Nemzet, 1891. június (10. évfolyam, 3144-3173. szám)
1891-06-28 / 3171. szám
Gerlóczy Károly, az orsz. magyar iskolaegyesület elnöke a lapunkban már közölt nyilatkozatán kívül Gratza Györgyhöz, ki az iskolaegyesület választmányából kilépett, nyílt levélben válaszolt, mondva abban a következőket: 1. Valamely létező állapotnak fentartása, melyet kényszerítő ok nélkül megszüntetni alig lehet — még nem jelentheti annak pártolását. Bármennyire tiszteletben tartom a véleményszabadságot, ez esetben meg fogja engedni. Uraságod, hogy az orsz. magyar iskolaegyesületben kifejtett működésem alapján feljogosítva érezzem magamat arra, hogy az ellen a föltevés ellen, mintha én a német »Schulverein« germanizáló törekvéseit segíteném elő, a leghatározottabban tiltakozzam. 3. Kérve kérem t. Uraságodat, hogy szíveskedjék elállani abbeli szándékától, hogy az egyesület kötelékéből kilép, ha hibásnak tart engemet, ezért ne alkalmazzon megtorlást az ellen az egyesület ellen, melynek hazafias törekvéseit elismerni méltóztatik, hanem tegyen meg mindent az egyesület kebelében, hogy a nézete szerint általam elkövetett hiba megérdemlett elbánásban részesüljön, midőn természetesen tudni fogom, mi lesz a kötelességem. Szabad legyen azt az erős meggyőződésemet nyilvánítani, hogy a legféltettebb ügynek sokszor nagyobb szolgálatot teszünk, ha nem követjük szívünk sugallatát, hanem a hideg ész megfontolt követelményeire hallgatunk. Gerlóczy Károly az orsz. magy. isk. egyesület elnöke. * Az iskolaegyesület titkársága arról értesít, hogy eddig csak Gracza György szerkesztő jelentette be az isk. egyesületből kilépését, ellenben tegnap és ma már sok új tag lépett be, köztük Zichy Ferencz Manó gróf is. — Az a hir, hogy Gerlóczy Károly az elnökségről lemondott volna, teljesen alaptalan. — Gerlóczy Károly részére a bizalmi nyilatkozatot már számosan aláírták. Tudomány és irodalom. Az akadémia és az uj-görög kiejtés. Haris Pál görög kir. főkonzul emlékirattal járult a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elé, amelyben a görög nyelv tanításában a mai görögök kiejtésének elrendelését kéri. Minthogy e kérdés nemcsak a gyakorlati pedagógia, hanem főleg és elsősorban a tudomány szempontjából bírálandó el, a miniszter úr az említett beaványt azzal a kéréssel küldötte meg a M. T. Akadémiának, hogy a kérdés tudományos oldalára vonatkozó pontjai iránt véleményt mondjon. Az Iső osztály, a klassz-filológiai bizottság véleménye alapján a következőkben terjeszti az akadémia elébe megállapodását: A Haris-féle emlékirat voltakép gyakorlati ezést követ, de ebbeli indíványát nemcsak az opportunitás okaival, hanem elsősorban tudományos argumentumokkal törekszik igazolni és támogatni. Két részre oszlik. Az I. rész az úgynevezett Erasmus-féle kiejtés ellen vitatkozik s amennyiben az új kiejtést indítványozza, a gimnáziumi oktatatást érdekli. A II. rész statisztikai adatok segítségével kimutatja, mennyire fontos keleti kereskedelmünkre nézve az uj görög nyelv ismerete s ez országos érdek miatt azt javasolja, hogy a budapesti kereskedelmi akadémiában a görög nyelv számára tanári állomás rendszeresíttessék. Az emlékiratnak e II. részéhez, amelyet még újabb okokkal is támogathatni (lásd Egyet, filol. Közlöny XV. 349.) készséggel hozzájárulunk. Ami az I. részét illeti, ki kell jelentenünk, hogy annak tudományos okoskodása nem sikerült, azért a bizottság első ülésén szóba is jött, nem volna-e helyén az emlékiratnak ezt a részét egészen mellőznünk s az indítványnak csakis gyakorlati czélja iránt nyilatkoznunk. Minthogy azonban a miniszter úr éppen az emlékirat I. része iránt kéri véleményünket, kötelességünk erre határozott választ adni. Az emlékirat azt mondja, hogy »a XVI. század közepéig ama kiejtés szerint olvasták egész Európa összes iskoláiban a remekírókat, amelyet az Olasz-, Franczia- és Németországba érkezett hellén születésű tudósoktól tanultak, akik legjobban tudták, hogy mikép kell anyanyelvüket kiejteni, amelyet hagyomány utján nemzedékről nemzedékre örököltek.