Nemzet, 1889. június (8. évfolyam, 2427-2454. szám)
1889-06-01 / 2427. szám
Pisztolypárbaj. Pozsonyból távírják lapunknak mai kelettel. A város közelében ma délelőtt súlyos feltételek mellett, pisztolypárbaj folyt le Wolff bécsi antisemita szerkesztő és dr. Fischer Jakab bécsi ügyvéd között. Az első egyszerre váltott lövés után a párbaj befejeztetett. Egyik fél sem sebesült meg. Segédek gyanánt két katonatiszt és két polgári egyén szerepelt. A felek, akik azonnal visszautaztak, nem békültek ki. — Kirándulás. A Kárpát-egyesület budapesti osztálya tegnap sikerült kirándulást rendezett a váczi Nagy-Szállóra. A társaság reggel vasúton ment Verőczére. Innen a Katalin völgyön és Katalin pusztán át Nagy-Szállóra ment fel, a honnan gyönyörű kilátás nyílik Szitnyára, a Mátrára és az alföld nagy részére. A hegy tetején volt az ebéd, melyet az egyesület váczi tagjai rendeztek. — Szombajos elmebetegek. Ismételten előfordult, hogy az országos tébolydákba szembajos elmebetegeket vettek föl, ami miatt azután többféle baj állott elő. A belügyminiszter — mint a »Hírcsarnok« írja — most utasította a törvényhatóságokat, hogy jövőre szigorúan ügyeljenek, nehogy szembajos s különösen trachomás betegeket az országos tébolydákba fölvegyenek. — Sorozás Pestvármegyében. Ráczkevén az idei fősorozáson 643 hadkötelest vizsgáltak meg. Ezek között az ujonczjutalékba soroztatott 147, a póttartalékba 60, visszahelyeztetett 172, töröltetett 2, a többi távol maradt. Szabadszálláson megvizsgáltak összesen 472 hadkötelest. Az ujoncjutalékba soroztak 55, a póttartalékba 20, visszahelyeztek 263, töröltek 2, teljesen alkalmatlannak találtak 73 és felülvizsgálatra küldtek 14 hadkötelest. A többi távol maradt. — Rövid hírek. A »Maros« Duna-monitor gyakorlatokra Pozsonyba érkezett. — A párisi kiállítást tegnap 351,000 ember látogatta. — Nagy vihar pusztított ma, mint táviratilag jelentik, Drezda környékén; a zápor a Berlin és Drezda közti forgalmat is megszakította. Színház és művészet. — A »Dolores« ügy. Gr. Zichy Géza e napokban hosszabb nyilatkozatot, tett közzé a »Fővárosi Lapok«-ban s ennek során megtámadta Beniczky Ferencz kormánybiztost, mint a ki tőle követelte ama birságnak megfizetését, melyet a színházi bíróság P. Márkus Emilia asszonyra rótt ki, mert az igazgatóság engedélye nélkül fellépett egy Zichy által rendezett hangversenyben. Zichy e nyilatkozatban kijelente, hogy a kérdéses — több, mint 200 frtnyi összeget — a nemzeti színház nyugdíjintézetének adományozza, de hogy annak megfizetésével épp oly kevéssé tartozik, mint nem tartozik valamely önkénytes helyett, ki engedély nélkül megy el egy bálra, a büntetést az viselni, ki őt e bálra jóhiszeműleg meghívta. Erre vonatkozólag Beniczky Ferencz államtitkár és színházi kormánybiztos úrtól a következő nyilatkozatot vettük: A »Fővárosi Lapok« május 30-iki számában gróf Zichy Géza egy a »Dolores« ügyben kiadott levelében, többek közt, azt írja, hogy: »Beniczky Ferencz egy 16. biztosi szám alatt itt igen szives levélben felszólított«, majd később pedig azt, hogy: »mily joggal szabhatják rám egy színházi büntetés terhének viselését ?« E sorokra egyszerűen csak azt jelentem ki, hogy ama leveleket gróf Zichy Gézához nem hivatalosan intéztem, a minthogy az a megszólításból is kitetszik, hanem intéztem, mint baráti figyelmeztetést, mindenkinek felszólítás nélkül s egyedül csak a művésznő érdekében, aki jóhiszemüleg a nélkül is kellemetlen helyzetbe jutott. Ennyit az igazság érdekében. Budapest,május 31-én. Beniczky Ferencz, s. k. Ugyancsak a »Dolores« ügyre vonatkozólag Paulay Ede egy levélben a tényállást és az ügy történetét következőleg mondja el: A nemzeti színház törvénykönyvének 50-ik czikke így szól: »Az igazgatóság engedelme nélkül semmiféle nyilvános előadásban, ha szinte jótékony czélra volna is adandó, senki föl nem léphet: büntetés egy havi díj. Magánvállalkozók által rendezendő hangversenyekben, vagy bármiféle előadásban, az igazgatóság engedélye mellett, is csak úgy vehet részt valamely tag, ha a vállalkozók a nyugdíjalapra, ennek alapszabályai szerint járó összeget lefizetik. Hogy az ily engedélyadást a nyugdíj pénztára ellenőrizhesse, az engedély itt mellékelt ,/■ alakban szokott kiállíttatni. Ebből látható, hogy a személyes jelentkezés felesleges, mert szabály szerint minden intézkedésnek írásban kell történni. De az engedély