Nemzeti Sport, 2003. február (14. évfolyam, 31-58. szám)

2003-02-25 / 55. szám

24 A nap témája SPORTPOLITIKA. A munkálatok befejezéséig mindennap csaknem 21 millió forint kötbér terheli a kivitelezőt Nem veszik át a Sportarénát! ,s a Budapest Sportcsarnok eredeti szerződésének ez év január 13-án aláírt módosítása szerint a kivitelező­ 2003. február 24-ére vállalta a csarnok épületének felépítését. Saj­nálattal állapítottuk meg, hogy a közbenső teljesítési igazolás kiadásá­nak feltételei nem állnak fenn, ami azt jelenti: nem vesszük át az aré­nát!” - mondta a Gyermek-, Ifjú­sági és Sportminisztériumban hétfő délután tartott sajtótájé­koztatón Jánosi György. A tárca első embere elárulta, az igazolás kiadásának két feltétele van: a munkák, maradéktalan elvégzése és a teljesítési ellenőrzési eljárá­sok sikeres lezárása. Egyik felté­tel sem teljesült, a közösen felál­lított 46 bizottságban zajló ellen­őrzés során csak két vizsgálatot lehetett lezárni. A minisztérium illetékesei nem kaptak kézhez építési ter­veket, így nincs is mihez viszo­nyítani: a munkálatok valóban befejeződtek-e? Az általános működéshez szükséges feltételek sem adottak: a világítás­ és a hangtechnika minősége nem megfelelő; a beléptetőrendszert még nem üzemelték be; a kivitelező doku­mentumokkal nem igazolta, hogy a csarnok a tűz- és kataszt­rófavédelmi előírásoknak megfe­lel-e. Sportszakmai szempontoknak sem tesz eleget a csarnok, amely­nek a nagy népszerűségnek örvendő sportágakban (atlétika, kosárlabda, kézilabda, jégkorong) a szerződés szerint nemzetközi szintű események rendezésére is alkalmasnak kell lennie. Jánosi elmondta, e téren is számos probléma vetődött fel, s csak pél­daként említette, hogy a kosármecc­seken 12 000 férőhe­lyet kell biztosítani, ezzel szem­ben csupán 10500 nézőt lehet le­ültetni efféle eseményeken, s a kivitelező nem nyújtott be doku­mentumokat arra vonatkozóan: mobil lelátók beszerelésével biz­tosítani tudja-e a megfelelő nézői létszámot. Elhangzott továbbá, hogy a GYISM vizsgálatai szerint 1100 (!) ülőhelyről egyáltalán nem lát­hatóak például az atlétikai verse­nyek futószámai. Szilvásy György közigazgatási államtitkár arról szólt, hogy feb­ruár 25-étől az állam napi csak­nem 21 milliós kötbért számít fel mindaddig, míg a korrekciós munkákat a Bouygues el nem végzi. Mindketten reményüket fejezték ki, hogy az építő miha­marabb pótolni képes a hiányzó iratokat, s hogy befejezi a a mun­kát, így tartható lesz a március 13-ra tervezett nagyszabású megnyitó. Az oldalt m­a AMLER ZOLTÁN, MARIK BALÁZS, REICH BALÁZS, SAHIN TÓTH RÓBERT, SIMON JÓZSEF, VARGA T. RÓBERT A felirat némiképp túlzó, rengeteg munka van még a megnyitásig a jelenleg sok sebből vérző Budapest Sportarénán HIRDETÉS —mmt K­ezdje a reggelt Ön is Sporttal! Fizessen elő a Nemzeti Sportra, és benne a Sportfogadásra! 2003. február 25., kedd n&ttMtítisport Tervben a megnyitó : Habár a Sportminisztérium­ hétfő délután nem vette át a­­j létesítményt, az Aréna Üze­­­meltető Rt. vezérigazgatója­ délelőtt még optimistán nyi­latkozott sajtótájékoztató­ján. Dominique Fondacci elmond­­­­ta: a csarnok elkészült, a márc­­cius 13-tól 16-ig tartó megnyi­­tóünnepség-sorozattal a kö­­­zönségnek is átadják a létesít­­­­ményt. „Már semmi akadálya az ün­­­­nepélyes megnyitónak, még akkor­­ sem, ha az átadási-átvételi proce­dúra elhúzódik.” - nyilatkozta­ Hegedűs László, az esemény­­i főrendezője.