Népsport, 1957. szeptember (13. évfolyam, 107-128. szám)
1957-09-23 / 123. szám
Szovjetunió—Magyarország 2:1 (1:1) (Folytatás az 1. oldalról.) Különösen Beljajev és Sztrelcov tűnt ki a győztes csapatból Beljajevben nyugodt, kitűnő adottságokkal rendelkező kapust ismertünk meg. Biztos volt a labdafogása, egyszerű eszközökkel oldotta meg feladatát. Nem volt nagyon sok védenivalója, de néhány közbelépésével, egy-egy gyors vetődéssel nehéz helyzeteket tisztázott. A hátvédhármas tagjai nagy erőbedobással küzdöttek — olykor önfeláldozóan. Mindhárman gyakran akasztottak meg támadásokat. Kuznyecov játszott közülük a legtisztábban. Keszarjev és Ogonykov néha bizony szabálytalankodott, a kezüket használták és löktek. Kemény, romboló, játékukkal nagy hasznára voltak csapatuknak. Ogonykov az első húsz percben nem bírt Lenkeivel. A fedezetek szorosan fogtak embert, Vojnov mélyen hátravonva játszott, nem egyszer egyvonalban helyezkedett a hátvédekkel. Nem játszott csillogóan, de megbízható tagja volt az együttesnek. Nettó pár percnyi játék után megsérült. laszljonkin a taktikai utasításnak megfelelően játszott, nem ment előre ő sem. Igyekezett betömni a védelemben mutatkozó réseket. A támadósor legjobbja a fiatal Sztrelcov volt. Nem volt sokat játékban, de amikor hozzá került a labda, minden megmozdulása gólveszélyt jelentett. Minden idegszálával lövésre törekedett, olykor távolról is lövésre szánta magát. Az ő nevéhez fűződik a győztes gól is. Egy-egy váratlan húzásával, cselével azt is bebizonyította, hogy már kulturáltabb a játéka. Tatusin gólja nagyszerű volt. A szélső igyekezett befelé húzni, de kevés labdát kapott. Iljin nem boldogult Mátraival, gyakran lesre billent. Iszajev szorgalmasan dolgozott a mezőnyben, de teljesítménye hullámzó volt. Szimonyan hátulról igyekezett irányítani, de nagyon kevés sikerrel. Ivanov jobban játszott nála, gyors volt, de megközelítően sem játszott olyan jól, mint amikor a Torpedóval legutóbb Budapesten járt. LEQUESNE JÁTÉKVEZETŐT nehéz feladat elé állította a mérkőzés. Nagy igyekezettel vezette a találkozót, sokat futott, kielégítően helyezkedett. Mégis sűrűn követett el hibákat, többször hozott fordított döntéseket, mindkét fél terhére tévedett. A lesek megítélésében is hibázott, túlságosan a partjelzőire bízta magát. Döntéseiben egyébként határozott volt, jó hatással volt a játékosokra. Tárgyilagosságához nem fér kétség. NYILATKOZATOK! Kovách Jenő, az MLSZ ügyvezető elnöke: A játék és a gólhelyzetek alapján győznünk kellett volna. Sós Károly: A 90 percből 75-öt mi támadtunk. A játékkal elégedett vagyok, az eredménnyel azonban nem, mert nekünk kellett volna győznünk a gólokkal. A fiúk derekasan küzdöttek, mindegyikük játékával elégedett vagyok. Baróti Lajos: Nem érdemeltük meg a vereséget, hiszen nagy mezőnyfölényben játszottunk és gólhelyzetünk is több volt. A szovjet csapat számára nagy előnyt jelentett, hogy — az előzetes megállapodás ellenére — két cserét hajtott végre. Lakat Károly: Nagy küzdelemben — a jobbik vesztett. Szerintem az egygólos magyar győzelem lett volna az igazságos. Tanulság a mérkőzésből: a védőknek egy pillanatra sem szabad „elaludniok” egy mérkőzésen, a csatároknak pedig a kapuralövés a legfontosabb ..kötelességük .. Hidegkúti: Jól játszott a csapat és ha a játékvezető Sándor gólját megadja, több góllal győzhettünk volna. Sándor: Nem mindig a jobbik csapat