Népsport, 1952. november (8. évfolyam, 223-243. szám)
1952-11-02 / 223. szám
Erősen javul a főiskolák MHK-munkája Mz OTSB legutóbbi ötszevítő jelentése szerint a főiskolák és egyetemek MEK- tervéneik teljesítésében — különösen Budaipestceca — jelentős elmaradás mutatkozik. Ez az elmaradás azonban csak látszólagos. _ A nem kielégítőnek látszó számok mögött, minőségi szempontból értékes, jó munka rejtőzik. A főiskolákon és egyetemeken ugyanis a kötelező testnevelés bevezetése ós a testnevelési órák foglalkoz ,is annak szinte kizárólagos tárgya az MIBK-próbák előkészítése és lebonyolítása. A főiskolai és egyetemi hallgatóik egy-egy alkalommal egy, legfeljebb két követel, elényből próbálnak és így nagy többségűik csak az év vége felé tesz eleget valamennyi követelménynek. Ez az oka annak, hogy míg október 15-éig országos viszonylatban a tervelőirányzatnak csak 69,54 százaléka szerezte meg az MHK-jelvényt (vidéke© KHt.%, Budapestem 51,7 százalék), a részpróbázottak száma igen tekintélyes, több mint az előirányzat lk1 százaléka. Minthogy a részpróbáltak túlnyomó többsége már 6 követelménynek eleget tett, minden alap megvan annak feltételezésére, hogy az év végére a főiskolák és egyetemek túlteljesítik MHK-tervüket. Az október 15-i jelentések szerint pértjáról 10 főiskola és egyetem (Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem, BudapestiGazdasági és Műszaki Akadémia, Pécsi Pedagógiai Főiskola, Egri Pedagógiai Főiskola, Miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, Soproni Erdőmérnöki Főiskola és Műszaki Egyetem, Budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző, Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és Orvostudományi Egyetem, Budapesti Agrártudományi Egyetem, Budapesti Orvostudományi Egyetem) már túlteljesítette évi MHK-tervét, sőt a két első már 100 százalék fölött tart. Itt azonban rá kell mutatni egy komoly hibára: a tervmámok sokhelyütt nem voltak valósak. Van olyan egyetem, ahol az MHK terv szerint próbáztatandók száma felülmúlja a kötelező testnevelésben résztvevő hallgatók számát, máshelyütt viszont az iskola hallgatóinak 8 százalékát emeleli fel az MHK-tervelőirányzat. Ilyen körülmények magyarázzák egyes főiskolák 2—500 százalékos és ugyanakkor más főiskolák fog szén alacsony (Képzőművészeti Főiskola 6.3, Zeneművészeti Főiskola 3, Eötvös Loránd Tudományegyetem 1.2 százalék!) eredményét. A hiba oka az, hogy a tervszámokat a Haladás-ipari körök erőviszonyai figyelembevételével állapították meg, nem pedig az illető főiskola hallgatóinak létszáma alapján. A feltűnően nagy lemaradásokban szerepet, látszott az is, hogy 1952 első félévében a gyenge felvilágosító és szervezőmunka következtében alig folyt MHK-előkészítés. A kötelező főiskolai testnevelés bevezetése óta a főiskolai testnevelési tanszék és a Haladás-sportkörök jó munkája következtében jelentős javulás történt. Jelenleg például a2 százalékos összpróbázási eredménnyel még az utolsó helyen kullog az Eötvös Loráon Tudományegyetem, de a több követelményből részipróbát tett hallgatóinak száma több mint 200 százaléka a terveid irányzatnak. Hasonló a helyzet jónéhány más főiskolán is. A főiskolákon végzett MRK-munke jelentős fellendülését bizonyítja a közelmúltban a Haladás SE kezdeményezésére rendezett Műszaki Egyetem—Rákosi Mátyás Művek MHK-párosverseny sikere is. Ezen a