Népsport, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
TORPEDÓNÉGYESÜNK A legszebb nyári úszóemlékünk ...* A váltók előtti szünet csak arra volt jó, hogy a kissé fülledt melegben még tovább fokozódjék a Sportuszoda légterének feszültsége. Amikor rajtkőré álltak az első úszók, 4500 tűzbe jött néző biztató hangorkánja futott végig a lelátókon. Éreztük, lányaink képessek legyőzni az NDK gyorsúszó négyesét, s titkon a győzelem mellett Európa-csúcsra is számítottunk... Csak kijöjjön a lépés! Világcsúcsközelben Nem úgy indult. A rajtnál Patah bennragadt. Értékes tizedeket veszítettünk. De aztán mindent beleadott! Az első hosszon ledolgozta hátrányát, sőt, ő fordult Grunert előtt. A második ötvenen is remekül bírta, s Kovács Edit elsőként indulhatott. ő ismét bizonyított: a „kis” Kovácsra mindig számíthatunk. Önmagát múlta felül, élete legjobbját „repesztette”! Az előnyt nemcsak megőrizte, még tovább is növelte Komarral szemben.... Gyarmati! Még itt, még most is játszik — az idegeinkkel is — ez az aranyos gyerek. Az első hosszon engedte magát megközelíteni. Krause felzárkózott, s elhűlt bennünk a vér. A forduló után már megszűnt a játék, úgy, oly könnyedén elspriccelt a német kislánytól, hogy Turóczy Judit másfél testhossznyi előnynyel rajtolhatott... A nyomában Wetzko! S tőle bizony nem egy elképesztő dolgot láthattunk az úszó Eb két napja alatt. Turóczy is tudta, persze, s felpörgetett tempóval száguldott előre. A végén Wetzko felnyomult, de „Pircsi” végsebességre kapcsolta „hajtóműveit”, már nem engedte ki kezéből az első helyet. Szinte berobbant a célba. Győzelem!... Visszahódítottuk az NDK-beliektől a Mexicóban elrabolt Európa-csúcsot a 4x100 m gyorsúszó váltóban...! 4:02.6...! Fergeteges vastaps, mindenki állt a lelátókon. A váltógyőzelemmel megelőztük a szívós Teriteket, s harmadikok lettünk a pontversenyben!... A boldogságban fürdő lányok mosolya láttán, a szemerkélő eső ellenére is úgy éreztük, kiderült az égbolt a Sziget felett... csak háromszor javított országos rekordot készül irányítása mellett. — Az október elején megkezdett felkészüléssel eddig elégedett vagyok — mondta Littomericzky Mária. — Jelenleg naponta három edzést tartunk, a napi úszóadagok átlaga 8000 méter körül jár. Ebből csak 1500 méter a könnyű, a többi időreúszás. Tavaly a hasonló időszakban éppen válságos időket élt át a szakosztály. A tulajdonképpeni alapozás Turóczy esetében például csak februárban indult meg. Ebből arra kell következtetni, hogy az idén még jobban szerepelnek majd versenyzőink. Turóczyt képesnek tartom akár 59 mp-es 100 méterre is, s nem elképzelhetetlen, hogy Kovács Edit is eléri az egy percet. Ő idén érettségizik, így csak az iskola befejezése után tud majd igazán belelendülni. Fiuméban legutóbb 1:16-ot úszott 100 m mellen a kis méretű medencében ... Bízhatunk mindkettőjükben! S természetesen a többiekben, Szentirmayban, Rozgonyiban, Császáriban is ... magamban már nem is egyszer sikerült egy percen belül úsznom. Hiszem, hogy a valóságban is elérhetem. Talán éppen Barcelona évében!... A 4:02.6-os Európa-csúcs gazdái (balról jobbra): Kovács Edit, Patóh Magda, Gyarmati Andrea, Turóczy Judit (Gereta Pál felv.) „Bízhatunk Turóczyban és Kovácsban" A 4:02.6-nál csak a Santa dara világcsúcsot elért váltója úszott 1969-ben jobban , 4:01-et. A távolság 1.6 tized másodperc. Elérhető? Túlszárnyalható? A pompás Európa-csúcs kötelez. Tény, hogy akkor, az Eb utolsó napjának fináléján nem is