Népsport, 1968. május (24. évfolyam, 85-106. szám)
1968-05-12 / 92. szám
Fél szívvel nem érdemes... Hogy repül az idő! öt hónap múlva, ezen a napon Mexico városában megharsannak a fanfárok, a Rivera mozaikjával díszített egyetemi stadionban felvonulnak a világ legjobb sportolói, és Gustavo Ordaz Diaz elnök ünnepélyesen megnyitja a XIX. nyári olimpiát. Négy hónap múlva a világ minden tájáról már útra készülődnek a küldöttségek és kitárulnak a mexikói olimpiai falu kapui. Két és fél hónapon belül pedig már többé-kevésbé tudni fogjuk, kik azok, akik hazánk színeit képviselik a legnagyobb sportversenyen, az olimpián. Benne vagyunk az olimpiai, előkészületek döntő időszakában. A következő hetekben világ- és Európa-bajnokságok, nagy nemzetközi versenyek, hagyományos tornák következnek. Fontos versenyek, amelyeken bizonyítaniuk kell azoknak, akik ott akarnak lenni Mexikóban. Edzések és versenyek! Ez az olimpiai válogatott jelöltek programja. Nálunk is, másutt is. A felkészülés természetesen különböző. Nincs többé félelem a magasságtól, mindenki a legtöbbet akarja kihozni magából. Mexico nem sétagalopp, ott csak nagyon kemény küzdelemben lehet még a legfelkészültebb versenyzőnek is nyerni. Aki komolyan készül, az tudja ezt. Igor Ter-Ovaneszjan, a szovjet világcsúcstartó mondta a III. Nemzetközi Sportjátékokon elért sikere után az őt faggató újságíróknak: „Fél szívvel ezt nem érdemes csinálni. A legfontosabb sportolói erények egyikének tartom a céltudatosságot. Aki akar valamit, az csinálja komolyan..." Mennyire igaza van. Ez akkor derül ki igazán, amikor egyik-másik versenyzőnkkel, ifjú tehetségünkkel beszél az ember. Legutóbb egy tehetségesnek tartott ifjú ökölvívótól hallottam: „Olimpia? Azért nem érdemes összeveretnem magam!’’ Nyomban helyeseltem, neki valóban nem érdemes! Akinek csak ennyit jelent az olimpiai siker, aki dekára méricskéli, hogy a feltételekért és lehetőségekért, amit kap, mit érdemes adni, az jobb, ha feladja. Attól sikert várni úgysem lehet. Gondok, kételyek persze mindenkinél felléphetnek. A legnagyobb versenyzőknél is előfordul letörtség, adódik kudarc, és ilyenkor felvetődik benne: van-e ennek az egésznek értelme? Csakhogy a különbség éppen az: az igazi sportemberek úrrá tudnak lenni aggályaikon, nemcsak a sikerekért sportolnak, hanem magának a versenyzésnek, az edzésnek az öröméért is. Bob Timmons, Jim Ryan edzője mondta: „Én még ilyen versenyzővel nem találkoztam. Ez akkor ingerlékeny és ideges, ha valamilyen oknál fogva nem edzhet. Sokszor azt hiszem, hogy többet jelent neki az edzés, mint a verseny.” A jó versenyzőnél döntő az alapállás. Azt mondják, hogy Abebe Bikila, a kétszeres olimpiai bajnok maratonista egyáltalán nem érdeklődik ellenfelei, azok eredményei iránt. „Én edzek, dolgozom, mindent beleadok és tudom, hogy milyen teljesítményre leszek képes Mexikóban. Ha ez elég, akkor nyerek, ha nem, akkor tiszta szívvel gratulálok annak, aki megvert. Megérdemelte, többet és jobban készült mint én.” Tehetséges, ifjú versenyzőnk, olimpiai esélyesünk édesapja panaszolta a napokban: „Ezt a balszerencsét, a fiam éppen most lett szerelmes ... Naponta randevú, ez már nem fér bele a programba.” Bizony, ilyen is van. A nagy kérdés minden sportolónál jelentkezik: hogyan egyeztesse össze a munkát, a tanulást, az érzelmi és a kulturális életet — a sportolással. Akadémikusan is felvetődik sokszor a kérdés: lehet-e a mai magas színvonalon eredményesen sportolni és ugyanakkor jól dolgozni, vagy tanulni? Nehéz