Népsport, 1951. november (7. évfolyam, 219-240. szám)

1951-11-01 / 219. szám

Az MHK-munka megerősítése a szakszervezetek fontos feladata A Munkára Harcra késs­ testneve­lési rendszer kérdéseivel a Szabad Nép után most, a Népszava, a ma­gyar szakszervezetek lapja foglal­kozott fontos cikkben. A cikk elő­ször vázolja az MHK testnevelési rendszer jelentőségét egyrészt a dolgozók nevelése, másrészt a sport fejlődése szempontjából, majd így folytatódik: Az MHK hatalmas feladatok elé ál­lította a szakszervezeti és sportszerve­ket. Ezek a feladatok nagy követelmé­nyeket támasztottak a tömegmozgósító munka, különösen pedig a próbázások megszervezése és ellenőrzése terén. E követelményeknek a szakszervezeti sportegyesületek és sportkörök még nem tettek teljes mértékben eleget. Kiemeli a cikk, hogy ahol jó eredményekkel folyik az MHK-mun­­ka, ott a vezetők mutattak elsősor­ban jó példát. A Győri Vagongyár vezérigazgatója, Lakatos Albert még a szervezőmunkába is bekap­csolódott. A cikk ezután rámutat a hiányosságokra: A SzOT elnökségének határozata ér­telmében az MHK testnevelési rend­szer megfelelő viteléért az üzemi bi­zottság, személy szerint az üb-titkár fe­lelős. Az ü­b-titkárok mégsem járnak elől jó példával. A textiles szakszerve­zethez tartozó valamennyi üzem közül csak kettőnek az üb-titkára tette le maga is az MHK-próbát. Az üzemi és a szakszervezeti élet vezetői példa­mutatásának jelentőségét nem kell kü­lön hangsúlyoznunk. Elég, ha ezt is egy példával világítjuk meg: a Gyulai Ha­risnyagyárban a párttitkár, az vb-tit­­kár és a vállalatvezető is letette a pró­bát. Az eredmény: a gyár már száz­százalékosan teljesítette MHK-tervét. E példákból is láthatjuk, hogy ahol lelkiismeretesen foglalkoznak a sport­mozgalommal, ahol az MHK-t a sport­­munka alapvető kérdésének tekintik, ott kimagasló eredményeket lehet el­érni. És ahol nem, ott lemaradás je­lentkezik. Nem egy ilyen esetet hoz­hatunk fel. Így például a Kender- és Jutagyárban — amelynek sportmunká­ját éppen a közelmúltban bíráltuk meg — rosszul haladnak a prób­ák. Bár a dolgozók nagy érdeklődést mutatnak az MHK iránt, a vezetőség nem foglal­kozik lelkiismeretesen a kérdéssel. Az Óbudai Textilkikészítőben a hat mű­ködő szakosztály sportolói közül még egy sem szerezte meg az MHK-jelvényt! Nyilván itt is egészen más lenne a helyzet, ha az üzemi háromszög csak egyetlenegyszer is foglalkozott volna az MHK kérdésével. A Patyolat Vál­lalatnál olyan sportköri elnökre bízták az MHK megszervezését, aki hónapo­kon keresztül nem foglalkozott az ügyekkel és az üzemi bizottság titkára ezt eltűrte. Pedig a dolgozók túlnyomó többsége élénken érdeklődik az MHK iránt és magáénak érzi azt. Miért van mégis lém­a­rad­ás? Azért, mert a próbázások irányítása és ellenőrzése terén szám­talan hiba mutatkozik. A sportkörök vezetőségei, az MHK-bizottságok, az edzők és a szakosztályvezetők nem ál­lottak feladatuk magaslatán. Edzőink — kevés kivétellel — lebecsülik az MHK jelentőségét. Holott tudniok kel­lene, hogy az MHK valamennyi sportág alapja. De hibásak a szakszervezetek sportegyesületei is, mert nem ellenőriz­ték kellően a sportkörök és az edzők MHK-munkáját. Hibásak az üzemi bi­zottságok, elhanyagolták a sportmoz­ga­lmat, nem foglalkoztak vele rend­szeresen, kellő súllyal és nem jártak elől személyes jó példával. És hibás a SzOT sportosztálya is, amelynek a ne­hézségeket észre kellett volna vennie és ki kellett volna azokat