« »Azonban a XVI. század első felében írt a rotterdami Erasmus egy tréfás értekezést a hellén és latin nyelv helyes kiejtéséről, amelyben egy oroszlán és egy medve vitatkozik egymással. A medve azt állítja, hogy az 1000-ed éves hellén kiejtés nem jó s hogy olyant kellene behozni, amelyben minden betű külön hallható legyen. De maga Erasmus sohasem követte a medvéje által indítványozott kiejtést, mert az »Echo« czímű párbeszédben ezt írja: »Conducendus aliquis natione Graecus propter nativum ilium ac patrium sonum, ut castigate Graeca sonari discantur.« »Csak 70 évvel Erasmus halála után kezdték némely tanárok azt az uj találmányu kiejtést az iskolákba behozni azzal az ámítással, hogy ez a valódi kiejtés, jól lehet kézzel fogható, hogy a valódi az, amely a XVI. század közepéig és végéig volt általános használatban. A dolog tehát megfordítva áll: t. i. az Erasmus kiejtés uj és hamis, az élő helléneké pedig régi és valódi stb. stb. Az emlékiratnak egész okoskodására azt feleljük, hogy amit a Reuchlínianusok kiejtésük igazolására felhoztak, azt a mai tudomány nem hogy ignorálná, hanem nagyon is tudomásul és fontolóra veszi s a pro és kontra részrehajlatlan elbírálása után állapítja meg ítéletét. Mikor tehát a mai nyelvtudomány a rövidség okáért Erasmusfélének nevezett kiejtést követi, nem egy tréfás ötlet után crammog, hanem a kutatás eredményének hódol; nem makacskodik, hanem meggyőződése szerint cselekszik. Kétségtelenül be van bizonyítva, hogy a régi görög orthográfia eredetileg phonetikai volt, azaz : minden betűnek külön értéke, a diphtongus írás a tényleges, a kettős hangzásnak a jelzése. (Lásd Egyet, philol. Közlöny XV. 346.) Tudjuk,hogy Kr.e.401-ben rendelték el Athénben az újabb alphabetum hivatalos használatát. Ez az orthográfia nyomban érthetetlenné válnék, mihelyt az akkor felkapott új jeleknek ugyanazt a hangot tulajdonítanék, amelyet már megvolt betűk jelöltek. Valahányszor az orthográfián újítanak, mint azt napjainkban is tapasztaljuk, már előre is valószínű, hogy az eleven beszéd hangzását akarják megközelíteni. A tudomány meggyőződése, hogy minden nyelv a világon régenten máskép hangzott, mint most. A görög nemzet sem dicsekedhetik tehát azzal, hogy anyanyelvét úgy ejti, amint azt ősei ezer évvel ezelőtt ejtették. A nyelv századról-századra változik s az utolsó nemzedék csak az utolsó stádiumban bírja a maga nyelvét. A nyelvnek a múltja tisztán a története: a régi kiejtést csak a tudomány ismeri, amennyire módjában van azt kideríteni. Nem édesanyjától tanulta a magyar, hogy kell a Halotti beszédet olvasni, hanem a tudóstól. A német, franczia, angol s minden egyéb nemzetbeli szintén csak könyvből tanulhatja meg, hogy kell nyelvének régi emlékeit olvasni és megérteni. Ki tarthatja a világ legideálisabb népét olyan oktalanságra képesnek, hogy egy és ugyanazon szónak a tőhangzóját teszem: Xrmv Xenwo, XeXoixa következetesen így különbözteti meg, ha ebben a 3 szóalakban nem háromféleképen hangzott volna ? Ha mindenütt i-nek hangzott, minek a háromféle írás ? Még a Reuchlínianusok állítása szerint is nem egyformán hangzott. Meg kell továbbá jegyeznünk, hogy a görög nyelv hangzása nemcsak az vj, t, et, oi, t kiejtésén múlik, hanem idetartoznak a mássalhangzók is, ide az accentus, ide a quantitás is. Márpedig ezekben is tetemes változások történtek. Nevezetesen a prozódia, melyet a régi görög tudósok mondhatni mathematikai pontossággal ismertetnek, az új görögben végkép elpusztult. A nyelvtudományról, a jelen századnak e fontos vívmányáról, nyomban le kellene mondanunk, mihelyt a tudomány sarkalatos igazságait tagadásba veszszük, melyek közé épen a hangok története tartozik. Látni való tehát, hogy nemcsak a görögre, hanem minden nyelvre nézve kétféle kiejtést kell megkülönböztetnünk: a régi kiejtést és az újat, a régiben pedig néha annyifélét, ahány fázison ment keresztül. Az emlékirat maga is ez állításunk mellett bizonyít, mikor olyan munkára hivatkozik, mely kimutatja,hogy a franczia kiejtés is más volt XIV.