versenyen a Műszaki Egyetem részéről 250 hallgató vett részt és ért el jó eredményeket. Nevezések a III. országos alapfokú tornász-csapatbajnokságra A SzOT testnevelési és sport osztályára egymás után érkeznek a jelentések arról, hogy a sportegyesületek hány csapatot neveztek a kil. országos alap- fokú tornász-csapatbajnokságra. A tizennégy szakszervezeti sportegyesület közül október 91-ig isz adta le nevezését. Nyolc egyesület nevezése felül van az előirányzaton, kettőé pedig 100 százalékos. Az előirányzaton felül nevezett (zárójelben az előirányzott számot közöljük): Előre SE 37 (70), Építők SE (250), Bányász SE 137 (70), Fáklya SE 374 (100), Lendület SE 167 (80), Petőfi BE 24 (200), Szikra BE 117 (100), Vörös Meteor SE 367 (álla). A Lokomotív SE 206 és a Postás SiE benevezett csapatával 100 százalékosan teljesítette az előirányzatot. Négy sportegyeslet: a Vasas SIE, Traktor SE, Kinizsi SE és a Vörös Lobogó SE ezideig nevezését nem adta le. Feltűnő ez a mulasztás, különösen a Vasas BE-é, hiszen a Vasas-sportkörökben már hetek óta folynak a torna edzések. A bajnokságot az idén is négy szakaszban rendezik meg. December 1 - től január 15-ig rendezik meg a sportköri válogató versenyeket, január 15-től február 16-ig a sportegyesületi területi döntőket, február 15-től március 15-ig a sportegyesületi döntőket. A SaOT- döntőre március 30-án kerül sor. Biztatóan fejlődnek fiatal súlylökőink és diszkoszvetőink A felszabadulás óta a férfi dobászémnok közül súlylökésben állítunk a leggyengébben az utánpótlás terén. Az idén azonban már ebben a számban is határozott javulás mutatkozott és fiatal versenyzőink az utolsó ti etek sorá a figylem remiéi jó eredményekét érték el. Mihály fi .János, a Bajai Dózsa versenyzője tavaly, 16 éves koréban 11.75 m rel aszagos serdülő csúcsot állított fel. Az idény első ifjúsági évében már májusban 13 m-en felüldobott, fokozatosan javult és legutóbb 14.09 m-re javította legjobb eredményét. Ez az eddigi második legjobb mosomr ifjúsági eredmény, és összes súlylökőink idei ringsorában a negyedik helyen áll. Mihály fiauég két évig ifjúsági. Egy év miatt hozzá hasonló mértékben fejlődött Kövesdi Ferenc, a Bp. Dózsa versenyzője is. Kövesdi tavaly elsősorban diszkocsavetedre dolgozott és súllyal csak 11.36 m volt a legjobb eredménye. Az odm augusztusban, a magyar—roma© ifjúsági viadalon dobott először 13 m-en felül és vasárnap Nyíregyházán már 13.74 m-es dobássallett, második Lévai mögött. Ő is több mint 2 m-tg járult tehát egy év alatt. Főszámában, a diszkoszvetésben az idénMm-en felüli formát állandósított és Nyáregyházán nagy meglepetésre legyőzte többek között Sólyomot és Lévait is. 44.92 m-es eredménye a második legjobb ifjúsági eredményt, ennél csek a csúcstartó Horráik (41.515) dobott nagyobbat. Kövesd 19 éves, tavalyi legjobb eredménye 98.56 volt. Kívüle azonban a többi fiatal diszkoszre ő is sokat javult az ősz folyamán. A még ifjúsági Szabó Gy. (Szombathelyi Lokomotív) 43 nő-öt, Saskői (Bp. Honvéd) pedig 43.25-öt dobott legutóbb, a 20 éves Széchényi (TF Haladás) pedig kétszer is 44 m-en felüli (44.01 és 44.18) eredményt ért el, így jelenleg négy/ 20 éves, vagy fiatalabb I. o. diszkoszvetőnk van, ami a jövő szempontjából igen biztató 9800 méter . Az a legérdekesebb ugrás, amikor az ugró nem nyitja ki az ejtőernyőt, hanem úgy zuhan, mint a kő és csak bizonyos