küszöbölnie Hibáztatnunk kell végül is az üzemi DISz-szervezeteket, amelyek túlnyomó többségükben nem érezték magukénak az Mf­K ügyét. Nem értették, vagy nem akarták megérteni, hogy az MHK elsősorban a fiatalság mozgalma. E hibák következményeként közel se próbáztak még le annyian az idén, mint amennyit a sportfejlesztési terv előír A sportegyesületek és üzemi sport­körök egy része csak hiányosan telje­sítette az MHK terén vállalt kötele­zettségét. A cikk ezután felhívja a figyelmet arra a versenyre, amely a SzOT MHK-vándorzászlajáért folyik. Majd fontos feladatokra tér ki. Az üzemi háromszög feladata, hogy biztosítsa az ütemterv szerinti MHK- napokat azzal, hogy e napokon más rendezvényt nem ír ki. A sportköri el­nökök, a népnevelők és a műhely­­bizons­ági titkárok segítségével tudato­sítsák a dolgozók között az MHK je­lentőségét, a szakosztályvezetők és az edzők révén pedig készítsék fel a dol­gozókat az MHK-próba sikeres letéte­lére. A sportegyesületek instruktorai rendszeres és állandó munkával ellen­őrizzék a sportkörök munkáját. Befejezésül figyelmeztet az idei év tapasztalataira a jövő évi MHK- munka megszervezése szempontjá­ból: Elő kell készülni, hogy a jövő év­ben az eddiginél szervezettebben, ala­posabb munkával, még több dolgozót vonjunk be az MHK testnevelési reni­­szerbe. Így teszünk eleget vállalt fel­adatunknak, így halassunk előre a fej­lődés útján, amelyet a Szovjetunió sportmozgalma mutat meg nekünk. Az a szocialista sportélet, amely már 25 millió GTO-jel­vényes dolgozóval büsz­­kélkedhetik és ahol a testnevelés a sportmunka alapja és döntő kérdése a tömegsportmozgalom. Német lapvélemények kerékpárosainknak a Béke-versenyen való remek szerepléséről Az NDK tíznapos kerékpáros Béke-verse­nye még mindig élénken foglalkoztatja a demokratikus német sajtót. Az újságok egyöntetűen megállapítják, hogy a magyar legénység nagyszerűen harcolt és meg­érdemelten győzött. Sikerét elsősorban an­­­nak a töretlen csapatszellemnek köszönheti, amely nem hagyta az együttes tagjait cserben a ,,kritikus időpontban" sem, ami­dőn a már egyéni győzelem felé haladó Bartusek géptörés­­következtében tetem­s térhátrányba került. A magyar versenyzők kénytelenek voltak az ötödik napon a ve­zetést átengedni az NDK hárm­asfogatá­­nak. A hatodik napon mutatkozott aztán meg igazán ez a bámulatos csapategység, amikor önfeláldozó összefogással ismét visszaszerezték­ és bebiztosították a végle­ges csapatgyőzelmet is. Az Illustrierter Radsport fényképeket kö­zöl a magyar együttes kölcsönös segély­nyújtási készségéről. Kertésznek tömlő­­szakadása van, két­ társa ott serénykedik mellette és ezzel a közös összefogással, majd az ezt követő váltott vezetéssel el tudják hárítani a leszakadás fenyegető ve­szélyét. Jellemző — írja a német lap —, hogy ezt a módszert a későbbi szakaszok során az NDK, a csehszlovák és a szak­­szervezeti legénység is átvette és sikere­sen alkalmazta. Általános érdeklődés vette körül a ma­gyar fiúkat. A külföldi edzők főként edzés­módszerükre voltak kiváncsiak- Kitűnt, hogy mennyiség dolgában körülbelül azo­nosan készültünk fel, viszont minőségi ed­zés dolgában­­ erős iramozás és szökési kísérletek végrehajtása terén a mieink ezúttal sokkal kiadósabb munkát végeztek. * A Béke-versenynek volt egy olyan mere­dek hegyi szakasza, ami a legtöbb rész­vevőt arra kényszerítette, hogy gyalogo­san, gépét tolva mássza meg a hegyet. Olyan meredek volt az út, hogy a me­zőnyt kísérő csehszlovák tehergépkocsikból a málhák sorra kiszóródtak. Ezen a „cukor­süvegen" egyedül Kucserának sike­rült nyeregben ülve felkapaszkodnia. * Nemcsak fáradt versenyző, de ,,fáradt kerékpár" is van. A szakértőknek egyöntetűen az a véleményük, hogy a magyar­ legénység gyakori géptörésében ennek is szerepe van, kerékpárjaik legtöbbje már használatban volt a tavalyi és az idei Varsó­-Prága ver­senyen is. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kerékpárcsövek vasanyaga a hosszú és állandó igénybevétel következtében elfárad és gyorsabban törik, mint a még nem hasz­nált versenygépeké. E­z a tapasztalat ben­nünket is arra int, hogy a jövőben ezt a hibaforrást is kerüljük el: lehetőleg új, vagy legalább is többnapos versenyen még nem használt kerékpárral fussuk le az ilyen versenyt! * A fiatalság diadala volt a NDK Béke­versenye. A magyar utánpótlás kimagasló teljesítménye nemcsak az iramtartásban, a székelésekben és a támadások veszély­telenné való tételében domborodott ki, de a hajrában is. A magyar versenyzők a múlt­ban, — s itt a legjobbak sem alkottak ki­vételt, — nemzetközi versenyben a cél előtt ,,behúzták a fékjüket" és kísérletet sem tet­tek a végküzdelem végigállására. Ezek a fiatalok viszont nagy akarással és teljes erőbedobással a hajrákban is de­rekasan megállták helyüket. Nem állítjuk, hogy ezek a hajrák techni­kailag és gyorsaság dolgában maradékta­lan teljesítményt adtak. De ez a harci szel­lem és a ,,kisasszony-kerékpározással” való végleges szakítás hatalmas fejlődést ígér éppen azon a téren, ahol eddig mindig a leggyengébbek voltunk: a verseny sorsát legtöbbször eldöntő hajrátechnikában és taktikában. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK SPORTHÍREI A lengyelországi Poznanban 17.000 néző előtt a finn m­­unkássportszövetség labda­rúgóválogatottja 4:1­ (2:2) arányban nyert a lengyel acélipari munkások vá­logatott csapata ellen. Varsóban és Lu­bl­inban vasárnap nagy­szabású SPO-próbázások voltak. Varsó­ban 4160-an indultak, s közülük több mint 3000-en megszerezték az SPO vala­melyik fokozatának jelvényét. Lublin­­ban 508 induló közül 11z szerzett jel­vényt. A Sztálinés Sahtyor bulgáriai első mérkőzésén­­ (Sahtyor Szófiai szakszerv, vál. 2:1) a labdarúgás minden szépségét bemutatta. Gyorsak voltak a szovjet csapat játékosai és csillogtatták techni­kájukat is. Különösen Petro­v, Szamarán, Fonom­arjov, Fom­in és Szocenyev ját­szott jól. A bolgár csapatból a védelem tű­nt ki. 5:26.5. Román labdarúgóbajnokság. Bukaresti Láng—Hadsereg Központi Háza 0:0, Te­mesvári Lokomotív—Temesvári Tudo­mány 1:0, Kolozsvári Tudomány—Nagy­váradi Haladás 1:0, Bukaresti Dinamó— Marosvásárhelyi Lók. 3:1, Pet­rozs­nyi Láng—Aradi Vörös Lobogó 3:2, Szt­ál­in­városi Dinamó—Bukaresti Lók. 1:1. 1. Hadsereg 21 13 5 3 43:19 31 2. B. Dinamo 21 10 4 4 50:28 .TI­­3. Nagyvárad 21 10 4 7 42:34 24 4. Arad 21 7 8 11 34:31 22 Német labdarúgóba jnokság. Lipcsei Cheuiie—Drezdai Volkspolizei 1:0, Sten­­dali Lók-—Oberschöneweidei Motor 1:1, Pankov/i Einheit—Gerai Motor 1:4, Wis­­mut—Altenburgi Stahl 5:0, Drezdai Ro­­tation—Wismari Motor 2:1, Meeranei Fortschritt—Babelsbergi Rotation OH, Dessaui Motor—Zwiekaui Motor 0:3. 