Népsport, 1959. február (15. évfolyam, 22-41. szám)
1959-02-06 / 26. szám
GYORSFÉNYKÉP Borsányi Györgyről Minden szál Újpesthez fűzi, tőzsgye- jobbja címet érdemelte ki a 25 keres újpesti. Itt született, itt nőtt esztendős labdarúgó és eddig két fel. Itt szívta magába a grundélete- alkalommal szerepelt a B-válogatottvegéjét. Az újpesti stadion zegét-zu- bányát talán jobban ismeri, mint Goda Józsi bácsi, a stadion egyik atyamestere, hiszen a Brudics-gyerek (ez a családi neve), amióta az eszét tudja, minden szabad idejét a stadion valamelyik zugában — persze focizással — töltötte el. Ez már annál is könynyebben ment, hiszen a stadion tőszomszédságában lakik. Hétéves korában kezdte a labdarúgó-pályafutását, mint labdaszedőgyerek. Azt mondja, hogy ez a társadalmi hivatás legjobb előiskola a labdarúgáshoz. Hiszen tízéves koráig száz és száz mérkőzés zajlott le a közreműködésével, megfigyelhette a ragyogó képességű játékosok pályafutását, láthatta néhány labdarúgócsillag feltűnését és vett az edzőmérkőzéseken is, sokáig edzőtársa volt a dél- Balszélsőként kezdte, de volt már előttönként kapusedzést tartó Tóth , balösszekötő, középcsatár, jobbfedezet Gyuri bácsinak.s. Most balfedezetet játszik. Vélem.-Az apja az UTSE-ban játszott és fiát nye szerint ez a poszt felel meg neki 12 éves korában ebbe a ,,családi-’ a legjobban. Játékában Bozsik a minsportkörbe igazoltatta le. Hivatalosan faképe, hangoztatja, hogy bár olyan ettől kezdve a szunyogszigeti UTSE- s ötletes dolgokat tudna csinálni, mint pályán kellett volna edzenie. Gyuri ! a példakép. (A szakvezetők szerint azonban továbbra is hű maradt a szó- nincs messze ettől.) clionhoz. Az is igaz, hogy ide csak nőmj A kötelességtudó játékos ,,3 éves hány lépést kellett tennie Kisfaj tervében" szerepel, hogy 1961-ben ludy utcai lakásuktól ... Az egyik kör megnősül, nyugodt és boldog családot lyök-mérkőzésen akadt meg a kis Bor- alapít. Szeretne A válogatott is lenni lányin a szeme az egyik Újpest-vezető : (ez csak rajta múlik), és nagyon szenek. Itt aztán az úgynevezett „szamár- ■ venné azt is, ha együttese, az Újpesti létrán’’ — ifi-csapat, BLASZ-együttes, Dózsa bajnokcsapat lenne (ez már 10 tartalékcsapat — gyorsan eljutott az társától is függ). Újpesti Dózsa NB I-es csapatáig, Borsányi szerény — jelenleg más amelynek 1952 óta a tagja. AzB 1 vágya nincs... őszi idényében csapatának egyik leg- 1 f. p. lehullását. Mint Borsányi (fehér mezben) nehéz helyzetben a Vasas elleni „megfigyelő teszt mérkőzésen. A fiatalok csak jöttek, jöttek... * • l i • 1 I - egyetlen gyors-1 úttörő-igazolványuk bemutatása után puchClVcSKl}) Ifimül) korcsolyázó-ver- „leszurkolták” a forintötvenes neresenyen Budapesten — ez még a légzési díjat és a jég szélén várakoztak szebb álomnál is szebben hangzik ra az indításra, lám ives. Igaz-e kedves „gyorsas” sport — Figyelem. Figyelem ... Az első társak?... . futam beosztása Ádám Csaba, Balla Pedig így történt! Az első jelentke ! János, Beretvás Gyula... —hívta végre tök már jóval a nagy verseny négy - öt óra tájban a rendezőség az első órára hirdetett kezdete előtt hónuk ! futam hat résztvevőjét. alatt korcsolyával izgatottan topogtak __ y * n — hallottuk az a Műjégpálya előcsarnokában. És az lijydi... ndl... indítót és hat ifjú versenyzőpalánták egyre 6zapo- ! 