Népsport, 1971. május (27. évfolyam, 102-128. szám)

1971-05-01 / 102. szám

LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚ Maratoni verseny a javából! Az MNK utolsó felvonása: 1972. m­ájus 1. Idén az Ú. Dózsa, vagy a Komló indul a KEK-ben Szerda délután a KISTEXT- pályán jártunk. Az NB II-es együttes a Ganz-MÁVAG ellen játszotta MNK-mérkőzését. A két együttes csatájából végül is a hazaiak jutottak tovább, s május 5-én ott lehetnek a buda­pesti legjobb 48 csapat között. Selejtező, elődöntő, döntő. Nagydöntő, országos döntő ... Hol tartunk most és mikor ke­rül sor a Magyar Népköztársa­sági Kupa legérdekesebb esemé­nyeire? Erről szól írásunk. Budapesten 149 együttes országszerte zajlanak a selej­tezőik. Budapesten például 149 csapat rajtolt ezeken. — Nagy az érdeklődés — mondta Góliás Róbert, a BLSZ főtitkára. — Az NB I B-s, az NB I-es és NB III-as együtte­sek mellett, részt vesznek a küz­delemben a BLSZ-bajnoksághoz tartozó együttesek is. — Hol tartanak most? — Május 5-én lesz a következő forduló, akkor már csak 48 csa­pat léphet pályára. Utána má­jus 26-án, majd június 2-án dől el, melyik lesz az a hat együt­tes, amelyik Budapestet kép­viseli a legjobb 32 között. — Elégedettek az eddig látot­takkal? — Igen! Remélhetőleg a foly­tatás is hasonló lesz és az orszá­gos döntőn is megállják helyü­ket a fővárosiak. Egyelőre az alacsonyabb osztályúak A területi selejtezők időszakát éljük ezekben a hetekben. Jú­nius 15-ig kell befejezni a me­gyékben és Budapesten a mér­kőzéseket. Az úgynevezett nagydöntőt a következő csapatok alkotják majd: Budapestről 6 együttes kerül a legjobb 32 közé, Bor­sod megyéből három csapat Két-két együttest ad Baranya, Békés, Hajdú, Komárom, Veszprém megye. Egy-egy együt­tes kerül ki Bács, Csongrád, Fe­jér, Győr, Heves, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Szolnok, Tol­na, Vas, Zala megyéből. Ez a 32 csapat kerül össze egymással. Már a sorsolás is elkészült. A nagydöntő első fordulójának pá­rosítása: Budapest I—Borsod IIX, Budapest II—Nógrád, Bu­dapest III—Pest, Budapest IV— Bács, Baranya I—Tolna, Bara­nya II—Somogy, Csongrád—Bé­kés I, Békés II—Szolnok, Bor­sod II—Heves, Hajdú I—Sza­bolcs, Hajdú II—Borsod I, Ko­márom I—Budapest V, Komárom II—Veszprém I, Budapest VI— Fejér, Vas—Zala, Veszprém II— Győr. Ezt a fordulót június 30-án rendezik meg. Utána 16 csapat marad. Belépnek ez NB I-esek A nagydöntő második forduló­ját július 25-ére írták ki. Ek­kor a 16 állva maradt alacso­nyabb osztályú csapat kerül szembe az NB I-es csapatokkal. Azzal a 16 első osztályú klub­bal, amelyek az 1970—71-es baj­noki évben az NB I-ben szere­peltek. A nagydöntő harmadik for­dulóját augusztus 1-én tartják meg. Ezután már csak 8 csapat marad. Az augusztusi forduló­val be is fejeződnek az idei küzdelmek. A folytatásra egészen 1972. március 1-ig kell várni. Az elő­döntőre április 12-én kerül sor. Utána már a döntő következik. Ennek végleges időpontja: 1972. május 1. Színhelye: Népsta­dion. A győztes csapat képviseli ha­zánkat az 1972—73-as KEK-me­­zőnyében. Az alacsonyabb osztályú együt­tesek értékes jutalmat kapnak. Azok a csapatok (NB I- és NB I B-sek kivételével), amelyek a nagydöntőben a legjobb 16 kö­zé, vagy tovább is eljutnak, egy­­egy garnitúra felszerelést, 5—5 labdát, továbbá 15 pár