1. Lipcsei Chemie 10 7 3 — 28: 7 1-7 2. Drezdai Rőt. 9 8 — 1 26: 5 Ifi 3. Erfurti Turbine 10 fi 2 2 19: 8 14 4. Zwickau 9 5 3 1 17: 6 13 5. Haliéi Turbine 9 4 5— 13:6 13 A lengyelországi gdanski és gdyniai sportkörük tagjai felajánlották, hogy az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása érdekében segítenek a kikötő munkásai­nak a beérkező áruk kirakásában. Egy­ben felhívták az ország valamennyi sportkörének figyelmét, hogy hasonló felajánlásokkal segítsék elő a csúcsfor­galom sikerét. Bukarestben a szovjet-román kerék­páros viadal első napján a férfi repü­lő­­verseny során hat szovjet és hat román versenyző indult s a szovjet versenyzők 6:0 arányban nyertek. A női repülőver­­senyen 4:6 arányban nyertek a szovjet versenyzők. A 4000 méteres férfi üldöző csapatverseny során két futam volt. Az első futamban a két ország legjobb csa­pata indult: 1. Szovjetunió 5:00.3, 2. Ro­­mánia 5:19.5. A B-csapatok versenyé­ben: 1. Szovjetunió 5:14.4, 2. Románia * Elsősorban a vasas üzemeknek kell erősíteniük, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye 100 százalékosan teljesíthesse MHK-tervét . Nagyszabású sportaktíva értekezletet tartott Hétfőn este Miskolcon a Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megyei Testnevelési és Sportbizottság a zenekonzervatórium hangversenytermében, amelyen részt vett Nagy-Miskolc és a megye szinte vala­mennyi sportvezetője. Megjelent Tapolczai Jenő, az OTSB elnökhelyettese és Moravszky Antal, a miskolci tanács végrehajtóbizottságának elnöke is. Az értekezlet célja: az október 15-i helyzet ismertetése a megye MHK-munkájá­­ban, a hibák feltárása és a további feladatok megbeszélése annak érdekében, hogy Borsod Abaúj-Zemplén megye becsülettel teljesítse a sportfejlesztési és ennek keretén belül elsősorban MHK tervelőirányzatát. Urbancsák Mihály, a­ megyei tanács végrehajtób­i­zottsága nevében üdvözölte a megjelentek öt­­ rövid beszédében tulaj­donképpen már vázolta­­is a megye MHK helyzetét, amikor elmondta, hogy Bor­sod-Aba­új-Zemplén megye területén a nem megfelelő felvilágosító munka kö­vetkeztében mindezidáig nem sikerült az MHK-t o­lyan népszerűvé fejleszteni, amilyet ez a minden szempontból igen fontos testnevelési rendszer megkövetel. Tapolczai Jenő emelkedett ezután szó­lásra és a nagyszámú hallgatóságnak először a Szovjetunió sportjáról beszélt. Elmo­n­­d­ta, h­ogy felhívással fordult a hal­lgatósághoz, amelyben t­öb­bek kö­zött ez áll: „Az MTSB megállapította, hogy me­gyénkben az MHK testnevelési rend­szer és a minősítések terén komoly le­maradás van. A próbázások és a minő­sítések nem folynak a kívánt ütem­ben ... A mi megyénkben is el kell érni azt, hogy legalább 30.1MM­ legyen azoknak a száma, akik büszkén vise­lik mellükön az MHK jelvényt és leg­alább ötött legyen a minősített spor­tolók száma. Ennek a meg­valósítása érdekében, a­hogy a mi megyénk is a példamutató megyék közé kü­zdje fel magát, az MTSB november 1-től december 21-ig, a nagy Sztálin szüle­tésnapjáig- megrendezi a járási, városi TSB-k, sportegyesületi területi elnöksé­gek, üzemi, falusi sportkörök iskolák között Borsod-Abaúj-Zemplén­ megye héthetes MHK és minősítési verse­nyét. A verseny győztese az a TSB, sportegyesü­leti területi elnökség, üze­mi, falusi sportkör és iskola lesz, amelyik: 1. november 15-ig az MHK-előirá­ny­­zatot teljesíti, 2. december 15-ig az MHK-előirány­zatot a legmagasabban túlteljesíti, 3. december 1-ig minősítési előirány­zatát teljesíti, 4. december 15-ig minősítési előirány­zatát a legmagasabban túlteljesíti.