a válasz. A gyakorlat azt is mutatja, hogy lehet, azt is, hogy nem. Persze embere válogatja, az adottságok ebben a tekintetben rengeteget számítanak. Egyet azonban nagyon határozottan meg kell állapítani: mindent nem lehet! Tanulni vagy dolgozni, karriert csinálni is, sikerrel sportolni is, sokat szórakozni is, vidáman, könnyedén élni is, ez mind egyszerre nem megy. Legalább a kritikus időszakokban áldozni kell. Egyszer a munka és a tanulás, máskor pedig a sport oltárán. És az időt a szórakozástól kell elvenni. Ken Walsh, az amerikaiak kitűnő úszója mondta: „Mexico az én nagy esélyem. Az aranyéremért nekem most semmi sem drága.” És ahogy mondta, úgy tett. Egész életét átformálta, és a felkészülés érdekeinek megfelelően rendezte be. Nagyon sokan gondolkoznak hozzá hasonlóan. Nálunk is, másutt is. Különösen most, öt hónappal az olimpia rajtja előtt. Az olimpiai aranyérem a mi korszakunkban legalább olyan értékes, mint az ókori görögöknél a babérkoszorú volt. Akkor csak a szűk, kis görög világ tartotta számon a bajnokokat, most pedig hírnevük beragyogja az egész földet. Nevüket százmilliók ismerik meg és tartják számon, s az a megbecsülés és dicsőség se utolsó, melyben népük részesíti őket, öt hónapot mindenesetre megér. Különösen azoknak, akik már évek óta dolgoznak, akik már évek óta készülnek, és most le akarják aratni munkájuk gyümölcsét öt hónapon át le lehet mondani a siker kedvéért sok mindenről, öt hónapot érdemes odaáldozni az eredményes olimpiai szereplésnek és annak, aki odáig eljutott, hogy egyáltalán számításba kerülhet, nagyon kicsinyes dolog méricskélni: érdemes-e keményen dolgozni és mennyit. Jönnek a nagy versenyek, alkalom lesz a mérésre. Ki hol tart, milyenek az esélyei. De nemcsak a győztesekre kell figyelni, hanem a teljesítményekre is. Mexicóban mások lesznek a körülmények, mint az európai versenyek többségén. Ott azok lesznek előnyben, akik megszokták a kemény küzdelmeket, akik a felkészülési versenyeken jól edzették akaratukat, akik bíznak önmagukban, és nem félnek az ellenfelektől. A bajnokok azok közül kerülnek ki, akik nem sajnálták a fáradtságot és a munkát a felkészülés időszakában. Akik teljes szívvel és nem fél szívvel készültek, és ezért hisznek önmagukban. (ardai) KECSKEMÉTI AJÁNDÉK '-‘Most aztán jól figyelj!... Ilyet nem láttál még ebben az országban! Kuti Lajos dr., a Magyar Úszó Szövetség főtitkára felélénkülten mutat ki a nagyokat huppanó Warszava ablakából, majd még hozzá teszi: — Készülj fel — a legjobbakra! Kecskemét. A Duna—Tisza köze legnagyobb városa. Lakossága 70 000. Gyümölcs-zöldség metropolis. Hatalmas konzervgyár, barack, barackpálinka, fejlődő ipar, mezőgazdasági felsőfokú technikum, egyre erősebb idegenforgalom, a pompás Aranyhomok-szálló... A „híres város” szépül, gyarapodik. Egyben mégis szegény maradt! ... Vízben. Sem folyó, sem tó, de még valamirevaló tisztasági fürdője sem volt! Most azonban elkészült a tisztaság, a fürdés és a testetlelket üdítő úszósport kecskeméti vízipalotája, egyszersmind az ország első ötvenméteres fedett uszodája! S mielőtt az adatok jellemző, egyben lenyűgöző halmazát, s a pompás úszócsarnokot leírnánk, mindenekelőtt két nagyszerű emberről kell szólnunk! Bátor és vasakaratú ember, dr. Reile Géza, a kecskeméti Városi Tanács VB elnöke. A lakásépítések, a városfejlesztés ezernyi igénye mellett határozta el az uszodaépítést, s tartotta felszínen a megvalósítás ügyét, mindvégig, a harmincmillió forintos létesítmény megszületéséig. Janáki