Népsport, 1957. október (13. évfolyam, 129-150. szám)

1957-10-01 / 129. szám

A Bp. Vörös Meteor csapata 4:51-gyel nyerte a 4000 -es kerékpáros üldöző­bajnokságot A Láng, Schillerwein-kettős a párosbajnok Vasárnap este lapunk zárta után folytatódtak az idei kerékpáros pálya­­bajnokságok küzdelmei a Millenárison. A Magyar Népköztársaság 1957. évi Üldöző csapatbajnoka: Bp. Vörös Me­teor (Pásztor, Sípos, Bascsák, Láng) 4:51, 2. Tipográfia (Farmen, Bicskey, Köre, Onavetz) 5:01, 3. Spartacus (Gö­dölléd, Borin, Török, Dudáé) 5:12.9, 4. Kelenföldi Építők (Horváth, Takács, Sa­lamon, Metzger) 4:18.7. A Vörös Me­teor kezdett lendületesebben és mivel csapata egységesebb volt, szerzett elő­nyét állandóan növelni is tudta. A Ti­pográfia nem fogott ki jó napot. Söre táv közben le is szakadt, s így meg kellett elégednie a 2. hellyel. A 3. helyért vívott futamot a Spartacus If­júságiakból álló együttese megérde­melten nyerte meg a lelkes és jól fej­lődő kelenföldi fiatalok előtt. A Magyar Népköztársaság 1957. évi párosb­ajnoka (50 km): Láng István (Bp. Vörös Meteor), Schillerwein István (Petőfi) 1:11:51, 60 pont, 2. Kálmán, Horváth (BVSC) 26 pont, 3. Kaiser, Aranyi (Csepel) 20, 4. Goda (MTK), Cséplő (Újpesti Dózsa) 16, 5. Mélykúti (Vörös Csillag Traktorgyár), Szigeti (MTK) 6, 6. Metzger, Horváth­­ (Kelen­földi Építők) 4 pont. Igen vérszegény verseny volt, mivel az élvonalbeliek közül csak­ a Schillerwein, Lang­ kettőn állt ki. Schillerweinék úgy győztek, ahogy akartak. Kiegészítő számok III. osztályúak selejtező versenye (6 kör). I. futam: 1. Moh! Csaba (Bp. Vö­rös Meteor), 2. Lendvai (Keleni. Építők), 3. Ludányi (Petőfi). II. futam: 1. Szél (Pasfáe), 2. Horváth (BVSC), 3. Kova­­csics (Petőfi). III. futam: 1. Síelsz (BVSC), 2. Zalai (Bp. Építők), 3. Pál­­kuti (Tipográfia), 4. Mélykúti (Vörös Csillag (Traktor), 5. Asztalos (BVSC) Döntő (24 körös pontverseny): 1. Hor­váth (BVSC) 14:41, 22 pont, 2. Mathl (Tipográfia) 14 pont, 3. Stelsz 8, 4. Lendvai (Bp. Építők) 8, 5. Ludányi (Pe­tőfi) 5, 6. Asztalos 3 pont. I —II. osztályúak selejtező versenye: 1. Schillerwein (Petőfi), 2. Orbán (BVSC), 3. Cséplő (II. Dózsa), 4. Kál­mán (BVSC), 6. Metzger (K. Építők), 6. Goda (MTK). Indulás előtt Mintha mese lenne... náttükue elindul hetedhét országon, még az Óperenciás­ teng­eren is túlra, hogy meg­hódítsa (ha cs­ak kosárlabdában is) a világot. Éppen csak e ham­u ba­sáti pogácsa hi­ányzik majd a ta- s m­eznyájukból, az­ is csak azért, mert a mesekorszak óta sokat fejlődött a­­ szakács­mű ré­szét. No meg fej­lődött a technika is, így aztán ez a boldog kis cso­port már nem vi­ll tori­ásb­árkán há­nyódik majd át­­ a Parti Jánosné tengeren, hanem repü­l­őgé­pen, 36 óra alatt ér át a világ másik fe­lébe, a brazíliai Rio de Janeiróba . .. Egyelőre azonban még itt vannak Tatán. Edzenek és­­ álmodoznak. Ál­modoznak éjjel és talán még többet a nappal. A repülőútról (jaj, nem keríl­ i lünk-e viharba, nem leszürik-e rész­Parti Jánosné MÉG EGYSZER A MÚLT HÉT ESEMÉNYEIRŐL Jól sikerült bajnoki nyitány kosárlabdában és röplabdában Két meglepetés a Var-­román kézilabda-mérkőzés előtt. Az első az volt, hogy Sauer, a románok egyik ,,nagyágyúja" szombaton váratlanul megérkezett, s a magyar védők nem kis bánatára jól is játszott a mérkőzé­sen. A másik váratlan esemény az volt, hogy sem a lengyel repülőgép, sem a mérkőzés