Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-02 / 18. szám
18. szám. 1845. Pest, martius 2-án MUTATVÁlílf Horváth Mihálynek legközelebb megjelent „Magyarok története 3dik szakaszábul".). Belviszonyok, s az 1?64diki onzágigyűlés. A’ harczok nagy zajában sem feledkezett meg M. Therézia Magyarországról, mellyről újonnan tapasztalta, hogy, bár országgyűlésein jogait féltékenyen őrizvén , nem teljesíti is vak engedelmességgel a’ kormány kívánságát, a’szükség idején még is híven ’s kitelhetőleg gyámolitja fejedelmét. A’ hét éves háború alatt egyéb segedelmeken kívül 52 ezernél több ujonczot adott az ország a’királynénak. Ha azon neheztelésnek, mellyet az 1751ki országgyűlés végeseményei keltettek fel Mária kedélyében , volt volna is még némi maradványa, azt a’ ragaszkodás ezen újabb bizonyítványai egészen eloszlathatták, S mind szóval, mind tettel az ország javát és díszét előmozdítani igyekező , előbbi kegyelmes királyné lett. A’ királyság díszének ’s tekintélyének emelésére, 1758 ban a’pápa jóváhagytával az „apostoli király“ czimet megújította. Két évvel később 120 magyar nemes ifjúból magyar királyi testőrséget alkotott, mi, mig egy részről az udvar fényét emelte , más részről a’ nemzet büszkeségének is hízelkedett ; kár azonban , hogy ezen intézetnek a’ jó akaró királyné komolyabb czélt is nem tűzött ki ; eleinte ugyan néhány évig , hogy a’ fiatal fogékony kedélyekkel a’ külföldet megismertesse , futárokul is küldözgette őket nyomos bizományokkal a’ küludvarokhoz, mi által ők, több oldalilag miveltetvén , az országnak is hasznára lőnek ; a’ hét éves háború után azonban erre sem alkalmazta őket többé a’ királyné. Szinte ez évben (1760) alapította Therézia a’ selmeczi bányász akadémiát is ; a’ temesi bánságban pedig , hol a’ kormányzó , Mercy tábornagy , a’ Böge folyamot 18 mérföldnyi hoszszu csatornává alakította, a’ bányászatot több helyen megkezdette. Három évvel később Tallóson 100 árva számára nevelő-intézetet alapított. A’ testőrség felállításánál még inkább hízelkedett a’ nemzet dicsvágyának a’ sz. István magyar király diszrendje, mellyet Therézia 1764 ben polgári érdemek jutalmául 20 nagy, 30 közép, ’s 60 kis keresztre alapított , nagymesteréül magát a’ magyar királyt, kanczellárjául pedig a’ magyar kir. udv. kanczellárt tűzvén ki. Ezen évben emelte Mária Therézia Erdélyt is nagy fejdelemséggé. A’ hét éves háború ismét tetemesen , mintegy 200 millióra , szaporította a’ statusadósságot; a’ helyreállott béke pedig nem nyújtott több módot annak lerovására ’s a’ külviszonyok még mind olly kétségesek ’s az országát minden lehető alkalommal nagyobbitani vágyó porosz Fridrik politikája olly ravasz volt , hogy Mária a’ helyreállott békében sem kisebbíthette meg hadseregét ;«’s hogy azt díjazhassa és az adósság kamatait fizethesse, a’ német örökös tartományokban a’ közadót is kénytelen volt néhány évre elzálogosítani. E’ szükségben Magyarországot sem kímélhette meg nagyobb terheléstől. És ez volt czélja, midőn az 1764- ki jun. 17-ére Pozsonyban országgyűlést hirdetett, a’kir. előadások két pontot tűztek ki a’ rendek tanácskozásai tárgyául, az adónak egy millió fttal való fölemeltetését és a’ nemesség fölkelésének szabályoztatását. Mielőtt a’ közügyek tárgyalása megkezdetett, nagy boszusággal hozták szőnyegre a’rendek, egyháziak és világiak egyiránt, Kollár Ádámnak egy munkáját, melly az egyháziak és nemesek kiváltságait egynémiben megtámadta. Sokan azt javaslották: keressék meg a’ felség, hogy a’ szerzőt, ki magány- ember létére az országot, vagy is a’ nemességet, az egész világ előtt megtámadni merészeltet példásan