győz. Grosics: Négy góllal kellett volna nyernünk. Tichy: Nagy balszerencsével vesztettünk. Mátrai: Azt mondják, jól játszottam. De inkább játszottam volna rosszul, csak a csapat győzött volna. A fordított eredmény lett volna a valós. Kukuskin, a szovjet csapat vezetője: Erős küzdelem, nagy iram jellemezte a mérkőzést. Ilyen játékban egy hiba eldöntheti a mérkőzés kimenetelét, így történt most is. Kacsalin, a szovjet csapat edzője: A magyar csapat nagy mezőnyfölényben játszott, de a csatárok nagyon keveset lőttek kapura, időnként lassúak voltak. A mieink a szokottnál bágyadtabban játszottak, a védelem azonban szilárd volt. Hátvédeink és fedezeteink jó helyezkedéssel megakadályozták a csatárok lyukrafutásait. Kellemetlen perceket okozott nekünk Bundzsáik. Főleg az első félidőben kitűnően játszott, s fejesei gólveszélyt jelentettek. Jakusin, a szovjet együttes másodedzője: A magyar csapat technikailag jobb volt, kulturáltabban játszott, de fölényét nem tudta gólokra váltani. A szovjet csapat ritkábban, de sokkal gyorsabban, veszélyesebben támadott. Nem értem, mi volt az oka annak, hogy Lenkei több esetben is tisztátalanul játszott. Nettó csapatkapitány: Nagy küzdelem volt egészen az utolsó percig. A magyar csapat mezőnyfölényben játszott, de ez egymagában nem jelent győzelmet. A magyar csatárok az egyéni játékot erőltették, s ezzel megkönynyítették a mieink feladatát. A hajrában már fáradt volt a magyar csapat. Ozerov, a moszkvai rádió riportere: Keservesen harcoltuk ki a győzelmet. A magyar csapat jobban játszott, mint legutóbb Moszkvában, örülök a győzelemnek, de csapatunk teljesítményének már kevésbé. A magyar labdarúgás megítélésem szerint változatlanul az élvonalban van. A Népstadion előmérkőzése Magyar ifjúsági Válogatott- Békés megyei ifjúsági válogatott 4:1 (2:1) Népstadion, 60 000 néző. V: ifj. Balogh (Petri, Nagy E.). Magyar ifj. vál.: Tóth (Altheim) — Jock (Mészöly), Rátkai, Köves — Sóvári, Kárpáti (Müller) — Kökény, Petz, Albert, Cserjés, Bártfai (Kalmár). Békés megye: Landi (Jenei) — Frankó, Szilágyi, Stefanik — Martincsik, Ficzere (Himer) — Uhrin, Juhász, Sári, Kunos, Császár. Eléggé lagymatag, játék folyt a magyar-szovjet előmérkőzésten. Az országos ifi-válogatottból sok élvonalbeli játékos hiányzott, olyanok, akik már NB I-es, NB II-s, vagy NB III-as csapatokban rúgják a labdát. Technikailag lényegesen képzettebb volt az országos válogatott, ezt a technikai fölényt a vidékiek lelkesedéssel igyekeztek ellensúlyozni, főleg a II. félidőben azonban nem bírták erővel. G: Petz (3), Cserjés, Ill. Császár. Kitűnt: Kárpáti, Rátkai, Petz, Albert, Cserjés. id: Landi, Szilágyi, Juhász. Súlyos játékvezetői tévedések fosztották meg B-válogatottunkat a győzelemtől Magyarország B-Szovjetunió B 1:1 (1:1) is Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése — Moszkva, Lenin-stadion, 50 000 néző. Vezette: Dienst (Mellet, Guldi, mindhárom svájci). Magyarország B: Kovack — Kóczián II, Várhidi, Dálnoki I — Lovig, Dávid — Budai II, Bencsics, Szilágyi I, Tóth M., Fenyvesi. Szovjetunió B: Razinszidj — Rogov, Jerohin, Krutyikov — Paramonov, Carjov — Sapovalov, Mamikin, Mamedov, Fedoszov, Rizskin. Góllövő: Tóth M., Fedoszov. Szögletarány: 6:5 (3:1) a Szovjetunió B javára. Vasárnapra valamit javult az idő. Borús, de nem hűvös lett az időjárás. Ebéd után a magyar együttes taktikai megbeszélést tartott. Elhatározták, hogy