­­ Ezután kezdődött meg az általános vita, amelynek során a kommunista nevelésnek rendkívül fontos eszköze a testnevelés és a sport. Idézeteket sorolt fel Marx és Engels műveiből, Lenin tevéseiből, Kalin­nnak, Vorosilovnak és a Bolsevik Párt más vezető személyiségeinek olya® m­egnyil­va­takozásaiból, amelyekben a testnevelés fontosságáról, jellem­nevelő és egészség­­fejlesztő hatásáról beszéltek. A magyar testnevelési és sportmozgalom ismerte­tése során beszélt az­ eddig elért ered­ményekről, de a hibákra is rámutatott. Ezeknek egyik forrása a helyenként fel­lelhető önelégültség, másutt pedig a passzivitás. A kapitalista sport csökevé­­­nyei ellen sem minidig jó és eredményes a harcunk. Elmondta, hogy testnevelési és sportmozgalmunknak tömegekre való alapozását eddig egy bizonyos fokig el­hanyagoltuk. Az MHK tudatosítása és népszerűsítése terén nem végeztünk eléggé alapos fel­­világosító munkát. Súlyos hibaként hozta fel Tapolczai Jenő, hogy egyes TSB-el­nökök, sportköri vezetők és más sport­vezetők többnyire mindent maguk akar­nak elvégezni az MHK-val kapcsolatban.. Nem veszik még most sem igénybe a társadalmi aktívákat, szinte belefullad­nak sokrétű munkájukba, s emiatt az MHK-mun­ka csak vontatottan halad. Befejezésül a Borsod Abaúj-Zemplén megyei Múl­t-helyzetet érintette, ki­emelte a jól dolgozó üzemeket és fetilso­rolta azokat is, amelyek nagyon keveset, vagy jóformán semmit sem tettek az MHK sikere érdekében. Juhász János, az MTSzB elnökhelyet­tese számolt be ezután Borsod -Abaúj- Z­emplén megye M­HK-helyzetéről az ok­tóber 15-i állapot szerint. Kitű­nt a be­számolójából, hogy a megye területén 12.­324 volt az LMiHK-ra és 28.308 az MHK-ra jelentkezettek száma, összesen tehát 40.962 en jelentkeztek. Az előirányzat ennél kevesebb: 8000, illetve 19.8001, összesen 38.000 fő. Október 15-ig teljesen befejezték a próbázásokat a­ ,L,MIHK-bak­ finob­ain, az MiHK 1—Ili­ben per­ig 12.070-en. Prób­ázott összesen 18. 075 jelentke­zett, az előirányzat 67.77 százaléka. Még többet mondanak ezek a száz nők, ha felbontjuk részeire és szakmánként figyeljük meg őket. A legjobb ered­ményt az általános iskolák érték el, ezek szb. előirányzatukat eddig 87.47 szá­za­lékban teljesítették. Utánuk ez a sor­rend alakult ki: köz­épi okolások 71.67 szá­zalék, szakszervezetek 67.38 százalék, munkaerő-tartalékok 60.3­4 százalék, faji á­vak 46.34 százalék, főiskola 3.66 (!) szá­zalék. A miskolci főiskola MHK-helyzete bizony elszomorító. A 100 hallgató közül mindössze 28-en próbáztak. A szakszervezetek eredménye majdnem kielégítőnek mondható, de csak­­ glo­bálisan. Részeire bontva már ez az ered­mény nagyon furcsa képet mutat. Feltűnő a vasasok egészen gyenge eredménye. A Diósgyőri Vasas mindössze 3 száza­lékra teljesítette október 16-ig a tervet, a miskolci drótgyár sokszáz dolgozója közül pedig mindezidáig egyetlenegy prób­á­zó sem ak­ad­t (!­s). A K­i­n­i­zsd S­K -ban is csak mindössze 5 százaléka pró­ba­, ott az előirányzottnak. Ilyen elszomorító számok mellett hiába teljesítették a per­ercsi bányászok MHK tervüket már eddig is 164 száza­lékban, a Miskolci Előre dolgozói 127 százalékban és a MÁVATIT Előre 114 százalékban, a szakszervezetek össze­r­ed­­ménye csak gyenge közepes. Még mielőtt a hozzászólások megkez­dődtek volna. Szabó Gyula, az MTSB részéről hangzott el, egyrészt Tapolczai Jenő előadásához, másrészt pedig az MTSB részéről elhangzott beszámolókhoz. Nagy István (Tiszaiuc) elmondta, hogy a nyár folyamán a parasztfiatalokkal m­egkedveltette a birkózósportot. Bélsze­retés hiányában a