cipőt kap­nak. Azok a csapatok, amelyek a nagydöntőben jól helytállnak, jogosultak arra, hogy az U- és az I-válogatottal megmérkőzze­nek. A találkozók teljes bevéte­le a csapatokat illeti meg. Idán az Újpesti Dózsa, vagy a Komló Mi a helyzet 1971-ben? Ki kép­viseli hazánkat a Kupagyőzte­sek Európa Kupájában? Az MNK-t 1970. augusztus 20-án az Újpesti Dózsa nyerte­­ meg a Komló előtt. Az Újpesti Dózsa abban az esetben indul az 1971— 72-es KEK küzdelmeiben, ha nem nyeri meg a bajnokságot. Ha újra első lesz a lila-fehér gárda, akkor az MNK ezüstér­mese, a Komlói Bányász vesz részt a KEK-ben. A második he­lyezett indulására volt már pél­da. A Bp. Honvéd is MNK ezüstérmesként vett részt 1970 őszén a KEK mérkőzésein. Ez tehát a helyzet jelenleg a Magyar Népköztársasági Kupá­ban. Egyelőre tehát „csend” van. A nagy tétre menő találkozók időszaka június 30-án érkezik el. Utána teljes reflektorfénybe kerül az MNK közel kétéves, maratoni versenysorozata. Varga Béla A csütörtök délután játszott Bp. Spartacus — SZÖVOSZ MNK-selejtező mérkőzésen készült a felvétel, a Csömöri úton. A Bp. Spartacus harmadik gólja előtti pillanatot örökítette meg a fényképezőgép lencséje (Geleta Pál felvétele) Május 5-én Berlinben játszik a labdarúgó-válogatott A magyar labdarúgó-válogatott­­nak a Bulgarok elleni foeikészülési tervezetében május 5-én nemzet­közi mérkőzés szerepel. Eredeti­leg úgy volt, hogy Valenciában, az újdonsült spanyol bajnokcsa­pat ellen lépnek­ pályára legjobb­jaink, ez a mérkőzés azonban a spanyolok más irányú elfoglaltsá­ga miatt elmarad. K­urzsei János, az MLSZ főtitkára ezért kapcso­latot teremtett az NDK labdarúgó­­vezetőivel és sikerült is mérkő­zést nyélbe ütnie a magyar csapat számára. Május 5-én, szerdán, Berlinben a Dynamo Berlin lesz a magyar csapat ellenfele. A mérkőzésre ugyanaz a 16 já­tékos utazik, aki a franciák elleni keretet alkotta. A találkozó hét­főn reggel 8.30 órakor lesz az MLSZ-ben, utána fürdőbe mennek a játékosok, majd a kedd dél­utáni elutazásig együtt is marad­nak. Kedd délelőtt edzés szerepel a programban, az elutazás idő­pontja kedden 16.45, a vissza­érkezés csütörtökön 14.15 óra. (MTI) ÉHES VÁROS Van egy város Magyarorszá­gon, ahol szomorúak az embe­rek. Legalábbis a futballszere­­tők feltétlenül. Szomorúak, mert hosszú évek bősége után most az aszály idejét élik. Az aszályét, amely a futballt sorvasztja. ■ Debrecen a Hajdúság főváro­sa. A régi legendás csapat, a Bocskai városa. A maiak említé­sét többnyire kézlegyintés, vagy közöny fogadja. Debrecenben igényesek a szurkolók, NB I-et akarnak. Akkor is, ha erre a mostani csapat alkalmatlan. Azt mondják, ez őket nem érdekli. A lényeg az, hogy vasárnapon­ként a Vasas, a Dózsa, a Fradi és a többi élvonalbeli csapat látogasson a Nagyerdőbe. Csak­úgy, mint valamikor régen. Éhes a város! Oláh József egyesületi elnök szerint ez a nagy hagyomány­­tisztelet is nyomasztólag hat a maiakra. Lépten-nyomon nem hallanak mást a városban, mint: bezzeg a régiek! Markos, Palo­tás, Telesd, Vágó ... Azok vol­tak az igaziak, de még az alig öt-hat évvel ezelőtti csapatot is példaként állítják eléjük, fe­ledve azt, hogy annak idején őket is szapulták eleget. Tény az, hogy a debreceniek elégedet­lenek. Joggal. Egy ilyen fut­­ballpatinás város, mint Debre­cen, nem lehet