nélkül való fellépés büntetendő cselekmény. Most már P. Márkus Emilia esete, az én tudomásom szerint, így áll: Gr. Zichy Géza a Dolores előadásához szükséges zenészeket kérte az operaháznál a kormánybiztostól, de nem említette neki Márkus Emíliát, úgy, hogy a hangverseny után való napon a kormánybiztostőlem kérdezte, volt-e P. Márkusnak engedélye? Én az egész Doloresről addig a percig semmit sem tudtam, tehát nem is adhattam engedélyt, de a kormánybiztos helybenhagyása nélkül, az én engedélyem nem is érvényes. Mondtam tehát neki, hogy Zichy énnálam nem volt, tehát, ha eszközölt ki engedélyt, csak ő nála eszközölhette ki. Erre a kormánybiztos úr elrendelte a feliratást és vád alá helyezést, azonban Zichynek írt levelet, melyben felszólítja, hogy P. Márkus Emilia helyett, minthogy nem eszközölte ki részére az engedélyt, a kiszabandó büntetést fizesse meg. Azon közben a színházi törvényszék, mely nem tehet egyebet, minthogy a czikket alkalmazza, kimondta a büntetést. Mikor ez megtörtént, kaptam Zichytől levelet, melyben a következőket írja: Budapest, 1889. máj. 13. Legnagyobb sajnálatomra hallom, hogy egy végzetes félreértés alapján Pulszky Márkus E. asszonyságnak Doloresem miatt kellemetlenségei vannak. Az egész ügyben félreértés játszta a főszerepet. Pulszkyné ő nagysága azt hitte, hogy én már kikértem az igazgatóság engedelmét, — én pedig, megvallom, ugyanazt hittem felőle. Méltóztassék meglatolva a körülményeket, ez egyszer elnézőnek lenni. Kiváló tisztelettel igaz tisztelője és hive gróf Zichy Géza. Erre válaszoltam, hogy miután a kormánybiztos a szabályszerű eljárást elrendelte és a bíróság már ki is mondta ítéletét — én semmit sem tehetek ez ügyben — mert semmi szín alatt sem szabad a törvényes ítéletet megváltoztatnom. Forduljon hozzá. — A levelet bemutattam a kormánybiztosnak is. Arra a kérdésre, hogy van-e praecedens, hogy a színésznő (más által kéretvén ki) büntetés nélkül felléphetett ? Igen is, van elég praecedens, mert ha egyszer az engedély ki van adva, senki sem kívánja, hogy még külön személyesen is jelentkezzék a tag. De arra, hogyha senki sem kérte, maga sem jelentkezett, fellépett volna, — arra nincs praecedens, — s hogy mily fontosnak tekinti minden színház ezt a pontot, mutatja a súlyos büntetés, melyet még a mi törvénykönyvünk is, melyet maguk a tagok csináltak, szükségesnek tart. Pulszky Károly úr, értesülésünk szerint, egy Vadnay Károlyhoz, mint a »Fővárosi Lapok« szerkesztőjéhez intézett levélben kijelenti, hogy a gr. Zichy által P. Márkus Emilia urhölgy nyugtájára rendelkezésére bocsátott összeget P. Márkus Emilia nem fogadja el s hogy ha szívességből való közreműködéséért köszönetet nem igényel is, a nyilvánosság előtt való ily kellemetlen meghurczoltatás elől megkímélve szerette volna magát látni. Tisztelt igazgató úr ! — A népszínházban holnap szombaton az »Utazás a föld körül 80 nap alatt« cz. látványosság előadása egy órával előbb vagyis Vs 7 órakor veszi kezdetét a gyermekek kedvéért. A nemzeti zenede választmánya Gerlóczy Károly elnöklete alatt tartott legutóbbi ülésében elhatározta, hogy József főherczeg ezüst-lakodalma alkalmából a főherczeghez, az intézet fővédnökéhez üdvözlő feliratot intéz. Ugyanebben az ülésben a választmány megválasztotta Stojanovits Jenőt az énekkari osztály tanárává, Kempfer Adolfot, a m. kir. opera zenekarának tagját pedig az elhunyt Szűk Endre helyébe odva tanárrá. — Zenecsarnok a fővárosban. A magyar mérnök- és építész egylet az idén is, mint minden évben, pályázatot hirdetett egy nagyszabású épület tervrajzára. Minthogy már úgy is régóta tervezik egy nagy zenecsarnok létesítését a fővárosban, az egylet ez alkalommal egy zenecsarnok tervrajzára írt ki pályázatot. Két pályamű érkezett be: az egyik »Praelectium«, a másik »Ars Lenya« jeligével. A múlt hétfői gyűlésen a bíráló bizottság a következő tagokból alakult meg : Wéber Antal bíráló bizottsági elnök, Steinhausz László, Petz Samu, Zilyhor Győző, Lechner Lajos, Pártos Gyula és Korb Flóris, akik mindnyájan szakemberek. A két pályamű megtekintése után, a bíráló bizottság egyhangúlag a »Praelectium« jeligével ellátott pályaműnek ítélte oda az egyesület aranyérmét és a minisztérium által engedélyezett 600 frt jutalomdijat. A szerencsés tervező nevét a jun. 11-diki nagygyűlés után , a midőn a jeligés levelet felbontják, hozzák