Népsport, 1969. december (25. évfolyam, 277-299. szám)
1969-12-03 / 278. szám
SÍPSZÓ ELŐTT A STADE VELODROME-BAN (Folytatás az 1. oldalról) Migas azért került a csehszlovák csapatba, hogy Benét semlegesítse. — Biztosra vettem, hogy szigorú testőrt kapok, — mondta mosolyogva Bene. — S számomra teljesen mindegy, Migasnak hívják-e, vagy másnak. Amikor én a pályára lépek, attól a pillanattól kezdve csak arra koncentrálok, hogy jól játsszak. A szállodában Börzsei Jánossal, az MLSZ főtitkárával volt randevúnk. Nagy jegyzetfüzettel érkezett. — Megállapodtunk az Eurovízióval. Egyenesben adja a mérkőzést a magyar, a csehszlovák, az osztrák és a dán televízió, felvételről, a késő esti órákban közvetíti majd az NSZK, Franciaország, és részleteket ad a mérkőzésről Jugoszlávia, Luxemburg és Tunézia. Még mindig bizonytalan, hogy Dél-Amerika és Mexikó bekapcsolódik-e a közvetítésbe. 1500 dollárt akarnak fizetni, s ezért sem mi, sem a csehszlovákok nem hajlandók eladni a közvetítés jogát. Érdeklődtünk: hallott-e arról a főtitkár, van-e helyben érdeklődés a mérkőzés iránt? — Ha jó marad az idő, harmincezer néző várható, s ez számunkra körülbelül tízezer dollár tiszta bevételt jelentene. Nemcsak a marseille-i, hanem az összes francia lapok nagy terjedelemben foglalkoznak a találkozóval. A Le Provencal szerint: „a magyarok nem véletlenül szereztek az előző két mérkőzésen három pontot a csehszlovákok ellen. A támadósoruk lendületesebb, s ez egy ilyen találkozón döntő lehet. Ha figyelembe vesszük, hogy nekik a döntetlen is elég, azt jósolhatjuk, hogy ők utaznak majd boldogan haza a mérkőzés után Marseille-ből.. Miután mindenkit megkérdeztünk, egészen röviden hadd mondjuk el a saját véleményünket: mi várható szerdán a továbbjutást eldöntő nagy mérkőzésen? Lényegében egyetértünk a francia újságíróval: annak a csapatnak, amely otthonában biztosan győzött, s idegenben csak saját hibájából vesztett egy pontot, nincs oka arra, hogy kishitűen, lámpaláztól gyötörten lépjen pályára. Mindez nem jelenti, hogy ezen a találkozón csak mi győzhetünk. A csehszlovák válogatott sokoldalúan képzett, nemzetközi tapasztalattal bőven rendelkező játékosokból áll. Adamec, Jacki, Kvasnak és Kuna a különböző kupákban számos, az európai élvonalhoz tartozó csapattal szemben is mérkőzéseket döntött el. Számunkra előny, hogy a három eshetőség közül kettő a mi továbbjutásunkat jelentené. A csehszlovákoknak, ha eleinte óvatoskodnak is, feltétlenül támadniuk kell. Nem köthetnek le tehát túlságosan sok erőt a saját kapujuk biztosítására, márpedig a mi csatáraink gyorsabbak, mint az ő védőik. Ez megmutatkozott Budapesten és Prágában is. Ha tudásukat maradéktalanul érvényre tudják juttatni, és szíveslélekkel végigharcolják a kilencven percet, akkor nem érhet kellemetlen meglepetés minket Marseille-ben. Itt azonban azonnal le szeretnénk szögezni: ezt a selejtezőtornát nem csupán a mi számunkra írták ki. Ez sport, s az is elképzelhető, hogy minden igyekezetünk ellenére alulmaradunk. De bízzunk benne, hogy nem így lesz, nökhelyettese tréfásan meg is jegyezte: — Ezentúl felváltva látogatják a pályát a vezetők, s aki megy, az három kabátot vesz magára... Kvasnak felöltőben, és még egy bicegő kérdőjel A csehszlovákok a délelőtti