapunknak e hó 30-iki kelettel. A fehértemplomi kerületnek Niamessny Mi­hály kir. közjegyző elnöklete alatt megalakult sza­badelvű pártja f. hó 21-én Sztojácskovics Sándort, Versecz volt képviselőjét, kiáltotta ki nagy lelkese­déssel képviselőjelöltjének. Sztojácskovics a párt elnö­kének meghívására mai napon érkezett városunkba és a választópolgárok által ünnepélyesen fogadtatván, megtartotta programmbeszédét, melyben, miután be­vezetésül hálaérzetének adott kifejezést a megtisztelő meghívásért kifejtette magyar, német és szerb nyel­ven a választók ismételt tetszésnyilatkozatai által félbeszakítva, felfogását az ország kül- és bel­helyze­téről, a követendő irányról és a legközelebbi ország­­gyűlésnek hazánk békés fejlődése, anyagi és kulturá­­lis érdekeinek rendezése és felvirágzása czéljából tel­jesítendő feladatairól. A párt erélyes elnökének kez­deményezésére a képviselőjelölt tiszteletére a Haller­­féle vendéglő kertjében díszebédet rendeztek, melyben a városi értelmiség színe-java és a vidéki választók nagy számban vettek részt. A díszebéd kimagasló pontját képezte a szabadelvű párt részéről megbízott szónoknak, Gerevics főgymnasiumi igazgatónak haza­fias szellemű, lelkes beszédje, melyben Stojácskovics képviselőjelölt közpályán szerzett érdemei, szeplőtelen jelleme és hazafias erényeinek méltatása után, szónok a választókhoz intézte azon hazafias felhívást, hogy a­mint a jelenben a hazaszeretet a haza érdekében egye­sítette ezen, az ország egyik legnagyobb kerületének különféle elemeit, egy nagy pártba, úgy ezután is oly békés, higgadt és csak a haza érdekét szem előtt tartó oly magatartást igyekezzenek tanúsítani, mely nem­csak a meglevő pártot összetartja egy értelemben, de az ellenvéleményt választóknak véleménye iránt is tisztelettel viseltetvén, őket is megnyeri a haza a választókerület és az egyes polgárok közös érde­kének. A SZt.-gotthárdi kerület szabadelvű pártja, mint táviratilag értesülünk, nagy lelkesedéssel R­h­o­­r­e­r Viktor budapesti ügyvédet és volt képviselőt ki­áltotta ki jelöltté. Az alsó­lendvai kerület választóinak mai érte­kezletén, mint lapunknak távirják, F­a­c­k­h Károly kiáltatott ki egyhangúlag képviselőjelöltté. A zurányi kerület szabadelvű pártja, mint táv­iratilag értesülünk, mai értekezletén egyhangúlag dr. Schwarz Gyulát, a jeles tudóst, kiáltotta ki je­löltté. Is Tordáról táviratilag értesülünk, hogy a tordai kerület szíve java és teljes többsége előtt, dr. Pap Samu szabadelvűpárti jelölt, tegnap tartotta nagy ha­tású programmbeszédét. Aranyos-Maróthról távírják lapunknak. Az ara­­nyos-maróthi választókerület szabadelvű pártjának nagyobbára tisztviselőkből álló s a mai pártértekez­leten kisebbségben maradt töredéke, szövetkezve a különböző ellenzéki pártárnyalatokkal Migazzi Vil­mos grófot kérte fel a képviselő­jelöltség elfogadásá­ra. A gróf azonban határozottan kijelentette, hogy a jelöltséget nem fogadta el. A nagy­szöllösi kerületben mint lapunknak je­lentik, kezdetét vette a képviselő-választási mozga­lom. — Perényi Zsigmond b. főispán a megválasztandó képviselő kijelölése végett, folyó hó 27-én tartandó szűkebb körű értekezletre hívta meg a választók ér­telmi osztályának befolyásosabb tagjait, kik is dél­utáni 3 órakor a megyeház termében mintegy 40-en jelentek meg. Perényi b. az egybegyült választókat üdvözölve, s köszönetét fejezte ki megjelenésükért, re­ménye , hogy valamint 5 évvel ezelőtti ajánlatára Teleszky István megválasztásában összpontosult az egyhangú megállapodás — s ezen megállapodását a választó­kerület nem is bánta meg, — úgy jelenlegi indítványa is meleg visszhangra fog találni. Fölhívja tehát az értekezletet — mondja ki, hogy a jelenlevők ujjólag fölkérik Teleszky Istvánt, hogy a jövő or­szággyűlésen ezen kerület további képviselését elvál­lalni, s el vagy el nem vállalás felőli határozatáról, ezen értekezlet egybehívóját értesíteni szíveskedjék. A határozat, az indítvány értelmében egyhangúlag elfogadtatván, a fogalmazott felhívás felolvastatott, s a jelenlevő mintegy 40 választó sajátkezű névaláírá­sával is ellátva, Teleszky Istvánnak megküldetni ha­tározta­tott. Vihnyéről Írják: Kazy János az újbányai ke­rület képviselője ma tartotta beszámolóját. A kerület összes intelligenciája lelkes éljenzésekkel fogadta a beszédet és K­a­z­y Jánost újból egyhangúlag képvi­selővé kijelölte, ki a jelöltséget elfogadta s nyomban programmbeszédét is megtartotta, kijelentvén, hogy ezentúl is a szabadelvű párthoz tartozana. Kazy­­nak nincs ellenjelöltje és megválasztatása biztos, mi­után közszeretetnek és népszerűségnek örvend. Nyírbátorról távírják, hogy Mandel Pál, a nyír­bátori választókerület volt országgyűlési képviselője ma számolt be nagyszámú választó­közönség előtt. A pártelnökségre dr. Podmaniczky Géza, a jegyzői tisztre Szikszay József ügyvéd kéretett fel. Képvi­selve volt a kerület harmincz községe, mindannyian számos előkelőséggel. Jelen voltak: dr. Szikszay Jó­zsef, Serghy János, Szmerekovszky Elek, Popovics Victor, Komlóssy Gyula, Velyaczky Gyula, Tatár István, Sipos Emil, Veley István, Iklody Ig­nácz, Nyarády Dániel, Ujlaky István, Bleuer Béla, Kocsondi Péter, Bleeter Lajos, Leveleki Márton, Markus Antal, Vonza József és má­sok számosan. A nagy figyelemmel hallgatott be­számoló beszéd nagy lelkesedéssel fogadtatott és dr. Podmaniczky Géza elnök ajánlatára, közfel­kiáltással újra Mandel Pál jelöltetett ki. Mandel Pál beszámolójában foglalkozott a kor­mány külügyi politikájával. A Balkánfélszigeti népeknél az előbbi ellenszenvet rokonszenv váltotta fel; államunk tekintélye és befolyása az európai poli­tikában folyton emelkedett. Ez kiváló érdeme a jelenlegi kormánynak. Előkészítették a ta­lajt a lelkes elődök. Kazinczy, Kölcsey és kortársaik megalkották a nemzeti ébredés kor­szakát. gr. Széchenyi István az anyagi jólét emelésével megteremtette az államiság egyik nélkülözhetetlen feltételét; nagy hazánkfia Kossuth Lajos óriási szelleme nagy erejével és hazafisága égő hevével államiságának öntudatára hozta a nemzetet; hazánk nagy bölcse Deák Ferencz törvényhozásilag biztosította állami önállóságunkat, Tisza Kálmán pe­dig életet adott a betűnek, a törvénynek gyakorlati érvényt szerzett s az által maradandóságának bizto­sítékait szerezte meg. — Szóló kiterjeszkedett köz­­gazdasági pénzügyi viszonyainkra, valamint az adó­ügyre is és következőleg folytatja. Egy ellen­zéki szónok programmbeszédjében olvastam: pro­­grammunk az, hogy meg kell buktatni Tisza Kál­mánt ! Ennek ellenében mondhatnék mi szabadelvű­­pártiak, a programmunk — Tisza Kálmán. De azt mi nem mondjuk és nem is szükséges mondanunk. Mi elvekért küzdünk Tisza Kálmán vezérlete alatt és követeljük, hogy elvekkel küzdjenek ellenünk is. Azonban el kell ismernünk, hogy Tisza Kálmán oly államférfiu