13—14 éves fiú máris tovaszáguldott voltak. Az érdekesnek ígérkező teher a gyors tükörjégen. Az indító zászlóségkutató verseny rendezői s lebonyolt felére az időmérők órái is elindultak, íítói az Úttörő Szövetség képviselői, hiszen az egyes korcsoportok 300 méntesnevelő tanárok és a szövetség zárteres időfutamai alapján a legjobb sadalmi munkásai alig-alig tudtak , eredményt elérők nyerték a versenyt, megbirkózni az óriás induló gárdával. A síkos jégen közben derűs pillanatok A fiatalok pedig csak jöttek és jöttek. I is adódtak, többen ugyanis „nadrágféken” vették az éles kanyart, de egy kis szőke fej biztosan haladt az élen. Néhány méteres előnnyel 49,3 másodperces idővel nyerte a futamot és utána meg is ismerkedtünk . . . — Beretvás Gyula vagyok — mondta komolyan —, a Szajkó utcai általános iskolába járok a Hűvösvölgyire. Most végzem a nyolcadikat. Ezt az új „korit” karácsonyra kaptam a papámtól. Az iskolában hallottam a versenyről, s nagyon örülök, hogy elindultam . . . A győzelemnek még jobban örült a kis Beretvás, bár teljesítményét a későbbi futamok győztesei közül többen is túlszárnyalták. A gyors egymásutánban rajtoló futamok között egy szóra a főrendezőt, Vágvölgyi Györgyöt, az Úttörő Stadion igazgatóját is ceruzavégre kaptuk. — Más sportágak után a korcsolyázó versennyel is megpróbálkoztunk — mondta. — Teljes sikerrel — vetettük közbe. — Hát igen! A fiatalokban a sport iránti szeretetnél csak a versenyszenvedély az erősebb. Legyen bármilyen sportról szó, ha versengezni kell, százával jönnek a fiatalok ... Is akadnak tehetségesek is... Zök,no és a „menők” árgus szemmel figyelik a versenyző-jelölteket és néhányan máris meghívást kapnak egy-egy edzésre. A fiataloknak e meghívás talán még a díjnál is nagyobb örömet jelent, pedig a díjak is gyönyörűek. A Budapesti Sportboltok cipőre szerelhető korcsolyákat, vásárlási utalványokat ajánlottak fel a korcsoportok győzteseinek és helyezettjeinek. A díjkiosztásnál már a fényszórók fénye világít, de csillognak a fiatalos tekintetek is, hiszen szerda délután százhetvenegy 10—14 éves kislány és kisfiú kóstolt bele a sport, a versenyzés nagyszerű levegőjébe. ■k Az Úttörő Szövetség és a Sportboltok közös rendezésében lebonyolított tehetségkutató verseny győztesei: 12 —14 éves lányok: Szentmiklósi Zsuzsa (288. sz. Leőwey Klára úttörő-csapat— Tímár utcai ált. isk.) 43 mp; 12 —14 éves fiúk: Rényi Iván (1496. sz. József A. úttörő-csapat—Dob utcai ált. isk.) 40.1 mp; 10—12 éves lányok: Belházi Szilvia (45. sz. Teleki Blanka úttörőcsapat—Bajza utcai ált. isk.) 53.8 mp: 10—12 éves fiúk: Petyerák István (4228. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat— Lehel úti ált. isk.) 48,4. hipertrófia csat-: egyik jele, ami a sporttevékenység jellegétől függően fejlődik ki. Az izom teljesítőképességének növekedését elsősorban ferment-rendszerének tökéletesebb működésével és az izom jobb oxigénellátásával magyarázzuk. Az izom tartós teljesítőképessége szempontjából azonkívül az elraktározott glikogén nagyobb mennyisége is szerepet játszik. Gyorsasági gyakorlatokat űzőknél az izommozgások gyorsaságának javulása a legszembetűnőbb. Az izomtevékenység gyorsaságának kifejlődése során az izomban létrejövő anatómiai