mozgás után este, a szerdai mérkőzés időpontjában ismét edzettek. Még nem is vezényelt a játékosoknak Mankó kapitány, máris elkezdték a tornagyakorlatokat. De nem is fáztak! Valamennyi labdarúgó két melegítőt húzott, csupán Kvasnak öltözéke ütött el társaiétól. Ő ballonkabátot viselt, s ballonkabátban nem szokás edzeni. Kvasnak sem edzett, csak nézte a többieket, ő a partvonal mellett hazai újságírókkal beszélgetett, öt perc után Petrás is lebicegett. Nem sokkal ezután már felöltözve nézte társait. A többiek alaposan bemelegítettek. Annak ellenére, hogy ők előző este játszottak. Sokat mozogtak, amolyan nonstopedzést tartottak, s minden gyakorlatnál ott volt segédeszközként a labda. Alaposan megizzadtak. Jobban, mint a mieink . .. Százkilencvenheten a főtitkár Adamec-nézőben A csapat az Arbois szállodában ütötte fel tanyáját. Míg a játékosok szobáikban a délutáni öltözékre váltottak át — melegítő, futballcipő — addig mi a főtitkárt, Börzsei Jánost fogtuk vallatóra. — Látta a csehszlovákok vasárnapi edzőmérkőzését? — Igen. A második ligás Union Arles ellen játszottak Adamecék Aix en Provance-ben, s 5:1-re győztek. Az összeállítás ez volt: Viktor — Piramnik, Migas, Horváth, Hagara — Pollak, Kuna — B. Vesely, Petras, Adamec, Stratil. Stratil helyett később Jocki állt be. — Hogyan játszottak? — Mint a mieink általában az ilyesfajta előkészületi mérkőzéseken. Tartózkodók voltak, de ennek ellenére sok helyzetet dolgoztak ki. Igaz, hogy a helyzetek sorozatát hagyták kihasználatlanul. — Milyen volt a két gólzsák, Petras és Adamec? — Adamec egy gólt rúgott, szabadrúgásból. Petras egyet sem. Ez azonban nem lehet mérvadó. Mindkettő sokszor került helyzetbe, nemcsak társai keresték őket a labdákkal, hanem egymást is helyzetbe hozták. A higanymozgású Vesely most is „csomót kötött” néhányszor a védelemre. A gólokról –részletesebben? — Igen... — Tehát, az első öngól volt, aztán Adamec szabadrúgásból talált a hálóba. Ezt egy Vesely, és két Jocks-gól követte. Gyors akciókat fejeztek be pontos lövéssel. — Hány néző volt kinn a találkozón? — Velem együtt százkilencvennyolc ... Mert a főtitkár precíz ember... Stade Velodrome-ban sincs szükség jégszekrényre A szállodától a pályáig gyalog fél óra az út. A válogatottak háromnegyed óra alatt tették meg — igaz, ők autóbusszal mentek, így kissé körülményesebb ... Az öltözőben hideg volt, kinn a pályán méginkább. Valamennyi magyar edző ott fagyoskodott a partvonal melett, amikor Sós kapitány verésével kijöttek a játékosok. Mindenki edzett. Dunai IT is. Igaz, ő csak egészen könnyű mosást végzett, félrevonulva a többiektől. Szentmihályival labdázott. A háromnegyed óra mozgásnak jó volt. Egyébként? Némi futkározás, néhány taktikai elem gyakorlása, kapuralövöldözés és egy kis játék. Az utóbbiakban Dunai Ts nem vett részt, hanem lement az öltözőbe. — Még mindig fáj a sérült lábam — mondta a játékoskijáróban Barótinak. Benn a pályán már kétkapuztak. Lakat Károly Benét dicsérte. — Még két ilyen csatár kellene — mondta. — Ez az a labdarúgó, aki 113:5-nél is arra törekszik, hogy berúgja a száztizennegyediket ... Meg sem fürödtek a játékosok, azonnal az autóbuszra szálltak. Nemcsak a levegő — a víz is hideg volt... A szállodáig, a visszaúton, egy kicsit