védekező taktikát folytatnak majd. Ez abban nyilvánult meg, hogy Dávidot hátravonják negyedik hátvédnek, Tóth M. tölti be a balfedezet szerepét, ha erre szükség van, Budai II is hátrahúzódik. A megbeszélt taktika jól be is vált a mérkőzésen. A himnuszok elhangzása és világcsere után indult meg a játék. Nyomban kezdés után viharosan támadott a magyar együttes. A 2. percben Szilágyi I kitört és ballal élesen a bal kapufa mellé lőtt. A 4. perc meghozta a gólunkat: Dávid pontos előreadását Szilágyi I kapta, a középcsatár Tóth M. elé játszott, a balösszekötő két csel után mintegy 17 méterről nagy lövést küldött a bal felső sarokba, 1:0 Magyarország B javára. A gól után heves szovjet támadások következtek. Különösen Rizskin „kevert” veszélyesen, de a magyar védelem kitűnően állta a sarat. A mieink ellentámadásai mindig veszélyesek voltak. Szovjet nyomás után a 19. percben Rizskin Fedoszov elé perdített s a jobbösszekötő mintegy 20 méterről hatalmas bombát zúdított a bal felső sarokba. 1.1. Védhetetlen lövés volt! Nem valami magas színvonalú volt a játék ebben a szakaszban. Igen sok hiba csúszott mindkét csapat játékába. A magyar csapatban azonban mindig akadt valaki, aki kijavította társa hibáját. A 33. percben Lovig hosszú labdájával Budai II. kitűnően húzott el, már két méterrel a 16-oson belül járt, amikor Krutyikov hátulról fellökte. Nyilvánvaló 11-es eset volt, de a játékvezető nem ítélt büntetőt. A magyar támadások lelke elől Szilágyi I. volt. Igen sokat mozgott, sokat is lőtt, de pontatlanul. A 39. percben Paramonov megsérült és helyette Szokolov állt be. Kiegyenlítetté vált a játék a félidő végéig. Szünetben a szovjet csapat bezárkózott, a magyar öltözőben nyugodt volt a hangulat, Budai II. a meg nem adott tizenegyes miatt méltatlankodott. Fordulás után a magyar csapat kapott jobban lábra, de a csatárok most nem jutottak lövéshez. Az 54. percben Bencsics helyett Aspirány állt be, öt perccel később Mamikint Bubukin váltotta fel. Negyedóra eltelte után a szovjet csapat erősített és időnként beszorította a lelkesen védekező magyar együttest. A 711. percben Rizskta egyéni játék után mintegy 12 méterről erős lövést eresztett meg, a labda elaombam a felső kapufáról kipattant. A 75. percben egy szögletrúgás után nagy kavarodás támadt a magyar kapu előtt. Sapovalov azonban három lépésről magasan a kapu fölé lőtte a labdát. Az utolsó tíz percben ismét felülkerekedett a magyar együttes. A 82. percben Tóth M. középen, a felezővonal tájáról indult el, kisodródott egészen a balszélre, majd lendületes cselekkel a 16-oson belülre verekedte magát, már a 11-es pontnál járt, amikor hátulról fellökték a szovjet védők. A szovjet újságírók is megállapították, hogy ezért is tizenegyes járt volna, de a játékvezető ezúttal sem ítélt büntetőt. Az utolsó percekben tovább szorongatott a magyar együttes, de Csak két eredménytelen szögletet tudott elérni. Taktikából és küzdőképességből kitűnően vizsgázott a magyar csapat A mérkőzésre általában a magyar csapat technikai és taktikai fölénye nyomta rá a bélyegét. A szovjet csapat főleg gyorsaság és állóképesség tekintetében bizonyult jobbnak, bár a mieink állóképességére sem lehetett panasz, hiszen az utolsó 10 percben még erősíteni tudtak. Az I. félidőben a szovjet csapat minden támadása a baloldalon futott, ennek az volt az oka, hogy Lovig túlságosan előrehúzódott és így a védők között nagy