Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-30 / 26. szám
26d. szám. Pest, martius 30-án 1845. vimskи«»«. A’ kötelesek jelleni tények okairól*L) Pernetti a’ nevelést, példákat, szükséginket és az alkalmat tartja cselekvényink meghatározó okainak. Campe azt mondja, hogy az emberek gyakran akaratlan szokásból, de legtöbbnyire nyomorúság és kényszerítő szükség ’s csak igen ritkán alapelvekből jók vagy г - szak. Egy más író továbbá azt erősiti, hogy majd minden kötelesség elleni tény tévedés, vagy hiúság és takarékosság hiányából foly. Többen pedig végre egészen más okokat adnak elő , mellyek nagy részét nem tagadhatni ugyan, mindazáltal a’ kötelesség elleni tények okadására nem vezetnek. Olly közvetlen okok, mellyekből minden kötelességelleni tényt megmagyarázni lehet véleményünk szerint 1) a’ tévedések, 2) rósz szív, 3) az indulatoknak ésteni uralkodása, 4) a’ szükségek, ha azok kielégítése végett nehézségekkel küzdenünk kell. Ettől megtagadják a’tévedések az erkölcsi elismerést, mig a’ többi háromnak az erkölcsiségre van vonatkozása , mellyek bensőleg hatnak ’s csak a’ negyedik ellenkezőleg. I* Tévedések. Mit értünk a’ tévedések alatt ? nem szükség magyaráznunk; minden csak kevésbbé mivelt embernek is ugyanazon fogalma van e’ szó értelméről, mellyet mi általa kifejezni akarunk. Alkalmasint sokan meg is vannak győződve, mikép sok kötelesség elleni tény csakugyan ezen forrásból ered. De hogy is? midőn a’ történet olly számtalan példát nyújt, mellyek kétségtelenné teszik , hogy a’ tévedések, a’ jó és roszzuli rubás fogalmak igen sok erkölcstelenségnek bűnnek okai. Bölcsészek védték a’ kénytelen hazugságot, párviadalt , öngyilkosságot ’s több más tárgyairól is az erkölcstanulmánynak helytelenül ítéltek. Az itj született gyermekek kitételét, lopást , fajtalanságot törvényhozások állapították meg ’s jóváhagyták . Bacchus ünnepét megengedték, a’ kaczér kéjhölgyeket előjogokkal jutalmazák, sőt kötelezők ocsmány tettekre az aszszonyi nemet. A’ galileabeliek bánásmódja, a’boszorkány per, tűzés vizpróbák , a’ párviadallali intézkedés , a’ bolond és szamarak ünnepe ’s több, ma képtelenségeknek ismert véleménye, mellyekkel a’ történetek a’ tudatlanság és eretnekség korából tömvék, tévedésekből erednek ’s ha meggyökereztek, előítéletnek hivatnak. Mivel tehát bölcsészek és törvényhozók tévedtek ’s ez által nem kevés cselekvényre adtak alkalmat, mellyek bizonyára elmaradtanak , ha ők mindig átlátták volna az igazságot, hogy ne hibázhatnának egyes gyönge emberek is a’nélkül, hogy annak oka az elmének megháborodása volna. Bizonyára nem ritka eset, hogy az anyai bűnbe esett lyánykák a gyermekölést,vagy magelvesztést megengedettnek tekintik , ha általa jó híreket fentarthatni reméllik. Nem ritka eset, hogy gyenge emberek még más tiltott cselekvényeket is , mint nem ollyanokat tekintik. .. Rósz eziv. Mivel minden cselekvénynél a’ tárgy ismerete mellett kivált hajlamtól fögg a’ feltételt végrehajtani, a’természetes renddel leginkább megegyezőnek véljük a’ rószsziv nem a’ kötelesség elleni tények okai mellett adni helyet. Mi a’ rósz szív alatt értünk egy uralkodó vágyat az elismert kötelesség ellen cselekedni, vagy azt elismerni nem akarni; tehát körülbelül azt, mit Feder gonoszságnak nevez. Fogalmunk szerint a’ gonoszság legszorosb értelemben, a’ cselekvőt tekintve olly tény, melly rósz szívből vagy, mi ugyan mindegy, roszaságból