Nemzet, 1892. április (11. évfolyam, 3446-3474. szám)
1892-04-08 / 3453. szám
SzERKESZTŐlap: Ferencziek tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó hivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 5 kr. vidéken 6 kr . (esti lappal együtt 8 kr.) Reggeli kiadás: Kiadóhivatal : * Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, folaszinE* a. liggeui ca cai/j. aittfeS 'ji Já'n' egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ......... _ .............. .................. 2 frt 5 hónapra ...................... „ . .. .. „ .. 6 > 6 hónapra ...................................... .. . s 12 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1 * Are 5 kr. vidéken 6 kr . (esti lappal együtt 8 kr.) XI. évi folyam. 3153. (99.) szám. Budapest, 1892. Péntek, április 8. Budapest, április 7. Az ellenzék bizonyosan nem erőt, de gyöngeséget árul el akkor, midőn oly modorban folytatja a kormány és pártja ellen a harczot, milyent újabban alkalmaz. Hogy elfeledtesse azt a jó benyomást s azt az elismerést, melyet a költségvetés általános tárgyalásának megrövidítése által az egész országban felkeltett, a költségvetés részletes tárgyalását használja fel arra, hogy hajánál fogva vonjon a vitába, majdnem minden tételnél oly kérdéseket, melyek fölöslegesek és álljon elő oly vádakkal, melyek alaptalanok. Természetesen ezek közt a legnagyobb helyet foglalja el a panaszkodás az állítólagos választási visszaélések felett, ez foglalta el a mai ülés jelentékeny részét is. A legkisebb objektivitás meggyőzhet mindenkit, hogy a pártoknak e tekintetben szemrehányásra joguk nincs, legkevésbé az ellenzéknek, mert minden vádja sokszorosan visszaesik reá. Vegyük röviden sorba vádjait. Sokat emlegeti a pártkasszát, ez az ellenzéknek is volt és van. Követeli, hogy megmondjuk, honnan vette a pénzt a szabadelvű párt. Maga sem ad erről számot. Tőlünk csak azt követelheti, hogy az ország pénzét ne fordítsuk pártczélra, ez pedig nem történik. A költségvetés minden tétele szigorú ellenőrzés, elszámolás alatt áll. Azután jön a gyanúsítás. Az osztrák-magyar államvasút államosításával kapcsolatosan szerzett pénzre célzott Pázmándy, daczára annak, hogy ugyanazon férfiszóra és ugyanazon határozottsággal, már a pénzügyi bizottságban visszautasító e vádat tekerle. Pázmándy — mintha semmi sem történt volna —előhozta azt ma újra. "Wekerle olyan választ adott, hogy az egész ellenzék meghajolt előtte és elismerését fejezte ki. Pázmándy azt mondta, hogy bizonyít, de Wekerle szavára elhallgatott, mintha megint semmi sem történt volna. E szerencsétlenül járt vád mellett szerepelt a pozsonyi híd, a gyöngyösi szőllőveszszők. Eleinte nagy hűhóval hozta elő a vádakat az ellenzék, mikor aztán a miniszterek válaszoltak, elhallgattak- A vádakból mi sem maradt. Csak a harag, neheztelés azért, mert hire jár, hogy a szabadelvű párt szervezkedéssel felel az ellenzéknek nagyhangon, programmszerűen, Apponyi Albert gróf által megindított szervezkedésére. Persze, persze, az ellenzéknek szabad, ellenzéki alispánok, polgármesterek közreműködésével, volt és leendett főispánok csalódásainak felhasználásával, alpapságnak elégületlenségével és a népnek minden helyi érdek kizsákmányolásával való feltüzelésével állandóvá tenni az izgatást, szervezni azt, városról városra, községről községre; sőt nyíltan kimondani azt is, hogy ezentúl merev politikai kérdést fognak csinálni mindenből, a községi, városi, megyei ügyekből is, bár elég sajátságosan és jellemzően hozzáteszik, hogy a helyi kérdéseknek, autonóm érdekeknek, politikával való ily megrontását nem helyeslik, de azért csinálják, nehogy a kormánypárt felülkerekedjék. Tehát a