lengyel játékvezetője, Jan Kulkowski nem jött meg. Nagyobb baj azonban nem történt, mert a he­lyette beugró Keszthelyi jól vezette a mérkőzést. Pedig nem volt k­önnyű dol­ga, mert az utolsó tizenöt percben alig lehetett látni a sötétedés miatt. A románok jó taktikájáról a mérkő­zéstudósításban már írtunk. Sajnos, a magyar csapat az I. félidőben tanács­talannak, taktikailag gyengének bizo­nyult! Védelmünk tagjai, akik csak ma­gyar viszonylatban számítanak gyors­nak, a kapunk előtti harmadban már 20—25 méterre kimentek embert fogni. Tartottak ugyanis a jól lövő románok átlövéseitől. A románoknak így volt helyük, hogy gyorsaságukat kihasznál­va egy-egy elzárásos csel után a kör­vonalig törjenek és onnan dobja át gól­jaikat. A II. félidőben azonban a ma­gyar csapat hátvédei már a szaggatott vonal és a körvonal közé helyezkedtek és így hiába próbálkoztak a románok megugrásokkal. Mire lövéshez jutottak, már rendszerint ráléptek a vonalra. Két hét múlva, október 13-án itt Bu­dapesten lesz a lengyelek elleni válo­gatott mérkőzés. Erre az időpontra el­sősorban a védelmünkben van szükség, egy-két változtatásra. Gyors játékoso­kat kell beállítani és bizony nem ár­tana itt a nagypályások mellett egy-két kispályás játékost is számításba venni. A gyorsítás jegyében gondolunk itt elsősorban a nagypályás Horváth Ist­vánra (Vasas), Némethre (V. Dózsa) és a kispályás Töltőre, Bányaira (V. Me­teor) stb. ... A csatársor általában megfelelt, sőt volt időszak, amikor jól is játszott. A románok elleni mérkőzésen szerepelt hat csatáron kívül azonban feltétlenül módot kell találni arra, hogy Tamásdi és Fekete a Vasasból, valamint Ká­­lóczi a Csepelből is játszhasson. Ha már a csatárokról van szó, említsük meg, hogy csatáraink a románok ellen csak a II. félidő vége felé „adták el” a labdát, feltűnő volt azonban az, hogy az I. félidőben a különben jól játszó Bárdos II még tiszta helyzetekben sem adta oda a szabadon álló balszélssnek, Kesjárnak a labdát. Minden támadás középen vagy a jobboldalon futott, s ez lehetővé tette a román védők tömö­rülését. Kevés jót láttunk a nemzetközi ökölvívó­ mel közösen. Egy-két kivételtől eltekintve alacsony vagy közepes szín­vonalon mozogtak a Bajor válogatott— Vasas találkozó mérkőzései. Ezen az estén­­ a Vasas ökölvívói szinte meg­testesítették a magyar ökölvívás min­den hibáját. A küzdőszellem hiánya, a technikai és taktikai fogyatékosságok, erőnléti hiányosságok jellemezték álta­lában a magyar versenyzőket. Csak Forró okos öklözése és főként a Németh — Fimpel találkozó jelentett „oázist". Németh J. sorozásaival, pontos ütései­vel, belharcban is fölényével ízelítőt, adott a korszerű ökölvívásból. Méltán érdemelte ki a közönség „vastapsát”. A bajor versenyzők a 3. menetben fá­radtan mozogtak, mert előző éjjel ér­keztek a fővárosba. Ezt nem tudták kihasználni kellően a magyarok. A mérkőzés végeredménye nem valós: Sí­pos leléptetése jogtalan volt. Igaz vi­szont, hogy Bódis győzelme is vitat­ható. Kedden megkezdődnek a válogatott keret edzései. Ezt megelőzően Bártfai Béla szövetségi kapitány kijelentette, hogy a szövetség edzői rendszeresen látogatják majd az egyesületi edzéseket is. Szükség van erre , nemcsak a vá­logatott­ jelöltek megfigyelése érdeké­ben. Ha képet kell kapniok szakveze­tőinknek — a fővárosban és vidéken egyaránt — a magyar ökölvívás jelen­legi