István, Ybl-díjas, Európa hírű építőművészünk alkotó képzeletében született meg első ötvenméteres fedett uszodánk képe. Neki köszönhetik a kecskemétiek, egyébként remek szállodájukat, az Aranyhomokot is. A végtelen örömben, amelyet a kiváló építészmérnök álmainak betonban, üvegben, acélban megvalósult formái keltenek — az egyetlen szomorúság, hogy ő már nem nyugtázhatja elégedettséggel terveinek beteljesülését — 1966-ban elhunyt... Tisztelettel és hálával adózunk emlékének utolsó, s egyik legnagyszerűbb alkotásának átadása alkalmával ... Az utóbbi időben naponta 12— 16 órát dolgozott, lelkiismerete valami fantasztikus energiával töltötte fel, nem lelt nyugalmat mindaddig, amíg be nem fejeződött a mű. Losonczi Imre építésvezető porlepte ruhában, a hosszú és gyakori éjszakázásoktól összeszűkült, vörös karikákkal keretezett szemekkel vezet körbe. Mellette helyettese, Varga Csaba mérnök. Ezerszer és ezerszer járták már keresztül-kasul büszkeségüket, s mégis, szinte megható az a lelkesedés, szenvedély, szeretet, amellyel megmutatnak, megmagyaráznak mindent... Nézünk és hallgatunk... A verőfényben vakítóan szikráznak a magas, vasbaágyazott üvegtest-falak, a kalászi mészkőlapok márványként övezik az egész impozáns épületet. Benn friss festés, új bútorraik, a malter és a víz hűvöskés illata. A női és férfi oldalon 500—500 férőhely, barnán fénylő szekrények, fogasrendszer, zöldben ünneplő csempézett zuhanyozók, krómcsapok. A medencéhez lépcső vezet fel... — Három részben — betonoszlopokon — mintegy egyemeletes magasságban nyugszik az olimpiai méretű 50x21 méteres medence — magyarázza Losonczi Imre, az Országos Vízügyépítő Vállalat építésvezetője. — Eredeti tervezés .. . Egyszerű, sima, sallangmentes minden, s talán ez a legmegragadóbb az egészben. Tágas, levegős, korszerű a kiképzési csempe, üveg, beton, vas ... A lelátón 1200 néző foglalhat helyet, az állóhelyek száma 400. A mennyezetmegoldás rendkívüli. 71x43 négyzetméternyi terület — alátámasztás nélkül, feszített elemek segítségével. A fedett uszodában is — kék az „ég" — mutatja az építésvezető... — A mennyezete 7400 égszínkék, négyszögletes, préselt acéllapból áll, s csodás fényhatású a világítás bekapcsolásával. — A párásság, a fűtés? — Azt hiszem, a légkondicionáló berendezésünket a világ bármelyik hasonló méretű uszodája szívesen elfogadná ... 108 000 légköbméter 30 fokos levegőt képes befújni egy óra alatt . .. Óránként akár négyszer cserélhetjük ki a levegőt a belső térben, így azután nincsen pára, nem lesz csöpögés, „rohadás" ... — Vízellátás? — Forrás nincsen, most fúrunk egy kutat a közelben. A feltöltéshez a városi hálózatból kapjuk a vizet... Korszerű kazánház, bojlerrendszerrel szabályozzuk a víz hőmérsékletét, illetve látjuk el a gőzfűtést stb ... Mivel vízben szegények vagyunk, a medencében állandóan forgatjuk a vizet, s valószínűleg majd háromnégy hetenként cseréljük le teljesen. Ehhez is korszerű berendezések állnak rendelkezésre a kazán- és gépházban, amelyet az egy emelet magasságban elhelyezett medence alatt létesítettünk... Minden a helyén, készen vagyunk! — sóhajt fel jólesően Losonczi Imre. Beletúr őszes hajába, huncut fény villan a szemében. — Ha nem, én pesti ember vagyok ... Itt végeztem. Szívesen építenék egy ehhez hasonlót a fővárosban is . . . Vinném az egész „hadseregemet” is ... Erről jut eszembe! . . . Szeretném megkérni — az elismerés és dicséret jeleként néhány remek „katonám” nevét külön is írja meg, ha teheti ... Kántor Lajos