űr keletkezett. Szünet után a jobbfedezet már pontosabban betartotta az utasításokat és ezzel sikerült kihúzni a szovjet csapat támadásainak méregfogát Sajnos, támadóinknak nem sikerült teljesen betartaniuk a megbeszélt taktikát, mert Bencsics ezúttal ideges volt, nélkülöztük robbanékonyságát, gyorsaságát. A lövések irányzéka sem volt megfelelő, főleg Szilágyi I-nél lehetett ezt tapasztalni. Általában véve a magyar csapat felülmúlta ellenfelét és egy gólos győzelmet érdemelt volna. Jó egyéni teljesítmények a magyar csapatban A magyar csapatban Kovalik kitűnően helyezkedett és bravúrosan védett. Rendszerint határozottan lépett közbe, volt néhány kitűnően időzített kifutása is. A gólt nem védhette. A hátvédhármas legjobbjának Várhidi bizonyult. A kapu előterében teljesen biztos volt. Időnként kisegített a széleken ie. Felszabadító rúgásai rendszerint jó helyre mentek. Kóczián II az első félidőben nem bírt Rizekinnel. A második félidőben feljavult, de ekkor is vétett egy-két helyezkedési hibát. Javára szól viszont hatalmas lelkesedése, ez sok nehéz helyzetben kisegítette. Dálnoki hamar tekintélyt szerzett magának a szabályok keretein belüli keménységével, határozottságával. Erejéből néhány mutatós előretörésre is futotta. Dávid kitűnően töltötte be a rábízott szerepet. Mindenütt ott volt, ahol erre szükség mutatkozott. Időnként a támadásokba is be tudott kapcsolódni. Lovig az első félidőben túlságosan előrehúzódott, de ekkor is több szép megmozdulást lehetett tőle látni. Szünet után egészen kitűnően rombolt. A csatársorban Tóth M. óriási munkabírásával, szorgalmával tűnt ki. Sokat mozgott, cselei, leadásai szinte kivétel nélkül sikerültek. Átlagon felüli teljesítményt nyújtott. Szilágyi | sokat változtatta a helyét, fejjátékával, leadásaival nagy hasznára volt a csapatnak. Többször átjátszotta a védőket, csak a lövései nem sikerültek. Budai |s nagy kedvvel játszott, gyakran hozta fel hátulról a labdát, lövéshez azonban nemigen jutott. Fenyvesi túlságosan ragaszkodott a vonalhoz, akkor sem húzódott be, amikor ezzel helyzetbe került volna. Mintha félt volna hátvédjétől. Bencsics ideges volt, kapkodott. Aspiránynak nem volt ideje belemelegednie a játékba. A szovjet csapatban Razinszkij szemmel láthatóan mutatós védéseikre törekedett, s ezekbe hibák is becsúsztak. Ilyen hibákból könnyen kaphatott volna egy-két gólt. A hátvédhármas elsősorban keménységével tűnt ki. Rogov szorosan fogta Fenyvesit. Jerohin váltakozó sikerrel küzdött Szilágyi I-gyel. A fedezetek közül a Paramonov helyére beállt Szokolov bizonyult a legjobbnak. Különösen a támadásépítésben jeleskedett Elöl Rizskin ördöngös cseleivel, kiszámíthatatlan megoldásaival a támadások rendbekereke volt. Fedoszov is sok ügyes támadást kezdeményezett. Mamedov csak egy nagy lövéssel vétette magát észre. Sapovalov a mezőny leggyengébb játékosa volt. Egyedül több helyzetet hagyott ki, mint a többi csatár együttvéve. A játékvezető mindkét fél terhére tévedett, a súlyos hibái azonban minket sújtottak. Két 11-est kellett volna adnia a javunkra. NYILATKOZATOK: Rácz István, az MLSZ tanácsának tagja: Férfias játék, jó küzdelem. Kis szerencsével győzhettünk volna. Így is szép siker az eredmény. Nekem leginkább Várhidi, Tóth M. és Dávid játéka tetszett. Szűcs György, a magyar csapat edzője: Jó iramú mérkőzést láttunk. A helyzetek és meg nem adott 11-esek alapján győznünk