Nemzeti Sport, 2016. november (114. évfolyam, 299-327. szám)

2016-11-02 / 299. szám

1­k 1 Labdarúgás DEBRECEN EDZŐSORS Meccs ZOMBORI ANDRÁS K­i minden idők legjobb debre­ceni labdarúgója? Ugyan nem készítettünk felmérést, mégis biztosak vagyunk benne, ha mondjuk száz Loki-szur­­kolónak feltennénk a kérdést, majd’ százan ugyanazt a nevet említenék. Gás Elemér mellett, egészen július 24-ig, amikor a Loki 3-1-es veresé­get szenvedett a Vasastól... „Az ember nyilván nem arra ké­szül, hogy két bajnoki után meg­köszönik a munkáját, mégsem mondhatom, hogy váratlanul ért, amikor felállítottak a kispadról - ment vissza az időben Sándor Tamás. - Sikertelen nemzet­a csapat és a szakmai stáb között. Nyilván nem esik jól, ha elbocsáta­nak, de ez a lépés a futball velejá­rója. Az első néhány héten még él­veztem is a helyzetet, több idő jutott a családra és a vállalkozásunkra, ugyanakkor az is igaz, hogy idővel elkezdett hiányozni az a napi rutin, amit a labdarúgás adott." Ami a Sándor Tamás által emlí­tett sikertelen kupaszereplést illeti, alighanem sokan emlékeznek rá, hogy a Loki az Európa-liga második selejtezőkörében kettős vereséggel búcsúzott a fehérorosz Torpedo Zso­­gyino ellen (1-2 hazai pályán, majd 0-1 idegenben), a bajnokságot pedig a Paks elleni 1 -1 -gyel és a Vasas el­leni 3-1-es vereséggel indította. Az angyalföldi mérkőzést követően a klub vezetői megköszönték Kondás Elemér vezetőedző munkáját, és Er­délyi Miklós kapusedző kivételével a stáb többi tagjával is szakítottak. Két mérkőzésen a korábbi sikeredző, Herczeg András dirigált a kispadról (két győzelemmel tudta le a felada­tot), majd érkezett a portugál Leonel Pontes - a tíz mérkőzésen aratott három győzelem egyelőre nem ne­vezhető sikertörténetnek. Aki azt gondolja, Sándor Tamás a klub alkalmazottja maradt, és mondjuk valamelyik utánpótlás­együttesnél adja át a tapasztalatait a gyerekeknek, téved. „Alapos változáson ment ke­resztül a klub, talán elég, ha csak azt említem, hogy az átigazolási időszak végén több meghatáro­zó futballista döntött a távozás mellett - folytatta Sándor Tamás. - Időre van szükség ahhoz, hogy mérleget lehessen vonni, és bár egyelőre csak a nyolcadik helyen található a csapat, az erőviszo­nyok kiegyensúlyozottak, két-há­­rom győzelemmel nagyot lehet ugrani. Hogy ott vagyok-e a csapat meccsein? A DVSC mindig fontos lesz számomra, de csak a televízi­ón keresztül követem figyelemmel a szereplését. A fiam az NB III-as együttesben játszik, az ő meccseit természetesen megnézem, egyéb­ként marad a szurkolás. Próbálom képezni magam, ugyanis nem tet­tem le arról, hogy edzőként dol­gozzak. Örülök, amikor azt hallom, egyszer majd Sándor Tamás lehet a DVSC edzője, azonban legalább húsz-harminc embert tudnék meg­nevezni, aki hozzám hasonlóan kö­tődik a klubhoz, és csak a nevem miatt nem jár a kispad. Az elmúlt héten az egyik NB II-es csapattól megkerestek, beszéltünk az eset­leges közös munkáról, megegye­zés azonban nem született. Mint mindenkinek, nekem is vannak ál­maim, majd meglátjuk, mi valósul meg belőlük." Sándor Tamásét. A 42 esztendős legen­dás futballista kétszáz­hetvenöt mérkőzést ját­szott az NB I-ben — kell-e mondani, valamennyit a DVSC-ben. Nyolcvannyolc góllal toronymagasan ő a klub legeredményesebb labdarúgója (a második helyezett Adamo Couti­­baly hatvanhat gólt szer­zett), vezére volt annak a csapatnak, amely