és vegyi változások lényegesen kisebb fokúak, mint állóképességű gyakorlatot űzőknél. A gyorsaság kifejlődését elsősorban idegrendszeri tényezők befolyásolják. Ilyenkor az Ingerületvezetés meggyorsul, a reflex és a reakcióidő megrövidül. Javul az izommozgások koordinációja, öeszrendezettsége, ami nélkül gyors izommozgás nem végezhető el. Ahhoz, hogy az izom megfelelő gyorsasággal húzódjék össze, az egyes izomcsoportok között megfelelő összhangnak kell lennie, így például hajmásnál a feszítő izmoknál:megfelelő ellazulás kívánatos. Ha nem tökéletes a koordináció, a húzási iránnyal szemben ellenhatás érvényesülhet, ami természetesen a mozgások gyorsaságát rontja. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az edzés folyamatában az egész szervezet, tehát a ideg-, a vérkeringés, a légzőrendszer stb. is részt vesz. Mégis az állóképességi gyakorlatok azok, ahol a vérkeringés és légzés fejlődése a legszembetűnőbb és az eredményesség nagy részben e rendszerek működésétől is függ. Meg kell említeni, hogy bár sportáganként az izom egy-egy tulajdonságának fejlődése áll előtérben, mégis minden testgyakorlatnál az izom három alaptulajdonsága, az erő, az állóképesség és a gyorsaság is többé-kevésbé fejlődik, így például birkózóedzés folyamán nemcsak az izom ereje, hanem, állóképessége és gyorsasága is javul. A vágtázó izmai nemcsak gyorsaságban fejlődnek, hanem erejük és állóképességük is bizonyos mértékben fokozódik. Feltehető a kérdés, hogy edzéssel az izomtevékenység melyik tulajdonsága növelhető a legjobban. A megfigyelések azt mutatják hogy edzéssel az állóképesség fejleszthető a legnagyobb mértékben. Ennél kisebb mértékben növelhető az 4 izomerő és legkisebb mértékben a y gyorsaság. 4 E gyakorlati tapasztalatokat kísérleti y alapon a leningrádi Zimkin támasztotta 4 alá. 40 edzésnapot több hétre osztottel, és figyelte a gyorsaság, az erő és az állóképesség fejlődését. Kísérleteiyben is a gyorsaság fejlődött ki legke-vésbé — általában 20—60%-kal. Az erők növekedése 50 és 100% között mozgott, viszont az állóképesség legrosszabb esetben kétszeresére, de sokszor öt- 4 vagy még többszörösére emelkedett. Észlelése szerint nem edzettek egy z adott ütemben, legfeljebb 2 — 3 km-ig futottak, edzés hatására ez a távolság 10—20 km-re növekedett . Végül néhány szót az izomlázról. ^ Mint ismeretes, az izomláz elsősorban a kezdőknél vagy olyan sportolóknál forydul elő, akik valami új, vagy szokatlan mozgás során eddig kevésbé edzett izomcsoportjaikat veszik igénybe. Ilyen , első ízben elvégzett izommunka után az izom keményebb, merevebb és moz- 4 gatásra, valamint nyomásra fájdalmas lesz. Az izomláz fellépését azzal nva- í gyarázhatjuk, hogy az edzetlen izom- után az izomtevékenység szükségletei- 4 hez mérten az anyagcsere-folyamatok nem kielégítőek és az izomban oxidá- ylatlan anyagcsere-termékek, így pl. tej- y sav halmozódik fel. Ezek az oxidálat- 4 tan anyagcsere-termékek általában savi 4 természetűek és megváltoztatják az V. izom ion-összetételét. E megváltozott y ion-miliő az izomsejtek duzzadását és 4 reflex úton az izomtónus növekedését, y tehát az izom feszülését hozzák létre. Ezért merev és fájdalmas izomláznál az yzomzat. Alátámasztja ezt a felfogást azt a tény, hogyha az anyagcsere-termékek