felmelegedett a társaság. Dr. Csanádi Árpád, az MTI el- Sajtókonferencia, avagy a Sas-Marko n város központjában, a La Canebieren levő Grand hotel Noailles különtermében A. Negre, a Francia Labdarúgó Szövetség egyik helyi vezetője, ült az asztalton, mellette Michalik Milán és Hegyi Gyula, a csehszlovák, illetve a magyar szövetség elnöke. A. Negre üdvözölte az újságírókat, s kezdetét vette a sajtótájékoztató. A francia kollégákat elsősorban az összeállítások érdekelték. Marko kezdte a válaszadást. Sorolta a csapatot: Viktor — Piramik, Migas, Horváth, Zloha?, Hagara — Kvasnak, Kuna — B. Vesely?, F. Vesely?, Petras, Adamec, Stratil?, Jockl?. Kérdőjelek. Kérdőjelek. Sós Károly mosolygott, csóválta a fejét. Ennyi kérdőjel? 1 5 következett Most Marko ráncolta össze a homlokát, mi meglepetéssel hallgattuk: Menczel középhátvéd ... Dunai II játszik... Sós Károly aztán megnyugtatott bennünket: velünk közli majd a pontos összeállítást, ő sem akarta kiteregetni kártyáit. Hiába, ilyen a kapitányok élete... A Népsport nevében néhány kérdésre választ kértünk Marko kapitánytól. __ Elégedett-e a helyszínnel, azzal, hogy itt kerül sor a mérkőzésre? — Igen. Nagyon... Itt is akartunk játszani, itt nagyon jók a körülmények. — Milyen tapasztalatai voltak az edzőmérkőzésen? — Csak játszani akartunk, mozogni, futni. Ennek megfelelt. — Mi a véleménye a magyar csapatról? — A magyaroknak sok jó labdarúgójuk van. — Tudomásunk szerint Sikora csapatában jó formában szerepelt. Miért nincs a keretben? — Sikora nincs jó formában. — Úgy értesültünk, hogy Migas nagyon kemény játékos, s most különleges feladatot kap. Benét kell semlegesítenie. — Igaz, kemény. De nem olyan, mint Noskó. — Ha Migast valamilyen oknál fogva le kellene cserélnie, Hrivnak játszik helyette? — Migast nem kell lecserélni. Ezt már kicsit mérgesen mondta a kapitány. Közöltük, mi is azt szeretnénk, ha Migas sportszerű eszközökkel igyekezne tartani Benét. De erre már — legalábbis látszólag — nem figyelt. Ismét gondterhelten, magába mélyedve ült a helyén. Végül az ősz hajú, francia A. Negre úré volt a szó. — Köszönöm szépen, uraim. A viszontlátásra — szerdán este, a pályán... A Népsport kerekasztala mellett Marseille-ben Együtt ülnek a magyar edzők a szálló karácsonyi díszbe öltözött halljában. A legjobb alkalom egy kis beszélgetésre. Mit várnak ők játékosaiktól a szerdai mérkőzésen? Kezdjük talán Baráti Lajossal. A Bruges elleni hazai mérkőzésen nagyszerűen játszott a Dózsa, Bene és Fazekas pedig szinte remekelt. Ezt a mérkőzést főpróbának tekintettük a harmadik csehszlovák—magyar előtt, s a játék alapján nyugodtan mondhatom: a mi fiaink jó formában vannak. Preiner Kálmáné, a Honvéd edzőjéé a szó. — Kelemen és Kocsis Rómában nagyon jól játszott, mindkettőnek jelentős szerepe volt a győzelemben. Kelemen most játszik, s nyugodt leszek akkor is, ha Kocsis pályára kerül. Biztos, hogy mindketten tudásuk legjavát nyújtják a mérkőzésen. A Szombathelyi Haladást a pályán Halmosi, itt, a beszélgetésnél Albert József edző képviseli: — Halmosi kicsit ideges, hiszen ez az első igazán nagy erőpróbája. Én azonban remélem, hogy szívóssága, lelkesedése átsegíti majd az első percek nehézségein, s aztán már nem lehet baj... Tátrai Sándor, a Diósgyőr és