nyilvánosságra. »Praelectium« munkájával, mely különben megjegyzendő, hogy csak akadémicus jellegű pályamű s a szerző szabad tetszésére volt bízva, hogy az a terv esetleg megvalósítása mennyibe kerüljön s csupán a telek nagysága volt előre meghatározva, a bíráló bizottság minden tekintetben meg volt elégedve, mert a szerző a nagy termet az épület közepén oly módon helyezi el, hogy minden szükséges mellékhelyiség a közelében fekszik. A nagy terem területe 1188 négyszögméter volna, hat kijárattal. Az egész épület hossza 81 méterre, szélessége pedig 69 méterre van fölvéve. A renaissance stylü épület földszintjén volna a színésziskola, I. emeletén a zeneakadémia, II. emeleten az igazgatósági helyiségek. A tervrajzban a színésznövendékek számára igen czélszerű próba színpadot is látunk. Az »Ars Longa« jeligés pályamű szintén dicséretes munka, sőt az itt föltüntetett külső frontja többekre nagyobb hatást gyakorolt, mint »Praelectium« pályaműé, hanem a bírálóknak több alapos kifogásuk volt a mű ellen, amennyiben a felépítés esetén nagy telekpazarlást kellene elkövetni, mert az építmény sok derékszöget képezne. Sport. Az országos vadászati védegylet ma d. e. 11 órakor tartotta rendes évi közgyűlését a földmivelésügyi minisztérium tanácstermében Nádasdy Ferencz gróf elnöklete alatt. Egerváry Gyula titkár olvasta föl az évi jelentést, a melyben az egyesületnek a vadászat ügyének előmozdítása körül kifejtett tevékenységéről adott számot. Az egyesület tagjainak száma mintegy 1200. Az évi bevétel kitett 5700 forintot, és ugyanannyi volt a kiadás. A jelentés tudomásul vétele után elfogadták Eöry Farkas Kálmán abbeli indítványát, hogy a vadhus szállítása érdekében fölterjesztést intézzenek a közlekedési miniszterhez. Ezután néhány alapszabálymódosítást határoztak el, így többek közt azt, hogy a tagok, akik a közgyűlésen személyesen meg nem jelenhetnek, ott meghatalmazott által képviseltethetik magukat. Végül Keleti Károly felkérte az igazgatóságot, találjon módot arra nézve, hogy az egyesületi tagok nagyobb érdeklődést tanúsítsanak az egyesület, de különösen annak közgyűlése iránt. Tudomány és irodalom. — Az akadémiából. A magyar tudományos akadémia legutóbb tartott összes ülésén egyik akadémikus tudvalevőleg indítványozta, hogy azok a levelező tagok, akik 1870-ben választottak meg, és 18 év alatt nem foglalták el széküket, az akadémiai tagok sorából töröltessenek s azok, kik 1880-ban választattak meg, keressenek fel bizonyos határidő alatt székfoglalójuk megtartására s ha ezt nem tennék, a névsorból szintén töröltessenek. Összesen tizenegy akadémiai tag van ilyen, aki még nem foglalta el székét. És pedig a harmadik osztályban két tag, akiket 1870- ben választottak meg és három, akik 1880-ban lettek az akadémia tagjai. Az első és második osztályban három-három 1880-ban megválasztott levelező tag nem tartotta még eddig meg székfoglalóját. Az indítványt — mint annak idején említettük — kiadta az összes ülés véleményadás végett az egyes osztályoknak. — Az országos közegészségi egyesület dr. Markusovszky Lajos min. tanácsos elnöklete ma tartotta évi rendes közgyűlését. Ott voltak többek között :Berzeviczy Albert államtitkár, Klamarik János min. osztálytanácsos, Müller Kálmán dr., Körösi József dr., Rózsahegyi Aladár stb. Az elnök tartalmas beszéddel, melyet tárczarovatunkban közlünk, megnyitja a gyűlést. A lelkesen megéljenzett elnöki megnyitó után Rózsahegyi Aladár dr. tartott előadást, »A lefolyt évben a közegészségügy terén tett fontosabb tapasztalatok és az egészségtudományban fölmerült fontosabb vívmányok« czímmel. A számtalan kérdést felölelő s magvasan tárgyaló értekezés azt hangsúlyozza, hogy a közegészségügy nálunk a múlt év óta nem igen javult. A közegészségügy egyes ágai közül főleg a gyógyászat, nevezetesen az orvosügy terén indult meg élénkebb mozgalom a lefolyt évben, mely a fölvetett kérdések fontossága és a megoldásukhoz szükséges hosszas tanácskozások miatt még csak törekvéseikben és nem eredményeikben jelezhető. Foglalkozik ezután többek között a gyermekhalandóság kérdésével, majd a lakások egészségügyével és az ivóvíz kérdésével. Ez utóbbira vonatkozólag a következőket mondja: Az ivóvíz, mint a közegészség fentartásának egyik leglényegesebb eszköze, mind szélesebb körökben nyer méltánylást és külföldi városok óriási költséggel rendeznek be vízvezetékeket. Nálunk s éppen