Népsport, 1956. augusztus (12. évfolyam, 154-174. szám)
1956-08-02 / 154. szám
A LABDARÚGÓ KK-RÓL EGY SZÓ SE ESSÉK!... A piros-kék szereplők között a harmadik „felvonás“ előtt... Ha nem volna rajtuk kék színű melegítő, s azon is Bp. Vasas felirat, a környék lakói bizony aligha sejtenék, hogy sportolók, közelebbről labdarúgók sétálgatnak a dúslombú platánokkal szegélyezett Tárogató utca járdáin. Mert ezek a csendes, jókedvű fiúk sok mindenről beszélgetnek, de a labdarúgásról alig ejtenek szót, pedig a szombat délutáni mérkőzés —, amelynek szereplői lesznek — a szó legszorosabb értelmében a döntők döntőjének ígérkezik. Báráid Lajos, a csapat edzője azt mondja, hogy ha lehetne, teljesen száműzné körükből néhány napra mindazokat a gondolatokat, amelyek a mérkőzést idézik fel bennük, s hogy Baráti mennyire komolyan gondolja ezt, arra a következő pillanatban tanúk is lehetünk . . . Raduly Hanappival kezdi ugratni Csordást, az edző azonban gyorsan közbeszól. Hát bizony elég gyenge volt ez a délutáni film .. . A játékosoknak persze több se kell. Tüstént vitatkozni kezdenek, s hevesen bizonygatják, hogy a film — mesterük véleményével ellentétben — igenis jó volt, s magyarázzák, hogy miért. .. Báróti arcán halvány mosoly jelenik meg, de csak egy pillanatra, nehogy valamelyik játékos felfedezze az egyszerű, de mégis hatásos és célravezető taktikai fogást. Azt szeretné az edző elérni, hogy a labdarúgó KK-ról szó se essék szombatig. — Nehéz hat hét volt ez mondja nekünk halkan az edző. — Azt hiszem, nem volt még ilyen sorozata a Vasasnak, amióta fennáll a sportklub. Hat kemény mérkőzést játszottunk, s csupa sokszoros bajnok ellen . . . 2:0, 2:2, 0:1, 6:1, 3:3, 1:1 — ez az eddigi hat eredmény, s most jön a hetedik, találkozó . . . Nem csodálom, hogy a múlt héten már aludni is alig tudtak a játékosok, s volt aki minden éjszaka azt álmodta, hogy a Práter-stadionban van, s akadt, aki felriadt, mert úgy érezte: szorítja a lábát a sípcsontvédő... A múlt szombati gyengébb játékot is annak tulajdonítom elsősorban, hogy idegekkel nem bírták a fiúk, idegfáradtság lépett fel náluk, amit most megpróbálunk eltüntetni . . . Sokféle módon igyekeznek ezt elérni a Bp. Vasas játékosai. Mindenekelőtt úgy, hogy — a Rapidhoz hasonlóan — ők sem tartanak egyetlen komoly edzést sem a héten. Sem erőnléti, sem kétkapus edzést. Csak egész könnyű, játékos mozgást végeznek, naponta egy-egy órát, amelyen nem szerepel más, mint lábtenisz, fejtenisz és egy kevés cica játék. — Az erőnléttel nincs baj, s ez a kevés mozgás is csak azt a célt szolgálja, hogy testileg frissek maradjanak a játékosok — teszi hozzá az edző. — E könnyű edzéseket azonban minden nap 6 órakor tartjuk, tehát abban az időszakban, amikor a mérkőzés is sorra kerül. Délutánonként sokat sakkoznak, biliárdoznak, olvasnak, rádióznak és remiznek a játékosok, bár ami a römit illeti, Lelenkának és a csapat jónéhány tagjának az a véleménye, hogy a kártyázás nem pihenteti az idegeket, éppen ellenkezőleg: fárasztólag hat rájuk, különösen, ha huzamosabb ideig csinálják. Persze beszélnek azért a KK-ról is, de nem a mérkőzésről. Gyakorta témakörükben például a közönség viselkedése. Ezzel kapcsolatban Teleki mesélt egy valóban elgondolkodtató érdekességet: — Rám mindent mondhatnak, csak azt nem, hogy érzékeny természetű vagyok — magyarázta a kitűnő hátvéd. — A közönség szombati magatartása mégis