elégedett az NB I B-vel. — A legdöntőbb okok? — A biztos bázis hiánya. A vasút, ha erején felül áldoz is, kevés. Igazi jó csapatot ma már csak olyan helyeken lehet ki­alakítani, ahol nagy gyár, bá­nya, üzem van. A legjobb pél­da erre a Videoton esete. A fe­hérváriak össze tudták szedni magukat, mi­t nem. A kör­nyékünkön lévő NB III-as csa­patok is többet tudnak nyújta­ni egy játékosnak, mint mi. Természetes tehát, hogy őket választják. A városban működő 30 labdarúgócsapat is, valami­lyen megmagyarázhatatlan ok­ból, sokkal szívesebben adja másnak tehetségeit, mint ne­künk. Hogy miért? Rejtély . .. Van egy bizonyos fokig érthe­tetlen klubsovinizmus is. A helyi vállalatok — gondolok itt a köz­lekedési, vendéglátóipari, ide­genforgalmi vállalatokra — in­kább a maguk szerény, mond­juk ki bátran: jelentéktelen csa­patát támogatja. Pedig össze­fogva, a vasutascsapatot segítve, jól járnának ők is, mi is... ■ — A megoldáskeresés, a cse­lekvés ideje következik, ön az elnök, az ön kezében a karmes­teri pálca... — Minden követ megmozga­tunk. Igazgatónk, Szegedi Nán­dor, nagy sportbarát. Tőle já­tékos még elégedetlenül nem­ távozott. A szakosztályvezetés is nagyot javult az utóbbi időkhöz képest. Most már „csak” jobb csapat kellene... — Hogyan oldják meg az után­pótlás kérdését? — Hosszabb ideje működik a városi sportiskola, melyben, úgy­mond, elővételi jogunk van. Lefölözhetjük a krémet Eddig ugyan nem sokat profitáltunk, de értesüléseink szerint máshol sem nyüzsögnek a tehetséges srácok...■ — Újabb kényes kérdés kö­vetkezik, talán a DVSC gondjai­nak egyik előidézője: az edzők helyzete... — Sok edző megfordult nálunk az utóbbi időben, talán nem is mindig ők voltak a hibásak a gyenge szereplésben. De felejt­sük a múltat, beszéljünk a jelen­ről! Arról, hogy Piber István­nal két és fél éves szerződést kötöttünk, és meg­­vagyunk elé­gedve munkájával. Persze, cso­dát ő sem tud művelni. — A vezetés miben hibáztat­ható? — Legfőképpen abban, hogy nem tudtuk a játékosokat meg­tartani. Néhány év leforgása alatt két csapatra való labdarú­gó távozott a városból, akik ha itt maradnak, ki tudja, már hol tartunk ... Hogy ezek néhány nevet említsek:­ Puskás dr., Var­sányi, Imii, Nagy II, Móricz dr., Jeck, Heidrich. Nem is szólva olyanokról, akik kevésbé ismert, de igen tehetséges játékosok vol­tak, illetve most is azok, de — máshol. — Tervek 1971-re? — Nem lehet más, mint az, hogy bentmaradjunk. A közép­csapat címét azonban már jövőre szeretnénk kiérdemelni. A leg­merészebb álmainkban szerep­lő NB I csak 1973—74-re sike­rülhet. — Amióta az NB I B-ben sze­repelnek, hátat fordítottak a ré­gi várnak, elköltöztek a Nagy­erdőből. Miért? — Még ilyen kisvároson belül is, mint a miénk, kényelmesek a szurkolók. Ahogyan Újpestről sem szívesen mennek a Nép­stadionba, nálunk is inkább a Vágóhíd utcába jönnek a törzs­szurkolók. A nézőket pedig nagy becsben tartjuk. Számí­tunk rájuk, mert ha nagy baj van, az ő fanatizmusuk segíthet a legtöbbet.