Budapesten ezen a téren kevés épületeket lehet följegyezni, díjaztattak a végleges vízmű felépítésére szolgáló tervek és készül az ideiglenes mesterséges szűrő. E tekintetben a főváros csak negatív példát ad az országnak, leginkább pedig azt, hogy a vízvezetékek első létesítésénél fontos a jövő fejlődést is számításba venni, nehogy a fővárosiakhoz hasonló calamitások fejlődjenek ki. Hogy a jó víz beszerzése biztosíttassék, az országos közegészségi egylet Wein indítványára gyakorlati útmutatáson dolgozik. Értekező foglalkozott a tuskérdéssel, amelynek fontossága különösen most nagy, midőn a húsárak emelése következtében, a vidéki húsbehozatal fokozása vált szükségessé. Szólt továbbá a szeszfogyasztás terjedéséről Európaszerte és hazánkban a testgyakorlatról, ruházatról, a foglalkozás egészségi ártalmairól, a védőoltás kérdéséről, majd áttért a halottak eltakarításának kérdésére, megjegyezvén, hogy a halottak eltakarításából eredhető egészségi ártalmak gyökeres elhárítására vezető hullaégetés ügye már újabb lépéseket tett előre. Újabban égetnek már Párisban és Zürichben is. Hazánkban a bírói és rendőri vizsgálat szabályoztatott rendeletileg és a halottak vasúti szállítására vonatkozó határozványok módosíttattak. A kimerítő ismertetést élénken megéljenezték, mire Fodor József dr. terjesztette elő a titkári jelentést. Számot adott mindenekelőtt ama közegészségi ügyekről, melyekkel az egyesület a lefolyt évben foglalkozott. Ilyen kérdések egyike volt a hús egészségi ellenőrzése a fővárosban, amely nagyon el van hanyagolva úgy a mintaszerűen épült közvágóhídon, mint kivált a budai mészárosoknál s általában a henteseknél. Az egyesület iratokat intézett ez ügyben úgy a fővároshoz, mint a szakminisztériumhoz. A főtitkár megelégedéssel jelenti, hogy a főváros máris tett lépéseket a hússzemle javítása érdekében, amennyiben a közvágóhídon az állatorvosi személyzetet megszaporította. Felemlíti a jelentés, hogy foglalkozott az egyesület a kórházból elbocsátott szegény betegek sorsával is, továbbá a fővárosi járványokkal, az utóbbira vonatkozólag memorandumot intézett a fővároshoz; hasonlóképpen felírt a választmány a fővároshoz a pinczelakások legkiáltóbb egészségi hiányai tárgyában és javaslatot tett e hiányok megjavítására. Különösen élénken foglalkozott az egyesület az iskola-egészségüggyel. Kiemelendő ez irányban Müller Kálmán tanár indítványa az iskolabeli túlterhelés kérdésében, különösen pedig Berzeviczy Albert államtitkár indítványa egy országos iskolaszövetség tárgyában, melynek feladata országszerte odahatni, hogy az ifjúság egészsége játékkal, tornászattal, testgyakorlatokkal erősíttessék. Az egyesület számos szakszerű és nyilvános, ismeretterjesztő ülést tartott, továbbá vidéki fiókosztályok alakításán fáradozott és ennek következtében Nagy-Szebenben önálló közegészségi egyesület alakult, Győrben, Kolozsvárott, Nagyváradon, Debreczenben van már fiókosztály, S.A.-Ujhelyen és Hódmezővásárhelyen pedig nemsokára megalakul. Az egyesület örvendetesen gyarapodott a lefolyt évben, ugyanis 247 új tag lépett be, köztük 9 alapitó. Az egyesületi tagok száma 1872, köztük 151 alapitó tag. A főtitkár jelentését éljenzéssel vették tudomásul. — A pénztári jelentés szerint az egyesület alaptőkéje 1888. év végén 14,452 frtra emelkedett; bevétele 8203 frt 47 kr, kiadása pedig 7183 frt 99 kr volt. — Ezt is tudomásul vették, majd a választmányba beválasztottak 18 tagot. A régi választmányi tagok mind újból megválasztottak. Az új elnökválasztás ügyét a közgyűlés, a választmány indítványára a jövő évi közgyűlésre halasztja, amikor a három évi cyclus leteltével úgyis a teljes tisztikar újból választandó. Uj pályakérdésül kitüzetett: »Magyarország valamely nagyobb községei vagy egészségügyi köre közegészségi viszonyainak leírása.« Jutalma 200 franc. A pénzügyi jelentés felolvasása után a közgyűlés véget ért. -- Cseh tudós Budapesten. Tévesen jelentették a lapok, hogy Gindely Antal, aki a napokban a fővárosba érkezett, svéd tudós, mert Gindely a prágai egyetem tanára s a cseh országos levéltár igazgatója. Gindely most Brüsszelben és Párisban járt, hol Bethlen és Rákóczy erdélyi fejedelmek uralkodásának történetére sok becses anyagot gyűjtött. A jeles tudós ma délben hagyta el a fővárost. Debreczenbe utazott, ahonnan pár napi tartózkodás után visszatér Prágába. — A »Magyar Salon«, Fekete József és Hevesi József szerkesztésében megjelenő »Magyar Salon«, e kitűnő képes folyóirat júniusi füzete már megjelent. Tartalma a következő: Gróf Csáky Albinné: »Magyar Pantheon.