vasbetonszerelő másfél év alatt húsz vagon betont dolgozott be!... A szomolyaiak Szeged 1.féle ácsbrigádja kifogástalanul zsaluzott, a Papp és Vígszak-kubikosbrigádot sem hagyhatom ki! — Mindnyájan sokat tettek a kötelező munkákon kívül is . . . A város megkapta ajándékát... Most már rajta a sor! Kívánjuk, sok örömét lelje benne. Találja meg úszósportjának is épp oly lelkes és eredményes építőit, mint ahogyan az úszópalota megtalálta ... Tizennyolcezer diákja van Kecskemétnek. Most még nem tudni, hány közülük a tehetség. De a legfontosabbat a közös alkotómunka megteremtette ahhoz, hogy megtudhassuk. A feltételt, a lehetőséget. S nem is akármilyent!... Gallov Rezső Az ország első olimpiai méretű fedett uszodája I A BRONZÉREM IS SZÉPÉN CSILLOG (miiiiimmiiiiimmiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiimiiiiniMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiJiiiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiitui Amszterdamban - arany és ezüst Ez is ritkaság! Az amszterdami olimpiáról a magyar sportolók egyetlen bronzérmet sem hoztak haza, öt arany és öt ezüst volt a hazatértek tarsolyában. És természetesen még egy sereg helyezés, amelyek háttérbe szorultak a jelentős sikerek mögött, Amszterdamban, a számát tekintve minden megelőző olimpiát felülmúló magyar küldöttség vett részt. 134 versenyző, 23 versenybíró, 20 vezető és 6 úgynevezett segéderő, amely alatt edzőket és gyúrókat értettek. A rettegett északiak Fogytak az esélyek az atlétikai viadalon, nem mintha bárkit is dobogóra vártak volna, de az első négy nap úgy telt el, hogy egyetlen pontot sem szereztek a magyar atléták. Még a reményeket keltő diszkoszvetők is üres kézzel távoztak. Késett, egyre késett a siker, amely megnyithatta volna a sort. Azután következett a gerelyvetés. Szepes Béla állt a küzdőtérre. „Nagyra értékeltük képességeit, de sokat nem várhattunk tőle, hiszen ott voltak az északi népek rettegett dobói” — írta róla Mező Ferenc dr. És Szepes túlszárnyalva legjobb eredményét csak egyetlen „rettegett északit” engedett maga elé. A többit megelőzte. Ezüstérmet nyert. 1928-ban az egyetlen magyar atlétikai helyezést. És Petschauer... A vívópáston csillogott a magyar kard. Csapatban heroikus küzdelem folyt, amelyből a legnagyobb részt Petschauer Attila vállalta. Lenyűgöző és ellenállhatatlan volt A legdrámaibb pillanatokban is könnyed és elegáns. Ezzel a vívómodorral győzte le az olaszokat, s segítette a csapatgyőzelemhez a magyar együttest. Ódákat írtak róla! Mindenki azt hitte, hogy aligha lehet vitás egyéni győzelme. Kétségtelen úgy indult, hogy beváltja ezeket a jóslatokat. Kilenc győzelmet szerzett, csakúgy, mint az egyéni viadalra feltámadt honfitársa, Terstyánszky, ők kerültek szembe. A holtversenyt eldöntő cserében csak a Petschauerhez közel állók tudták, hogy fáradt és kimerült. Páratlanul gyors lábmunkája lelassult. Az első találatot Terstyánszky adta, Petschauer még egyenlített (1:1), azután fokozatosan elhúzott Terstyánszky, s végül 5:2 arányban győzött. Petschauer, a nagy egyéni viadalokon mindig leszorult a dobogóról. De fájdalmát leplezve mókás kis statisztikát állított össze. Az egyéni verseny során Terstyánszky 33 találatot kapott, Petschauer pedig huszonnyolcat, csak asszónként , más elosztásban... Ezüst, ami fáj Az uszodában két ezüstérmet nyertek. Az egyik Bárány István nevéhez fűződik, aki a 100 méteres gyorsúszásban végzett a legendás Johnny Weissmüller mögött a második helyen. És nem is akármilyen eredménnyel: Európa csúccsal! A másik ezüstérem egy érthetetlen és megmagyarázhatatlan mérkőzés története. A vízilabdacsapat olimpiai bajnokságát „lefutottnak” lehetett tekinteni, egészen addig, amíg a mérkőzés valóban le nem futott... Magyarország együttese Argentína, az USA és Franciaország csapatának legyőzésével került a döntőbe, s ott a szintén veretlen német csapat várt rá. Könnyű győzelem ígérkezett... Már ami az első félidő 2:0-ás magyar vezetését illette. Szünet utáni játékrészben kiegyenlített a német csapat (2:2) és hosszabbítás következett. Az első pillanatok nagy lehetősége, ám Vértessy „nagy helyzetben az üres kapu mellé lő..."* Úgy látszik a kapu mégsem volt egészen üres ... Feljöttek a németek és nemcsak vezető gólra tettek szert, hanem kétségtelenné tették a győzelem sorsát. 1: 2-re nyertek. Óvás (az egyik magyar gólt nem adták meg). Elutasítás (a gyanúsítás még nem óvási ok ...) és — ezüstérem. „Hallatlan malőr...” — írták az ezüstéremről, s senki sem gondolt arra, hogy a vízből kiszálló játékosok a szó szoros értelmében hullafáradtak voltak, mindent, igazán mindent megtettek a győzelemért. A hatodik ellen nem sikerült A birkózók kitűnően megállták helyüket. Keresztes Lajos párizsi ezüstérmét, Amszterdamban aranyra váltotta. Hat birkózó indult harcba, s hatan egy bajnokságot és öt helyezést szereztek. Kárpáti negyedik, Zombori ötödik, Szalai és Radó hatodik lett, Papp László pedig második. A kisközépsúlyban hat ellenfele volt, ötöt legyőzött, a hatodikkal nem boldogult. Csupa arany, csupa ezüst és egyetlen bronz sem. Amszterdamban mindenki képességei legjavát nyújtotta, öt ezüst közül négyet zajos siker követett itthon. Csak azt az egy „malőrt”, azt nem tudták feledni. Réti Anna „ Tartunk a magyar labdarúgóktól. ’ Az AIPS bukaresti kongres- s szusáról hazatérőben néhány napot hazánkban töltött Salvador Gonzalez Ruz, mexikói sportvezető és újságíró. Számos tisztséget tölt be működésének mindkét területén, könnyű volt tehát több vonatkozásban is kérdést intézni hozzá az olimpiai előkészületekkel kapcsolatban. r~! Mint az AIPS al-L__ elnöke, mit tudna , mondani a sajtó munkájának előkészítéséről? — Előzetes felmérés szerint az AIPS 39 tagországának képviseletében mintegy 900 külföldi újságíró jelezte részvételét, amihez hozzá kell még számítanunk 250 hazait és az USÁ-ból érkező 150 újságírót. Azóta már újabb igények is jelentkeztek. A két fő és IS al-sajtóközpont állandó telexkapcsolatban lesz egymással. Gondoskodtunk a külföldi telex- és telefonkapcsolatok biztosításáról is, nehogy megismétlődjenek a Tokióban első héten jelentkezett nehézségek. I o ! Mint az olimpiai i A, szervező bizottság tagja, megnyugtatónak tartja az építkezések ütemét? Az olimpiai falu már nevet is kapott, 80 százalékban minden készen áll. Érdemben csak a nagy sportcsarnok és a fedett uszoda befejezése van hátra, de már az sem várat sokáig magára. " Mint a Mexikói Olimpiai Bizottság tagja, milyen szereplést vár a hazai sportolóktól?— Amikor megkaptuk a rendezés jogát, a sportban 30 évvel voltunk elmaradva a világtól. Azóta, a nagy lelkesedésnek és a sok külföldi edzőnek hála — húsz évet behoztunk a lemaradásból! Már ebből is kiderül, hogy a sportarenában aligha számíthatunk aranyéremre! De főként a labdajátékokban, érmes helyezést remélünk, vagy legalábbis ott szeretnénk lenni a kar között. Labdarúgásban jól együtt van a csapat, és az olimpia előtt hosszú dél-amerikai portyával teszünk pontot a felkészülésre. őszintén szólva, az ellenfelek közül a magyaroktól tartunk a legjobban ...