a 2004—2005-ös idényben először lett bajnok az élvonalban. Pályafutása befejezése után öt és fél éven keresztül pálya­f. AZ ELSŐ NÉHÁNY HÉTEN MÉG ÉLVEZTEM 15 A HELYZETET, TÖBB IDŐ JUTOTT A CSALÁDRA ÉS A VÁLLAL­KOZÁSUNKRA, UGYANAKKOR AZ IS IGAZ, HOGY IDŐVEL ELKEZ­DETT HIÁNYOZNI AZ A NAPI RUTIN, AMIT A LABDA­RÚGÁS ADOTT. - Sándor Tamás közi kupaszereplés után voltunk, rosszul kezdtük a bajnok­ságot, benne volt a váltás lehetősége a levegőben. Kondás Elemér vezetésével a stáb öt és fél évet dolgozott a csapattal, nagyszerű sikereket értünk el, többek kö­zött kétszer lettünk bajnokok, és kétszer nyertük meg a Ma­gyar Kupát, voltak persze kevésbé ered­ményes időszakaink is, és igazság szerint elfáradt a kapcsolat válogatottja „A kilencvenes évek közepén Sándor Ta­más a csapattársam volt, minden túlzás nélkül állítom, ab­ban az időszakban nem volt nála jobb futballista az NB I-ben. A pályafutása befejezése után dolgozott a megye egyben, évekig segítette pálya­edzőként Kondás Elemér munkáját, szerzett már annyi tapasztalatot, hogy vezetőedzőként is kipróbálja magát. Szurkolok neki, hogy idővel NB I-es kispadot kapjon, egyszer remélhető­leg majd ő irányítja a Lokit." A Loki-szurkolók nagy kedvencét, SÁNDOR TAMÁSt nem érte váratlanul, hogy idény közben köszönték meg a munkáját, ugyanakkor azt reméli, lesz lehetősége szakvezetőként dolgozni r­endben búcsúzott a Loki kispadjától­­ Sándor Tamás, őt manapság csak a gyereke meccsein látni ARANY László a DVSC korábbi háromszoros Mindig a pályán volt a legboldogabb a Loki-szurkolók nagy kedvence, nem csoda, hogy Sándor Tamás pályafutása sikerektől volt hangos FOTÓ: ns-archív edzőként dolgozott Kon­ MTK UTÁNPÓTLÁS Egy lapon a legjobbakkal R­angos elismeréssel illették az MTK-t: a neuchateli egyetem labdarúgásra szakosodott kutató­­csoportja olyan klubokkal említi egy lapon a kék-fehéreket, mint a Real Madrid, a Barcelona vagy a Manchester United. A tanulmány azt vizsgálta, hogy a futballklubok­­nál nevelkedő fiatal játékosok közül hányan és milyen arányban szere­pelnek a topligákban (vagyis az an­gol, a német, az olasz, a spanyol és a francia bajnokságban), illetve Eu­rópa harmincegy legmagasabban jegyzett bajnokságában. Egy klub akkor számít sikeres nevelőegye­sületnek, ha egy játékosa a tizenöt és a huszonegy éves kora között legalább három idényen keresztül ott futballozott, a pályára lépésnél kizárólag a bajnoki mérkőzése­ket vették figyelembe, mégpedig a 2014—2015-ös idény kezdetétől számítva egészen 2016 október elsejéig. A topligák rangsorában a Real Madrid végzett az élen, negyvenegy labdarúgóval, megelőzve a Barce­lonát (37) és a Manchester Unitedet (34), a teljes összevetésben pedig az Ajax (72), a Partizan (61) és a Dinamo Zagreb (55) lett dobogós - az MTK harminchét futballistával huszonkettedikként végzett. „Óriási elismerés ez az MTK Budapestnek és egyben a ma­gyar klubfutballnak is - reagált a hírre Domonyai László, a kék-fe­hérek klubigazgatója. - Látni kell, a profi futball a pénz körül forog, és hatalmas a különbség a klu­bok anyagi lehetőségei között. Az MTK költségvetése nem egészen négymillió euró, az Európa-ligá­­ban bennünket búcsúztató azeri Qabaláé pedig negyvenötmillió, és éppen a napokban olvastam róla, hogy egy sportszergyár­tói szerződés révén a Barcelona kétezerhuszonegyre egymilliárd eurós bevételt tervez... Érthetően csak bizonyos