meghatott. Százezer ember látta, hogy nem megy valami jól a csapatnak.. Megvallom őszintén, vártam, hogy mikor kezdenek majd fütyülni az emberek. Ezzel szemben az történt, hogy végig biztattak bennünket, annak ellenére, hogy időnként a Rapid jóval többet kezdeményezett. A mérkőzés végén meg tapsot is kaptunk. A szurkolók nem is hiszik, milyen jól esett ez nekünk. A hét elején szóba került, és sokat emlegetett város volt körükben Lisszabon is... Nem nehéz kitalálni, hogy miért, hiszen Lisszabonban volt az a bizonyos értekezlet, amelyen egyes külföldi vezetők vonakodtak elfogadni a Vasas nevezését... Ám, a piros-kék csapat tagjai már eddig is fényesen bizonyították be, hogy nemcsak M ,■$$$ hanem ennél * jó^ I ' Jffijf val több kiváló I labdarugó van Magyarországon, és 4 . mindegyik^labda-kamarás rugónak egyenletesen felfelé ívelő a pályája, van akit 20—22 éves (vagy még fiatalabb) korában ismernek meg mint klasszis játékost, és van, aki csak később, esetleg harmincon túl jut el odáig, hogy nemzetközi viszonylatban is számottevő sportolónak számítson, példa erre a Vasas kapusa, a 31 éves, rendkívül csendes, szerény természetű Kamarás Mihály, is, akiből — túlzás nélkül mondhatjuk — csak az idén lett igazán neves karnis. Pedig már hány éve rúgja a labdát... Több mint másfél évtizede, s hat csapat hálóját őrizte, amíg eljutott odáig, hogy egy EK-döntőn összenézzenek a külföldi szakemberek, s feltegyék egymásnak a kérdést: ki ez a Kamarás ? Szóval, vannak jó labdarúgók a Bp. Vaéa®b-n, sőt mondhatnánk úgyis: csupa jó játékosból áll az együttes. Csak éppen megfelelő nemzetközi tapasztalatuk nem volt eddig a játékosoknak, ez azonban nem az ő hibájuk. Itt van például a csapat egy másik játékosa, Bundzsák Dezső, akire nemcsak azt mondhatja az ember, hogy végtelenül rokonszenves, hanem azt is, hogy technikailag kitűnően képzett, és igen sokoldalú labdarúgó. Ha neve szóba kerül a szurkolók körében, tagadhatatlanul úgy emlegetik őt, mint aki válogatott szinten tud futballozni. S Bundzsák Dezső azért játszott szombaton mégis gyengébben, mert nincs megfelelő nemzetközi tapasztalata! Bármilyen furcsán is hangzik, így van. Mert Bundzsák Dezső tehetsége ellenére soha nem volt még válogatott, és csapata színeiben sem vett még részt olyan nagy felelőséggel járó mérkőzésen, mint egy EK-döntő . . . Csupán két nagy állomása volt eddig sportpályafutásának ; az első 1949-ben, amikor Kiskunhalason megyei csapatban játszott, s innen hívták meg a B- válogatottba, és most, a második, amikor — anélkül, hogy komoly felelősséggel járó válogatott, vagy nemzetközi klubmérkőzésen előzőleg részt vett volna — mindjárt a Középeurópai Kupa mérkőzésein kell helyt állnia. —• De nemcsak Bundzsák van így — mondja Baráti. — Lehet-e csodálkozni azon, hogy például Lelenka sem tudta megoldani szombaton a rábízott taktikai feladatot, Riegler semlegesítését. Riegler nagyon mozgékony volt, sokat változtatta a helyét, s érthető, hogy a fiatal, alig 20 éves csatár többszöri utasítás ellenére sem volt képes semlegesíteni, hatásosam zavarni a sokszoros válogatott osztrák játékost, eddig is, ahogyan a legderülátóbbak sem várták. A döntők döntőjébe jutott. Hermann Béla szakosztályvezetőnek igaza van abban, hogy a Vasas most érkezett el pályafutásának egyik legszebb állomásához, s ha netán a harmadik mérkőzésén legyőzné a Rapidet, olyan eredménnyel gazdagodnának a „vasasok’*, amelyhez