y gyorsabb elszállításáról gondoskodunk, pl. az első sportolás után gyúrást al- 'lkalmazunk, az izomláz sokkal kisebb y mértékű lesz. Hasonló tapasztalat az is, hogy nem a pihentetés, hanem ugyan-s azokat az izomcsoportokat foglalkoztató y könnyed sporttevékenység mulasztja el a leghamarabb. Az izommunka alatt í meggyorsuló vérkeringés hamarabb szállítja el a fölös anyagcsere-termé-yeket. Edzetteknél azért nem jön létre ez í az állapot, mert mint láttuk, számos té-ynyező biztosítja azt, hogy az izom- 4 anyagcsere a kívánalmakhoz alkalmaz- í kodjék és hogy testgyakorlatok után ne halmozódjék fel az izomban nagy y mennyiségű oxidálatlan anyagcsere- termék. Dr. Kereszty Alfonz, a Magyar Testnevelési Főiskolay tanszékvezető tanára. " Két bemutató Komlón fiatal sportember ült Huszonegy az autóbuszon, amely Pécsről Komlóra tartott. A hangulat emelkedett volt, az alkalmi mókamesterek javában csattogtatták tréfáikat, amelyeket mindenki nevetésre készen fogadott. A társaságnak minden oka megvolt a derűs hangulatra, mert az olimpiai válogatott kerete kis csoportja a pécsi olimpiai napon az igényes közönség előtt is nagy sikert aratott, színvonalas, érdekes bemutatójával és a társaság tagjai önbizalomban megerősödve, bátran remélhették, hogy az ország egyik legnagyobb bányaközpontjában, Komlón sem fognak kudarcot vallani. A jókedv tehát indokolt volt és kellemes keretet adott hozzá a napsugaras téli reggel, valamint a gyönyörű táj, amely a Komló felé vezető szerpentinszerű országutat övezi. Az autóbusz egyik gyors és merész fordulatot a másik után tette, mindig új és új oldaláról mutatta meg a kocsiban ülőknek a pazar vidéket. Egyszer csak az egyik fiú hangosan felkiáltott: — Odanézzetek! A zsivaj elhalt, mintha elvágták volna. Mindenki ámultan bámulta a váratlanul eléje táruló panorámát: a környező hegyek közül kibontakozó modern bányászváros nagyhatású látványát. A huszonegy fiatal sportember megérkezett Komlóra, a helyi olimpiai napra. Az első benyomás mindegyik számára emlékezetes volt, a város szépsége, méretei, korszerű épületei szinte mindegyiküket meghökkentették. Ekkor azonban még egyikük sem gondolt arra, hogy ez a város még milyen meglepetéseket tartogat számukra. Az olimpiai nap SjananT£ gadas volt, amelyet a városi tanács elnöke adott a küldöttség tiszteletére, a tanácsháza érdekes megoldású, eredeti vonalú bútorokkal berendezett tanácstermében. Itt vetette fel valaki: nem volna-e kedvük a sportolóknak a délelőtt folyamán látogatást tenni a bányában. A válasz egyhangúan lelkes igen volt, s nyomban meg is alakították a két csoportot, amely közül az egyik a Kossuth-bányába, a másik a Bétaaknába indult. Az első meglepetésú jóságot, mikor kiderült, hogy mindenkinek tetőtől talpig át kell öltöznie bányászruhába. A megszokott divatos öltözet után bizony kicsit furcsán hatott a társaság a tiszta, de természetesen vasalatlan bányászruhában, a hosszúszárú gumicsizmában, a zsoké sapkára emlékeztető, csak kemény tetejű bányászsapkában és néhányan megjegyezték: a bányászlámpáról se gondolták volna, hogy ilyen súlya van. Nyolc órán át hordozni ezt, bizony egymagában is számottevő feladat. A fényképezőgépek csattogtak és megörökítették a bányászruhába öltözött sportolókat, akik úgy