és pártvezér, a­kit irigyelhetnek tőlünk az európai összes államok. Nagy hazafisága tapintattal párosult, erélye s nagy munkássága adta meg a sza­badelvű­ pártnak az állandóság biztosítékait s ezzel a kormánynak s államunknak azt a tekintélyt, melylyel az jelenleg az európai államok előtt bir. A szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott beszéd után négyszáz terítékű társas­ebéd volt. Marosvásárhelyről távírják, hogy Lukács Béla államtitkár, szabadelvű-párti képviselőjelölt tisz­teletére tegnap este az I. kerület választói fényes la­komát rendeztek. Sikerült felköszöntések fűszerezték a lakomát. Fél tizenegykor tisztelői, párthívei és a hatóság nagy számban kísérték ki a pályaudvarhoz a képviselőjelöltet. Tordáról távírják lapunknak, hogy pünkösd másodnapján tartotta a szabadelvű párt jelöltje dr. Huszár Károly programmbeszédét. B. Huszár a kerület irányadó tényezőinek teljes bizalmát bírja s a szélsőbali töredék jelöltjének, Ábrányi Emilnek, ki szintén ünnep másodnapján beszélt, egyátalán nincse­nek kilátásai. Jámról távirják, hogy A­s­b­ó­t­h János osztály­­tanácsos, a szászkai kerületben nagy lelkesedéssel a szabadelvű párt képviselőjelöltjévé kikiáltatott. Marosvásárhelyről távirják, hogy Ugron Gá­bor és L­á­z­á­r Ádám országgyűlési képviselők ma­g.­u. tartották beszámoló beszédjüket. Mindketten újból kijelöltettek. Szemesről írják, hogy a keszthelyi választó­­kerület antisemita képviselőjelöltje, gróf Klebers­berg, Szemnecz Emil kíséretében vasárnap több községben tartott programmbeszédét. Resiczáról távírják a következőket: Szerb György, a nagytorlenczi kerület volt képviselője ma tartotta beszámoló beszédét. Resiczáról a szabadelvű párt elnökének vezetése alatt küldöttség ment külön vonaton Német-Bogsánba és elkísérte a központba, hol megérkezését a pályaudvarban több száz választó várta. Beszámoló beszédét magyar, román és német­­ nyelven tartotta, mely nagy lelkesedéssel és élénk helyesléssel fogadtatott és a jelöltség egyhangú lel­kesedéssel neki újra felajánltatott. Este 200 teritériü banquett volt. Holnap Szerb György körutat tesz a kerületben. Megválasztatása bizonyos. zilahról távírják a következőket: Lőrinczy György, a zilahi kerület képviselője ma tartotta meg nagyszámú közönség előtt beszámoló beszédét, mely osztatlan tetszéssel fogadtatott. Öt negyedóráig tartó beszédében részletesen magyarázta az utolsó ország­gyűlés alkotásait, kiterjeszkedett a megyében épülő vasút, valamint a zilahi főiskola ügyeire. A beszéd nagy hatást keltett, mire Kerekes tanfelügyelő ki­emelvén Lörinczy érdemeit, kéri őt, fogadja el újból a jelöltséget. Lörinczy meghatottan mondott köszöne­tet, elfogadta a jelöltséget s kijelentette, hogy jövőre is a szabadelvű párt híve marad. Ezután a rendkívül né­pes választói értekezlet lelkes éljenzés között a leg­jobb hangulatban oszlott szét. A pétervásári kerületben — mint lapunknak ír­ják — Ivády Béla mérsékelt ellenzéki képviselővel szemben gr. Almásy Kálmán párton kívüli program­mal fellépvén, e hó 30-án tartotta programmbeszédét az összegyűlt választók előtt- Pohy Manó előkelő birtokos lelkes szavakkal ajánlotta a grófot, kit a kö­zönség szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott. A moz­galom ezen kerületben különösen élesnek ígérkezik. Pünkösd első napján Ivády Béla a pap és az érseki tisztség kíséretében Felnémet községháza előtt meg­jelenvén, a tanácsteremben kívánt szólani, melynek kulcsa azonban a távollévő bírónál lévén, oda be­menni nem lehetett. A jegyzőnek azon kijelentése daczára, hogy a községháza amúgy sem lehet politi­kai tüntetés színhelye, a pap saját felelősségére a községház terem ajtaját erővel kinyittatta, mig Sz.