gyepen,, később pedig ponyvával letakart szalmán dolgoztak Nagy István az MHIK szarmáit és gya­korlat­ait használta fel az ügyesség, az állóképesség és az erő fokozására, s az eredmény az lett, hogy Ti­szaluc szo­cia­lista falu fiatal birkózói a megye leg­jobbjai közé küzdötték fel magukat. Béki József, a mező­csáti járás T&B elnöke bejelentette, hogy a mezőcsáti járási TSB már koráb­ban páros verseny­re lépett a mező­kövesdi járási TSB-vel a sportfejlesz­­tési terv 166 százalékos teljesítéséért. Az MTSB versenyfelhívásához örömmel csatlakozott, hiszen az még jobb ösztön­zője lesz majd a két járás páros­ verse­nyének is. A tova­hidak­ban azokról a nehézségekről beszélt, amelyek a falu sportja kiszélesítése útjában lépten­­nyomon felbukkannak. A falu gépállo­másának a vezetője példáitól semmibe se veszi a sportot, nemhogy segítené, ha­nem inkább gátolja a m­unkáját. Ha­sonló a helyzet a járási tan­ácsnál is. Tóth József törzsőrmester (Miskolc) kifogásolta, hogy a ai­iskolci­ak nincs f­ed­e­ttu­szó­d­í­ja. Szemző Gyula labdarúgóedző azt bizony­gatta, hogy az MHK számaira való fel­­készülés a legjobb kiegészítője a labda­­rúgóedz­éseknek és­­ hogy a bemelegítés­hez is kiválóan alkalmasak az MHK- tor vitagyakor­latai. Szerinte az MHK ra való felkészülés nemcsak beilleszthető a labdarúgó­edző munkater­vébe, hanem bele is kell azt illeszteni. Hasonló értel­emben­ szólalt fel- Lyfea bíz­ta,­­, az Ózdi Via­sas edzője is. Buda Antal a Diósgyőri Vasas képviselője önbírálatot gyakorolt Azzal magyarázta a Diósgyőri Viasas le­maradását , hogy a sportkörben csak az egy­es sportolók ügyeivel foglalkoztak, nem törődtek a tömegekkel, elszakadtak tőlük. A különböző szakosztályok edzői nem ismerték fel kellő időben az MHK jelentőségét, idegenkedtek tőle, féltették sportolóikat „vattába csomagolták őket“. Ebből következett, hogy edzéstervükből kihagyták az MHK gyakorlatait, ame­lyek pedig a sokoldalúság megszerzése érdekében elengedhetetlenek. A fiatalo­kat sehogy sem tudták az MHK-mun­­kába bekapcsolni. Mindig ezer és egy dologra hivatkoztak, csak hogy az MHK- val ne kelljen foglalkozniok. A DISz Központi Vezetőségének a felhívása óta már némileg javult a fiatalokkal is a helyzet. A legsúlyosab­b hibának azt tartotta, hogy nem fordultak idejében a pártszerve­zethez, amely minden bizonnyal se­­gítségü­kre sietett volna kijelent­ett­e a továbbiakban, hogy a fel­sorolt gátló körülményeiket többnyire már megszüntették,­­ ezért bejelenti, hogy december 31 ig a Diósgyőri Vasas a nagy lemaradást nemcsak behozza, ha­nem a tervelőirányzatát túl is teljesíti. A további tetszólalásokból is kitűnt, hogy a mezőgazdasági jellegű járások­ban nagyon gyengén halad az MHK ügye? A ricsei járásban például jófor­mán még semmi sem történt ezen a té­ren. Alig jobb azonban a helyzet a put­­noki és a szikszói járásban is. Sá­toralj­a­­­újhelyen a DK­Sz-fiatalo­k igen passzívak. Egy-egy próbázás­on alig jelenik meg kö­zülük kettő-három. A sárospataki járás­ban is nagy volt a lemaradás, az utóbbi időben azonban a JTISB — meg­fogadva az OTSB vezetőinek iránymutatását — elkezdte a társadalmi aktívák működte­tés­ét, s most már 63 lelkes társadalmi aktíva segítségé­vel rohamosan javul a járás sport­­munkája Tapolczai Jenő orrajozol a faszolatár­sokra, majd MHK-jelvényeket osztottak ki a mu­nkaerőtartalékok fiataljainak, a mis­kólci közgazdasági leány­gimnázium tanulói pedig az MIHJK tornagy­akorla­­tait