helyzetéről. Mert csak a hibák fel­tárása után tudják kejavít­ani a hiá­nyosságokat. N­o, szerencsés dolog az ér­em­tölt szagos ifjúsági atlétikai bajnokságot a felnőtt összetett bajnok­sággal közösen rendezni. Ezen az sem változtat, hogy zsúfolt műsort mindkét napon nagyjából a kitűzött időpontoknak megfelelően sikerült lebonyolítani. De milyen áron? Nézzük csak először a do­log sportbeli részét. A legjobb ifjúságiak találkozója mindig színvonalas, érdekes verseny, az volt az idén is — a meglehető­sen kedvezőtlen időjárás ellenére. Nagy kár volt ehhez a versenyhez az összetett bajnokság összesen 15 számát hozzácsapni, mert bizony valljuk be, hogy az összetett versenyek — függetlenül attól, hogy nálunk, színvonaluk már hosszú évek óta sajná­latosan alacsony — a közönség számára se nem látványosak, se nem vonzók. Az összetett versenyzők sok számban csak­ beugrók, 100-es rúdugrás, 8 m-es súly­lökés vagy kezdetleges gátfutás bízán, nem méltó „keretszám” egy színvonala, egyéni bajnoksághoz. (Még azon is joggá lehet vitatkozni, hogy helyes-e az ifjú­sági bajnokság keretében megrendezni e két ifi összetett számot.) Nem csoda, de a nézők az állandóan túlzsúfolt pályár nem tudtak kellően tájékozódni. A hatalmas műsor lebonyolítása mind­két napon négy-négy és félórát igényelt, nagyon nehéz volt összehangolni az idő­pontokat, ez a mamutverseny sem az if­júságiak, sem a többpróbások eredmé­nyeinek nem használt. Elkerülhetetlenek voltak az ütközések és egyes számok za­varták egymást. A sok induló ezenkívül túlzott igénybevételt jelentett az amúgy is közepes és nagyon hiányosan előkészített BEAC-pálya részére. Ha az összetett baj­nokságot valamelyik más pályára viszik, mindezt el lehetett volna kerülni. Sokkal érdekesebb lett volna az ifjúsági bajnok­ság, nem nyúlt volna a verseny vasár­nap már egy labdarúgó-mérkőzésbe és nem fordult volna elő az sem, hogy a koradélutáni versenyekre igyekező ver­senybírák nagy része az utolsó félórában bizony otthagyta a bajnokságot különböző nehézségeket okozva a megmaradt rende­zőknek és eredmény­értékelőknek. A kö­zös rendezésre nyilván takarékossági okok késztették a MASZ-t. A tanulság azonban az, hogy az ilyenfajta takarékos­ság mindig megbosszulja magát és a sport kárára van. Már eilepr­­lt a­­kosárlabdázók baj­ból emerült vokságának rajtja. Kü­lönösen az NB I-be most bekerült újon­cok jó bemutatkozásának örültek a sportág hívei. A két legfiatalabb első osztályú női csapat, a Szolnoki MÁV és a Székesfehérvári Vasas győztesen­ ke­rült ki az első fordulóból, míg a fér­fiaknál a Testnevelési Főiskola és a Diósgyőri VTK csak hatalmas küzdelem­ben maradt alul. Említést érdemel e TF-isták lelkes, változatos és főleg ered­­ményes játéka az esélyes MAFC ellen. Ilyen jó férfi mérkőzést már régen vív­tak a bajnokság keretében. A TF telje­sítménye átlagon felüli volt. Ha a TF-esek lelkesedésüket, szorgalmukat továbbra is megőrzik,­­ hozzá e­gy kis tapasztalatot is szereznek, könnyen be­törhetnek az NB I élvonalába. Még egy-két szót az első forduló ren­dezéséről. Helytelen a jelen körülmények között a pályaválasztói jog biztosítása. Nem lenne szabad előfordulnia annak, hogy ugyanazon időpontban Budapesten több NB I-es férfi mérkőzést is rendez­zenek, mert így a kosárlabdas­port amúgyra erősen megfogyatkozott közön­sége még jobban