­­Erzsébeten, hol alig van 6 Ivády párti, ezek lesbe állván, az Almásy-féle zászlót megrohanták és szét­tépték. Ilyen éles küzdelem csak a poroszlói kerület­ben van, hol az ellenzék fél és kihúzza ágyból a sza­badelvű párt híveit, próbálva őket minden eszközzel kapacitálni, mi azonban a nép józan gondolkozásán és az adott szóhoz való ragaszkodásán hajótörést szenved. A kápolnai kerületben, mint értesülünk, Almásy Géza szabadelvű párti ellenében a ellenzék végre kerített jelöltet gr. Bethlen Gergely szemé­lyében. ____________________________________ K­­TLFÖLD, Budapest, máj. 31. (Az új franczia kor­mány.) A holnapi hivatalos lapban a kinevezett miniszterek között lesz Heredia képviselő is, ki az utolsó pillanatban írta meg Rouviernek, hogy mégis hajlandó tárczát vállalni. — Boulanger tábornok volt hadügyminiszter a következő — táviratilag már említett — napi parancsot adta ki a had­sereghez : »Tisztek, altisztek és katonák! A kormány melyhez én tartoztam, lemondott, s a köztársaság elnöke másra bízta a hadügyi tárczát. A­midőn a had­sereg parancsnokságát elhagyom, köszönetet mondok mindenkinek, akik engem hazafias feladatom teljesíté­sében támogattak, hogy a védelem eszközei még eddig el nem ért magasságra emeltessenek. Önök ugyanolya­nok lesznek utódom parancsnoksága alatt, a­minek az enyém alatt voltak, áthatottak kötelességszerű hiva­tásuk és az alkotmány törvényei által, melyeknek tisz­­teletben tartása kell, hogy szívünk minden más érzete fölött uralkodjék. Én leszek az első, aki ezen kettős feladatban, a katonai és köztársasági fegyelemben példát fog mutatni.« Jegyz. Boulanger. Hir szerint az Operaházban a mai katonai ün­nepély alatt tüntetést rendeznek Boulanger mellett. Ferron tábornok, aki Clémenceau barátai közzé tartozik, mielőtt a hadügyi tárczát elvállalta volna, értekezett a szélsőbal vezérével. Az új kormány helyzete, melynek ma kell meg­­állapíttatnia a kamarában, nem künnyű. Interpellátiót fognak benyújtani még ma s valószínűleg kívánják annak azonnali tárgyalását. Clémenceau és Millarand a szélsőbal, Madierde Montján a radicálisok részéről fognak beszédeket tartani. Az ülés valószínűleg viha­ros lesz. Minthogy a Rouvier kormány tulajdonképen csupa opportunista elemekből, áll a haladottabb pártok kizárásával, természetes, hogy az opportunista lapok nagyon meg vannak elégedve a kormánynyal, s azt támogatják is meleg hangú czikkekben. Feladata a kormánynak ugyan nem lesz könnyű, de bírja a kamara többségének és az egész senatusnak bizalmát, s külö­nösen a senatus örül, hogy a legutóbbi kormány tag­jaitól megszabadult. A conservatív lapok relatív jó­akarattal fogadják az új kormányt. A »Figaro« bi­zonyosra veszi, hogy a kormány bukását meg fogják jósolni mindennap, de azért csak úgy meg fog állani, mint a Goblet minisztériuma, mely nyolc­ hónapig élt. Ellenben a radicális lapok magukon kívül van­nak. Clémenceau e csínyt gyalázatnak tartja. E realitio a jobb­oldal és moderantismus kö­zött szégyenteljes. A Radikal gúnyosan meg­jegyzi, hogy remélhetőleg egy miniszter sem bír annyira híjjával az