Nemzeti Sport, 1994. január (5. évfolyam, 1-29. szám)
1994-01-03 / 1. szám
V. 1. • 1994. január 3. RIPORTERÜGYELETÜNK J s-t PC rJ a-> d Lü ^ ^-1 j Eb L___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________i Hétfőn indul útnak az ifiválogatot Kik lesznek a parkettkirályok? Az óév utolsó napjaiban is szorgalmasan edzett az ifjúsági válogatottunk. Előbb az Építők csarnokában, majd pedig a Lőrinci Sportcsarnokban játszottak az 1975-ös születésű magyar válogatott tagjai. A Ferencváros sietett az ifik segítésére, és két alkalommal is megmérkőzött a Daimler-Benz nemzetközi juniortornára induló csapattal. A zöldeknél, többek között, szóhoz jutott Szeiler, Telek, Szekeres, Szűcs, Zavadszky és még számos más fiatal is. Egyszer az ifiválogatott nyert, egyszer pedig döntetlen lett az eredmény. - Hasznos volt a felkészülés utolsó szakasza, hangulatos meccseket vívtunk az FTC gesztusának köszönhetően - mondta Ubrankovics Mihály, az ifiválogatott edzője. - Sajnos, néhányan nem tudnak eljönni Németországba. - Miért? - Dárdai sérüléssel bajlódik, a pécsiek közül mások is megbetegedtek, a kaposvári Milinte pedig bárányhimlőt kapott. - Kik és mikor utaznak? - Hétfőn kelünk útra. Végül is kénytelen voltam változtatni a tervezett kereten. Király és Aspirány a két kapus. Az utóbbi az RTK játékosa és rokona az egykori zseniális játékosnak, Aspirány Gusztávnak. A mezőnyben Kocsárdi, Virág, Lisztes, Bükszegi, Ulrich, Rupa, Tóth B., Herczku, Bujáki és Bárányos szerepel. Ez a tizenkét fiú képviseli színeinket. + A vezérkar? - Vági István, a Kispest-HFC ifiedzője lesz a csapatvezető, doktor Kovács Gergely az orvos, a pályaedző Máhr Károly és jómagam utazunk. Január negyedikén indulunk és hetedikén este érkezünk haza. + Kik az ellenfelek? - A torna Sindelfingenben lesz. A szervezők a teljes bevételt a szarajevói gyerekek megsegítésére fordítják. A prémiumot minden gól után száz márkával növelik. Azért kell izgulni, hogy minél több találat essen, mert így több jut a nélkülöző apróságoknak. Ez egyébként az ötödik ilyen torna. Mi, magyarok, másodszor indulunk. Korábban Piski Elemér, együttese az ötödiknyolcadik helyet szerezte meg. Most sem lesz könnyű jó helyezés elérni, mert erős a mezőny. A mi csoportunkban játszik az FC Paris Saint-Germain, az Innsbruck, a Bayern München és a helyi csapat. + Új fejlemény a fehéroroszok elleni két EB-selejtezővel kapcsolatban? - Nincs semmi. Nekünk megfelel az időpont. Gondolom, az UEFA dönti majd el, hogy melyik lesz a „hazai" és, melyik az „idegenbeli" meccs. Ennek óriási jelentősége lehet, mondjuk, ha a két meccs egyaránt döntetlent hoz. Ilyenkor az „idegenben" lőtt gólok duplán számítanak majd. Ott lehetünk az idei ifi EB nyolcas döntőjében? - Ez a célunk. Úgy vélem, ez a garnitúra eléggé érett arra, hogy kijusson Spanyolországba. Ha sikerül, akkor zsinórban negyedik alkalommal szerepelnénk a fináléban. Ez pedig azt jelzi, hogy a magyar fiatalok sorozatban bizonyítják, Európa élvonalához tartoznak. Utánpótlásunk tisztességgel áll helyt az öreg kontinens futballszínpadán. Most Sindelfingen következik, aztán kétszer a fehéroroszok, s ha minden stimmel, akkor júliusban irány Spanyolhoz! V. B. Kenesei legszívesebben az öccsét választaná... Többször is felröppent a hír, hogy Kenesei Zoltán, a Haladás labdarúgója az átigazolás gondolatával foglalkozik. A nyáron alaposan felértékelődött játékost sikerült telefonvégre kapnunk. - Tényleg távozni akar? - Jelenleg a Haladáshoz köt a szerződésem, de tény, hogy sok helyről érdeklődnek utánam. - Igaz, hogy hamarosan a Rába játékosa lesz? - A győriek valóban szeretnék, ha hozzájuk igazolnék, de én a Rába ETO-t semmiképpen sem választanám. - Miért? - Én a fővárosban érzem jól magam, hiszen minden Budapesthez köt, ott élnek a szüleim, ott játszik a testvérem, az