­­ Zöld lámpát kapott ugyan­­­­akkor az április 15-én kezdődő I­­ divízió-I-es jégkorong-világ-­­­­ bajnokság. A Nemzetközi és a­­­ Magyar Jégkorongszövetség értesítette ugyanis a létesít­mény üzemeltetőjét, hogy a I csarnok alkalmas a világese­mény megrendezésére. Nem ez lesz azonban az első sport­­esemény, amelynek otthont adhat az új Aréna: március 16- án politikusok közreműködé­sével teremlabdarúgó-mérkő­zésre, majd a tavalyi vb-n, il­letve Eb-n érmet szerzett sportolók jutalmazására kerül sor.­­ A szakszövetségek szerint is gond van a létesítménnyel­­ A honi szövetségek illetékesei­nek elég sok fejtörést okozott már a létesítmény. Emitt sport­ra tökéletesen alkalmatlannak minősítették a csarnokot, amott csak apróbb korrekciókat írtak elő, ám tökéletesen elégedett senki sem volt a látottakkal. [Körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy áll most a helyzet, elfogadhatónak tartják­­­ az Arénát a jégkorong-, a ko­sárlabda-, a kézilabda-, illetve az atlétikai szövetség illetéke­sei. Az új sportcsarnok első pró­bája az áprilisi divízió-I-es jég­korong-világbajnokság lesz. Az eredeti szerződés alapján az Aréna szinte alkalmatlan lett volna az esemény lebonyolítá­sára, ám azóta kedvezően ala­kultak a dolgok a hokisok szem­pontjából. „A legnagyobb gondot az öltözők száma és méretei okozták - mondta Kovács Zoltán, a szö­vetség főtitkára -, mára szeren­csére úgy tűnik, megoldódott a helyzet, ugyanis ígéretet kaptunk rá, az igényeinknek megfelelően alakítják ki őket. Az öltözőkbe eredetileg vasszekrények kerültek volna, ám elértük, hogy a dunaúj­városihoz hasonló faboxos megol­dás legyen inkább. Hallottunk ró­la, hogy egyes helyekről nem lát­szik majd a pálya, de ez nem csak a mi rendezvényünket érinti, mint ahogy az sem a mi gondunk, hogyan oldják meg a jég felolvasz­tása után a víz elvezetését, hiszen a csatornarendszer a pályán kívül készült el. Úgy tudom, az ered­ményjelző hokimeccsekre is alkal­mas, ám hogy mennyire zavarja a nézőket, csak később derül ki. ” Amennyiben mégis új helyszínre kell vinni a világbaj­nokságot, a kivitelező a köt­béren felül 200 ezer eurót köte­les fizetni az államnak. Markánsabb problémákkal kell szembenézniük a kosara­soknak, akik a jelenlegi helyzet­ben bizonyosan nem fogják át­venni a létesítményt. „A legutol­só csarnokbejárás három hete volt, én az akkori állapotokról tudok beszámolni - kezdett bele Bod­nár Péter, a honi szövetség főtitkárhelyettese, „BL-felelős”. - Azóta nem kaptunk semmilyen visszajelzést, pedig gondunk van bőven. A pályát ugyan összerak­ták, ám jelentős sérülések voltak rajta, amit a helyszínen toldozga­­tott néhány munkás. A gyűrű és a palánk rendben van, a pálya két végébe helyezendő eredmény­­jelzőnek viszont még a helyét sem tudták megmondani. Leültem egy székre, és azt mondtam, addig nem mozdulok, amíg nem tájé­koztatnak legalább a szerkezet tervezett helyéről. Sajnos nem a nemzetközi szövetség által elfoga­dott