video meliora,proboque sed deteriora sequor elvét alkalmazzák és ily módon tanítják, érvényesítik azt a politikai morált, melyet fennen hangoztatnak. Amikor pedig a szabadelvű párt szintén szervezkedni mer, ha egy főispán — egyszerű polgári joga alapján — ilyen aktusban részt venni bátorkodik, azonnal megvan a vádaskodás az erőszakkal, a hatalmi túlkapással, sőt az ilyen cselekményekre a törvénytelenség bélyegét is szeretnék rásütni — természetesen a megsértett törvény idézése nélkül! Ez az eljárás egyátalán nem lephette meg a kormánypártot. Hiszen az ellenzék olyan türelmetlen és erőszakos, hogy még ott is, ahol nem kormánypártival, hanem két ellenzéki árnyalat egymással áll szemben, a legnagyobb furfangot és erőszakoskodást alkalmazzák egymás ellen. Bizonyítékul szolgálhat: a szentesi választástól a csornai pótválasztásig több frappáns eset. Itt már nem menthetik magukat azzal, hogy a kormány erőszakoskodása provokálja túlkapásaikat, ilyen választásoknál csak teljesen alkalmaznak kellett volna a tiszta morál szent tanait és mégis: olyan durva kíméletlenséget és erőszakoskodást fejtettek ki, egymás ellen, sőt a pénzzel is olyan cinikusan dolgoztak, hogy megközelítő fogalmat nyújtottak nekünk arra nézve, hogy ha még több hatalmi eszköz felett rendelkeznek, akkor milyen szépséges választási szabadságot és milyen tiszta politikai morált élveztek volna az illető kerületek. Az sem utolsó jelenség, hogy a vidéki alpapság több helyen makacsan ragaszkodik ahhoz a hithez, hogy Apponyi Albert gróf győzelme az ultramontanizmus győzelme. És ha ezzel szemben hivatkozás történik az ő nyilatkozataira, nyomtatott beszédeire és programmjára, vagy gyanús magyarázatokkal látják el azokat, vagy pedig mint pl. legutóbb a csornai kerületben, a polgári házasságra vonatkozó álláspontját tagadásba veszik, mert a nagy választási kátéban benne van ugyanaz, de hiányzik a nép számára kiadott kis kátéból. Ezért bizony sem Apponyit, sem a jelöltet felelőssé tenni nem lehet, de ha hívei ilyen fogásokhoz nyúlnak, legyen maga is egy kissé türelmesebb, mikor itt-ott túlkapással találkozik, mit helyeselni sehol sem lehet. Ezekből kitűnik, hogy az ellenzék jobban teszi, ha a saját háza előtt seper! A képviselőház pénteken, f. hó 8-án d. e. 10 órakor ülést tart. Napirend: Az 1892. évi állami költségvetés részletes tárgyalásának folytatása: belügyi tárcza. A NEMZET TÁRCZÁJA. Április 7. Fráter György: Történelmi regény. — Négy kötetben.— Irta: Jókai Mór. II. kötet. (Folytatás.) 50 — Szomorú dolgok lesz ezek, édes atyámfia. _Csak még szomorúbbak ne következzenek. A minap itt járt a Solimán szultán követe, Behram bég, hozta magával az athnámét, akiben a »nagy ur« újabb fegyverszünetet ajánl fel a királynak, ha Magyarország tizezer forintot fizet évenkint a szultánnak. Hiszen tizezer forint nem pénz Magyarországnak, ha a békességet meg lehet rajta vásárolni, de az a megaláztatás, hogy a magyar király adófizetője legyen a török padisának, mégis csak rettentő gondolat. Mit tett volna ebben az állapotban főtisztelendöséged ? — Hát én küldtem volna húszezer forintot _ajándékba — a szultán nagyvezérének, hogy vezesse vissza a császárjával ezt a megalázó követelést. _Hej, de kár, hogy főtisztelendöséged nem ül az ország tanácsában. Csakugyan ez lett volna a legokosabb bébánás a törökkel. Hanem hát a tanács urak azerök voltak, hogy a szultán követjét, a Behrám béget, a kísérő besliákkal és a kancsákkal egyetemben megfogdostaták s bilincsre veretve bezárták a csonka toronyba, a hol azoknak három napig érte-itta nem volt, mert a keresztény főztehez ők hozzá nem falnak, hanem csak egynéhány tikmonyból élődének, s mikor már a