Tamás edzője: — Tamás egyelőre csak tartalék, de odahaza jó formában védett. Ha mégis sor kerülne rá, nem fog csalódást okozni. Lakat dr., az FTC-t képviseli, a tavalyi bajnokcsapatnak azonban ezúttal — ki tudja mióta először — nincs játékosa a keretben. Szűcs kiállításával önmagát zárta ki ebből a nagy csatából, Páncsics pedig sajnos súlyosan megsérült. Második kérdésünk az edzőkhöz: Mi dönthet a mérkőzésen? Preiner: — Az emberi — és a játékfegyelem. Lakatár: — A két csatársor közti különbség. A mieink jobbak, Bene egymaga eldöntheti a mérkőzést. Baráti: — Az a csapat nyer, amelyik nem szakad szét. Ez alatt azt értem, amelyik a középpályát uralja majd. Göröcs és Halmosi, azt hiszem, megtudják teremteni az állandó öszszeköttetést a védelem és a csatársor között, elöl pedig ott van Bene és talán — egy régi Farkas ... Tátrai: — A magyar csapat lesz a nyugodtabb és ez elég a győzelemhez. Albert: — Hiányzik Páncsics és Szűcs, de remélem, Mészöly és Noskó megfelelően helyettesíteni tudja majd őket. Pálfai: — Ezen a mérkőzésen kétségkívül nagy szerepük lesz a védőknek. Egy percre sem szabad „kikapcsolniok”, de ahhoz, hogy minden helyzetben zárni tudjanak, segítséget kell kapniuk elölről. Én bízom abban, hogy jó lesz az összhang. A hívogató kapu előtti együttes formánkívülisége, vagy különböző okok miatti megtizedeltsége. Röviden: más tényezők alakítják ki a válogatott és mások az egyes csapatok legénységének értékrendjét. A túl korai aggályoskodást, valamint az oktalan elhízást a példák cáfolták meg. Soha jobbkor... Az Újpest, a Honvéd és a Vasas győzött, de a vesztesek is, elsősorban a Rába ETO, megfelelő küzdőszellemben játszottak. Mármost itt állunk Marseille kapujában, a nagyobb kapu előtt, a kisebbik bejáratában. A balszerencsét nem sikerült nyakon csípni és kiakolbólintanunk a közelünkből, s úgylehet, nem a legteljesebb csapat vonul a küzdőtérre. Egy azonban bizonyos, bármilyen előjeleket olvassunk ki az előkészületekből, a magyar tizenegy önbizalma nem lesz túlzott, de annál inkább töretlen. És ebben a siker zálogát látom. A szövetségi kapitány nyilván a csapatrészek terhelését latolgatja és az elvárható maximális ellenállást. Apróra részletez, akár a sakkozó, aki ellenfelének összes játszmáját ismeri és elemzi, mielőtt leül vele szemben. 64 kocka helyett itt egyetlen, osztatlan mezőny, a marseille-i sík. Mégis, csak a tüdeje mondhatná meg: hány, talán még 64-nél is több kiskocka vár rajta! Kitapogatható gyengék bizonyára itt is akadnak, fizikaiai és pszichikaiak egyaránt (egy, még rámutatni készülök!), amik ellenében a magyar találékonyság, a jó helyütt és időben alkalmazott cselesség ígér és hozhat sikert. Legszívesebben azt a szót írom ide: labdarúgó-hagyomány. Várható ez ettől a fiatal, de az idősebbek tapasztalatságát sem nélkülöző csapattól? Várható, remélhető. És mér valamit... Bármilyen kényes legyen, ide tartozik. Egy nevv éppen ifjúi erényből, a higgadtságból és fegyelmezettségből it ötösre kell vizsgázni. Emlékeztetni szeretnék a kitűnő Kvasnak egyik múltkori vállrándítására a játékvezető ítéletéve szemben. Sem magának, semt csapatának nem használt vele. A felizzó légkör nagy próbái az alkati ingerlékenységnek. Ha az indulat túlcsordul, gyakran az egész együttes