Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)

1846-06-25 / 50. szám

A’ községek magtárai ügyében. (folytatása és vége.) 2) A’ magtár-építésnél annak fentartására, a’gabona be­szerzésére — a’ választandó mód szerint, — a’ gabonakeze­lésre, egy szóval: minden költségbe és munkába azon egy, vagy több helységek minden lakosai, kik egy magtárt felállíta­nak — egyenlő arányban lélek­szám szerint hozzá járulandnak, boldog és szegény közötti megkülönböztetés nélkül, és e’ rend­szabály alól kivétetnek egyedül a’ tisztesbek, kereskedők, kalmá­rok, gyárosok és olly mesteremberek, kik semmiféle föld- vagy szőlőműveléssel nem foglalkoznak, és kenyérszükségben sem szorulnak segedelemre. Ezen kivétel is a’ megyék határozatától függ, elegendő nem lévén, hogy valaki munka-elkerülés végett maga lemondjon, de meggyőződnie kell, vagyon ő annyi tehetsé­ge , hogy szükség-esetben a’ község terhére nem leend ? — E­­hez munkabeli egyforma kötelezettség mellett azonban a’ mos­tani gyakorlat elkerülendő, melly szerint p. o. lelkész, mester vagy helység 5—6 hold földje megszántására minden gazdának ki kell állani,ha 40 vagy öten vannak is, hanem rendes munka­lajstromba mindeniknek napszáma feljelöltessék, és az év végé­vel öszszeszámittatván, a’ ki kevesebbet szolgált volna, az jövő évben többet szolgáljon. 3) A’ hol buzavetésre alkalmatos földet nyer a’ község, ezélirányos ezt a’ legjobb minőségben megszerezhető búzával vetni be* tisztára gyomlálni, ’s a’ termést magbuzának a’ helybe­liekkel vagy másokkal kicserélni; miből aztán kettős haszon e­­red, mert a’kenyérnek való gabonát becserélvén Уз,­­­j vagy még több ráadással a’ takarékmennyiség szaporodik, és — a’vidé­ken jobbfaju búza leend termesztve, melly táplálásra és keres­kedésre többet ér. 4) A’ helység által közösen felvállalandó aratás , nyom­tatás és cséplés által különféle gabona szereztetvén be, a’ mi nem kenyérnek való, ollyanért kicseréltessék, ’s mert a’ magtá­rak kezelése igen könnyittetik, és a’ magtárban kevesebb hely foglaltatik el, ha csak egyféle gabona van, a’ fölebb említett mag­tár-tornyokban a’ gabona sok évig hiány nélkül megmaradand; de más alakú magtárakban, vagy padlásokon, az ó gabona min­dig újért kicserélendő; e’végett meghatározandó, hogy minden gazda annyi tisztán rostált egyenlő, ’s jó minőségű száraz gabo­nát adjon cserébe, mennyi a’ magtárban levő mennyiségből az ő házára esik, és ez minden évben meghatározandó időben egy­szerre teljesítessék; ez által a’lakosok minden vesztesége nél­kül megnyittatik a’ megtakaritott gabona. 5) A’ magtár kezelését a’ biró kezében nem kívánom, ré­szint különben is gyakran vagyonát túlterhelő felelősége miatt, részint mivel ő inkább felügyelőnek mint számadónak alkalmas, a’ biró rendeli meg a’ munkákat, a’ gabonabeszedést ’sat.; de számadónak ’s kezelőnek óhajtanék két vagy több becsületes, vagyonos lakost, kiket a’ község maga kebléből választ; ha pe­dig több helység egy magtárhoz tartozik, mindegyik válaszszon egyet. Az ellenőrséget javaslatom szerint az uraság vagy álta­la nevezett tiszt vagy cseléd, a’ lelkész,a’ biró vezetné, mindegyik­nek egy kulcsa lévén, a’ számadóéval 4 kulcs alatt lenne.A’szám­­adó a’ bevétel és kiadásról rendes számadást vezetvén, az éven­­kint egyszer kétszer az ellenőrök által véletlen megvizsgáltassék, és a’ gabona megméressék. A’ főfelügyelést a’ megyére bízván, a’ számadás és vizsgálatok ered­ménye évenkint bejelentessék, és egy megyei választvány által megvizsgáltatva, a’ nagygyűlés­nek bejelentessék, a’ netalán szükséges rendelések megtételére. A’ megye határozása azonban továbbra kiterjesztendő nem vol­na, mint a’rendes számadások és a’ helybeliek magok javára fel­vállalt kötelessége pontos teljesítésére, felvigyázatra és a’ ki­osztási, szükség r­egbirálására. 