Nemzeti Sport, 1992. április (3. évfolyam, 92-119. szám)

1992-04-22 / 111. szám

ill. 111. ♦ 1992. április 22. KOSÁRLABDA1 NB 1 A döntő kapujában a Zalaegerszeg Az elődöntők második mérkőzésével folytatta ked­den a férfi élmezőny a rájátszást. Zalaegerszegen a ha­zaiak biztosan nyertek a Bp. Honvéd ellen, így a vidéki gárda 2-0-ra vezet kettejük összecsapásán. A másik ágon otthonában egyenlített a Körmend, és minden kezdődhet élőb­ől... Rájátszás Második mérkőzések a döntőbe jutásért ZTE-N­eraklith—Bp. Honvéd 97-88 (57-42) Zalaegerszeg, 4500 néző. V: Harsányi, Szabó Gy. ZTE: Lukosius (7), BENCZE (139), FARKAS (17), Polster (4), LF.KARAUSKAS (16). Cs: Földes­ (10), Gáli (—), KOVÁCS (16/9), BODROGI (14 6). Edző: Farkas Sándor. Bp. Honvéd: Dávid (18), KUZMIN (16/6), HALM (20/6), USZPENSZKIJ (22 3), Boros (8). Cs: Krasovec (4), Heinrich (—). Az eredmény alakulása: 2. p.: 0-4, 3. p.: 6-6, 9. p.: 21-21, 15. p.: 42-31, 23. p.: 66-48, 28. p.: 72-63, 31. p.: 80-70, 37. p.: 90-77. Kipontozódott: Dávid (38. p.) A Honvéd kezdett jobban és Dávid két kosarával 4-0-ra veze­tett, de a másik oldalon Lekarauskas gyorsan egyenlített. Gyors, ke­mény volt a játék, fej-fej mellett haladtak a csapatok, hol egyik, hol a másik együttes vezetett egyetlen ponttal. A félidő derekán azonban kezdett növekedni a hazaiak előnye, és a szünetig számuk­ra megnyugtató előny született. Szünet után egy ideig tovább nőtt a hazaiak előnye, azonban a Honvéd feljavult védekezésben és táma­dásban is, és a félidő eleji tizennyolc pontos előny felére zsugo­rodott. Időt kért a ZTE,­ s ez úgy látszik, használt a csapatnak, job­ban kezdett védekezni és újra pontosabban dobni. Tulajdonképpen a mérkőzés utolsó negyedében már nem volt kétséges a ZTE győzel­me, Farkas Sándor: — Most 2-0, de ezt a sorozatot három győze­lemig kell játszani, tehát még nincs vége. Mészáros Lajos: — Úgy érzem, kezdettől fogva a ZTE kezé­ben volt a játék irányítása, nagyszerűen játszott és megérdemel­ten nyerte a kitűnő és korrekt bíráskodásai lefolyt mérkőzést.. (gomb) Körmend-Hunor—Tungsram 82-81 (40-39) Körmend, 2300 néző. V: Kral, Hajniss. Körmend: Szájer (4/3), KARDOS (11/3), BELL (31/12), Zsebe (14/3), Kraus (11). Cs: Érsek (1/3), Molnár (7), Szekeres (—) Hódi (—). Edző: Fodor Péter. Tungs­ram: Brooks (12), KOUBFX (21/9), OROSZ (11), Haragíts (6), Sza­bó J. (7/3). Cs: Turcsán (8), MIHÁLY (16), Nagy (—), Knézy (—■). Edző: dr. Tóth Lajos, Zsoldos András. Az eredmény alakulása: 5. p.: 11-11, 10. p.: 24-21, 15. p.: 32-31, 25. p.: 51-49, 30. p.: 60-61, 35. p.: 69-73. Kipontozódott: Molnár (34. p.). Bell gyors kosara megadta a mérkőzés alaphangját. A 3. perc­ben 6-6 volt, idegesnek tűnt mindkét csapat. Fej-fej mellett halad­tak a csapatok, egyik gárda sem tudott megugrani. Zsebét Szabó ár­nyékként követte, így a hazai kapitány helyett társainak kellett át­venniük a pontgyártást. Nem volt nagy játék, lassú, inkább női meccsekre jellemző iramot láttunk. Ez némileg a vendégeknek ked­vezett, a 18. percben 37-37 volt az eredmény, ez minden csak nem kosáreső... Szünet után az első percnek az volt a legnagyobb eseménye, hogy Zsebe pontot dobott személyiből. Továbbra is folytatódott az altatódal, aztán meglódult a Körmend, hat pont lett az előnye, a 24. percben viszont már nyolc, de a Tungsram három perc alatt egyen­lített. Rövidzárlat a hazaiaknál, aztán egy-két tévedés Hajniss já­tékvezetőnél, igaz, addig a bírókra nem lehetett panasz. 