Nemzeti Sport, 1928. november (20. évfolyam, 215-235. szám)
1928-11-02 / 215. szám
Péntek, 1928 november 2. A második negyvenöt perc: Három gól, három kihagyott nagy helyzet, hat orszájd s húszezer elégedetlen ember . Az ötödik, a nyolcadik, a tizenhetedik és a harminchatodik percben esik még egy gól s aztán mehetünk is haza. Öt null lesz az eredmény. Ezt egy jóvágású fiatalember mondja a nagytribün előtt, ahogy ráhág cigarettájának eldobott csutkajára s az utolsó szippantás után néz, ahogy annak karikázó füstje oszlik a sárga reflekszó őszi alkonyatban. Nem volt nagyképű a kijelentés, nem is hatott rosszul s legalább tízezer ember volt erről meggyőződve. Egy gól volt csak a kapuban az első félidőben, de a meccs könnyűnek látszott s az a hit ébredt körös körül, hogy most a második félidőben majd megjön a szépség is a gólokkal. Már fütyül is Carraro s az egész egy perc műve sem, hogy Fassler Dénes kezébe lő. Nem volt komoly a helyzet s nem komoly a következő svájci támadás sem, bár Fuhrmann hazaad. Nyilván, hogy Dénes sem unatkozzék. Dénes hálás az alkalomért s kirúgását igen szépen csinálja. Már Ströck rohan a labdával. A pálya széle, ott ahol a napnak még egy kis csíkja rávetődik, porzik a lábai nyomán. A tizenhatos sarkán három svájci pirosing várja, beléjük rohan, Carraro fut, hendsz, egy vigyázatlan svájci kéz akasztotta meg a játék menetét. Ströck áll neki a labdának, laposam, csúsztatva Célozza meg a kaput,weiser I. combjának pattan, Hirzer elé, a „kicsi” megemeli, megtoldja, most jól megy a kapura, de Séehehaye könnyen kifogja a sok fej alól és sok láb fölül. Az első perc két svájci támadásának nincs folytatása, a labda már megint Séehehaye felé van útban, Bukovi passza Hirzennél, ez kitolja Kohutnak, Kohut megy vele, bead és Séehehaye újból mindenkinél gyorsabban lép közbe. A kirúgással megindul Heinrich, a beadást Fuhrmann elnézi s Dénes lép közbe. Azért nem volt komoly akció ez sem, könnyen ki lehetett venni a méregfogát, Dénes labdája Berkessynél van, majd Hirzer szökik vele, lendületes, iramos akció, talán túlontúl gyors is, mert Turay egy hajszállal előbbre fut Wernlinél, itt telálja Hirzer passza, lőne, de Carraro orszájhot fúj. Lehet rajta vitatkozni. Hirzer teszi is s odamegy a bíróhoz, hogy megmagyarázza. — A „Kicsi" tud olaszul — jegyzik meg —és futballozni is jobban tud a bírónál. Ő csak tudja, hogy mit beszél. Az ofszájci kiadásával meglendül egy kicsit a svájci csatársor, de Nagy és Fogl közreveszik Abbeglent s a labdát nyugodtan továbbítják a mezőnybe. Pár perc múlva a svájci center újra támadással próbálkozik, most Nagy szereli kényelmesen, előrevágja a labdát a kissé behúzódott Berkessynek, ez Turaynak passzol, a center kiugrik, egyedül tart a kapu felé, gólszaga van a helyzetnek, de kevéssel mégis mellé vágja. Mindegy! A gólszag már a levegőben van s valahogy érzik a csatársor lendületén is. S mikor Hirzer kiugrik balra, hiába vágtat utána a svájci védelem, nem tudják elcsípni, az összekötő kiérzi a kellő pillanatot, meglódul jobblába s porzik a háló jobb sarka. Pont a kapufa mellé, úgy harminc centi magasan csúszott be a labda. Éppen négy perce játszanak. 