készültek a bányalátogatásra, mint egy vidám kirándulásra. Már bent ültek a bánya mélye felé robogó kis villanyvasútban, az úgynevezett népesben, amely hasonló a budapesti villamos stukákhoz, csak sokkal kisebb, mikor az egyik legvirgoncabb alkalmi bányász, Juhász Kató, a tehetséges fiatal vívónő kijelentette: — Remélem, elmegyünk odáig, ahol az igazi bányászás folyik. — Ha a társaság vállalkozik rá, miért ne — válaszolta Pintér József a Komlói Bányász SK jól megtermettelnöke, a csoport vezetője. Hamar megszületett a döntés: a társaság liften lemegy a hatodik szintig (kb 400 méter mélyre a föld felszíne alá), ott megközelíti a vájárokat, aztán végigkíséri a kibányászott szén útját egészen a hetes szintig (kb 500 méter mélyen), s onnan jön fel liften a népeshez. A fiatal sportemberek persze nem tudták, hogy mire vállalkoztak. De becsületükre válik, hogy jól állták a kb. másfélórás út fáradalmait a föld mélyén. E megpróbáltatások jellemzésére csak annyit, hogy az út háromnegyed részét kétrét görnyedve kellett megtenniük, s nem voltak ritkaságok az olyan 20—30 méteres szakaszok sem, ahol csak hason csúszva lehetett a többségükben erősen iszapos vájatokban közlekedni. Az út végére mindenki kellőképpen értékelte azt a szigorú döntést, hogy a bányába csak bányászfelszerelésben lehet lemenni, mert a társaság tagjai egytől-egyig fürödtek az izzadságban, s alig volt rajtuk olyan pont, ahol ne lettek volna a szénporos iszaptól vastagon maszatosak. De senki sem panaszkodott a nem közönséges fáradalmak miatt, mert közben e fiatal sportolók, akiknek addig fogalmuk sem volt a szénbányákban folyó munkákról, e korszerűen felszerelt bányában bepillantást nyertek a talán legnehezebb munkát végző emberek, a bányászok életébe. Látták munkakörülményeiket, a rájuk leselkedő veszélyeket, megismerték a bánya munkamenetét, végignézték az egész munkafolyamatot attól a pillanattól, hogy a vájár kibányássza a szenet egészen addig, amíg a csillogó fekete kőszénnel megrakott csillék kigördülnek a bánya száján. A bányászok szívesen, szeretettel fogadták az olimpiai keret tagjait, készséggel magyaráztak nekik, sőt Szilvás Miklós birkózó olimpiai bajnok és a súlyemelő Borsányi még a vájárkodás nehéz mesterségét is megpróbálta, így zajlott le a komlói olimpiai nap első bemutatója 500 méterrel a föld felszíne alatt. A második bemutató ida után délután a Zrínyi Kultúrotthon nagytermében a sportolók voltak. Itt ők mutatták be tudásukat és a bányászok sem fukarkodtak az elismeréssel. — Ez igen, ezek nem kímélik egymást — hangzottak a felkiáltások, amikor az ökölvívó-bemutató során csakúgy záporoztak az ütések. Dicsérték a birkózók látványos akcióit, a tornászok szép gyakorlatait, a súlyemelők artista mutatványszámba menő emeléseit, a vívók villámgyors támadásait és védéseit, nem is beszélve a cselgáncsozók meghökkentő dobásairól. Zúgott a taps minden műsorszám után bizonyítván, hogy a komlói sportkedvelők szívesen fogadták a római olimpiára készülő sportolók látogatását, örültek, hogy közelről megismerkedhettek azokkal, akik közül többen bizonyára képviselni fogják országunkat és népünket a világ legjobb sportolóinak soron következő nagy összecsapásán. — Felmérhetetlen az a segítség, amit számunkra az olimpiai kerettagok