büntetné meg; néhányan száműzetést is emlegettek ; mindnyájan a’ leghevesebben keltek ki ellene; végre abban állapodénak meg: bizassék meg egy választmány , melly e’ munka merészebb ’s a’ nemesség kiváltságait sértő állításait kiszemelje , ’s ezek aztán kivonatban a’ felirathoz kapcsoltassanak. Legélesebben megrótta a’választmány Kollár azon két állítását, mellyek egyikében vitatja , hogy uraságát ’s tulajdoni jogát az egyházi javak fölött a’ sz. korona mindig megtartotta ; másikában pedig igazságtalannak mondja , hogy a’ gazdagabbak régi kiváltságaik ürügye alatt a’ közterheket magoktól elhárítván, mind a’szegény népre tolják , mellynek mégis életén kívül semmi tulajdona. A’ keserű kifakadásoknak, mellyek az illy igazságok hallására még meg nem ért rendek táblájánál ezen és hasonló állítások miatt több ülésben történtek, a’királyné, kinek az adó miatt érdekében feküdt a’ rendeket jó kedvükben megtartani , még a’ feliratot is megelőzve, azon rendelettel szakasztott véget , melly által e’ munka átuitatását ’s kinyomatását megtiltotta. #) Kollár azon állításának súlya , mellyben kiáltó igaztalanságnak mondja , hogy a’ kiváltságos gazdagok magokat a’ közterhek alól kivonván , a’ szegény birtoktalan népet nagy adókkal terhelik, úgy látszik, a’ rendek lelkének mélyéig hatott. Érezni kezdék magok is, noha nyíltan elismerni nem akarták, a’ közterhek aránytalanságának igaztalanságát; mivel azonban mégis önzőbbek voltak, mintsem ezen , az erőszak vas korában a’ közjó ártalmára szerzett kiváltságukat az igazságnak áldozatul hozni képesek voltak volna , legalább azon váddal nem akarták magokat terheltetni, hogy a’ közhaza jótéteményeiben alig osztozó kiváltságtalan ’s máris túlterhelt nép erszényének rovására az adó fölemeltetését könnyelmüleg megajánlják. Mindenek előtt tehát a’ sérelmeket ’s kívánatokat szedték öszsze,látni óhajtván: nem lehetne e némi engedvények által könnyiteni a’ jobbágyok terhein ; de itt is azon fonákság vehető észre, miszerint a’ nép sorsának könnyítésére csak a’ királytól vártak engedvényeket, magok azonban a’ népnek engedni semmit sem akartak, az ur és jobbágy közti viszonyok igazságosabb szabályoztatásáról nem gondoskodtak , ’s a’ nép terheinek könnyítése , fizetési tehetségének emelése tekintetében , azon egy tárgyon kívül , miszerint a’ vámrendszer által lenyűgzött kereskedést felszabadittatni követelték, semmit sem vettek fel a’ sérelmek és kivánatok közé , mi a’ jobbágyon valóban segíthetett volna. Emelkedett ugyan néhány szózat az úrbéri terhek szabályoztatása iránt ; de a’ többség arról hallani sem akart. Felhozatott hogy választmány küldessék ki a’kereskedelem akadályai’ nak elmozdítására; de a’ többség ezt is elvetette, alkuba *) *) Az említett két állítás ma is heves viták tárgya, mind a’ múlt országgyűlésen, mind a’ megyei gyűléseken, de milly különbséggel mennyire megváltoztak e’ pontokban a’fogalmak rövid 60 év alatt! A’papi jószágokat illető állítást a’ rendek nagy többsége már végzésileg elfogadta, a’ közterhekben való részesülést pedig a’ haza’értelmesb polgárainak nagy része mint a’ hon felvirulásának legelső feltételét óhajtja, és szégyenleni kezdi kiváltságát, mint a’ szolgaság attribútumát. De vannak még ma is, kik dicsőségüket a’ szűz vállakban keresik. — Sérté még a’ rendeket az is , hogy Werbőczy hármas könyvét Kollár hiányosnak ’s a’ kor kivánathoz képest elégtelennek állította. *) Mivel a’ tiszt. szerkesztő jelen munkájának előbbi szakaszibul is közlött mutatványt Társalkodónk a’ munka bővebb ismertetéseűl’s ajánltatásaul, e’közérdekű adikbul is czélszerűnek vélte ugyanazt tenni a szerk.