kellett volna. Lelkesedésben nem volt hiba és már ez is komoly eredménynek számít. Rizskun, a szovjet csapat kapitánya: A magyar—szovjet találkozók rendszerint nagy küzdelmet hoznak, így volt ez most is. Ha helyzeteinket kihasználjuk, győzhettünk volna, de így igazságos az eredmény. A magyar csapat hétfőn hajnalban ül repülőgépre és délelőtt érkezik Budapestre. Szekeres József Hétfő, 1957. szeptember 23. Nemzetközi kosárlabda-mérkőzések Férfi mérkőzés: Kínai főiskolai Válogatott-Diósgyőri VTK 79:50 (36:25). Diósgyőr, V: Vincze (magyar), Joachimiak (lengyel). Kínai főiskolai válogatott: Csao Huan-csen, Csou Ming-non — Van Ven-jen — Csu Szin-szen, Csu Csen-han. DVTK: Karádi, Káló — Árvai — Benyő, Marosi. A kínai főiskolás csapat nagyobb technikai fölényével végig vezetve, biztosan nyerte a mérkőzést. Különösen távoli kosárra dobásaik voltak igen eredményesek. Ld: Csa Szin-szen (20), Csao Huan-csen (18), ill. Marosi (13), Karádi (12). Jő: Csa Szin-szen, Csu Csen-han, ill. Marosi, Karádi, Káló. Női mérkőzés. Olimpia Poznan SK — DVTK 60:49 (28:29). Diósgyőr, V: Vincze, Joachimjak. Olimpia Poznan SK: Kacmarek, Mazur — Rybarczyk — Zak, Nozniak. DVTK: Kamarásné, Káló I — Káló II — Horváth, Pusztai. A II. félidő közepéig fej-fej mellett haladt a két csapat. Ekkor a vendégek néhány jól sikerült dobással előnyre tettek szert, s ezt a végén egypár személyi kihasználásával fokozni se tudták. Ld: Kacmarek (22), Mazur (21), ill. Káló I (18), Káló II (14). Jő: Kacmarek, Mazur, Zak, ill. Káló I. Káló II. Kamarásné. GÓL? - NEM GÓL! A Bihari utcában egy szabályosnak vélt gól visszavonása miatt zúgolódtak a Törekvés szurkolói a Törekvés—Húsos NB llI-as mérkőzésen. Az történt, hogy a Törekvés jobbösszekötője a két hátvéd között kiugrani készült és a labdát hosszan tette maga elé. A labdára ráfutott, de ugyanakkor a lesen álló Törekvés-Jobbszálső is a labda irányába indult. A labdát a jobbösszekötő ■ ■»%) érte el hamarabb és azt a hálóba lőtte. A gólt a játékvezető megadta, később azonban — a partjelző jelzésére, majd jelentésére — visszavonta. Helyes volt-e a gól visszavonása? Igen! Abban a pillanatban ugyanis, amikor a lesen álló jobbszélső megindult a labda felé, befolyást gyakorolt a játékra, a védőkre. ►%> ■ ■ Nemzetközi röplabda-mérkőzések Férfi mérkőzés. Budapest—Varsó 3:0 (11, 13, 10). Diósgyőr. V: Jelinek (Csehszlovákia), Gönczy (Magyarország). Budapest: Gálos, Benke, Prouza, Kövér, Tatár, Papp. Cs: Nagy, Horváth, Róka. Varsó: Antczak, Nizinkiewicz, Czereki, Siiwka, Kurpios, Mihoczky. Cs. Maliszewszki, Borowski, Albin. A vezetést a varsóiak szerezték meg 3:0-ra, majd jó feladásokkal a budapestiek ledolgozták a vendégek előnyét. Tatár és Kövér jó játékával 9:9-re alakult az eredmény. Ezután fokozatosan erősített a budapesti együttes és 15:11 -re nyert. A második játszmában a magyar csapat cserejátékosait játszatta, s ez hasznosnak is bizonyult, mert rövid idő alatt 9:4-re vezettek. Utána a lengyelek is cseréltek, szoros küzdelem alakult ki, mely 15:13-as magyar győzelemmel végződött. Az utolsó játszmában a budapestiek egymás után szerezték pontjaikat. 