6) A’ takarékgabona kiosztási esete lehet általányos, vagy helybeli szükség; mindeniknek bizonyos alapon kell épülnie, melly előre meghatározandó. A’ takaréknak haszna főleg ettől függ; mert ha a’ helység önkényére bizatik, vagy valóságos szükség nélkül engedtetik meg a’ kiosztás, soha czél nem lesz ér­ve. Javaslatom szerint egyes emberek sohasem részesülhetnek, hanem csak ha az egész helységet éri valamelly csapás. Általá­­nyos szükségnek tartom az olly rész termést, melly az egész ha­zát, vagy legalább nagy részét éri, midőn 1) nem terem annyi, hogy a’ földművesek nagyobb része beérje vele, és 2) a’ gabona árának hirtelen nagyraemelése a’ szükséget tanúsítja; mert ha egy-két megyében szűk a’ termés, de ára mégsem szökken fel, ekkor még nincs szükség, és mindenki megszerezheti életreva­lóját. — Helybeli szükséget akkor ismerek, ha jégverés, vizára­­dás vagy más, az egész határt vagy nagyobb részét érő csapás a’lakosokat kenyerüktől megfosztja. Mindkét esetet ismét meg­különböztetem és osztom: nagyobb és kisebb szükségre, azaz: ollyanra, midőn az egész kiosztás, vagyis 5 mérő; vagy keve­sebb, p. o. 2 mérő adatik minden lélekre. Ezek meghatározása előre rendszeresítendő, hogy minden önhaszonkeresés, részre­hajlás, pártolás, sőt rész akarat megelőztessék. E’ végre éven­kint minden helységben a’ termés rendesen fölveendő,’s a’ hely­beli nagyobb szükség akkor leend jelen, ha az egész termés vég­kép elenyészett; a’kisebb szükség, ha a’középszerű termés fe­lénél kevesebbet teremne ;ide értvén mindenféle emberi táplálás­ra venni szokott gabonanemeket, mert gyakran burgonya, haj­dina, kukoricza is kipótolja az őszi vetés hibáját, mint múlt év­ben, és a’ szükség eltávozott. Kisebb szükség esetében, véleke­désem szerint, nincs helye az egész járandóságnak felét kiosz­tani, mert ebből drágaság nem következvén, a’ minden lélekre adott 2 mérő segedelmen túl maradó hiányt kiki könnyebben pó­tolhatja, mint drága gabonából Midőn valamelly helység na­gyobb vagy kisebb kiosztást kíván, igénytelen véleményem sze­rint, a’ termés öszszeirását ellenőrködő urasága és lelkésze hoz­zájárulásával ellátott folyamodásával együtt benyujtandja a’ me­gyének, melly küldöttséget nevez a’ tény valósága megvizs­gálására , melly szerint a’ kiosztás megrendeltetik vagy megta­­gadtatik. 7) Nagyobb vagy kisebb kiosztás által fogy a’ megtaka­rított gabona, mellynek utóbbi megszerzése az előre meghatá­rozott rendszabály szerint történendik. Lehet ezt az előbbi mód szerint ismét kezdeni, mindazáltal tanácsos­nak tartom isméti megtöltését rövidebb idő alatt megrendelni. Első behozatalánál kényszerítés, és nem a’ haszonróli meggyőződés lévén az indok, nem követelhetni annyi munkát és áldozatot, mint midőn a’ lako­sok annak jótéteménye élvezésétől, ingó vagyonuk megtartá­sa mellett az ínségtől, sőt éhhaláltól megmenekültek, melly kéz­zel fogható ingert és kedvet nyujtana az ismétt takarításra. En­nélfogva azt lehetne előre meghatározni, hogy a’ rendes gabo­naszerzési módon a’ kiosztottnak fele mint elébb gyüjtessék, má­sik fele mint kölcsönadás a’lakosok által egy-két év alatt visz­­szaadassék, mert nincs előre tudva, vájjon 8—10 évig elma­rad­t a’ rósz termés, jégverés’sat.; és mit használ az egyszer éhhaláltól megmentettek, ha 2—8 év múlva ezen borzasztó sors mégis eléri ? 8) A’ gabona-termesztésnél, aratásnál, nyomtatásnál meg­maradt szalma, tőzek, ocsu, rostaalja’sat. árverés utján eladat­ván , az abból gyűlt pénz különös rendeltetésű tőkének gyüj­tessék és kamatra adassék; és ha az isteni gondviselés annyi­ra kedvez egy helységnek, hogy az előre meghatározott gabo­namennyiség megtakarittathatott, mielőtt a’ kiosztás szüksége előállott volna, a’ gyakorlatba vett munkát folytatni tanácsos, az ebből szerzett gabona vagy bármiféle anyag pénzzé tétes­sék és a’ feniit tőkéhez csatoltassék, biztos helyen kamatozván, mig annyira szaporodott, hogy a’ kamatokkal a’ helység adója Pest, jimius 25-én 50­1. szám 1846. TAB8ALK9D ®*

Next