magasságban a föld felett húzza meg a kioldózsinórt. Régen féltek az ilyenfajta ugrásokiól, ma már igen népszerű az „időzített” ejtőernyő ugrás. Amikor az ejtőernyős szabadon esik, teljesen ki van szolgáltatva a légköri viszonyoknak, de mégsem forog tehetetlenül a levegőben, mert a testével bizonyos fokig irányíthatja az esést és saját belátása szerint zuhanhat arccal, háttal, vagy oldalai a földnek. Hogyan éri ezt el? Úgy, mint az úszó. Amikor az ugró másodpercenként 50—70 méteres sebességgel szabadon esik, a légellenállás igen nagy, de kézzel és lábbal egyensúlyozva szinte úgy „úszhat” a levegőben, mint a vízben. Különösen érdekes a csoportos ugrás. Ilyenkor egymást figyelhetik az ugrók és ez nagyon hasznos, mert egymás rivozgásából nagyon sokat tanulhatnak. A közelmúltban sikerült felállítanom az éjszakai időzített ugrás csúcseredményét. V. Kirjanov repülő felvitt 10.600 méter magasra, onnan hajtottam végre az ugrást. Életemben először ugrottam ilyen nagy magasságból. Nem volt könnyű dolog. Odafent mínusz 52 fok hideg volt, így téli felszerelést kellett ejtenem és azonkívül az oxigénbelélegző-készülék, továbbá a barográf alaposan megnehezítette számomra a mozgást. Az előzetes edzések során hozzászoktam ugyan ehhez a felszereléshez, de azért mégis eléggé zavart, amikor az ugráshoz készülődtem. Nagy nehézség az is, hogy éjszakai ugrásnál nem látszik a föld, én pedig éjjel ugrottam. Úgy segítettünk a baten, hogy a földön világító ,,bokrokat” helyeztünk el, amelyek az irányt mutatták nekem. Amikor kiugrottam a gépből,, néhány másodpercen keresztül arccal lefelé estem. Oldalt, lent láttam a tüzeket. Aztán felhőbe kerültem, nem láttam semmit. Továbbra is igyekeztem arccal a föld felé esni és ez bizony elég nehéz volt. Éreztem, hogy erősen imbolygok. Nagy erőfeszítésembe került, hogy ne kerüljek dugóhúzóba. Aztán a felhők között erős havazásba kerültem. A hópelyhek teljes erővel verték a belégzőkészülék szemvédőjét. Akkor nagyon vágytam újra megpillantani a kis földi tüzeket. Úgy tűnt nekem, mintha megállt volna az idő, mintha szakad csend, beláthatatlan ideje esnék, zuhannék ég és föld között. Aztán hirtelen, mintha leplet rántottak volna el előttem, kiestem a felhők közül és megpillantottam újra a jelzőtüzeket. Csakhogy ezek messze balra voltak tőlem. Kezem folyamatos mozgatásával igyekeztem a tüzek felé „úszni”. Majd felhúztam karjaimat és kiegyenesítettem lábaimat, így vitorlázásomnak bizonyos szöget adtam. Bal karomat, amelyen a másodpercmutató óra volt, a felszerelésemen függő lámpa elé emeltem. Néztem, a mutató még csak akkor fejezte be első körét. Milyen kevés ideje zuhanok! — gondoltam magamban. Még két perc van hátra, előzetes számításaim szerint az esésnek közel három percig kellett tartania. A közérzetem kitűnő volt. Hirtelen körülbelül 00 fokkal eltördltam, így nehezebben tudtam figyelni a tüzeket. A fejemet igyekeztem mégis fokozatosan a tüzek irányába fordítani. Hogy emeljem a vitorlázás szögét, ismét felszedtem karfáimat és kiegyenesítettem lábaimat. Ettől egyszerre úgyszólván vertikális esésbe kerültem a fejjel lefelé. Éreztem, erősen fokozódik esésem gyorsasága. Ezért „visszaevickéltem” eredeti helyzetembe. Igazi vitorlázás volt számomra az esés. Újra megnéztem az órát, már több, mint két perce estem. Rövidesen ki kell nyitni az ernyőt — futott át a gondolat