a palánkéra, valamint a nagy kijelző sem, amit a jelen állás sze­rint teljes egészében le kellene ta­karni egy kosármeccsen. Ami kü­lönösen bosszantóvá teszi mindezt, az az, hogy ezeket a kifogásokat már júniusban jeleztük a kivitele­zőknek. Azóta nem érkezett válasz..." Még másfél év van hátra a női kézilabda Európa-bajnok­­ságig, amelynek az éremcsatáit szeretné az új BL-ben megren­dezni a szövetség. „Sajnos kézi­­labdás szempontból sem lehetünk elégedettek a létesítménnyel - vé­lekedett Sinka László, az MKSZ főtitkára, aki az EHF elnökségi tagjaként európai szemüvegen át is figyeli a létesítmény sorsá­nak alakulását. - Amilyen nagy öröm, hogy világversenyekhez méltó csarnokkal gazdagodik az ország és a főváros, akkora gond, hogy a tervezésnél, illetve a tervek elfogadásánál a szakemberek egyszerűen elfeledkeztek néhány nagyobb helyigényű sportágról, köztük a kézilabdáról. Ezt az ész­revételünket, plusz több technikai jellegű problémánkat négy hónap­pal ezelőtt közöltük a sportminisz­tériummal. Emellett szervezési és anyagi kérdések is felvetődtek a jövő évi női Európa-bajnoksággal összefüggésben, hiszen nem tud­juk, hogy a csarnok bérlése szem­pontjából mit jelentenek a kilátás­ba helyezett úgynevezett állami napok. Az aligha elképzelhető,­­ hogy jövő decemberben ingyen­­ kapjuk meg három napra a BS-t,­­ ugyanakkor nem tudjuk, mit ad a­­ rendezvényhez az üzemeltető, és­ miről kell nekünk gondoskodnunk.­­ Az sem világos, ki és mennyit kér - ha kér - a jegybevételekből. A­­ kontinensviadal előkészületei ja­­­­vában folynak, és a sok-sok tisztá­­­­zásra váró kérdés ellenére bizako­dunk, hogy a BS-ben rendezhetjük meg az Európa-bajnokság hely­osztóit és éremcsatáit. De erről még nem döntöttünk, és azzal a lehetőséggel is számolunk, hogy Debrecennel kötünk szerződést a helyosztók három napjára. ” Gál László, a 2004-es fedett pá­lyás atlétikai vb szervezőbi­zottságának tecnikai igazgatója szerint: „Bár nagyon nagy nehéz­ségekkel kellett szembenéznünk az induláskor, mára elmondható, hogy ha komoly kompromisszu­mokkal is, de a jövő évi világbaj­nokságot képesek leszünk megren­dezni. Ám azt tudni kell, hogy a VIP páholy fölötti mintegy ezer ülőhelyről a szemben lévő futópá­lya jelentős részét nem lehet látni.­­ Továbbá a bemelegítőpálya csak­ egy fü­ggönnyel lesz elválasztva a­­ küzdőtértől, a rúdugrás nekifutó­­­ját pedig tíz-tizenkét centiméter­­rel meg kell emelni, mert a­­ letűzőszekrényt nem lehet bevésni­­ a betonba a jégkorong számára ké­­­­szített hűtőcsövek miatt. Ezért bár, a nemzetközi előírásoknak meg-­­­felelő, húszméteres magasugró-nő- i kifutó rendelkezésre áll, az ennél­­ távolabbról induló ugróknak ezzel­­ a terepakadállyal is meg kell bir­ \ kózniuk. Ugyan a kétszázas futó-­­ pálya elkészült, a pálya többi ré­­­­szére az elmúlt vasárnapig még­ mindig nem érkezett megrendelés.­­ De emiatt nem aggódom, hiszen­­ az július elejéig még bőven le­­gyártható. A mostani elképzelések­­ szerint ugyanis akkor lenne idő a­­ szerkezeti elemek összeszerelésére s­­ utána egy tesztverseny lebonyolítá-­­­sára. Ugyanis a világbajnokság­­, előtt erre mindenképpen szükség­­ van, lehetőleg minél korábban. ” .

Next