és XV. Lajos korában, mint ma, de az emlékirat szerzője nem veszi észre, hogy a konklúziója nem a tudományos kiejtés elleni bizonyíték, hanem csak annak a konstatálása, hogy a mai nemzedék előtt a régi kiejtés vagy érthetetlenné teszi a beszédet, vagy legalább furcsává s azért történik az, hogy a színpadon, ahol nem akarnak nyelvészkedni, hanem esztétikai élvezetet nyújtani, a régi franczia drámákat mai kiejtéssel ejtik. A tudományon kívül mindenütt, ahol praktikus ezést követnek, szakasztott így járnak el. Ha magyar pap a halotti beszédet újból el akarná mondani, annak kiejtését és elavult szavait okvetlenül modernizálni kellene. Ha nem tenné, érthetetlenné és nevetségessé válnék. Most már látjuk, miért hivatkozhatik az emlékirat a régi kiejtés nevetséges voltára is. Aki új görögül akar beszélni s régiesen ejti ki, furcsaságot követ el. Aki viszont a régi nyelvre a mai kiejtést alkalmazza, a történeti hűség ellen vét, így áll a dolog a tudomány fóruma előtt: Qui bene distinguit, bene docet. Máskép áll a dolog, ha azt kérdezzük, van-e kifogása a tudománynak az ellen, hogy a görög nyelv az iskolában a mai kiejtés szerint taníttassák, vagy sem ? Ha a nyelvtanulással nem a nyelvészeti vagy nem csupán a nyelvészeti czélra, hanem gyakorlati haszonra is törekszünk, például arra, hogy igy a tanuló füle és nyelve a modern beszédhez is hozzászokjék s igy a régi görög nyelv mellett rövid idő alatt az uj görög nyelvet is elsajátíthassa magának, ez a tudományt semmikép sem érinti. Az osztály az elmondottak alapján kijelenti, hogy ez utóbbi kérdést nem tekintheti tudományosnak, hanem csakis praktikusnak s ennélfogva, ha az új görög nyelvre csakugyan szükségünk van, ha a régi görög nyelv modern kiejtésével az új görög nyelv megtanulását is könnyíthetjük, az osztály az új görög kiejtés ellen semmi kifogást nem tehet. Ami paedagogiai és didaktikai kérdést illeti, az iránt nincs mit nyilatkoznunk, mert a miniszter úr ilyen nyilatkozatot nem is kér, másodszor pedig nem az akadémia van hivatva erre megfelelni : minden ilyen kérdés az országos közoktatásügyi tanács elé tartozik. — Petelei István, a mai írói gárda egyik legjobb elbeszélője, szeptemberben egy kötet novellát ad ki Kolosvárott Molnár Kálmán könyvkereskedőnél. Tizenegy elbeszélés és tizenöt tárczaszerű kép lesz benne; terjedelme 15—16 év, ára 1 frt 70 kr. Akik ismerik (és akik nem ismerik sok finom élvezetnek vallják kárát) Peteleinek érzelemgazdag kedélyvilágából fakadó, a poezis bájával, az eredetiség zománczával bevont novelláit, mindazok bizonynyal örömmel fogadják a hírt, hogy új kötetet kapnak a magyar olvasóközönségnek ettől a kedvelt írójától. — A »Hét«, e rendkívüli gonddal szerkesztett, szépen megirt hetilap legújabb száma Zichy Jenő gróf arczképét közli díszmagyar ruhában, fején kócsagos kalpaggal. Ezen kivül a következő czikkek és versek vannak a füzetben: »Orchidea« Justh Zsigmondtól, »Pünkösdi rózsa« Kozma Andortól, »Zichy Jenő gróf«, »Lelkiismeret« Günther Józseftől, »Magyar spiritisták« V-től, »Jobb a vadonban« Gonda Dezsőtől, »Pöstyén« (fürdői levél) Brigittától, »Gradiella kulcsa« (olasz novella), »Zarándoklás« (Sully Prudhomme) báró Bálintitz Józseftől; továbbá a következő rovatok: »Krónika.« »Ullmann Károly Pál«, »Innen-Onnan«, Irodalom. Heti posta. — Az akadémia dísztermének falfestményére, mely tudvalevőleg Mátyás királyt tudósai körében, a renaissance és irodalmunk föllendülésének korát fogja feltüntetni Lotz Károly művészünk mesteri előállításában, a hazafias kath. főpapság áldozatkészségéből ekkoráig jelentékeny összeg folyt be. E czélra a következő főpapok küldötték be adományaikat : néh. Simor János esztergomi érsek 700 frt,Fraknói Vilmos ez. püspök 100 arany, Császka György szepesi püspök 500 frt, báró Hornig Károly veszprémi püspök 500 frt, Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök 300 frt, Dessewffy Sándor Csanádi, Lenhardt Ferencz gyulafehérvári és Schuszter Konstantin váczi püspökök 200—200 frt. Bende Imre beszterczebányai, Dulánszky Nándor pécsi, Hidassy Kornél szombathelyi, Meszlényi Gyula szatmári, Steiner Fülöp székesfehérvári, Zalka János győri püspökök és Vaszary Kolos pannonhalmi főapát 100—100 irtot ajánlottak föl. A művész még a nyár folyamán hozzá kezd a a festmény kiviteléhez s mire az uj akadémiai évben összegyűlnek az akadémia tagjai, a