szétdarabolódik, el­maradozik. Egyáltalán nincs megnyugtatóan meg­oldva a­z új szabályban lefektetett 30 mp mérése. A kosárlabda-szövetség a dolog könnyebbik részét fogta meg az­zal, hogy a pályaválasztó csapatokat kötelezte meg egy versenyóra beszer­zésére. A 30 másodperc leteltét minden­kinek, tehát a nézőiknek, az edzőknek és nem utolsó sorban a játékosoknak is látotok kell. Egy játékost vagy csapa­tot sem lehet arra kötelezni, hogy a különböző tilalmi idők (3, 5, 10, 30 másodperceit) eltelését is mérjék. Sür­gősen kellene csináltatni egy jelzőbe­rendezést — órát vagy egy táblát bizonyos időközökben kialvó villany­­körtéid­­el stb. —, amelyen mindenki ellenőrizheti a szabályok betartását. Ilyen berendezésre egyébként a váloga­tott mérkőzé­sek miatt el­őbb-utóbb úgyis szükség lesz ... T­­ . soha sem zajlott le Olof­ meg Olyan kevés részvevő­vel a magyar kerékpáros pályabajnok­­­­ság, mint az idén. Különösen az első nap, szombaton volt vérszegény a me­zőny, de vasárnap akadtak versenyszá­mok, amelyekben éppen csak, hogy meg­volt a kellő létszám. A páros bajnok­ságnak például mindössze hét indulója volt. Még szomorúbb, hogy az idén nem bonyolították le a motorvezetéses baj­nokságot, mert mindössze két versenyző jelentkezett. Kétségtelen, hogy a náthajárvány ala­posan megtizedelte a mezőnyt, s nem is várták, hogy a betegek induljanak. Vol­tak azonban egészségesek is, akik csak nézőnek „fáradtak ki" a Millenárisra. A legtöbben fáradtságra hivatkoz­nak, sokan mondják azt is, hogy ké­sőn rendezték a bajnokságot. Ez azon­ban mind csak kifogás. Nincs több kül­földi út , a versenyzők legnagyobb része tehát leállt. Elég szomorú, hogy a versenyzők csak ennyire becsülik a bajnoki küzdelmeket. Úgy véljük, az MKSZ-nek még van nevelni valója eb­ben a tekintetben is. Az Indulók hiánya persze több fu­tam képére rányomta a bélyegét, de meg kell állapítanunk, hogy akadtak versenyszámok, amelyek ennek elle­nére is jól sikerültek. Ez mutatja, hogy pályasportunk fejlődik, s versenyzőink jó formában vannak. Söre 11.5-ös utolsó 200 méteres idővel nyerte a bajnoksá­got, s figyelemre méltó a Bp. Vörös Meteor négyezres csapatának 4:51-es ideje is. Az idei bajnokságon egyéb­ként a Bp. Vörös Meteor kerékpárosai állták meg a legjobban a helyüket: öt számban szereztek bajnoki érmet, a Láng közülük minden számban a dön­tőbe került. A röplabda NB I . lepetését a békéscsabai lányok okozták: saját otthonában legyőzték az Újpesti Dózsát. Az újonc vidéki csapat ezt a győ­zelmet elsősorban határtalan lelkesedésé­vel, nagy küzdőképességével harcolta ki. A Dózsa férfi csapata viszont imponáló fölénnyel diadalmaskodott a tavalyi nagy vetélytárs, a Csepel felett. Miskolcon megint baj volt a közön­séggel. Szele játékvezető néhány percre szüneteltette is a játékot és csak a miskolci vezetők kérésére volt hajlandó tovább vezetni a Miskolci VSC—MTK mérkőzést. Nem a miskolci közönség egészében van a hiba, a nézők zöme lelkesen biztatja csapatát, sportszerűen megtapsolja az ellenfél szép akcióit is. Van azonban néhány olyan néző, aki csak akkor érzi jól magát, ha sértegeti a játékvezetőt, ha gúnyolja az ellenfél játékosait. Az ilyen sportszerűtlenségek ellen maguknak a miskolci nézőknek kell fellépniük, annak a nagy többség­nek, amely igazán szereti a sportot, amely azért megy ki a mérkőzésekre, hogy biztassa csapatát, hogy élvezze