5:0-ás vezetés után 7:4-re javított a lengyel együttes, azonban a magyar csapat még fokozni tudta az iramot s a teljesen visszaeső lengyel csapatot 15:10-re győzte le. Kitűntek: Kövér, Tatár, Nagy, míg a varsóiakból Czerski és Albin játszottak legjobban. Női mérkőzés: Varsó—Budapest 3:2 (— 13, 4, — 13, 8, 14). Diósgyőr, 3000 néző. V: Lekey (Csehszlovákia), Korvin (Lengyelország). Varsó csapata ugyanabban a felállításban kezdett, mint tegnap Budapesten, a magyar csapat pedig a negyedik játszmában szereplő csapatával, tehát: Mossné, Nagyné, Juhászaié, Káposztás, Borbély, Gódor. Az első játszma végén jól hajráztak a budapesti lányok, egymásután szerezték a pontokat. A második játszmában a lengyelek fergeteges hajrával 15:4-re győztek. A harmadik játszmában ismét jól kezdett a budapesti csapat. Mossné kemény nyitásai, Borbély és Káposztás jó sáncai érvényesültek. A negyedik játszmában erősen visszaesett a budapesti csapat. A döntő játszmáiban fej-fej melletti küzdelem után a varsóiak 16:14-re nyertek. Egyénileg a varsói csapatból Szewczyk, Abistek és Wledal tűnt ki, míg a magyar csapatból Mossné, Káposztás és Juhászné érdemel dicséretet. „ -------— ■ ■ - Kevés néző, sok induló a BEAC-MAFC úszóversenyén Meglátszott a BEAC—MAFC közös úszóversenyén vasárnap délután, hogy szovjet—magyar labdarúgó-mérkőzés van Budapesten. Alig 150 —200 néző volt kiváncsi a Sportuszodában a versenyre, pedig volt néhány szám, amely nagyobb érdeklődést érdemelt volna. Kiemelkedő eredmény nem született ugyan, de jó verseny volt például a 100 méteres női gyorsúszásban Sebő, Takács és Bodoki között. Meglepetésnek számít ez is, hogy a fiatal FTC-ista Farkas győzött a 200 méteres mellúszásban. 100 m ifj. leány hátúszás: 1. Vigyázó (II. Dózsa) 1:19.6, 2. Ceohány (Bp. Honvéd) 1:19.8, 3. Pete (BVSC) 1:26. 50 m úttörő fiú mell: 1. Ferencsik (FTC) 39.8, 2. Hantos (Tipográfia) 40.6, 3. Szilágyi (Gázművek) 40.8. 100 m serdülő fiú pillangó: 1. Gonda (XIII. ker.) 1:24.2, 2. Karácsony (Bp. Honvéd) 1:25, 3. Csikány (FTC) 1:30.2. 200 m mell: 1. Farkas (FTC) 2:54.4, 2. György (Bp. ■ ■ V. Meteor) 2:54.6, 3. Seenger (Bp. V. Meteor) 2:55.1. 100 m női gyors: 1. Sebő (BVSC) 1:10.5, 2. Takács (BVSC) 1:10.7, 3. Bodoki (BVSC) 1:10.9. 400 m ifj. férfi gyors: 1. Kiss (FTC) 5:08.8, 2. Hídvégi (MTK) 5:23.6, 3. Tamasovics (II. Dózsa) 5:28.8. 100 m ifj. férfi hát: 1. Kovács (FTC) 1:13, 2. Garamvári (BVSC) 1:13.7, 3. Deák (BVTSE) 1:18.1. 100 m serd. fiú mell: 1. Ördögh (Bp. Honvéd) 1:23, 2. Lakó (Bp. Honvéd) 1:23.1, 3. Regös (Tipográfia) 1:23.2. 100 m hát: 1. Kerényi (BVTSE) 1:11.5, 2. Tóth (U. Dózsa) 1:11.8, 3. Pető (MTK) 1:13.1. 200 m férfi gyors: 1. Lakatos (MTK) 2:20.8, 2. Kollár (Siketek) 2:23 (idei legjobb siker eredmény), 3. Dural (U. Dózsa) 2:25.5. Női toronyugrás: 1. László (FTC) 57.57, 2. Milisits (FTC) 56.36. Férfi toronyugrás: 1. Újvári (FTC) 132.82, 2. Gerlach II (BVSC) 95.83. III. osztályú férfi műugrás: 1. Ballus (II. Dózsa) 19.50. Öt bajnokság , öt győztes a férfi mesterfokú szerenkinti tornászbajnokságon Vasárnap Nagykőrösön az Arany János-napok keretében rendezték meg a városi sporttelepen Magyarország 1957. évi férfi mesterfokú szerenkinti tornászbajnokságát, melyen közel 30 versenyző indult. A bajnokságot nem tudták az eredeti műsorral lebonyolítani, mert a nyújtót a városi sporttelepen nem lehetett biztonságosan felállítani. Így csak öt versenyszámban rendezték meg a bajnokságot. A szerenkinti bajnokság egyben újabb válogató verseny is volt a párizsi Európa Kupa bajnokságra, ezért az Európa Kupa szabályai szerint bonyolították le. Ez abból állt, hogy délelőtt valamennyi versenyző bemutatta gyakorlatát az öt versenyszámban, délután