nagyterem teljes díszében fog pompázni. — Értesítés: Palágyi Lajos értesíti mindazokat, kik újabb költemény-kötetére előfizettek, vagy előfizetőket gyűjtöttek, hogy a könyv »Komor Napok« czim alatt még julius vagy augusztus hónapban meg fog jelenni s az előfizetőknek szétküldetni. Hírek. Június 27. — I. Napoleon, mint muzsikus. A történetírók szertelenül sokat foglalkoztak ugyan I. Napóleonnal, egy szempontból azonban még sem méltányolták mint zenészt. Pedig a nagy hadvezér valóságos zenei tehetség volt — a maga módja szerint. — A Tuileriákban hangverseny volt. A császár karos székében ült, forgolódott jobbra is, balra is, rázta a fejét s minden mozdulata türelmetlenségét árulta el. A hangversenyzők vihart sejtettek s az adagio alatt aztán Duroc csakugyan oda szólt nekik: »Önök untatják ő felségét. Kéri önöket, hogy ne játszanak tovább.« A hangversenyben egy nagy művész is részt vett, ezt halálsápadtság lepte meg s talán öngyilkossági tervek is kezdték borzongatni. A hangverseny véget ért s Napoleon odaszólt Branche énekesnőnek: «Cseréltesse ki a gégéjét!« — Az énekesnőt az ájulás környékezte. Napoleon azonban figyelemre sem méltatta tovább ; hátat fordított neki s ott hagyta a hüledező énekesnőt. A Hangverseny után az énekesek egy ideig még a szalonban szoktak maradni, ahová a császár többé már nem tért vissza. Ez estén azonban váratlanul viszszatért és a meglepett művészekhez igy szólt: »Énekeljék el »Niná«-ból a kardalt!« Az énekesek rémülten bámultak egymásra; végre a legbátrabb közülök mentegetődzni kezdett. »Bocsásson meg mire, nem énekelhetjük el, mert nem tudjuk.« — »El kell énekelniök; mindenki tudja ezt a kart énekelni! Akarom hallani!« — »Nincsenek kottáink ; nálunk a kar szokta énekelni; mi pedig elsőrangú művészek vagyunk!« — »El fogják énekelni hangjegy nélkül.« — »A zenekar is elment már, hangszerek sincsenek.« Öröltek-hatoltak a derék férfiak. »Van még itt egy zongora.« — „Egyikünk sem tud zongorázni.« — »Majd játszom én.« — felelte a császár és azzal odatelepedett a zongora elé, végigjártatta rajta ujjait, s olyan éktelen hangzavart erőszakolt ki a szegény hangszerből, hogy kínszenvedés volt hallgatni. »Rajta, taktust tartani!« — biztatta embereit a muzsikális császár. Fülszakgató hangzavar támadt: egyik egyet, a másik mást énekelt, maga a császár pedig, aki a kardhoz értett ugyan, de a zongorához vajmi keveset, vandal kegyetlenséggel csapkodta a szegény szerszámot. Valahogyan végre ledarálták a kardalt. A császár felállt a zongora mellől: »Megvagyok elégedve, látják: az ember mindent tud, csak akarnia kell.« — A paraszt Lear. Egy törődött öreg földműves birkabőrös bundájában, sovány kenyeres tarisznyájával a hátán bolyongott ma idestova a képviselőház folyosóján. Minden kérdésre azzal válaszolt: »Keresem a mi igen tisztelt képviselőnket.« Az öreg most igazságot keres a parlamentnél, mert valóban Lear király sorsára jutott. Neve Pejon Pál, 81 éves, ó-bessenyői egykor gazdag paraszt. Háza, szőlleje, nagy kiterjedésű külső telke volt, míg hálójába nem kerítette egy asszony. Ugyanis egy fiatal, csinos asszonyt vett nőül, daczára, hogy már 60 év nyomta a vállát és egy meggondolatlan pillanatában összes vagyonát fiatal felesége és gyermekei nevére íratta. Most aztán elérte sorsa. Felesége meghalt, gyermekei a vagyont elprédálták, s ezért keres igazságot a képviselőjüknél. — Társas kirándulás. Az orsz. polgári iskolai tanáregyesület társas kirándulást rendez az Al-Dunára és a délvidékre, és pedig elsősorban Szegedre, ahol az évi közgyűlést tartják. Az indulás a fővárosból július hó 3-án d. u. 1 óra 25 perckor az osztrák-magyar államvasút gyorsvonatával történik Szegedre. Herkulesfürdőn a társaság egy napot tölt. Július 7-én Orsováról Ada-Kaléra mennek, megnézni a török kolóniát. Július hó 9-én a Marilla-völgyet tekintik meg, innen pedig Aninára, Oraviczabányára mennek. Belgrád lesz a kirándulás végpontja, ahonnan fölfelé Mohácsra és Pécsre érnek, e város megtekintése után a kirándulók Budapestre jönnek. — Állatkert. Menotti C. többek kivonatának megfelelve érdekes mutatványaival a telefonsodronyon még kétszer