az agyamon. Érdekes, hogy amikor az ember rápillant a másodpercmutatóra, első pillanatra az a benyomása, hogy az óra áll. Csak figyelmesebb szemlélés után veszi aztán észre, hogy lassan mozog a mutató. A tüzeket egyre jobban láttam, világosan rajzolódtak ki körvonalai a fekete éjszakában. Olyan nagyszerű volt az esés, hogy szinte sajnáltam, amiért mindjárt végeszakad. Kár, hogy esés közben nem lehet rádióközvetítést csinálni. Nem baj, majd ezt a kérdést is megoldjuk. A tüzek egészen közel kerültek hozzám. Elérkezett az ideje, hogy kinyissam az ernyőt. Hirtelen rántás , és végeszakadt a szabad esésnek. Megkezdődött a folyamatos leszállás. Nem vet szükség jeladásra, mert háromszáz méternyire a tűzektől értem földet, így hajtottam végre sikeres csúcskísérletemet. P. Sztorcsienk© sportmesternek az Ogonyokban megjelent cikke nyomán. „ünnepélyes keretek között alakítjuk meg az általános szakosztályt" Jegyzetelésre kész füzettel és ceruzává ülik körül a hosszú asztalt, hogy megtudják az előadótól, hogyan szervezzék meg, hogyan irányítsák sportkörükben az általános szakosztályt. Az előadás a Vasas SE székházénak egyik termében folyik. Várnoki Ferenc, az előadó nem is olyan régen még maga is szorgalmasan jegyzetelte a tanfolyamon a tudnivalókat és most átadja társainak a tanultakat. Elsősorban részletesen megvilágítja, hogy miért is van szükség erre az új szakosztályra. Az alapvető szempontokat nagyrészt már ismerik a jelenlévők. A kezdő sportolóknak a legtöbb sportkörben eddig nem sikerült megadni az alapot ahhoz, hogy megállják a helyüket a különböző szakosztályokban. A kezdők, akik azelőtt semmiféle sportot nem űztek, nem tudtak komoly edzési lehetőséghez jutni. Húszan ülnek az asztal mellett. Az egyik sportvezető Ózdról, a másik Csepelről, a harmadik Győrből érkezett. A MÁVAG sportköréből négyen is jöttek. Itt van a többi között az Izzó és a Ganzwasgon gyár sportkörének a megbízottja is. Általános szakosztály... Hallottak már erről tavaly is, de akkor még nem értették, mi is ez tulajdonképpen. Egy időben olyasmit is emlegettek, hogy az általános szakosztály tulajdonképpen MűK-szakosztály. Aki ezt a szakosztályt „elvégezte”, vagyis sikeresen próbázott, ezzel tulajdonképpen be is fejezte sportműködését. Úgy gondolták, hogy az általános szakosztály nem a szerves része a sportkörnek, hanem valami különálló, független szervezet. Most megtudják, hogy mint minden sportmunkának természetesen az általános szakosztály munkájának az alapja is az MHK, az általános szakosztály azonban nem végzi el az MHK-munkát más szakosztályok helyett a sportkörben! A most felállításra kerülő új szakosztály éppen olyan fontos szakosztálya a sportkörnek, mint a többi. Az általános szakosztályban a kezdő sportolók megismerkednek a különböző sportágak alapfogalmaival. Ha majd aztán eljön az idő és valamelyik sportágban megfelelő képességről és jártasságról tesz tanúságot a szakosztály tagja, mehet tovább, a fejlett tudású sportolók közé, valamelyik más szakosztályba. Mint a többi szakosztályban, az általános szakosztályban is természetesen súlyt helyeznek az edzők arra, hogy a tagok megszerezzék az MHK valamelyik fokozatának jelvényét és ehhez segítséget is adnak az általános szakosztály tagjainak. A nyolc vasas sportkör képviselői egyetértenek ahalottakkal. Valóban eddig nehezen ment a dolog, amikor