pedig a délelőtti verseny szerenkénti első hat helyezettje indulhatott. A délelőtti és a délutáni eredményeket összesítették és így alakult ki a szerenkinti bajnokság végeredménye. A bajnokságokon „testvériesen” osztozkodtak a versenyzők. Mind az öt számban más tornász lett a bajnok. Általában az egész versenyen Kocsis és Csányi nyújtotta a legjobb, a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt. Kocsisnak különösen a korlát- és lőugrógyakorlatai, Csányinak pedig lóugró- és talajgyakorlatai emelkedtek ki. Dicséretet érdemel Kemény, a fiatal Lelkes és Békési is. Általában az egész mezőny jobb teljesítményt nyújtott, mint legutóbb, örvendetes Héder újbóli csatasorba állása. A szerenkinti bajnokság eredményei. Korlát: 1. Kocsis (Újpesti Dózse) 19, 2. Békési (Vasas) 18.9, 3. Kemény (Bp. Vörös Meteor) 18.7, 4. Réti (Bp. Honvéd) 17.9, 5 Kovács L. (Bp. Honvéd) 17.8, 6. Szabó (TF) 17.8. Lólengés: 1. Réti 19, 2 Dibáczi (Újpesti Dózsa) 18.5, 3. Kocsis 18.4, 4. Lelkes (TF) 17.6, 5. Kovács E. (Bp. Honvéd) 17.4, 6. Dohai (Bp. Honvéd) 17. Gyűrű: 1. Kemény 19.1, 2. Sós (Bp. Vörös Meteor) 18.6, 3. Kocsis 18.3, 4. Csányi (TF) 18.2, 5. Lelkes 17.7, 6. Keszthelyi (TF) 16.8. Talaj: 1. Békési 18.9, 2. Csányi 18.9, 3. Mogyorósi (Újpesti Dózsa) 18.8 4. Lelkes 18.8, 5. Kocsis 18.8, 6. Réti 18.6. Lóugrás: 1. Csányi 19.2, 2. Kocsis 18.6, 3. Kemény 18.5, 4. Békési 18.5, 5. Dibáczi 17.8. 8- Kovács E. 17.8. A válogató verseny összetett végeredménye: 1. Kocsis 46.6, 2. Csányi 45.3, 3. Kemény 45.1, 4. Réti 45. 5,7. Békési, Héder, Lelkes 43.3 (ebbe csak a délelőtti versenyen nyújtott teljesítmények számítanal bele). A verseny után a Testnevelési Főiskola tornászai szabadgyakorlat, talajtorna- és asztalugró bemutatót tartottak a zágrábi gimnasztráda anyagából, nagy sikerrel. Kézilabda VB 1 Nagypálya. Női mérkőzés. Magyar Pamut-Tatabányai Bányász 2:1 (0:1). Blaha Lujza u. Végig erős iramú játék. A lelkes fővárosi csapat megérdemelten győzött. G: Stefánia, Selényiné, ill. Szarkáné. Jó: Halmi, Hetényiné, Samusné, ill. Szarkáné, Tunyogi, Paksi, Dedrák (a mezőny legjobbja). A Labdarúgás című lap (az MLSZ hivatalos lapjának) szeptemberi száma éppoly színvonalas, mint az előző három volt. Ironti György a bevezető cikkben képet fest arró, hogy milyen nehézségek között intézik a több mint 300 000 labdarúgó és klubjaik ügyeit — öten, három kis szobában! Egyetlen fájó kérdést jelent ez a cikk: mikor kapja már vissza a labdarúgás volt székházát? A lap változatos tartalmában találunk érdekes és tanulságos anyagot a szófiai mérkőzésről, aklubcsapatok Európa Kupájáról éppúgy, mint a szolnoki labdarúgó problémákról, az ifjúsági válogatott előkészületeiről, az NB IIlmasokról, a totóról, az MLSZ nemzetközi kapcsolatainak fejlődéséről, a külföldön jól dolgozó magyar edzőkről, a fiatalok edzéseiről stb. Különösen érdekes a szovjet labdarúgásról írott anyag (Hoffer József), szórakoztató a magyar labdarúgás múltjából közölt néhány vidám történet (Pánczél Lajos), valamint Peterdi Pál humoros írása és a külföldi szemle. TATAROZZÁK A FEDETTET Viszonylag csend van a margitszigeti Sportuszodában. Az úszók és a vízilabdázók az 50 méteres medencében edzenek, versenyeznek. A Fedettben azonban serény munka folyik. Új módszerrel, korszerű állványról végzik az uszoda tatarozását a 23. sz. Építőipari Vállalat dolgozói. (MTI Fotó: Petrovits László felvétele.)-2*