szomédság csaknem halálra ereszte őket, akkor kibocsátották s gályára szállítva, a Dunán hazaereszték valamennyit. — Hát az nem volna igaz, hogy a török követet a tatai tóba fojtották, a hogy a kósza hir beszéli ? — Bizony, mondom, hogy soha sem látta az szinevilágát sem Tatának, sem a tavának. — Más hirszellő meg azt hordja, hogy Bebram bégnek levágatták a füleit, úgy bocsáták vissza. — Csácsog a buta nép ilyenkor mindent elegybelegy; az mind csupa szófia beszéd. Én magam kisértem le a csauszt a gályához, hogy az útban bántódása ne legyen s bizony mondhatom, hogy megvoltak a fülei épségben, akár legyőzhette magát velük, a két czimpájában, török szokás szerint egy-egy függő vola, akkora, mint egy mogyoró, még azt sem bántotta senki, pedig már ha a fülétől megfosztották volna, a fülönfüggőjét csak ott nem hagyták volna. — Ez már szent igaz. — Hanem azért elég háborúságot okozott a követ tömlöczbe vettetése is a török szultánnak, s az most szörnyen köpi a markát, hogy jön nagy seregestül, hogy megegyen bennünket kés villa nélkül. Mi pedig azt mondjuk, hogy csak hozza hát ide a tar fejét, agyonkopácsoljuk a gyáva törököt a pecsétnyomó gyűrűinkkel. Hiszen ha mi magyarok elsőtől az utolsóig felkelnénk, keresztül dobnánk a nyomorult pogányt a Bosporuson. Csak az az egy baj, hogy minden ember utolsó akar lenni, akik pedig elsők volnának a törvény szerint, azok egymást noszogatják. Pál azt mondja: »ha Péter megy, én is megyek.« Péter pedig: »ha Pál ott lesz, én is ott leszek.« — Hát arra volna mód, hogy mind a kettő meginduljon, ha az, a ki első, állna ki elsőnek. — Mármint Lajos király? Nem mondom, hogy a bátorság nem volna meg benne, ha egyszer haragba jönne. De hát most épen nincsenek rendén a harag napjai. Sőt inkább az örömnek a mézes hetei, vannak, a király el van a menyecskéjével, meg a sok dévánkodó udvari czókmókkal. Egész nap csélcsapnak, lantolnak, tánczolnak; teli van idegen lóhűtővel a palota, akik egymást azzal szólítják meg, hogy «vas nydre» nouoo 9) A lxí**ály te örül, hogy valahára bőven lakmározhat a felesége hozományából. Ha valaki rósz hirt hoz, eléje sem eresztik. A múlt hóban harmadszor jártak itt a királynaszádosok, a két év óta elmaradt zsoldjukat sürgetni, s hogy senki sem hallgatott rájuk, kapták, odakötötték a zászlóikat a szökőkúthoz s ott hagyták, csináljon velük az ország, amit akar, ők nem szolgálnak többet. A minap megint itt jártak a scardonai követek a várkulcsokkal. Ez a szó kétszeresen felkelte Fráter György figyelmét. — Scardonai követek ? — Minthogy a török szultán nagyon megharagudik a követe bezáratásáért, s rögtön hozzáfogott a végvárakat töretni. Nagyhamar Scardonára került a sor, akinek erős sziklavára vagyon. — Ismertem, ott kezdtem a pályafutásomat. — A vitéz scardonaiak előbb levélben szengetének a királynak a nádorispánnak, a horvátországi bánnak, a prímásnak, hogy küldjenek nekik vagy védelmező harczos népet, vagy pedig pénzt, hogy zsoldos hadat fogadhassanak, puskaport vehessenek. A leveleiket pedig mindenütt a tükör háta mögé rakták s nem válaszoltak rájuk. Ekkor aztán a scardonaiak kiválasztanak három polgárt s azok által felküldék a királynak a vár kulcsait, hogy ha nem tudja a várát megvédelmezni, imhol, tegye el a kulcsait legalább. A nyitott ajtón át aztán szépen el-besétált a pogány ellenség a várba s a szép nagy templom tornyáról leütteté a keresztet, s a félholdat tűzette ki helyébe. — Hát a püspökkel mi történt ? Az én nagybátyámmal ? — Mivelhogy a kapituláczió szerint hit alatt megfogadák a törökök, hogy senkit a lakosságból meg nem fognak ölni, hát a jó püspöknek is még csak a haja szálát sem görbítették meg, csupán azt