a szép és izgalmas mérkőzést, s nem­ pe­dig azért, hogy botrányos viselkedésével rontsa a város sportjának jó hírnevét. A diósgyőri közönség viszont joggal bosszankodott, hogy a 9 órára várt mérkőzést déli fél tizenkettőkor játszot­ták le. A szövetség versenybírósága ugyanis a diósgyőriekkel 9 órás időpon­tot közölt, az MTK pedig úgy tudta, hogy déli 12-kor van a mérkőzés. A diós­győriek sportszerűségét dicséri, hogy a mérkőzést ilyen körülmények között is lejátszották, a közönség pedig elismerést érdemel, hogy fél tizenkettőig kitartott és utána is sportszerűen viselkedett. A röplabda NB I az Ópimid­ás-tmgtint a hiba szül?!), arról a kétségtelenül más kör­nyezetről, amelybe ott belecsöppennek, s az eredményről, amelyet ezen a vi­lág­baj­nok­sá­gon el szeretnének érni. Már minden rendben van — útlevél, vízum, valuta , de ők még mindig nem merik úgy mondani, hogy „megyünk”, csak úgy, hogy „ha­ megyünk...” De azért készülnek. Olyan akarással és olyan lelkesedéssel, amelynek nem egy­szer sírás a vége egy-egy edzés után, ha úgy érzik. ..nem ment a játék”. Már­pedig annak mennie kell! A prágai EB-n elért második hely — amely belépőül szolgált a riói VB-re — kötelez. Folyik az edzés, egymásal a­ pá­­lyán, Szabó János edző figyel, a csere­­játékosok Kocsor, Káló II — jegyzik a kosarakat, hibás passzokat, labdaeladá­sokat. Mátayné, Szabóné, Schneider, Partiné, Kovács küzd a fehérmezesek,­­ Jalsoviczky, Bokorné, Káló I, Gyimes és­­ Korenné a pirosmezesek csapatában.­­ Nagy a „hajtás” (ahogy sportnyelven mondják), mindenki a legjobbat akarja nyújtani. Egy-egy támadásba, taktikai megoldásba beleszól az edző hangja. Ezt helyesebb lett volna így vagy úgy megjátszani. .. Jalsoviczky kerül a „cserepadra”. Be­szélgetünk. — Nagyon-nagyon készülünk ... A ko­sárlabda olyan játék, hogy azzal legalább annyit kell foglalkozni elméletileg, mint gyakorlatilag. Ebéd után, vacsora után órákhosszat tudunk a különböző taktikai elgondolásokról, támadó és védekező for­­­sélyokról beszélni. Egy-egy elkövetett hi- t bár kielemzünk, hogy az ne forduljon többé elő. Nagy kitüntetés ez az út, s sze­retnénk jó szerepléssel meghálálni. .. Most még idegesek vagyunk. Túlságosan bennünk ég a ké­­­­szülődés, az utazás vágya és láza. Ha ezen túl leszünk, biztos menni fog a játék ... — Gyor­san hozzáteszi: „Ha valóban me­gyünk...." — Hétfőn indulás és még mindig oly hihetetlen szá­munkra az egész mondja — Bokorné, aki most szintén­­ Bokor Györgyné Pihen. — A téríté­­pen százszor, nem, ezerszer végigmentünk már az összes el­képzelhető útvonalakon. És végig jártuk már gondolatban Rio de Janeiro összes utcáit... — Megszereztük a BRAZÍLIA című könyvet — magyarázza az „ismeretséget” Kocsor — s kiolvastuk már az első betű­től az utolsóig és vissza. A Rióról szóló részt pedig külön is tanulmányoztuk ... líii­i-l nJEf-nn a Pályán' Szabó Já' 10IVICI piacno­kos kiértékeli az ed­­­digi egyéni teljesítményeket, aztán né­hány változtatással folyik tovább a játék, a felkészülés. Hogy kik ellen? «-t A világbajnokság részt vevő 11 csapat közül csak kettőt, a szovjet és a csehszlovák együttest ismerjük­­. [ mondja Mátayné, a csapatkapitány. — A többieket soha nem láttuk, s nem is­merjük játékstílusukat. Így aztán igen­­ nehéz ellenük a tervezgetés. Annyit tu­dunk, hogy a legutóbbi VB-n Amerika­­ lett az első, egy ponttal győzve