látogatása és bemutatója jelentett — mondta búcsúzáskor Pintér József, a Komlói Bányász SE elnöke. — Ez a látogatás felvillanyozta a város ifjúságát, új, számukra ismeretlen, érdekes sportágakkal ismertette meg őket, sokakban ébresztette fel a vágyat a sportolás iránt. Most rajtunk, helyi sportvezetőkön a sor, hogy ezt az érdeklődést jól kihasználjuk. • . ., s a komlói olimpiai így zajlott le Mp második bemutatója. Elkezdődött az olimpiai napok sorozata. Komlón, Pécsett és Debrecenben egyformán nagy volt a siker. Az ötlet megvalósítása eredményesnek és hasznosnak bizonyult. Várjuk a nem kevésbé sikeres folytatást ... A. A. Könyvespolc Csepeli Szabó Béla: A világ peremén. Versek (Magvető). Csokonai Vitéz Mihály válogatott művei (Román Állami Kiadó). William Faulkner: A medve. Modern Könyvtár (Európa). Lion Feuchtwanger, Simone. Tarka könyvek sorozat (Kossuth). Egy és más röplabdáról Bár a röplabda nem idényeport, télen a csapatok megfelelő felkészülésének kedvéért hosszabb a bajnoki szünet. A csapatok ilyenkor nincsenek a közönség szeme előtt, mégis élénk munka folyik az egyesületekben, a válogatottban és a szövetségben egyaránt. Íme, néhány adalék a sportág „hóalatti” életéből. Alapozás A röplabda-sport történetében hazánkban ilyen alapozás, mint az idén, még sohasem folyt. A korszerű felkészülési elveket néhány esztendeje a válogatottban ugyan már nagyrészt meghonosították, az egyesületek nagy része azonban egész primitív módszerekkel készült a bajnoki idényre. A röplabda-sport tulajdonképp csak most ért oda, hogy az első osztályú csapatoknál nemcsak szóban, hanem tettekben is megvalósuljon a négyidőszakos edzésrendszer. Végre alapozás is folyik a csapatoknál. Szakkörökben vita folyik, vajon a röplabda sajátos jellegénél fogva szükséges-e, hogy az alaposítás idején is szerepeljen a labdakeze- sés minden formában, nyitás és fogadása, ütés és sáncolása, illetve védése, feladások gyakorlása. A válogatott fel készülésében a technikai elemek gyakorlása egyáltalán nem szünetel, mert a szakvezetők véleménye szerint a kihagyás mélyresüllyedést jelentene. Több egyesület edzője viszont azt vallja, a röplabda erősen idegjáték, ezért az alapozás első szakaszában a játékosnak módot kell adni az idényben szerzett idegfáradtság kipihenésére. Ebben az időszakban tehát a röplabda technikája nem kap szerepet, legfeljebb rávezető gyakorlatokat alkalmaznak. ,,Driblik“ "A bajnoki táblázat a mérkőzéseken elért eredményeket tükrözi. De hátha elérhet a csapat jobb helyezést is, mint amilyent szereplésével kiérdemelt — gondolják egyes intézők. S megindul a „fúró". Érkeznek óvások, bejelentések a szövetség elnökségéhez. Az idény befejezése óta például csak a férfiaknál az U. Dózsa, a Vasas, a Csepel és az MTK ellen érkezett óvás, illetve bejelentés. Természetesen szükség van rá, hogy egy egyesület képviselője fellépjen valamely másik csapatnál tapasztalt sportszerűtlenség vagy szabálytalanság ellen, de semmi szükség nincsen hajánál fogva előráncigált óvásokra, intézői „driblik”-re. A sport tisztaságát az ilyen eljárás nem védi, hanem éppen bemocskolni próbálja. Kétéves program A férfi röplabda-válogatott felkészülésének kétéves programját fogadta el az elnökség. A tervben több új érdekes elgondolás