eredményességét veszélyezteti. Nemrég mi is egy klubmeccs utolsó pillanataiban kaptunk belőle Marseilleig sajgó, fájdalmas ízelítőt. A hívogató nagyobb kapu előtt, a kisebbik bejáratában állunk, ne kockáztassunk fölöslegesen és visszavonhatatlanul. Fiaink gondoljanak arra, hogy a legbékésebb játékvezető, de manó, Fortuna sem kedveli a fricskát. Szolnoki András úr azt írhattam volna már, hogy Mexikó kapujában. De ne türelmetlenkedjünk, eljöhet annak is az ideje. Nemrég mit nem adtunk volna az ír meccs sikeréért! És meglett... A szurkoló néha a labda árnyékától is tart és jó, ha tart, így kevesebb kijózanító meglepetés érheti. De hadd indulok a dolgok közepéből, mondhatnám: a gondok sűrűjéből. Hajlamosak vagyunk a túl korai ítéletre. Csapataink egyikemásika, amelyiknek a hazai kupatalálkozón nem sikerült a győzelmet kiharcolnia, a visszavágón, külföldi környezetben, feledtette mulasztásait és kétszeresen kellemes meglepetést szerzett. Kétszereset azért, mert már-már hajlottunk a nézetre, hogy a nemzeti válogatott, amely a klubcsapatok képességeinek eszenciáját jelképezi, nem múlhatja felül a klubtalálkozókon nyújtott játékszínvonalat. Miért ne? — kérdezhetné valaki és joggal. A fenti érv egymagában nem döntő, számtalan példa akad az ellenkezőjére. A válogatott sokszor feledtette már a klubcsapatok átmeneti sikertelenségét. A nemzeti tizenegy átütő erejét befolyásolhatja, de nem feltétlenül határozza meg némely klub- Miért kapott ki a Bp. Spartacus, hogyan győzött az SZMTE ? Tíz edző távozik! --------------------- Az NB I B-m inden 15 pihent!H I K nésre tértek a 1IU I U labdarúgók. --------------------- Igaz, néhány levezető edzés legtöbb helyütt még hátra van, de ez már mit sem változtat a tényeken: a Videoton, s a SZEOL felkerült, az MVSC, a Nagybátony és a Győri Dózsa kiesett. Az utolsó forduló néhány meglepetéssel szolgált. Ezek közé tartozik a Szolnoki MTE és a Várpalotai Bányász idegenbeli győzelme. Hidegkúti véleménye A Bp. Spartacus rosszul kezdte és zárta az őszi idényt, de közte egyre-másra szerezte a pontokat. Vasárnap alig volt néhány szurkoló a Kőér utcában, s ezek is bosszankodtak, miként Hidegkúti edző is. — Nagyon bosszantó ez a 2:3, mégpedig több okból. Éppen az utolsó kilencven percben vesztettük el hazai veretlenségünket, s egy olyan mérkőzésen, amely döntően befolyásolta végső helyezésünket. Arról nem is beszélek, hogy csatáraink féltucat gólhelyzetet elügyetlenkedtek, Virág pedig elemi hibát követett el. Mit lehet mondani? ... Majd jövőre!. .. Felszabadultan A Szolnoki MTE a kiesés ellen küzdve viszont remekül hajrázott. Oroszlányban már nemcsak küzdött, védekezett, hanem a szó igaz értelmében játszott is a Tisza menti csapat. A játéknak sok apró mozzanata — labdalevétel, csel, továbbítás, bátor vállalkozás — azt tükrözte, hogy az SZMTE nyugodt idegekkel, a kiesés veszélyétől megmenekülve, felszabadultan játszik. S az SZMTE tud kulturáltan játszani. Ezt Oroszlányban is bebizonyította. Dávid búcsúja A nagybátonyiak szomorúan érkeztek a Knopp utcába. Nem csoda, utolsó NB I B-s mérkőzésüket játszották. És egy évvel ezelőtt még ugyanezen a pályán a harmadik helyért mérkőztek az Előre ellen. A lehangoltságot még csak fokozta Dávid Róbert bejelentése. A