le a dön­­­­tőben a francia együttest. Akkor ők je­­­­lentették a világbajnokságon Európát. Közben a „nagy” hálót a kis háló cse­réli fel. A diósgyőri testvérpár képviseli egyébként a válogatottban a vidéket. Az egyik 17 éves, harmadik gimnazista, a másik „már” 19. Nekik — mint mondják — a versenyzésen kívül külön megbíza­tásuk is van: az iskolában (ahová ta­valy még a nagyobbik is járt) megkér­ték őket, írjanak naplót, jegyezzenek fel mindent, s ha hazajönnek, tartsanak majd a látottakról előadásokat... A jegyzetfüzetek és a ceruzák már meg­vannak. — No, ki tudott szedni a lányokból valami értelmeset? — nevet ránk az ed­zést lefújó Szabó János. — Hiába, ma­gyar kosaras még nem készült ilyen nagy útra ... — Mintha sötét alagútba mennénk, úgy indulunk el Rióba. Ellenfeleink nagy ré­szének játékáról, erejéről még csak el­képzeléseink sincsenek — mondja aztán. — Eddig úgy tudtuk, hogy a női kosár­labda színvonala Európában a legmaga­sabb, de Szófiában a férfi EB-n a nem­zetközi szövetség főtitkára már arról tá­jékoztatott, hogy az elmúlt években hatalmasat fejlődtek a tengeren túli államok kosárlab­dázói is. Nem is kíván­hatjuk ezek után, hogy jósoljon. Csak annyit tesz még hozzá, hogy a 12 játékos közül tíz megnyugtatóan ki­elégítő formában, egyforma szinten van. Kocsornak és a kis Halónak kell még jobban be­illeszkednie a csa­patba. Én pedig­ kivá- Káló­s Mária nem, hogy a me­sének a vége is jó legyen. Minél több győzelemmel térjenek haza. S ha már elkövettem azt a hibát, hogy kosaras helyett „csak” újságíró lettem, legalább az élménybeszámolóikra hívjanak meg engem is.. . Bajnai Teréz Káló­s Mária Beszédes Számok * ÖT CSAPAT nyert mint vendég az NB I legutóbbi fordulójában. Ez azért érdekes, mert előzőleg az első három fordulóban összesen öt csapat győzött mint vendég. A legutóbbi fordulóban egyébként a pályaválasztók közül csak az MTK győzött. Az NB II-ben hasonló „felfordulás” volt: a 27 mérkőzés kö­zül csak tizenegyet nyertek meg a pá­lyaválasztók. 9 döntetlent hozott. 7 mérkőzésen a vendégcsapat diadalmas­kodott. AZ NB I GÓLLÖVŐLISTÁJÁN Fenyvesi (Ferencváros) 5 góllal vezet. 4 gólos: Friedmanszky, Egervári. 3 gólos: Hi­degkúti, Palotás (mindhárom gólját most rúgta), Papp (DVTK), Vasas. NÉHÁNY ÉRDEKESSÉG. Az NB I ed­dig játszott 26 mérkőzését 24 játék­vezető vezette. — Minden helynek több gazdája se volt eddig, csak a 14. helyen „ül” az I. forduló óta egyedül a Dorog. — Már a IV. fordulót játszották, s az első játékoskiállításra csupán most ke­rült sor. Ez talán NB I-csúcs.­­ Nem csoda, hogy a szombaton és vasárnap játszott hat mérkőzésen mindössze 16 gól esett: a 61 szöglet közül egyetlen egyet sem értékesítettek góllá, a feje­sek sem sikerültek, senki sem fejelt gólt, szabadrúgásból sem értek el gólt (feltűnő: az eddig játszott 26 mérkőzé­sen mindössze egy szabadrúgás ment gólba), senki sem vétett öngólt, s a já­tékvezetők összesen egy 11-est ítél­tek ... Befejeződtek a belügyi sportbajnokságok budapesti döntői A Belügyminisztérium sportosztálya még az év elején, öt sportágban — labdarúgás, röplabda, atlétika, úszás és céllövészet — írta ki a bel­ügyi sport­­bajnokságokat. Az idén takarékossági szempontból az országos döntőt nem rendezték meg, helyette budapesti, il­letve megyei döntőket rendeztek. A budapesti döntőket az elmúlt napokban bonyolították le. Az atlétikai döntőt Újpesten, a Me­gyeri úti Dózen-stadionban rendezték meg. Férfiak, 100 ra: 1. Várkonyi 11.3, 2. Pásztor 11.3. 