Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)
1846-06-25 / 50. szám
A’ községek magtárai ügyében. (folytatása és vége.) 2) A’ magtár-építésnél annak fentartására, a’gabona beszerzésére — a’ választandó mód szerint, — a’ gabonakezelésre, egy szóval: minden költségbe és munkába azon egy, vagy több helységek minden lakosai, kik egy magtárt felállítanak — egyenlő arányban lélekszám szerint hozzá járulandnak, boldog és szegény közötti megkülönböztetés nélkül, és e’ rendszabály alól kivétetnek egyedül a’ tisztesbek, kereskedők, kalmárok, gyárosok és olly mesteremberek, kik semmiféle föld- vagy szőlőműveléssel nem foglalkoznak, és kenyérszükségben sem szorulnak segedelemre. Ezen kivétel is a’ megyék határozatától függ, elegendő nem lévén, hogy valaki munka-elkerülés végett maga lemondjon, de meggyőződnie kell, vagyon ő annyi tehetsége , hogy szükség-esetben a’ község terhére nem leend ? — Ehez munkabeli egyforma kötelezettség mellett azonban a’ mostani gyakorlat elkerülendő, melly szerint p. o. lelkész, mester vagy helység 5—6 hold földje megszántására minden gazdának ki kell állani,ha 40 vagy öten vannak is, hanem rendes munkalajstromba mindeniknek napszáma feljelöltessék, és az év végével öszszeszámittatván, a’ ki kevesebbet szolgált volna, az jövő évben többet szolgáljon. 3) A’ hol buzavetésre alkalmatos földet nyer a’ község, ezélirányos ezt a’ legjobb minőségben megszerezhető búzával vetni be* tisztára gyomlálni, ’s a’ termést magbuzának a’ helybeliekkel vagy másokkal kicserélni; miből aztán kettős haszon ered, mert a’kenyérnek való gabonát becserélvén Уз,j vagy még több ráadással a’ takarékmennyiség szaporodik, és — a’vidéken jobbfaju búza leend termesztve, melly táplálásra és kereskedésre többet ér. 4) A’ helység által közösen felvállalandó aratás , nyomtatás és cséplés által különféle gabona szereztetvén be, a’ mi nem kenyérnek való, ollyanért kicseréltessék, ’s mert a’ magtárak kezelése igen könnyittetik, és a’ magtárban kevesebb hely foglaltatik el, ha csak egyféle gabona van, a’ fölebb említett magtár-tornyokban a’ gabona sok évig hiány nélkül megmaradand; de más alakú magtárakban, vagy padlásokon, az ó gabona mindig újért kicserélendő; e’végett meghatározandó, hogy minden gazda annyi tisztán rostált egyenlő, ’s jó minőségű száraz gabonát adjon cserébe, mennyi a’ magtárban levő mennyiségből az ő házára esik, és ez minden évben meghatározandó időben egyszerre teljesítessék; ez által a’lakosok minden vesztesége nélkül megnyittatik a’ megtakaritott gabona. 5) A’ magtár kezelését a’ biró kezében nem kívánom, részint különben is gyakran vagyonát túlterhelő felelősége miatt, részint mivel ő inkább felügyelőnek mint számadónak alkalmas, a’ biró rendeli meg a’ munkákat, a’ gabonabeszedést ’sat.; de számadónak ’s kezelőnek óhajtanék két vagy több becsületes, vagyonos lakost, kiket a’ község maga kebléből választ; ha pedig több helység egy magtárhoz tartozik, mindegyik válaszszon egyet. Az ellenőrséget javaslatom szerint az uraság vagy általa nevezett tiszt vagy cseléd, a’ lelkész,a’ biró vezetné, mindegyiknek egy kulcsa lévén, a’ számadóéval 4 kulcs alatt lenne.A’számadó a’ bevétel és kiadásról rendes számadást vezetvén, az évenkint egyszer kétszer az ellenőrök által véletlen megvizsgáltassék, és a’ gabona megméressék. A’ főfelügyelést a’ megyére bízván, a’ számadás és vizsgálatok eredménye évenkint bejelentessék, és egy megyei választvány által megvizsgáltatva, a’ nagygyűlésnek bejelentessék, a’ netalán szükséges rendelések megtételére. A’ megye határozása azonban továbbra kiterjesztendő nem volna, mint a’rendes számadások és a’ helybeliek magok javára felvállalt kötelessége pontos teljesítésére, felvigyázatra és a’ kiosztási, szükség regbirálására. 