Nemzeti Társalkodó, 1839. január-június (1-26. szám)

1839-02-21 / 8. szám

58 tendő óta tartatott országgyűléseit ,jegyzőköny­vei kinyomatva köz­kezeken forognak ugyan; láthatók itt ott az 1791 -beli öl­k törvényczik­­kelynél fogva kineveztetett országos küldöttsé­gek’ munkálatai is, és mind­ezek kisebb, na­gyobb mellékben hű kútfáu­l szolgálhatának, de csak kevés esztendőkre nézve a ’s így hazánk’ egész múlt századi állapotának ismertetésére ki­elégítő adatokat semmi sem nyújthata, hanem egyedül a’ honi királyi kormány’ levéltára. Olly írónak kellett tehát előállnia, kinek — egyebeket elhallgatva — elég­­buzgósága, érke­zése , szabadsága legyen az említett tár’ ada­tait használni, ’s ezen megkivántatóságok mind e’korig csak hilibi Gál László úrban találtatá­­nak meg. 1­835-ben neveztetett ki kormánytanácsos­sá a’ tisztelt iró úr, ’s kineveztetése’ következ­tében új hivatala’ helyére — Kolozsvárra — által szállván, referensi terhes foglalatosságainak közepette is, kifáradást nem ismerő szorgalom­mal, átforgatta ’s olvasta a’királyi kormány’ múlt századbeli roppant sokaságu jegyzőkönyveit, ’s azokból dolgozta részint jelen munkáját. Hat üdőszakaszra osztatik el annak tartal­ma. Az első 1691 — 1705-ig terjed; má­sodik 17­05—­ 1711-ig; harmadik 1712 — 1740— ig; negyedik 1741 — 1780-ig; ötödik 1781—­ 1790-ig; hatodik 1790 — 1792-ig. Mindenik szakban előadatik rövideden: mi történt foly­tában honunkban köz és magán­jogi­, egyházi, politicai, kincstári, katonai ’s tudományi tekin­tetben ; a’ kútfők, mellyek nagyobb részint or­szággyűléseken alkotott törvény czikkelyek és vég­zések, királyi kormányi ’s udvari határzatok és rendeletek , megneveztetnek; sőt e’ határzatok ’s rendeletekre nézve többnyire az is megmon­­datik: kelésök’ esztendeiben melly számok alatt találtatnak a’ király­i kormány’ levéltárában. Né­mi világosításul álljanak itt a’ munkából e’ kö­vetkezendő töredékek: Első Szakasz, 1691­Ш5. „A’ diploma szerént felállíttott status «11­ rectorium egy gubernator és 12 tanácsosból állott, kik között legalább háromnak kellett len­ni catholicusnak. Ezek az Erdély’ 3 nemzetei­ből és 4 vallásaiból választás’ — candidatio’ — (mellyek’ értelme egyebe elegyítetett) és fejedel­mi megerősítés’ utján tétettek. A’ választás’ — candidatio’ — módja e’ volt: hol csak három, hol több nevek is jelentettek fel, és ez nevez­tetett praesentationak; és így nem minden val­lásból három három, hanem többnyire annak a’ vallásnak felekezetéből, mellyből kiholt vagy elébb mozdíttatott valaki, és ezt így fejezték ki: de cujus religionis vice agitur. A’ vallásokhoz csakugyan nem volt köttetve egy tiszti hivatal is, hanem az azok között való arány’ (propor­tio) meghatározása függött a’ fejedelemtől. Már 1691-n gubernator lévén gr. Bánffi Gy­örgy, ország’ generálisa gr. Bethlen Gergely, cancellarius gr. Bethlen Miklós, thesaurarius b. Haller István; ezeket az ország is megválasztot­ta, januar. art. 17. A’ tanácsi rendnek bétölté­­sére választatott: g. Gyulaffi László, Gyerőffi György, Keresztesi Sámuel és Tholdalagi Já­nos is, art. 1­8. A’ gubernator mellett continuuskodó taná­csosokról és fő rendekről gondoskodni a’ gu­bernátorrá bízatott 1692. mart. art. 2. Nem min­denkor volt a’ főtanács együtt, hanem részen­ként különböző számmal gyűlt egybe; helye vagy is lakása gy­akran változott; rendesen kel­lett volna lenni Fejérvártt, de sokat hányódott : hol Kolozsvárit , hol Thordán , Radnóthon, Bon­­czidán, Szebenben’s a’t gyűltek egybe. Bátor­ság’ tekintetéből egy 60 lovas, és annyi gyalog katona volt gazdája, őr­je. A’ gubernium’ tagjainak fizetése tert ki a’ harminczadból, melly állott 54 ezer­­ból.. eh-

Next