fog az állatkertben föllépni. Ez két visszavonhatatlanul utolsó előadás holnap vasárnap f. hó 28-án és holnapután hétfőn 29-én fog megtartatni. — A Bethesda 25 éves jubileuma. Vasárnap jun. 28-án d. e. 10 órakor, ünnepi istentiszteletet tart Gladischefsky Károly elnök, a holdutczai ref. templomban. Hétfőn június 29-én d. e. 11 órakor isteni tisztelet a Bethesdában magyar nyelven, tartja Szász Károly püspök. Ugyan aznap d. u. 4 órakor jubileum ünnep a Bethesdában és egyúttal felavatása az agg nők számára épült menedékháznak. — A megadóztatott Reményi. A budapesti adófelügyelőség Reményi magyarországi hangversenykörútja jövedelmére rátette a kezét s mintegy 700 forint egyenes és körülbelül 200 forint községi adót rótt ki a művészre. Reményi az egyenes adót kifizette, de a községi adót vonakodik megfizetni, mert azt állítja, hogy a községi adó kivetésére nem Budapest főváros, hanem mindazok a városok vannak hivatva, amelyekben hangversenyezett. Közgazdaság. Üzleti hetiszemle. Értéküzlet. Még mindig a vasúti értékek azok, amelyek iránt a tőzsde, mondhatni kizárólagos érdeklődést tanúsít. Más papírok alig kerülnek forgalomba, hiányzik erre az indok és az alkalom, mert minden téren üzleti csend uralkodik és a holt évad hova tovább teljes uralomba lép. Az osztrák államvasút és a déli vasút részvényei szolgáltatják tehát az anyagot a spekuláczió tevékenységére. Az előbbiek eddig elért magas árfolyamaikat szilárdan tartják, jeléül annak, hogy az államosítás ténye az érdekelt pénzügyi körökben is kedvező fogadtatásra talált. A részvényesek és a megváltott vasúttársaság többi érdekeltjei a részvények áremelkedésében bizonyítékát láthatják annak, hogy a köztudomás szerint felette érzékeny tőzsde nagyobb garancziának tekinti a magyar állam részéről lekötött fix járadékot a bizonytalan osztaléknál és épp ez okból indokolatlan szőrszálhasogatásnál egyébnek nem lehet tartani az elsőbbségek tekintetében némely részről felhozott aggályokat. Az osztrák-magyar államvasuti részvényeket egyébiránt kedvezően befolyásolta még az a hír is, hogy az uradalmakra vonatkozólag alakulandó új társaság részvényeit elsősorban a vasúttársaság jelenlegi részvényesei fogják átvehetni. Miután az új vállalatot már a priori jövedelmezőnek vélik a részére biztosított némely kedvezmények miatt, az említett előnyben való részesítést igyekeznek kifejezésre juttatni magánál a vasút részvényeinél. Ellenben a déli vasút részvényeiben a közelebb múlt napokban erős árcsökkenés állott be. Amint az áremelkedésnek, nézetünk szerint, nem volt reális indoka, úgy most az árhanyatlás is tisztán a spekuláczió műve. A sikerült haussei gyümölcseit kívánják biztonságba helyezni és akik előbb vettek, most eladnak, akik előbb leghangosabban bizonyítgatták e vasút államosításának szükségességét, most elsők ezen állítás tagadásában. A helyi piac teljesen pang. Csupán kereskedelmi bank és leszámítoló bank részvényeiben volt némi üzlet magasabb árakon. A jövedék piaczon is tétlenség uralkodik, de talán feltehetjük, hogy az osztrák pénzügyminiszter és magyar kollegája között most folyó értekezletek nem fognak hatás nélkül maradni az állampapírokra. Gabona- és terményüzlet. (Lásd »Mezőgazdaság« czímű mellékletünket.) Búza, liszt és korpa. A lisztüzlet helyzete a lefolyt héten változatlannak mondható, a kereslet tovább is csak csekély maradt, a vevők tartózkodtak a vásárlástól, illetőleg félnek az árak csökkenésétől, mig a malmok nem igen erőltetik az eladást, mert nyomasztó készleteik nincsenek és az üzem redukálva van, mig az árak igen kedvezőtlenek a malmokra nézve. A kiviteli üzlet teljesen szünetel, mert a külföldön sem bíznak a jelenlegi árak állandóságában, miután a franczia, német és orosz aratásokról is jobb vélemény kezd terjedni. A korpaüzlet szilárd és az árak nem változtak. Mai átlagárak: 0 12345678 16.70 16.40 16.10 15.80 15.50 15.20 14.80 14.10 13.10 81, 80 U 9 F 6 12.80 1050 7.80 5.20 4.80 Heti gabonaforgalom. Heti lisztforgalom. Szilva és szilvaiz. Szilva. Tavalyi árában a forgalom az idő előrehaladtsága miatt jelentéktelen volt s csak kisebb mennyiségben szerbiai szokvány