2:0. A közönség követeli a folytatást. S így is látszik, hogy. &■ ült ez az a Perc, amelyben el lehet csípni a S * 1| meccset * s a Középeurópai Kupa 7:1 mellé valami hasonlót ki lehet kanyarítani. Takács II., aki az első félidőben kicsit matt volt, most vasárnapi szereplésére emlékeztetően vágtat is ám a kapu felé. Lőne, de Weiler II. elnyomja. A túlsó oldalon Kohut ébredezik. Egy lefutásának lendületével egészen a kornerzászló tövébe ér, bead, Séchehaye lehúz. Előbb Kohut vitte a kornerzászló tövébe a figyelmet, most Heinrich nyomán szegeződik húszezer szempár az ellenkező sarokba, nyugszik meg Nagy közbelépésén, majd — öt másodperc után — izgul Takács lövésén, bámul Seehehaye öklének biztonságán, követi a labda útját a közép felé, helyesel Bukovi remek passzának, majd felzúg: Itt az igazi Kohut-helyzet! De sem a helyzet, sem a labda nem az igazi. Kohut nem. Megcsúszik. Nem baj. Új akció indul, több sikert ígér. Most Turay vágja ki balra Kohutnak, Kohut Hirzernek, Hirzer beleteszi lábát, de benne van két svájci láb is és Hirzer a helyzet megoldását magával viszi a földre. A magyar csapat forszírozza a balszárnyat: Bukovi passza száll Kohut felé, Carraro füttye is: offszájd. A tizennegyedik. De lehet, hogy eggyel több. Turnikével lehetne csak a nagy offszájdforgalomnak utánaszámolni. Érdekes, senki sem reklamálja, hogy: labdát Ströcknek is! De kap ő is. Kohut beadása Takács II.-től Ströckig fut, rajta megakad a kombináció. — Albi, elfelejtettél futballozni? — epéskednek a B tribün aljában. Idő azonban nincs futballelméletre, kezdenek komolyodni a svájci támadások. Abbeglent, — minden rá van építve — Nagy csak testi erővel tudja szerelni, szabadrúgás húsz méterről. Lövi a vörösszőke svájci center, bele Bukovitába. Hirzer fejesével Svájc eltűnik a támadásból, ez a fejes megint azt a leltári, ún. Kohut-helyzetet csinálja meg, Kohut tisztán fut, bekanyarodik, sőt akkor süli ki, hogy három lépéssel előbb kellett volna, így Séchehaye lesz egy fokkal nagyobb fiú. Nem sokáig. A magyar csatársor most feltarthatatlan lendületben van. Takács II. Oxforddal szökteti magát, a tizenhatosról falsos labdát emel a jobb sarokba. Seehehaye ráúszik a levegőben, kiüti az utolsó tizedmásodpercben, de Ströck résen van, befut rá s a labda benn pattog a hálóban. Ez a gól is négy perc után született. 8. perc: Ahogy a játékosok a közép felé tartanak, ak-IikJaziB k°r 'etni, h°gy a gól nem ment valami simán. Ströck 07 a ballábát nyujto-OU frcSívA gatja és masszilV¡£rr.»»i» fi&tífírozza~ a kapus is tapogatja magát, Weiler I., a balbekk pedig fekve marad a kapufa tövében. Kiviszik. A svájci csapatot újra átcsoportosítják. A nagy átcsoportosításnak az az eredménye, hogymajdnem mindenki a rendes helyére kerül. — Adják oda Földessynek a csapatot! Az jobban felforgatja! — ezt halljuk. Mielőtt azonban svájci játékos rúgna a labdába, már feláll Weiler I. és vissza az egész, mindenki elfoglalja rendes posztját, vagyis a balszélső a jobbösszekötő helyét, a centerhall a balbekkét s így tovább, ha ugyan el ném hibáztuk valahol. A 9. perc első eseménye: Takács II rendszer. Hogy a Fluchbacher Stílasson-szárny támadásra indul, az nem esemény. Abszolút beteg vállalkozás volt. Most a félvonal táján az irtózatos réssel futó Hirzer elé Weiler II. áll, h hogy feltartóztassa. Hirzer nem tágít iramából, összefutnak. UTE Stadion Megyeri út Vasárnap, november 4-én fél 3 órakor Újpest-ill, két. FC Ligabeli bajnoki mérkőzés. Természetes - 1 füf Z ^a^ (magán az ültetvényen teljesen elkészített talpgummi) mert tovább tart min* j j|jP mertminden crepptal- - ' W pás cipő sajátszerűen ajj és elegánsan hat, /mert a crepptalp viz- JmkTi mentes és meleg, ’ mert fáradtság nélküli ruganyos járást nyújt* - a és mert a láb nem érezi .Az egyenetlenségeket vagy ^ mert a talpak könnyűséggel ragaszthatók ^ mindenféle cipőre. Az ideális cipőtalpalás felnőttek