« Justh Zsigmond:Műpártolóegyesület. Dr. Szmrecsányi Miklós : A művészet pártolása. Thurn-Taxis herczeg arczképe. Margit főherczegnő arczképe. A magyar főherczegi család ünnepe. Vámbéry Angliában (1 arczképpel és 2 kézirattal.) Számüzöttek Szibériában. (Rajz.) Komócsy József: Romok között. (Költemény) 2 rajzzal. Bársony István : Lóverseny (7 rajzzal). Tolnai Lajos: A zenetanár ur. / A szibériai bányákban. (Rajz.) Jakab Ödön : Álom. (Költemény.) Dóczy Lajos: Carmela. Regény. (Folytatás) 6 rajzzal Pataky Lászlótól. Bartók Lajos: Ahasvér. (Költemény.) Az akadémia választásai. (2 arczképpel.) Jókai Mór: Vőlegény-verseny. Novella. (Folytatás.) Futtaky Gyula : A magyar czimer. (1 rajzzal.) Hevesi József: Az ár ellen. Regény. (Folytatás.) Rákosi Viktor: Az én falum. Regény. (Folytatás.) Szabó Endre: Hét szilvafa. Regény. (Folytatás.) Egyveleg: Stark Lipót: Az elektromosság forrásai. Apróbb közlemények. Egyesületek és társulatok. — A »Jó szív« egyesület 1. évi június 2-án déli 12 órakor Tisza Kálmánná, sz. Degenfeld Hana grófnő elnöklete alatt az uj városháza társalgó termében tartja meg első rendes közgyűlését, melyre az alapító és rendes tagok meghivatnak. Az országos erkölcsnemesítő egyesület ma délután tartotta közgyűlését a képviselőház társalgó termében. Csáky Albin gróf ma foglalta el először az elnöki széket, a mely Trefort halála következtében üresedett meg. Megnyitójában elmondta, hogy midőn a miniszterséget elvállalta, kijelentette, hogy uj egyesületi tisztségeket nem fogad el, mert tudta, hogy új állása teljesen igénybe fogja venni minden idejét és munkásságát. Tudott is ellentállani a kísértésnek, csak az erkölcsnemesítő egyesület részéről jött meghívásnak nem, mert már főispán korában is lelkesült az egyesület magasztos czéljáért, másrészt pedig az egyesületnek rokon czéljai vannak azokkal, amelyeket jelenlegi állásában van hivatva istápolni. Köszönetet mond a megtisztelő bizalomért, s ígéri, hogy mindent meg fog tenni az egyesület czéljainak előmozdítására. A jelen voltak, köztük Péchy Tamás, Fabiny Teofil, Hunfalvy Pál, Irányi Dániel, Ballagi Mór és Thaly Kálmán éljenzéssel fogadták a miniszter lelkes nyilatkozatát. Péchy Tamás tolmácsolta a tagok érzelmeit. Elmondta, hogy az egyesületnek küzdenie kellett a kezdet nehézségeivel, és e mellett az a szerencsétlenség érte, hogy volt elnöke Trefort megbetegedvén, nem érvényesíthette az egyesület érdekében buzgalmát. Az új elnöktől hallott szavak után azonban bizalommal néz a jövőbe, és az egyesület felvirágzását reméli. Ezután ugyancsak Péchy mint egyesületi alelnök tett jelentést az egyesület ügyeiről. Nagy örömmel fogadták abbeli jelentését, hogy előleges kérdezősködés után József főherczeg hajlandónak nyilatkozott az egyesület védnökségének elfogadására. Ennek reményében az egyesület most kérvényt fog intézni a főherczeghez a védnökség elfogadása tárgyában. Jelentette továbbá az alelnök, hogy az egyesületnek a múlt évben 2 új fiókja keletkezett Liptó-Szt.Miklóson és Kassán; ezekkel a fiókok száma 7-re emelkedett. Szathmáry György elfoglaltsága miatt lemondván a titkári állásról, eddigi működéséért köszönetet mondtak, és Illyés Bálint országgyűlési képviselőt választották meg titkárnak. Pályadíjat tűzött ki az egyesület olyanok részére, akik a legtöbb taggal birt mértékletességi egyesületet alapították, de pályázó nem jelentkezett. A pályázatot ennélfogva újra kihirdetik 1890. jan. 1-ig terjedő határidővel. Két pályadíjat tűzött ki az egyesület 30 éven át szolgált hű cselédek részére. Ez idén a dijakat dunántúli cselédeknek Fővárosi ügyek. A középítési bizottság ma Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt tartott ülésén mindenekelőtt elhatározta, hogy az építési rendszabályokat már a törvényhatósági szünidő előtt tárgyalja. Preuszner J. interpellálta az elnököt, hogy minő stádiumban van a főváros egy részének (a sugárútnak stb.) villamos világítása iránti tárgyalás ? Gerlóczy erre azt felelte, hogy a légszesztársulattal folyamatban vannak az alkudozások s a jövő hónap egyik napján már ülés is lesz e kérdésben. Ezután a napirend tárgyaira térve, ideiglenes kőanyag lerakó helyül a Valero-kaszárnya előtti tért jelölték ki. A Katona József utcza terméskővel való burkolásához hozzájárultak. Majd a hirdetési oszlopok szaporítását mondták ki a vállalkozó kérelmére. 