Nemzeti Sport, 2012. február (110. évfolyam, 31-59. szám)

2012-02-01 / 31. szám

Tűsarkú cipő . Én még ahhoz az iskolához tartozom, amelyikben tananyag volt, hogy a férfiember legyen nőpárti, tudom, hogy túlzás, de még azt is elfogadom, hogy a világot a lányok, asszonyok tartják a vállukon, egyszerűen azért, mert olyan dolgokra képesek, amelyek ellentmondanak mindenfajta törvényszerűségnek. Ott van például a tűsarkú cipő. Hiába voltam jó fizikából, elképzelni sem tudom, hogyan lehet járni bennük kecse­sen, mégis magabiztosan, hogyan lehetséges, hogy nem gabalyodik össze a láb pillanatonként. Ha pedig mégis, annak is van pozitív hozadéka. Például Kovács Katalinnál. Tűsarkúja feladta, a kajakos klasszis megcsúszott, elesett, rá a már úgysem százszázalékos kezére (kerékpárbaleset), az éles fájdalom nyomán persze azonnal felötlött benne, hogy a végén oda London, agyő, olimpiai álmok. A sors (nálam: Sors) persze tudja, mit akar. A kín orvos­hoz kényszerítette, a professzor műtétet ajánlott, az ope­ráció sikerült, mondhatni a sokszoros ilyen-olyan (olim­piai, világ-, Európa-, magyar - tessék választani) bajnok karja - ha mondani lehet - jobb, mint újkorában. Jöhet London, szövődhetnek tovább az olimpiai álmok. Ennyi a lényeg. Nem mondható, hogy a nap híre, a hét eseménye, nem mérhető a Malév válságához, a közeledő havazás miatti riogatáshoz, a Viszkis szabadulásához. Hétköznapi történet. Ezért érdekes. Mert Kovács Katalin úgy viselkedett, ahogy mindannyian (na jó, a legtöbben) hasonló helyzetben. Először igyeke­zett nem is gondolni rá, hogy nagy lehet a baj, a tűsarok miatti újabb fájdalom kínjában sem szánta rá magát gon­dolkodás nélkül a műtétre, az operáció után pedig szinte lebeg, megkönnyebbült, kiszállt belőle minden feszültség. Veled, vele, velem is történt már hasonló, ami különleges, az ezután jön. Munka, munka és munka, majd versenyek, ha úgy tetszik, egy világklasszis hétköznapjai. Hogy aztán Londonban, az olimpián, a legfontosabb napon a futam végén olyan mosollyal ajándékozzon meg bennünket a dobogóról, amilyet csak az önfeledt öröm képes diktálni. Én így látom, így szeretném­­ nekem ez a dolgom. Ő, ha itt állna mellettem, tiltakozna, óvatosságra intene­­ nála ez a természetes. Abban viszont egyetérthetünk, hogy a tűsarkú cipő­­ maga a csoda. ■ MEGMONDJAM A MAGAMÉT... Könyöksérülése miatt nem tudott teljes értékű edzésmunkát végezni, így látszólag veszélybe került Kovács Katalin olimpiai szereplése. Hogy ez ne tör­ténjen meg, illetve hogy a sérült testrész később ne okozzon még nagyobb gondot, a 31-szeres világbaj­nok végül a műtét mellett döntött. A beavatkozás­ról és a felépülésről Hangody Lászlót kérdeztük.