800 m: 1. Farkas 2.10, 3000 m: 1. Aliz 10:04.8. 4x800 ra-es fegyveres váltó: 1. Tűzoltóság 12:40, 2. Határőrség 12:46.5, súly: 1. Vakulya 12.44, távol: 1. Dancs 618, 2. Hanzsér 614, magas: 1. Kocsis 165. Ozsanán­­ 165, gránát: 1. Kocsis 73.30. Nők: 100­0 m: 1. Karcsinka 14.2, súly: 1. Bányik­­né 8.40, távol: Karcsin­ka 410. A pont­versenyben: 1. Határőrség 73, 2. Tűz­oltóság 48, 3. Belügyminisztérium 48 pont. A férfi és női röplabda-bajnokság döntőjét a Dózsa Tímár utcai sporttele­pén rendezték meg. A férfiaknál 1. Fő­kapitányság, 2. Karhatalom, 3. Tűzoltó­ság. A nőknél 1. Belügyminisztérium, 2. Főkapitányság, 3. Tűzoltóság. Az úszódöntőt szép napsütéses időben a Császár-uszodában bonyolították le. 50 m férfi mellúszás: 1. Kézeli 39.7, 2. Mar­tinkő 40.7. 50 m­ férfi gyors: 1. Jenei 31.4, 2. Martinkő 33.2. 25 m férfi búvár­úszás: 1. Fehér 17.8, 2. Lengyelfi 18.0, 50 m női mellúszás: 1. Mácsikné 44.0,­­ 2. Maurer 47.8.­­ A sportlövő-bajnokság döntőjére a­­ Dózsa Mexikói úti lőterén került sor. ♦ Eredmények: férfi egyéni: 1. Bolczer ♦ (Karhatalom) 263, 2. Katona (Határőr­­♦­ség) 259. Női egyéni: 1. Kónyáné (Határ-2 őrség) 260, 2. Katonáné (Határőrség) 1254. Csapatban (férfiak): 1. Határőrség 51 (Katona, Herke, Solonki, Koronczi, Hu­­­­nyadi) 1236, 2. Belügyminisztérium I ♦ 1184, 3. Határőrség II 1183. Nők: 1. Ha­♦ tárőrség I (Kónya, Kecskés, Eszenyi) ♦ 728, 2. Határőrség II 707. ♦ A labdarúgó-bajnokságot a Beiüqymf­♦­nisztérium csapata nyerte. Belügyminisz­­­­térium —Határőrség 2:1 (0:0). Dózsa-sta­♦ drón, 500 néző. V: Fehér. Belügyminisz­­­térium: Tóth Gy. — Csillér, Nagy, Csete­i — Mosonyi, Papp — Mészáros, Boór. ♦ Nyúl, Keczericze, M­atelkos. Határőrség:­­ Szabó — Bencze, Tamásfalvi Soós — Szikszai, Vig — Horváth V., Simkó, Hor­váth L., Domonkos, Tóth. Mindkét csa­pat lelkesen küzdött, a Belügyminisz-­­ térium­ csapatának támadói azonban­­ technikásabbak voltak, s gólhelyzetet is­­ többet teremtettek. G: Keszericze, Nyúl,­­ 111. Domonkos. Jó: Tóth Gy., Mosonyi,­­ Papp, ill. Szikszai, Simkó. 800 méter teljes felszerelésben... (Színfoltok a néphadsereg napja kispesti eseményeiről) Hiába a közönség érdek­­ledett mezőnyt, Tartotta is mindegyik gazdát talált. Ki­ ötéves kisfiútól érkezett a lődése kifürkészhetetlen, ha­ ezt az iramot az első kör osztották a részvevők között, „Hajrá Honvéd!” válasz. S­zárnap került sorra a Dukla végéig, s a második körben csak a likőrös készletek és ha a hangpárbajban cérna- Prága—Bp Honvéd labda- már jóformán lépni sem tu- a „kis focik” kellettek még vékony hangocskájával nem rúgó­ találkozó. Az ember vőtt, önkéntelenül felmerül magukat az asztalon, sok eséllyel vette is fel a könnyen azt hihetné, hogy a a kérdés: vajon tudta-e. — Biztosan a Dukla-játékos harcot, azért becsülendő, kispesti pályán egybegyűlte­ hogy a 800 méter — két körö­sok kapják — vélték a ne­­mezt kitartóan buzdította a két csak ez a mérkőzés ét- A második váltásnál ugyane­zok. Honvéd játékosait. Oly­dekelte pedig gondosan ezt a hibát követte el az De nem. Az ízléses, szép annyira, hogy többen be­böngészték az atlétikai 55-ös rajtszámú katona. Az kis labdák a néphadsereg föbb sokallták is a lelkese­műsort is, s észrevették, ha­ első 400-on megugrott, a