lépéseket tudunk megtenni, ezért elismerés ezen a listán szerepelni. Ebben az össze­vetésben azonban a pénzt le lehe­tett győzni azzal, hogy sziszte­matikus munkával futballistákat nevelünk ki." HALADÁS NEHÉZSÉG Majd drótból hajtogatnak Sérülések és bírói tévedések mi­att szenvednek a vasiak, akik azért elsősorban saját magukban keresik a hibát, a játékosaik pedig nyitottak a kritikára. VOLESZÁK GÁBOR M­egtorpanás csupán? Esetleg hul­lámvölgy? Nehéz találó szóval körülírni a Haladás szériáját: a Ferencváros le­győzése után (2-0) az újonc Mezőkö­vesdtől (0-3) és legutóbb a Honvédtől (1-2) is kikapott, így visszacsúszott az ötödik helyre. Mi történt, valóban hullámvölgybe került a csapat? „Nehéz eldöntenem, hogy a kér­dés a csapatunkra vagy a kispesti mérkőzés játékvezetőjére vonatko­zik-e - mondta Mészöly Géza, a szom­bathelyiek vezetőedzője. - Egyetértek a tudósításban megjelent értékelés­sel, azaz Erdős József végeredményt befolyásoló hibát követett el. Azzal azonban kiegészíteném, hogy nem egy nagy tévedése volt, hanem leg­alább kettő. A tizenegyes előtti sza­bálytalanság a tizenhatoson kívül tör­tént, emellett Botka Endrét ki kellett volna állítani, mert előbb megrúgta, aztán el is lökte Halmosi Pétert. Ar­ról már nem is beszélve, hogy Ivan Lovric büntetlenül letaglózhatta Gaál Bálintot a hazai tizenhatoson belül. Ez van, ugyanakkor bosszantó, hogy így alakult a mérkőzés. Meglehet, a játékvezető nem akarta elrontani az Északi kanyar születésnapját." A vasiak csalódottságukban is igyekeznek masszív bírózás helyett magukban keresni a hibát - elvégre abból is van bőven. „A mérkőzés elején a Honvéd több nagy helyzetet is kidolgozott - ismer­te el a tréner. - A gólok előtt sajnos hibáztunk, kihagyott a figyelmünk. Ezt szóvá is tettem az öltözőben, a társaság nyitott volt a kritikára. Még a szünet előtt szépítettünk, a második félidőben pedig a védeke­zésre kényszerülő hazai csapat fölé kerekedtünk, így megmutattuk, hogy nem hiányzik belőlünk a szükséges erő és akarat. Összességében nem néztünk ki rosszul, az eredmény miatt viszont valóban hiányérzet le­het bennünk. Mégsem venném ide a mezőkövesdi mérkőzést, azon telje­sen máshogy játszottunk, s abból is tanultunk." A Haladás az előző szezonban a szervezett, fegyelmezett védekezésé­vel tűnt ki, csakhogy kevés gólt szer­zett. E tekintetben alaposan feljavult az együttes. Úgy tűnik, ez éppen a védekezése rovására megy. Adva van a kérdés: valamit valami­ért? „Nem érzem úgy, hogy szellőseb­bek lennénk - mondott ellent Mészöly Géza. - Sőt azt érzem, ez a társaság erősebb, mint az előző szezonban játszó. Sokat fejlődött, jó úton jár. Ha a Mezőkövesden és Kispesten kapott gólokat nem veszem ide, már kedvezőbb a helyzet, és csak egy árnyalatnyival rosszabb a mutatónk, mint tavaly ilyenkor. Látjuk azonban a hibáinkat, s véletlenül sem gondol­juk, hogy tévedhetetlenek vagyunk. Most kissé elfogytunk, nyalogatjuk a sebeinket. Kidőlt Németh Márió, David Williams, és az MTK ellen sárga lapjai miatt Halmosi Péterre sem számíthatok. Lehet, hogy majd drótból hajtogatunk még egy-két tá­madót. Nagyon nehéz mérkőzés vár ránk szombaton, mindkét csapat az­zal a rossz érzéssel zárta a legutóbbi bajnokiját, hogy nem érdemelt vere­séget." Mészöly Géza a pályán nem mindig mutatja ki az érzelmeit, az öltözőben már jóval kritikusabb 2016. november 2., szerda nemzetisport

Next