Nemzeti Társalkodó, 1841. július-december (1-27. szám)
1841-10-22 / 17. szám
ISS Nni iu]am Hungariae nocuisse videt :«111 L' oppressione colonorum, quorum clamor ascendit jugiter ante conspectum Dei ad avertendam indignationem Summi omnium rerum Opificis et clementiam aliquando laudem reconciliandam, praesertim (ud Sua Majestas coram, ejus rei benigne admoniterat fideles suos, ricet, statuerunt unanimiter, ut libertas subditorum colonorum superioribus annis quacumque ratione illis ademta, restituatur, ciret. “ Es ime a’ nemzet már három század előtt kimondja, hogy semmi sem árthata jobban az ország virágzásának , mint a’ jobbágyság elnyomása. Ez időtől kezdve, noha belbaborus ’s a’ pogányság rohanásai dúlták az országot, meg sem feledé a’ józan kormány sarkalni a’ nemzetet a jobbágyság iránti engedékenységre. Már az 1550. 55. gondoskodik, hogy colonorum servitus et vini educillatio onerosalem iteretur; a’ 59-dik egy kegyellen visszaélést torol el, a’ 56-dik, a’ bormérést megengedi, az úri zsarolásokat fékezi, innen a rdik század kezdetéig csoportosan keletkeznek törvények, mellekben a’ szabad költözés feltételei mindinkább könnyítetnek, az adózás rendeztelik , a nemzet vetélkedik kormányával az adózó nép sorsán segíteni, 52 napi szolgálata 40-re szállítalik, dézma megvétele elhatároztalik, az úri és jobbágyi viszonyok mindinkább szabályoztatnak , mint mutatják az 1552. 1, 1555. 5." 10. 11. 12. 15. 14., 1554. 2. 5. 8. 12., 1555. 7. 10. 1556. 27. 28. 29. 50. 51. 52. 55., 1565. 52. 68. I. Ferdinánd üdvös j politikáját követték módi is, mutatjáki: 1566. 26. 27., 1569. 28. 29. 50., 1574. 21. 1578. 55., 1596. 56., 1608. 15. k. u., 1609. 5., 1625. 58. mell a jobbágy tulajdonáról új bizonyságot tesz, és szántalan törvények a mai napig. És míg a’ magyar törvényhozásban illy szerencsés fordulat mutatkozik, s a jobbágyság sorsa szelídül , Erdélyben az elválás után az elnyomás rendszere mindinkább uralkodóvá lesz az oligarchia növekedő befolyásával; a’ jobbágy minden gyermekeivel, miként a’nyáj szaporodás, ura tulajdonává lesz, az özvegynek ’s gyermekeinek a telekről elköltözni tilos , leányának köntösön kívül semmit sem adhat úri engedelem nélkül a’ jobbágy atya, hogy a’ szabad házasulás ne gátoltassék, ’s a’ jobbágy lovakat tarthasson, védő törvényre van szükség, míg végre oda jut a’jobbágyság, hogy az Лрг. V. rész 47. edictumban kéményén ekihalik, hogy posztó ruhát, nadrágot, csizmát forintos süveget, gyolcs inget viselni ne merészeljen. Csaknem három századnak kelleletelni, mig szabad költözési joga vissza adatik ’s az Örökös jobbágyság eltöröltetik. És midőn e’ jogot az 1791:26. megadá, olly feltételekhez köté, mik mellett úri önkény ellen nem nagy biztosságot lehet találni. (Folytatása közelebbről.) Kovács Lajos, néhány szó mést az unióról ( Végzet. ) Lássunk már röviden egy néhányat a leggyakoribb ellenvetések közül. Kétséget nem szenvedhetőleg a’ vallások egy formán biztosított jogai, kivált ha azon idők tizedelmetlen szellemét veszszük, mellyben kéltek, teszik az erdélyi törvényhozás fényoldalát. Ezen tény szokott többek által felhasználtatni az Erdélyben számosabb nem catholicus rész magyar bontól való visszaijesztésére. Én azonban ebben legkevésbbé sem ütközöm meg,mert midőn egyesülni akarnánk magunkra nézve legalább vallásos törvényeink sérthetetlen megtartását biztosíthatnék; minek nem a miénkeknek csonkítása, hanem azoknak magyarhoni hitsorsosainkra való kiterjedése lenne rövid idő alatti következése. A’ szabad elvű eszmék olly termékeny korában mint a mostani, képzelni sem lehet, hogy