még csak hasonlíthatót sem értek el eddig. De igaza volt Csordásnak is, aki azt mondta, hogy szombaton nemcsak a Vasast, hanem egyben az egész magyar labdarúgást szeretnék szépen képviselni — ahogy ő mondta — a harmadik felvonásban ... Valóban a piros-kék tizenegy a harmadik felvonás előtt áll. Akkor is, ha az ellenfelek számát tekintjük, s akkor is, ha csak a Rapid elleni mérkőzésekre gondolunk. Együttesünk — hadd nevezzük így most a Bp. Vasast — helytállt az eddigi „előadásokon”, két felvonáson keresztül jól játszott. .. Reméljük, sikerülni fog a „zárójelenet” is, és a közönség újra kifejezheti elismerését az ifjú szereplők teljesítménye felett . . . Nagymarosi László Igen, a KK nem sétamérkőzések sorozata. A KK-mérkőzések légköre mindig feszült és forró volt. Sok nagynevű, világhírű játékos is zavarba jött, s vesztette el fejét a múltban is, amikor KK-mérkőzésen szerepelt, öngólok, elhibázott tizenegyesek, megannyi kiállítás tanúskodik erről. És ha ezt figyelembe vesszük, akkor különösen értékesnek kell mondanunk a Vasas eddigi Eb-sikereit, hiszen a nemzetközi labdarúgó világban szinte még kezdőnek számító együttes úgy szerepelt Levelek a Szerkesztőséghez Kinizsi sportemberek buzdítják a Ip. Vasas labdarúgóit Több sportkör vezetői, sportolói hozzánk intézett levelükben buzdítják a Bp. Vasas labdarúgó-csapatát a labdarúgó KK-döntő harmadik 90 percére. A Kinizsi Csemege SK vezetői például így írnak: „A Kinizsi Csemege SK vezetői és a vállalat sportolói nevében gratulálunk a piros-kék együttesnek a KK-ban kivívott eddigi sikereihez. Újabb küzdelmetekhez minden bizalmunk megvan, de egyet sohase felejtsetek el. Vasas-fiúk: a KK-döntőn nemcsak egyesületeteket, hanem az egész magyar labdarúgást képviselitek. Képviseljétek is bátran, férfiasan, sportszerűen, hogy győzhessetek és akkor elmondhatjuk, hogy a Vasas-szív sokat tett a magyar labdarúgás érdekében. Még egyszer gratulálunk és arra kérünk benneteket, hogy készüljetek fel lelkiismeretesen, vegyétek továbbra is komolyan feladatotokat és akkor a népes Kinizsi-tábor minden elismerése a tiétek lesz. Vasasok! El ne bízzátok magatokat!” FELVONULNAK A SPORTÜNNEPÉLY RÉSZTVEVŐI Több mint 600 mezőgazdasági dolgozó indult el a Traktor SE országos sportünnepélyén. A Balatonbogláron rendezett kétnapos versenyek során jelentős fejlődésről tettek tanúságot a múlthoz viszonyítva a Traktor SE sportolói. Képünk, a sportünnepély résztvevőinek egy részét mutatja felvonulás közben a szép környezetben fekvő balatonbodári pályán. (Márkus György felvétele) Üdülőhelyen készül a bécsi Rapid (Bécs, augusztus 1.) A Rapid-játékosokat is nagyon igénybe vette a labdarúgó Középeurópai Kupa eddigi küzdelme. Wagner edző javaslatára a csapatot egy Bécs melletti üdülőhelyre vitték és ott készül fel a sokszoros osztrák bajnokcsapat a Bp. Vasas elleni harmadik mérkőzésre. Az osztrák együttes tagjai is csak könnyed, játékos gyakorlatokat végeznek, akárcsak a Bp. Vasas játékosai, hogy a lehető legfrissebben állhassanak ki szombaton Budapesten. A bécsi csapat összeállításában legfeljebb egy helyen, lesz változás: Körner II beteg, helyette esetleg tartaléknak kell játszania. A sokszoros válogatott csatáron sárgaság tünetei mutatkoztak. Szerdára már javult az állapota, lehet, hogy mégsem sárgaság a betegsége, hanem csak gyomorrontás. Úgy tervezi a klub, hogy elhozza Budapestre Körner II-t