és gyermekek részére utcára és sportoláshoz Érzékeny, beteg vagy túlfárasztott lábaknál valóságos jótétemény. A Crepp-talpakról felvilágosító füzeteket ingyen küld: Reklame-Depot, Hamburg 16, Xemraall 26-28 3 a „kicsi“ belenyargal a svájci középfedezet emelt lábába s ennek térde szabályszerűen knockantolja egy gyomorszájrúgással a magyar csatárt. Hirzer elterül, húszezer torokból kitör a felháborodás, Weiler körülnéz s ő is a gyomrához kap. Megáll a játék, befutnak a masszőrök és a többi táskás emberek, Hirzert a földre fektetik, fehér trikóján világosan látszik a rúgás helye, masszírozzák, de viaszsárga, sápadt marad az arca Fölemelik, kiviszik a pálya szélére, széket hoznak neki, kissé magához tér, áll a játék, az izgalmak nem szűnnek, bár Weilert senki sem okolja, Fogl II. nekiáll a labdánk, rúgása Weiler I.-nél áll meg s csak akkor enged az esemény nyomasztó hatása, amikor két perc múlva a „kicsi" újra besiet a pályára kissé ingadozva. Az incidens mintha megzavarta volna a játékot. Fluktuál, egyenetlen, tört akciók következnek egymásra. Csak akkor van futballképe az ügynek, amikor Ströck remek helyzetet dolgoz ka a tizenhatos jobb sarkánál Turaynak, eléje tolja a labdát, Turay beszáll, pedig fölösleges volt ennyire: a labda mellé megy, elég lett volna pöccenteni. A B tribün még mindig nagyon zúg a bíró ellen, erre a bíró — van olyan fiú, — átmegy oda, ahol a tömeg a leghangosabb és onnan vezeti tovább a meccset. Berkessy —Bukovi szép passza Turaynál, akivel szemben Weiler II. áll, a centernek még mindig a reváns jár az eszében s lekeni a halfot. Carraro fütyül, Turayt figyelmeztetik, Hirzer tolmácsnak megy oda, a szabadrúgást Weiler I. lövi, Berkessy hátára, innen Abegglen elé pattan, ez nekirúgja Fogl III.nak. Az első negyedóra vége felé járunk . egyik oldalon sincs már nyoma annak a nagy lendületnek, amivel kezdődött a játék. Az átfogó akciók helyett apróságokban, egy-egy jó húzásban, vagy szerelésben lehet csak gyönyörködni, így vesszük észre, hogy Nagy kirúgása „nagy”, hogy Gallér, a svájci balhalf észrevéteti magát egy veszélyes belemenésével, majd pedig Ströck—Takács fejes akciója után — a magyar kapu előtt a labda és Dénes komótosan kijöhet a tizenhatosig. Még mindig tart az az időszak, amikor el lehetne kapni a meccset —, fél tucat erejéig. A tribün érzi ezt s nem lankad figyelme, biztatása sem. Kohut megint eltalálja azt az igazi nagy helyzetet, de megint nem száz százalékra, lövése belefut a kapusba, de jól helyezkedik ez a gyerek! — Vili azonban támadva akarja menteni a menthetőt, majd a másik oldalon villan a lehetőség. Ströck jó szögből lapos lövést ereszt meg, ívelve kellett volna, vagy egy beadás sem lett volna rossz, hisz Kohut és Hirzer éhesen és üresen áll lőtávolon belül. Albi rövidesen jóváteszi: remek oxfordja Takácsé, tőle végigmegy az egész csatársoron, Turay Hirzernek passzol, a kicsi átlépi, Kohut jól áll neki, megemeli, megbillenti a labdát, de Seehehaye újból nagy kapusnak bizonyul. Kiadásával komoly svájci támadás indul, Abegglen Glassont szökteti, a szélsőt azonban Fogl III. szereli s nincs ok nyugtalanságra. A magyar csatársor most újra lendületbe jön, de Svájc kapusa Turayval és Kohuttal szemben is azt mutatja, hogy „the right man on the right place”. Ha a kapus helyén van is Heinrich a balszélső nincs, Nagy sem olyan nagy már, mint előbb, a labdát a tribünre vágja ki. Fogl III. sem marad el tőle, ő is taccsot csinál, mentsége, hogy Abegglen támadása talán a legveszélyesebb volt az egész meccsen.