tettékvele, hogy rázárták az ajtót . Szobáját Dól ki nem engedték jönni. Attól fogva a püspöknek étteuta nincsen ; egyéb, mint naponkint egy tikmony. Azt mondja a pogány, hogy ha Bebrám bég három napig kiállta az éhkoppot, lássák, hát a püspök hány napig állja ki ? — Tehát Scardona már elveszett ? — Biz annak a fölmentésére későn kerekedek fel Tomory Pál uram, a kalocsai érsek. Fráter György csudálkozva kérdé a várnagytól: — Tomory Pál ? Kalocsai érsek ? Hisz ez még tavaly zászlós ur volt: java korabeli levente, a ki jegyben járt a Mátyusföld legszebb hajadonával. — Az bizony, de ez már a második jegyese volt, a ki meny asszonyfővel meghalt, hirtelen gugavészben. S e miatt a főur úgy elbusulta magát, hogy lemondott a világról s beállt szerzetesnek a Ferenczesek rendébe. Ott volt félesztendeig. Akkor meghalt az Urban a sokféle emlékezetű Bakács Tamás, esztergomi prímás, annak a helyébe került a kalocsai érsek, ennek az üres helyére pedig a király beültette a kedves lovagjátéki barátját Tomory Pált, mivelhogy már egyházi személy volt. Tomory vonakodott, hogy ő nem ért a liturgiához, de azt mondák neki, hogy a kalocsai Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva» Belföld. Budapest, ápr. 7. (A házassági jog kodifikálása.) A »B. C.« jelenti: A házassági jog kodifikálása tárgyában összehívott enquétema folytatta tanácskozásait Szilágyi Dezső igazságügyminiszter elnöklete alatt. Megtámadott mandátumok. — A képviselőhöz biráló bizottságaiból. — A képviselőház V. bíráló bizottsága, mely ma délután 4 órakor Rakovszky István elnöklete alatt ülést tartott, egyhangúlag igazolta Ugrón Zoltán vízaknai képviselő mandátumát, akinek ellenjelöltje Tisza István volt. Először is felolvasták a választást megtámadók kérvényét, amelyből kitűnik, hogy Ugrón Zoltán 77 választója összesen 1210 liter bort és 490 liter pálinkát ivott meg. Tehát úgy látszik, hogy a vízaknai mandátumot alkohol tartalma után egész bátran fogyasztási adóval lehetne megróni. Persze, azt már bajosan lehetett bebizonyítani, hogy ki fizette ezt a rengeteg sok italt. Azt azonban bebizonyították, hogy a fogyasztók nem. Épen ezért a kérvény kiemelte, hogy a vízaknai választás nem a választók szabad akaratának, hanem törvényellenes befolyásoknak volt eredménye, hogy a megválasztott képviselő és megbízottjai etettek-itattak, hogy a választóknak pénzbeli javadalmazás lett ígérve, anyagi előnyök elvonása lett a szavazás mikéntjétől feltételezve s különösen a legelőfelosztás megakadályozása helyeztetett kilátásba, amely kérdés Vízaknán a kedélyeket huzamos idő óta izgatottságban tartja, hogy törvényellenes fenyegetés is lett használva a választás eredményének befolyásolására s végül, hogy a megválasztott képviselő az országban sehol sem bir választójogosultsággal. Mindezek alapján kérvényezők a választás megsemmisítését kérik. A kérvénynek és mellékleteinek felolvastatása után a kérvény ellen alaki szempontból sem a bizottság tagjai, sem a megválasztott képviselő meghatalmazottja nem tettek kifogást. Ezután felolvasták a tanúk vallomásait, melyeket eskü alatt vett jegyzőkönyvbe a járásbíróság. Vilmos Sándor tanú, Ugron Zoltán egyik főkortese, akinek vallomására sem a kérvényezők, sem a védelem súlyt nem helyezett, mivel Vilmos Sándor 7 és félévi fegyházat ült le, azt vallotta, hogy észjogilag nem tartja megegyeztethetőnek, hogy valakit választói jogosultságában akadályozzon. De azért saját beismerése szerint ő hozatta a a sok bort, pálinkát, ételt stb. Utána felolvasták Zoldi-Vesmás Ferencz, Szász András, idb. Vesmás János, ifj. Vesmás János, Kovács György, Helmeczy György, Tóth Ferencz, Tóth János, Bugati János, Dőlhi Albert, Marczell