is, hátha mégis játszhat. Játékára nagy szükség lenne — mondják a Rapid vezetői. Bécsben, ha lehet, még fokozódott az érdeklődés a KK-döntő iránt. Közel tízezer szurkoló szeretné elkísérni Budapestre a Rapidot! ízlik a főztjük... Mindössze egy hónapja van forgalomban a kis füzet, amelynek fedőlapjára ezt írták az Ipari tanulókat Élelmező Vállalat dolgozói: Vendégkönyv. Kíváncsiak voltak, vajon milyen munkát végeznek, ízlik-e a főztjük a vendégeknek, ők elsősorban az ipari tanulók Simor utcai tanműhelyének hallgatói számára, főznek, de vállalnak más megrendeléseket is. — Az elmúlt három vasárnapon alaposan próbára tettek bennünket — mondja Pyber Ferenc, a vállalat egyik vezetője. — Két vasárnapon át a Bástya, most legutóbb pedig a Szikra sportünnepélyén résztvevő sportolók, számára főztünk. A sportolás, a mozgás növeli az ember étvágyát s attól tartottunk, hogy kicsinek találják majd az adagokat. Nos, az aggodalom felesleges volt. Legalább is ezt mondja Répa Pálné, a telep vezetője s ezt bizonyítja a „Vendégkönyv"-ben szereplő számtalan bejegyzés. Dicsérik többek közt a minőséget, mennyiséget és a rendkívül figyelmes kiszolgálást az étkezőben járt debreceni, szegedi, váci, zalaegerszegi, miskolci és almásfüzitői Bástya- és Szikra-sportolók. A kis ,,ételgyárnak” is nevezhető üzem dolgozói pedig büszkék a „Vendégkönyv"-re. Éppen olyan elismerése jó munkájuknak az a néhány tucat bejegyzés, mint az, hogy már öt ízben nyerték el az „Elüzem” címet. Az OTSB elükének utasítása nemzetközi sportesemények rendezéséről Az utóbbi hónapokban gyakran megtörtént, hogy egyes sportkörök szakosztályai népi demokratikus országokba utaztak, s ott az OTSB engedélye nélkül sporttalálkozókon vettek részt. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek a csekély sportbeli értékű rendezvények nagy anyagi terheket rónak a sportszervekre, s különféle visszaéléseket is szülnek, némelykor pedig gátolják a versenynaptárban megállapított hazai rendezvények zökkenőmentes lebonyolítását. Ennek a helytelen állapotnak megszüntetése érdekében az OTSB elnöke elrendelte, hogy a jövőben csak azok a sportkörök küldhetik ki sportolóikat külföldre, amelyek erre az OTSB-től engedélyt kapnak. Az OTSB-n kívül más szerv nem hagyhat jóvá sportversenyen való részvételt. Ugyancsak az OTSB hozzájárulása szükséges külföldi csapatok Magyarországra történő meghívásához is. Az engedély megadását — költségvetéssel együtt — legalább 30 nappal a tervezettsporttalálkozó előtt kell kérelmezni. Engedélyt csak abban az esetben lehet kérni, ha: 1. külföldön való szereplés esetén a vendéglátó ország illetékes TSB-je az előzetes hozzájárulást megadta, vagy külföldisportszerv Magyarországra történő meghívása esetén a meghívást az illetékes megyei, megyei jogú városi TSB is javasolja. (Szakszervezeti sportegyesületeknél, illetve sportköröknél a SZOT javaslata is szükséges.) 2. hazai mérkőzést, versenyt a külföldi találkozó miatt elhalasztani nem kell és ezt az illetékes megyei, megyei jogú városi TSB igazolja. Azokat, akik e rendelkezést megszegik(sportszervek, vezetők, versenyzők), az OTSB elnöksége felelősségre vonja. Ez az utasítás 1956. augusztus hó 1. napján lépett életbe. Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés Aarhus (Dánia)—Pécsi Dózsa 1:1 (0:0) Pécs, 8000 néző. Vezette: Bácsván. Aarhus: From — Gundler, Knudsen — Andensens, Nilsen, Olesen — Petersen, Jensen, Kjelberg, Torstensen, Christensen. Pécsi Dózsa: Danka — Kocsis, Hegyi, Csupak — Plock, Lovig — Kamondi, Brada, Opova, Fazekas, Samus. Napsütéses, de kissé szeles időben a vendégek támadásaival indult a játék. Petersen erős lövését Danka kiütötte. A pécsiek az 5. percben vezették az első támadást, de Fazekas órási helyzetben 5 m-ről mellélőtt. Sokáig mezőnyjáték folyt érdemleges esemény nélkül, a 35. percben a hazaiak szép támadása Kamondi mellélövésével fejeződött be. Jensen távoli erős lövése alig csúszott kapu mellé. A 30. percben meleg helyzet alakult ki a pécsi kapu előtt, a kifutó Dankát átugrotta a labda, de Hegyi a gólvonalról tisztázni tudott. Feljöttek a pécsiek, s a 34. percben Samus elöl csak kifutással tudott tisztázni From. A 36. percben Brada lőtt mellé jó helyzetben. A II. félidőben Samus helyén Lehel játszott, Csupak és Kamondi helyet cseerélt. A pécsiek heves ostrom alá fogták a vendégek kapuját. A 49. percben tiráda 5 méterről kapu fölé lőtt, egy perc- cel később Csupak lövését szögletre mentette From. Az 52. percben Lehel 22 méteres, erős lövése a bal kapufa mellett szállt el. Az 55. percben Opova erős lövését From kiütötte, a védelem nehezen tisztázott szögletre. Váratlanul a vendégek szerezték meg a vezetést: a 60. percben Jensen elfutott a jobbszélen, Kamondi csak kísérte, a dán csatár az ötös sarkáról okosan hátragurított és a befutó Christensen közelről a kapu közepébe lőtt. 1:0 az Aarhus javára. Heves támadásokkal válaszolt a Pécsi Dózsa, s a 75. percben Brada 20 méteres lövése a jobb felső sarokba vágódott. 1:1. Utána kiegyensúlyozott lett a játék és végül teljesen ellaposodott. Az Aarhus jó erőnlétével és lelkesedésével rászolgált a döntetlenre, a pécsiek körülményesen játszottak, csatáraik sokszor hibáztak. Jó: Nilsen, Petersen, Torstensen, illetve Hegyi, Plock és Lehel. A „Magyarország ifjúsági válogatott labdarúgó-bajnokcsapata" címért Győr-Sopron megye — Dél Budapest 5:2 (2:1. Sopron, 1000 néző. V: Einsberger. Győr-Sopron megye: Szentmihályi — Told, Orbán, Tóth — Horváth, Bugár — Németh N., Túri, Nagy II., Nagy I (Vörös), Czuppon. Dél-Budapest: Vilmos — Nagy, Pogány, Várad — Simon, Kárpáti — Tolonics, Rákosi, Kisutzki, Kerek, Lőrinc. Inkább küzdelem volt, mint játék. A hatalmas lelkesedéssel küzdő győriek sokkal erőteljesebben és lendületesebben játszottak és rászolgáltak a győzelemre. A dél-budapesti csapat védekező taktikája helytelennek bizonyult a gyors vidéki csatárokkal szemben. G: Nagy II, Németh II, Czuppon, Nagy I, Nagy (öngól), 111. Lőrinc, Tóth (öngól). Jó: Told, Németh, Túri, Nagy H, 111. Kárpáti, Rákosi, Lőrinc. Nyugat-Budapest— Észak-Budapest 2:0 (0:0). Sopron, 1200 néző. Vezette: Fülöp. Nyugat-Budapest: Gelei — Herczeg, Lányi, Brückler — Illy, Futó — Dános, Giegler, Máté, Lukács, Szép. Észak-Budapest: Szabó — Kántor, Juhász, Varga — Galovcsik, Pelz — Lakatos, Göröcs, Mihály, Zámbó, Balogh. Az északbudapesti csapat mezőnyben tetszetősen játszott, kapu előtt azonban sok hibát vétettek csatárai, túlságosan körülményes megoldásokat választottak. A nyugat-budapestiek lelkesedéssel igyekeztek ellensúlyozni ellenfelük nagyobb technikai felkészültségét. A 48. percben Varga egy 11-est a kapufának lőtt. G: Máté, Lukács. Jó: Gelei, Bányai, Illy, Máté, Hl, Juhász, Varga, Petz. 1. Győr-Sopron m 2 2 — — 8:2 4 2. Nyugat-Budapest 2 1—1 2:8 2 3. Dél-Budapest 2 1 — 1 4:8 3 