■ Az elnök 1973—74-re NB I-et ígér. A legszebb ígéret, amit egy debreceni szurkoló előtt megcsil­­lantathatnak. Azonban a debre­ceniek is ismerik az ígéret be­tartásáról szóló igen frappáns közmondást: „Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó!” Lakat T. Károly Lesz-e magyar KK-döntő? A Közép-Európa Kupa 1971. évi elődöntőjébe a két magyar egyesület mellett egy-egy oszt­rák és jugoszláv csapat került. A három nagy európai torna érdekességeit már régóta „pá­holyból” figyeljük, így a magyar szurkolók számára csak a KK jelent izgalmat. Az MTK a jugoszláv Celik ellen Zsenicán, a Csepel az Austria Salzburg ellen itthon játssza első mérkőzését a KK elődöntőjében. Csapataink nem esélytelenek, de csak teljes erő­bedobással és jó játékkal jut­hatnak tovább­­ a döntőbe. Ez a fegyvertény szép magyar siker lenne, ma is! A KK korábbi huszonkilenc kiírásában hatszor fordult elő, hogy két magyar csapat is az elődöntőbe verekedte magát. Először 1939-ben sikerült, az Újpest a Beogradskit (2:4 és 7:1), a Ferencváros a Bolognát (1:3 és 4:1) ütötte el a továbbjutás­tól, s először vívtak magyar KK-döntőt. 1955-ben a Bp. Vörös Lobogó és a Bp. Honvéd került az elő­döntőbe, de sajnos, már ott ta­­lálkozniuk kellett. A Vörös Lo­bogó 2:5 és 5:1-es eredmények­kel jutott a döntőbe, ahol a prá­gai UDA-t 6:0 és 2:1 arányban „intézték el” Hidegkutiék. 1956-ban a Bp. Vörös Lobogót kiverte ugyan a Rapid, de a másik ágon a Partizán ellenében bejutott Vasas felejthetetlen győzelmet aratott. 1959-ben a Bp. Honvéd a Par­tizán, az MTK a Vojvodina el­len került tovább. Ez volt a má­sodik magyar döntő. 1963-ban ismét magyar házi­versenyt hozott a KK döntője, ugyanis az MTK a szarajevói Zeljeznyicsart, a Vasas pedig a Torinót kiverte ez elődöntőben. 1970-ben a pozsonyi Inter a Bp. Honvédot legyőzte 1:0 és 2:1 arányban, de a másik elődöntő­ből a Vasas a Slavia kiverésével (1:1 és 1:0) a döntő résztvevője lett. Ott 1:2, majd 4:1-es ered­ménnyel a pozsonyiak ellen ötödször szerezte meg a KK-t! A KK történetében tehát most jutott hetedszer két ma­gyar csapat az elődöntőbe. Az eddigi hat alkalomból három­szor magyar KK-döntő született. A másik három esetben, amikor csak egy csapatunk került a döntőbe, akkor is a magyar szí­nek képviselői védték a KK-t. Novák István 141 Béla bácsi álma A Honvéd lbdarúgó­val állták: ___________bocsánat, az út­---- törőcsapat tagjai az ÉTI salakpályáján áthaladó, ősz hajú férfit így köszöntötték: — „Kez’csókolom, Béla bá­csi!” Amikor megkérdeztem, ki ez a „Béla bácsi”, úgy nézitek rám, mint aki a világűrből ér­kezett. Kácsor Béla bácsi, a fiatalok edzője, harmincegy éve jegyez­te el magát a focival. Ki tudná megmondani, hány sráccal is­mertette meg a foci tudomá­nyát, hányszor vezette győze­lemre, bajnokságra fiait. Ezen tevékenykedik most is. „ Tavaly megnyertük a fél­fordulós bajnokságot, jelenleg pedig a serdülő bajnokság I. csoportjában hajtunk a győzel­mi dobogó felé. Az eddig le­játszott tíz mérkőzés után már csak mi vagyunk veretlenek: hat győzelemmel, négy döntet­lennel, 21:12-es gólaránnyal ve­zetjük a listát a Csepel és a Vasas előtt — mondja az edző, aki arra a legbüszkébb, hogy a csapatban még dorgálni sem kellett, s évek óta senkit sem állítottak ki. — Van-e kedvence a fiúk kö­zött? — Minek is tagadjam? Hor­váth Jenői. 