üzemeik kezdő sportolóit be akarták vonni valamelyik szakosztály munkájába. Nagy gond volt az utánpótlás kérdése. Sok fejtörést okozott például, ha a sportfejlesztési terv előirányzatának megfelelően valamelyik sportágban új szakosztályt kellett felállítani. Teljesen kezdőkkel nem könnyű elindítani egy szakosztályt, hiszen ezek a kezdők még a legelemibb kérdésekkel a sportolás ABC-jével sincsenek tisztában . . . Megnyugodva hallják most az előadótól azt is, hogy a sportkör elnökségének minden feltételt biztosítania kel az általános szakosztály zavartalan működéséhez. — Melyek ezek a feltételek?... —■ hallatszik a kérdés. Esősorban képzett vezetőket kell kijelölni afelelősségteljes munkára. A szakosztály vezetőjének lelkes szervezőnek kell lennie. Mivel az általános szakosztályban sokrétű munka folyik, az edzőnek sokoldalúan képzettnekkell lennie. Ahol erre mód van, helyes, ha az edzői tisztséget egy testnevelő tanárra bízzák, vagyis olyan edzőre, aki nevelői képzettséggel is rendelkezik, hiszen a megfelelő nevelés különösen fontos kérdés ebben a szakosztályban. A Szovjetunióban a sportkörök legjobb edzői is résztt vesznek az általános szakosztály sportokbatári munkájának irányításában. A technikai bizottság tagjai, aminőségi szakosztályok edzői fontos feladatuknak tartják az általános szakosztály támogatását. Intézője is van az új szakosztálynak. A szervezésen,a közösségi szellem kialakításánkívül a szakosztály sokfajta munkájának az elvégzése az intézőre vár. Az általános szakosztály negyedik vezetőjéről, az digitációs- és propagandafelelős munkájáról ezt mondja többek közt az előadó: — Abban a* általános szakosztályban, amelyben jól működik a propagandista, könnyen indul meg a sportmunka. Mielőbb meg kell választani a sportkörökben a sportszervezőket, akik segítséget adnak a tagtoborzó a hírverő munkához. Az előadó most arról beszél, hogy milyen sportágakkal ismerkednek meg majd az általános szakosztály tagjai. A torna és az atlétika kötelező sportágnak számít. Ezenkívül az úszás, a különböző labdajátékok, a síelés, a kerékpározás, a természetjárás alkotja gerincét a szakosztály munkájának. Hangzik a figyelmeztetés: — Minden sportágban az alapvető technika megismertetésével kezdjék a munkát az edzők. Ügyelni kell arra is, hogy szórakoztatóak legyenek az edzések. Rendezzenek versenyeket, közös mérkőzés-látogatást, kirándulást a tagok számára, és ne kopott, rongyos felszerelést adjanak a sportolóknak, hanem tiszta, használható cipőt, mezeket. A sportkörökben ne úgy kezeljék az általános szakosztályt, mint a mostohagyereket! Sok más hasznos tudnivalóval lettek gazdagabbak a nyolc Vasas-sportkör általános szakosztályának leendő szervezői. Többen szóltak hozzá a fontos kérdéshez. Az Egyesüt Izzóban a felszerelést kell kiegészíteni, ózdon társadalmi munkával is meggyorsítják a sporttelep építését, hogy az új szakosztály zavartalan működése biztosítva legyen. A MÁVAG megbízottja a szakosztály munkájához szükséges anyagi alap biztosításának a fontosságáról beszélt. Felvilágosították: a sportkörök 1953. évi költségvetésében szerepelnie kel az általános szakosztály tételének is. A Győri Vasas szervezője így beszélt: — Győrött örömmel fogadták az általános szakosztályi megalakításának a tervét. A szakosztályi zavartalan működdésot biztosították. Több edzőpálya, kosárlabda- és röplabdapálya