igazi barátaim... Ha én választhatnék magamnak új klubot, akkor az MTK-hoz igazolnék, annak ellenére, hogy a csapat most rossz passzban van. Irányító középpályásként minden bizonnyal jól megérteném magam a csatársorban játszó öcsémmel, sok jó gólpasszal tudnám ellátni... A szüleink is minden mérkőzésen szorítanak értünk, így egyszerre láthatnának mind a kettőnket, együtt tudnánk nekik örömet szerezni... - Tehát a tavaszt már a kékfehéreknél kezded? - Az elkövetkező napok mindenre végleges választ adnak. (sághi) tírja labdarúgórovatunk ügyeletesét kedden 11-től 12 óráig az 138-4474-es számon, s mondja el, miről olvasna szívesen szerdai számunkban. A legjobb ötlet riporterügyeletünk hasábjain lát napvilágot. Csak jobb jöhet Orosz Ferenc óévi vesszőfutása Ha rossz volt az óév vége, jó lesz majd az új. Ezen logika mentén kiváló esztendő vár Orosz Ferencre, a Kispest- Honvéd válogatott labdarúgójára. A csatár ugyanis olyan balszerencse-sorozat közepette zárta 1993-at, amely joggal bátoríthatja őt arra, hogy számára már csakis jobbat hozhat '94... " December tizenhetedikén kezdődött- mesélte a játékos. - Reggel nagy dörrenésre ébredtem, a teafőző robbant fel. Csapattársammal, Hamar Pistivel elindultunk újat venni. A belváros közepén, a Rákóczi út mellett álltunk meg, de nem vettük észre, hogy a jobb oldali ablakot leengedve hagytuk. Ekkor azonban még szerencsém volt, mert nem rabolták ki az autómat. Bezzeg aznap este... A Kispesti karácsony elnevezésű rendezvény után fél nyolc körül indultam volna haza, de amikor az Opelemhez értem, azt kellett látnom, hogy nincs jobb oldali ablakom. Csakhogy ezúttal valaki betörte. Kiemelték a Sony zenegépet. Kilencvenezer forint... Plusz az ablak, tizenöt. Ráadásul egy nap alatt kellett megcsináltatni, mert két nap múlva utaztunk Bécsbe. Amikor feldúltan hazaértem, nejem, Szilvia azzal fogadott, hogy gyermekünk, Fanni kiesett az etetőszékből, felrepedt a szája, összetörte magát és sokkot kapott... ,,kellemes" éjszakánk volt. Másnap azért sikerült megcsináltatni az autón az ablakot, el is mentünk Bécsbe. Nem vásárolni készültünk, csakis azért keltünk útra, hogy három nap alatt úgy-ahogy megnézzük az osztrák fővárost. Ezért természetesen két napig úgy zuhogott az eső, hogy csak méterekre lehetett ellátni. A harmadik napon viszont hatalmas köd volt. Hosszas bolyongás után, nagy nehezen azért megtaláltuk a Belvederepalotát, ami tatarozás miatt zárva volt... Úgy jöttünk haza, hogy szinte semmit sem láttunk Bécsből... S ezzel még nem ért véget a vesszőfutásom. Szentestére belázasodott a gyerek, negyven fokkal esett ágynak. Fél hatig virasztottunk mellette. Másnapra kiütések jöttek ki rajta, kiderült, hogy lisztérzékeny, nem ehet csak kukoricaliszttel készült ételeket. Mire megnyugodtunk volna, én kaptam torokgyulladást, most is alig tudok beszélni... Végül fáradtabban kezdem meg a felkészülést, mint ahogy abbahagytam. Ha egyáltalán edzhetek, hiszen torokgyulladásom van... De nagyon remélem, hogy hétfőn a többiekkel együtt én is mozoghatok, hiszen már az új évben vagyunk, és ez csak jobb lehet, mint az óév volt. -dal NEMZETI SPORT 3 Szokások rabjai t nem hagyunk fel rossz szokásainkkal, megint gyönyörűséges múlt elé nézünk. Ölünkbe emelhetjük aranybetűs fuballalamachunkat, s nem kell rongyosra lapoznunk, hogy ragyogó dátumra, tisztelgésre kényszerítő évfordulóra találjunk benne. Itt van mindjárt egy negyven évvel ezelőtti emlék, 1954. májusa, amikor 7:1-re vertük az angolokat. Micsoda idők voltak azok! Daliások. Lelélekmelegítők. A magyar futballról csak kalaplengetve beszélgettek szerte a világon. (S ezen a ponton jöhetnek az idézetek jó nevű külföldi újságok címoldalairól, messze földön híres szakemberektől, játékosoktól, hogy a magyar aranycsapatnál jobbat még nem láttak, nálánál