óvatosságnak, hogy a minisz­tériumba bevigye a hálósipkáját is. Rochefort azt fej­tegeti, hogy Grévy, Herbette, Ferry, Rouvier és mások és Németország összeesküdtek. A »Lauterne« azzal vá­dolja a köztársaság elnökét, hogy katonai irodája fő­nökét, Rouviert tette meg miniszternek, s fogadkozik, hogy a Ferry-istákkal soha a radicálisok egy listán szerepelni nem fognak. Az új miniszterelnökről közöljük a követke­zőket: Rouvier Pierre-Maurice 1836-ban szü­letett Aix-ben; a kereskedői pályára szánta ma­gát s mint egy marseillei nagykereskedő-c­ég főnöke nagy sikert ért el. Mint a republica­­nus eszmék harczosa, 1869-ben Marseilleben Gambetta megválasztásának egyik főkortese volt. 1870-ben Gambetta a Rhone-departement főtitkárává nevezte ki s 1871-ben a nemzeti gyűlésbe megválasz­­tatott, melyben mindig a monarchisták reactioja ellen volt s pénzügyi és kereskedelmi ügyekben nagy szak­ismeretet árult el. 1876-ban Marseille követül kül­dötte őt a kamarába. Ez évben nagy feltűnést keltett a »Figaro«-nak az a közleménye, hogy Rouvier re­­publicánus képviselő a »Palais Royal«-ban illetlen merényletet követett el. Rouvier maga követelte a törvényszéki tárgyalást, mely kiderítette, hogy sze­mélyi tévedés forgott fenn. Rouvier ez időtől fogva mindig a legbefolyásosabb Gambettisták s később a Ferry-féle fractio tagja volt s 1884-ben mint keres­kedelmi miniszter a Ferry-cabinetnek tagja is volt, melynek sorsát megosztotta. Személyes szeretetremél­­tóságának köszönhette, hogy abban az időben, midőn az egykori Ferry-kabinet tagjai nagyon kis szerepet játszottak, a költségvetési bizottság elnökévé válasz­tották. A kormány helyzetéről s a párisi kamara mai üléséről a következő táviratokat vettük: Pak­s, máj. 31. A kamarában felolvasott miniszteri nyilatkozat következőleg hang­zik : »A köztársaság elnökének bizalma folytán nehéz pillanatban bízattunk meg az ügyek vezetésé­vel s kötelességünknek tartjuk, hogy programmunkat oly tömören, a­mennyire lehetséges, önök elé terjesz­­szük. Szilárdul el vagyunk határozva, hogy a refor­mokat, melyeknek következtében az utolsó válság ki­tört és melyek a jelenlegi kabinet alakulását okozták, azonnal foganatosítjuk. Első­sorban áll a budget­­reform, melynek alapját a komoly takarékosság és a kezelési szolgálatati ágaknak egyszerűsítése képezze. El vagyunk határozva a fennálló adókat rendelteté­sükhöz képest teljesen kifejteni s oda fogunk hatni, hogy az adóbehajtási hivatalnokok tekintélye meg­­erősíttessék és a csempészet erélyesen elnyomassák. Az 1888. évre előirányzott kiadások összege, mint reméljük, az 1887. évre megszavazott kiadási össze­get nem fogja elérni, túlhaladni azonban semmiesetre sem. A haderő szervezésére vonatkozólag törvény­­javaslatok vannak a kamara napirendjére kitűzve és a kormány kész a tárgyalásokban résztvenni. Kül­politikánk hű marad magához, méltó,­eszélyes és szilárd lesz. Kettőzött erélylyel fogjuk az előkészüle­teket a világkiállításhoz siettetni. Ezek a mi terveink. Meg vagyunk győződve, hogy létezik többség, mely támogatni fogja ez igazi gyakorlati politikát. A kabi­net megalakításánál összpontosítani akartuk az esz­közt és erőt, hogy a többségnek megkönnyítsük a munkát. Felhívjuk az összes republicanusokat, az összes hazafiakat ezen műre, a munka és megnyugta­tás művére. Ez csak mindnyájának közreműködése mellett sikerülhet. Mi jó szándékkal bíró emberek

Next