János, Lüttech György, Gáli Ferencz, Koppándi Mihály, Barasean Lázár majdnem egybehangzó és azonos vallomását, akik azt állítják, hogy ők az Ugronlakomákon már január 14-dike óta folyton ettek és ittak, de hogy ki fizette ki a kontót, azt ők nem tudják. Ezenkívül azzal ámították őket, hogy ha Ugrón lesz a képviselő, hát a legelőt nem fogják felosztani. Leicht János korcsmáros azt vallotta, hogy nála az Ugron-pártiak részére folyton 19—15—84 személyre ebédeket, vacsorákat rendeltek meg és a kontót Miskolczi ügyvéd és Vilmos Sándor, Ugron Zoltán főkortesei fizették ki. Ugyancsak neki is tudomása van a közlegelő felosztásának megakadályozásával való korteskedés felől. Bisztriczán Abszolon tanú szerint 3 aranyat ígértek az Ugronisták fejenként a szavazóknak. A tanúvallomások felolvasása után dr. Darvas Fülöp budapesti ügyvéd, a kérvényezők képviselője, hivatkozva a kérvényre, mely egész részletesen sorolja fel a választási visszaéléseket, megjegyezte, hogy az etetés, itatás, vesztegetés a választásoknál, meglehetős közönséges, kicsinyes gravamenként szokott feltűnni, de itt a vízaknai mandátumnál egészen más szempont az irányadó. Az etetés, itatás ugyanis feltétlenül semmiségi ok, de nehéz ezt bizonyítani a nagyobb választókerületekben, hol az ellenőrzés igen nehéz. Itt azonban Vízaknán, hol 77 szavazat 69 szavazattal állott szemben, hol Ugrón 8 szavazattal győzött, okvetlenül fel kell ébredni a kételynek, hogy ez a »Deus ex machina« jelölt, csakis választási visszaélés útján jutott a többséghez. Mert lehet-e elképzelni, hogy itt az elvek diadaláról van szó, vagy a nagy tehetség, avagy az egyéni rokonszenv győzhetett; mikor a régi képviselő kibukik és egy »homo novus« nyeri el a mandátumot, egy vadonatúj ember. Erre a kis emberi csoportra igen könnyű más szerével hatni és hatottak is az Ugronpártiak, kik így többséghez jutottak, míg a kormánypárt ily eszközökhez nem nyúlt és azért kissebbségben maradt. Mert valóban a kérvényezők nem merték volna megtámadni ezt a mandátumot, ha teljes tudatában nem lettek volna annak, hogy ők abszolúte semmit sem követtek el olyasmit, ami törvénytelen, íme ezek a kérvényt támogató lélektani okok. Ezután a kérvényben felhozott ténybeli állításokat csoportosította, amelyek az etetésre, itatásra és a megvesztegetésre vonatkoznak. Kimutatta, hogy Vilmos Sándor és Miskolczy ügyvéd, mint Ugrón főkertesei már januárius 14-óta folyton lakomákat rendeztek, dinom-dánomot csaptak, hogy a választókat levegyék a lábaikról. De hát honnét vették a pénzt ? Az kétséget nem szenved, hogy Ugrón Zoltán költségén folyt az etetésitatás, tehát meg van állapítva a semmiségi ok kritériuma, mely a képviselőjelöltet vagy megbízottját állítja oda, akiktől a költekezésnek eredni kell. A tanúk pedig mind igazolják, hogy Vilmos Sándor és Miskolczy ügyvéd, mint Ugrón Zoltán megbízottai fizették ki a kontókat, sőt egy tanú szerint 3 aranyat is ígértek fejenként. Ezután áttért a segregáczió kérdésére, melyben Ugrón Zoltánt úgy tüntették fel, mint valami Messiást. Ismertetvén az erdélyi birtokviszonyokat, kifejtette, hogy Vízaknán ez idő szerint legaktuálisabb vagyoni és osztálykérdés, a legelőelkülönítés, tétetett izgatás tárgyává, amely kétségtelenül megtántorító és megfélemlítő befolyást gyakorolt a szavazatokra. Ez alapon folytatott izgatással beállott az osztályizgatásnak az a neme, mely a házszabályok 71. §-ának c) pontja szerint a választás megsemmisítését vonja maga után. A kihallgatott tanuk egész sora bizonyítja, hogy ez izgatás folytán több választó lett elvonva szavazójoga szabad gyakorlásától oly eszközzel, aminőt használni nem szabad. Özv. Veresné, egy vagyonos