Nemzeti Társalkodó, 1841. január-június (1-26. szám)
1841-06-11 / 24. szám
Elne félév. Kolozsvár , junius' llkén, ISII, 1. szám. Tartalom : Szózat erdélyi miként -írásunk ügyében, ( Hádár) 185.1. C hin a, (N. b. Incze Mihály) 189. 1. Szózat erdélyi iiiként-irásunk ügyében. — — nyelvjavitás tárgyában, mely egyik legderekasabb nemzeti ügy, szerényen javasló, sőt próbálgató is, lehet minden , ki arra hivatását érzi , törvényhozó senki sem egyes. Szász Károly: Tekintetes Szerkesztő úr! Ismerve kegyed szép nyelvünk csinosbitása iránti buzgalmát s meggyőződve, hogy jószándéku észrevételét, nézeteit vagy barátságos tanácsát bármelyik olvasójának is szívesen kihallgatja, egész bizalommal merénylem — avallsan bár — egy kis szemle alá venni kegyed közbeeső s naponta szebb körű lapjainak jelen mikéntírását * és főleg enyémmel — alanyi véleményem szerint nyelvészeti elmélet-gyakorlaton alapoldal — öszvehasonlítni........... Igénytelen szemlészgetés és legjobb akaratú hasonlítgatással némely nem éppen lényegtelen különbségeket tüntetének ki, melyek, távol minden hiú önbecsléstől, nekem úgy tetszik enyéim felé billentik az ok- és adatsúlyok mérőszilkéjét (Wagschale). E körülmény s gyönyörű nyelvünk forró szeretete batrita fel a valdanul is ama különbségeket egy levélkébe öszveírva kegyednek megküldeni azon őszinte kérésem mellett, méltóz. Az Erdélyi Híradó s Nemzeti Társalkodó’ jelen mikentitása ugyanaz, mellyet a’ magyar tudós társaság is javasol és követ. Szerkeszt, tassék tisztelt olvasójával is közölni — s minthogy már ez iratban jettleg alkalmazvák érintett megkülönzéseim egyszersmind legyen szíves ennek miként írását szigorúan megtartatni a szedő és javilnok urakkal, hogy gyakorlatban is láthassák s a célszerűt belőle megkedvelve betagnulhassák a két testvérben gondolkozó íróji és olvasóji. Én. Szerkesztő úr! bíztathatni vélem magam, hogy jegyzetkeim által Erdély szabatosabban beszélősi nyelvét a két hazai / elesb nyelvtudósok tanulmányival i) sokban * író úr’ ezen kívánsága teljesítve van es lesz. S z e г t e s i i. 1) Mert Sievenies Ffororte (Értekezés es kitérések, Debrecen 1836 XVI és 597 I.) és Szász Iárolynak (Parthenon, Nagy Enyed 1839 I 13__574 I.) az emberi beszédműszerek természetén a-lapuló hangcsere, öszveolvadtás , pótlékozás és lágyulást illető talpra esett nézeteik s ezekre gonddal épített mikéntírási javaslataink máig is illő tárgyalás alá nem vétettek. Sőt, mi bámulandó, a különben méltányos Figyelmező (1839 32 — 33 szám és 1840 43 sz.)is mindkét classicus és anyagi nyelvészeti kincset magában rejtő munkát jószándékul ugyan, de e mezőn az általam ősitelt révai iskolák túl kellő ismerettel nem bíró ref által mulattató bé a közönségnek A Parthenonra nézi! olvassa ugyan, menynyire e lapok köre engedő, némelyeket II.Iruthay Miklós fiatal hazánkfia (1840* A Szászéról egy fekete epéjűi , ki bár elméje butaságára sohasem panaszolt cactisi kínok köztt olvashatá át a tiszta logicaju művet, humanitással teljes egész könyvet írt. (Magy. nyelvészeti s nyelvphilosophiai észrevételek. Nagy-Enyed 1840)