­ ­­ Kovács Katalinnak korábban is akadt már problé­mája a könyökével, de konzervatív kezelésekkel helyre tudtuk állítani a sérüléseit. Sajnos ezek a sérülések nem múltak el nyomtalanul, és az elválto­zások szakmailag csak nehezítették a mostani műté­tet, hiszen a könyökében elvándorló darabok később még súlyosabb problémát idézhettek volna elő. A beavatkozás érdekessége az volt, hogy miniartrosz­­kóppal végeztem, így a behatolás felülete még kisebb. Minden rendben ment, és ugyanez mondha­tó el a felépülésről is. Katalin napokon belül teljes munkát végezhet, ami persze a hihetetlen profizmu­sának is köszönhető. AJÁNLJUK MAGUNKAT A * «I « Telefonos segítség A huszonegyedik században nem lehet akadály, ha egy edző személyesen nem tud kapcsolatot tartani a játé­kosaival. Van, aki kihangosított telefonnal, van, aki a fal mellé bújva titokban, és van, aki mikrofonon át osztja távolra is a jó tanácsokat - legalábbis amíg be nem dög­­lik a technika. Hogyan? Kiderül csütörtöki számunkból! t­o #•1 Bevásárlóközpontból az Albert-stadionba Meghökkentő magyar futballvalóság és brazilos örömfoci SOMOGYI ZSOLT Sima, háromgólos vereséget szenvedett a Ferencváros B-csapata a kedd délutáni edzőmérkőzésen. A harmadik ligás brazil együttes, a Plati­­nense játékosai, képviselői a győzelem ellenére szerények maradtak, mondván, számuk­ra nagy megtiszteltetés volt a leghíresebb, legeredménye­sebb magyar klub gárdájával játszani. Korábban arról szóltak a hírek, a Ferencváros kedd délután a világhírű brazil Santos második csapatával találkozik. Megnéztük a meccset, és kis túlzással azt is mondhatnánk, sem a Ferencváros, sem a San­tos nem volt ott... A dermesztő hideg ellené­re mintegy kétszáz néző to­­porgott a lelátón, ám többen meglepve látták, hogy amikor ők a stadionhoz érkeztek, Ba­log Zoltán, Grúz Tamás, Józsi György, Junior, Martin Klein, Oláh Lóránt, Mark Otten, Pö­­löskey Péter és Rósa Dénes éppen elhagyta a létesítményt - az első csapat játékosai Nagy Tamás edző és Báli Pé­ter erőnléti edző vezetésével a Népligetet célozták meg. Az utánpótláscentrumban a re­­kortánpályán futottak, majd egymás közötti játék szerepelt a programban, brazilok elleni csata nem, így tehát a Fradi B lépett pályára az új igazolá­sokkal megerősítve. Nézzük tehát az újakat, akik közül a kapus, Kunsági Roland egy szép védés mel­lett két védhetetlennek tűnő gólt kapott, de a harmadikra aligha lesz büszke - Juninho mintegy harminc méterről rúgta be a labdát a feje felett. A szűrőként ismert Busai Atti­la középső védőt játszott, Ba­tik Bence középpályást, előbbi keveset hibázott, utóbbi sokat dolgozott, s bemutatkozott a megyei futballból, a Kapuvár­ról Kleizer Csaba is, ám ezút­tal keveset volt játékban. Apropó, Juninho... Talán mondani sem kell, ő nem az a Juninho, aki megfor­dult a Middlesbrough-ban, a Celticben, negyvenkilencszer a brazil válogatottban, és nem is az, aki nyolc év alatt száz gólt lőtt a Lyonban, s negyvennégy­szeres válogatott. Ahogy már megírtuk, Junin­­hóval a soraiban a Sociedade Esportiva Platinense találko­zott a Fradival, amely koráb­ban Baján 3-0-ra kikapott, a Szigetszentmiklóst pedig 3-0-ra megverte. Egy harmadik ligás klub, első osztályú kapcsolat­tal, a legutóbbi brazil bajnok­ság tizenhetedik helyezettje, a korábban a Lothar Matthäus által is edzett Atlético Parana­­ense fiókcsapata (korábban a klub valóban kapcsolatban állt a Santosszal, később a Flumi­­nensével, de ma már egyikhez sincs köze, az Atlético PR hiva­talos partnere). Az