származik. Hogy tehát azt mondhassuk, miképez vagy amaz kötelességelleni tény nemcsak anyagisága miatt gonosz, a’ forrást, mellyből eredt, kell ismernünk. A’ nélkül, hogy az indokot figyelembe vennők , nem lehet meghatároznunk : vájjon a’ tény azon tekintetben is , mellyből elkövettetik, e tény vagy bűn nevet érdemeljen ? Vannak az erények, mellyek nemtelen tekintetekből ’s tiltott tények, mellyek gyengeségből gyakoroltatnak. Egyébiránt van ugyan a’ ténynek és bűnnek — tárgyilag is tekintve több fokozata ’s gyakran olly közelhatárnak egymással, hogy némellykor alig szabad mernünk valamelly tényt erény névre méltatni, vagy bűn névvel lealázni. Ki meri a’ bőkezűség és tékozlás , a’ takarékosság és fösvénység közti határokat szigorún kijelölni? Ki nem ismeri valamelly tény indokát, legyen annak elítélésében előrelátó. ’S ezen elv szolgáljon nekünk is mentségül és igazolásul, hogy a’ rósz szivet — minden vonatkozás nélkül egyes esetekre, a’ kötelesség elleni tények okai közé soroztuk. III. A’ szenvedélyek túlhatalma. A’ rósz szív ’s az indulatok tulhatalma, vagy talán jobban mondva uralkodása, mint feljebb említők, olly közel rokonságuak, hogy néha szerfölött nehéz meghatározni , ha valamelly kötelesség elleni tény rósz szívből, vagy a’ szenvedélyek tulhatalmából származik ? . .. Azért akarok mi elején mindkét okot egyesíteni; azonban megváltozónk feltétünkben, mert azon tény , mellynek okát rosz szívben leljük, szabadabb, következőleg büntetendőbb tény , mint az , melly megvetve az észt, az indulatok uralkodásából foly. Hol volna tehát a’ kötelesség elleni tények ezen okának alkalmasb hely, mint itt, annyival inkább, minthogy a’ rósz szívvel már azért is olly közel rokonságban áll, mert neki is a’ vágy tehetségre van vonatkozása. Mégis előbb valamit magokról szenvedélyekről, mielőtt uralkodásukról beszélnénk. Az újabb bölcsészek megkülönböztetik ezeket az indulatoktól. Ezek, kellemes vagy kellemetlenségek után képzelet által előállított belső érzések a’ mennyire lehetséges okoknak gondoltatnak a’ gondolatszabadság megszoritására.A’szenvedélyek ellenben erősebb vágyak és indulatok , azaz erősebb és állandóbb belső okok valamit kívánni. Az indulatok csupán az érzésre vonatkoznak, mig a’ szenvedélyek a’vágy- tehetségre.Az elsők tartósak és megfontoltak , az utolsók zajlók ’s nem szándékosak. Végre az elsők megszorítják az akarat szabadságát ’s a’ végsők fentartják. Ezen meghatározások után a’belső érzések és indulatok csak előre nézve vannak megkülönböztetve’s kellemes és kellemetlenekre osztatnak. ’S a’ vágyak lehetnek szenvedélyekké a’ nélkül, hogy hajlamok volnának. De a’ szenvedélyekről szavaink kiegészítése végett ide kell még jegyeznünk valamit az alsóbb vágytehetségekről ’s ezen szavainkat annál könnyebben végzendjük, minthogy mi a’ szenvedélyeket legtágabb értelemben veszszük, mint a’ gyakorlati életben közönségesen venni szokták. Magok, kik az indulatokat és szenvedélyeket, mint különbözőket tekintik, — mellyek , hogy a’ szó legszorosb értelmében csakugyan azok, tagadni nem lehet—megismerik , hogy mindkettőnek gyakran ugyanazon neve van , és hogy a’ kívánságok és megvetések az érzések által, következőleg a’ szenvedélyek indulatok által határoztatnak meg; ’s a’mi több, némellyek azt mondják, hogy minden *) Mutatvány Cserghe Ferencz illyezimü német munkája fordításából: „A’ kötelesség elleni tények okai é s ellenszereiről.