szerepel. A válogatottban támasztott igények kielégítését a játékos az egyesületi edzéseken általában nem találja meg, ezért a válogatott a jövőben vándoredzéseket tart egy-egy egyesületnél, hogy ezzel segítse a helyes módszerek elterjesztését, másrészt edzőmérkőzésekhez adjon ellenfelet. A B-keret egyik fele — a húszévesek — a Téli Kupa lebonyolítása után versenyen kívül a bajnokságban is részt vesznek, úgy, hogy hetenként egy-egy NB I-es csapattal mérkőznek. Szorosabb kapcsolatot alakítanak ki az egyesületi és a válogatott edzők között, bevezetik újra az edzésnaplót. A célkitűzések között szerepel: olyan állóképességet teremteni, hogy a csapat bírja a 7—10 napos mérkőzés sorozatot is; technikailag olyan készséget kialakítani, amellyel a játékos a játékelemeket különböző játékfokokon megerőltetés nélkül tudja végrehajtani; olyan taktikai érettséget szerezni, amely bírja a fedező és védekező alakzatok állandó váltogatását, a hátsós és a sarkos rendszer összekapcsolását. A programnak jelentős nevelési vonatkozásai is vannak. Az egyesület és a válogatott A válogatott és az egyesületi edzések között — bár ma már egységes elgondolás alapján folynak — még mindig nagy a szakadék. Különösen megterhelésben nagy a különbség. A válogatott — a férfiaknál és nőknél egyaránt — jelenleg naponta kétszer edz. Az alapozás után is jóval sűrűbbek lesznek a válogatott edzések, mint az egyesületiek. A múlt évben például a válogatott edzések száma éppen kétszerese volt az egyesületiekének, nem is beszélve a különleges szakaszokról. Az a játékos, aki nincs a válogatott keretben, sokkal lassabban fejlődik. A tavalyi, heti kétszeri egyesületi edzés nevetségesen kevés. Labdarúgásban például már a megyei és a budapesti első osztályú csapatoknál is a minimálisan három edzés az igény. Az ET javaslatára a szövetség elnöksége el is rendelte, hogy az NB I-es és az NB II-es csapatoknál legalább három edzést kell tartani hetenként. Értesüléseink szerint ezt az utasítást alig néhány együttesnél tartják be. A szövetség pedig nem ellenőrzi a határozat végrehajtását. Ajánlatos lenne bekérni a csapatok edzésrendjét és az ET egy-egy tagja megtekinthetné az edzéseket. Nemcsak ellenőrzés, hanem segítés, sok esetben pedig tapasztalatcsere is lehetne ez. Gazdag nemzetközi program Elkészült a szövetség nemzetközi versenynaptára is, így fest: Május 10. Varsó. Lengyel—magyar férfi mérkőzés. Május 28—30. Lipcse. Jugoszláv, holland. NDK, magyar női torna. Budapest. Román. NDK (olasz), magyar A—B férfi torna. Július 28. Tatabánya, Prága — Budapest, férfi és női mérkőzés. Július 31. Kaposvár. Csehszlovákia B— Magyarország B (női). Csehszlovákia A — Magyarország B (férfi). Augusztus 2. Budapest. Csehszlovákia B—Magyarország A (női). Csehszlovákia A—Magyarország A (férfi). Szeptember 1 —10. Budapest— Balatonfüred. Bulgária—Magyarország (női). Szeptember 12—20. Párizs. Kontinensek tornája. Október 22—30. Leningrád. Szovjetunió—Magyarország. Részt veszünk ezenkívül a vasutas EB-n, a bulgáriai falusi sporttalálkozón, a honvédségi spartakiádon, a nemzetközi belügyi bajnokságon, a Vasas-válogatott pedig Brüsszelbe utazik. A programhoz tartozik, hogy szeptemberben Magyarországon tartja ülését a Nemzetközi Röplabda Szövetség kongresszusa. Zs. R.