együttest egy fehérorosz sportvállalkozás a Fradi egyik támogatójával, egy Puebla nevű céggel közösen hozta el Magyarországra, és jobbára ti­­zennyolc-huszonkét éves játé­kosok alkotják. Utazásuk célja a brazil nyárból a magyaror­szági télbe az volt, hogy az NB I-es, NB II-es klubok, edzők, menedzserek élőben lássák a labdarúgókat, s ne DVD-felvé­­telek alapján kelljen eldönteni, használhatók-e vagy sem. A csapatot kísérőktől megtudtuk, a költségek, (utazás, szállás) körülbelül húszmillió forintot tesznek ki, de a szervezők bíz­nak benne, hogy valamelyik futballista felkelti valamelyik magyar klub érdeklődését. Várhidi Péter, a Szigetszent­­miklós sportigazgatója egyszer - Szigetszentmiklóson - már tűzközelben látta, és most újra megnézte az együttest. „Több olyan játékost is lát­tam, akivel érdemes foglalkozni - mondta a korábbi szövetségi kapitány. - Legalább négyen vannak, akik érdemesek a figye­lemre. ” Ott volt a ferencvárosi edző­meccsen Kovács Zoltán, az Újpest korábbi csatára, aki elmondta, egyik barátja kérte meg, hogy figyelje a brazilokat. „Nagyon kedvesen köszöntött mindenki az Üllői úton, senki egy rossz szót nem szólt azért, mert lilában játszottam"- mo­solygott az Újpest egykori klub­­igazgatója. A braziloknak láthatóan ide­gen volt a nagy hideg, mégis ők alkalmazkodtak jobban a kö­rülményekhez - a Fradi B-nek csupán egy nagy gólhelyzete akadt -, sőt a Platinense játé­kosai remekül érzik magukat Magyarországon, áhítattal fényképezték a Műjégpályát, amikor a Városligetben sétál­tak, hisz odahaza nem látnak ilyet. Voltak kellemetlenebb él­ményeik is. A második félidő­ben pályára lépő, Nata néven szereplő játékos nem ezzel az alakulattal érkezett Budapest­re, hanem egy fővárosi klub­bal tárgyalt, de mire ideért, negyedannyi fizetést ajánlot­tak neki, mint e-mailben, így őt is és az olasz menedzsereit is igencsak meglepte a magyar futballvalóság. Nata a meghi­úsult tárgyalás után az egyik budapesti bevásárlóközpont­ban futott össze a brazilokkal, akik bevették a csapatukba a Fradi ellen - ha megmoso­lyogtató is a sztori, azt tegyük hozzá, hogy a beugró védőt a magyarok egyszer sem tudták átjátszani. „Szükség van az ilyen mér­kőzésekre - mondta Détári Lajos, a Ferencváros szak­mai igazgatója a mérkőzés végén. - Láttuk, hogy a fiatal játékosoknak miben kell fej­lődniük, ezért mindenképpen hasznos volt ez a felkészülési találkozó. Az első csapat já­tékosainak más programot terveztünk, nekik most nem edzőmeccsre volt szükségük, ezért nem ők léptek pályára. Az új fiúk? Mentek, hajtottak becsülettel, tudom, lesz ez még sokkal jobb is. ” • FELKÉSZÜLÉS Batik Bence sokat A Détári Lajos sokat magyarázott a fiatal ferencvárosi játékosoknak dolgozott, de a csapata kikapott FOTÓK: NÉMETH FERENC a v FTC TV - PLATINENSE (brazil) 0-3 (0-1) Üllői út, 200 néző. V: Janitz­­ FTC: Kunsági -Fülöp, Vattai, Busai,­­ Sváb - Peszmeg, Batik, Kleizer,­­ Gárdos-Illés, Lakatos Platinense: Luis - Kaio, Sulivan (Nata), Artur, Guam - Mauricio,­­ Valentini (Elvis), Eder, Juninho­­ - Douglas (Edenílson), Nejo G: Juninho (2), Eder

Next