4. Észak-Budapest 2 — — 2 1:4 — Készülnek a csapat-világbajnokságra a magyar sakkozók Az augusztus 30-a és szeptember 25-e között Moszkvában megrendezésre kerülő XII. sakkcsapat világbajnokságra a magyar válogatott keret tagjai nagy szorgalommal és lelkesedéssel készülnek. Legjobb sakkozóink augusztus 1. és 25. között közös edzéseket tartanak. Az idegrendszer feljavítására gimnasztikai gyakorlatok, hosszabb séták, úszás, különböző labdajátékok szerepelnek műsoron. Szakmai tudásuk előmozdítására az utóbb idők nagyobb jelentőségű nemzetközi versenyeinek játszmáit tanulmányozzák, majd új megnyitásokat, taktikai és stratégiai elgondolásokat dolgoznak ki. Az OTSB és a Társadalmi Sakk Szövetség a nemzetközi versenyek eredményei alapján a legjobb formában lévő sakkozókból állította össze a következő keretet: Szabó László nemzetközi nagymester, Barcza Gedeon nemzetközi nagymester, Benkő Pál nemzetközi mester, Szilágyi György, Bély Miklós dr. Portisch Lajos és Bitek István mesterek. Az eddigi közlések alapján már M ország nevezett a moszkvai nagy világversenyre, közöttük a Mongol Népköz-* társaság és India is. (MTI) Csütörtöki sportműsor LABDARÚGÁS. Nemzetközi mérkőzés: VL KISTEXT—Tátrán Topolcany, KISTEXT-pálya, 18. SPORTLÖVÉSZET. A Bp. Honvéd öttusa rendszerű meghívásos pisztolylövő versenye, Marczibányi tér, 15. Események, tanulságok, vélemények...M egszokott dolog, hogy a kajak- és kenuversenyeken mindig népes mezőnyök indulnak. Legutóbb a nevezők számát tekintve (790) a Bp. Törekvés versenye állított fel „csúcsot”. A Csepeli Vasas hagyományos Kis Duna-versenyén alaposan megjavították ezt a csúcsot, ugyanis mintegy 1300 hajóegység indult el a különböző számokban. A versenybíráknak jóformán lélegzetnyi szünetük sem volt, mert szinte percenként indítottak el egy-egy futamot. A kétnapos versenyen 132 futamot bonyolítottak le. Ezek a számok nemcsak arról tanúskodnak, hogy a kajakozók és kenuzók szeretnek versenyezni, hanem ezek a számok elsősorban dicsérik a Csepeli Vasas kajak- és kenuszakosztályának szervező gárdáját. A csepeliek szívügyüknek tekintették, hogy minél többen vegyenek részt versenyükön és nagy gondot fordítottak arra, hogy a verseny minden zökkenő nélkül bonyolódjék le. A versenyzőket kibójázott pályák fogadták, sőt gondoskodtak a motorosok számára is helyről, így azok nem zavarták a versenyt. A rendezők szívvel-lelkesedéssel látták el feladatukat. Dicséret illeti a példás munkáért a Csepeli Vasas kajak- és kenuszakosztályának egész kollektíváját. A labdarúgó NB I-ben szereplő csapatok erőnléte hiányos volt ez év első felében. Sok szó esett a tavaly folyamán arról, hogy a nyári szünetben igyekezni kell majd pótolni a hiányosságokat, aminek eredményeképpen az őszi nagy feladatokra felkészültebben indulnanak majd legjobb labdarúgóink. A Bp. Honvéd külön erőnléti edzőt szerződtetett Kerezsi Endre főiskolai tanár személyében és más sportkörök is foglalkoztak hasonló tervekkel. Úgy festett a dolog, hogy tervszerűen és alaposan folyik majd az NB I-es csapatokban a gyorsaság, az állóképesség, az erő, az ügyesség — egyszóval: az erőnlét — fokozott fejlesztése. De mi történt? A legtöbb sportkör csapata hosszabb vagy rövidebb portyára indult a nyári hetekben. Vannak csapatok, amelyek már befejezték portyájukat, vannak, amelyek még portyáznak. Elképzelhető, hogy a portyát is felhasználják csapataink a játékosok erőnlétének