Nemzeti Sport, 2018. július (116. évfolyam, 176-190. szám)
2018-07-01 / 176. szám
Nyizsnyij a , Novgorod Moszkva Szaranszk Volgograd Szocsi KAZANY Szentpetervárm HÁROM KOLLÉGÁNK DOLGOZIK A VILÁGBAJNOKSÁGON, VELÜK REPÜL ELŐRE AZ NS-TROJKA - in NYOMON KÖVETHETŐ AZ ÚTJUK, MÍG NAPLÓJUKBAN A TORNÁVAL, AZ ORSZÁGGAL KAPCSOLATOS ÉLMÉNYEIKET OSZTJÁK MEG. Kalinyingrád Jekatyerinburg MOSZKVA Nyomás? Ugyan már! Miután nyitott szemmel járó kollégánknak számos példa megmutatta a világbajnokság és a futball erejét, elgondolkodott azon, érdemes-e felemelni a torna létszámát - és ha felemelik, azzal ki jár jól. A szurkolók vagy a FIFA? Gondolatmenetét az oldal alján lévő naplójában olvashatják. Ami a vasárnap délutáni nyolcaddöntőt illeti: munkatársünk az oroszok és a spanyolok sajtótájékoztatóján is járt, ahol arra keresett választ, melyik válogatott vállát nyomja nagyobb teher. A házigazdák kapitánya, Sztanyiszlav Csercseszov amondó volt, nem nyomást érez - hanem felelősségtudatot. 6. oldal SZOCSI Csatárcsillagok, ha találkoznak Múzeumból a lelátóra Ezúttal sem maradt adós a karakterekkel fáradhatatlan főmunkatársunk, aki előbb ellátogatott a Puskin Múzeumba, ahol meglehetősen különös - labdarúgáshoz kapcsolódó - avantgárd festményeket látott. Interjút is készített az 1990-es világbajnokság gólkirályával, Oleg Szalenkóval, majd még éppen időben megérkezett a Kazany Arénába, hogy lapunkat tudósítsa Lionel Messi, illetve az argentin válogatott világbajnoki búcsújáról, vagy helyesebb, ha úgy fogalmazunk, hogy a franciák magabiztos fordításáról és továbbjutásáról. 4., 7. és 20. oldal Rosztov-na-Donu A nemzetsport.hu oldalunkat óráról órára hosszabb-rövidebb beszámolókkal, valamint tudósításokkal gyarapító kollégánk meglehetősen fárasztó utazás után megérkezett Szocsiba, ahol szemtanúja lehetett az esti Uruguay-Portugália nyolcaddöntő előkészületeinek, majd felült a Fist Stadion lelátójára, hogy lássa, a csatárcsillagok közül Luis Suáreznek vagy Cristiano Ronaldónak sikerül-e rekordot döntenie, illetve melyikük készülhet a negyeddöntőbeli folytatásra. 5. oldal, www.nso.hu Nem engednek a 48-ból, Futball / Helyszíni tudósítóink időnként megkérnek valakit arra, magyarázza el az anyanyelvében sokat használt kifejezést, vagy keresnek egy jellegzetes focira vonatkozó meghatározást. COMEPIPAS Nagyjából azt jelenti, hogy magevők. Spanyolországban is gyakran esznek napraforgómagot a lelátón, de a comepipas inkább kritikus kifejezést takar. Azokra használják, akik hátradőlve, netán magot rágcsálva, üldögélve nézik csapatukat a stadionban, és néha már a lefújás előtt távoznak ahelyett, hogy szenvedélyesen buzdítanák a klubjukat. Volt már példa ara is, hogy olyan játékosra használták, aki állandóan a kispadot koptatta. a az ember abban a kiváltságos helyzetben van, hogy a helyszínről követhet egy világbajnokságot, sokkal jobban átérzi, mint jelent egy ország szurkolóinak, hogy résztvevő a csapatuk. Azokra különösen érvényes ez, akiknek a válogatottjuk még soha vagy nagyon régen nem szerepelt nagy tornán. Ezt a két évvel ezelőtti Európa-bajnoki részvétel fényében - persze, elcsépelt példa - én is jól tudom. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy elutazzon Oroszországba. Vannak, akiknek a pénztárcájuk meg sem érzi az útiköltséget, mások hónapokig gyűjtögettek, s időt pénzt és energiát sem sajnálva, kisebbnagyobb áldozatok árán jutottak el a világbajnokság színhelyére. Az örömében pocsolyába vetődő mexikói drukker, a szállodában az addig merev és udvarias, de egy gólnál majdnem a nyakamba ugró orosz pincér, a sajtóközpontban csapata első vb-gólja láttán pityeregni kezdő perui újságíró és még sok más példa mutatja a világbajnokság, valamint a futball erejét. Ennek ellenére vissza-visszatérő kérdés: miért kell negyvennyolc csapat a jövőben a világbajnokságra? Demográfiai vagy futballszakmai alapon szervezzék meg a kijutást? A kettő együtt nem megy. A jelenlegi nyolcaddöntő mezőnye szerintem többé-kevésbé reális képet ad a labdarúgás erőviszonyairól. Ha a létszámemelés azért van, hogy több embert „vonjunk be” a játékba (mint egy általános iskolai testnevelésórán), érthető is lenne a törekvés - még ha nem is ez a legmegfelelőbb eszköz hozzá. Az ember érzése viszont inkább az, hogy a FIFA legfőbb célja ez: legyen több potenciális vásárló, lehessen több pénzt elkérni a közvetítési jogokért, és még több hivatalos ajándéktárgy cserélhessen gazdát. . Nem állítom, hogy a 2026-os vb-rendezés odaítélésekor az volt a döntő tényező, hogy Marokkóban 35 millióan élnek, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó lakossága pedig összesen 190 millió körüli, ám ne áltassuk magunkat, piac és piac között is van különbség. Két fiatal, mexikói-amerikai srác elmondta, Los Angelesből utazott Oroszországba, hogy jegyüzérektől vásároljon belépőket. Mindketten aláhúzták, mindenképpen szerették volna világbajnokságon látni a csapatukat, mert attól tartanak, hogy a 2026-os torna anynyira drága lesz (a jóslatok szerint az átlagos jegyárat tekintve a világ legdrágább sporteseménye), hogy nem jutnak majd beugróhoz. Nyolc év múlva tizenhat európai csapat szerepel a tornán, ha a nem feltétlenül tűpontos FIFA-világranglistát vesszük alapul, akkor Ausztria a tizenhatodik együttes kontinensünkről. Ázsiából nyolcra emelkedne a kijutók száma, ott most az Arab Emírségek a nyolcadik. Ettől jobb, élvezetesebb lesz a futball, mint amit most látunk? Nyilván a bővítés a kisebb országoknál ahhoz a nem sportszerű kérdéshez is vezethet, hogy „Jó világbajnokságot szeretnél látni, vagy olyat, amelyiken ott van a csapatod?” A válasz persze egyértelmű, és lehet, hogy a bővítés csakugyan a szurkolók érdekeit szolgálja. De azért ne legyenek kétségeink. Ők is megfizetik az árát. Nem olcsó mulatság kiutazni, és a különböző helyszínekre vándorolni, a szurkolóknak azonban megéri, ha sok meccset láthatnak FOTÓ: AFP