60-63 lett a nyolcpontos előnyből, a vendégek tehát percek alatt 11 pontot vertek vendéglátójukra. Sőt, a 33. percben már 68-62-re elhúztak a lámpagyáriak, remegtek a hazai kezek, s lábak is. Aztán másfél perc múlva újra egyenlő, sőt Zsebe büntetőivel előny a Körmend­nél. Az utolsó perc kezdetén 70-77 az eredmény, aztán előbb Orosz, majd Kardos talált be, 79-79. Brooks két büntetőjével 79-81, s az órán még 20 másodperc volt hátra. A Körmend támadhatott, s az utolsó pillanatokban Kardos győzelmet jelentő triplát dobott. Fodor Péter: — Küzdelmes, változatos mérkőzésen hol az egyik, hol a másik csapat vezetett. Az utolsó pillanatban mi... Dr. Tóth Lajos: — Izgalmas mérkőzésen érzésem szerint mi játszottunk jobban. Voltak a mérkőzésen olyan pillanatok, amikor nem használtuk ki a kínálkozó lehetőséget. Most tovább folytatódik kettőnk között a harc. . . (bodor) Uszodát avattak Hajdú­szoboszlón Manapság uszodát körülbelül olyan gyakorisággal adnak át hazánkban, mint amilyen időközönként a Za­laegerszeg NB I-es labdarúgócsa­­­pata szerzi győzelmeit. Vagyis évenként egy, esetleg kát új léte­sítményt avatnak... Ha azt néz­zük, hogy a lakosság egészsége ér­dekében mennyire lenne szükség, akkor ez a szám édeskevés. De ha azt ves­szük, hogy az uszodák fenntart­ása az országban mindenütt ráfizetéses, s az egyesületeknek, az önk­o­rm­á­nyzatoknak egyre kevésbé van pénzük az üzemeltetésre, ak­kor az évi egy-két új létesítményt is me­g kell bocsátni. Főként, ha a medencét baszó ás­ni is lehet. . . Az elmúlt években elkészült uszodák többségét ugyan­is olyan gyatrán építették meg, hogy már az első napokban ko­moly üzemzavarok lépte­k fel. A Vasas Fáy utcái medencéjét pél­dául több min­t fél évtizedes mun­ka után úgy adták át, hogy eresz­tette a vizet. Szerencsére a Hajdúszoboszlón a napokban avatott 21x50 méteres, feszített víztükrű medencével nin­csen probléma. Kifogástalanul mű­ködik, s így Kígyós József polgár­­mester már nyugodtan beszélhet a terveikről. — Kész elképzeléseink vannak­ az uszoda hasznosítására. Az új léte­sítményben rangos sport- és kul­turális eseményeknek szeretnénk helyet adni. A legtöbbet azonban mégis az jelentené számunkra, ha minél több gyerek tanulna meg úszni és később felnőttként is rendszeresen látogatná az uszodát. Így elérhető lenne, hogy idővel egészségesebb emberek lakják a várost. A polgármester mellett a vizes sportágaik szakemberei is tervez­getnek. Szű­cs Endre, a városi úszószövetség elnöke például nem kevesebbet remél, mint hogy a haj­­dúszoboszlói vízilabdacsapat ö­t év múlva OB I-es osztályozót játszik. Hogy ez a cél megvalósuljon, ah­hoz nemcsak az edzők áldozatos munkájára lesz szükség, hanem pénzre is. Mindez kiderül dr. Só­vágó László országgyűlési képvi­selő szavaiból: — Természetesen nagyon örü­lök, hogy elkészült az uszoda, de nem tagadhatom az aggodalmamat az üzemeltetéssel kapcsolatban. Persze, nem akarok borúlátó lenni, s remélem, hogy az önkormányzat biztosítani tudja majd a működte­téshez szükséges anyagiakat. A létesítmény elkészülte bizo­­nyos fokig biztosíték arra, hogy nem lesz gond az üzemeltetéssel­. A gazdasági szervezeteik és a ma­gánszemélyek összefogásával épí­tett uszoda átadása ugyanis azt bi­zonyítja: Hajdúszoboszló lakossága és a város vezetése együttesen minden akadályt képes legyőzni. NEMZETI SPORT 7 