minőségű szilva 12n/2, 100 darabos 13 írton adatott el 56 kilónkint. Idei termésű szilva sem volt igen keresett, miután a külföld tekintve a kedvező termési kilátásokat, vételeikkel visszatartó, olcsóbb árakra számítván, de másrészt az itteni kontreminőrök nagy mennyiséget adtak el előre, melyeket lassan kint fedezni iparkodnak, miért is az árak majdnem változatlanok maradtak s csak */8 forinttal mentek vissza. Október-novemberben szállítandó szerbiai szokvány szilva 8,75 100-as 97/8, 80—85-ös 12 mig októberre boszniai szokvány ára 9, szerbiai 97/8 forintba került 56 kilónkint. — Eladatott még szeptemberben boszniai állomásról elszállítandó szokvány áru 9,100-as 10, 85-ös 12 forinton. — Szilvaizben a jegyzések csak névlegesek voltak kötések nem hozattak létre. Szlavóniai iz 18.25—18, szerbiai tranzitó 17.75 írton ajánltatott munkánt. Zsiradékokban a hangulat megszilárdult, s a sertésárak Kőbányán és Bécsben emelkedvén, melyhez hozzájárult a mezei munkások részére beállott nagyobb szükséglet, különösen szalonnában, melynek ára vagy egy, a disznózsiré pedig fél forinttal drágább volt, mint a múlt héten. Olaj. A munkaidény eleje kezdetén lévén, a midőn is az elfoglaltság az egész vonalon úgyszólván nyakig ér, a bevásárláshoz alig akad kedv. Ehhez még az is járni, hogy a szükségletek már majdnem mind fedezve vannak és igy csak itt-ott fordul elő kereslet. Jegyeztetik nettó 100 kilónként: Olivia gépolaj 48,50 frt. Közönséges gépolaj 42 frt. Kétszer finomított lámpaolaj 40 frt. Kencze 39 frt. Lenolaj 38.50 frt. Ha 1 zsir, sötét 38.50 frt, világos 41.50 frt. Repczeolaj. Az irányzat csekély forgalom mellett aránylag szilárd maradt. Gyárosok nagyban 39 frtot, kisebb mennyiségért 40—41 frtot követelnek. Repczepogácsa. E czikkben az üzlet teljesen szünetel. Jegyeztetik őszre 5.75 frt, budapesti vagy rákospalotai állomásra szállítva. Szesz. Változatlan irány mellett jegyeztetik: nyersszesz finomítók részére 18.50—19 frt, megadózott finomított szesz 56—56.50 frt. Hüvelyesek és termények. A hüvelyesek az elmúlt héten lanyha irány és forgalom mellett, olcsóbb árakon jegyeztettek. Bab, nagy fehér s kis gömbölyű 7.75—8 frt, törpe 10—10.50 frt, tarka 6.50 frt. Borsó 11.50—12.50 frt. Lencse zsizsikes 6—8 frt, zsizsiktelen 12—14 frt. Köles ára névleg 7.50 frt. Köleskása 17.75 — 13.75 frt. Mák szilárd, kékára 35 frt, szürke 30 forint. Köménymag 18 frt. Moharmag, a kereslet nélkül, ára 7.50 frt. Kendermag 12—12.50 frt. Mind 100 kilónként. Gyarmatáruk. Ha nem is lényegesen, de némileg mégis jobb volt a lefolyt heti üzlet a múlt hetinél. Vevők ugyan személyesen e héten is csekély számban látogatták a fővárost, de levélbeli megrendelések sűrűbben jöttek és az utazó ügynökök is aránylag kielégítő eredményeket értek el, úgy hogy általában véve, a forgalom kielégítő volt. A következőkben foglaljuk részletes tudósításunkat. — Czukor. A czukorüzlet a lefolyt héten igen csendes volt, az árak nem igen változtak és a hangulat nyugodt maradt. Jegyzünk: I. rendű finomitott 33.—, II. rendű finomitott 32.75 forint. — Koczkaczukor 50 kilós rekeszekben 33.755 kilós kartonokban 34.25 frt. — Jegeczczukor, sárga 38.50 frt. — Kávé. A kávéárak változatlanul szilárdak. A kereslet élénk és habár a készletek a keresletnek teljesen megfelelnek, a londoni és a többi összes mérvadó piaczokon az árakat igen magasan tartják. Budapestre érkezett tonnákban* _ _ I _ . Ten- Össze-Buza Rozs Árpa | Zab gerjben Osztr.-magy. államv....................... 1443 410 , 90 — 1477 Magy. kir. államv.............................. 1085 1511 22, 81 224 1563 Dunagözb. társaság........................ 303 — 1 — 26 — 329 Vontatóhajók..................................... 316' — 117| 300 6218 9702 E héten Összesen................. 5998| 155| 691 417| 0442 13091 Jun. 20-ig.......................................... -2390041 13C97J 12587,' 22940,‘l04024 381718 Jun. 27-ig...........................................|245002| 13852; 12C5C| 23307|1104CC|394809 Budapestről elszállittatott tonnákban. 087tr magy. államvasut................ — — — -- 10 10 Magy. kir. államvasut.................... 