57 új hirdetési oszlopot állítanak fel a főváros élénkebb helyein. A belvárosi iskolaszék kérelmére a Károlyi-utcának az iskola előtti részét a mérnöki társulat fával kívánja burkoltatni, ami 1487 forintba jön, míg az asphalt burkolat 1344 írtba kerül. Dr. Szabó József felemlíti, hogy Londonban az asphalt mind jobban háttérbe szorul, ott a norvégiai vörösfenyőt használják, de nem impregnált állapotban. A bizottság a faburkolat mellett nyilatkozott s a munkát egy párisi vállalkozóra kívánja bízni, ki új nemű faburkolatát rakja le ott próbakép. Többik kér, külterületi utczában kőolajlámpákat állítanak föl. A Lukács-fürdő igazgatóságának megengedik, hogy a fürdőtelepen egy forrás tisztítása végett alagutat építsen. A főmérnök bemutatta az általános csatornázás III-ik főgyűjtőjének terveit. Ez a magasabb területek vizének levezetésére szolgál. A költségek előirányzata 832,415 írtra rúg. E tárgyban először is Boba János szólt, előre bocsátván, hogy e fontos ügyben a tagok informátiója végett a tervek közlendők lettek volna tanulmányozás végett a tagokkal. A dolog érdemére nézve kifogásolja, hogy ez a főgyűjtő köralakú lesz, mire a tojásdadalak alkalmasabb , második észrevétele az építési anyagra vonatkozik. Az anyag beton, keramit-tégla és közönséges tégla keverékéből áll. A keramit jó, de méregdrága, a közönséges tégla azonban nagyon rossz és e nézetünk találkozik a continens legtöbb szakemberének nézetével. Londonban most cserélik ki nagy költséggel a közönséges téglaanyagot. Csatornaanyagul kínálkozik a beton is s ilyen ajánlat, amint tudja, van is, de az, a mint hírlik, nem is tárgyaltatott. Pedig a legjobb anyag megkeresése a város érdekes vállalkozó van elég; a bizottság a mérnöki hivatalt utasítsa, hogy előbb tárgyaljon a vállalkozókkal s a tárgyat igy jól előkészítve, terjeszsze elő megint. Kun Gyula tanácsos felhozza, hogy az ügy sürgős, mert még ebben az évben hozzá kell a munkához kezdeni s a bizottsági tagok elég gyakorlottak e kérdésekben. Az albizottság nézete szerint a proponált anyag a nagy szelvényű csatornákra a legjobb , a köralakú szelvények a magas fekvés következményei.A beton-kérdés nyílt kérdés ma is, ezzel a bizottság nem is foglalkozott még. De a csatornahálózat terveinek nagy része még hátra van. Hogy a tanács az anyagok kérdését nem negligálta s a betonra anathemát nem mondott, mutatja az, hogy Martin Ottó mérnököt Milanóba kiküldte a betoncsatornák tanulmányozása végett s ő legközelebb megteendi jelentését. Martin Ottó megjegyzi, hogy ajánlkozó másnemű anyagra eddig csak egy van, a Melocco-cég, melynek beadványát eddig időhiány miatt nem lehetett elintézni. Bobua megjegyzi, hogy nem az a kérdés, hogy ki tett ajánlatot, hanem az, hogy a tervek minden jó építési anyagra nézve alkalmasan elő vannak-e készítve, hogy fölöttük ítélni lehessen ? Ezt kérné tisztába hozni előbb. A főrajz sokszorosításához s szétosztásához ragaszkodik és kéri a tárgyalás elhalasztását. Ger- Jóczy kifejti, hogy a főkérdés ma, a kormány sürgetése folytán is, a főgyűjtők keresztezésének kérdése s ez megoldva van a sorg és albizottság munkálatában. Azért a részletekbe bocsátkozni nem szeretne. Az anyag kérdése nyilt kérdés egészen s nincs kizárva betoncsatorna sem, mert ez későbbi elhatározás tárgya. Martin jelentése nem sokára a bizottság előtt fog feküdni. — Az albizottság jelentése sokszorosítható lett volna, mint igen érdekes olvasmány. De végrehajtó lépés még mi sem létezik. A tevezet — főkép az öszszeköttetés szempontjából — elfogadható s a miniszterhez fölterjeszthető volna. Hofhauser elismeri, hogy a jó beton igen jeles anyag, de a jó tégla sem marad mögötte. Preuszner azt mondja, hogy az albizottság foglalkozott sokat az anyagkérdéssel s a betont csupán az ily nagy méretű gyűjtőkre nem merte tapasztalat hiányában ajánlani. A bizottság végre elfogadta az albizottság jelentését, illetve a mérnöki hivatal tervezetét. Az anyagkérdéssel Martin beérkezte után tüzetesen fog foglalkozni. Ezután kimondták, hogy a kőbányai templom építési programmjára a pályázati föltételeket csak akkor állapítják meg, ha az építési összeget ismerni fogják. Már most megállapodtak azonban abban, hogy a templom 2000 