má­ labdaru­gó-bajnokaihoz , a dését, a rendezőség itt-ott adós má­­sodikon pedig jóformán hely- miskolciakhoz kerültek. Elég radt a beígért versenyzők­­ben futott. De a két ver- Ezen a bajnokságon azon­bel. Sőt, a nemzetközi 1500 jenyző példájából nem ta­­bán nemcsak 30 czm volt ér­­nyorsan Sötétedett, méteres síkfutás nem váltott mist a következő sem, s vé­­demes, hanem még kikapni 97 ki olyan érdeklődést, mint a gól a szorgalmasan harmad is. Hiszen, amikor átvettek a s hamarosan már csak a 4x800 méteres felszereléses­dik helyen futó Gépkocsi- művészi kivitelű likörös kész- csehszlovákok rikító sárga­váltófutás Pedig a váltóban vezető iskola versenyzői sze­­leteket, sokan vállalták vol- piros mezét lehetett megha­­nem futott Rózsavölgyi igaz verték meg a győzelmet. A na a vesztes zalaegerszegiek lönböztetni a Honvéd-játéko­­ugyan, hogy a néphadsereg közönség sok­at derült a ver- szerepét, sok fehér mezétől, de azért napja tiszteletére rendezett senyen, de látszott, hogy ha- Azután valami haszna is volt a ló­versenyeken sok volt a szak- tona-közönség volt,­ mert még tétségnek. A Honvéd-szak­értő néző­k sok volt a ka- az utolsónak befutó verseny- menkezdődött 37 IGOZI kólók legalább igy menteget­­tena.­zőt is melegen megtapsoltak. Mi,is»«uuuuu a*­hették a játékosokat: „Iga-Aki látta ezt a versenyt. Hiába, civil ember nem tud- foci/u­tán nem lehet zokon venni, meggyőződhetett arról, hogy hatja azt igazán értékelni,­­ hogy ebben a sötétségben amikor csizmában, puskával a és a gp Honvéd nem találtak el a kaput. .­.,„„,„LzL,„ « kézben kel futni­ játékosai között. A Honvéd- Ebben van némi igazság, eCjyCniUnaDafl, ilizniapon, a pálya szélén álló asz­­szurkolóknak nem sok ura- hiszen a Honvéd-csatárok n­icLival a Lurkón talon műk­­ek­ a játékban. Mind­ góllövő-cipőjével sokszor vl­pusnaval a nezven­ . ... össze egy gól ese­t é s azt is jagosban is baj van. Egy­vagy a vállon nem könnyű értekes díjait a csehszlovákok lőtték. Még szóval, ezúttal mindennek a dolog 800 métert futni. Ki­ sorakoztak. Aktatáskák, rá- 0:0 volt az eredmény, ami­ sötétség volt az oka. Az­­önösen akkor, ha a rész- diók, likőrös készletek, gyö­­kor a Duklával érkezett kis egészben mindössze az a vevőszet nem áldotta meg az nyerű porcelánvázák, s fe- csehszlovák tábor harsányan bosszantó, hogy a csehs-b­­­ég (vagy az edző) taktikai keze talapzaton ökölnyi nik- így buzdította az egyik va-­vakok azt az egy gólt,­eny­­érzékkel. Az első körben ve­­kel futbal­ labdák. A nézők lógatott játékost, Borovicska hén szolva erősen szürke­zelő versenyző alaposan ma­ találgatták: vajon kié lesz a dotoho!” (Borovicska min- leiben lőttek, ga mögött hagyta a meg­ sok szép díj. Lassanként ment bele!) Erre csak egy Réti Anna ­ Felavatták Hajós Alfréd síremlékét­ ­ Vasárnap a rákoskeresztúri temető­­­­ben felavatták Hajós Alfrédnak, az első­­ magyar olimpiai bajnoknak a síremlé­­­­két. A művészi síremléket maga Hajós­­ Alfréd tervezte és minden tekintetben i­­gazodik a sírbolt klasszikus vonalai­­i­hoz. A síremléket az olimpiai öt karika­­ és láng díszíti. A síremlék felavatásán­­ megjelent az MTSZ, a MLSZ, az MLSZ­­ és a TTT küldötte is. Bárány István dr., ♦ a MLSZ főtitkára beszédében méltatta ♦ Hajós Alfréd érdemeit, majd Kiss Hugó , az MLSZ nevében beszélt. (MTI) . : .. .................. I Kedd, 1957. október 1.

Next