1955-ben született, igazi kis focista. Imádja és jól is kergeti a bőrt, s nem cserél­né fel a Honvédot az FC Mi­lánnál sem. Középhátvéd, s bár még gyerek, erőnléte és tech­nikája a felnőttek nyomában jár. Szerencsésen egyesül nála a gyorsaság, az erő és a tech­nika. Serdülő létere tagja az ifjúsági válogatottnak! Itt egyébként te,van . *Löigi-______________menyeket te­■----------------------remtenek a vezetők, hogy nem csoda, ha válogatott is kikerül a gyere­kek közül. Nyáron például be­vezették a technikai vizsgát. A fiúk tízféle „tantárgyból” vizs­gáztak, így például partdobás­ból, labdavezetésből, fejelésből, belső csüddel rúgásból, labda­­vezetés közbeni kapura rúgás­ból, szerelésből, cselezésből stb. A játékosok egyéni edzésnap­lót is vezetnek. A piros fedelű mérkőzésnapló pedig gyöngy­betűkkel írott krónikája, a nemegyszer jeles osztályzatot érdemelt mérkőzéseknek. Ha­gyományos házi versenyek is folynak: ki a legsportszerűbb, a legjobb teljesítményt nyújtó, a legszorgalmasabb, a legjobban tanuló sportoló. Béla bácsi elégedett, mégis megkérdezem, mit kérne, ha egy jó tündér három kívánságát teljesítené. — Sokáig szeretném nevelni a gyerekeket, jó lenne, ha a srácok között mindig akadna annyi tehetség, hogy kitelne be­lőlük egy Honvéd nagycsapat. A harmadik régi álmom: ha már nem adatott meg honi föl­dön az a „csoda”, hogy olyan fociiskoláink legyenek, mint a Szovjetunióban, vagy az FC Mi­lán háza táján, akkor legalább megérhetném, hogy bentlaká­sos, kollégiumi rendszerben készülhessenek a legtehetsége­sebb gyerekek heti tizenkétsze­­ri, s nem háromszori edzéssel. Kívánjuk, rniel°bl_ ______ Jón Béla bácsi ki­------------ vánsága. A maga örömére, a Bp. Honvéd labda­rúgó-szakosztályának hasz­nára.M. K 3 Szombat, 1971. május 1. Négy budapesti csapat vidéki ellenféllel MESÉL A MÚLT. Valamennyi eredmény a most pályaválasztó szempontjából ér­tendő. A felső sorokban a pályaválasztó otthonában játszott mérkőzé­sek eredményei. (Folytatás az 1. oldalról) ellenfelüktől. Az együttesnek két betege is van, Borsányi egész héten feküdt, s így aligha kerülhet sor a játékára. Szal­­másy Szekszárdon sérült meg a bokáján, s az ő szereplése is bi­zonytalanná vált. A mérkőzés esélyese a Vasas. Legalábbis papíron. Ismerve a Videoton tehetséges fiataljait, azért biztosítékot nem lehet vállalni a papírformáért. Azért a tippünk:­­ Csepelen nehéz 90 perc előtt áll a hazai együttes, mert a Rába ETO ellen játszik. A vendégek az elmúlt években elég sok borsot törtek Kalmárék orra alá. — Megint nehéz meccs lesz — mondta Keszthelyi edző, s hoz­zátette, hogy otthonukban bi­zony többnyire „szenvednek”, mivel az ellenfelek kettőzött gonddal védekeznek, s a „védő­fallal” nehezen boldogulnak a csatárok. A Rába ETO az elmúlt időben két NB I B-s csapattal játszott előkészületi mérkőzést. A ZTE-nek, s az Oroszlánynak egyaránt öt góllal terhelte meg hálóját. Orosz­lányban Stolcz bokája kifordult, ám úgy fest, a hét végére rend­be jön. Horváth Lászlót viszont pihenteti az edző. Dombos Ágoston bízik a hagyományban. E szerint ugyanis jól megy a Csepel ellen ... A hazai pálya előnye a csepe­liek mellett szól Hagyomány ide, hagyomány oda, tipp: 1. ‰D to «o 5 J­­CM CO *1 W tD rs ao 0)0 © (O © © )0 (0 )0 tD (£) (9 M IS Csepel—ETO 1:1 — — 0:1 0:2 1:1 1:3 1:1 4:2 — ? 4:1 — 0:2 0:3 0:2 0:1 2:2 1:0 0:4 — 0:1 SZEOL—II. Dózsa 1:0 0:0 — 3:5 2:1 — 2:2 2:4 — — ? 0:4 0:4 0:2 2:4 2:3 — 0:5 0:11 — — 1:5 Haladás—MTK — 0:2 — — — — 1:0 0:0 2:2 — ? — 2:1 — — — — 0:4 1:1 0:0 — 3:3 Vasas—Videoton — — — — — — — 6:1 — 3:1 ? — — — — — — — 1:1 — 2:2 0:0

Next