nemesebb ellenféllel még nem mérkőztek.) Az ember kicsit hátradől a fotelban, megtámasztja tarkóját a fejtámlán, behunyja a szemét, s emlékezetében végigpörgeti futballhőseit. Természetesen korhűen, kicsit heroizáltan. Hej, ezek a fiúk olyan rendíthetetlen hittel és önbizalommal néztek a jövőbe, ahogyan mi a múltat kémleljük. Van valami közös bennünk. Alighanem a fejtartásunk. Ha nem hagyunk fel rossz szokásainkkal, megint keserves pillanatokat élünk majd át, amikor könyvünket becsukva szembesülünk a mával. Nincs játék, nincs eredmény (azaz eredmény van, csak éppen rossz), nincs munka, igaz, a pénz is fogytán. Itthon nem is oly feltűnő a nyomorúságunk, hiszen a futaballpályák alig különböznek a halasboltoktól, az építkezésektől, az autószervizektől vagy az orvosi rendelőktől. Ám, ha futballistáinkat összehozza az élet valamelyik külföldi csapatnál, hát, szeretnénk gyorsan elfeledni a találkozást. Persze, lehet egymásra mutogatni, fújolni a lelátón, bosszankodni a váróteremben, veszekedni a húsboltban, úgyis nehezen eldönthető, kinek az „udvara" piszkosabb. Tán, bölcsebb lenne mindenkinek a sajátján hozzáfogni a rendrakáshoz. Ha nem hagyunk fel rossz szokásainkkal, a pesszimista bizakodás válik jövőnkké: lesz ez még rosszabb is. Pedig mi, akiket összeköt a futball, már az elmúlt év is elviselhetetlennek tűnt. Vert bennünket a világ, s nem azért mert himnuszbéli sorsunk ellenünkre fordult. Sokkal inkább, mert mi magunk vagyunk legfőbb ellenségeink. Még mindig nehezen akarjuk elhinni, hogy a régmúlt dicsőségén elkalandozva nem adhatunk sikeres jelent magunknak, s vele együtt szép múltat a jövőnknek. A tétova lötyögés szerencsére már nem mindenkinek ad komfortérzést. 1993-ban feljegyezhettük néhány kitörni készülő játékos és edző nevét, akik azt a munkát is keveselték, amely idehaza elegendő a csúcsra jutáshoz. Már akadnak, akik ennél többre vágynak. Nem önkínzók, nem mazochisták, a termérdek edzés számukra nem cél, hanem eszköz a világ visszahódításához. Szavuk azonban tegnap még elveszett a hangzavarban. De kell, hogy egyre többen és egyre hangosabbak legyenek. Ennyit joggal remélhetünk 1994-től. S ha mégsem hagynánk fel rossz szokásainkkal, és újra az almanachnál kötnénk ki, legalább ne álljunk meg 1954-nél a magyar-angolnál vagy a vébé ezüstnél. Keressünk egy újabb évfordulót! Huszonöt éve élte át labdarúságunk - akkor a mohácsi katasztrófával párhuzamba vont - egyik legsúlyosabbnak hitt vereségét, a marseillei 1-4-et. Huszonöt éve mindenki meggyőződéssel állította, hogy onnan már csak felfelé vezethet az út. Ma, amikor labdarúgásunkat az 50. helyre rangsorolja a világ, ne ringassuk magunkat hasonló álmokba! (borókai) A reumából elég volt? Ilf* Ajánlhatjuk ABA Szoboszlót! Ingyenes gyógykezelést biztosítunk azon vendégeink részére, akik 1994. január 6-a és március 31-e között igénybe veszik hajdúszoboszlói gyógyszállóink 9 napos (8 éjszakás) félpanziós ellátással járó, kedvezményes előszezoni ajánlatát. Barátság Gyógyszálló Mátyás király sétány 19. Telefon: 52/361-744 9 890 Ft/fő Hőforrás Gyógyszálló Mátyás király sétány 21. Telefon: 52/362-144 7 920 Ft/fő Hotel Hortobágy Mátyás király sétány 3. Telefon: 52/362-357 7 460 Ft/fő Hotel Mikro (luxus igényűeknek!) Mátyás király sétány 14/a. Telefon: 52/362-744 18 000 Ft/fő Érdeklődni és jelentkezni a szállodákban telefonon is lehet. ____________________________________________________________________________________S___.1. : -A______,________ Megjelent a világhírű BEATE UHSE intim árukatalógus 1993/94 év.kiadása A legszélesebb árukészlet a katalógus kínálatában amihez erotikában a fantázia megalkotott Szex-videók, színes csipke és bőr dzsekik, blúzok, erotikus segédeszközök, potencia erősítő és serkentő szerek SZEX-ÁFIAKATALÓGUS - NEM PORNÓ! VÉGRE! VÉGRE! VÉGRE!