épül. Tudjuk, hogy nemcsak sportkorunk fejlődését, hanem az egész magyar sport fejődését is jelenti az általános szakosztályok bevezetése.A ceruzák megpihennek. A sportvezetők elbúcsúznak egmástól A sötét lépcsőházban még halljuk: — Nálunk mezei futással kezdődik a munka . .. — A mi sportkörünkben ünnepélyes keretek között alakítjuk meg az általános szakosztályt .. . A felvilágosító munkával is törődni kell Az elmúlt héten a Hajdú- Bihar megyei TSB-ben nagy lendülettel folyt a ,,Szabad Ifjúság" mezei futóverseny előkészítése. Bár a szervezésbe hiba csúszott, mert az üzemi fiatalok megfelelő mozgósításáról a DJSz-szervezetek és a TSB is elfeledkezett, a nevezések száma csaknem elérte a négyszázat. Vasárnap reggel azonban eleredt az eső, később zuhogni kezdett és az esős idő elriasztotta az indulók zömét. Végül csak 67 férfi és 42 női versenyző állt rajthoz. A sportszervezők a szervezés közben megfeledkeztek a felvilágosítás fi rntészségáról \c,)› magyarázták meg a sportVftmemrk.h ■ ο`/‡/ n sportom?: a versenyzés edzi, erősíti szervezetüket, növeli az ellenállóképességet, kitartóbbá, keményebbé teszi őket. Természetesen a S'iwrtolóknak sem lett volna szabad — ha már neveztek és készültek a versenyre — visszariadnok egy kis megpróbáltatástól, így azután például a Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatói közül alig tízen jelentek meg, noha több mint hét végén neveztek. A közgazdasági technikum és a Kossuthgimnázium egyetlen, sportolóját sem indította el, piáig szépszámú nevezést küldött be. A Debreceni Lokomotív atlétói közül is mindössze a veterán Aradi János állt rajthoz, a női felnőtt mezőnyt pedig csak egy versenyző képviselte ... H Ha megfelelőbb lett volna a felvilágosító munka és öntudatosabbak a sportolók, akkor az eső miatt nem maradtak volna el közel háromszázan a versenyről. Országos röplabda-értekezlet lesz vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel az UTB székházának (Hold utca 1.) főldealnti tanácstermében. Újszerű súlyemelő-versenyek vidéken A enflyemelősport népercekreliéve a főleg a Talasi ifjúságnak a súlyemelésbe való bekapcsolása érdekében novemberijén országszerte újfajta súlyemelő versenyeket Tendernek „A megye erős embereinek győztes csapata"1 címért. A versenyeket a megyei, illetve járási TSd-k rendezik meg november 1-e és 16-a között. A felnőttek csoportjában a I6 éven felüli, az ifjúsági versenyen pedig a 16—20 éves fiatalok vehetnek részt, de csak olyanok, akik nyilvános súlyemelő-versenyen még nem indultak A versenyt az a csapat nyeri meg, amelynek tagjai legtöbbet emelnek a fejük fölé. A gyakorlat lehet nyomás, szakítás vagy lökés. A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI REPÜLŐ KLUBJA OKTÓBER I6--ÁN HITELESÍTETTE V. Vaszilesenko, dnyepropetrovszki repülőmodellező szovjet csúcsát. Vaszilesenko sajátkészítésű benzinmotoros vízirepülő modellje 1009 m-es körrepüléssel 93,3 kn- es óránkénti átlagsebességet ért el. Az új szovjet csúcs jobb a jelenleg érvényben lévő világcsúcsnál. JÖNJÖN Magyarul beszélő szovjet film Viborgi városrész Hogyan lett a viborgi munkásnegyed hős fia, Maxim, az Állami Bank elnöke Főszereplő: Borisz Csirkov 1952 november 2. vasárnap A korszerű játékra való törekvés jellemezte férfi csapataink játékát a röplabda-bajnoki döntőkön Az országos röplabda-bajnokság elöntő küzdelmeit