úszta ki mindenki a legjobb idejét. S ráadásul 1970 nem akármilyen úszótalálkozót tartogat: Barcelonában Európa-bajnokság lesz! Van tehát miért készülni ... De halljuk inkább a főszereplőket. Hogyan készülnek, mit csinálnak, miről álmodoznak? Kelés reggel ötkor. Fekvés este tizenegykor, öt éve nincs megállás. Littomericzky Mária, a BVSC vezetőedzője emberfeletti munkát végez. A 29-ből 17 b bajnokságot nyertek a vasutasok, a válogatott zömét ők adták. A gyorsúszóváltó két tagja, Turóczy Judit (kerek egy percet ért el, háromszor javított Európa-csúcsot 1969-ben) és Kovács Edit (100 m mellen ugyan- « • Tf * Csütörtök, 1970. január 1. Kezdőből egy év alatt bajnok Neve: Molnár György. Kora: Március 1-én múlt 21 éves. Foglalkozása: a Magyar Kábelművek villanyszerelője. Mikor kezdett el sportolni: 1960-ban. A legszívesebben focizott. Mióta atletizál: két éve. Legjobb eredményei: 1968-ban 400 m-en 51.5, 800 m-en 1:55.8, 1500 m-en 4:03.8, 1969-ben 49.2, 1:49.5 és 3:50.8. Különös ismertetőjele: bátor, kemény középtávfutó, az év legnagyobb atlétikai meglepetése. Indoklás: a ranglista jóformán ismeretlen, 42. helyezettjéből egy idény alatt országos bajnok, válogatott és rangelső lett 800 m-en!* Ezek a legfontosabb adatok. Egészítsük ki azzal, hogy Molnár Gyuri angyalföldi gyerek. A bevonulásig, akárcsak annak idején Rózsavölgyi, csatárt játszott és ő is csak a néphadseregben kezdett el futni. A Kilián SE színeiben érte el első sikereit. Hogyan szerette meg az atlétikát? — Hamar javultak az eredményeim, jól szerepeltem a hadseregbajnokságon. A döntő szerepe azonban Romhányi Antalnak, a sporttisztünknek volt. Ő beszélt rá a futásra, állandóan biztatott, bátorított, különben talán abbahagytam volna a leszerelés után. Az alakulathoz 1968 őszén bevonult Katona Béla, a Vasas középtávfutója. Tanácsára Molnár, amikor novemberben leszerelt, a piros-kékek szakosztályánál jelentkezett, így azután már Juhász Béla tanítványaival kezdte az alapozást és bekerült az utánpótlás keretbe. Az első meglepetést a mezei bajnokságon okozta, negyedik lett. A pályaidényben 800 m-re készült. Az alapozás után 1:52-re számított, edzője egy másodperccel jobb időt is elérhetőnek tartott. Mindkettőt alaposan túlszárnyalta júniusban, amikor megnyerte a Népsport utánpótlás versenysorozatát. Kétszer szerepelt a nagyválogatottban, győzött az utánpótlás-viadalon és augusztus végén bajnok lett a nagy rivális, Fekete Sanyi előtt. A taktikázásban azonban az idő erősen a várakozás alatt maradt, elesett az EB-kiküldetéstől és utána többször is kikapott. Mit hoz fel mentségére? — Mindenképpen meg akartam nyerni a bajnokságot, úgy éreztem, sikerül, ha nem nekem kell vezetnem és a célegyenesben én támadhatok. Sajnos, az első körben senki sem vállalkozott iramra. Utána már nagyon bántott, hogy a gyenge idő miatt nem juthattam el az EB-re, egy kicsit elengedtem magamat, a fáradtság is kiütközött, tudom, hogy az idény befejezése már nem sikerült. Idei tervek? Molnár főszáma változatlanul a 800 méter marad, 1:48-as időt tűzött ki magának, szeretné a gyorsaságát is javítani és már többször akar indulni 1500-on. S van-e mindehhez megjegyzése Juhász Bélának, az edzőnek? — Gyuri szorgalmával eddig elégedett voltam, s ha további munkájában nem keletkezik törés, számíthatunk fejlődésére. Ehhez azonban a megfelelő felkészítési körülményeken és a több nemzetközi versenyalkalmon kívül az is szükséges, hogy hazai ellenfelei bátrabban versenyezzenek, s