mutatták be. Ezzel véget is ért volna Borsod-Aba­új- Zse­pplén megye sport-alku­vaér­tekezlete, de még Moravszky Antal, a városi ta­nács végrehajtó bizot­tságá­nak elnöke kért szót és elmondta, hogy eddig bizony nem sok ügyet fordított a sportra, egy­szerűen nem vette komolyan. Azóta azonban már megbizonyosodott afelől hogy a test­nevelés és a sport milyen fontos esz­kö­ze ötéves tervünk, szocializmusunk építésének és békénk megvédésének. A közelmúltban Buda­pesten járt 4*3 eleinte furcsállotta, de aztán megértette, hogy Pongrát­z Kálmán, a^^Fővá­­rosi Tanács végrehajtóbizototsá­gának el­nök© rendezeresn jár emhábázni, szem TOC- lyesen mutatva meg az MHIK-thoz való helyes viszonyt. Befejezésül ígéretet tett, hogy a miskolci f­edett­­u­szoda kérdését a legkomolyabb for­mában szőnyegre viszi, mert őszin­tén szólva szégyenli, hogy Nagy Mis­kolc­nak még nincsen korszerű fe­ltett uszodája. * Borsod Abaúj Zemplén megye az első félévben mindössze 17,7 százalékot ért el az MK­K-ban, messze elmaradt tehát a jól dolgozó megyék mögött. Az azóta eltelt három és fél hónapot azonban nagy általánosságban jól használták ki a megyében, ezt bizonyítja a nagy­mérvű emelkedés. Az értekezlet he­lyesen mutatott rá azokra a hibákra, amelyek bizonyos területeken, bizo­nyos szakmákban még mindig gátol­ják a megye MHK-tervének százszáza­lékos teljesítését. Az elhangzott önbírá­­latok, csatlakozások az MTSB verseny­felhívásához és a vállalások arra en­gednek következtetni, hogy az ország egyik legnagyobb iparvidékén fokozot­tabb mértékben használják majd ki a hátralévő időt és az előirányzaton jó­val felül teljesítik az MHK-tervet. sok értékes felszólalás BESZÉLŐ SZÁMOK A csepeliek u­tolsó négy mérkőzé­sének I. félidőbeli gólaránya 7:1, a II. félidőben pedig 4:4. Ezzel szemben a szombathelyiek utolsó négy mérkőzé­sének I. félidőbeli gólaránya 1:2, a II. fél­időbeli pedig 7:0. A rangadón Palotás­­ és Szusza, a góllövőlista KM éllovasa nem tudott gólt rúgni. A mögöttük tanyázók mind job­ban nyomulnak fel. 19 gólos: Palotás­­. Szusza. 17: Kocsis. Ill: Hidegkúti. Szi­lágyi I. Iá: Puskás. Sándor. 13: Csorba. 12: Kertesi. 11: Csuberda. Pét­is. 10: Aspiráng, Molnár. Az utolsó négy mérkőzésén csak a Bp. Bástya és a Bp. Kinizsi nem szenvedett vereséget. A Bp. Bástya érdekes csúcsot tart. Az utolsó 18 mérkőzésén nem szenvedett vereséget és az utolsó 11 mérkőzését mind meg­nyerte. A kiesés ellen küzdőknek még a kö­vetkező ellenfelekkel kell játszaniok: Szegedi Honvéd (16 pont), Bp. Hon­véd (idegenben), Bp. Vasas (otthon), Bp. Bástya (i), Bp. Dózsa (o), Sortex(o), Szombathelyi Lokomotív (14 pont), Salgótarján (i), Sz. Petőfi (o), Bp. Hon­véd (i), Bp. Vasas (o), Csepel (i), Sortex (13 pont), Bp. Dózsa (i), Do­rog (o), Csepel (i), Salgótarján (o), Sze­gedi Honvéd (i). Az NB I állása csak az őszi ered­mények alapján: 3. Bp­. Bástya 7 7-32: 9 0 2. Dorog 8 5 1 8 18:16 11 3. Bp­. Honvéd 7 4 2 1 19:1­1 10 4. Bp. Kinizsi 8 5 1 3 10:12 10 5. Bp. Dózsa 7 4 1 2 18:10 9 8. Szombathely 8 4 13 19:12­ 9 7. Győr 8 4 13 18:11 9 8. Csepel 8 3 2 3 13:12 8 9. Diósgyőr 8 2 3 8 11:14 7 10. Salgótarján 8 2 2 4 31!