18. asztalitenisz Európa-bajn­okság Szűcs Miklós jelenti Stuttgartból. A végére holland és német arany Az EB két egyes elődöntője és döntője lapunk zárta után fejeződött be. A hollandok ki tudja hányad­­virágzását élő sztárja Bettine Vriese­­koop olyan könnyedén verte mindkét ellenfelét, mintha csak selejtezőt ví­vott volna pályakezdőkkel a táblára kerülésért. Az utolsó mérkőzés pedig meghozta a házigazdák számára azt, amiért iga­zából megrendezték az EB-t. Jörg Rosskopf, a németek kedvence, 1989 páros világbajnoka ezúttal egyesben is a dobogó tetejére állhatott. A zsú­folásig megtelt csarnokban hétezer néző biztatta és hajtotta bele a győ­zelembe. Ping-pontok­ Nők. Egyes. Elődöntő: Vriesekoop (holland)—H Hrachová (csehszlovák) 3:­3 (117, 16, 112), Lomas (angol)—Hop­­man (holland) 3:0 (14, 7, 11). Döntő: Vriesekoop—­Lomas 3:0 (10, 18, 17). Európa-bajnok: Bettine Vriesekoop (Hollandia), 2. Lomas (Anglia), 3. Hrachová (Cseh és Szlovák EZ­K) és Hopman (Hollandia). Férfiak. Egyes. Döntő: Rosskopf— J. Saive 3 J1 (16, —18, 13, 13­). Európa-bajnok: Jörg Rosskopf (Németország), 2. J. Saive (Belgium), 3. Primorac (Horvátország) és Grubba (Lengyelország). Az éremtáblázat Svédország 2­12 Románia E - -Hollandia 112 Jugoszlávia 1-2 Németország 1-1 Görögország 1 - -Anglia - 2 -Magyarország -11 Franciaország -11 Belgium - 1 -FÁK - - 2 Horvátország - - 2 Cseh és Szlovák SZJK - - 1 Lengyelország - - 1 jó formában várja a szekszárdi nyitányt A magyar csapat 56 kg: Karczag Tibor (Tatabányai SC) — 6—8. hely: Lénárt Ferenc (Húsipari SE) — 6—8. hely. 60 kg: Czanka Attila (Húsipari SE) — 3—5. hely. 82.5 kg: Barsi László (Diósgyőri SC) — 6—7. hely: Mészáros István (MTK) — 8—10. hely. 90 kg: Halász István (Diósgyőri SC) — 8—10. hely. 199 kg: Szanyi Andor (Olefin SC) — 3—6. hely: Bökfs János (Békés­csabai SE) — 8—10. hely. 110 kg: Németh László (Nyíregy­házi VSC) — 5—7. hely. + 110 kg: Hirskó Tibor (Diósgyőri SC) — 8—10. hely. Tartalékok. 100 kg: Dudás István (Oroszlányi BSE); 82.5 kg: Mihályka Tibor (Húsipari SE). Megjegyzés: Kandik János szövet­ségi kapitány fenntartotta magának a ,,műsor változtatás” jogát, azaz: el­képzelhető, hogy a végleges nevezé­sek ismeretében egy-két versenyzőt egy súlycsoporttal feljebb indít. év elején jelezte, hogy szívesen indulna az EB-n és az olimpián. S mert az az­óta elért eredményei valóban nem rosz­­szak, Hanzli­k János beválogatta. Még azt is megengedte neki, hogy a civil munkája miatt Diósgyőrben készüljön, s csupán hetente egyszer vegyen részt kö­zös edzésen. Barsi korábban is pont­szerzőnek számított, a sors azonban olyan kegyes volt hozzá, hogy két bol­gárt is kiejtett a súlycsoportjából (Bra­­tojejev és Milev is belekeveredett a doppingbotrányba). Ki gyarapíthatja még a magyar pon­tok számát? Például a 110 kilós Németh László, aki a decemberi térdműtéte óta nagyon gyorsan fejlődött, s ráadásul előre is kiesett a világbajnok bolgár Sztefanov. A többiek számára Hanzlik János egyetlen célt tűzött ki: teljesíte­niük kell az olimpiai kiküldetési szintet. ■ k­i a rendezőket, mert néhány szigfiCro távolmaradó ellenére az eddigi legnagyobb, legrangosabb EB-nek lehetnek házigazdái. És irigylem őket azért is, mert — a körültekintő előké­szítésnek köszönhetően — ők biztosan nyereséggel zárják ezt a versenyt, nem úgy, mint az emlékezetes budapesti vi­lágbajnokság szervezői... K. L.