ne csak mindig tőle várják a vezetést. A távlati főcél pedig az 1500 m és a müncheni olimpia! (s, z) Patóh Magdi álmai Patóh Magda ezekben a napokban csak ritkán látható az uszodában. — Fő a fejem, annyit kell tanulnom. Januárban nyolc vizsga vár rám a Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskolában. Másodéves vagyok. A versenyidényre való felkészülés első szakaszát befejeztem, a második nagy munkaszakasz január 15-én kezdődik. Kiss László edző ebben az évben már 200 m-re is felkészít, enélkül a 100 sem mehet igazán. Még annyi a változás, hogy lényegesen erősebb a tornaanyagom a tavalyinál, és a szakaszos edzések során jócskán lecsökkentek az egyes távok közti pihenők is. 1:00.8 volt a legjobb időm 1969-ben__Al Gyarmati — FTC Gyarmati Andreára alig lehet ráismerni. Úgy lefogyott az elmúlt hónapok során, mint a „jégkirálynő” Gabi Seyfert. — Anyu (Székely Éva olimpiai bajnoknőnk, egyben edzője is. A szerk.) kíméletlen diétára fogott. Ez az igazság, s persze a gimnasztikai gyakorlatok során is „lecsorgattam’’ magamról néhány kiló felesleget. Tizenegy kilót fogytam, most alig nyomok hatvanöt. Más újság?... Heti ötvenezer métert úszom. De hát ez nem újság ... Vetzkótól — rendszeresen levelezünk — kaptam karácsonyra egy roppant aranyos lipcsei vásárbabát. Küldök neki egy szép kézitáskát viszonzásul... Jövőre édesapám egy évre Kolumbiába megy. Egy Gyarmati megy, mégis marad egy az FTC-ben. Bejelentettem a BVSC-ben, hogy a jövőben a zöld-fehérek szakosztályában kívánok versenyezni... És persze, eredményesen. Barcelonában szeretnék kitenni magamért. S ha nem is jósolok időket, nyilván nem visszafelé fogok fejlődni, igaz?... * Négyesünk 1.6 mp-re van a világcsúcstól. A nyilatkozatok derűlátóak, s mi nem különben. Most már csak az a kérdés, hogy időközben megelégszenek-e az amerikaiak a 4:01-gyel. Nem valószínű. S hogy az NDK-beliek és a többi ellenfél sem üldögél elégedetten a babérain, ebben is biztosak lehetünk. Patah, Kovács, Gyarmati, Turóczy ... A torpedónégyesnek azért jó esélyt adunk Barcelonára! Gallov Rezső Botos ökölvívó-fivérek Salgótarjánban úgy látszik, azOláh család után, újabb ötös ökölvívó-fivérek jelentkeztek a Botos papa jóvoltából. A papa, Botos Bertalan, maga is jónevű ökölvívó volt, így nem csoda, ha öt fia közül — már négy — szereti az ökölvívást. A legöregebb, a 17 éves András legutóbb az ifjúsági válogatott tagjaként lépett kötelek közé Lengyelországban, József, aki a 15. életévét tapossa, harmadik lett a serdülő ökölvívó-bajnokság pehelysúlyában, a 14 éves János meg egyenesen országos bajnok lett papírsúlyban. Tibor, aki nyolcéves, játékosan edz a testvérekkel a tornateremben. A legifjabb, a Gábor két esztendős, de már ő is leütéssel dicsekedhet. (Mint édesanyja mondta, legutóbb a poharat ütötte le az asztalról!) A 11 éves Aranka is nagy híve az ökölvívásnak, egyelőre még csak a szertáros szerepét tölti a fivéreinél, de minden mérkőzésen ott van és ad „szakszerű” tanácsot a fiúknak! Mindenki ZOLIKÁJA Ha az ember Hómnál a 8-as útról rátér a 87-esre és Rumon, Csempeszkopácson át Tanakajdra érkezik, onnan már csak egy ugrás Bozzai. Persze, csak akkor, ha nem ennyire fehér a karácsony, mint az idei. Amikor a hó még a lovaknak is szügyig ér. Az autó kerekei pedig igencsak elakadnak a parázs hóban. Ebben a Bozzai nevű kis faluban, annak is egyik kis házában él mindenki Zolikája. A labdarúgó-szurkolók Halmosi Zoltánnak ismerik. Egy kis falut megismernek . Halmosi Zoltán, a Szombathelyi Haladás VSE labdarúgója viszonylag későn került a nyilvánosság reflektorfényébe. Tizenhat éves koráig egyáltalán nem focizott semmiféle csapatban. Csak az otthoni srácokkal a bozzai „grundokon” , és iskolatársaival az ipari tanulóintézetben, így fedezték fel egy „sulibulin”, azaz egy iskolai derby kellős közepén. Az érdem kétségkívül Velekei Ferencé, a Haladás ifjúsági edzőjéé. Ma talán nem lenne Halmosi Zoltánja a magyar labdarúgásnak, ha Velekei Ferenc meg nem nézi azt a meccset. Hat esztendeje ennek. A balösszekötőnek indult barna srác azóta ötvennégyszeres NB I-es labdarúgó. Igazi középpályás (ami ugyancsak egy véletlennek tudható be, hiszen Németh Lajos váratlan sérülése miatt lett balfedezet). Háromszoros nagyválogatott. Az 1969-es év hazai labdarúgó-szenzációinak egyike. Az 5 révén ismerték meg olyan sokan Bozzai nevét. Sőt, a falut is. Hiszen valóságos zarándoklás indult meg a kis Vas megyei faluba — Halmosiért. „Maradjak olyan, amilyennek születtem ” Halmosi azonban marad. Legalábbis egyelőre. — Nagyon jól sikerült számomra az 1969-es év. Szinte minden bejött, amit csak óhajtottam. Ment a foci. Válogatott lettem. Ott is sikerült jól játszanom. Felfigyeltek rám a nagycsapatok... — És hívták is... — I de maradok... Legalábbis egyelőre . .. Nem mintha nem szeretnék igazi nagycsapatban játszani... De 1970- ben még ellenőrzöm magamat ... Ha akkor is megy a játék, szerencsét próbálok ... — Szeretne-e nagyon valamit a jó játékon kívül? — Azt, hogy maradjak olyan, amilyennek születtem ... Változó világ, változó emberek — Nehéz olyannak maradni? — Nehéz .. . Most mindenki szeret, mindenki észrevesz, köszön, kérdez, simogat, meg minden ... Azok is, akik sosem bíztak bennem... És most mindenki azt mondja: „Ugye, megmondtam?!” — Mi változott még? — Jobban tudok nyilatkozni, beszélni, mint tavaly ... Ezen mosolyog. Egy éve még valóban harapófogóval is alig lehetett néhány mondatot kihúzni belőle. Hihetetlen álomként hatott rá, hogy meghívták a válogatottba. És idegesen rágta a szája szélét, amikor fogadkozott: „... ha esténként hazamegyek, apámékhoz, Bozzaiba, a szomszédok átjönnek ... Látom rajtuk, hogy szeretnek, biztatnak, aggódnak értem. Nem szeretném cserben hagyni őket__” Most? Úgy érzi, az első bizonyítás sikerült. És mintegy varázsütésre változik körülötte avilág, változnak az emberek. Már nemcsak a szomszédok jönnek át hozzá néhány biztató szóra! Ahogyan volt edzője, Albert József megfogalmazta: — Eddig csak Bozzaiban volt mindenki Zolikája. Most már Szombathelyen, sőt, egész Vas megyében is... A játék akarata mindenekelőtt így él tehát Halmosi Zoltán, az év labdarúgó-felfedezettje. Sokan azt mondják: „Bámulatos karrier!” Mások, meglepetve: „Hogyan? Miért?” Ugyancsak Albert József mondta róla: „ A játék akarata az, ami Halmosit jó játékossá teszi. Képtelen állni a pályán! Ha megindul a mérkőzés elején, le nem áll az utolsó másodpercig... Igaz, hangulatember. Ha megbántják, hullámzó lesz a teljesítménye. Feltámad kisebbségi érzése... De hallatlanul nagy akarata mindig átsegíti a bajokon ... Ez a fantasztikus akarat, reméljük, az új veszélyeken is átsegíti Halmosi Zoltánt. A népszerűség, a csábítások veszélyein. Hisz ezen is múlik, hogy valóban nagy játékos legyen. — R — * „Szeretem és a becenevem Gólya” Férfiasan be kell vallanunk, hogy cikkünk címe — plágium. Szóról szóra fordítottuk le egy svéd sportlap négyhasábos címét. Tettük pedig