42 12 — 10 1393 1457 Déli vasút............................................ — — 20 — — 20 Dunagözh. társaság............................. 111 26 30 55 90 318 E héten összesen.................. 453 28 56 65 1493 1805 Jun. 20-ig.................................... 8398 1751 3691 4361 9357 65454 Jun. 27-ig ...................................... 8551| 1789| 3747/ 4426| 1085067259 ___________Budapesten átszállíttatott tonnákban*___________ Dunagözb. társaság.........................| 1005 — — 732| 1952( 4349 Vontatóhajók ...................................| 603 — 96361| 3881| 5141 E héten összesen ............| 2268 — | 96| 1293) 5833| 9490 Budapestre érkezett tonnákban. Osztrák-magyar államvasut........................................................... 91 Magyar királyi államvasut............................................................. 307 Déli vasút............................................................................................ 20 Dunagőzhajózási társulat................................................................ 35 E héten összesen..............................................1453 Budapestről elszállittatott tonnákban. Osztrák-magyar államvasut......................................................... 1676 Magyar királyi államvasut............................................................ 243 Déli vasút........................................................................................... 840 Dunagőzhajózási társulat ....................................................... 2431 E héten összesen ........................................ 4895 Jun. 20 ig ........................................................... 287451 Jun. 27-ig......................................................... Összesen.......... 292346 Bőrök. A hét vége felé bekövetkezett váczi vásár jelentésünk kiadása alkalmával teljes folyamatban van. Nyers bőrökben az irány általánosságban változatlanul maradt, a forgalom kielégítő, az árak pedig mit sem tértek el az eddigi tudósításainktól, miért is erről részletes jelentést csak a jövő heti kiadásunkban fogunk tenni. Vas, vasáruk és fémek (Nagel és társa elég tudósítása) A lefolyt hét kevés változással volt a vasüzletre. Az irány tartósan kedvező a vasművekre nézve, melyek aránylag kielégítően találnak foglalkoztatást. A forgalom az évad által meghatározott határokat túl nem lépi, s csakis vasgerendákban mutatkozik élénkülő vétel, mi az épitkekezési munkálatokkal függ össze. Szerkezeti művek közönséges mérvben lesznek igénybevéve, hajóépitési vállalatok dúsan vannak rendelményekkel ellátva s az öntödék is meglehetősen vannak foglalkoztatva. A fémpiac erősen hullámzó árak mellett, nagy forgalmat tüntet fel. Nyers vörösréz ezen a héten újra 2—2‘59 írttal emelkedett Nyers horgany folytonos áremelkedésben van, s a finomító műveknek a horganybádogok árát ennek következtében megint 50 krral fel kellett emelniök. A horgony folytonos emelkedése következtében érdekelt körökben azon véleményben vannak, hogy a horgonyozott vasbádogok ára is kétségkívül emelkedni fog, mi a helyzetet tekintve, nem alaptalan ólom élénktelen, fémdárhány jelenleg nem igen keresett czikk; árban a hét folyamán mintegy 5 írttal 100 klgrként s érett, s tovább is erősen kínáltatik. Közlemények. Osztrák-magyar bank. A június 23-ikáról kelt kimutatás szerint a bankhitel igénybevétele csökkent. A váltóleszámítolás és lombazó együttesen 0,76 millióval keresbedett. Ha mindazonáltal a bankjegyforgalom 1.08 millióval szaporodott, ez onnan van, mert a giroszámlán eszközölt a bank 2 milliónyi fizetést és a tartalékalap értékpapírjait gyarapította 0.56 millióval. Az adómentes bankjegy tartalék 0.65 millióval keresbedett és most 54,77 milió frtot tesz. A kimutatás részletei a következők: Kereskedelmünk a Balkán-félszigeten. Az üszkübi konzul 1890. évi jelentéséből kitűnik, hogy e konzulátusi kerület összbevitelének háromötödrésze az osztrák-magyar monarchiából vitettek be; a czukor, a szesz, a rezek, a szivarkapapiros, a kész férfiruházatok, a kendők, a gyújtóáruk, a firniszek, a divatáruk, a vas és az ekék. Anglia, Francziaország, Olaszország, Belgium, Németország