az erőviszonyok, nagyfokú ki► egyensúlyozottsága jellemezte. Áll ez el► sógorban a férfiak mezőnyére, ahol igen ► *sok volt a escoroa eredmény. A mérkőzésnek legtöbbje csak heves küzdelem után dőlt el. Férfi csapataink játékát az orotízáljos döntők folyamán még inkább jellemezte a korszerű játékra való törekvés. Igen sok ütést láttunk ,s örvendetes ; tényként, kell megemlítenünk azt is, hogy csapataink játéka gyorsabb lett, pontosabbak lettek a háló elé adott labdák és keményebbek az ütések. A játékosok nagy része már támadó nyitástalkalmazott, bár legtöbbjük még elég nagy ‘hiba► százalékkal. \ , Technikailag el*korban a labdakezelés ► rés'ért láttunk jelentős 'ja^rTjá«'tr* Meglehetősen kevés volt a tapadás, ajátékvezetőknek ritkán kellett pontot ítélniük ►ay.ért, mert egyes játékosok, labdafogítsa ► nem volt eléggé tiszta. Taktikai téren , mint hiányosságot kell megemlíteni, hogy a játékosok nagy része nem alkalmazz,a még eléggé bátrad és eléggé s ke► résén az ejtést, holott ez a fortély igen ► gyakran sikeresebb, eredményesebb, mint ► az idén. Erőnlét tekintetében általában kie’é► gítő volt a helyzet. Az első két napon le ► játszott négy mérkőzés erősen igényV► vette a csapatokat, s emiatt a bajnok► Ság utolsó napján több játékoson már a fáradtság jelei mutatkoztak. A legegyenletesebb teljesítményt a Csepeli Vasas nyújtotta. Játékosai mindvégig hatalmas lelkesedüléssel , és sokkal jobban játszottak, mint a Magyar Népköztársasági Kupában. Játékuk ezúttal eredményesebb is volt. A csepeliek jól felkészültek a bajnnokságra. Együttesük legkorszerűbben az első mérkőzésén a Bp. Dóstsa ellen játszott. Ennek a mérkőzésnek egyes szakaszaiban rendkívül magas szinvonalú röplabda-játékot mutattak be. A csapatban csaknem minden játékos ütött, s rendszerint sikeresen. Egyénileg Antalpéter játszott a legjobban és legegyenletesebben. Antalpéter ezúttal nemcsak ütött, hanem nagyszerűen kivette részét az előkészítő és a védőmunkából is. Utána Szabó nyújtotta a legjobb teljesítményt. Szabó főként idert gyors ütésekkel szerezte a pontokat, ele láttunk tőle sok szép és pontos átadást is. Hennnng sokat ütött, s többnyire eredményesen, néhány esetben azonban — főleg hátul — hibázott is. Havasi és Moss a bajnokság második és harmadik napján nyújtott jobb teljesítményt. Kifogástalan volt az erőnlétük, megfelelően kivették részüket a védőmunkából, ütésre viszont már kevesebbet vállalkoztak. Moss időnkint nyugodtságával is nagy hasznára volt csapatának. Jól illeszkedett bele a csapatba Leber is. Az ő játékát, elsősorban a megbízhatóság jellemezte. s keveset hibázott, s főleg a mezőnyben nyújtott elsőrangút. A második helyezett Bp. Honvéd ezúttal sokkal jobban játszott, mint eddig bármikor. A Honvéd-csapat játékát a nagy küzdenitudaton kívül a gyorsaság, a sok ütés, időnkint pedig (például a Bp. Dózsa ellen a harmadik és negyedik játszmában) ajó sárkolás jellemezte. A játékosok kivétel nélkül végig jó formában játszottak, csak Benke esett vissza az utolsó napon. Ez alomban sérülésével magyarázható. Egyénileg Németh nyújtotta a legjobb teljesítményt. A Bp. Honvéd válogatott játékosa sokszor valósággal a mezőny fölé nőtt ötletes játékával. Németh rendkívülsok pontot szerzett csapatának igen erős leütéseivel, kétségtelen azonban, hogy ütései elsősorban azért sikerültek, mert igen pontosan feladott labdákat