lélekre ne épüljön, mert ily nagy befogadási képesség nagy tőkét föltételez. Végül több kisebb tárgyat intéztek el. A kőbányai templom építése a jövő évben megkezdődik. A tanács mai üléséből elhatározta felhívni mindazokat, kik természetbeni adományokra írtak alá, hogy az anyagokat a jövő tavaszra tartsák készen. Az elöljáróságoktól pedig a náluk begyűlt adakozásokat bekérik. — Fegyelmi tárgyalás. A közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya ma délelőtt Ráth Károly főpolgármester elnöklete alatt tartott ülésén folytatólagosan a következő ügyeket intézte el: Haselbeck Károly rendőrségi fogalmazó azzal van vádolva, hogy egy részére kiosztott ügyben elvesztek az iratok a keze alatt. A főkapitány elrendelte ellenében a fegyelmi vizsgálatot s a fegyelmi bizottság e határozatot jóváhagyta. — Fillinger Gyula főv. számv. végrehajtó, a vád szerint több féltől pénzösszegeket vett át s azokkal részint nem számolt be, részint pedig késedelmesen szállította be azokat. A fegyelmi bizottság hivatalvesztésre ítélte. Kricsa Lukácsot a fegyelmi választmány még tavaly hivatalvesztésre ítélte, mivel be volt bizonyítva, hogy még honvédtiszt korában, csalás büntette miatt elmarasztalták. Kricsa ezt a határozatot megfelebbezte s mivel időközben ő felsége, a honvédelmi miniszter előterjesztésére az említett bűntett jogi következményeit elengedte — a belügyminiszter a fegyelmi választmány határozatát föloldotta és a változott viszonyokra való tekintettel, új határozat hozatalára hívta föl. A fegyelmi választmány most, mivel a múltkori határozat leglényegesebb indító oka megszűnt s továbbá, mivel Kricsa a főváros szolgálatában fegyelmi vétséget nem követett el, a fegyelmi eljárást abban hagyandónak mondotta ki. Végül Kállai Jenő V. ker. elöljárósági tollnok fegyelmi ügye került tárgyalás alá. Kállai, a vád szerint, egy 350 frtnyi hagyatéki összeget csak három év múltán szállított be, egy más kissebb, 90 frtos összegre nézve pedig azzal van vádolva, hogy azt átvette, de vele be nem számolt. Ezen kívül a reá bízott hagyatéki ügydarabokat oly hanyagul kezelte, hogy egy ízben a hivatalszolga a mosdószekrényében talált adókat, a hozzájuk csatolt 104 forinttal együtt. Végre midőn egy ízben a II. kerülethez helyettes jegyzőül rendelték ki, ott az elöljáróval szemben a köteles engedelmességet megtagadta. A tiszti főügyész indítványa szerint, a fegyelmi eljárás folytatandó s a nevezettre 50 frt büntetés szabandó ki, a magánál tartott összegek kamatai pedig általa megtérítendők. Az 50 frtnyi büntetés kiszabása a polgármestert illette volna, de ő az iratokat azzal a véleménynyel mutatta be, hogy a törvény 90. §-ának b) pontja értelmében való nagyobb büntetés alkalmazásának szüksége forog fenn, amelyre nézve pedig ő már nem illetékes. A fegyelmi választmány, az okok mérlegelése után, Kállai büntetését 100 forintra emelte föl. Az ülés ezzel véget ért. A Gerson-féle szűrök tekintetében kötött szerződést a belügyminiszter jóváhagyván, a tanács kiadta a középítési igazgatónak, hogy a mesterséges szűrőkkel kapcsolatban a végrehajtás iránt intézkedjék, ítélték oda, még pedig Vimoa József inasnak, s a ki a somogyi Encsén 58 évig szolgált egy helyben és Majsztinek Mártonnak, a ki 32 évig szolgált hűséggel egy családnál. Az elsőnek 50, a másodiknak 25 forint jutalmat fognak ünnepélyesen átadni. Ezt a pályázatot is újra hirdeti az egyesület, még pedig ezúttal a tiszáninneni kerületre; három dij lesz, egy 50 frtos és két 25 frtos; határidő 1890. január 1-je. A színpadokon előadott erkölcstelen dalok tárgyában az egyesület kérvényt intézett a belügyminiszterhez, de arra még válasz nem jött. A pénztáros jelentése szerint a pénztári készlet 2744 frt. A fölmentvényt köszönettel megadták. Végül Irányi indítványára Péchy Tamásnak szavaztak köszönetet az egyesület körül szerzett érdemeiért. A tud. és műegyetemi olvasókör szünidei bizottsága következőleg alakult meg: elnök Pándy István, alelnök Máthé Géza, titkár Gonda Dezső, jegyző Mezey Zoltán, könyvtárosok Racsov Lehel és Radó Antal dr., pénztáros Kann Lajos, ellenőr Philippovits István és háznagy Kelen Béla. — A »Gyermekbarát« egyesület június 2-án, délelőtt 11 órakor, az állami felsőbb leányiskola épületében (IV. újvilág-utcza 2. sz.) közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: Elnöki megnyitó beszéd. A választmány jelentése az