“ . Mint a Latin-Amerikai Sportújságírók Szövetségének elnöke és a La Prensa sportszerkesztője, hogyan foglalkoznak a lapok a nagy eseménnyel? — Mióta szerencsésen pontot tettek, a dél-afrikai kérdésre, minden megélénkült. A 14 mexikói napilap sportrovata és a három sportújság egyre nagyobb terjedésiemben foglalkozik a hazai és külföldi előkészületekkel és úgy hiszem, hogy mi Mexikóban többet tudunk a résztvevő országok sportjáról, eredményeiről, versenyzőiről mint megfordítva. (Amit mi egyébként cáfoltunk!) Az érdeklődés másrészről, hazai és külföldi viszonylatban, a jegyigényekben is jelentkezik, a belépők 30 százaléka már gazdára talált. Mintegy 20 százalékot fent tartunk az olimpia idejére. Ic' I Mint mexikói szur- 1 *kóló, milyen sportágakra várja honfitársaitól a legnagyobb érdeklődést? — A labdarúgás magasan vezeti Népszerűségben is, érdeklődésben is. A többi labdajátéknál is bizakodunk a telt házakban, s úgy hiszem, az atlétikai események sem lesznek mostohák, elsősorban a távfutó számok miatt. A lovaglás?Külföldön úgy tartják rólunk, hogy lóra termett nemzet vagyunk. Igen ám, csakhogy más dolog a prérin megülni a lovat és más a lovaspályán , ahol a lóról könnyen le is lehet esni! (mszkai) (A Sportul karikatúrája) Megőrzi-e idegenbeli veretlenségét a Komló Pécsett? Érdekesnek ígérkező mérkőzések az NB I B-ben és az NB I-ben Még ezen a vasárnapon sem lépnek pályára NB I-es csapataink, tehát a szurkolók figyelme most is a második és a harmadik vonalra irányul. Az NB I B-ben ezúttal is több érdekesnek, izgalmasnak ígérkező találkozóra kerül sor. Kezdődik azzal, hogy a listavezető Komló Pécsett próbál pontot, vagy pontokat szerezni a Pécsi Bányász ellenében. Ez előreláthatóan nem lesz könnyű, mivel a pécsiek otthonukban a legjobbak orra alá is többször törtek már borsot, s feltehető, hogy ez alól a Komié sem lesz kivétel. Semmivel sem látszik könyrnyebbnek a Kecskeméti Dózsa helyzete sem. Sőt. A lila-fehérek ismét idegenben játszanak, méghozzá a Kőér utcában, a Bp. Spartacus ellen. A szövetkezetiek hazai mérlege pedig két győzelem, három döntetlen, vereség nélkül. Az Eger helyzete viszonylag könnyebbnek látszik, mert ők otthon játszanak a BVSC ellen. A vasutasok ugyan a 15. helyet foglalják el, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a mérkőzés már lefutottnak tekinthető. A hetek óta jól szereplő Bp. Előre ezúttal is otthonában játszik az MVSC-vel. A kék-sárgák legutóbb a Kecskemét ellen igen jó játékot produkáltak, a papírforma mellettük szól ezúttal is. Hazai győzelmet ígér az SZMTE —Várpalota, az Oroszlány—Győri Dózsa s a Nagybátony Ózd találkozó is. A BMTE—Nyíregyháza s a Szállítók —Ganz-MÁVAG összecsapásokon az 1-es mellé az X is odakívánkozik a tippelésnél. Az NB II Nyugati csoportjának mérkőzései közül elsősorban a Táncsics — Dorog találkozó emelkedik ki. A kaposváriak a hét közepén edzőmérkőzésen az MTK-t is biztosan legyőzték, míg a dorogiak formajavulását a legutóbbi 8:0-ás győzelmük bizonyítja. A Keleti csoport „rangadójának” a Békéscsaba—Szolnoki MTE mérkőzés látszik. A hazaiak a KISTEXT-pályán ugyan elveszítették veretlenségüket, ez azonban nem jelenti azt, hogy kedvüket szegte a vereség, vagy lemondtak volna a további jó szereplésről. A szolnokiakkal azonban nem lesz könnyű dolguk. Az említetteken kívül még egy sereg izgalmas meccs lesz a fővárosban s vidéken egyaránt. Vasárnap, 1968. május 12.3 GALOPP Vasárnap du. fél 2 órakor