és Szerbia versenyével kell monarchiánknak megküzdeni a kávé, a papiros, a gyógyszeráruk, a vasáruk, a sör, a szerszámok, a zsákok, a kézmű-, diszmó- és apróáruk, a játékkártyák s az épület-vasalások tekintetében. Üszkübi kereskedők nézete szerint meglehetősen jövedelmező volna a következő osztrák vagy magyar áruknak behozatala: ekék, kaszák, sarlók, szögek, épület-vasalások, pléhek, porczellán, kőedény- és üvegáruk, stearin- és viaszgyertyák, papiros, posztó, kész férfiruhák, czipők, fehérnemű, mindennemű szerszám, zsákolj, órák, díszműáruk, sör, kések, ollók, kocsik és pedig mindezek olcsó középminőségben. Az üszkübi piaczon kelendőséggel bíró áruk közül azok, amelyeket az osztrák - magyar monarchiából is lehetne szállítani a fentemlítetteken kívül, a következők : fűszerek, rudvas, vaslemezek, vasdrót, sárgaréz, sárgarézdrót, czinkdrót fehérpléh, sárgarézpléh, vaspléh, rézlemezek, aczél, kávéscsészék, ablaküveg, közönséges palackok és üvegek, festékáruk, fehér és festett pamutáruk, zsinórok és szalagok, cambrió, basma, madapolan és kattun-szövetek, gyapjúszövetek, selyematlasz, félselyemszövetek, bársony, selyemfonalak apróáruk, czipő-felsőrészek (bőrből), talpbőr, mesterséges virágok, közönséges tapéták, viaszos vászon, bútorok hajlított fából, csont- és gyöngyházgombok, köszörülőkövek, kályhák, drótfonatok, czement. Üszkübi konzulátusunk késznek nyilatkozik kiviteli ezégeinknek ezen áruk bármelyike tekintetében úgy azok piaci árát, mint a legnagyobb kelendőségnek örvendő mintákat közölni. A júliusi szelvénybeváltás. F. évi július hó 1-én esedékes szelvényekért és kisorsolt kötvényekért 88*4 millió frtot fizetnek ki. Ebből 26.94 milliót papírban, 27.51 milliót ezüstben, 12.73 milliót aranyban, továbbá 35.47 milliót frankértékben és 4.50 milliót márkaértékben. A mátrai helyiérdekű vasút részvénytársaság, ma délután tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Hajdu Sándor elnöklete alatt. A bemutatott évi jelentés szerint az 1890. évi üzleti felesleg 87.522 frtra rúg. A forgalom az elmúlt évben is növekedett úgy a személy-mint a teherszállításban. A törlesztési szükséglet fedezése után mutatkozó 66.615 frtnyi tiszta nyereségből 65.587 frtot fordítanak az elsőbbségi részvények 2-75°/0-os kamatoztatásra. A felügyelőbizottság jelentésének felolvasása után a felmentvényeket megadták. Végül az igazgatóságban megürült helyekre megválasztották : gróf Károlyi Tibort, Kónyi Manót és Hartenstein Zsigmondot , a felügyelő bizottságba pedig Molnár József orsz. képviselőt. Követelések: Érezkészlet : Változások jun. Ezüst . . . 164,072.153 15. óta. Arany . . . 54,539.524 Arany-váltók . 24,997.298 248,608.976 + 262.477 Államjegyek..................... 5,047.697 -1- 172.144 Leszámítolt váltók és értékpapírok ......................... 140,071.832 — 224.636 Kölcsönök kézi zálogra . . 19.974.520 — 40.660 Beváltott lejárt értékpapírok és szelvények................. 18.541 -11.842 A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kölcsönadóssága az 1887. évi máj. 21-éről kelt törvény szerint (bírod. törv. lap 50. szám)................ 78,170.061 ..... Jelzálog-kölcsönök . . . . 115,053.546 — 271.326 A banknak tőzsdeszerűen megvett záloglevelei . . 3,175.994 — 106.201 A tartalékalap értékpapírjai . 18,191.024 -1- 567.978 A nyugdíjalap értékpapírjai . 4,549.276 ............... Épületek és fundus instructus 2,900.000 ............... Kiadások............................. 1,827.926 + 175.916 Egyéb követelések .... 2,120.142 , 867.831 634,709.539 Tartozások: Részvény tőke..................... 90.000.000 ..... Tartalékalap ..................... 18,966.599 ................ Bankjegyforgalom .... 393,886.600 -1 1,088.080 Giro-követelések . 6,638.642 Egyéb azonnal lejáró tartozások . . . . 2,772.713 9,411.356 — 2,002.519 Forgalomban levő záloglevelek .............................. 107,087.300 + 29.300 Nyugdíjalap..................... 4,549.276 ................ Jövedelmek és bevételek a záloglevelek kamatozása fejében ............................. 6,235.149 + 191.313 Egyéb tartozások .... 4,573.257 — 137.469 634,709.539