kapott társaitól. Németh a mezőnyben is elsőrangúan játszott. Utána Podmaniczky következika rangsorban. Ő elsősorban igen pontos nyitásaival tűnt ki. Benke az első két napon alig maradt el Németh mögött. A többiek jól illeszkedtek be a csapatba. A harmadik helyen a Bp. Dózsa végzett. A lila-fehérek most nem játszottak olyan jól, mint a kupamérkőzéseken. A csapat tagjai sokat idegeskedtek, 60-kat ütöttek pontatlanul, mezőnymunkájukba sok hiba csúszott. Az együttes csak időnkiüt nyújtotta azt, amire valójában képés. A csapatban csak Bízik játszott végig jól. Sokat ütött, nyitásai is veszélyt jelentettek az ellenfél számára. Megfelelően vette ki részét a mezőnymunkából és a védekezésből is. Szilágyi teljesítménye meglehetősen hullámzó volt. Mint a csapat irányítója, ezúttal nem játszott úgy, mint e bajnokságot megelőző hónapokban. Ütésre aránylag keveset vállalkozott. Nagy íves nyitásaival, Várkonyi pedig váratlan ütéseivel vonta magára olykor-olykor a figyelmét. Mayer végig lelkesen játszott, téljesítmény® ■ eléggé egyenletes volt, keveset kockáztatott, s kevés hibát vétett. A Bp. Vasas végzett a negyedik helyen . A piros-kékek elsősorban a mezőnyben játszottak jól, a háló előtt már számos hibát vétettek. Borsovszky sérülése miatt a negyedik és ötödik mérkőzésükön már nem nyújtották korábbi eredményes játékukat. Széky volt a csapat legjobbja, minden, mérkőzésén jól játszott, megfelelően kivette részét a támadások előkészítéséből is, de gyakran vállalkozott ütésre is. Bors csak időnként játszott igazán jól, teljesítményét erősen lerontja a Bp. Dózsa elleni mérkőzésen elkövetett sportszerűtlensége. A mezőnyben túlságosan lassú volt. Popovics sokszor csapata egyik legjobbja volt, néha azonban könnyelmüsködött és sok labdát ütött a hálóba. mígészben véve közepes teljesítményt nyújtott. Az ötödik helyen a Miskolci Lokomotív végzett. A miskolci csapat csaknem minden együttesnek méltó ellenfele volt. A miskolciak játéka azért nem volt eléggé eredményes, mert a csapat tagjainak többsége nem üt eléggé pontosan és keményen. Védőmunkájuk mindvégig kielégítő volt, a mezőnyben — főleg a labdakezelés terén — még van csiszolni való az együttes játékán. Erdődy volt közülük a legjobb, ő irányította a csapatot. Terstyánszky, tiovtola és a csapat többi tagja is fejlődésre képes, de még több tapasztalatra van szükségük.• A hatodik helyezett Bp. Bástya a bajnokság első felében gyengébben játszott a szokottnál, s csak később javult fel. Időnként náluk is felfedeztünk már a korszerű játékra való törekvés nyomait, a csapat minden tagjának azonban még sokat kell javulni gyorsaságban és az ütések pontosságában. Mezőnyben jól adogatjuk már a tasxiát, de még nem eléggé gyorsan közelítik meg a hálót, ott pedig túlságosan körülményesek. Ahhoz, hogy korszerűbben játsszanak, minden játékosnak meg kell tanulnia a támadó nyitást is. Bajnóczky játszott a bajnokság alatt a legjobban. Sok szép átadást láttunk tőle, ütésekre is vállalkozott, ütései azonban még nem eléggé kemények és gyorsak. A csapat többi játékosa is tehetséges, de még nem érték el a legjobbak színvonalát. Két új magyar film egy műsorban így győztünk az olimpián Nagy magyar olimpiai sportfilm A nyolcadik szabad május 1 Színes magyar riportfilm a munkásosztály nagy ünnepéről Puskin, Fáklya, Fény (Újpest), Táncsics (Csepel), Hunyadi (Kispest)