hölgy, a vízaknai tűzoltógyilésen felolvasott levelében fenyegetődzik, hogy a vízaknaiak javára tett végrendelkezését visszavonja, ha nem szavaznak a nemzeti párt jelöltjére. E negatív vesztegetés is oly természetű volt, hogy több választót meggátolt szavazatjogának szabad gyakorlásában. Mindezek alapján dr. Darvas Fülöp a választás megsemmisítését, esetleg a vizsgálat elrendelését kéri. Ezután Györy Elek ügyvéd szólalt fel a választás Ví’mIplmAlion Irí ov!farija, 1rwrya, választások tisztasága és törvényessége kis és nagy kerületben egyformán fontos, miért is szóló azokra, miket a kérvényezők képviselője a kis kerület szempontjából felhozott, nem is szándékozik reflektálni. Sorra veszi szóló az etetés, itatásra vonatkozó állításokat s bizonyítványokat s megjegyzi, hogy még ha mindezek be is lennének bizonyítva, miután semmivel sincs igazolva az, hogy a megrendelések a megválasztott képviselő által vagy megbízásából történtek, egyáltalán semmi támpontot nem nyújtanak. Ily bizonyítékok nem létében ki van zárva a következtetések útján való bizonyítás. A járásbíróságnál azokat, kiknek vallomása felolvastatott mint vádlottakat hallgatták ki, az ily vallomások pedig a tanúvallomások jellegével nem bírhatnak. Különben is oly ígérgetésekről van szó, amelyek a megválasztott képviselőnek jelöltül való fellépése előtt történtek s így vele mi összefüggésbe sem hozhatók. Ami a legelőelkülönítés megakadályozásának igézését illeti, a megakadályozásnak nemcsak törvénytelen, de törvényes módja is van, s egy jelölt mindig mondhatja, hogy ami káros, annak megakadályozására megteszi, ami tőle kitelik. Természetesen egy jelölt csak a parlamentben való ily irányú tevékenységről szólhat s még csak meg sincs kísérelve annak bizonyítása, hogy törvénytelen módon való megakadályozásról lett volna szó. Osztály elleni izgatásról csak ott lehet szó, hol valamely osztály elleni gyűlöletet akarják felkelteni, az pedig, hogy ez történt volna, nem is állíttatott a kérvényezők által. Különben is az illető választók hiteles bizonyítványban jelentik ki, hogy nem izgatás folytán, hanem meggyőződésből szavaztak a megválasztott képviselőre. Ami a Veresna-féle levelet illeti, arra nézve is kijelentik az illetők, hogy nem annak befolyása alatt szavaztak s szóló sem hitte volna, hogy az öreg asszony anyai jó tanácsait, amelyeknél jogtalan fenyegetésről szó sem lehetett, a kérvényezők ily veszélyesnek tüntessék fel. Végül szóló hivatalos bizonyítványt mutat be arról, hogy Ugron Zoltán a sz.udvarhelyi kerületben választói jogosultsággal bir s miután vizsgálat elrendelésére semmi számbavehető támpont nem forog fenn, kéri a választás igazolását. A kérvényezők s a megválasztott képviselő meghatalmazottjainak újabb nyilatkozatváltása után elnök a tanácskozást befejezettnek jelentvén ki, a bizottság tanácskozásra vonult vissza. Fél órai tanácskozás után elnök kihirdeté, hogy a bizottság egyhangúlag hozott ítélettel Ugron Zoltánt igazolt képviselőnek jelenté ki. Költségbeli igények a felek meghatalmazottjai részéről nem jelentetvén be, ezekre nézve határozathozatal szüksége nem forog fenn. Ezzel az ülés véget ért. A képviselőház bizottságaiból: Igazságügyi bizottság. A birtokrendezési ügyekről szóló 1880: XLV. t.-cz. némely Határozatának módosítása. A képviselőház igazságügyi bizottsága Bokross Elek elnöklete alatt tartott tegnapi ülésében tárgyalás alá vette az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén birtokrendezési ügyekben követendő eljárásról szóló 1880: XLV. t.