fiatal, tehetséges edző, az SBTC egykori kitűnő fedezete búcsúzott: — Fiúk! E számunkra szomorú mérkőzés előtt bejelentem, hogy megválok az egyesülettől. Négy évet töltöttem itt el. Sikerekben gazdag éveket. Bajnokságot nyertünk az NB II-ben, aztán ötödikek voltunk az NB I B-ben. És most kiestünk. Hogy miért, az nem ide tartozik. Okuljatok a történtekből, s jóbarátként gondoljatok rám. Kívánok nektek jövőre szép sikereket, bajnokságot! Könnyesek voltak a szemek. Edzők keringője S ha már Dávid búcsújánál tartunk, említsük meg, hogy az NB I B-ben már megkezdődött az edzők keringője. Példátlanul sok edző cserél klubbot. A hírek szerint a következők távozása már biztosra vehető: Dávid Róbert (Nagybátony), Nagy György (MVSC), Mészáros Imre (Oroszlányi Bányász), Anda László (BKV Előre), Turay András (Videoton), Pyber István (Kecskeméti Dózsa), Sárosi László (Szállítók), Vilezsál Oszkár (Ózdi Kohász), Kapocsi Sándor (Szf.-vári MÁV Előre), Bánáti Rezső (Ganz-MÁVAG). És számítani lehet újabb változásokra! Vajon miért van ilyen sok edzőcserére szükség? Karsai a gólkirály Karsai László, a Videoton csatára 34 góllal nyerte a gólkirályNéhány feltűnő eltérés. SzeTMedi EOI : tavaszi 1° ősszel 27 pont. G.vízi Dós. ":szel 10 ponttal több, mint tavasszal,ságot. Ilyen sok gólt még senki sem rúgott az NB I B-ben! Az élmezőny végső sorrendje: 34: Karsai (Videoton), 20: Papp (Oroszlány), 19: Vass (SZEOL), 17: Juhász (Bp. Spartacus), 16: Wolek (Videoton), Bartal (Pécs), 14: Dobó, Németh (Békéscsaba), 13: Himer II (Szolnok), Tóth (ZTE), Lakics (Várpalota), Orosz (Győr), 12: Magyarosi (Szállítók), Fenyvesi (Ganz), Kajtár (ZTE), 11: Csuhány (Ózd), Sallói (Oroszlány), Simon (Bp. Spartacus), 10: Bakk (Szállítók), Domonkos (Győr), Bencsik (Pécs). Érdekességként említjük, hogy a Kecskemétben (!), az Előrében, a Nagybátonyban, a MÁV Előrében és az MVSC-ben egyetlen olyan játékos sem akadt, aki képes lett volna tíz gól elérésére. A hét 11-e Timler (Szállítók) — Juga (Előre), Lantos (Kecskemét), Horváth (Várpalota), Tamás (Győr) — Balogh (Ganz), Karsai (Videoton) — Szabó (ZTE), Himer 11 (SZMTE), Vörös (SZEOL), Matus (Előre). Kecskemét ősszel 8 ponttal kevesebb, mint tavasszal. Oroszlány: ősszel 11 ponttal kevesebb, mint tavasszal. Az NB I B három arca Tavaszi sorrend Őszi sorrend Végeredmény 1. Videoton 25 1. Szegedi EOL 27 1. Videoton 51 2. Oroszlány 23 2. Videoton 26 2. Szegedi EOL 46 3. Kecskemét 21 3. Zalaeg. TE 20 3. Zalaeg. TE 40 4. Zalaeg. TE 20 4. Győri Dózsa 19 4. Pécsi Bányász 39 Várpalota 20 Békéscsaba 19 5. Békéscsaba 38 Pécsi Bányász 20 Pécsi Bányász 19 6. Várpalota 37 7. Békéscsaba 19 7. Bp. Spartacus 18 7. Bp. Spartacus 35 8. Szegedi EOL 19 Székesf. MÁV 18 8. Oroszlány 35 9. FÖSPED 18 9. BKV Előre 17 9. Kecskemét 34 10. Bp. Spartacus 17 Ózd 17 10. Szóm. MTE 33 11. G.-MÁVAG 17 Várpalota 17 11. FÖSPED 32 12. Szóm. MTE 17 12. Szóm. MTE 16 12. Székesf. MÁV 31 13. Ózd 13 13. G.-MÁVAG 14 13. G.MÁVAG 31 14. BKV Előre 13 14. FÖSPED 14 14. Ózd 30 15. Székesf. MÁV 13 15. Kecskemét 13 15. BKV Előre 30 16. Miskolci VSC 12 16. Oroszlány 12 16. Győri Dózsa 28 17. Nagybátony 10 17. Miskolci VSC 10 17. Miskolci VSC 22 18. Győri Dózsa 9 18. Nagybátony 10 18. Nagybátony 20 Szerda, 1969. december 3. djj.