★ Alaposan felzaklatta a kedélyeket Szek­­szárdon a bolgár doppingbotrány. Alighogy megérkezett a bolgár súlyemelő-válogatott, Novak­ Nurikjan vezetőedzőt azonnal meg­rohanták: hogyan használhatott egész se­regnyi súlyemelő tiltott szert? Nurikjan tiltakozott: — Krimibe illik a dolog. Sem Stefanov­­nak és Bratojcsevnek, az EB-re is nevezett versenyzőknek, sem a többieknek nem volt szükségük doppingolásra. Már otthon is fel­háborodottan tiltakoztam a gyanúsítás ellen. • Azért ez többnek tűnik gyanúnál, hi­szen a bolgár szövetség két-két évre azon­nal eltiltotta a­ versenyzőket. — Meggyőződésem, hogy nem ez az utolsó szó ebben az ügyben. A doppingvizsgálat már két hete zajlott le, eredményét magam is tíz napja ismerem, de ki fog derülni az igazság. Ami az igazságot illeti, arról délután a saj­tótájékoztatón is szó esett. Wally Holland, az Európai Súlyemelő Szövetség elnöke ezt mondta: — Ideérkezésem után tudtam meg, hogy hat bolgár súlyemelő vízhajtó-dop­­pingtesztje pozitívnak bizonyult. A „B- minta” vizsgálatára az elkövetkező napok­ban kerül sor. Egyébként az alapvizsgálat körülményei is tisztázatlanok, azokat is kü­lön bizottsággal vizsgáltatjuk meg. Ezeknek a súlyemelőknek a nevét tehát nem kellett volna nyilvánosságra hozni, és mi is csak a két újabb vizsgálat tapasztalatainak az is­meretében a világszövetséggel együtt dön­tünk majd a szankciókról. Ezt követően még számos kérdés hangzott el, majd Dobor Dezső sajtófőnök bejelen­tette, hogy 26 ország 193 versenyzőjének az indulása várható. Nem sokkal ezután a helyi zsidótemplom­ból kialakított Művészetek Házában került sor az EB megnyitó ünnepségére, amelyen Eck Tibor, a magyar szövetség elnöke kö­szöntötte a házat teljesen megtöltő jelen­lévőket, közöttük Gallov Rezső államtitkárt, az OTSH elnökét, az EB védnökét, Gottfried Schödlt, a világszövetség elnökét, és dr. Aján Tamást, a főtitkárát, Wally Hollandot, az európai szövetség elnökét és Marino Er­­colani Casadei főtitkárt, valamint dr. Kocsis Imre Antalt, Szekszárd város polgármeste­rét. Az utóbbi üdvözlő szavai után Wally Holland megnyitotta az Európa-bajnokságot. Z. V. Gy. Egy kis történelem.. • Bizony, olykor a krónikások is té­vednek! Minden korábbi hírrel ellen­tétben ugyanis Magyarország nem harmadszor, hanem negyedszer lehet házigazdája súlyemelő Európa-baj­­nokságnak. Erdődy Imre 1911-ben nyert bronz­érme után a k­vetkező magyar érem­re nagyon sokáig kellett várni: 1957- ben Balogh István állhatott fel végre az EB-dobogó második fokára. 1959- től pedig nem volt megállás, az 1989- es athéni világ- és Európa-bajnoksá­­gig minden EB-ről éremmel, érmek­kel tértek haza a mieink. 1971-ben Szófiában például huszonkettőt — öt arany-, tíz ezüst- és hét bronzérmet — gyűjtöttek össze. A 212 érem — 35 arany-, 81 ezüst- és 96 bronz — kö­zül Földi Imre szerzett a legtöbbet, tizenkilencet. A ma is aktív verseny­zők közül Szanyi Andor 11, Barsi László pedig öt éremmel büszkél­kedhet. A magyarok első Európa-bajnoki címét is Földi Imre szerezte 1962- ben, Budapesten. Az utolsót pedig Szanyi Andor 1988-ban, Cardiffban. Ha a körülmények miatt az aranyak számát most nem is növelhetik a mieink, arra azért van esély, hogy április 26-a után a 212-nél több ma­gyar EB-érmet jegyezzenek a sport­történészek. E'­ VOLT... EZ VAN... EZ LESZ...­ $ EZ VOLT... EZ VAN... EZ LESZ...­­ EZ VOLT... EZ VÁM... EZ LESZ... JPJ -4 * 1'+ * IÜ l t 'I ,K Si *|f .

Next