-cz. némely határozatainak módosításáról és kiegészítéséről benyújtott törvényjavaslatot. Mohay Sándor előadó a javaslatot ismertetvén , kiemelte, hogy ez két főintézkedést tartalmaz ; az egyik a birtokrendezési ügyeknek az állandó kataszterrel való bizonyos kapcsolatba hozatalában, a másik pedig abban áll, hogy némely szorosan körülírt esetben az előmunkálatok és az érdemleges eljárás során a kiküldött bíró intézkedései ellen jogorvoslatot engedélyez és hangsúlyozza, hogy a javaslatnak úgy eme, mint egyéb csekélyebb fontosságú módosításai az eljárást pontosabbá, gyorsabbá és olcsóbbá kívánják tenni. A törvényjavaslatot a bizottság Szilágyi Dezső igazságügyminiszter, Szacsvay Sándor, Horváth Lajos és Kőrösy Sándor folozólalottai után általánosságban szólt, valamint Kapotsfy Jenő, Jelinek Arthur, Görgey Béla és Kluger Károly felszólalásai után részleteiben is elfogadta, mégpedig a 2. §. a) pontját Horváth Lajos és az előadó irályi módosításaival, a 15. §-t az előadónakazzal a módosításával, hogy az osztályozó bizottság elnöke a felszólalások elintézésénél a bizottság elnöke lenni megszűnik és ebből a czélból más elnök választandó vagy nevezendő ki és a meg nem jelent szakértő helyett az eljáró bíró csak akkor nevezhet mást, ha az érdekeltek nyomban mást nem állítanak elő, a 33. §-t pedig Szacsvay azon módosításával, hogy a költségek megállapítása alkalmával mutatkozó költségtöblet két év alatt hajtandó be. A bizottság beható tanácskozás tárgyává tette az erdélyi gazdasági egyesületnek a földművelésügyi miniszterhez intézett és a képviselők között kiosztott emlékiratában foglaltakat is és a törvényjavaslatnak a képviselőházban leendő előadásával Mohay Sándort bízta meg. Ezzel az ülés véget ért. Közoktatásügyi bizottság : Országos tanítói nyugdíj. Műegyetem és ipari szakoktatás. — Leányiskolák. A képviselőház közoktatásügyi bizottsága Schwarcz Gyula elnöklete alatt tartott tegnapi érseknek nem az a dolga, hogy soka pontifikáljon, hanem hogy annál többet verekedjék a hadai élén a pogány törökkel. Ez az igaz magyar főpapnak a sora! (Folyt. köv.) A magyar történelmi társulat ma délután Pulszky Ferencz elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen Szilágyi Sándor titkár bejelentette, hogy újabban 5 vármegye lépett a társulat alapítói közé és alapítványt tett Vaszary Kolos herczegprimás is. A Bay Ilona-féle 30 aranyas f nuf.ÁlleniYYn yytqIjjt « ±4»1 f't/vwTTt* TV/Tx életére volt kitűzve, csak egy pályamű érkezett, de ez sincs teljesen befejezve. A bírálók (Fraknói Vilmos, Csontosi János és Csánky Dezső) mindaz által érdemesnek találták a munkát még így befejezetlenül is a jutalomra. A választmány ennélfogva fel fogja kérni az alapítónőt, akinek intencziói szerint a pályázatnak zártnak kell lenni, hogy ezentúl engedje meg a pályázatnak nyílttá tételét s ez alkalommal is a díjnak kiadását. Több folyóügy elintézése után megkezdték a nyílt felolvasó ülést. Huszka József mutatta be értekezését »Ornamentális adatok a magyarok őstörténetéhez« czimen. A felolvasó a székely kapuboltozatok ornamentikáját, ismerteti és elemzi. Bemutatja vagy száz ilyen kapuboltozatnak fénykép fölvételeit s azoknak rendkívül érdekes ornamentális figuráit hasonlítja össze a legújabb ősrégészeti ásatások alkalmával felszínre került díszítményekkel, melyeket képekben is bemutatott. Különösen a pálma az, ami figyelmét a székely kapukon felkelti, mert ezt a zsidóktól vehették csak át, mégpedig valószínűleg a kozárok közvetítésével. A bemutatott kapuk nagyobb része a múlt századból való, tehát nem tartja lehetségesnek, hogy ezek a díszítő motívumok újabb időben szorultak volna a Székelyföldre. A pálma ugyanis a jeruzsálemi templom díszítményei közt szerepelt s Ninive romjai között talált diszitmények között is gyakori. Az érdekes fölolvasást megéljenezték.