azért, mert ez a cím — egyfelől — tökéletesen megfelel az igazságnak, és — másfelől — azt is pompásan bizonyítja, hogy már a külföldi sportlapok is terjedelmes cím alatt, hosszan foglalkoznak a fiatal Klampár Tibor személyével. Az a cikk is Klampárról szólt. A fiatalság a bolondság? Tibor idén ünnepelte 16. születésnapját, a nagykorúságtól tehát még messze van. És mikor szeresse az ember a fagylaltot, ha nem ebben a korban. Tavaly például — első külföldi útjainak egyikén — Csehszlovákiában játszott. Hazafelé, a vonaton ő is megkapta a „vámnyilatkozatot”. — Töltsd ki, Tibikém! — mondták neki. — És mit írjak be? — írd be azt, amit a zsebpénzeden vásároltál. — Nem lesz jó — felelte. — Miért nem? — Nem írhatom be a fagylaltot ... Ez lenne tehát az érem egyik oldala. A másik oldalon néhány eredmény sorakozik. Érett játékkal Klampár Tibor 1969-ben megnyerte a hazai versenyek zömét. Ö a felnőtt és az ifjúsági magyar bajnok. Ö a felnőtt és ifjúsági Tizek-bajnoka, ezüstérmet szerzett a svéd Johansson mögött a magyar nemzetközi bajnokságon. A jugoszláv nemzetközi — Geisslerrel az oldalán — vegyes párosban harcolt ki ezüstérmet. És az év végén minderre feltette a koronát a skandináv nemzetközi bajnokságon. Egyetlen délután folyamán olyan versenyzőket győzött le, akikből — addigi eredményeik alapján — akár Európa-válogatottat is össze lehetne állítani. A sor a svéd Alserrel kezdődött, a szovjet Gomozkoval folytatódott, majd az ugyancsak szovjet Sarhojannal fejeződött be. És mindez csak ahhoz volt elég, hogy a döntőbe kerülhessen. Ott ugyanazt a Johanssont kapta ellenfélnek, aki két héttel korábban 3 0 arányban legyőzte. Ezúttal fordult a kocka. Drámai hangulatú találkozón, a svéd fiút a fergetegesen buzdító hazai közönség előtt, érett játékkal *— Klampár nyert. És a „Gólya" név Nehéz lenne utólag kinyomozni, ki is akasztotta rá a „Gólya” becenevet. — Tudod? — kérdeztük tőle. — Nem! _, felelte. — Talán azért kaptam, mert ilyen hoszszú vagyok. Megnőttek a lábaim is... — Hát — kockáztatjuk meg a dicséretet —, megnövekedett tudáshoz megnövekedett lábak is kellenek. Tibor elpirul. Úgy, ahogyan csak a tizenhat évesek tudnak pirulni. — Á, nem vagyok még elég labdabiztos. Sokkal biztosabbnál kellene lennem. Mint például a csehszlovákoknak. Ők azért olyan jók__ — De hát Alsert, Johanssont, Gomozkovot, Sarhojant nem lehet „kifejezetten rossz” játékkal megverni. Hogyan csinálod? — Először is, ha játszom velük, mindig elgondolkozom: legutóbb miért kaptam ki tőlük, vagy mivel vertem meg őket? Bár talán az a legfontosabb, hogy a mérkőzés előtt az ember ne gondoljon az ellenfelekre__ Legalábbis ne töltsön ezzel heteket. — Ezek szerint ennek köszönhető sikersorozatod? — Hát nemcsak ennek. Mindennap játszom három-négy órát, a nagy versenyekre pedig a bátyámmal együtt külön is készülök. Moszkva előtt A következő hónapokban megint lesz mire készülnie Klampárnak. Január 9-től egymást követik a nagy versenyei — itthon és külföldön egyaránt. Európa Liga-mérkőzés a nyugatnémetek, a szovjetek ellen, aztán az NSZK és Anglia nemzetközi bajnoksága. Itthon a Budapest és az országos bajnokság ... Klampár Tibinek pedig helyt kell állnia mindenhol. — Nem fáradtál bele? — kérdeztük. — De, bizony. Sokszor érzem, hogy pihenni is kell. — És mi pihentet legjobban? — A mozi. Ilyenkor elmegyek egy moziba ... — Aztán? — Elmegyek egy másik moziba .. . — És? — Ügyelek arra, hogy a másik mozi a Jégbüfé környékén legyen...Naményi József