egyesület eddigi működéséről. A számadások előterjesztése. A számvizsgálók jelentése. Két számvizsgáló választása és a választmány kiegészítése. Javaslatok. — A »Szolgák nyugdijegylete« czimmel új egylet van alakulóban a fővárosban. Az egylet czélja egy nyugdíjalap létesítése oly munkaképtelenné vált egyének (mint tagok) részére, akik egyletek, intézetek, iparvállalatok, malmok és hasonló testületeknél mint szolgák vannak alkalmazva, és akik részére ez idő szerint nyugdíjalap nem létezik. Törvényszéki csarnok. A curia és a zavargások. Ma került a curiánál tárgyalás alá az a felebbezés, melyet a kir. ügyészség a zavargásokban részesek ellen hozott első bírósági ítéletet megsemmisítő kir. táblai végzés ellen terjesztett a legfőbb itélőszékhez. A kir. tábla tudvalevőleg az első bíróság ítéletét, mely a legtöbb vádlottra elmarasztaló volt, formai okokból megsemmisítette. A kir. curia ma a kir. tábla e megsemmisítő határozatát feloldotta . Ítéletképp kimondotta, hogy a kbr. ítélő tábla az ügyet vegye érdemleges elbírálás alá. Ez ítélet indokolása, mely az e tekintetben az ellenzéki sajtóban fölmerült irányzatos vádak és izgatás exclatáns cáfolatát képezi, a következőket sorolja föl: Az első ítélet olyan gyorsan hozatott, hogy az a bíróság előnyére válik. Február 13-án volt a tárgyalás, még pedig közvetlen idézés mellett. A vádlottak írásban kapták meg a vádhatározatot, azt tudomásul vették s abban megnyugodtak. A tanuk megidéztettek s a tárgyalás befejeztetett 23 vádlott irányában. Megjegyzendő, hogy a vádlottak arról, hogy védőt választhatnak maguknak s hogy az esetleg hozandó ítélet ellen felebbezhetnek, értesítve voltak. Az egész bizonyítási eljárás olyan volt, hogy kimerítette az anyagot teljesen. Az elitéltek közül 8-an a végtárgyaláson, bár tudták, hogy felebbezhetni joguk van, nem felebbeztek, az ítéletben megnyugodtak, rájuk nézve tehát az ítélet jogerőssé vált s végre is hajtatott. A többiek fölebbeztek s ekkor történt, hogy néhány ügyvéd jelentkezett védőül, a felebbezést érvényesítették, mindig elsősorban érdemleges elintézést, a vádlottak fölmentését kérelmezve. Semmiségi okul és új tárgyalás elrendelésének indokául felhozták azt is, hogy a vizsgálati fogság fentartása közvetlen idéző végzésben világosan nem mondatott ki , hogy a vádlottak azon joguk iránt, hogy maguknak védőket választhatnak és felebbezhetnek, nem világosíttattak fel. A kir. tábla ezek alapján, az első bírói ítéletet a végtárgyalással és vádhatározattal együtt megsemmisítette. Indoka ennek az volt, hogy a vádhatározat a felebbezési és semmiségi panaszban érintett hiányok oly lényeges semmiségi okot foglalnak magukban, mely felett vádlottak védelme a törvény szerint eszközölhető nem volt. A kir. curia ezt az ítéletet megsemmisítette, mert tetten (in flagranti) kapott vádlottak irányában közvetlen idéző vádhatározatnak van helye, mert az iratok tanúsága szerint nyilvánvaló, hogy a végzés vádlottaknak jogorvoslati jogaik iránti kitanítással lett kihirdetve; mert a végzés világos tartalma szerint vizsgálati fogságból idéztettek vádlottak s e szerint ennek fentartása iránt kétség nem forog fenn; mert a törvényszék végzése szerint, a vádlottak maguk kérték a végtárgyalás közvetlen megtartását s végre és főként azért, mert a végtárgyalás alatt a vádlottak határozott tagadásával szemben, annyira teljesen ki lett merítve az összes bizonyítási anyag, hogy az ügynek érdemleges elbírálása, épp úgy a vád, mint a vádlottak érdekében fekszik egyaránt. Egyúttal utasittatott a királyi Ítélő tábla, hogy az ügyet vegye érdemleges elbírálás alá. Színházak. Budapest, 1889. szombat, junius 1. Nemzeti színház. Évi bérlet 137. sz. Havi bérl. 31. sz. Uj betanulással először : A jó barátok. Színmű 4 felvonásban. Irta : Sardou. Fordította: Szerdahelyi Kálmán. Személyek: Tolosan Náday Marécal Vízvári Caussade Újházi Maurice Mihályi Vigneux Gabányi Abdallah Hetényi Lancelot Sántha Richaudiére Latabár Lörincz Tóth Kertész Török Cecilia Hegyesi M. Emilia Cs. Alszegi I. Vigneuxné Vizváriné Rafael Nagy Ib. Jenni Lubinszkyné Kezdete 7 órakor. Népszínház. Utazás a föld körül 80 nap alatt. Látványos színmű 13 képben, zenével, énekkel, tánczcal. Jules Verne regénye után irta : Csepreghy Ferencz. Kezdete fél 7 órakor. Heti műsorok: Nemzeti színház : Vasárnap : Széchy Mária, Népszínház: Vasárnap : A szökött katona.