fejlesztésére, azaz a portyamérkőzéseken nem az eredményt tartják fontosnak, hanem azoknak a céloknak az elérését, amelyeket a felkészülés megkövetel, de — ebben egyáltalán nem vagyunk biztosak. Az eddigi tapasztalatok — különösen a téli közelkeleti portya tapasztalatai — nem voltak biztatók, örülnénk, ha ez már nem így volna, ha valamennyi portyán az őszre való tervszerű és szorgalmas előkészület lenne a legfontosabb. De nagyon szomorú lenne, ha akadna olyan sportkör, amelyik nem tanult az első félév szomorú tapasztalataiból, elsősorban válogatott csapatunk kudarcaiból. Régi tapasztalat, hogy nem nyerte hét az a csapat, amely már eleve feladja a küzdelmet, így volt ez a Bp. Dózsa—VII. ker. Bástya férfi kispályás kézilabda-mérkőzésen is. Igaz ugyan, hogy a dózsások voltak az esélyesek, végig vezettek is, ez azonban még nem lehetett ok arra, hogy a Bástya feladja ... A bástyások azonban ezt a mérkőzést korán elvesztettnek könyvelték el, amit az alábbi eset is mutat. A Bp. Dózsa a második félidő közepetáján már 13:0-ra vezetett, amikor a körön lerántották az egyik Bástyajátékost. A játékvezető természetesen 7 méterest ítélt. A közönség legnagyobb megdöbbenésére azonban nem valamelyik mezőnyjátékos készülődött a büntető értékesítéséhez, hanem Meskó kapus futott előre. Meskó lövése elkerülte a kaput, a dózsások szerezték meg a lábát és csak véletlenen múlt, hogy az üresen maradt kapuba nem juttatták be a labdát a lila-fehérek. Illyén könynyelműségnek nem szabad előfordulnia, ilyen könnyen nem szabad venni egy sporttalálkozót. Nagyobb hátrányt is behoztak már kézilabdában, mint amilyen a Bástya hátránya volt ekkor ezen a mérkőzésen, de ettől függetlenül, az eleve feladás nem szolgálja a csapat tagjainak a fejlődését. A mostanában lezajlott szakszervezeti sportünnepségek országos döntőinek egyik legkellemesebb meglepetése a vidékiek előretörése volt. Akadtak olyan országos döntők, amelyeken több vidéki sportoló vett részt, mint fővárosi. Így volt ez a Vasas SE és a Szikra SE országos sportünnepségén is. Ezenkívül az is meglepte a fővárosi szakembereket, hogyha felkészültségben nem is múlták felül a vidékiek a fővárosiakat, de erősen megközelítették őket. Sok olyan vidéki sportoló jött Budapestre a döntőkre, aki először járt fővárosunkban. Helyes lenne, ha a sportegyesületi vezetők gondot fordítanának arra is, hogy a vidéki sportolók műsorában, még ha rövid időt töltenek is el szép fővárosunkban, szerepeljen Budapest nevezetességeinek — és nemcsak a Népstadionnak — a megtekintése is. Gondoljunk csak arra, hogy a fővárosban szereplő külföldi sportolók műsorából sohasem marad ki ez a műsorszám. Hasznos volna, ha a magyar vidék fiataljainak is bemutatnák fővárosunkat. Ez annál is könynyebb lenne, mert a vidékiek közül többen társasgépkocsin utaznak a döntőre, s legfeljebb csak egy útvezető kellene melléjük. Most vasárnap a Vörös Lobogó SE szakszervezeti sportünnepségének országos döntőjére is — remélhetőleg — sok vidéki sportoló jön fővárosunkba. Tegyék színesebbé, hasznosabbá itt tartózkodásukat a sportvezetők azzal is, hogy legalább körbeviszik őket a nyári pompájában ékeskedő Budapesten. És készüljenek fel erre az Ifjúsági Hét szervezői is, hiszen erre a nagyszabású sporteseményre érkező vidékieknek még több idejük lesz arra, hogy sokat lássanak és tanuljanak budapesti látogatásuk során , a sporttelepeken kívül is.