6) A’ takarékgabona kiosztási esete lehet általányos, vagy helybeli szükség; mindeniknek bizonyos alapon kell épülnie, melly előre meghatározandó. A’ takaréknak haszna főleg ettől függ; mert ha a’ helység önkényére bizatik, vagy valóságos szükség nélkül engedtetik meg a’ kiosztás, soha czél nem lesz érve. Javaslatom szerint egyes emberek sohasem részesülhetnek, hanem csak ha az egész helységet éri valamelly csapás. Általányos szükségnek tartom az olly rész termést, melly az egész hazát, vagy legalább nagy részét éri, midőn 1) nem terem annyi, hogy a’ földművesek nagyobb része beérje vele, és 2) a’ gabona árának hirtelen nagyraemelése a’ szükséget tanúsítja; mert ha egy-két megyében szűk a’ termés, de ára mégsem szökken fel, ekkor még nincs szükség, és mindenki megszerezheti életrevalóját. — Helybeli szükséget akkor ismerek, ha jégverés, vizáradás vagy más, az egész határt vagy nagyobb részét érő csapás a’lakosokat kenyerüktől megfosztja. Mindkét esetet ismét megkülönböztetem és osztom: nagyobb és kisebb szükségre, azaz: ollyanra, midőn az egész kiosztás, vagyis 5 mérő; vagy kevesebb, p. o. 2 mérő adatik minden lélekre. Ezek meghatározása előre rendszeresítendő, hogy minden önhaszonkeresés, részrehajlás, pártolás, sőt rész akarat megelőztessék. E’ végre évenkint minden helységben a’ termés rendesen fölveendő,’s a’ helybeli nagyobb szükség akkor leend jelen, ha az egész termés végkép elenyészett; a’kisebb szükség, ha a’középszerű termés felénél kevesebbet teremne ;ide értvén mindenféle emberi táplálásra venni szokott gabonanemeket, mert gyakran burgonya, hajdina, kukoricza is kipótolja az őszi vetés hibáját, mint múlt évben, és a’ szükség eltávozott. Kisebb szükség esetében, vélekedésem szerint, nincs helye az egész járandóságnak felét kiosztani, mert ebből drágaság nem következvén, a’ minden lélekre adott 2 mérő segedelmen túl maradó hiányt kiki könnyebben pótolhatja, mint drága gabonából Midőn valamelly helység nagyobb vagy kisebb kiosztást kíván, igénytelen véleményem szerint, a’ termés öszszeirását ellenőrködő urasága és lelkésze hozzájárulásával ellátott folyamodásával együtt benyujtandja a’ megyének, melly küldöttséget nevez a’ tény valósága megvizsgálására , melly szerint a’ kiosztás megrendeltetik vagy megtagadtatik. 7) Nagyobb vagy kisebb kiosztás által fogy a’ megtakarított gabona, mellynek utóbbi megszerzése az előre meghatározott rendszabály szerint történendik. Lehet ezt az előbbi mód szerint ismét kezdeni, mindazáltal tanácsosnak tartom isméti megtöltését rövidebb idő alatt megrendelni. Első behozatalánál kényszerítés, és nem a’ haszonróli meggyőződés lévén az indok, nem követelhetni annyi munkát és áldozatot, mint midőn a’ lakosok annak jótéteménye élvezésétől, ingó vagyonuk megtartása mellett az ínségtől, sőt éhhaláltól megmenekültek, melly kézzel fogható ingert és kedvet nyujtana az ismétt takarításra. Ennélfogva azt lehetne előre meghatározni, hogy a’ rendes gabonaszerzési módon a’ kiosztottnak fele mint elébb gyüjtessék, másik fele mint kölcsönadás a’lakosok által egy-két év alatt viszszaadassék, mert nincs előre tudva, vájjon 8—10 évig elmaradt a’ rósz termés, jégverés’sat.; és mit használ az egyszer éhhaláltól megmentettek, ha 2—8 év múlva ezen borzasztó sors mégis eléri ? 8) A’ gabona-termesztésnél, aratásnál, nyomtatásnál megmaradt szalma, tőzek, ocsu, rostaalja’sat. árverés utján eladatván , az abból gyűlt pénz különös rendeltetésű tőkének gyüjtessék és kamatra adassék; és ha az isteni gondviselés annyira kedvez egy helységnek, hogy az előre meghatározott gabonamennyiség megtakarittathatott, mielőtt a’ kiosztás szüksége előállott volna, a’ gyakorlatba vett munkát folytatni tanácsos, az ebből szerzett gabona vagy bármiféle anyag pénzzé tétessék és a’ feniit tőkéhez csatoltassék, biztos helyen kamatozván, mig annyira szaporodott, hogy a’ kamatokkal a’ helység adója Pest, jimius 25-én 501. szám 1846. TAB8ALK9D ®*