­rl# 6 11. Bp. Vasas 8 1 3 4 9:13 5 12. Sz. Honvéd 8 13 4 0:19­­5 33. Sz. Petőfi 9 1 3 5 30:25 11 14. Sort­ex 8 1 26 1:16 2 MSZ NOVEMBER 1, CSÜTÖRTÖK ) A csehszlovák férfi és a román női versenyzők diadalmaskodtak a bukaresti nemzetközi asztaliteniszverseny döntőjében — Távbeszélő jelentésünk — (Bukarest, október 30.) Hétfőn délután a tefulásig­ megtelt a bukaresti Dinamó­­sportcsarno­k a nemzetközi asztaliteniszver­­­s­eny döntőjére. A 2000 néző számára ké­szült­­sportcsa­rokban 2500 néző nézte végig a döntőket. A verseny után a kisz­­véík­jein megjelent Petru Groza, a Ro­mán Népiköz­t­á­rsaság m­i­ni­sz­ter­tan­ácsé­nak elnöke ie. Először a vasárnapról elha­lasztott férfi egyes elődöntőkre került sor, amelyen két magyar és két­ cseh­­szlovék versenyző játszott egymással a döntőbe jutásért: Andreatiis Tokár 3:1 (18. 11. 14). Ambreadis nagyszerű formá­ban győz­te le honfitársát. Siló Gyet­­vai 3:1 (18.21.­­ 18, 14). Gyetvai az első játsz­másban végig támadott­, Sidó a má­­sodi­k játszmától kezd­ve egyre jobban betelep­­­ü­lt és jó jiáttatókal győzött. A férfi egy­ese elődönttelk u­táia került sor a döntőkre. Roseauu- -Gervainé 3:0 (10, 13, 17). Ro­­seau­u sokat ütött és végig kezében tar­totta az irányításit. Gervainé védeke­zésre kényszerült, ami­l tett nem te mert ütni. A román bajnoknő főleg a má­so­­dik játszmában játszott kitűnően. Andreadis-Sidó 3:1 (12, 13, 16). Sidó kezdett jobban, vezetett is az első játsz­mában, de a csehszlovák versenyző gyorsan feljavult. A második­­ játsz­máiban 1­7:7-ig Sidó vezetett egy-egy ponttal, ettől kezdve megint Andreadis kerekedett felül. A harmadik játszmá­ban folyt a legnagyobb küzdelem, de itt is aránylag biztosan nyert Andreadis. Roseanu, Szászné—Hruskova, Krejcsova 3:0 (16, 15, 26). A román páros az első játszmában könnyen győzött. A harma­dik játszmában a csehszlovák verseny­zőik jól harcoltak, de így is csak szoro­sabbá tudták tenni az eredményt. Vana, Andreadis—Sidó, Kóczián 3:6 (21, 17, 5). Az első játszmában jól játszott a két magyar versenyző. Ettől kezdve Sidó visszaesett. A harmadik játszmá­ban Vanáék szinte tetezés szerdi ít érték el pontjaikat. Vana, Roseanu Sidó, Gervaine 3:6 (16, 33, 16). Ez volt a legnagyobb küz­delmet, hozó döntő. Sidó már lényegesen­­jobb volt, mint előzőleg a férfi páros­ban A második játszmában 11 játszma­­labdájuk volt, de idegesen játszottak és nem tudták kihasználni. A harmadik játszmában is nagy küzdelem folyt. Vana és Roseanu nagyszerűen meg­értette egymást, viszont a magyarok kö­zül ezúttal Gervaine játszott szokatla­nul gyengén. A verseny végerdménye: Férfi egyes: 1. Andreadis (ok), 2. Sidó (m), 3—4. Gyet­vai (m) és Tokár (cs). Női egyes: 1. Ro­­seanu (r), 2. Gervainé (m), 3—4. Krej­­csov­a (cs) és Jáivorné (na). Férfi páros: 1. Vana-Andreadis (cs), 2. Sidó— Kócziián (m), 1—-4. Tokár—Tereba (cs) és Nagler Grünfeld (r). Vegyes páros: 1. Vana (cs)—Roseanu (r), 2. Sidó—Gervainé (m), 3—4. Andreadde—Krejcsova (cs) és Kó­­czián—Jávoráé (m). Női páros: 1. Ro­­seanu—Szászné (r), 2. Hrusko­viar-Kre­j­csova (cs), 3—4. Gervainé­—Sági (m) és Zeláer—Slavesc­u (j*). Baróti látván♦ Versenyzőink, annak ellenére, hogy négy számban a döntőbe kerültek, a vártnál sokkal gyengébben szerepeltek. Különösen az volt váratlan, hogy a dön­tőben egyetlen játszmát sem tudtak nyerni. Ez azt bizonyítja, hogy ver­senyzőink főleg erővel nem bírták a küzdelmeket. Nem volt megfelelő a nemzetközi verseny előtti felkészülés. A bécsi világbajnokságon való gyenge szereplés után a vezetők és a verseny­zők is ígéretet tettek, hogy a jövőben céltudatosabban, korszerűbben készül­nek fel a versenyekre. A bukaresti ered­mények nem azt bizonyítják, mint ha ezen a téren bármilyen javulás ie ta­­pasztal­ható lenne.

Next